Látnivalók Hévízen

RÓMAI KORI ROMKERT

A régészeti leletek tanúsága szerint Hévíz és környéke sűrűn lakott terület volt a római időkben. 1931-ben bukkantak rá a korai császárkori római villa maradványaira, amely csaknem négy évszázadon át, az I. század első felétől az V. század elejéig lakott volt.

 

A Balaton-vidék egyik legjelentősebb lelete az egregyi városrészben feltárt, kora császárkorból származó kőépület, amely vélhetően a villagazdaság (villa urbana) lakóépülete volt. A Krisztus után 100 körül épült, közel ezer négyzetméter alapterületű villa oszlopos tornáccal, valamint meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével rendelkezett, s többször is átépítve az 5. század elejéig maradt fenn. A számos épületből álló villagazdaság vagy település feltárt és bemutatandó épületét a hosszú használat során többször átépítették. A romok "helyreállítása" 2003-ban történt meg első alkalommal. A helyreállítás során igyekeztek bemutatni a feltárások eredményeként előkerült négy építési periódust. Az azóta eltelt időszakban a feltárt részek elkezdtek tönkremenni, a rom korábbi állapotában a szétesés felé haladt, ezért szükségszerűvé vált az újbóli helyreállítása, mely 2011-ben valósult meg.

A lakóépülettől nyugatra a villához tartozó gazdasági épületek maradványait találták meg, melyek a feltárt rommal összetartozó épületegyüttest képezhettek. Az említett maradványok arról tanúskodnak, hogy a rómaiak a pannon tájba mesterien illesztették be villáikat, épületeiket.  Az egregyi villa, s a Hévíz más részein előkerült leletek – a tó közelében talált Jupiter-oltárkő, a búvárok által felszínre hozott kora császárkori pénzérmék - azt bizonyítják, hogy a rómaiak megtelepedésében a gyógyító vizű „csodató” is szerepet játszhatott.

Az itt előkerült legkorábbi, Tiberius császár által veretett érem alapján az 1. század első felében építették fel gerendákból azt a 10x10 méteres boronaházat, amelynek talpgerendái alá lapos köveket raktak. A köveken talált faszén alapján a ház leégett, valószínűleg az 1. század végén.

 Az I. és II. század fordulóján egy nagyméretű kőépületet emeltek a helyére, amely 45 m hosszú és csaknem 23 m széles volt, tehát több mint 1000 négyzetméter alapterületű. A kelet felől porticussal (oszlopos tornáccal) ellátott épület meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével is rendelkezett. Ennek ellenére nem biztos, hogy az épület a villagazdaság lakóépülete volt (villa urbana) hiszen központi fűtésnek nem találták nyomát.

Az épület vélhetően a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belső elrendezéssel újjáépült, sőt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták. A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetően valamilyen gazdasági tevékenységre használták

Flavius dajkájával

A szobor a gyermek Flavius Theodosiust (uralkodott: 379-395, a római birodalom utolsó császára ) ábrázolja dajkájával. Farkas Ferenc 2015-ben elkészült munkája. A szobor a Hévízi-tó keletkezéséról szóló romai kori legendának állít emléket, mely szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája mindenáron szeretett volna meggyógyítani, ezért minden nap imádkozott Szűz Máriához. A Szűz imáit meghallgatva gyógyvizű forrást fakasztott, melynek vize meggyógyította Flaviust, így megerősödve később a Római Birodalom császára lett. A gyógyvizű forrás azóta is táplálja a Hévízi-tavat.

Száraz Kneipp taposó

A romkertben a még fel nem tárt, föld alatt megbúvó falak rajzolatán száraz Kneipp-taposó ösvény kínál a megfáradt turistáknak testi és lelki felfrissülést. Az ösvény alaprajzi kialakítása teljes egészében megegyezik a római kori villához kapcsolódó római épület maradványainak kontúrjával. A különböző méretű kavicsokon, zúzalékon, fa felületeken és fa aprítékon történő mezítlábas séta természetes masszázst kínál. Nagyon jó hatással van a láb vérkeringésére, az érfalak megerősödésére. A reflexzónák masszírozásával az összes szervet képes stimulálni, ezáltal üdít és felfrissít.

Kutyaszobor, avagy az otthon kapuja szoboregyüttes

A szoboregyüttest egy átlagos római lakóház ajtaja és egy kutyamotívum alkotja. Az ajtó geometrikus elemekből építkezik, félig nyitott helyzetű, átlátható, a jelen idő és a múlt összekapcsolását érzékeltetve. Az ajtónyílásban ülő, dán dog karakterű kutyafigura – amely a rómaiaknál már ismert fajta volt – méltóságteljes, arisztokratikus, a római nemes jellemet testesíti meg, a bentlakókkal szemben az illetéktelen behatókat elriasztja. Pompejiben több padlómozaik is fennmaradt, melyek a bejárat közelében voltak, és házőrzőt ábrázoltak különböző helyzetekben. Némely mozaikon a „cave canem” felirat szerepel, ami a „vigyázz a kutyával”, „harapós kutya” figyelmeztető táblával azonos szerepű volt. Az ajtó építmény anyaga mészkő, a kutya figurája gránit.

