Regenerálódás céljából, csupán néhány napra

Ezek azok a sportemberek, akiknek egy intenzív felkészülési időszak és egy megterhelő versenyidőszakot követően szükségük van egy általános pihenési szakaszra. Szeretnék, ha a túlterhelt és kimerült izmok, ízületek minél előbb visszanyernék fittségüket. Nem betegek, nincs sérülésük, ezért nem is gyógykezelés céljából érkeznek.

Számukra elég olyan szolgáltatásokat igénybe venni, melyek kellő mértékű felfrissüléssel járnak. Általában 3-6 napot töltenek Hévízen, sokat pihennek, sok időt töltenek friss levegőn, mérsékelten végeznek sport tevékenységet, figyelnek a helyes étrendre és nem utolsó sorban: úsznak és függeszkednek a hévízi gyógytóban, részt vesznek gyógytornán, beiktatnak napi 1-1 lazító masszázst, esetleg igény szerint használják a krioterápiát, szaunákat, gőzkabinokat, amire úgy érzik leginkább szükségük van a regenerálódáshoz.

Aktív sportolásból adódó sportsérülések gyógyítása miatt, 10-14 napra érkeznek

Sportolás közben viszonylag gyakran fordulnak elő kisebb húzódások, zúzódások, kisizületi rándulások. Ezek a konkrét sérülések azonban már nem tartoznak abba a kategóriába, amit a sportoló maga fog tudni orvosolni. Általában szakorvos által felügyelt és ütemezett gyógymódokra van szükség ahhoz, hogy teljesen regenerálódjon az adott testrész, ugyanakkor ez még nem jelent feltétlenül komoly beavatkozásokat.

Az ilyen sérülésekre gyakran megoldást jelent a gyógyfürdő, gyógytorna, gyógyiszap kezelés, víz alatti kezelések, mint vízsugár masszázs, víz alatti gyógytorna, fájdalomcsillapító elektroterápiák mint a tens, vagy a krioterápia. Ahhoz, hogy terápiáról beszéljünk minimum 6 kezelés szükséges és mindenképp szakorvos felügyeletével zajlik. Egy ilyen kezelési időszak például jó lehetőséget kínál arra, hogy a sportoló megismerje a manapság nagyon népszerű és hasznos kinezio szalagok helyes alkalmazását.

Ilyen gyógykezeléseket egyébként nem csak a kórházban lehet igénybe venni. A sportoló dönthet úgy, hogy egy hosszabb hévízi pihenés keretében, egy gyógyszállodában veszi ezeket igénybe, önköltségen. Ez esetben is szakorvos felügyeli majd a terápiát, csak a TB támogatást nem tudja érvényesíteni, viszont a hotelek rugalmasabban tudják kezelni a kezelési időpontok beosztását, szállodai kényelemben.

Profi pályafutásukat abbahagyó sportolók, kúra céljából – 10-20 napra érkeznek

Amikor valaki aktívan sportol, megváltozik az izomzata. Amikor a sportolás miatti fokozott terhelés megszűnik, a korábban terhelt izmok, ízületek elgyengülnek. Ráadásul a sportolás következtében előforduló komolyabb sérülések, szalagszakadások, műtétek az életkor előrehaladtával, később okoznak majd problémákat, kezdenek fájni.

Ezek a volt sportolók azért érkeznek, mert ízületi kopásos sérüléseiket bizonyítottan nagyon jó eredményekkel orvosolja a Hévízi Tradicionális Kúra. A kúra alapelemei itt is a fürdés gyógyvízben, a súlyfürdő, az iszappakolás, de ezeket kiegészíti a nagyon fontos gyógytorna és egyéb hidro-, fiziko- és elektroterápiák. Ilyen kúrára már komolyabb, kialakult betegségek esetén van szükség, ugyanakkor egy 2-3 hetes kúra után a tünetek megszűnnek a beteg akár 3-6 hónapra is teljesen tünetmentes marad.

