Fürdőtörténelem

Minden, amit a Hévízi-tó és a Tófürdő múltjáról és jelenéről tudni érdemes. Tények, adatok, érdekességek.

Mocsárból fürdő, fürdőből gyógyhely. Magyarország egyik legrégibb gyógyfürdőjének története az első cölöpök leverésétől az ezredfordulóig...

A Hévízi Tófürdő története röviden

Hévízgyógyfürdő 1795 és 1905 között

Az első, még téglalap alaprajzú, két épületrészből álló fürdőépületet 1795-ben építtette a tó fölé Gróf I. Festetics György földbirtokos.  A gyógyvíz jótékony hatásainak híre 1801-ben már Bécsbe is elért, egy 1818-as beszámoló pedig már említi a fehér tavirózsák jelenlétét a tóban, melyekhez 1898-ban további indiai fajokat telepítettek. 1858-ban megkezdődtek a tó körüli fásítások, a fürdőépületek modernizálása, és a tóparti vendégépületek kialakítása. A Tó központjában a férfi és női tükörfürdő (kabinokkal körülhatárolt fürdő) kapott helyet, de sokan az akkor még jóval szélesebb hévízi kifolyót használták fürdőzésre.

Hévízgyógyfürdő 1910-1920-as években

1905-től Reischl Vencel bérlő mindent elkövetett, hogy Hévízt nemzetközi fürdővárossá fejlessze. A korábbi fürdőépületet kupolás épület váltotta fel, számos modern szálló és vendéglő, valamint a gyógyhelyen elengedhetetlen „Kúrszalon” megépülése is neki köszönhető. 1907-ben a régi vert híd helyén fedett híd épült, és elkészült a két tornyú, jellegzetes főbejárat. Ugyanebben az évben épült a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda. 1911-ben a város megkapta a „gyógyfürdő jellegű település” címet. Reischl Vencel közbenjárására ekkor már neves fürdőorvosok praktizáltak Hévízen, akik sikeresen kísérletezték ki és bizonyították a hévízi gyógyászat tradicionális eljárásait.

Hévízgyógyfürdő az 1930-as években

1926 után a fejlesztések új erőre kaptak. Megépült  a jellegzetes tóparti Fürdőépület, valamint 1932-ben üvegtetőt kapott a főépület, ami ezzel teljesen fedetté vált. 1930-ban már 7 szálloda, 11 vendéglő és 40 villa állt a községben, az éves szinten csaknem 16 ezer vendéget pedig változatos kulturális élet fogadta. Ezekben a boldog békeidős években volt főorvos Hévízen dr. Schulhof Vilmos, aki munkásságával sokat tett a hévízi gyógyászat népszerűsítéséért, ma a Tófürdő melletti sétány viseli nevét.

Hévízi épületek 1945 előttről

Az első fürdőépülettel (1795) egy időben megépült a gyógyításra (érvágás, köpölyözés) használt „köpülöző ház”. Míg az 19. század első felében a tó környéke csupán nádas, lápos területekből állt, addig az 1850-es évektől tudatosan építették a szebbnél szebb szállóépületeket. 1870-ben már állt a I-VII. ház, melyek közül a Hetes Ház volt az egyetlen kétszintes épület. Épült egy római katolikus kápolna is (melyet később lebontottak), majd az 1900-as évek elején megépültek a szállók, bazárépületek,  valamint a „Kúrszalon”, ami a báloknak, hangversenyeknek adott helyet. A II. világháború azonban véget vetett a fejlődésnek, a épületek nagy részét hadikórházzá alakították át.

Hévízgyógyfürdő az 1950-1960-as években

1948-ban, az addig Festetics-tulajdonú Tófürdőt és minden kapcsolódó épületet, parkot államosítottak, és megkezdődött az állami üdültetés időszaka. 1952-ben létrehozták a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, és még ebben az évben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították Hévízt. 1968-ra elkészült az ország akkor legmodernebb, balneoterápiás gyógyászati eszközökkel teljesen felszerelt fedett fürdőépülete. Ebben az időszakban lett a hévízi kórház főorvosa és egyben nemzetközi hírű reumatológus orvosa, id. dr. Moll Károly, a súlyfürdő feltalálója.