Őzike szobor

A szobor eredetije egy IV. századból származó körülbelül 2 cm nagyságú bronzfigura, mely ásatások során Hévíz környékén került elő. Az eredeti figura rendeltetéséről a szakértők több lehetséges feltevést gondolnak, lehetett gyermekjáték, vagy totemállat is. Talán a legvalószínűbb elképzelés, hogy késő római sírt díszíthetett. A szobrot Farkas Ferenc szobrászművész készítette.

Római katona sírja, vagy más nevén a késő-római téglasír

A sír téglából, oltatlan mésszel készült. 1925-ben találtak rá földmunkák során, teljes épségben. Az Egregyi utca egyik házának udvarán ásás közben téglaégető kemencét is találtak. A sír leletei II. Constantinus római császár korából valók. A sírban találtak bronz övcsatot, ruhakapcsot, vaskést, a császár pénzét, és persze egy római katona csontvázát. A leleteket a keszthelyi Balatoni Múzeumban helyezték el, a csontváz pedig a helyén maradt.  Az Árpád-kori templom felé vezető úton, egy cserépedényben 276 darab 4. századból származó római érmét is találtak.

Egregyi Múzeum

Az egykori asztalosműhelyt 2015-ben újították fel és alakították át múzeummá. A 282 m2 nagyságú kiállítótérérben 2015-2020 között Hévíz évezredei állandó kiállítás volt látható. A múzeumban rendszeresen tartanak kiállításokat, időszakos programokat.

Korok és borok sétaút

Tematikus sétaút Egregy városrészben, amelyen táblák mutatják be a rómaiak megtelepedésétől a középkorig a szőlőtermesztés és a Pannon-táj történetét. A rómaiak magukkal hozták a szőlőtermesztés tudományát Pannóniába, így a Balaton környékére, amint arról a közelben előkerült kerámiaedény felirata - Da Bibere (adj innom) - is tanúskodik. A szőlészet a rómaiak szaktudása és a kedvező természeti adottságok miatt válhatott sikeressé. Az egregyi talaj középkötött, homokos és enyhén köves. Ez a „meleg”, sőt némelykor „tüzes” talaj a kedvező klimatikus adottságokkal együtt kiváló minőségű borok termelését tette lehetővé. Nem véletlen, hogy az Árpád-korban itt élő magyar népesség, majd a török hódoltságot követően betelepített német telepesek tovább folytatták a római gyökerekre visszatekintő szőlőművelést.

 

Legközelebbi római kori romok - Fenékpuszta azaz Valcum

Hévízhez legközelebb Fenékpusztán, az egykori Valcum településen találhatók római korból származó romok. A településen egykor római katonai erődítmény állt, melynek maradványai között sétálhatunk. Az erődítményről többet megtudhatunk, ha ellátogatunk a Balatoni Múzeumba, Keszthelyre.

 

A Balaton környékén épen maradt három Árpád-kori templom egyike az Egregyi templom. 

Nyitvatartás:

április 1. – szeptember 30.: 8:00 – 19:00
október 1. – március 31.: 8:00 – 16:00

A Szent Magdaléna templom építésének pontos ideje nem ismert, valószínűleg a 13. század közepe körül építették, írásos emlékben azonban csak sokkal később, 1341-ben szerepel. A templom első védőszentje Alexandriai Szent Katalin volt.

A templomtorony háromemeletes, gazdag kialakítású, a szinteken kettő és hármas ikerablakok nyílnak. A tornyot csürlős sisak zárja le, amelyet nyolc fagerenda merevít. A templom építőanyaga a közelben nagy mennyiségben fellelhető homokkő, jól ellenállt az idő vas fogának. A templom ugyan a 16-17. században erősen megsérült, később a barokk korban, 1731-ben renoválták. Szerencsére az átalakításkor csak a legszükségesebbeket javították, így megmaradt a templom középkori formája. E felújításkor készítették a belső és küldő díszítő festéseket, a hajómagasítást, és pótolták a boltozatokat is. Az újjáépítés után újra szentelték, és az új védőszentje Szent Magdolna lett. Ezt követően a templomot még többször restaurálták: 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben és 1991-ben, és legutóbb 2015-ben.

A templom egyenes szentélyű, egyhajós, keletelt, térszerkezete könnyen áttekinthető egyetlen díszítőelem, térgazdagító elem az északi fal fülkesora. A torony alatt román korból származó keresztelő medence töredéke található, az oltárt pedig középkori felszentelt kereszt díszíti. Fontos megemlítenünk a templom falfestését. Nem középkori eredetű, de ékes bizonyítéka a templom építészeti gazdagodásának, bemutatja a népi formakincs tiszteletét. 

A déli oldalon nyitott barokk ajtót találunk. A torony boltozatát a 18. században újították meg, hozzá csatlakozik egy négyszögletű templomhajó. A torony három emeletes, gazdag kialakítású, a szinteken kettő és hármas ikerablakok nyílnak. A tornyot csűrlős sisak zárja le, amelyet nyolc fagerenda merevít. 

Alapjait tekintve főként a faépítészet formáit őrizte meg. A külső felületeken megmaradtak a festett díszítések és a bekarcolt formák.

Az egregyi templom a román stílusú falusi építészet egy különlegesen szép példánya, fokozottan védett műemlék, mely talán annak köszönheti épségét és stílustisztaságát, hogy az itt lévő település a törökdúlás időszakában elnéptelenedett és lejjebb a völgybe költözött. Ennek következtében ez a templom elvesztette hitéleti jelentőségét, mindössze temetőkápolnaként funkcionált.