Jellemzően ezek a betegek nem csak a kúra idején látogatnak Hévízre, mert már tudják, hogy a kúrák közötti időszakban is vannak olyan hévízi gyógymódok, mint például a Hévízi-tóban fürdőzés, ami segít számukra, hogy minél tovább fenntartsák a tünetmentes állapotot.

Amennyiben nincs konkrét panasza, mindössze csak regenerálódásra vágyik

úgy elég lehet, ha 3-5 napra ellátogat Hévízre, pihen, úszik a Hévízi-tóban, függeszkedik, hogy pihentesse a gerincoszlopát, és saját belátása szerint kihasználja azokat a medical wellness szolgáltatásokat, amik úgy érzi jót tesznek számára, lehet az masszázs, szaunázás, sószoba, gyógytorna, séta a friss levegőn, krioszauna, denevérpad, hidrorider stb.

Kattintson ide, válasszon időpontot és egy szimpatikus szálláshelyet a Hévízi-tó közelében mi pedig kellemes pihenést és feltöltődést kívánunk Hévízen!

Amennyiben konkrét sérülésről és annak kezeléséről van szó:

1. első lépésként el kell menni a háziorvoshoz, aki ki fogja írni a szükséges, előzetes diagnosztikai vizsgálatokat. (röntgen, ultrahang, labor stb.).
2. Részt kell venni a vizsgálatokon. (ezekre egyébként Hévízen is van lehetőség)
3. A háziorvostól kérni kell egy beutalót a hévízi reumakórházba.
4. Ajánlott időpontot kérni előzetesen, telefonon egy szakorvosi konzultációra Hévízen, ami még nem a kezelés megkezdését jelenti, csak egy személyes konzultációt.
5. Az első szakorvosi konzultációra magunkkal kell vinni az összes korábbi leletet és a háziorvosi beutalót.
6. Az orvos megvizsgálja a beteget és kezeléseket ír fel számára, épp úgy, mintha gyógyszereket írna fel receptre (szükség esetén további szűrővizsgálatokat is kérhet, melyek helyben is megoldhatók).
7. Az orvos által meghatározott kezelések listájával fel kell keresni a betegirányító pultot, ahol a kezeléseket konkrét időpontokra osztják be.
8. A beteg által kért kezdési időponttól számítva a kezelések beosztásának szabályai szerint egymást követő napokra a lehető legrövidebb időintervallumra osztják be a kezeléseket. (A kezelések beosztásától számítva 8 hét áll a beteg rendelkezésére, hogy részt vegyen a kezeléseken.)
9. A kezelések általában járóbeteg ellátás keretében történnek, tehát a betegnek magának kell gondoskodnia arról, hogy a kezelések időszakában részt tudjon venni a hévízi kezelési időpontokon.
10. A kezelései időszak végét újabb szakorvosi konzultáció zárja le.

Amennyiben nem kórházi keretek között szeretne valaki gyógyulni

a hévízi minősített gyógyszállodák mindegyike alkalmas arra, hogy ott szakszerű kezeléseken vegyen részt a sportoló. Ebben az esetben előzetesen érdemes telefonon egyeztetni az adott hotel munkatársaival, hogy a konkrét panaszok esetében milyen hosszú tartózkodás ajánlott. A szálláshely elfoglalását követően ez esetben is szakorvosi vizsgálatra kerül sor, természetesen a hotelben. A szakorvos által előírt kezelések is a hotel gyógyászati részlegén történnek, egészségügyi felügyelet mellett. A kezelésekre ebben az esetben TB támogatást nem lehet igénybevenni, de a szakszerű ellátás a kórházi ellátásban elvárt követelményeknek kell, hogy megfeleljen és ugyanolyan eredményesen kell, hogy záruljon.

