Helyi termék - kerékpáros útvonalak

Kinek ajánlott? Bár a túra egy komolyabb emelkedőt is tartalmaz, nagyrészt kerékpárúton, vagy nagyon gyér forgalmú mezőgazdasági úton halad, így gyermekkel is teljesíthető. Az emelkedő miatt elektromos kerékpárral könnyebben teljesíthető, de a rövid táv miatt kezdőknek is ajánlott.

Ajánlott kerékpártípus. Szinte bármely kerékpárral teljesíthető, az út szinte végig jó minőségű aszfalt, elsősorban trekking kerékpárt javaslunk.

Pihenőhelyek útközben. Az út kb. felénél, az emelkedő végén a kerékpáros pihenőből csodás panoráma tárul elénk. Természetesen álljunk meg a kézműves csokoládé üzemnél, vagy a majdnem vele szemben található falusi kiskocsmában egy üdítőre.

Veszélyes szakaszok. Felsőpáhokon a főútra kiérve egy kb. 300 méteres szakaszon erősebb helyi forgalom lehetséges. Az út a falu közepétől erősen lejt, főleg a gyermekekre ügyeljünk egészen a templomig, ahonnan már kerékpárút vezet vissza Hévízre.

A túra a hévízi Tourinform irodától indul, és oda is ér vissza. 4 szakaszból áll.

A túra teljes hossza: 10,2 km.

1. szakasz: 1,6 km

Útvonal: Tourinform – Széchenyi utca – körforgalom – Szent András utca – MaVir állomás

A Tourinform iroda elől (Rákóczi utca északi végén) kikanyarodunk a Széchenyi utcára. Javasolt a kerékpárt a gyalogos átkelőn áttolni, és már a Széchenyi utcán nyeregbe pattanni. Az út erősen emelkedő (kb. 4%-os), egészen az utca végén található körforgalomig. A körforgalomban egyenesen haladunk tovább (3. kijárat) a Szent András utca viszont erősen lejt egészen a trafóállomásig, így energiánk egyensúlyba kerül. Hévíz belvárosában az utak jó minőségűek, a Széchenyi utca elég széles, az erős emelkedő ellenére biztonságos. A Szent András utca már szűkebb, de a forgalma is nagyon gyér, ettől függetlenül a körforgalomtól érdemes a kezeket finoman a fékeken tartani.

Az emelkedőn felfelé haladva félúton láthatjuk a helyiek által csak kék templomnak nevezett Szentlélek Római Katolikus Templomot. A 1999-ben felszentelt modern épület hét tornya a Szentlélek hét ajándékát jelképezi, de az istenháza számos további érdekességet tartogat mind kívül, mind belül. A templommal szemben a Városháza épülete látható, falán egy Szent István mozaikképpel.

A domb tetején, a mai város Páhok felöli dombtetőjén terült el Hévíz legrégebbi településrésze, Szentandrás. A község a nevét temploma védőszentje után kapta, melynek első említése a 14. század elejéről származik. Az eredeti templom a török időkben elpusztult. A 19. század elején fából készült harangláb, később kőből harangtorony épült a helyén. 1966-ban szentelték fel újra templomként. A kék templom felépülése után azonban az épület új funkciót kapott és 2000 óta szociális intézetként működik.

2. szakasz: 2,5 km

Útvonal: MaVir állomás – Büki elágazó – 760-as út alatti átjáró – kerékpáros pihenő – Felsőpáhok

A Szent András utca végén áthaladunk a Hévízt nyugatról elkerülő úton, így érünk a trafóállomás melletti útra. Az út itt kettéágazik, de értelemszerűen nem a trafóállomáshoz vezető utat választjuk, hanem az egyenesen észak felé vezető jó minőségű aszfaltutat. A trafóállomást elhagyva, kb. 500 méter múlva, az első aszfaltúti elágazásnál balra kanyarodunk. Az út innen eleinte lassan, majd egyre erőteljesebben emelkedik, de végig jó minőségű a burkolat. Eltévedni nem lehet, kétes leágazás nincs, de élesebb kanyarok annál inkább.