Energiavonalak metszéspontjában áll az Árpád-kori templom Egregyen!

 

A platán fákkal beárnyékolt, padokkal szegélyezett dr. Schulhof Vilmos sétány egyik oldalán a hévízi tó, másik oldalán a Szent András Reumakórház történelmi épületei tárulnak elénk. Az itt látható épületek az 1870-es években épültek, majd az 1900-as évek elején alakították át őket a ma is látható kétszintes házakká.

György-ház

A Festetics család által kialakított „Újtelep” északi részén épült szecessziós stílusban. Nevét Festetics Györgyről, a fürdőváros alapítójáról kapta. Jelenleg a Szent András Reumakórház „A” épülete.

Rákóczi-ház

Az épület 1863-ban épült, de 1906-ban, annak tiszteltére kapta a Rákóczi-ház nevet, hogy ez év októberében szállították haza II. Rákóczi Ferenc hamvait Konstantinápolyból Magyarországra.
Jelenleg a Szent András Reumakórház „B” épülete.

Ella-villa

Karola Elláról kapta a nevét, aki Festetics Tasziló lánya volt. Jelenleg a Szent András Reumakórház „C” épülete. Dél felé haladva a következő épület az étterem és a díszterem. Ennél az épületnél volt a Festetics birtok határa, ez volt az első kőből készült ház, amit a fürdővendégek elszállásolására építettek az 1860-as évek elején. 1909-re emelettel bővítették, ekkor a fürdőhelyeken nélkülözhetetlen „Kúrszalon” funkciót kapta. Jelenleg a Szent András Reumakórház díszterme található itt.

Ferenc József-ház

Nevét abból az alkalomból kapta, hogy a ház átadásának évében emelte Ferenc József – magyar király és osztrák császár – Festetics (II.) Taszilót hercegi rangra, aki a ház építtetője volt. Jelenleg a Szent András Reumakórház „D” épülete.

Hetes Ház

Lonkay Ferenc, a Festetics család uradalmi építészének tervei alapján építették az épületet 1870-71-ben. A ház az „Újtelep” része volt, ahol sorszámozással jelölték az épületeket, így maradt rajta ez a név. Jelenleg a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház üzemeltetésében szállod működik itt.

Deák ház

Eredeti neve Tasziló-villa volt, azonban Festetics (II.) Tasziló herceg halálát követően átnevezték Deák Ferenc után Deák-háznak.

 

Épületek, amik ma már nem állnak

A patak mellett már az 1800-as években is állt a legrégebbi és egyben első gyógyászatra szolgáló épület a Köpölyöző ház. Ugyanitt az Ótelepen volt egykor a Jeruzsálem vendéglő, a mai főbejárattól pedig nem olyan messze a Szegényház, avagy a szegényfürdő. Az 1900-as évek elején a régi köpölyöző házból Jókai ház lett, mögötte pedig helyet kapott a Kisfaludy ház. A Schulhof sétányon a tófürdő mostani igazgatósági épületei helyén állt már akkor is az fürdőigazgatóság épülete és a kocsiállomás. Ettől néhány méterre volt a Zander Intézet, de voltak itt üzletek is, a tó főbejáratával pedig majdnem szemben épült meg a Tejcsarnok, míg a mások oldal felől a kis Zenepavilonból szólt a halk zene. A korábbi Szegényház ekkor már a Csányi Ház nevet viselte. A patak jobb partján, a mostani iszapgyár helyén állt egykor a csendőrparancsnokság épülete. A Fedett Fürdő épületének helyén pedig egy teniszpálya és egy római katolikus kápolna állt. A Rózsakert helyén pedig az első mozi működött. És még egy érdekesség, a főleg Keszthely felől érkező vendégek, nem a Festetics allé fái között érkeztek meg a fürdőhelyre, ott ugyanis akkor még nem volt út, hanem a mostani Ady Endre utca felől, nagyjából ott, ahol a Festetics Fürdőház bejáratától balra, most a sétány vezet be a parkba.

Hévízfürdő térképe 1925

Többet olvasnál Hévíz múltjáról, régi épületeiről? Olvassd el blog cikkeinket is!

 

A Festetics család nyomában Hévízen

A Festetics család Keszthely és környéke meghatározó arisztokrata dinasztiája. Hévíz története több ponton is összefonódik munkásságukkal, így nem véletlen, hogy a város több pontján is találkozunk egyes Festetics-családtagok emlékét őrző műalkotásokkal, épületekkel. 

Kevesen tudják, hogy a Hévízi-tó fürdőhellyé alakítása és gyógyászati célú fejlesztése is nekik köszönhető. Az Európa-szerte ismert, nagy műveltségű Festetics I. György gróf kezdte meg a tó körüli láp lecsapoltatását, rendezését. Ennek állít emléket a nevét viselő tér (amelyen a Szent András Reumakórház bejárata is található), valamint a gróf életnagyságú szobra és egy bronzból készült braille terepasztal is, mely a tófürdőt és közvetlen környezetét mutatja be.

A tófürdőt az őt követő generációk (Festetics László, majd II. Tasziló) fejlesztették tovább. II. Taszilóhoz fűződik még többek között a tó feletti véderdő telepítése és parkerdő-típusú kialakítása, mely máig a város "tüdeje", népszerű rekreációs helyszín. 