„Már általános iskolásként tudtam, hogy szakács akarok lenni. A fegyveres erők napján tartott paprikás krumpli főzésen a legnagyobb sikert mindig a kis csapatom aratta. Tehát egyenesen a keszthelyi VSZK felé vettem az utamat, ahol remek szakemberektől tanulhattam. Az akkori TOP szállodák konyhai világába is betekinthettem. (Helikon, Termál, Aqua) Jó tanulmányi eredményeimnek köszönhetően az SZKT (szakma kivalló tanulója) döntőjébe kerültem, és korábban tehettem szakmunkás vizsgát.

Ezt követően a Helikon Hotelben kezdtem dolgozni. 19 évesen, mostani mentorunk konyhafőnök helyettese lettem. Közben katonaság.

Majd utána „maszek világ”. Nyáron Wolf Étterem, Gyenesdiás. Télen ausztriai munka. Az első fecskék között, 6 télen keresztül a „sitomaten” világával ismerkedtem. Utána Rogner Hotel 13 éven keresztül. Itt részlegvezető szakácsként, séf helyettesként és séfként is dolgoztam, majd kis kitérő Zalacsányba, aztán újra Hévíz. Ezúttal Carbona Hotelben immár 8. éve.”

1.„Eredetileg erdészmérnök szerettem volna lenni, de egy allergia miatt ez nem volt lehetséges. Ezután jött képbe a szakács szakma, teljesen véletlenül.

2. Kedvenc terület a szakmában: Levesek-mártások, mert ott derül ki igazán, ki mit tud, ide szükséges a legnagyobb tapasztalat.

Kedvenc étel: vajas lepény és „fehér krumpli". (Sült erős paprika, karikára vágott burgonyával, sparherten készítve, a'la Juliska mama).

3. Érdekes sztori/különleges vendégigény: Látványkonyhában kérdezte a vendég, kissé fennhéjázva:

- Aztán mi az a mahimahi?

válasz, rostlapról fel sem nézve:

- Makréla-félék családjába tartozó, nagytestű tengeri hal, másképpen aranymakréla.

Nem volt több kérdése.”

1. „1986 nyarán, a pályaválasztás előtt állva, nyári munkára egy hévízi hotelbe jelentkeztem kipróbálni ennek a szakmának a szépségét. Itt szívtam magamba először a konyhai szagokat és a konyhán uralkodó jó hangulatot. Ez egyből magával ragadott, és azóta is csak ebben a burokban tudok életképes maradni. Számos szállodában, étteremben, élelmiszeriparban dolgoztam és próbáltam ki magam, ahol mindig tanultam valami újat a szakmáról, hol új ötleteket és recepteket, hol munkaszervezést és vezetői készséget.

2. Jelenleg abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy a legjobb barátommal közösen csinálhatjuk azt, amit szeretünk: a VENDÉGLÁTÁST az Én Anyósom étteremben.

3. Életem nagy élménye volt eljutni Thaiföldre. Egy 5 csillagos szállodában dolgoztam, megismertetni és népszerűsíteni a magyar gasztronómiát, ahol az én nézőpontomból egy nagy káosz uralkodott. Az ottaniak a legnagyobb szervezettséggel csináltak minden munkát, és tudták, hogy mi a dolguk a rendszerbe, csak nekem kellett a kint létem alatt mindig a főzésemhez az alapanyagokat megtisztítani, pedig minden este, az egyeztetéskor megbeszéltük, hogy milyen magyar ételekkel készülünk, és mit kell előkészíteni. Természetesen, nem volt előkészülve másnapra. De az a szó és mondat minden este elhangzott, hogy: Oké Chef! Ready for tomorrow!”

1. „Miért lettem szakács? Azért választottam ezt a pályát, mert Anyám rosszul, vagy nem is főzött! Ez persze csak vicc! Inkább mindig segítettem neki, és ez neki is jó volt, meg nekem is megtetszett. Amikor aztán bekerültem az igazi szakmába, szállodába, konyhákba, még jobban megtetszett! Az igazság az, hogy jó mestereim voltak, akik a pályán tartottak.