 

Hévízgyógyfürdő az 1970-80-as években

Az idegenforgalom a 70-es években olyan mértékben megnövekedett /immár a nyugati vendégeknek is köszönhetően/, hogy további minőségi szállodák építése, valamint a Tófürdő épületeinek újjáépítése is szükségessé vált. A korábbi kupolás épületeket 1977-től folyamatosan vörösfenyő borítású, tornyos épületek váltották fel. A teljes felújítás 1985-re fejeződött be, de a vendégek nem sokáig élvezhették az új létesítményt, hiszen az egy tűzvész következtében 1986. március 3-án teljesen megsemmisült. Az új épületek végül 1989-ben készültek el.

 

Beruházások, fejlesztések az ezredforduló után

A Tófürdő épületeit a nagy 1989-es átépítést követően is többször felújították, bővítették. Az először még fedetlen két központi medencét lefedték, így a központi épület teljesen időjárásbiztossá vált. 2010-ben átadták az Ady Endre utca felőli bejáratnál kialakított, Festetics Fürdőházat, ami wellness-szolgáltatásokkal bővítette a Tófürdő szolgáltatási kínálatát. Elkészült a nyári bejárathoz közeli partszakaszon a gyermekjátszótér és a gyermekmedencék, az egyik tó feletti napozó terasz mellett pedig kialakítottak egy bárki számára használható iszapmedencét is. A fejlesztések folyamatosak, legutóbb a Kinesio Mozgásanalizáló Labor nyitott meg az épületben.

 

Többet olvasnál a Tófürdő történetéről? Olvasd el blog cikkeinket is!

Serfőző mester álmodta meg a modern Hévízfürdőt

Miért és mióta vannak Hévízen turisták? A meleg tőzegláptól a wellness élményekig

A fürdésen kívül mi mindenre használták még az elődök a hévízi meleg vizet?

Gondoltad volna, hogy egy serfőző mester álmodta meg Hévízfürdőt?

A nagybácsi öröksége

Idősebb Reischl Vencel (1819-1893), cseh serfőző mester, aki Keszthelyen először bérli, majd meg is vásárolja a Festetics család sörgyárát. Fontos az életében, hogy városbírája is Keszthelynek, jelentős közéleti személy, mondhatni a város legnépszerűbb és legszeretettebb polgára, aki nagy tiszteletnek örvend. Életében több alapítványt is tett a gimnázium, a községi elemi iskola, a külső polgári leányiskola és a zárda számára. Támogatta a kórházat, a szegényeket, a tűzoltókat. A lakosságot arra bízttatta építsenek emeletes házakat, és kezdeményezte egy laktanya építését. Fontos volt számára a fürdőélet fellendítése is.

Ifj. Reischl Vencel - 1839? - 1923. augusztus 12.

Unokaöccse, ifjabb Reischl Vencel korán árvaságra került. A nagybácsi magához vette a fiút, aki a cseh Budweisben tanulta ki a serfőző mesterséget. Morvaországból Graz-ba küldik továbbtanulni, ahonnét 1862-ben tér haza, immár Keszthelyre. Nagybátyja 1865-ben vásárolta meg Festetics Tasziló hercegtől a sörgyárat, aminek irányítását korlátlan rendelkezési joggal az ifjabb Vencelnek adta át, mivel ekkor őt magát már teljes munkaidejében a városbírói tevékenységek kötötték le.

ifjreischlvencel.jpg

Vencel nemzetközi fürdővárost álmodott meg

Irányítása alatt a sörgyár már akkora hasznot hozott, hogy az ifj. Reischl Vencel 1910 körül herceg Festetics Tasziló után Keszthely (és a környék) második leggazdagabb polgárának számított. 1896-ban a gyár éves termelése 3.230 hektoliter sör volt. Vidéken is voltak lerakataik, Sümegen, Tapolcán, Zalaszentgróton. Az 1900-as évek elején már évi 7-8.000 hektoliter sört forgalmaztak.
Vencel nagybátyja a keszthelyi fürdőélet fellendítésért tett sokat, míg ő még ennél is nagyobbat mert álmodni, amikor 1905-ben 35 évre haszonbérletbe vette a Festetics-uradalomtól Hévízfürdőt.
A területen azonnal komoly fejlesztésekbe kezdett, mert célja az volt, hogy a fürdőt az európai hírű fürdővárosok közé elemelje. A magyar főúri réteg ugyanis szívesebben töltötte idejét a Monarchia külföldi fürdőiben.