A városba a mocsári cipruserdőn keresztül vezető, rövid bekötőút a Festetics-allé nevet viseli.

A Festetics sétány a Tófürdő déli, Ady Endre utcai bejáratától (Festetics Fürdőház) a tavat keletről körülölelő véderdei sétaútig húzódik.

A családhoz kötődő hévízi épített örökségről (fürdőházak, villák, fürdőkápolna) az alábbi linkre kattintva olvashatnak:

Bővebb információ a családhoz kötődő hévízi épített örökségről (fürdőházak, villák, fürdőkápolna)

 

Festetics helyszínek a térségben

Balatongyörök - Lady Mary Hamilton pihenője, Szépkilátó (kilátóhely)

Balatonszentgyörgy - Csillagvár (kiállítás, kirándulóhely)

Cserszegtomaj - Festetics Pince (étterem)

Gyenesdiás - Festetics-kilátó (épített kilátó, kirándulóhely)

Keszthely:

Vonyarcvashegy - Festetics Helikon Taverna Étterem, borászati és gasztronómiai kiállítótér

Szentlélek Római Katolikus Templom

A Szentlélek Római Katolikus templom Bocskai János építész tervei alapján három év alatt készült el a lakosság támogatásával. A templomot 1999. szeptember 9-én, a „9-esek napján Szendi József érsek szentelte fel. A templom előtt 5 méter magas oszlopon Gál Gergely, Angyal című alkotása áll. A templom bejáratánál Marton László szobrászművész Árpád-házi Szent Erzsébet szobra, tőle picit távolabb a dombon Molnár Jenő alkotásai, Gróf Széchenyi István mellszobra és Szent István fakeretbe komponált bronz arcképe - kaptak helyet.
A templom hét tornya a Szentlélek hét ajándékát jelképezi. A tornyokban négy harang található, a legmagasabb toronyban statikai okok miatt nem került harang. A jobb és bal oldali tornyokban 2-2 harang szólal meg. A jobb oldali harangot Szent Péter tiszteletére dr. Horváth Béla és családja, bal oldalit pedig Szent Pál tiszteletére özv. Varga Imréné adományaiból öntették. A két másik harang a régi templomból került át a mostani helyére.
A templombelsőben a modern építészet és a hagyományos ötvöződik, melyet főként a szép faborítás hangsúlyoz. A templom ezer fő befogadására képes, jó akusztikája miatt rendszeresen orgonakoncertek színtere. A gótikus stílus formáira emlékeztető színes ablakok Simon Endre hévízi művész munkáját dicsérik. A szentély falán található kereszt 200 éves műkincs, mely adományként került a templomba, restaurálását Károlyi Gyula restaurátor, festőművész végezte.
Az oltár bal oldalán lévő bronz Krisztus-szobor és a jobb oldalon álló magyar koronát viselő Magyarok Nagyasszonya című bronz szobor, Marton László munkája. A falakon lévő tűzzománc képeket Morvay László készítette.

Töltsd le audio anyagunkat!  A Szentmisék időpontjait itt találod!

 

Jézus Szíve Templom

A Jézus Szíve Templom Bocskai János építész tervei alapján 1994-95 között készült el. A mai templom a századeleji kétszintes harangláb kibővítése. 1905-ben öntötték a templom kisebb harangját Mária Magdolna tisztére. A neoromán stílusú torony harmadik szintjét 1937-ben építették hozzá, ekkor öntette az egregyi közösség hősi halottai emlékére a templom nagyobbik harangját. A harang köpenyében szerepel az I. világháborúban elesett 16 hősi katona neve, akiknek tiszteltére hársfákat is ültettek a torony mellé. A templom mellett 2000-ben katonai emlékparkot alakítottak ki, a parkban 70 kopjafát állítottak az első és második világháború hőseinek áldozati emlékére.

Az 1995-ben Dr. Ladocsi Gáspár dandártábornok, tábori püspök által felszentelt templomot Fradi templomnak is nevezik, mivel a Ferencvárosi Torna Club jelentős támogatást nyújtott az építéshez. A klubbal való szoros kapcsolatot jelzik a belső kialakításban a fehér és zöld színek, valamint a bejárat mellett jobb oldalon kialakított kis emléksarok, ahol a Ferencváros ajándéktárgyai láthatóak. A templom belső fafaragásai az oltár mögött elhelyezkedő Krisztus szobor és a falat díszítő keresztút, erdélyi fafaragók munkái. Az 1997-ben elkészült festményeket egy helyi festőművész Varga Bernadett készítette.

Tudj meg még több érdekességet a templomról! Töltsd le audio anyagunkat! A Szentmisék időpontjait itt találod!