Sokat tanultam a főnökeimtől, sokat versenyeztem, sok helyen megfordultam külföldön, sokat voltam különböző kollégákkal együtt, sokféle stílust láttam, és sokféle emberrel találkoztam, de azt kell mondjam, azóta ez mind csak bővült, és képtelenség mindent begyűjteni, lépést tartani, csak, ha kizárólag ezzel foglalkozol!

2. Kedvenc ételem a mákos guba, de nem merem megenni, mert másnap KO vagyok, pedig imádom! Egyébként a Big-Mac és a Whooper sajttal. KOMOLYAN! Ja, és persze Anyósnál az ebéd, mert azt Ő készíti, és elém teszi! Magamnak nem főzök, de szívesen elmosogatok magam után, és az ebéd után is.

3. Egy érdekes sztori? Egyszer Németországban reklamált egy házaspár, hogy az – egyébként hatvanöt vendég által megevett, és dicsért – tőkehal nem ízlett Nekik, (de az üres tányért küldték csak vissza) kimentem, és eléggé markáns módon számon kértem Őket, hogy miért nem az első falatnál szóltak, nem hagytak esélyt arra, hogy valamivel kijavítsam, vagy valami mást ajánljak, kivédve, az egyébként nem fennálló hibát! Szó-szót követett, már a többi vendég is felfigyelt, mire eljutottunk odáig, hogy Ők kértek bocsánatot.

Azóta TÖRZSVENDÉGEK!.”

1. „Hogy miért is lettem szakács?! 14 évesen, mikor szóba jön az a kérdés, hogy hogyan tovább, egy gyerek még nem tudja eldönteni, hogy mit is szeretne csinálni az életében. Szüleim (akik fizikai munkások voltak) azt tanácsolták, hogy „Fiam, legyél szakács”. Könnyű munka, és télen nem kell áznod-fáznod, mint sok más embernek, aki kinti munkát végez. Ebben az egyben valóban igazuk volt, télen valóban nem kell fázni. Viszont a többiben nagyon tévedtek. Rálátásuk nem lévén, nem tudták, hogy ez egy kemény fizikai munka, napi 12-14 órában (legalábbis az elején). Ja, és nyáron meg nagyon meleg van.

Emlékszem az első tanuló gyakorlati napra a Hotel Helikonban. Rettentő nehéz volt. A későbbiek során, már kihívásnak vettem a dolgot, és azt mondtam, hogy csak azért is. Hát így kerültem ebbe a szakmába. Ja, és az is inspirált, hogy láttam, ahogyan a szakács tanulók futnak a VSZK focipályája körül szakács ruhában. (A Bagladi Sanyi futtatta őket szakmai órán, mert valami nem tetsző dolgot csináltak.) Persze ezt csak poénból írtam.

Dolgoztam halászcsárdában, üdülőben, szállodában, pizzériában. Ausztriába is tettem egy kanyart.

2. Kedvenc terület a szakmában: Hozzám legközelebb talán a mediterrán konyha áll, azon belül is a tészták. Érdekel még a wokban sütés témaköre is.

Kedvenc étel: Spagetti aglioolio e peperoncino, vagy egy jó kelkáposzta főzelék. Horvátországban, Baskán a plázson van egy sütöde. 3 idős nyugdíjas néni dolgozik ott. A tintahal sütve náluk a legkirályabb. Egy szelet kenyér, egy kis citrom, egy kis fokhagyma, és az egész egy papírtálcán.

3. A legkülönösebb vendégötletek (kívánságok) amiket megvalósítottam. Volt egy pár.

Rendel a „kedves” (vendég), és azt mondja, hogy ő nagyon szívesen fogyasztana paprikáscsirkét öööö…párolt lilakáposzta körettel. Háát?!

Szállodában, a büfén sütöm frissen a palacsintát. Mellette a leveses chefing, benne krémleves. A levesbetét sajtos kruton, a chefing előtt jénaiban. Arra kér, hogy a palacsintát töltsem meg sajtos krutonnal. Jó, porcukrot nem kért rá!”