Építkezés házról-házra

Első lépésként a mocsaras területek egy részét feltöltette, hogy építésre alkalmasakká váljanak. Irányítása alatt a tó melletti épületek egy részét elbontatta, a jobb állapotúakat többszintes, korszerű villákká alakíttatta. 1906-ban elkészült a Rákóczi-ház és a György-ház, 1907-ben a Deák Ferenc-ház. 1908-ban elkészült a Csány László-ház és a bazárépületek. 1909-ben megnyílt a hangversenyeknek, báloknak is helyt adó Kúrszalon. 1910-be átadták a József-házat, majd 1912-ben az Ella-villát is. A város északi részén korszerű szanatórium épült, valamint több új szálloda és kiszolgáló épület is elkészült a településen.

A Tófürdő igazi fürdővé válik

Mindjárt a bérlet kezdetén, egyik legfontosabb lépésként megkezdték magának a fürdőépületeknek a korszerűsítését, kibővítését. 1906-tól folyamatosak voltak a fejlesztések. A korábbi tükörfürdő mellé további cölöpökön álló épületek kerültek, melyeket kupolával fedtek le. A korábbi egyszerű fapallós hidat is felszedték, és helyette, egy kicsivel arrébb 1907-re fedett fa híd épült. Elkészült a mai is oly jellegzetes kéttornyú főbejárat, mely elé Festetics herceg készíttetett kerubokat a pécsi Zsolnai Manufaktúrában.

000211408_anno_jpg_jpg_orig.jpg

Nem elég a jó fürdő, modern gyógyászat is kell

Vencel tudta, hogy egy modern fürdőbe szakértő személyzet is kívánatos. Már 1906-ban leszerződtette a nyári fürdőidényre Hévízre dr. Schulhof Vilmos fürdőorvost, aki módszereivel, szaktudásával és nemzetközi hírű tanulmányaival, publikációival jelentős lépéseket tett a hévízi gyógyászat sikereinek megismertetésében. 1944-ig dolgozott Hévízen. 1944-ben feleségével együtt Auschwitz-ba deportálták. A rendelőintézetben Cséby Lajos gyógyszerész üzemeltetett patikát. Dr. Moll Károly 1920-ban érkezett Hévízre, és 1932-ben lett a fürdő vezető orvosa. Az itteni orvosok szaktudását nemzetközileg is elismerték. Az általuk megalapított új módszertani intézetek, a bevezetett gyógyászati eljárások és a gyakorlati tapasztalatok alapján végzett kutatások megalapozták Hévíz, mint gyógyhely hírnevét.

schvilmos.jpgmoll_karoly.jpg

 

Marketing nélkül a kutya se tud róla

A Reischl család sikereit nem csak jó befektetéseiknek és korszerű fejlesztéseiknek köszönhette, hanem annak az üzleti szemléletnek is, ami a marketinget épp úgy a cégvezetés fontos feladatának tartotta. Tudták nem elég jó "terméket" előállítani, még sokkal fontosabb azt jó marketinggel el is adni. Az építkezések mellé ezért az akkori kornak megfelelő komoly "marketing" munka is társult. Színes plakátok hirdették a fürdő szépségét és kiépítettségét. Kiadványok és leiratok jelentek meg magyar és német nyelven, melyek hirdették a modern fürdőt, a hasznos gyógyvizet és a kulturális élet sokszínűségét. Vencel közbenjárásának is köszönhetően 1911-ben Hévíz megkapta a gyógyfürdő jellegű település címet is, és egy kis szerencse is melléjük szegődött, hiszen 1914-ben Hévízre érkezett Nelly a fővárosi állatkert elefántja egy kiadós fürdőkúrára, mely nem kis hírverést jelentett Hévíznek a korabeli sajtóban.