Hamarosan elérjük az aluljárót, azon áthaladva az emelkedő szelídül, és az aluljárótól számítva 200 méteren belül felérünk túránk legmagasabb pontjára, a kerékpáros pihenőhöz. Itt nem csak az emelkedőn szerzett fáradtság tompítása miatt érdemes megállni, hanem azért is, mert a pihenő az egyik legszebb panorámaponton épült.

A pihenőt követően már kellemes vízszintes úton gurulunk be Felsőpáhok településére.

A trafóállomás után hamarosan a Felsőpáhokhoz tartozó, a falutól északra elhelyezkedő egykori zártkerti részbe érkezünk, mely a Billegér nevet viseli. A valaha teljes egészében művelés alatt álló vidéken kisparcellás szőlő- és gyümölcsterületek uralták a tájképet. Ezek nagy részét mára felhagyták, a terület déli és nyugati részei is beerdősödtek, illetve részben szántóföldi művelés alá vonták, így a területnek csupán csekély részén maradt fenn a szőlő- és gyümölcstermesztés.

A hegyen áthaladó aszfaltos út legmagasabb pontjáról szép panoráma nyílik a környékre, elsősorban Hévízre és a Keszthelyi-hegység vonulataira, de a Balaton víztükre is felbukkan.

3. szakasz: 3 km

Útvonal: Széchenyi utca – Árpád utca – Dózsa út – Szent István utca – Szabadság utca – Panoráma utca – Kölcsey utca – Fő utca – Hévízi úti elágazás

Felsőpáhok település határára beérve kb. 700 métert gurulunk egyenesen, majd az első aszfaltozott utcán befordulunk jobbra, az Árpád utcára. A helyi futballpálya és a hozzá tartozó épületek igazolják, hogy jó úton járunk, azonban a focipálya után rögtön balra kanyarodunk a Dózsa György útra. Az utca közepén találjuk jobb oldalon az út egyik legfontosabb attrakcióját, a KakasBonbon Csokoládé üzemet, melynek meglátogatása nem csak finom ízeket ígér, hanem érdekes is.

Akinek a csoki túl édes, annak ajánljuk a kb. 100 méterre bal oldalon található Páhok Sörözőt, amely inkább finom kávéjáról ismert, mintsem sörözőként.

A Dózsa György utcából balra kanyarodunk a Szent István utcának hívott fő utcára (érdekesség, hogy itt nem Kossuth utca a település központi utcájának neve), mely folytatása a Szabadság utca. Ezen a szakaszon jelentősebb gépkocsiforgalom is előfordulhat, de innen alig pár száz méter után jobbra kanyarodunk a Panoráma útra. Alsópáhok határát elérve a Kölcsey utcában folytatódva érjük el az alsópáhoki Fő utcát. A következő kb. 500 méter újra forgalmasabb szakasz, de a kerékpáros nem szokatlan emberfajta errefelé, így csak az átlagos óvatosság szükséges a Hévízi útig, mely az alsópáhoki templommal szemben ágazik le balra.

Felső-és Alsópáhok településtörténete – nem meglepő módon – szorosan összekapcsolódik, melyet nevük és templomaik históriája is jól szimbolizál. A két község neve feltehetően a "páhol" igéből származik, mely a környéken működő tímár foglalkozásra, a nyersbőr "páho­lására" utalt. E tevékenység alapját a közelben feltörő meleg víz adta. A felső és alsó név földrajzi elhelyezkedésüket jelzi: míg Felsőpáhok magasabban, dombtetőn helyezkedik el, addig Alsópáhok alacsonyabban, a völgyben épült ki.

Felsőpáhok legmagasabb pontján, a mai templom helyén a 14. században már állt egy templom temetővel, de a hely a török időkben elpusztult. A 18. század elején új egyház épült, mely a környék anyatemplomaként működött. Miután azonban az istenháza a század végére ismét rossz állapotba került, elveszítette vezető szerepét, és a plébánia székhelye átkerült az ekkor elkészült új alsópáhoki templomba. A jelenleg látható templomépületet a Szent Kereszt megtalálása tiszteletére állították 1872-ben, míg az alsópáhoki templomot a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére ajánlották 1778-as felszentelésekor. Az alsópáhoki barokk stílusú templom a község műemléke, melynek megépülése után került át ide a plébánia székhelye Felsőpáhokról. A templom berendezése jellemzően 18-19. századi, benne barokk és rokokó bútorzattal és dekorációval, illetve 20. század eleji festett üvegablakokkal. 1905 óta a Szent Kereszt ereklye is emeli a belső tér magasztosságát.

