Látnivalók Hévízen

RÓMAI KORI ROMKERT

A régészeti leletek tanúsága szerint Hévíz és környéke sűrűn lakott terület volt a római időkben. 1931-ben bukkantak rá a korai császárkori római villa maradványaira, amely csaknem négy évszázadon át, az I. század első felétől az V. század elejéig lakott volt.

 

A Balaton-vidék egyik legjelentősebb lelete az egregyi városrészben feltárt, kora császárkorból származó kőépület, amely vélhetően a villagazdaság (villa urbana) lakóépülete volt. A Krisztus után 100 körül épült, közel ezer négyzetméter alapterületű villa oszlopos tornáccal, valamint meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével rendelkezett, s többször is átépítve az 5. század elejéig maradt fenn. A számos épületből álló villagazdaság vagy település feltárt és bemutatandó épületét a hosszú használat során többször átépítették. A romok "helyreállítása" 2003-ban történt meg első alkalommal. A helyreállítás során igyekeztek bemutatni a feltárások eredményeként előkerült négy építési periódust. Az azóta eltelt időszakban a feltárt részek elkezdtek tönkremenni, a rom korábbi állapotában a szétesés felé haladt, ezért szükségszerűvé vált az újbóli helyreállítása, mely 2011-ben valósult meg.

A lakóépülettől nyugatra a villához tartozó gazdasági épületek maradványait találták meg, melyek a feltárt rommal összetartozó épületegyüttest képezhettek. Az említett maradványok arról tanúskodnak, hogy a rómaiak a pannon tájba mesterien illesztették be villáikat, épületeiket.  Az egregyi villa, s a Hévíz más részein előkerült leletek – a tó közelében talált Jupiter-oltárkő, a búvárok által felszínre hozott kora császárkori pénzérmék - azt bizonyítják, hogy a rómaiak megtelepedésében a gyógyító vizű „csodató” is szerepet játszhatott.

Az itt előkerült legkorábbi, Tiberius császár által veretett érem alapján az 1. század első felében építették fel gerendákból azt a 10x10 méteres boronaházat, amelynek talpgerendái alá lapos köveket raktak. A köveken talált faszén alapján a ház leégett, valószínűleg az 1. század végén.

 Az I. és II. század fordulóján egy nagyméretű kőépületet emeltek a helyére, amely 45 m hosszú és csaknem 23 m széles volt, tehát több mint 1000 négyzetméter alapterületű. A kelet felől porticussal (oszlopos tornáccal) ellátott épület meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével is rendelkezett. Ennek ellenére nem biztos, hogy az épület a villagazdaság lakóépülete volt (villa urbana) hiszen központi fűtésnek nem találták nyomát.

Az épület vélhetően a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belső elrendezéssel újjáépült, sőt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták. A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetően valamilyen gazdasági tevékenységre használták

Flavius dajkájával

A szobor a gyermek Flavius Theodosiust (uralkodott: 379-395, a római birodalom utolsó császára ) ábrázolja dajkájával. Farkas Ferenc 2015-ben elkészült munkája. A szobor a Hévízi-tó keletkezéséról szóló romai kori legendának állít emléket, mely szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája mindenáron szeretett volna meggyógyítani, ezért minden nap imádkozott Szűz Máriához. A Szűz imáit meghallgatva gyógyvizű forrást fakasztott, melynek vize meggyógyította Flaviust, így megerősödve később a Római Birodalom császára lett. A gyógyvizű forrás azóta is táplálja a Hévízi-tavat.

Száraz Kneipp taposó

A romkertben a még fel nem tárt, föld alatt megbúvó falak rajzolatán száraz Kneipp-taposó ösvény kínál a megfáradt turistáknak testi és lelki felfrissülést. Az ösvény alaprajzi kialakítása teljes egészében megegyezik a római kori villához kapcsolódó római épület maradványainak kontúrjával. A különböző méretű kavicsokon, zúzalékon, fa felületeken és fa aprítékon történő mezítlábas séta természetes masszázst kínál. Nagyon jó hatással van a láb vérkeringésére, az érfalak megerősödésére. A reflexzónák masszírozásával az összes szervet képes stimulálni, ezáltal üdít és felfrissít.