1. „Németh Tamás vagyok, szakács.... Annak születtem, az, hogy mellé még az iskolát is elvégeztem az egy jó kis alap volt. A családunk vendéglátós jórészt, édesanyám, testvérem, nagyanyám, unokatestvérem is tettestárs ebben a szakmában. 1994-ben végeztem, sok helyen megfordultam már. Nagyon megosztó személyiség vagyok ,alig hajlok kompromisszumra, de ez általában azért jó irány, mindig az egyensúlyra törekszem, de nem, mint Thanos. Vezető beosztásban vagyok már kb. 15-20 éve. Egyszerű embernek tartom magam, talán e miatt is vannak mellettem sokáig munkatársak, könnyű kijönni velem.

2. Pár éve körbeölel a füst, a barbecue. Ez nálam már életforma, hivatás. Élettársammal van egy kis üzletünk Gyenesdiáson, illetve stand-up BBQ esteket is csinálunk, azaz catering is játszik. Munkahelyem a Hunguest Hotel Panoráma, egy nagy múltú cég hévízi egysége. Beosztásom chef, azaz mindenes Isaura.”

1. „Kisgyerekkorom óta szerettem jókat enni, de édesanyám nem szeretett főzni... Ebből adódott, hogy már elég korán elkezdtem „főzni tanulni” ... de a főzés tudományának elsajátítására egy élet is kevés. Nincs kifejezett kedvenc területem, de mindig van valami technológia, téma, alapanyag, íz, szín, ami megtetszik, és szívesen kísérleteznék vele.

2. Minden finom ételt szeretek, nincs kedvencem. A kedvenc alapanyagaim pedig a kacsa és az édesvízi halak.

3. Egy klasszikus sztorim van, mely már réges-régen történt. Az éttermünk aktuális ajánlata szarvasgomba volt, de csak annyi volt kiírva, hogy „Aktuális szarvasgombás ételeinkről, kérje kollégáink segítségét”. Egy kedves vendég szólította a felszolgáló kollégát, és a következőt mondta: „Nézze, én egy igazi gourmet vagyok. Szóljon a séfnek, hogy készítsen nekem egy kirántott szarvasgombát rizsával. Ja, és tartármártást is kérek hozzá.” És még cinikusan hozzátette: „Remélem, el tudják készíteni!!!” A már sokat látott séf csak annyit mondott a vendégnek, hogy természetesen elkészíti az ételt, de 45 000 lesz egy adag, ja, és a tartármártás a cég ajándéka... Nem ebédelt nálunk a vendég.

1. „Szücs Attila vagyok, Az Én Anyósom étterem egyik vezetője. Dénes György barátommal közösen vezetjük az éttermet, és a konyháját is. 32 évet sikerült már eltölteni a vendéglátásban, pontosabban a konyhán. Ennek felét a szállodaiparban, másik felét a régen úgynevezett maszek világban töltöttem. Feleségem és egy fiam van, akit se le-, se rábeszélni nem szeretnék a szakmára.

Mindenáron pék szerettem volna lenni, de amikor a szakmaválasztás előtt álltam, anyukám azt mondta, hogy a pékeknek éjjel és hétvégén is dolgozniuk kell. Sorsolással kihúztam egy kalapból a szakács szakmát, a cukrász és a pék mellet. Így lettem szakács. Nem bántam meg hála istennek, de anyukámnak üzenem, hogy éjjel nem gyakran, de hétvégén és ünnepnap annál többet dolgozom. Jó a csapat, finomak az ételek és a borok, itt a család is velünk, és sok-sok kolléga, akikkel már valahol dolgoztunk együtt és természetesen Önök, a vendégek is megtiszteltek bennünket!”

1. „Pályaválasztás előtt is csak komoly apai ráhatással jelöltem meg a keszthelyi vendéglátóipari szakközépiskolát, mivel magam is kertészmérnök szerettem volna lenni. Igaz, családunk férfi tagjai mindig is előszeretettel főzőcskéztek a családi összejöveteleken ... talán innen ered az indíttatás. Feleségemet is a szakácsszakmának köszönhetem … ma már három gyermeket nevelünk.