I. Világháború - törés majd fellendülés

Az első világháború időszakában ugyan a beruházások szüneteltek, a fürdőélet viszonylag zavartalanul folyt. A háború után azonban Hévíz valamelyest még kedvezőbb helyzetbe is került, hiszen hazánk több neves fürdőhelye az elcsatolt területekhez tartozott, így Hévíz szinte az egyetlen jelentős gyógyhelyként maradt meg Magyarországon. Ennek is köszönhető, hogy Vencel utolsó éveiben, 1920 után is jelentős fejlesztések történtek, mint például további villák, panziók, mozi, posta, úthálózat épült. Gyermekei irányítása alatt pedig 1927-ben megépült a strandfürdő emeletes épülete a tó északi partján, és egy további fürdő, melyhez újabb híd vezetett.

Az örökség

Vencelnek 8 gyermeke született, és 1923-ban, 83 éves korában halt meg, tetemes vagyont, szép örökséget és egy immár nemzetközi hírű gyógyfürdő bérletét és jövedelmét hagyva családjára. 1932-re üvegtetőt kapott a tó feletti központi épület, ami egy eltolható vasszerkezeten állt, így szép időben nyitva, míg esőben zárva volt. Ekkorra már 7 szálloda, 12 vendéglő és 40 villa állt a községben, és évi 16.000 vendéget fogadtak Hévízen.

Ismertető ebből az időszakból:

Térzene délelőtt és délután 2-2 óra. Gyógyterem, olvasóterem, napilapok, könyvtár. Fürdősétány, park, gondozott sétautak. Országos hírű cigányzenekarok a vendéglőkben és kávéházakban. Naponta magas színvonalú hangversenyek, színműelőadások, kabarék, fővárosi művészek szereplésével. Állandó mozi. Délután és este több helyen tánc. Kölcsönkönyvtárak. Tánctanfolyamok. Teniszpályák

Vencel legidősebb fia ugyancsak serfőző mesternek tanult, majd a keszthelyi gyárat igazgatta. Később, folytatva a korábbi nagybácsi eszmei örökségét Keszthely városbírájává választották, mely tisztséget 25 éven át, 1937-ig látta el. A Reischl család az 1900-as évek első felében Keszthely és a környék egyik legbefolyásosabb családja volt, akik köztiszteletben álltak, hiszen közéleti szerepvállalásukkal elősegítették a térség felvirágzását. Szomorú, hogy a zsidótörvények következtében a köztiszteletben álló Reischlek 1940-es évekre nem hogy tisztséget nem vállalhattak, de még szavazati joguk sem volt. A család több tagja később zsidó származása miatt emigrált, keszthelyi sörgyárukat és a tulajdonukban álló Hungária Szállót 1948-ban államosították. Az unoka, Reischl Marcel feleségével ez év novemberében hagyta el Magyarországot. Ausztriából Angliába, majd Kanadába költöztek. 

Mi lett a fürdő sorsa?

A 35 éves bérlet 1940-ben járt le. A bérlemény a fürdővel, szállodákkal, szantóriummal ismét a Festetics-család kezébe került, és ők további fejlesztéseket terveztek. De a herceg 1941-ben, 59 évesen váratlanul meghalt. A hitbizomány örököse 9 hónapos fia lett, így az igazgatási feladatokat édesanyja Haugwitz Mária grófnő látta el. A háború első éveiben még viszonylagos nyugalomban folyt a fürdőélet Hévízen, de 1943-tól már szinte minden szálloda hadikórházzá alakult át.

 

1945. április 25-én a Hévízi Nemzeti Bizottság kimondta, hogy a külföldön tartózkodó kiskorú herceg Festetics (IV.) György tulajdonát képező hévízi fürdőüzemet a gyógytóval, a hozzá tartozó összes felépítménnyel, parkokkal együtt községi tulajdonba veszik át. A tófürdő tulajdonjogáért a család hiába szállt harcba. 1948 márciusában, minden ingatlant államosítottak.