Kutyaszobor, avagy az otthon kapuja szoboregyüttes

A szoboregyüttest egy átlagos római lakóház ajtaja és egy kutyamotívum alkotja. Az ajtó geometrikus elemekből építkezik, félig nyitott helyzetű, átlátható, a jelen idő és a múlt összekapcsolását érzékeltetve. Az ajtónyílásban ülő, dán dog karakterű kutyafigura – amely a rómaiaknál már ismert fajta volt – méltóságteljes, arisztokratikus, a római nemes jellemet testesíti meg, a bentlakókkal szemben az illetéktelen behatókat elriasztja. Pompejiben több padlómozaik is fennmaradt, melyek a bejárat közelében voltak, és házőrzőt ábrázoltak különböző helyzetekben. Némely mozaikon a „cave canem” felirat szerepel, ami a „vigyázz a kutyával”, „harapós kutya” figyelmeztető táblával azonos szerepű volt. Az ajtó építmény anyaga mészkő, a kutya figurája gránit.

Őzike szobor

A szobor eredetije egy IV. századból származó körülbelül 2 cm nagyságú bronzfigura, mely ásatások során Hévíz környékén került elő. Az eredeti figura rendeltetéséről a szakértők több lehetséges feltevést gondolnak, lehetett gyermekjáték, vagy totemállat is. Talán a legvalószínűbb elképzelés, hogy késő római sírt díszíthetett. A szobrot Farkas Ferenc szobrászművész készítette.

Római katona sírja, vagy más nevén a késő-római téglasír

A sír téglából, oltatlan mésszel készült. 1925-ben találtak rá földmunkák során, teljes épségben. Az Egregyi utca egyik házának udvarán ásás közben téglaégető kemencét is találtak. A sír leletei II. Constantinus római császár korából valók. A sírban találtak bronz övcsatot, ruhakapcsot, vaskést, a császár pénzét, és persze egy római katona csontvázát. A leleteket a keszthelyi Balatoni Múzeumban helyezték el, a csontváz pedig a helyén maradt.  Az Árpád-kori templom felé vezető úton, egy cserépedényben 276 darab 4. századból származó római érmét is találtak.

Egregyi Múzeum

Az egykori asztalosműhelyt 2015-ben újították fel és alakították át múzeummá. A 282 m2 nagyságú kiállítótérérben 2015-2020 között Hévíz évezredei állandó kiállítás volt látható. A múzeum jelenleg átalakítás alatt van, bizonytalan ideig nem látogatható.

Korok és borok sétaút

Tematikus sétaút Egregy városrészben, amelyen táblák mutatják be a rómaiak megtelepedésétől a középkorig a szőlőtermesztés és a Pannon-táj történetét. A rómaiak magukkal hozták a szőlőtermesztés tudományát Pannóniába, így a Balaton környékére, amint arról a közelben előkerült kerámiaedény felirata - Da Bibere (adj innom) - is tanúskodik. A szőlészet a rómaiak szaktudása és a kedvező természeti adottságok miatt válhatott sikeressé. Az egregyi talaj középkötött, homokos és enyhén köves. Ez a „meleg”, sőt némelykor „tüzes” talaj a kedvező klimatikus adottságokkal együtt kiváló minőségű borok termelését tette lehetővé. Nem véletlen, hogy az Árpád-korban itt élő magyar népesség, majd a török hódoltságot követően betelepített német telepesek tovább folytatták a római gyökerekre visszatekintő szőlőművelést.

 

Legközelebbi római kori romok - Fenékpuszta azaz Valcum

Hévízhez legközelebb Fenékpusztán, az egykori Valcum településen találhatók római korból származó romok. A településen egykor római katonai erődítmény állt, melynek maradványai között sétálhatunk. Az erődítményről többet megtudhatunk, ha ellátogatunk a Balatoni Múzeumba, Keszthelyre.

 

A Balaton környékén épen maradt három Árpád-kori templom egyike az Egregyi templom. 

Nyitvatartás:

április 1. – szeptember 30.: 8:00 – 19:00
október 1. – március 31.: 8:00 – 16:00

A Szent Magdaléna templom építésének pontos ideje nem ismert, valószínűleg a 13. század közepe körül építették, írásos emlékben azonban csak sokkal később, 1341-ben szerepel. A templom első védőszentje Alexandriai Szent Katalin volt.

A templomtorony háromemeletes, gazdag kialakítású, a szinteken kettő és hármas ikerablakok nyílnak. A tornyot csürlős sisak zárja le, amelyet nyolc fagerenda merevít. A templom építőanyaga a közelben nagy mennyiségben fellelhető homokkő, jól ellenállt az idő vas fogának. A templom ugyan a 16-17. században erősen megsérült, később a barokk korban, 1731-ben renoválták. Szerencsére az átalakításkor csak a legszükségesebbeket javították, így megmaradt a templom középkori formája. E felújításkor készítették a belső és küldő díszítő festéseket, a hajómagasítást, és pótolták a boltozatokat is. Az újjáépítés után újra szentelték, és az új védőszentje Szent Magdolna lett. Ezt követően a templomot még többször restaurálták: 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben és 1991-ben, és legutóbb 2015-ben.

