2018. augusztus 16-án a Festetics György Művelődési Központ szervezésében, a Hévízi Borünnep első napján választották meg Hévíz Város Borát, illetve sor került idén is a Hévíz Város Selection borának kiválasztására is.

A borversenyre 16 Pincészet nevezett, akik összesen 40 féle bort küldtek be a megmérettetésre. A kóstoló Városi Könyvtárban került megrendezésre, ahol a zsűri hosszas ízlelgetés után döntötte el, mely borok a nyertesek. 

Cserszegi fűszeres az Év Bora - 2017.

A borválasztás a Hévíz TDM Egyesület és Hévíz Város Önkormányzata által kialakított, már hagyománynak számító rendezvény, hisz a szakmai zsűri által kiválasztott bor képviseli majd Hévíz városát egy teljes éven át. A kiválasztott, és egyedi címkével ellátott bor reprezentációs célokat szolgál, megvásárolhatóvá válik a turisták részére a Tourinform Irodában, valamint elérhetővé válik a vendégeknek a város vendéglátóegységeiben.

A Hévíz TDM Egyesület szervezésében 2017. március 23-án, 10. alkalommal választották meg Hévíz Város Borát, illetve sor került idén Hévíz Város Selection borának kiválasztására is.

A borversenyre 51 pincészet kapott meghívást, akik összesen 22 féle bort küldtek be a megmérettetésre. A kóstoló az Egregyi Szőlőhegyen található Vilmos Pincében került megrendezésre, ahol a zsűri hosszas ízlelgetés után döntötte el, mely borok juthatnak a következő körbe.

A szakmai zsűri munkájában Dr. Szakonyi József nemzetközi borbíráló, a Magyar Borakadémia tagja, a DHSR Hévíz és Aqua szállodák igazgató főorvosa, hévízi orvosnagykövet, Zámbó Tibor mesterszakács, a NaturMed Hotel Carbona F&B igazgatója, Kreil Vilmos a Festetics kastély Balatoni Borok Borházának vezetője, Miklós János a Kis Helikon Relax Villa & Le Petit Gourmet Restaurant Hévíz tulajdonosa és Karádi Szabolcs sommelier, a Hévíz TDM Egyesület elnökségi tagja vettek részt.

Végül a zsűri választása a száraz, fehér borok közül a Decsics Pincészet Cserszegi fűszeresére esett, így ez a Reziből származó bor viselheti a Hévíz Város Bora 2017. címet.

Újdonságként idén Hévíz Város Selection bora kategóriában is lehetett nevezni, amelyre bármilyen fajtájú bort nevezhettek a pincészetek. Itt a zsűri hosszas újrakóstolás után végül a gyenesdiási Rádi Pincészet félédes Cserszegi fűszerese mellett döntött.

A Hévíz Város Bora 2017, valamint a Hévíz Város Selection 2017 kitüntetéssel ellátott borok április végétől lesznek kapható a Hévízi Tourinform Irodában, és elérhető lesz a legtöbb hévízi vendéglátóhelyen is.

Pátria lett Hévíz Város Bora 2016

A Hévíz TDM Egyesület szervezésében, 2016. február 22-én, 9. alkalommal választották meg Hévíz Város Borát. A 2014. évjáratú Pátria bor ízlett a legjobban a zsűrinek.

A meghívásos borversenyre 15 borház küldte meg összesen 23 féle száraz, fehér borát. A kostólóra  a Hotel Spa Hévíz éttermében került sor, ahol a zsűri és a jelenlévő közönség hosszas ízlelgetés után döntötte el, mely borok juthatnak a második körbe. A szakmai zsűri elnöke az idei évben is dr. Kocsis
László egyetemi tanár, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszék vezetője volt. A zsűrizésben részt vett még dr. Szakonyi József nemzetközi borbíráló, a Magyar Borakadémia tagja, a DHSR Hévíz és Aqua szállodák orvosa igazgatója, Zámbó Tibor mesterszakács, a NaturMed Hotel Carbona F&B igazgatója, Kreil Vilmos, a Festetics kastély Balatoni Borok Borházának vezetője és Karádi Szabolcs sommelier, a Hévíz TDM Egyesület elnökségi tagja.