 

DR. MOLL KÁROLY

1889. Simaság - 1982. Hévíz

Orvosi diplomáját 1913-ban szerezte meg és 1920-tól már Hévízen dolgozott, de több országos jelentőségű szakmai szervezetnek is munkatársa volt, valamint 1927-ben ő szervezete meg a budapesti MÁV-kórházban az első reuma osztályt. 1932-ben Hévízen vezető fürdőorvossá nevezték ki, majd 1952-től osztályvezető főorvosa lett az akkor már Állami Gyógyfürdőkórháznak. Az intézménynek 1968-as nyugdíjazásáig igazgatóhelyettese is volt.
Nem hiába kapta meg Hévíz város díszpolgára címet. Munkássága, kutató tevékenysége és szakmai sikerei bel- és külföldön is nagyban hozzájárultak a hévízi gyógyászat elismertségéhez.
Nevéhez fűződik a súlyfürdő felfedezése mellett a Hévízi-tó áramlási térképének elkészítése is. Több, mint 50 publikációja jelent meg szaklapokban.
Felesége dr. Hoffmann Ilona (1908-2008), a fürdő első reumatológusnője, aki méltó szakmai partnere volt munkája során.
dr. Moll Károlynak szobor állít emléket Hévízen, valamint a Kórházban megtekinthető egy emlékszoba, melyet a neves fürdőorvos egykori saját orvosi eszközeivel, tárgyaival rendeztek be.
Dr. Moll Veronika, lányuk, jelenleg is Hévízen praktizál, ugyancsak reumatológus szakorvosként.

 

DR. SCHULHOF VILMOS és DR. SCHULHOF ÖDÖN

1874. Budapest - 1944. Auschwitz és 1896. Budapest - 1978. Budapest

Schulhof Vilmos, akinek nevét visel a kórház előtti sétány, Budapesten végezte, majd Berlinben folytatott orvosi gyakorlatot. Először a Szent Lukács Gyógyfürdőnél dolgozott, majd 1905-ben Hévízfürdőre került, ahol egészen 1944-ig dolgozott fürdőorvosként majd a szanatórium főorvosaként. Munkássága kiemelkedő fontosságú Hévíz, mint gyógyhely ismertségének növelésében. Sokat tett az orvosi kezelések fejlesztéséért, ennek egyik legfontosabb eleme, hogy 1911-ben megalapította a Zander Intézetet (csak Karlsbadban volt ilyen). A Zander-módszer lényege, hogy gépek segítik a mozgatásos gyógygimnasztikát, vagyis a gyógytorna során azoknak a betegeknek, akiknek ez nehézséget okoz, gépek segítenek megmozgatni a testrészeket. Ezeknek a módszereknek a bevezetésével nagy lépést tett annak érdekében, hogy mozgásukban erősen korlátozott betegek is a gyógyulás útjára lépjenek. 1927-ben német nyelven jelenik meg kötete, melyben részletesen bemutatta a hévízi gyógytényezőket, majd 1937-ben megjelent Hévízgyógyfürdő című könyve, melyben összefoglalta több évtizedes fürdőorvosi tapasztalatait. Hitvallása szerint "a tapasztalat a tudás felett áll".
Sajnos elismertsége és szaktudása sem mentette meg őt és feleségét attól, hogy 1944-ben a keszthelyi gettóból Auschwitzba deportálják.

Munkásságát 22 évvel fiatalabb féltestvére, Schulhof Ödön (1896-1978) folytatta, aki szerencsére a deportálás idején nem tartózkodott a városban. Reumatológus és fizikoterápiás szakorvosként a diagnosztikai vizsgálatok tartoztak hozzá. De ő is végzett kutató tevékenységet, például a víz hidrosztatikai nyomásának hatásait, valamint az iszapgöngyölések biológiai hatásait vizsgálta a kezelésekben. Világhírűek lettek az úgynevezett "betekintő" csontröntgen felvételei. Ő 1948-ig dolgozott Hévízen, ahonnét 1949-ben visszaköltözött Budapestre, ahol az Országos Balneológiai Kutatóintézet igazgatója lett. Keze alatt reumatológus generációk nőnek fel, hiszen tanított és megírta az első reumatológiai tankönyvet, immár magyarul.
Ödön idejében vezették be a röntgenvizsgálatokat és az elektroterápia kezeléseket is Hévízfürdőn.

 

Állatorvosból lett híres hévízi csodadoktor, majd üldözött kuruzsló Dr. Mikolics Ferenc! Ismerd meg az ő élettörténetét is, kattints ide, és olvasd el blog cikkünket!