REFORMÁTUS - EVANGÉLIKUS TEMPLOM

Hévízen sokáig se a reformátusoknak se az evangélikusoknak nem volt temploma. Az 1920-as évektől istentiszteleteiket magánházaknál és a Gyógyfürdőkórház Kultúrtermében vagy a mozi kistermében tartották. 1938-ban Szeghalmi Bálint tervei alapján elkészült a templom terve, mely azonban az infláció és a világháború miatt nem készülhetett el. A város képviselő-testülete 1994-ben adományozta a jelenlegi telket a felekezeteknek. Szeghalmi Bálint korábbi terveinek korszerűsítésére Zób Mihály építészt kérték fel. Az építkezést az önkormányzat és külföldi felekezetek is támogatták. A három év alatt felépült templomot 1998-ban dr. Harmati Béla evangélikus és dr. Márkus Mihály református püspökök szentelték fel. A templom vöröskő fala és márványdíszítése az erdélyi magyar református templomokra emlékeztet. A figyelemre méltó a belső famunkák kivitelezése és a Polgár Rózsa Kossuth- és Munkácsy-díjas kárpitművész szárnyasoltár képe is.

A toronyban lévő harang nyitott boltív alatt helyezkedik el, Borsos Károly családjával együtt adományozta a templomnak. Az orgonát Albert Miklós győri orgonaépítő 2004-ben készítette el. A templomot mind a magyar református, mind a német evangélikus egyház használja.

Az Istentiszteletek időponjtairól itt találsz információt! Szeretnél még több érdekességet megtudni a templomról? Töltsd le hanganyagunkat!

Isten Szent Anyja “Életet adó forrás” ikonja - ortodox templom

Hévíz legújabb temploma Isten Szent Anyja “Életet adó forrás” ikonja nevet viseli.

Az ortodox templom alapkövét 2019. december 27-én Őeminenciája Márk, Budapesti-Magyarországi metropolita, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjének kormányzó főpásztora és Papp Gábor, Hévíz város polgármestere, valamint a magyarországi, illetve a Hévíz-Keszthelyi Ortodox közösség képviselői tették le.

Hévíz Városának Önkormányzatával egyeztetett tervek alapján 2020-ban kezdődtek meg az építési munkálatok.  A 15x15 méter alapterületű 12 méter magas templom hagyományos módon, téglából készül. A templom külső falain mesterein lesimított sarkai mutatják az aszimmetrikus domborzati fülkéket, melyek a modern és az ókori motívumok mesteri kombinációi. A sisakos hagymakupolát nyolcágú arany borítású kereszt ékesíti.

 

 

Kerubok

 

A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek, és nagyon hasonlítanak a Zsolnay család pécsi kerubjaihoz. Az oroszlánból és sasból összegyúrt sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható.

A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak, és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. Képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket legenda szerint a Festetics család. Ha valaki is úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak. Ám más elmesélők szerint nem a kerubok, hanem a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas szólal meg, ha valaki szerelem nélkül távozik a városból. De erre még soha nem volt példa...

 

A Tó Tündére

A Tó Tündére szobor  Molnár Jenő alkotása, melyet 2000-ben avattak fel. A szobor a gyógyfürdő bejáratával szemben található a dr. Schulhof Vilmos sétányon. A tündér jobb kezével Hévíz címerét óvja, amely egy kerubot illetve egy tündérrózsát ábrázol.

Flavius Theodosius a dajkával

 

A szobor Farkas Ferenc 2015-ben elkészült munkája, mely jelenleg a Római Romkertben csodálható meg, Egregyen. A szobor egy hévízi legendának állít emléket, mely szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája minden áron szeretett volna meggyógyítani, ezért minden nap imádkozott Szűz Máriához. A Szűz imáit meghallgatva gyógyvízű forrást fakasztott, mely meggyógyította Flaviust, így megerősödve később a Római Birodalom egyik legnagyobb császára lett. A gyógyvízű forrásból később egy egész tó keletkezett. Az a Hévízi-tó egyik legendája.

Az Otthon kapuja

 

A szoboregyüttes a Római Romkertben található meg, az Egregyi Múzeum mellett, mely egy átlagos római ház bejáratát ábrázolja. A ház ajtajában lévő dán dogra emlékeztető kutya a védelmet szimbolizálja.

Dr. Moll Károly szobra

 

Marton László alkotása, mely 2003-ban készült el. Dr. Moll Károly 1920-tól fogva Hévízen dolgozott orvosként, nevéhez fűződik a súlyfürdő feltalálása illetve a Hévízi-tó áramlási térképének elkészítése. Munkássága megalapozta a ma már jól ismert Hévízi Tradicionális Kúrát.

Szent István mozaik képe

 

A tűzzománc kép Morvay László alkotása, mely 1999 óta díszíti a Városháza Zrínyi utcára néző oldalát. A mozaikon Magyarország első királya, az államalapító Szent István szerepel.

Nymphae díszkút

A Nymphae díszkút Marton László szobrászművész alkotása, mely 1998-ban készült el. A Városháza előtti dísztéren található meg.

Szent András kereszt

V. Majzik Mária 1999-ben készült munkája a Tófürdő napozóteraszán tekinthető meg. A szobor a Hévízi-tó forráspontja felett lett elhelyezve, és Szent Andrást ábrázolja a kereszten, akiről a nevét kapta a helyi reumakórház.

Braille terepasztal

Kalmár Katalin műve nem csak a szemet kápráztatja el, hanem a látássérülteknek is segít, hogy megtapasztalhassák Hévíz csodáit. A Braille írással feltűntetett információk mellett a terepasztal különlegessége, hogy a tó medre és forráspontja is kidolgozásra került. Jelenleg a Festetics téren tekinthető meg.