A zsűri elnöke elmondta, hogy az idei borválasztékot nagy fajtagazdagság, változatosság és kiváló minőség jellemezte, amelyből nehéz volt kiválasztani azt a bort, amely 2016-ban Hévíz városát képviseli. A döntés végül a Bezerics Pincészet 2014-es évjáratú borára esett, amely méltó képviselője lesz Hévíznek a különböző turisztikai rendezvényeken, protokoll eseményeken.

A Bezerics családban régi hagyománya van a szőlőművelésnek, borkészítésnek, és ezeknek a folyamatait mind a család végzi, koordinálja. Ennek az áldozatos munkának és a termőtáj adottságainak eredménye a Pátria is, amely Olaszrizling és Tramini fajták keresztezéséből jött létre. A Pátria bor színe szalmasárga, illata tiszta, intenzív, virágokra, gyógynövényekre emlékeztető. Száraz, testes bor, lendületes savakkal, emellett gazdag íz világát az alma, viasz, mandula, és zöld fügehatázozzák meg.

„Gabriella” lett Hévíz Város Bora - 2015

A Borbély Családi Pincészet számára nem hozott balszerencsét péntek 13-a.

A Hévíz TDM Egyesület szervezésében, 2015. február 13-án, 8. alkalommal választották meg Hévíz Város Borát.

A meghívásos borversenyre 12 borászat küldte meg, összesen 20 száraz, fehér borát.  A vakkostolásra a Hotel Spa Hévíz Nympha termében került sor. A szakmai zsűri elnöke az idei évben Dr. Kocsis László egyetemi tanár, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszék tanszékvezetője volt. A szakmai zsűriben részt vettek Dr. Szakonyi József nemzetközi borbíráló, a Magyar Borakadémia tagja, a DHSR Hévíz és Aqua szállodák igazgató főorvosa, hévízi orvosnagykövet, Zámbó Tibor mesterszakács, a NaturMed Hotel Carbona F&B igazgatója, és Karádi Szabolcs, Olaszországban végzett sommelier, a Hévíz TDM Egyesület elnökségi tagja. Az értékelésben a társadalmi zsűri is aktív szerepet kapott, hiszen a 20 tételes vakkóstolást követő összesítésnél a közönség véleményét is figyelembe véve választotta ki a zsűri azt a 6 bort, melyet a végső visszakóstolásra érdemesnek ítélt.

A 6 legkiválóbb bort a zsűri nyilvános, szakértő értékelése mellett ízlelgethette a közönség.

Dr. Kocsis László zsűrielnök elmondta, hogy olyan bor kiválasztására törekedtek, mely tükrözi Hévíz Város légkörét, és bizonyosan elnyeri majd a közönség tetszését.

Így esett a választás a Borbély Családi Pincészet Gabriella Badacsonyi Muscat Ottonel ’2014’ borára, mely a zsűri véleménye alapján harmonikus, elegáns és tartós bor, jól illik a fürdőváros hangulatához, és egyben méltó képviselője lehet Hévíznek, hiszen 2015-ben ez a bor képviseli majd városunkat turisztikai és protokoll eseményeken.

Borbély Tamás borász, a Borbély Családi Pincészet tulajdonosa elmondta, nagy öröm és jó érzés számukra, hogy idén elnyerték a Hévíz Város Bora 2015 címet. Korábban nyerték már el borukkal a  Fesztivál Bora címet is itt Hévízen, de úgy gondolja ez a kitüntetés mind a város mind a borászat számára remek marketing lehetőséget teremt.

És, hogy miért Gabriella?

A bor Borbély Gabriella, Tamás édesanyja után kapta nevét, hiszen ez a tétel az ő kedvence. A családi pincészetben az ő kezdeményezésére kezték el a muskat ottonelt száraz borként is forgalmazni a korábbi félédes mellett és mint névadó, minden évben ő döntheti el, hogy mely bort zárják a Gabriella palackba.

2014. április 23-án 13.00 órakor került sor az immár 7. Hévíz Város Bora választásra Hévíz Város Önkormányzatának dísztermében. A borválasztásra 10 zalai vagy a Balatoni Borrégióhoz tartozó borászat kapott meghívást, melyek mindegyike legfeljebb két, a Borrégióban megtermelt, száraz, fehér borral nevezhetett. A zsűri végül sorszori visszakóstolást és egyeztetést követően a Strázsai Pincészet 2013. évjáratú Rezi Olaszrizling borát választotta az év borának, mely reményeik szerint nem csak kiváló minőséget képvisel idén, de a vendégek körében is népszerű lesz majd, hiszen egy igazán kellemes, populáris, fogyasztóbarát borról van szó.