 

Császár, költő, színész... esetleg nemzetközileg körözött terrorista? Kik voltak Hévíz leghíresebb vendégei?
"Nem ok nélkül, hallván leginkább ezen ditséretes Vizednek erejót, a melly által egyik az Inak szakatságából, más pedig a köszvény fájdalmiból minden Reménységen felül tsak tsupán Vizednek ereje által meg-menekedtek.” - Dr. Dornyay Béla szerk.: A keszthelyi hévíz ismertetési 1795-ből

Miután Gróf Festetics György 1795-ben megépítette az első fürdőépületet Hévízen a fürdő Magyarországon és külföldön is gyorsan ismert lett. A XIX. század végén és a XX. elején egyre több híres vendég is érkezett gyógyulni, illetve pihenni Hévízre.

Hévíz, mint művészek, tudósok találkozóhelye

Több híres író és költő vett részt Hévízi kúrán, mint Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel valamint Eötvös Károly és Gyulai Pál. 1932 szeptemberi Balatoni Íróhéten feltűnt, mint vendég József Attila, Tamási Áron is, de később Simon István és Illyés Gyula neve is köthető Hévízhez. Szabó Lőrinc, korunk egyik legnagyobb magyar lírikusa is gyógyulást keresett Hévízen (bár ő már a Boldog Békeidők után 1949-ben töltött 2 hetet a városban). A híres hévízi orvos Dr. Moll Károly páciense volt Móricz Zsigmond, aki a György-házban lakott, és Hévízen írta a „Rokonok” című művét.

Primadonnák, és színészek

A művészvilágból is sokan látogatták Hévízre, Dr. Moll Károly betege volt Jászai Mari a nagy tragika is. A híres hévízi orvos emlékezett meg arról, hogy Jászai Mari miként szavalt betegágyánál egybegyűlt vendégeiknek. Továbbá Hévízen gyógyult Sebők Sári, Sándor Erzsi, Székelyhidi Ferenc operaénekesek; Szalai Karola, az Operaház prímabalerinája. Móricz Zsigmonddal együtt üdült Hévízen Nagy Endre, a kabaré nagymestere is.

„Saphir Gyula, a hírneves tánctanár Hévizszentandrásra érkezett és minden nap a Friedrich étterem parkettjén mutatja a modern táncokat. A közönség érdeklődéssel fogadja Saphir szereplését, annál is inkább, mert ismeri azt a szép karriért, amit befutott a tánctani- tás és a tánc-szerzés terén. így köztudomású, hogy Saphir 1929- ben Párisban megnyerte a Grand Prix-t „Budapest“ nevű táncáért.

A Ferdés, annak módja, és rendje szerint, egy olly hasznos Orvosság, a mellyet kivánatos érzékenységgel el-követni örömnek tartjuk, és ez által sok Nyavalyáktól testünket megőrizhetjük.” - Zalamegyei Újság, 1931. junius 24.

A királyi család több tagja is Hévízre látogatott

Megtalálható a vendéglistán Ferenc Ferdinánd trónörökös neve is, aki Festetics Tasziló herceg vendége volt.

A főhercegi párt nagyon meglepte és kellemesen érintette a vidék szépsége a tapasztalt rend ós tisztaság, valamint a szíves fogadtatás s ebbeli megelégedésüknek ós tetszésüknek több ízben is kifejezést adtak.”- írja a Balatonvidék 1907-ben

1927-ben József főherceg és felesége Augusta főhercegasszony is járt Hévízen.

Kutatók, tudósok és politikusok

Tudjuk azt is, hogy a „Boldog Békeidőkben” üdült a „csodató” partján Eötvös József, Pulszky Ferenc, Szél Kálmán, és Kittenberger Kálmán is.

 „Búvárok a Hévizén Hévíz tudományos vizsgálata folyamatban van. A mult heteken a tó chemiai vizsgálata czéljából a Hévizén időzött dr. Lengyel Béla miniszteri tanácsos, egyetemi tanár és assistense: dr. Weszelszky Gyula, továbbá Fiuméből három búvár, a kiket a m. kir. tengerészeti hatóság bocsátott a kutató tudós rendelkezésére. A búvárok feladata ezúttal az vólt, hogy a forrástölcsér különböző mélységéről hozzanak fel vizet és iszapot a chemiai vizsgálat czéljára.” - Magyar Paizs, 1908. december 17.