A templom egyenes szentélyű, egyhajós, keletelt, térszerkezete könnyen áttekinthető egyetlen díszítőelem, térgazdagító elem az északi fal fülkesora. A torony alatt román korból származó keresztelő medence töredéke található, az oltárt pedig középkori felszentelt kereszt díszíti. Fontos megemlítenünk a templom falfestését. Nem középkori eredetű, de ékes bizonyítéka a templom építészeti gazdagodásának, bemutatja a népi formakincs tiszteletét. 

A déli oldalon nyitott barokk ajtót találunk. A torony boltozatát a 18. században újították meg, hozzá csatlakozik egy négyszögletű templomhajó. A torony három emeletes, gazdag kialakítású, a szinteken kettő és hármas ikerablakok nyílnak. A tornyot csűrlős sisak zárja le, amelyet nyolc fagerenda merevít. 

Alapjait tekintve főként a faépítészet formáit őrizte meg. A külső felületeken megmaradtak a festett díszítések és a bekarcolt formák.

Az egregyi templom a román stílusú falusi építészet egy különlegesen szép példánya, fokozottan védett műemlék, mely talán annak köszönheti épségét és stílustisztaságát, hogy az itt lévő település a törökdúlás időszakában elnéptelenedett és lejjebb a völgybe költözött. Ennek következtében ez a templom elvesztette hitéleti jelentőségét, mindössze temetőkápolnaként funkcionált.

Energiavonalak metszéspontjában áll az Árpád-kori templom Egregyen!

 

A platán fákkal beárnyékolt, padokkal szegélyezett dr. Schulhof Vilmos sétány egyik oldalán a hévízi tó, másik oldalán a Szent András Reumakórház történelmi épületei tárulnak elénk. Az itt látható épületek az 1870-es években épültek, majd az 1900-as évek elején alakították át őket a ma is látható kétszintes házakká.

György-ház

A Festetics család által kialakított „Újtelep” északi részén épült szecessziós stílusban. Nevét Festetics Györgyről, a fürdőváros alapítójáról kapta. Jelenleg a Szent András Reumakórház „A” épülete.

Rákóczi-ház

Az épület 1863-ban épült, de 1906-ban, annak tiszteltére kapta a Rákóczi-ház nevet, hogy ez év októberében szállították haza II. Rákóczi Ferenc hamvait Konstantinápolyból Magyarországra.
Jelenleg a Szent András Reumakórház „B” épülete.

Ella-villa

Karola Elláról kapta a nevét, aki Festetics Tasziló lánya volt. Jelenleg a Szent András Reumakórház „C” épülete. Dél felé haladva a következő épület az étterem és a díszterem. Ennél az épületnél volt a Festetics birtok határa, ez volt az első kőből készült ház, amit a fürdővendégek elszállásolására építettek az 1860-as évek elején. 1909-re emelettel bővítették, ekkor a fürdőhelyeken nélkülözhetetlen „Kúrszalon” funkciót kapta. Jelenleg a Szent András Reumakórház díszterme található itt.

Ferenc József-ház

Nevét abból az alkalomból kapta, hogy a ház átadásának évében emelte Ferenc József – magyar király és osztrák császár – Festetics (II.) Taszilót hercegi rangra, aki a ház építtetője volt. Jelenleg a Szent András Reumakórház „D” épülete.

Hetes Ház

Lonkay Ferenc, a Festetics család uradalmi építészének tervei alapján építették az épületet 1870-71-ben. A ház az „Újtelep” része volt, ahol sorszámozással jelölték az épületeket, így maradt rajta ez a név. Jelenleg a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház üzemeltetésében szállod működik itt.

Deák ház

Eredeti neve Tasziló-villa volt, azonban Festetics (II.) Tasziló herceg halálát követően átnevezték Deák Ferenc után Deák-háznak.