A nyertes bor azért is különleges, hiszen Hévízhez igencsak közel, egy viszonylag kis pincészetben, Reziben termelték, és készítették el.

A Frittmann pincészet száraz Cserszegi fűszerese nyerte el a szakmai és a társadalmi zsűri tetszését a VI. Hévíz Város Bora választáson. A rendezvény 2012. március 23-án került megrendezésre a Danubius Health Spa Resort Hévíz, festői szépségű Shakespeare termében. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, hisz 22 tételből kellett kiválasztani azt a bort, amely méltó módon képviseli Hévíz városát a 2012-es évben. A szakmai zsűri elnöke Dr. Kocsis László a keszthelyi Georgikon Növény- és Környezettudományi Intézet és Kertészeti Tanszékének tanszékvezetője volt, munkáját Dr. Szakonyi József, ifj. Veres János, Kocsis Lajos és Pampetrics György segítették. A Cserszegi fűszerest Bakonyi Károly állította elő az Irsai Olivér és a Piros Tramini kereszteződéséből. Reduktív technológiával készült, rendkívül intenzív gyümölcsillat jellemzi. Muskotályos jellege illatában és ízében is megnyilvánul. Zamat-gazdag, tartós ízvilággal és kellemes savakkal rendelkezik.11 °C-ra hűtve szárnyasokhoz, halételekhez ajánlják.

A 2011-es évben március 16-án került kiválasztásra Hévíz Város Bora a NaturMed Hotel Carbona****-ban. A négycsillagos szálloda színvonalához méltóan első osztályú helyszíne volt a rendezvénynek.A borválasztásnál Baráth Zsolt egyesületi elnök vezényletével a hat fős szakmai zsűrire nehéz feladat várt, hisz a közel három órás választás során 12 pincészet 17 borából kellett a győztest kiválasztaniuk. Nem segített az sem, hogy a fináléba jutott két bor teljesen megosztotta a bírákat. A végső körben maradt félédes cserszegi fűszeres és a későbbi nyertes 3-3 szavazatot kapott.A társadalmi zsűri véleményét is kikérték az ítészek, így a szoros verseny eredménye: a Szent György-hegyi Fischer pincészet 2007-es évjáratú Badacsonyi Pinot Blanc bora kapta a Hévíz Város Bora 2011 címet. A jó hangulatú, kedélyes légkörhöz a borok sokszínűsége, a változatos illatok, zamatok mellett bordalok is hozzájárultak.A Fischer Pincészet tulajdonosa Herr Fischer - Burgenlandból származó magyar kötődésű bortermelő - 2002-ben vásárolta első birtokát Badacsonyban, mely birtok azóta 55 hektárra bővült. Földjén fele-fele arányban megtalálhatók mind a fehér és kék szőlőfajták, különösen a sauvingon blanc, pino blanc, chardonnay, pinot noir, merlot, cabernet franc. Tiszta ízű és illatú borai sikeréhez a gondos technológia is hozzájárul. A győztes pinot blanc-t íz és illatvilágában is fajtájára jellemző, gyógynövényes, citrusos aromák teszik karakteressé, palackban érlelt nemes borrá.

2008-ban a Bezerics – Németh Borház Kft. Sauvignon Blanc száraz fehér bora (2007-es évjárat) viselhette a Hévíz Város Bora címet. Második alkalommal került megválasztásra a város bora, melynek keretében idén tizenhárom bor közül választotta ki a szakmai zsűri a megtisztelő cím tulajdonosát. Míg a korábbi évben kizárólag cserszegi fűszeresekkel nevezhettek a pincészetek, addig 2008-ra szélesedett a választék.