4. szakasz: 3,1 km

Útvonal: Alsópáhok leágazó – Alsópáhok-Hévíz kerékpárút – Hévíz tó-kerülő kerékpárút – Rákóczi utca – Tourinform

Alsópáhok Fő utcától kiépített kerékpárút vezet Hévízig, majd tovább a tófürdőig. Ez a BalatonBike365 (röviden BB365) számozása szerint a 121-es út, de jelölt a kék A és B jelzéssel is. Az út Alsópáhoktól lejtős, majd Hévíz határában mérsékelt emelkedő következik a kerékpáros pihenőig, utána ismét lejtő a fürdőig. A fürdőhöz érve a kerékpárút kb. 100 méterig szünetel, majd a Keszthely felől érkező EV 14-es, illetve a zöld 13-as útra csatlakozva kerüli meg a tavat. Itt az út vegyes séta- és kerékpárút a Deák térig. A térnél rákanyarodunk a Rákóczi utcára (sétáló övezet), és kb. 300 méter múlva a Tourinform épületéhez, azaz a végállomásra érünk.

A Hévízi-tó egy völgyben fekszik, melyet utunk során is érzékelhetünk. Az ovális alakú Hévízi-tó több mint 4 hektáros kiterjedésével és a tavat körülvevő hatalmas véderdővel a világ legnagyobb biológiailag is aktív, természetes termáltava. Vizét a Hévízi-csatorna vezeti le a Zala-folyóba, majd onnan a Balatonba, mely csatornát a Festetics Fürdőház épületével szemben láthatunk.

A fürdőhely kiépítésében a 18. század végétől nagy szerepe volt Festetics Györgynek, aki 1795-től kezdte el a fürdőfejlesztést a tó vizén elhelyezett tutajokon. Az 1860-as években épült fel az ún. Új-telep, majd 1905-től a Festeticsektől 35 évre bérbe vevő Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros adott újabb lendületet a tó infrastrukturális fejlődésének. Az építkezéseknek köszönhetően indult el a tó országos jelentősége, turisztikai és gyógyászati szempontból egyaránt, mely azóta is tart.

Lovassy Sándor a keszthelyi akadémia tanára 1898-ban indiai vörös tündérrózsát telepített a tóba, mely ma is meghatározó különlegessége és egyben jelképe a tónak és a városnak is.

A Hévízi-tavat 60 hektáros véderdő veszi körül, melynek nagy része telepített erdő. Az erdőnek elengedhetetlen szerepe van a tó mikroklímájának szempontjából, védi a tavat az északi széltől, a portól, a gyors kihűléstől, a zajtól, míg a szüntelenül párolgó víz tisztítja a levegőt. Maga a tó körbejárható, a véderdőben pedig egy 2,5 km hosszú tanösvényen ismerkedhetünk az itteni élővilág különlegességeivel.

Hévíz városközpontja a tó közvetlen szomszédságában található. A 20. század elejétől folyamatosan felparcellázott és telkekké alakított egykori legelőterületek helyén ma villák, kertes házak és nyaralók, szállodák, üzletek, sétálóövezet, sétányok, mozi, vendéglátóhelyek és rendezvénytér alakítják a városképet. Utunk során láthatjuk a tavat jellegzetes vízre épített fürdőházaival, a gondozott sétányokat, az egykori zsinagóga épületének helyét (mely AR technológiával mobilon felfedezhető és az egykori épület körbejárható), Marton László és Farkas Ferenc szobrászművészek egész alakos alkotásait Deákról és a Festetics-család két jeles tagjáról, a város új rendezvényterét, illetve a sétálóutcát, a mozi és a helytörténeti kiállítás épületét is.