Külföldi Hírességek Hévízen a századfordulón

„BRIT-INDIAI VENDÉGEK IS VOL- TAK HÉVIZÉN- Hévízszentandrás község be- jelenLőhivatala szerint a főidény végéig, augusztus 25-ig, a hévízi fürdővendégek száma 10-016 volt, ebből külföldi 128, leginkább németek, szlovákok, jugoszlávok- Brit-Indiából is volt egy négytagú család.”

A híres észt drámaíró Eduárd Wilde — Hévizén keresvén és talált gyógyulást — mondotta:

„Ez a vidék mindenütt más és mégis összhangzat. Sehol semmi hasonlóság, de mindenütt ugyanaz a szépség és kedvesség. Ezer- szinü dalos, kacagó, daloló panoráma.” Csak egy, ami nem változik : a tópiáló levegő.“

Híres, hírhedt vendégek a 20. század második felének politikai elitjéből

A 70-es, 80-as években több prominens magyar és külföldi személy is pihent, üdült, gyógyüdült Hévízen. Persze teljes titoktartás mellett, így bizonyára vannak vendégek, akik neve máig rejtély. Akiről azonban biztosan lehet tudni, hogy Hévízen jártak: Fred Sinowatz (1982), aki Ausztria szövetségi kancellárja lett 1983-ban. Ugyancsak a 80-as években, több alkalommal is ellátogatott Hévízre az NDK elhárítás (Stasi) vezetősége. A küldöttség általában 20-25 férfiból és két kísérő hölgyből állt. Ezen alkalmakkor általában a Stasi vezetője Markus Wolf "arcnélküli ember" is velük tartott. 1984 szeptemberében pedig nem más szállt meg Hévízen, mint a venezuelai származású "Carlos", ismertebb nevén a "Sakál", a hidegháború legrettegettebb, Interpol által is körözött terroristája. A Sakál egyébként nem csak ekkor jár Hévízen és Magyaroszágon, a 80-as évek első felében több alkalommal is itt találkoztak többek között a Stasi vezetőjével. Ezek a vendégek természetesen mindannyian a BM (Belügyminisztérium) Szanatóriumban szálltak meg, hiszen ezt katonaság is védte.

Kevésbé hírhedt, sokkal inkább nemzetközileg elismert vendége volt Hévíznek Christian Barnard dél-afrikai szívsebész professzor, aki 1967-nen az első szívátültetését hajtotta végre. 1993. júniusában, a Zalaszántón álló Béke-sztúpa avatására érkezett és a Hunguest Hotels egyik épületében szállt meg a 14. Dalai Láma, Tendzin Gyaco.

A leghíresebb magyar vendégek is az élet számos területéről érkeztek: Két alkalommal, 1970-ben és 1972-ben is üdült Hévízen Kádár János, de látogatásáról nagyjából csak annyit tudtak az emberek, hogy a BM Szanatórium Kossuth utcai épülete folyamatosan rendőri felügyelet alatt állt. Pihent Hévízen Victor Vasarely op-art képzőművész, és több alkalommal Farkas Bertalan űrhajós. Ránki György Kossuth díjas zeneszerző pedig épp Hévízi tartózkodása alatt komponálta Kain és Ábel című művét.

A leghíresebb elefánt vendég, Nelly

1913-ban Beketow Mátyás cirkuszigazgató az Állatkertnek ajándékozott egy fiatal elefántot, mert úgy ítélte meg a  lábát fájlaló állat nem lesz alkalmas cirkuszi elefántnak. Dr. Raitsits Emil, az Állatkert állatorvosa alaposan megvizsgálta a Nelly nevű elefántot, és kezdődő reumát állapított meg nála. Az állatkert vezetői úgy határoztak, hogy Nelly reumáján gyógyfürdővel fognak segíteni, ezért a hévíziek nagy örömére a hévízi Tófürdőben kúrázott jó pár hónapon keresztül.

elefant3.jpg

 

 

 

 

Hévízi Tófürdő Nyitvatartás

Főbejárat &
Festetics Fürdőház bejárat

dr. Schulhof Vilmos sétány és Ady Endre utca


"C" szezon
2022. január 1. - március 27.

és 2022. október 10. - 2023. március 26.