• A fürdőzést zuhanyozással kezdje, de a szaunába szárazra törölközve menjen!
• Helyfoglalás előtt terítsen az ülésre lepedőt vagy törölközőt!
• Amíg a szaunán kívül hűti magát, ne hagyja a padon törölközőt, azzal elfoglalva más elől a helyet!
• A felöntéseket fürdőmester vagy szaunamester végezze, így megelőzve az illat kavalkád valamint az esetleges viták keletkezését!
• A felöntést követő percekben, nem ajánlatos ajtót nyitogatni, inkább élvezze ki a forró levegőt! Külföldön ilyenkor a legtöbb helyen jelzőlámpa világít, így tudatva a bemenni szándékozókkal, hogy épp felöntés történt!
• Minden csepp, amelyet a forró lávakövekre öntenek, a szaunában párologva belégzésre kerül, ezért van olyan folyadék, amely nem alkalmas a locsolásra, pl. az ammóniatartalom miatt!
• Étkezés után nehéz gyomorral nem ajánlott szaunázni, ahogy alkoholos ital elfogyasztása után sem!
• Ékszereket mellőzzünk a szaunában, mivel felhevülésük égető érzést, és hólyagosodást is okozhat a bőrön!
• Lázas betegen ne menjen el szaunázni, mert amíg bizonyos betegségek, tünetek kialakulását megelőzi, addig a hőemelkedéses illetve lázas állapotot felfokozza!
• Lehetőleg finoman tartsa szemmel a másikat, mert előfordulhat, hogy egy-egy gondatlan szaunázó saját egészségi állapotát, fizikai állóképességét rosszul méri fel, és segítségre szorul esetleg menteni is kell.
• Egy-egy fázis között tartson népi pihenőt, hogy a testének legyen ideje lehűlni, hogy aztán az egész kezdődhessen elölről!
• Élvezze ki a szaunában a csendet, és hagyja, hogy a többi szaunázó is ezt tegye.

Tudjon meg  még többet a különféle szaunapítusokról!

Infrakabin - Aromakabin - Gőzfürdő

Infrakabin

Az infravörös sugárzás használja fel. Mélymeleg típusú kezelés, amelynek során a kabinban használt energia 80 %-a testet, és 20% melegíti csak a levegőt. Az infrasugarak a bőr felszíne alá 1 cm mélyre hatolnak, ott lazítják a bőr alatti salak- és méreganyagokat, melyeket a verejtékmirigyeken keresztül kijuttatnak a szervezetből. Hőmérséklete 45-80°C, páratartalma 45-50 % között mozog. Használata kevésbé megterhelő, mint a finn szauna.

Tudta Ön, hogy az infrakabin:

• fogyaszt, mert kalóriát is éget (félóra alatt akár 300 kcal)?
• erősíti az immunrendszert és javítja a vérkeringést?
• megtisztítja a szervezetet a káros anyagoktól?
• megszűntetni a narancsbőrt és az ízületi fájdalmakat?
• oldja a stresszt, és megszépíti a bőrt?
• csökkenti a fájdalmat a véredények tágulása által?
• akár otthonra is beszerezhető megfelelő szakáruházakból?

Aromakabin

A kabinok levegőjét illóolajakkal illatosítják, melyek hatásuk szerint relaxálnak vagy felfrissítenek. Már az őseink is használták az illóolajos növények különféle kivonatait: vallási szertartásokkor, gyógyításra, testápolásra, csábításra vagy balzsamozásra.

Tudta Ön, hogy:

• a citrom: élénkít, jó az emésztésre és a bőrproblémákra?
• a jázmin: antibakteriális és frissítő hatású?
• a levendula: relaxál, fertőtlenít, kiváló álmatlanság ellen, sebekre vagy égési sérülésekre?
• a kamilla: stressz és szorongás oldó, nyugtat, és álmatlanságűző?
• a menta: fertőtlenít és relaxál?
• a szantálfa: ekcémára, száraz bőrre és légúti problémákra kiváló?
• a vanília: ellazít és relaxál?
• a narancs: élénkít és frissít?

Az illóanyagok belégzéssel és a bőrön keresztül jutnak a szervezetbe. A nyugtató hatás mellett gátolják a baktériumok, gombák szaporodását, tisztítják a légutakat, fokozzák az izomszövet és a bőr vérellátását, gyulladást csökkent és fájdalmat csillapít, jó hatással van a kiválasztó-, és emésztőrendszerre. Az illóolajak használatának legfőbb oka, hogy érzelmeinkre lelkünkre is pozitív hatással vannak, lelki és mentális blokkokat oldanak, gyorsan hatnak.