Látnivalók az útvonal mentén

Kinek ajánlott? Ez a túra hosszúságával és szintkülönbségeivel közepes kerékpáros jártasságot igényel. Elsősorban baráti társaságoknak ajánlott, akik szeretik a szintkülönbségek kihívásait rövidebb szakaszokon, mind felfelé, mind a lejtőkön. Természetkedvelők számára főleg ajánlott, nemcsak a táj szépsége, hanem a domborzati viszonyok különlegességei miatt, szinte végig zöldben.

Ajánlott kerékpártípus. Elsősorban az útviszonyok miatt az elektromos mountain bike a legjobb választás, de sportosabb csapat bátran próbálkozzon hagyományos kerékpárral is. A legfontosabb az átlagnál vastagabb gumi méret és jó fékek. Az út nagyobb része közepes minőségű aszfalt, de van egy szakasz, ami köves, a karmacsi elágazó és Hévíz között murvás, egy rövidebb szakaszon földes az útburkolat.

Pihenőhelyek útközben. A túrára beiktatott szolgáltatókon kívül két pihenőhely van útközben. Az első az út legtávolabbi pontján levő kerékpáros pihenő, illetve visszafelé a már murvás szakaszon a műemlék zsidó temetőnél. Az út során bolt nem nagyon található, így vizet, gyümölcsöt mindenképp vigyünk magunkkal.

Veszélyes szakaszok. Hévízről kiérve a Dobogómajor szállodánál könnyen betévedünk a szálloda parkolójába, de ez nem jelent gondot, később a főbejáraton ki tudunk jönni. Az átkelés a Sümegi úton veszélyes, szálljunk le a kerékpárról, csoport esetén együtt keljünk át az úton. Rezi pihenőt elhagyva, amikor jobbra letérünk az Alsókövesi útra, az út néhol nagyobb kavicsokkal burkolt, miközben lejt, csak lassú tempóban ereszkedjünk lefelé. A csárda melletti főút az első elágazásig (kb. 300 m) nagyon forgalmas, de sajnos nincs alternatíva, ez a szakasz fokozott figyelmet igényel!

Hosszabb túra, de hobby szinten is könnyen teljesíthető. Többnyire jól kitáblázott szakaszokon halad, egy rövid szakasztól eltekintve szinte autómentes zöldövezeti területen. Teljesítés szempontjából négy szakaszra osztható, a szakaszolás elsősorban az útszakaszok alapján történt, nem megállóhelyek szerint.

A túra teljes hossza: 18,1 km.

1. szakasz: 2,1 km

Útvonal: Tourinform Hévíz – Széchenyi utca – Nagy parkoló – Le Primore utca – Dobogómajor – Hévízi út – Bikedi sor (Cserszegtomaj)

A Tourinform irodától balra fordulunk, a Széchenyi utcán haladunk lefelé kb. 200 métert, majd balra bekanyarodunk a Nagyparkolóba. Itt az épp parkoló autók mozgása miatt fokozott körültekintéssel haladjunk át a Le Primore térig. A sarkon található a buszállomás is, itt kanyarodunk jobbra. (Ha a parkoló sorompók le is vannak eresztve, azok a kerékpárral történő áthaladást nem akadályozzák.) Az út elég széles, biztonságosan kerékpározható. Az utca végén térünk rá a Cserszegtomaj felé vezető kerékpárútra, ami jelenleg a Dobogómajor szállodáig kiépített és részben érinti a szálloda udvarát is. Fontos, hogy az Y elágazáshoz érve a balra vezető úton haladjunk Cserszegtomaj felé. A rövid szakasz után veszélyes útkereszteződéshez érünk (Sümegi út), itt ajánlott a kerékpárt áttolni a forgalmas közúton, egyenes irányban. A Bikedi sor utcán emelkedőn tekerünk egészen az első útkereszteződésig, ahol balra kanyarodunk a Barlang utcára és rácsatlakozunk a 135-ös kitáblázott kerékpáros útvonalra. A Barlang utca a Barát utcában folytatódik, itt a Barát utcán végig követjük a 135-ös kitáblázott utat.