Nyitás: 9.00
Pénztár zárás: 16.30
Fürdési idő/wellness használat vége: 17.00
Kapuzárás: 17.30

Decemberi ünnepnapok

2022. december 24. zárás: 14.00
2022. december 31. zárás: 16.00
2022. január 1. nyitás: 11.00


"A" szezon
2022. május 30. - szeptember 04.

Nyitás: 9.00
Pénztár zárás: 18.00
Fürdési idő/wellness használat vége: 18.30
Kapuzárás: 19.00


"B" szezon
2022. március 28. - május 29.
és 2022. szeptember 5. - október 9.

Nyitás: 9.00
Pénztár zárás: 17.30
Fürdési idő/wellness használat vége: 18.00
Kapuzárás: 18.30

 

Deák-téri
"nyári" bejárat

Deák Ferenc tér


Jelenleg zárva, várható nyitás: 2023 április
Nyitás: 9.00
Pénztár zárás: 18.00
Kapuzárás: 19.00

 

A nyitvatartás és az árak megváltoztatásának jogát a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház fenntartja.
A Schulhof bejárat és Festetics Fürdőház pénztárainál a SZÉP Kártyák mindhárom zsebéből fizethet.

 

Jegyárak

Érvényes 2022. április 1-től visszavonásig

3 órás jegyek

3 órás 3 800 Ft
3 órás 60 év felettieknek 3 300 Ft
3 órás diákoknak 3 300 Ft
Gyermek (6-14 év között) 3 órás 2 000 Ft
Csoportos 3 órás (20 fő felett) 3 400 Ft

Egész napos jegyek

Egész napos jegy 6 500 Ft
Egész napos 60 év felettieknek 6 000 Ft
Egész napos diákoknak 6 000 Ft

Egész napos kombinált családi jegy

minimum 3 fő esetén, ha legalább 1 gyerek

Felnőtt 6 000 Ft/fő
Diák (14 év felett)
Nyugdíjas (60 év felett)
5 000 Ft/fő
Gyermek (6-14 éves korig) 3 000 Ft/fő

Kiegészítő jegyek

+ 1 óra hosszabbítás (3 órás jegy mellé)
1 500 Ft
+ hosszabbítás egész naposra (3 órás jegy mellé)
3 000 Ft
+ Wellness kiegészítő jegy (bármelyik jegy mellé)
2 800 Ft
Pótdíj (időtúllépés esetén, minden megkezdett 30min)
1 000 Ft

Bérletek

10 órás - érvényes 15 naptári napig, napi kétszeri belépéssel
11 000 Ft
+ 2 000 Ft kaució
20 órás - érvényes 25 naptári napig, napi kétszeri belépéssel 20 000 Ft
+ 2 000 Ft kaució

Egyéb jegyek

Zárás előtti jegy (fürdés vége előtt 2 órával)
3 000 Ft
Látogatójegy (fürdésre nem jogosít, max. 30 min)
1 600 Ft + 2 000 Ft kaució
Ruhatár (szezonális) 300 Ft / csomag
Úszógumi kölcsönzés (napi díj)
600 Ft + 1 000 Ft kaució


Diák és senior kedvezmény csak diákigazolvány / személyazonosításra alkalmas fényképes igazolvány előzetes bemutatásával vehető igénybe.

 

Hasznos információk:

Napi jegyek: Felhasználható kizárólag a vásárlás napján. Egyszeri belépésre jogosít. Időtúllépés esetén pótdíj kerül felszámolásra. Kiegészítő jegy időtúllépés esetén nem váltható.

Bérletek: Kaució visszatérítés a lejáratot követő 5 napon belül lehetséges, kiegyenlítésére csak készpénzben van lehetőség a fürdési idő végéig. A bérletek napi 2 alkalommal jogosítanak belépésre. Az első távozást követően 15 peres türelmi idő után van lehetőség a második belépésre. Távozáskor a szekrényszám automatikusan törlődik. A szekrények tartalmáért ezután felelősséget nem vállalunk. Időtúllépés esetén pótdíj kerül felszámolásra.

Hévízi Tófürdő telefonszám: 06 83 342 830

 

 

       

 

 

 

Hévíz.hu ajánlatai


Hírlevél feliratkozás

Értesüljön a legfrissebb akciókról, programokról!