Az illóolajak felhasználásának több formája is létezik:

• aromakabin (teljes test inhalálás);
• száraz inhaláció (zsebkendőre cseppentve, vagy közvetlenül belélegezve);
• inhalálás (összeválogatott illóolajak gőzölgő vízbe kerülnek, és a gőzzel együtt kerülnek belégzésre); pakolások, borogatások (krém vagy kiáztatott gyógynövény formájában kerülnek a bőrre),
• aromaterápiás gyógymasszázs (a masszázs és az illóanyagok pozitív hatásait egyesíti);
• aromaterápiás gyógyfürdő (oldószerrel, tejszínnel vagy tejjel kerülnek az illóolajak a fürdőbe);
• párologtatás (vízbe csepegtetett illóolaj, annak hőmérsékletének emelésével párolog a levegőbe);
• belsőleg (csak kicsi és szigorúan ellenőrzött mennyiségben szabad használni, maxmium néhány cseppet naponta, vivőanyaggal pl. tea, cukor, alkohol).

Tipp: fokozhatja a kabinban eltöltött kellemes időt, ha zenét is kapcsol hozzá. A lágy dallamok teljesen ellazítják majd!

Gőzfürdő

A törökök, görögök, rómaiak egyaránt ismerték már a gőzfürdő jótékony és kellemes hatásait. A görögök által használt gőzfürdő hőmérséklete 43-48°C között mozog. A hagyományos török gőzfürdő, ennek páratartalma 100 %. A római fürdő ennél enyhébb, 70 %-os. Napi egy-két alkalommal 30-40 perc eltöltése javallott.

A tradicionális római gőzfürdők több, különböző hőmérsékletű helyiségekből álltak, mint a caldarium, danárium, tepidárium, laconium, frigidarium. A törököktől a hamam nevű fürdő terjed el, melyben az izzadás mellett masszázsban is részesült a „páciens”. Az araboknál nagy népszerűségnek örvendett a rasul, vagy másnépen arabfürdő, iszapfürdő, ahol iszappal kenték be a testet, a kabinokba pedig gyógynövényes gőzt engedtek.

Javallatai és ellenjavallatai megegyeznek a szaunáéval.

Az 1999-es Zalai Kalendárium így ír róla:
"A hévízi tündérrózsa 100 éve

Meghonosodása óta csodájára járnak

A 100. születésnapját ünnepelte tavaly Hévízen az indiai tündérrózsa. A város jelképét is megtestesítő csodálatos növény honosítása nem ment ugyan könnyedén, de szerencsére sikerült. Gondok persze az óta is akadnak, hiszen a rendkívül „falánk” kártevők támadása ellen folyamatosan védeni kell a virágokat. A megfelelő szereket és módszereket szerencsére sikerült megtalálni, illetve kidolgozni. A tündérrózsa történetéről, védelméről Vincze Tamást, az Állami Gyógyfürdőkórház kertészmérnökét kérdeztük.

- A tündérrózsának amellett, hogy szép, mitológiai múltja van, sőt, szent növényként is tisztelhetjük.
- Az egyiptomi fehér és kék tündérrózsa virága fontos szerepet játszott az egyiptomiak hitéletében. A bőségnek és a jólétnek volt a jelképe, és mint ilyent, Egyiptom királyának és hitvesének, Ozirisznek és Ízisznek szentelték. Ugyanakkor a halálnak, majd az örökké megújuló életnek is a szimbóluma volt. Így a múmiákat kék és fehér tündérrózsa virágokkal koszorúzták. Az egyiptomiak nem csak tisztelték a tündérrózsát, hanem táplálékként is felhasználták; magvait lisztté őrölték és lepényt sütöttek belőle. A tündérrózsa rokona a lótusz a hindu mitológiában az univerzum bölcsője. Amikor az özönvíz elsöpört mindent, a vizek tetején fekvő Visnu köldökéből virágzott elő. Ebből emelkedett ki Brahma, a Teremtő és létrehozta a világot. Visnu lótuszt tart az egyik kezében, ez az a virág, mely a vizek formátlan végtelenségéből teljes pompájával teríti szét szirmait, szimbolizálja a mindenséget. A védák lótusz alakúnak említik az emberi lény legbelsőbb magját, ahol a lélek lakozik, míg a hinduk és buddhisták ahhoz az emberhez hasonlítják, akit nem érintenek meg a világ bűnei. Néhány lótuszvirágnak régebbi szimbolikája van. Az indiai irodalom örökzöld témája a reggeli nap első sugaraira ébredő és kinyíló lótusz. Az irodalmi leírások a szépséges asszonyt is a lótusz részeihez hasonlítják.