Hévíz legnagyobb parkolójának oldalán üzletek és vendéglátóhelyek sora található, így az autósok mellett sok gyalogos jár itt. A parkoló mögött van a neves termelői piac, ahol minőségi és vegyszermentes termékek nagy választékát kínálva kedden, csütörtökön és szombaton tartanak vásári napokat. Minden kapható, ami szem-szájnak ingere, a friss kenyértől, a kolbászokon, sajt-és zöldségféléken át a tejig és süteményekig. A finom áruk mellett mesteremberek és kézművesek árulják portékáik széles körét a házi készítésű szappanoktól a cserépedényekig.

A parkoló után lassan elhagyjuk Hévízt és Cserszegtomaj Dobogómajor részére érkezünk, ahol a Club Dobogómajor szállodakomplexum helyezkedik el. A korábban Keszthely-Dobogóként ismert hely déli emelkedője, az ún. Alsódobogó jelentős avarkori régészeti lelőhely. A 19. század végétől feltárt 7-8. századi hatalmas temető kiemelkedő leletanyagot eredményezett, közte több gyönyörű ékszerrel.

A főúton átkelve Keszthely és Cserszegtomaj határutcáján, a Bikedi soron vezet utunk. A teljesen összeépült települések között csak tábla jelzi, ha átértünk egyikből a másikba. A mai Cserszegtomaj két település, Cserszeg és Tomaj egyesüléséből jött létre az 1840-es években, melyek külön-külön és egyesülésük után is a Festetics-uradalomhoz tartoztak. A dimbes-dombos település óriási területen fekszik, Európa legnagyobb kiterjedésű falvának tartják. A Keszthelyi-hegység délnyugati és déli lankáin nagy területen szétszórt település öt részből áll, három dombon és kettő völgyben terül el. Utunk során a tomaji településrészben barangolunk.

A Bikedi sorról nyíló Barlang utca elnevezése nem véletlen. A temető előtt található ugyanis egy különleges barlang, a Kútbarlang bejárata, mely azonban csak gyakorlott személyek számára látogatható. A temetőben álló Szent Anna-kápolna előtti templomkereszt a település legrégebbi, még meglévő kőkeresztje 1810-ből való.

Néhány km múlva ismét egy határra érkezünk, melyet a Határ utca nevében is jelez. Cserszegtomaj és Rezi találkozik itt.

2. szakasz: 6,8 km

Útvonal: Barát utca (135-ös) – Határ utca – Nagycomai utca – Kiscomai utca (kitérő) – Kápolna sor –

Mohai utca kerékpáros pihenő

A Barát utcára kanyarodva a 135-ös kitáblázást követjük közel 3 km-en át, egészen az utca végéig, majd balra fordulunk a Határ útra (a 135-ös út egyenesen megy tovább), onnan pedig az első lehetőségnél jobbra kell letérni a Nagycomai útra. Ez az út több helyen, rövidebb szakaszokon, de erősen emelkedő jelleget mutat. Autóval csak a helyben lakók közlekednek, de a kanyarokban legyünk óvatosak! A Nagycomai út végén egy többszörös Y kereszteződésbe érünk be. Az út tematikájánál fogva élesen jobbra fordulva a Kiscomai úton meglátogathatunk több pincészetet vagy egy kézműves sajtműhelyt, de ez zsákutca, azaz mindenképp vissza kell térnünk a Nagycomai útra, mely a Kápolna sor utcában folytatódik. Az utca végén már látjuk utunk legtávolabbi és egyben legmagasabb pontját, egy feszületet, és a térség egyik legszebb kerékpáros és gyalogos pihenőjét.

Rezi ősi települése a nagyrészt erdőkkel övezett Keszthelyi-hegység, valamint a szőlővel telepített dombok völgyében a Meleg-hegy, Púpos-hegy, Kőmell és Almástető által körülölelt völgyben, a Rezi-medence nyugati peremén terül el. Utunk során a falu lakóövezeti részét nem érintjük, csak Rezi szőlőhegyei között tekerünk, melyek a falutól délre húzódnak. A vidék ma is aktívan őrzi a szőlőtermesztés és borkészítés sok évszázados hagyományait, hiszen talaja in­kább a szőlőgazdálkodásnak, mintsem a gabonatermesztésnek kedvez. A táj jellegzetessége a rizlingszőlő, mely nyomán a vidéket Rizlingországként is emlegeti. A szőlőföldeken présházak, pincék épültek, melyek ál­talában egyszintesek, szerény kivitelűek. Gyakran előforduló típus a boltozott földpince.