 

Épületek, amik ma már nem állnak

A patak mellett már az 1800-as években is állt a legrégebbi és egyben első gyógyászatra szolgáló épület a Köpölyöző ház. Ugyanitt az Ótelepen volt egykor a Jeruzsálem vendéglő, a mai főbejárattól pedig nem olyan messze a Szegényház, avagy a szegényfürdő. Az 1900-as évek elején a régi köpölyöző házból Jókai ház lett, mögötte pedig helyet kapott a Kisfaludy ház. A Schulhof sétányon a tófürdő mostani igazgatósági épületei helyén állt már akkor is az fürdőigazgatóság épülete és a kocsiállomás. Ettől néhány méterre volt a Zander Intézet, de voltak itt üzletek is, a tó főbejáratával pedig majdnem szemben épült meg a Tejcsarnok, míg a mások oldal felől a kis Zenepavilonból szólt a halk zene. A korábbi Szegényház ekkor már a Csányi Ház nevet viselte. A patak jobb partján, a mostani iszapgyár helyén állt egykor a csendőrparancsnokság épülete. A Fedett Fürdő épületének helyén pedig egy teniszpálya és egy római katolikus kápolna állt. A Rózsakert helyén pedig az első mozi működött. És még egy érdekesség, a főleg Keszthely felől érkező vendégek, nem a Festetics allé fái között érkeztek meg a fürdőhelyre, ott ugyanis akkor még nem volt út, hanem a mostani Ady Endre utca felől, nagyjából ott, ahol a Festetics Fürdőház bejáratától balra, most a sétány vezet be a parkba.

Hévízfürdő térképe 1925

Többet olvasnál Hévíz múltjáról, régi épületeiről? Olvassd el blog cikkeinket is!

 

A Festetics család nyomában Hévízen

A Festetics család Keszthely és környéke meghatározó arisztokrata dinasztiája. Hévíz története több ponton is összefonódik munkásságukkal, így nem véletlen, hogy a város több pontján is találkozunk egyes Festetics-családtagok emlékét őrző műalkotásokkal, épületekkel. 

Kevesen tudják, hogy a Hévízi-tó fürdőhellyé alakítása és gyógyászati célú fejlesztése is nekik köszönhető. Az Európa-szerte ismert, nagy műveltségű Festetics I. György gróf kezdte meg a tó körüli láp lecsapoltatását, rendezését. Ennek állít emléket a nevét viselő tér (amelyen a Szent András Reumakórház bejárata is található), valamint a gróf életnagyságú szobra és egy bronzból készült braille terepasztal is, mely a tófürdőt és közvetlen környezetét mutatja be.

A tófürdőt az őt követő generációk (Festetics László, majd II. Tasziló) fejlesztették tovább. II. Taszilóhoz fűződik még többek között a tó feletti véderdő telepítése és parkerdő-típusú kialakítása, mely máig a város "tüdeje", népszerű rekreációs helyszín. 

A városba a mocsári cipruserdőn keresztül vezető, rövid bekötőút a Festetics-allé nevet viseli.

A Festetics sétány a Tófürdő déli, Ady Endre utcai bejáratától (Festetics Fürdőház) a tavat keletről körülölelő véderdei sétaútig húzódik.

A családhoz kötődő hévízi épített örökségről (fürdőházak, villák, fürdőkápolna) az alábbi linkre kattintva olvashatnak:

Bővebb információ a családhoz kötődő hévízi épített örökségről (fürdőházak, villák, fürdőkápolna)

 

Festetics helyszínek a térségben

Balatongyörök - Lady Mary Hamilton pihenője, Szépkilátó (kilátóhely)

Balatonszentgyörgy - Csillagvár (kiállítás, kirándulóhely)

Cserszegtomaj - Festetics Pince (étterem)

Gyenesdiás - Festetics-kilátó (épített kilátó, kirándulóhely)

Keszthely:

Vonyarcvashegy - Festetics Helikon Taverna Étterem, borászati és gasztronómiai kiállítótér