- Hévíznek ugyan nem szent növénye, de jelképe a tündérrózsa. Miként is került a tóba?
- A tó növényvilágának leglátványosabb tajgai a tündérrózsák. A század eleji leírásokból, illetve Richard Bright angol orvosutazó 1815-ből származó útikönyvéből tudjuk, hogy a tóban őshonos volt a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Ez a hideg vizekben is díszlő, csendesebb vizeinkben majdnem mindenhol megtalálható faj már magában is szép jelenség. A múlt század harmincas éveiben már kísérletet tettek arra, hogy mellette trópusi eredetű tündérrózsákat honosítsanak meg a tóban. A nagyváradi Püspökfürdő meleg vizéből előbb a budapesti Lukács-fürdőbe, majd innen Hévízre telepítették az egyiptomi fehér tündérrózsa (Nyphaea lotus) egyedeit. Ez azonban akkor nem bizonyult maradandónak. 1898 és 1906 között Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára gondolt egy merészet és nagyszabású tündérrózsa-honosítási akcióba kezdett Hévízen. A budapesti tudományegyetem gazdag botanikus kertjének Viktória-házából több trópusi tündérrózsafaj gyöktörzs-darabkáját megszerzett, s azokat az iszapba ültette. Az első esztendőben Lovassy Sándor az egyiptomi fehér és az indiai vörös tündérrózsa hosszú virágú alfajának (Nymphaea rubra) honosításával próbálkozott. Az előbbi növénnyel végzett kísérletek a múlt századihoz hasonlóan ezúttal sem vezettek eredményre, viszont az utóbbi már 1898-ban megmutatta életképességét. A telepítést követő 33. napon, 1898. július 25-én nyílt ki Hévízen az első vörös tündérrózsavirág, amelyet természetesen a hévízi fürdővendégek nagy érdeklődése kísért.

- Lovassy Sándor ezután nem kísérletezett más fajokkal?
-  De igen. A következő évben Egyiptomból, Indiából és Afrikából származó kék tündérrózsafajokat próbált telepíteni, sőt, még az amazonasi Viktoria regia telepítését is megkísérelte. Ez utóbbi 1903 augusztusában virágozni is kezdett a tóban, ám megtelepedni végül nem tudott. Kezdetben sikeresnek ígérkezett a kék virágú, napközben nyíló dél-afrikai kék tündérrózsa honosítása is, a tó talaja és mikroklímája azonban – több fajéhoz hasonlóan – nem volt számára megfelelő.

- Tehát a ma tündöklő faj bizonyult a legéletképesebbnek, honosítási szempontból pedig a legmegfelelőbbnek. De mit kell tudnunk a virág „jellemzőiről”?
- A tropikus Kelet-Indiából, közelebbről Bengália mocsaraiból, lassú folyású sekély vizeiből származó tündérrózsa 1803-ban került Európa botanikus kertjeibe. Általában éjjel kezd el nyílni és a napsütéses időben kora délutánra becsukódik. Ha azonban az idő borongós, akkor egész nap nyitva marad. Érdekes az is, hogy a növény szára az iszapban van, onnan törnek vízfelszínre a levelek, néha 4-5 métert is megtéve. A virágok májustól novemberig láthatók, egy-egy virág három napig díszlik. Egy nem háborgatott tő egy nyáron 60-90 levelet fejleszt. Ősszel a tündérrózsák visszahúzódnak az iszapba és tavasszal hajtanak ki ismét.

- Mennyire tűrőképes a tündérrózsa?
- Érdekessége, hogy az egyik – nem az indiai – faj magja meglepően életképes. Japánban e század elején több méter mélyen kiásott iszaprétegben sértetlen magokat találtak. Ezeket megpróbálták kicsíráztatni, ami sikerült. Ezután elvégezték a pontos kormeghatározást is radonkarbon módszerrel, s megállapították, hogy a magok 1040 évesek voltak. A vörös tündérrózsa mindezek ellenére – a többi trópusi növényhez hasonlóan – rendkívül érzékeny. Szereti a háborítatlanságot, az egyenletes klímát. Az egykor féltve őrzött egzotikus növények egyébként mára buján elszaporodtak a tóban. A tündérrózsa természetesen védett növénye a Hévízi tónak, virágát leszakítani és bolygatni tilos.

- Ha jól tudom, a növények klimatikus szerepe is van.
- Így igaz, a tavirózsák nem csak esztétikai értékűek. A tó jelentős részét beborító növények hatékonyan fékezik a víz lehűlését, mint ahogyan a tavat övező véderdő is szerepet játszik a gyors vízhőfokcsökkenés megakadályozásában, mert útját állja a párát felszaggató szélnek. A tó flórájának említésre méltó növénye a lefolyócsatornában nagy tömegben nyíló fehér tündérrózsa is.