2. Kedvenc területem a szakmában: Slowfood - lassú étkezés, komótos, odafigyelő és nemes étkezés. Tiszteljük a hagyományainkat, tiszteljük meg az étkezést.

Kedvenc ételem: Levesek, minden mennyiségben. Meggyőződésem, hogy egy étel, vagy akár egy egész konyha minősége soha nem lehet szerencse kérdése, vagyis az eredmény mögött mindig tudatos, jól megtervezett és megszervezett munka áll.”

1. „Jelenleg a hévízi Hotel Európa Fit szállodában dolgozom konyhafőnök helyettesként. Amikor 27 évvel ezelőtt szakácsnak jelentkeztem, gyerekfejjel… nem is tudtam, hogy mit ölel fel maga a vendéglátás szó, és azt sem, hogy milyen szakma a szakács, csak azt tudtam, valamit választani kell. Most felnőtt fejjel úgy gondolom... én jól választottam! Már akkoriban is (és jelenleg is) lenyűgöztek az alapanyagok, a belőlük készült ételek, elvarázsolt a konyha világa! Régen mindig voltak divatos, felkapott főzőműsorok, én a szakmámat a főzés öröméért szerettem meg! Rengeteg és kitartó munkának köszönhető, hogy most itt lehetek, 12 fantasztikus szakemberrel.

Amikor a 13 séf ötletgazdája, Farkas Bálint megkeresett, elmesélte ötletét, tervét és elmondta, hogy szívesen látnának kis csapatukban, öröm és büszkeség töltött el. Akkor még a zalacsányi Batthyány Kastélyszálló és Batthyány Golf Resort konyhafőnöke voltam. Mivel hévízi séfekről szólt a 13 séf megalakulása, mérhetetlen boldogság fogott el, hogy vidéki séfként, nőként ilyen nagyszerű csapat részese lehetek. 10 év után munkahelyet váltottam, már nem séf, csak helyettes vagyok, de ennek ellenére a „fiúk” megtartottak a csapatban.

...Erről talán ők tudnak mesélni, hogy miért. 23 éve dolgozom aktívan a vendéglátásban, több ismert helyen, számos szakemberrel együtt dolgozva, figyelve, tanulva a szakma fortélyait a mai napig.

2. Hatodik éve a szakács munkámmal összeegyeztetve, (párhuzamosan) tanítok a zalaegerszegi vendéglátóiskolában, szakácsokat oktatok ételkészítési ismeretekre.Számomra a gasztronómiában nincs olyan, hogy kedvenc szakterület, minden, ami a főzéssel, sütéssel kapcsolatos érdekel. Szeretem a hagyományosat, az újítást, a szépet…. lenyűgöz a szakmám sokoldalúsága.

Kedvenc ételeim a nagymamám által készített, gyerekkorom ízeit idéző ételek. Disznótoros káposzta, paprikás krumpli, sült oldalas, és a gyengém a kelt tészta, mindenféle változata. Ezeket, csak a nagymama tudja jól elkészíteni, az ízük még most is itt van a számban... Talán az ő hatására kezdett el foglalkoztatni a főzés, sütés!

3. A vendéglátásban töltött éveim alatt számos barátságra tettem szert, mind a kollégák, mind a vendégek körében. Kedves emlékek, vidám történetek, élmények kötődnek hozzájuk, melyek megszépítik a szakmában töltött küzdelmes időszakokat. Pályám eddigi, talán legmeghatározóbb élménye a 2016-os Magyarországon rendezett Bocuse d’Or versenyen való közreműködés volt. Hatalmas élmény volt testközelből örülni Széll Tamással és csapatával. Találkozni a világ leghíresebb szakembereivel és dolgozni egy igazán profi catering csapatban.

Ha még egyszer pályát kellene választani, ugyanezt választanám.

Nekem a szakmám a hobbim, így sosem kell dolgoznom!”