A pincék mellett ma már lakóházak is vannak a szőlőhegyben, és a vendégházak száma is folyamatosan nő. A szőlőművelő és borkészítő hobbi és kis családi gazdaságok mellett egy-egy más profilú családi vállalkozás is előfordul. Az útvonal ezen szakaszán találhatók a túra elsődleges célját jelentő termelők, akiknél a finom helyi nedűket és sajtokat kóstolhatjuk.

A Kápolna utca végi kereszteződésben érjük el Rezi szőlőhegyének határát, innen kezdődik a falu lakott része. Az itt kialakított megállóhely kellemes pihenési és felfrissülési lehetőséget kínál fedett pihenőhellyel, padokkal és vízvételi lehetőséggel, illetve sok tájékoztató anyagot is kihelyeztek. A pihenő közelében egy kis Szent Orbán szobrocskát is állítottak a szőlőhegyek és a szőlő védőszentjének tiszteletére.

3. szakasz: 2,5 km

Útvonal: Kerékpáros pihenő – Mohosi utca – Tikeritó utca – Óhegy utca – Alsókövesi út – Kültelek utca – Betyár sírok

Bár biztosan jól esik itt a pihenés, az utunk nehezén már túl vagyunk, innen egyenes és lejtős szakaszok következnek. A pihenőt elhagyva a Mohosi utcán haladunk el a feszület mellett, és a beérkező utat nem számítva az első úton balra kanyarodunk, az érdekes nevű Tikerító utcára. Végig gurulunk az enyhén lejtős utcán, ahol visszaérkezünk a legendás Y kereszteződésbe, és itt figyeljünk, hogy az Óhegy utcán folytassuk az utunkat kb. egy kilométeren át egy újabb Y kereszteződésig. Itt irány szerint enyhén jobbra tartunk az Alsókövesi útra. Az elágazó lejtős, jobb oldalon egy Mária szobor könnyíti meg a tájékozódást. Az Alsókövesi útról már nincs elágazás, viszont a panoráma gyönyörű, kárpótol a köves murvás útszakaszokért. Egészen a Gyöngyösi Betyárcsárdáig szinte gurulunk. Leérve balra tartunk és a csárda épülete mellé érkezünk. Itt újabb kis pihenőhely következhet a betyársírok mellett.

Utunk ezen részén is a szőlővel beültetett domboldalakon haladunk, ahol további, főleg kis családi gazdaságok sorakoznak. A sort egy kis szőlőhegyi kápolna szakítja meg, mely kellemes megálló-és pihenőhelyként is szolgálhat. A Szent Donát tiszteletére szentelt kápolnát a helyi szőlősgazdák építették 1866-ban, akik a hagyomány szerint Szent György napján itt ünneplik a tavasz kezdetét.

Az utca végén egy újabb szakrális hellyel találkozunk, egy Szűz Mária szoborral, melyet egy négy lábon álló kőfülkében helyeztek el.

Az Almástető hegyről leérve megpillantjuk az út mellett húzódó nádfedeles, több mint kétszáz éves csárdaépületet. A Gyöngyösi Betyárcsárda a bakonyi betyárok egykori kedvelt helye, mely nevét a közeli Gyöngyös-patak után kapta. A csárda ma is üzemel, a vendégeknek a hagyományos és a tájjellegű ételek mellett a környéken termelt borokat kínálják. Az ivójában kiállított tárgyak felidézik a betyárvilág letűnt időszakát.

A Csárda mellett említésre méltó a hatalmas fűzfa alatt található két műemlék jellegű betyársír, Vak Illés és Kökes Pista nyugvóhelye. A két betyárt 1862 telén a pandúrok körbefogták és menekülés közben agyonlőtték őket. Itt, az országút mellett temették őket közös sírba.