- A védelem ellenére a növények legalábbis Hévízen – folyamatos gondoskodást igényelnek?
- A tündérrózsákon az elmúlt években két kártevő jelent meg. Az egyik az olajosbogár, a másik a tavirózsa levéltetű. Mivel a tó 1993 óta természetvédelmi terület és fürdővendégek ezrei keresik fel évente, ezért a védekezés meghatározásakor elsődleges szempont egy emberre, természetre veszélytelen eljárás kidolgozása. A kémiai védekezést az első pillanattól elvetettük, csakis a biológiait tartottuk lehetségesnek. Az olajosbogár ellen már második éve sikeresen alkalmazunk egy baktériumtörzset, amely kizárólag a szóban forgó kártevőre ártalmas. A levéltetű elleni védekezésre ez idáig nem volt hasonló módszer, habár ezek igen komoly kárt okoztak a növényekben. A laboratóriumi és a tavon végzett szabadtéri kísérletek azt mutatják, hogy egy gomba sikeresen vethető be a levélkártevő ellen. Ennek gombafonalai a levéltetvek testét átszövik, így az állat elpusztul. A szer tavon történő engedélyeztetési kérelme már a Természetvédelmi hivatalban és a minisztériumban van…"
 

A hévízi gyógyvíz elsősorban a mozgásszervi megbetegedések, ezen belül a reumatológiai, ortopédiai, mozgásszervi műtéteket és baleseteket követő utókezelésre szoruló esetekben alkalmazható, de idült nőgyógyászati és bőrgyógyászati betegség kiegészítő gyógykezelésére is kiválóan alkalmas. A kúra indikációiról bővebben itt olvashat.

A gyógykúra igénybevétele előtt minden esetben orvosi vizsgálat szükséges, ahol a mozgásszervi panaszok felmérésén túl a szervezet általános állapotát is ellenőrizzük.
Az orvos a vizsgálat alapján egyénre szabottan összeállítja a kúraprogramot, s közben a fürdőzést kombinálja sok egyéb gyógymóddal, pontosan előírja a fürdés időtartamát. A hévízi kúra ajánlott időtartama 2-3 hét.
A hévízi gyógykezelések és terápiák társadalombiztosítási támogatással is igénybe vehetők, járóbeteg illetve fekvőbeteg ellátási formában, melyről részletes információt családorvosától kérhet.

Fürdőorvos, balneológus és reumatológus.  Tanulmányait Budapesten végezte, majd Berlinben is szerzett orvosi gyakorlatot. 1905-től tevékenykedett Hévízen fürdőorvosként egészen ’44-ig. Rendkívül sokat tevékenykedett a hely orvosi fejlesztéséért, megismertetéséért. 1907-ben kezdeményezte az első szanatórium felépülését, majd 1911-ben a Zander-gyógyintézetet. A Zander módszer lényege a gépekkel történő gyógygimnasztika jelentette. Munkásságával tudományos alapokra helyezte a fürdőgyógyászatot, az általa lerakott „alapokra” épólt fel az akkori Hévízfürdő.

Reumatológus, balneológus és radiológus. 1918-ban szerezte meg oklevelét, majd Berlinben szerzett szakképesítést. Hazatérve bátyja Zander intézetében tevékenykedett. Hévízen balneológiai kutatómunkát végzett, de röntgenorvosként nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő felvételeket készített. 1948-ig ő vezette a fürdőtelepet. Számos szakkönyvet írt, korának legtapasztaltabb szakembere volt, aki pályafutását Hévízen alapozta meg.

Balneológus, 1913-ban szerezte meg orvosi diplomáját Budapesten. 1932-től vezető fürdőorvos Hévízen, majd 1952-től osztályvezető főorvos, majd igazgatóhelyettes egészen ’68-as nyugdíjazásáig. Hozzá fűződik a tó áramlástérképének elkészítése, valamint a különleges hévízi kezelés a súlyfürdő felfedezése. Publikációi jelentek meg különböző szaklapokban, szerepelt nemzetközi kongresszusokon. Ő volt a leghosszabb ideig tevékenykedő balneológus Hévízen. Felesége Dr. Hoffmann Ilona (1909 – 2008) reumatológus neve szintén a városhoz köthető. Méltó szakmai partnere és segítője férjének.