Ivókút - Rózsakert

 

Hévízen a Tradicionális Kúra egyik kiegészítő eleme az ivókúra, mely kifejezetten javasolt emésztési problémák esetén. A Rózsakert épületében 2012-ben átadott ivókút egy gyönyörű tavirózsát ábrázol, az oszlopa pedig kerubokkal lett díszítve.

Ivókút - Szent András Reumakórház

 

A hévízi zsidóság története az I. világháború előtt

A gyógytaváról világhírűvé vált Hévízfürdőt az első világháború előtt a Keszthelyi-Hévíz néven említették. A tó nyugati oldalán az 1860-as évektől jött létre a fürdőtelep, amely a Festetics-hitbizományhoz tartozott. A szomszédságában alakult ki az 1920-as években a fürdőközség, amely a fürdőteleppel együtt közigazgatásilag az 1907-ben létrehozott hévízszentandrási körjegyzőséghez tartozott. A hévízfürdői zsidóság ezer szállal kötődött a szomszédos keszthelyi zsidósághoz.

Hévízfürdő látképe
Hévízfürdő látképe

A 18. század vége felé telepedtek le az első zsidó lakosok Hévízszentandráson (ekkor még Szentandrás). A község első zsidója - egy bizonyos Joachim - az 1795-ös adóösszeírásban tűnt fel, az 1798-as lajstrom pedig egy „Isák Jósef” nevű személyt említett. A szentandrási zsidók vallási és közigazgatási (anyakönyvi) szempontból a keszthelyi anyahitközséghez tartoztak.

A 19. század második felében a zsidók száma mindössze néhány családra, s a lakosságnak csupán 2–3 százalékára korlátozódott. 1890-ben a 240 lakosból 5 fő (2,1%), 1910-ben a 303 lakosból 8 fő (2,6%) volt izraelita vallású. Az első világháború után fellendülő fürdőéletnek köszönhetően a legtöbb zsidó személy 1930-ban élt Hévízszentandráson (23 fő, a lakosság 3,4 százaléka), míg a fürdőtől távolabb eső Egregyen az 1920-as évektől már nem laktak zsidók.

A Hévízfürdőn nyaralók és gyógyulást keresők között viszont egyre jelentősebbé vált a zsidók aránya, akik a nyári főszezonban a látogatók (20-30 ezer fő) negyedét tették ki. Az izraelita vendégek fontos szerepet játszottak a fürdőhely polgárosodásában, a polgári életforma és kulturális szokások elterjesztésében, Hévízfürdő ugyanakkor elősegítette polgári egyenjogúságuk társadalmi elfogadtatását és gyakorlati érvényesítését.

A fürdőhelyen gomba módra szaporodó szállodák, üzletek és vendéglők közül több zsidó befektetők tulajdonában volt. A zsidó vendégek vallási igényeinek kielégítését az 1910-ben felavatott izraelita imaház biztosította, melyet a gyógytó lefolyócsatornájának bal partján, Lusztig Ignác „Jeruzsálem” nevű vendéglőjének a közelében építettek fel. A főszezon alatt - május végétől augusztus végéig - dr. Büchler Sándor keszthelyi főrabbi gyakran tanított a Bibliából és a Talmudból. A zenés istentiszteletek és kultúrelőadások gyűjtését pedig a szegény sorsú hittestvérek gyógykezelésére fordították. Az izraelita vallású fürdővendégek kóser étkezéséről a Mandel-féle vendéglő gondoskodott.

A lefolyócsatorna bal partja mellett állt az Izraelita imaház
A lefolyócsatorna bal partja mellett állt az Izraelita imaház

A Jeruzsálem vendéglő (később Alsó vendéglő)
A Jeruzsálem vendéglő (később Alsó vendéglő)

A fürdőhely felvirágzásában nagy szerepet játszott a fürdőt a Festeticsektől 35 évre (1905–1940) bérbe vevő Reischl család – ifj. Reischl Vencel, majd Imre és Richárd fiai – valamint a hévízi fürdőgyógyászat alapjait megteremtő zsidó fürdőorvosok, dr. Schulhof Vilmos és dr. Schulhof Ödön, illetve a keresztény dr. Moll Károly.

Dr. Schulhof Vilmos fürdőorvos, reumatológus és balneológus 1906-tól tevékenykedett Hévízen. Itt hozta létre 1911-ben Európa második Zander-gyógyintézetét, ahol a fürdőkúra kiegészítéseként a gépekkel történő, mozgatásos gyógygimnasztikát alkalmazták. Schulhof fürdőorvos az első világháború előtt széles körű tudományos munkásságot fejtett ki a gyógyhely bel-és külföldi megismertetéséért. Számos hazai és német szaklapban jelentek meg írásai, az Országos Balneológiai Egyesület évenként kiadott fürdőkalauzainak egyik szerkesztője volt, amelyben ő írta a Hévízfürdőről szóló fejezetet. Dr. Schulhof Vilmos rakta le kutatásaival, tudományos és ismeretterjesztő munkásságával Hévízfürdő alapjait, tette külföldön is ismertté a gyógyhelyet.