1. „Már gyerekként vonzott a tűzhely, az már csak olaj volt a tűzre, amikor bátyám egyik barátja szakácsnak tanult, és mesélte, hogy miket csinálnak.

1994-ben fejeztem be a vendéglátói iskolát Győrben, pályafutásom során hévízi éttermekben, szállodákban, sőt egy-két évet élelmiszeriparban is dolgoztam. Három éve vettem át a Hotel Spa konyhájának irányítását.

2. Több kedvenc ételem is van, de az egyik a vaddisznókaraj erdei gombákkal.

3. Érdekes sztori? Kb. 20 évvel ezelőtt a kedves vendég tatárbeefsteaket rendelt, majd visszaküldte, hogy nyers, süssem meg.”

1. „Már óvodában is cukrásznak és szakácsnak öltöztem, és nem is akartam pályaválasztásnál mást választani, mint cukrász vagy szakács szakmát.

Régen, a hidegkonyha volt az elsődleges számomra, de miután konyhafőnökként mindenhova tudnom kellett hozzászólni, ezért megkedveltem a meleg konyha szépségét is!

2. Kedvenc ételem a töltött káposzta. Érdekes sztori/különleges vendégigény: Mikor kirakták egy artisztikai képemet a lillafüredi palotaszálló éttermének falára, és a vendég nem hitte el, hogy tarhonya szemekből raktam ki. Levettem, megnézte, és miután meggyőződött róla, hogy tényleg tarhonya, közölte, ha nem lenne ilyen szép fa keretben, akkor nem is lenne ilyen mutatós. Majd a főnököm odalépett hozzá és közölte, hogy a keret se fából van, hanem az is tészta! Szegény vendég köpni-nyelni nem tudott.”

1. „Miért ez a szakma? Sértődésből. A gimnáziumban biológia – testnevelés szakos tanárnak készültem. Túljelentkezés miatt csak előfelvételivel (azaz csak egy év múlva) vettek volna fel, így a nyári diákmunka konyhában töltött emlékeinek teret engedve jelentkeztem szakácsnak.

2. Kedvenc terület a szakmában talán a hidegkonyha és az improvizatív a’ la minute főzés az íz harmónia jegyében.

Kedvenc étel: Minden, amit elém tesznek, és úgy ahogy van, és nem nekem kellett megfőznöm. Ez nálam nem az igénytelenség, vagy, hogy mindegy, mit eszem dolog, sokkal inkább egyfajta tisztelet a sok-sok Nagymama és Édesanya irányába, akik nap, mint nap főznek a gyerekeik, családjuk, és szeretteik örömére.

3. Nem a szakmával kapcsolatos, de a benne leírt intelem a mai napig elkísér, és a magaménak vallom.

Nagyapám és Édesapám is kovácsmester volt, és mi gyerekként a kovácsműhelynél szebb és jobb játszóteret nem tudtunk elképzelni. Itt mindig történt valami: lópatkolás, tengelykovácsolás, sín húzás stb. Lényeg, hogy a vörösen izzó vasnak mindig szerepe volt a munkáknál. Nagyapám éppen egy ilyen izzó fejszének az edzését fejezte be, majd csak valamicskét vízben hűtés után a műhely földes padlójára tette le a favágó eszközt. Több sem kellett nekünk, gyerekeknek, már mentünk is a fejszéhez és köpködtük, mert a vas ennek hatására ciripelt és sistergett. Nagyon élveztük, mert jó játéknak tűnt. Észre sem vettük Nagyapánkat, aki nem, hogy leszidott volna bennünket, helyette csak a fejünket megsimítva ennyit mondott: „Jegyezzétek meg, hogy a másik munkáját soha nem szabad leköpni, a másik munkáját tisztelni és becsülni kell.”

Azóta eltelt több mint 55 év, a mondatot ugyanúgy itt hallom a fülemben, és nagyon örülnék, ha a Nagyapám szavai ma is igazak maradhatnának.”