Szentlélek Római Katolikus Templom

A Szentlélek Római Katolikus templom Bocskai János építész tervei alapján három év alatt készült el a lakosság támogatásával. A templomot 1999. szeptember 9-én, a „9-esek napján Szendi József érsek szentelte fel. A templom előtt 5 méter magas oszlopon Gál Gergely, Angyal című alkotása áll. A templom bejáratánál Marton László szobrászművész Árpád-házi Szent Erzsébet szobra, tőle picit távolabb a dombon Molnár Jenő alkotásai, Gróf Széchenyi István mellszobra és Szent István fakeretbe komponált bronz arcképe - kaptak helyet.
A templom hét tornya a Szentlélek hét ajándékát jelképezi. A tornyokban négy harang található, a legmagasabb toronyban statikai okok miatt nem került harang. A jobb és bal oldali tornyokban 2-2 harang szólal meg. A jobb oldali harangot Szent Péter tiszteletére dr. Horváth Béla és családja, bal oldalit pedig Szent Pál tiszteletére özv. Varga Imréné adományaiból öntették. A két másik harang a régi templomból került át a mostani helyére.
A templombelsőben a modern építészet és a hagyományos ötvöződik, melyet főként a szép faborítás hangsúlyoz. A templom ezer fő befogadására képes, jó akusztikája miatt rendszeresen orgonakoncertek színtere. A gótikus stílus formáira emlékeztető színes ablakok Simon Endre hévízi művész munkáját dicsérik. A szentély falán található kereszt 200 éves műkincs, mely adományként került a templomba, restaurálását Károlyi Gyula restaurátor, festőművész végezte.
Az oltár bal oldalán lévő bronz Krisztus-szobor és a jobb oldalon álló magyar koronát viselő Magyarok Nagyasszonya című bronz szobor, Marton László munkája. A falakon lévő tűzzománc képeket Morvay László készítette.

Töltsd le audio anyagunkat!  A Szentmisék időpontjait itt találod!

 

Jézus Szíve Templom

A Jézus Szíve Templom Bocskai János építész tervei alapján 1994-95 között készült el. A mai templom a századeleji kétszintes harangláb kibővítése. 1905-ben öntötték a templom kisebb harangját Mária Magdolna tisztére. A neoromán stílusú torony harmadik szintjét 1937-ben építették hozzá, ekkor öntette az egregyi közösség hősi halottai emlékére a templom nagyobbik harangját. A harang köpenyében szerepel az I. világháborúban elesett 16 hősi katona neve, akiknek tiszteltére hársfákat is ültettek a torony mellé. A templom mellett 2000-ben katonai emlékparkot alakítottak ki, a parkban 70 kopjafát állítottak az első és második világháború hőseinek áldozati emlékére.

Az 1995-ben Dr. Ladocsi Gáspár dandártábornok, tábori püspök által felszentelt templomot Fradi templomnak is nevezik, mivel a Ferencvárosi Torna Club jelentős támogatást nyújtott az építéshez. A klubbal való szoros kapcsolatot jelzik a belső kialakításban a fehér és zöld színek, valamint a bejárat mellett jobb oldalon kialakított kis emléksarok, ahol a Ferencváros ajándéktárgyai láthatóak. A templom belső fafaragásai az oltár mögött elhelyezkedő Krisztus szobor és a falat díszítő keresztút, erdélyi fafaragók munkái. Az 1997-ben elkészült festményeket egy helyi festőművész Varga Bernadett készítette.

Tudj meg még több érdekességet a templomról! Töltsd le audio anyagunkat! A Szentmisék időpontjait itt találod!

REFORMÁTUS - EVANGÉLIKUS TEMPLOM

Hévízen sokáig se a reformátusoknak se az evangélikusoknak nem volt temploma. Az 1920-as évektől istentiszteleteiket magánházaknál és a Gyógyfürdőkórház Kultúrtermében vagy a mozi kistermében tartották. 1938-ban Szeghalmi Bálint tervei alapján elkészült a templom terve, mely azonban az infláció és a világháború miatt nem készülhetett el. A város képviselő-testülete 1994-ben adományozta a jelenlegi telket a felekezeteknek. Szeghalmi Bálint korábbi terveinek korszerűsítésére Zób Mihály építészt kérték fel. Az építkezést az önkormányzat és külföldi felekezetek is támogatták. A három év alatt felépült templomot 1998-ban dr. Harmati Béla evangélikus és dr. Márkus Mihály református püspökök szentelték fel. A templom vöröskő fala és márványdíszítése az erdélyi magyar református templomokra emlékeztet. A figyelemre méltó a belső famunkák kivitelezése és a Polgár Rózsa Kossuth- és Munkácsy-díjas kárpitművész szárnyasoltár képe is.

A toronyban lévő harang nyitott boltív alatt helyezkedik el, Borsos Károly családjával együtt adományozta a templomnak. Az orgonát Albert Miklós győri orgonaépítő 2004-ben készítette el. A templomot mind a magyar református, mind a német evangélikus egyház használja.

Az Istentiszteletek időponjtairól itt találsz információt! Szeretnél még több érdekességet megtudni a templomról? Töltsd le hanganyagunkat!

Isten Szent Anyja “Életet adó forrás” ikonja - ortodox templom

Hévíz legújabb temploma Isten Szent Anyja “Életet adó forrás” ikonja nevet viseli.