A Zander-intézet és medikomechanikai gépsora
A Zander-intézet és medikomechanikai gépsora

A hévízi zsidóság története a két világháború között

Az 1920-as évek végére az imaház kicsinek bizonyult, valamint távol esett az „amerikai tempóban” fejlődő fürdőközségtől. Az izraelita templomot egy díszes ünnepség keretében 1933. július 2-án avatták, a szertartást dr. Büchler Sándor keszthelyi főrabbi vezette, melyen a világi hatóságok képviselői, számos neológ és ortodox rabbi, valamint a fürdővendégek vettek részt. Az építkezéshez a Festetics hercegség telekingatlannal, a Reischl Fürdőbérlő Társaság és Hévízszentandrás fürdőközség, valamint számos magánszemély pénzbeli adománnyal járultak hozzá. A keszthelyi hitközség fiókjaként létrejövő - később önállósodó - hévízi hitközség egyházi elnökévé dr. Büchler Sándor főrabbit választották, világi elnökévé pedig dr. Kertész Adolf budapesti ügyvédet, a templomépítés szervezőjét és a fürdőhely lelkes hívét. Az elöljáróság tagjai közé került dr. Schulhof Ödön fürdőorvos, a helyben lakó Singer Miksa, s többen a fürdőhely állandó törzslátogatói közül.

A hévízi zsinagóga külső megjelenésében és belső berendezésében az ortodox hagyományokat követte azzal a céllal, hogy a fürdővendégek közül a vallásosabbak számára is lehetővé tegyék hitéletük gyakorlását.

A A zsinagóga 1933-ban épült  a tó közelében
A zsinagóga 1933-ban épült a tó közelében

A korabeli tudósítások szerint a zsinagóga a péntek esti és szombati istentiszteleteken zsúfolásig megtelt a gyógyulás mellett lelki táplálékot kereső izraelita vendégekkel, akik adományaikkal segítették a hitélet fenntartását.

A nyaralók között jelentős volt az izraelita vallásúak aránya
A nyaralók között jelentős volt az izraelita vallásúak aránya

A fürdősétány épületeinek egyikében, a Kurszalonban (Gyógyterem) gyakran rendeztek hangversenyeket az izraelita templomalap javára, melyen felekezeti különbség nélkül vettek részt a fürdővendégek.

A templomot dr. Büchler Sándor főrabbi avatta fel
A templomot dr. Büchler Sándor főrabbi avatta fel

Dr. Schulhof Ödön (Vilmos féltestvére) a budapesti orvosi egyetem elvégzése után Berlinben dolgozott, ahonnan1923-ban hazatért, s Vilmos bátyja hévízi Zander-intézetében praktizált a fürdőszezon alatt. Munkássága már a két világháború közötti évtizedekben is úttörő jellegűnek számított. Az 1920-as években elsőként alkalmazott novocain infiltrációt a reumás, ízületi fájdalmak csillapítására. Hévíz első röntgenorvosaként országos viszonylatban is kiemelkedő ízületi és csontröntgen-felvételeket készített. A Bársony-Schulhof féle ún. „betekintő” röntgenfelvételi eljárás az egész világon alkalmazásra került.

Dr. Schulhof Vilmos (jobbról) és dr. Schulhof Ödön (balról) fürdőorvosok
Dr. Schulhof Vilmos (jobbról) és dr. Schulhof Ödön (balról) fürdőorvosok

A hévízszentandrási körjegyzőség zsidó lakosainak 1944. április 28-án készült összeírásakor Hévízszentandráson és a fürdőhelyen 4 háztartásban tizenöt zsidó lakost jegyeztek fel. A keszthelyi gettóban május 26-án készült névjegyzéken ugyanennyien szerepeltek, a Zalaegerszegre elszállítottak listáján a munkaszolgálatos behívások miatt már csak tizenhárman. A hévízi zsidók közül a Freller, Frisch, Simon és Singer családok tagjait, valamint dr. Schulhof Vilmost és Ungár Lászlót pusztították el Auschwitzban, többen (munkaszolgálatos férfiak) másutt hunytak el.

Újrakezdés a háború után, a templom lebontása

Az épségben fennmaradt zsinagógában a háború után Hévízre látogató zsidó fürdővendégek még egy ideig gyakorolták vallásukat. Dr. Kertész Adolf halála (1959) után azonban az 1960-as évek végére megszűnt a hitélet, s az elárvult, pusztulásnak induló épületet 1977 áprilisában lebontották, összefüggésben a tófürdő épületeinek 1977-1982 között megvalósuló rekonstrukciójával.

A tóraszekrény-takarót 1955-ben Simon Imre adományozta
A tóraszekrény-takarót 1955-ben Simon Imre adományozta

A zsinagógát 1977-ben bontották le
A zsinagógát 1977-ben bontották le

A zsinagóga helyén 2000. július 2-án Várnai Shorer Judith izraeli nagykövet jelenlétében avatták fel a holokauszt emlékművet („hévízi siratófalat”), amely a város áldozatvállalásával épült.

A zsinagóga helyén felállított holokauszt emlékmű
A zsinagóga helyén felállított holokauszt emlékmű

 

Felhasznál források: SZARKA Lajos, Páratlan testvérpár. A Schulhof - testvérek szerepe Hévíz „világfürdővé” válásában. Hévíz: Hévíz Város Önkormányzata és Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház, 1999. első kiadás és 2002. második kiadás DR. SZARKA Lajos, A hévízi zsidóság története. Hévíz: Hévíz Város Önkormányzata, 2000.