Az ortodox templom alapkövét 2019. december 27-én Őeminenciája Márk, Budapesti-Magyarországi metropolita, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjének kormányzó főpásztora és Papp Gábor, Hévíz város polgármestere, valamint a magyarországi, illetve a Hévíz-Keszthelyi Ortodox közösség képviselői tették le.

Hévíz Városának Önkormányzatával egyeztetett tervek alapján 2020-ban kezdődtek meg az építési munkálatok.  A 15x15 méter alapterületű 12 méter magas templom hagyományos módon, téglából készül. A templom külső falain mesterein lesimított sarkai mutatják az aszimmetrikus domborzati fülkéket, melyek a modern és az ókori motívumok mesteri kombinációi. A sisakos hagymakupolát nyolcágú arany borítású kereszt ékesíti.

 

 

Kerubok

 

A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek, és nagyon hasonlítanak a Zsolnay család pécsi kerubjaihoz. Az oroszlánból és sasból összegyúrt sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható.

A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak, és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. Képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket legenda szerint a Festetics család. Ha valaki is úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak. Ám más elmesélők szerint nem a kerubok, hanem a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas szólal meg, ha valaki szerelem nélkül távozik a városból. De erre még soha nem volt példa...

 

A Tó Tündére

A Tó Tündére szobor  Molnár Jenő alkotása, melyet 2000-ben avattak fel. A szobor a gyógyfürdő bejáratával szemben található a dr. Schulhof Vilmos sétányon. A tündér jobb kezével Hévíz címerét óvja, amely egy kerubot illetve egy tündérrózsát ábrázol.

Flavius Theodosius a dajkával

 

A szobor Farkas Ferenc 2015-ben elkészült munkája, mely jelenleg a Római Romkertben csodálható meg, Egregyen. A szobor egy hévízi legendának állít emléket, mely szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája minden áron szeretett volna meggyógyítani, ezért minden nap imádkozott Szűz Máriához. A Szűz imáit meghallgatva gyógyvízű forrást fakasztott, mely meggyógyította Flaviust, így megerősödve később a Római Birodalom egyik legnagyobb császára lett. A gyógyvízű forrásból később egy egész tó keletkezett. Az a Hévízi-tó egyik legendája.

Az Otthon kapuja

 

A szoboregyüttes a Római Romkertben található meg, az Egregyi Múzeum mellett, mely egy átlagos római ház bejáratát ábrázolja. A ház ajtajában lévő dán dogra emlékeztető kutya a védelmet szimbolizálja.

Dr. Moll Károly szobra

 

Marton László alkotása, mely 2003-ban készült el. Dr. Moll Károly 1920-tól fogva Hévízen dolgozott orvosként, nevéhez fűződik a súlyfürdő feltalálása illetve a Hévízi-tó áramlási térképének elkészítése. Munkássága megalapozta a ma már jól ismert Hévízi Tradicionális Kúrát.

Szent István mozaik képe

 

A tűzzománc kép Morvay László alkotása, mely 1999 óta díszíti a Városháza Zrínyi utcára néző oldalát. A mozaikon Magyarország első királya, az államalapító Szent István szerepel.

Nymphae díszkút

A Nymphae díszkút Marton László szobrászművész alkotása, mely 1998-ban készült el. A Városháza előtti dísztéren található meg.

Szent András kereszt

V. Majzik Mária 1999-ben készült munkája a Tófürdő napozóteraszán tekinthető meg. A szobor a Hévízi-tó forráspontja felett lett elhelyezve, és Szent Andrást ábrázolja a kereszten, akiről a nevét kapta a helyi reumakórház.

Braille terepasztal

Kalmár Katalin műve nem csak a szemet kápráztatja el, hanem a látássérülteknek is segít, hogy megtapasztalhassák Hévíz csodáit. A Braille írással feltűntetett információk mellett a terepasztal különlegessége, hogy a tó medre és forráspontja is kidolgozásra került. Jelenleg a Festetics téren tekinthető meg.

Ivókút - Rózsakert

 

Hévízen a Tradicionális Kúra egyik kiegészítő eleme az ivókúra, mely kifejezetten javasolt emésztési problémák esetén. A Rózsakert épületében 2012-ben átadott ivókút egy gyönyörű tavirózsát ábrázol, az oszlopa pedig kerubokkal lett díszítve.

Ivókút - Szent András Reumakórház

 

 

 

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön a legfrissebb akciókról, programokról!