 

 

Információk a belső tér tárgyi elemeihez

A zsinagóga – vagy héberül bét hákneszet (gyülekezés háza) – a zsidó vallási és rituális élt központi helye, ahova a zsidó emberek összegyűlnek. A hévízi ortodox szertartású zsinagógát 1933. július 2-án avatták fel.

A zsinagóga nyugati oldaláról a főbejárat és két mellékbejárat nyílott. A baloldali mellékbejáraton a nők léptek be, ahonnan lépcső vezetett fel az emeleti karzathoz. A nők el voltak különítve a férfiaktól.

A főbejáratot és a jobboldali ajtót a férfiak használták, az utóbbi vezetett az előcsarnok azon helyiségébe, ahol a rituális kézmosásra szolgáló vízmedence állt, s a hívek ennek elvégzése után léphettek be a főbejárati előcsarnokba.

Az előcsarnokban a zsinagóga avatásakor több nemeskőből (gránit, márvány) készült emléktáblát helyeztek el, kettőn az építéshez nagyobb adományt tevők neveit sorolták fel, egy az építés idejét és főbb adatait tüntette fel (1930-33 között épült a hg. Festetics Tasziló által adományozott telken, dr. Kertész Adolf és neje kezdeményezésére, Boros Artúr műszaki főtanácsos tervei alapján, Varga András építőmester vezetése és Berényi Béla ellenőrzése mellett). A negyedik táblán azok neve szerepelt, akik ágyadományokkal támogatták a hévízre érkező izraelita betegeket. Az ötödik - kisebb méretű – fehér márványtáblát az 1959-ben elhunyt zsinagógaalapító, dr. Kertész Adolf tiszteletére emelték.

Az előcsarnokban függesztették ki a Hévízfürdői Izraelita Imaegyesület fakeretes táblácskáját. Ez az istentiszteletek rendjét mutatta, melyek pénteken délután 7 órakor, szombaton pedig délelőtt 9 órakor kezdődtek a fürdőszezon ideje alatt.

A felsoroltak közül két nagyméretű emléktábla (adományozók, ill. ágyadományozók) és dr. Kertész Adolf táblája a 2000. július 2-án felavatott holokauszt emlékműre került.

A zsinagóga belső terének közepén helyezkedett el ortodox szertartású templomoknál a korláttal elkerített bima, vagy tóraolvasó emelvény, ahonnan szombatonként és ünnepeken a Tórából a kijelölt szakaszt kelet felé (Jeruzsálem felé) fordulva felolvasták. A bimát általában menóra (hétkarú gyertyatartó) díszítette.

A központi térben - a bima előtt és mögött - padokat helyeztek el, ahol a hívők foglaltak helyet és követték az imádkozást.

A keleti oldalon – Jeruzsálem, az egykori Szentély felé nézően – állt a tórafülkében a tóraszekrény (vagy frigyszekrény), ahol a Mózes 5 könyvét tartalmazó Tóratekercset (vagy tekercseket) tárolták. A tóraszekrényt díszes – bársonyból, selyemből készült, hímzett héber feliratos, zsidó szimbólumokat feltüntető (Dávid-csillag, menóra, olajág) – tóraszekrény- takaróval fedték le, melyet a Tóra kivevésekor elhúztak. A hévízi templomnak Simon Imre és felesége adományozott 1955-ben új tóraszekrény-takarót, melynek felirata a holokausztban elpusztított mártírokra („atyáink emlékére”) utalt.

A tórafülke közelében kiemelt helyen állt a rabbi (jobbról) és a kántor, vagy előimádkozó (balról) díszes ülőszéke.

A keleti oldal közelében helyezték el a hitközség elöljáróinak ülőhelyét.

A hévízi templomból fennmaradt magas támlájú padon dr. Kertész Adolf elnök, Boros Artúr és Brüll József elöljárók neveit zománcos táblácskák jelölték.

A templomot északról és délről 3-3 nagyméretű ablak világította meg, a nyugati (bejárati) oldal keskenyebb ablakai pedig a nők számára kijelölt karzatot. A zsinagóga kisméretű – fehér köralakba foglalt, kék színű Dávid-csillagot ábrázoló – üveg díszablaka fennmaradt.

A zsinagóga belső megvilágítását szolgálták a mennyezetről lelógó csillár és a falakon elhelyezett lámpák, bronz- illetve kovácsoltvas falikarral. Az utóbbiakból szintén megmaradt egy-egy falikar.

A frigyszekrény előtt volt a mennyezetről lelógó örökmécses (nér tómid), amely a jeruzsálemi Szentély oltárán örökké égő tűzre emlékeztetett. A mécses lángjának ébren tartásáról általában egy külön egyesület (Nér Tómid, vagy Örökmécs Egyesület) gondoskodott.

Hévízi zsinagóga 3D rekonstrukció

A szöveget írta Dr. Szarka Lajos (PhD) történész.
Felhasznál források:
SZARKA Lajos, Páratlan testvérpár. A Schulhof - testvérek szerepe Hévíz „világfürdővé” válásában. Hévíz: Hévíz Város Önkormányzata és Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház, 1999. első kiadás és 2002. második kiadás DR. SZARKA Lajos, A hévízi zsidóság története. Hévíz: Hévíz Város Önkormányzata, 2000.
Kép: Fortepan/Album051

 

Hévíz.hu ajánlatai


Hírlevél feliratkozás

Értesüljön a legfrissebb akciókról, programokról!