4. szakasz: 6,7 km

Útvonal: Betyár sírok – Kisfaludy utca – Karmacs-Hévíz összekötő (innen a 13-as kerékpáros útvonal végig) – Zrínyi utca – Római romkert Attila utca – Széchenyi utca Tourinform

A betyársírok mellett jobbra kanyarodunk a főútra, ez a kb. 300 méteres szakasz veszélyes, kezdők, vagy gyermekekkel kerékpározók itt inkább tolják a bicajt a Sümegi elágazóig, ahol egyenesen kell tovább menni. Az elágazót követően a forgalom a töredékére csökken (a főút Sümeg felé viszi a forgalmat). A kereszteződést elhagyva kb. 400 méterre balra található egy kőkereszt, ott kell balra lekanyarodunk a főútról, ahol a 13-as kitáblázott útvonalon folytatjuk az utunkat. Innen jó minőségű murvás út vezet egészen Hévíz határáig, bár az utolsó métereken előfordulhatnak rosszabb szakaszok is. Rövid megállót beiktathatunk a műemlék zsidó temetőnél (kerékpáros pihenő), majd Hévízen a Zrínyi utcáról lekanyarodva a római romkertnél is. A romkerttől az Attila utcán haladunk a Széchényi utcáig, ahol balra kanyarodva visszaérkezünk a Tourinform irodához.

A Sümegre vezető útelágazás közelében, a murvás út mentén, egy művelés alatt álló gabonaföld közepén egy kis régi izraelita temetőbe botlunk. A II. világháború után feledésbe merült sírkert az enyészeté lett, állapota teljesen leromlott, benőtte a gaz. A 2010-es évek elején a területet azonban kipucolták és felújították. A kis kőkerítéssel körbevett temetkezési helyet korábban a közeli Karmacson élt zsidóság használta.

Innen egy rövidebb szakaszt követően Hévíz Egyregyi városrészébe érkezünk, ahol rögtön a Kálvária és a kis középkori templom ragadja meg a figyelmet. A 14 stációból álló sétány kanyarogva halad fel a domboldalon az Árpád-kori templom irányába. A keresztút a műemlék temetőkápolna északi oldalához érkezik, így aki felsétál, az az Árpád-kori templomot is megtekintheti. A Szent Magdolna templom – vagy közismertebb nevén az egregyi templom – a Balaton-környék egyik legszebb középkori falusi temploma fekvésének, arányosságának, tiszta alaprajzának és szerkezetének köszönhetően. Különleges értéke az épen megmaradt, ma már rendkívül ritkán látható csürlős toronysisak.

Egregy másik érdekessége a település római kori örökségéhez kapcsolódik. A zöld homlokzatú Jézus Szíve templom mögött egy korai császárkori római villa maradványai láthatók. A Kr.u. 100 körül épült, közel ezer négyzetméter alapterületű villa oszlopos tornáccal, valamint meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével rendelkezett, s többször is átépítve az 5. század elejéig maradt fenn. A rómaiak itteni megtelepedésében a régészeti leletek alapján a gyógyító vizű „csodató” is szerepet játszhatott. A kellemes környezetű romkertben érdemes egy sétát tenni.

Látnivalók az útvonal mentén

Kinek ajánlott? A Keszthely-Hévíz közti szakaszon van egy közepes emelkedő, de kellő elszántsággal egy kezdő kerékpáros is fel tud rajta tekerni. Az út háromnegyede kerékpárúton halad, a köztes részek sem bírnak komolyabb forgalommal, így gyermekkel kerékpározók számára is ajánlott. A Festetics Élményközpont is különösen gyermekek számára lehet érdekes, de maga az út is élményszerű. Kitűnő választás baráti társaságok részére is, a túra teljesítése minden korosztály számára ajánlott.

Ajánlott kerékpártípus. Tekintve, hogy az út háromnegyede aszfaltos, elsősorban trekking, de akár city bike típusú kerékpár is ajánlott. Az elektromos kerékpárt elsősorban a kényelmes turisták vegyék igénybe.

Pihenőhelyek útközben. Keszthelyig és a városban is több kerékpáros pihenő található, az első igazi pihenőt viszont csak a Festetics Élményközpont mellett ajánljuk. Következő állomás a Nagymező erdei pihenőhely, ahol akár a Festetics-kilátót is megmászhatjuk, a kerékpárok biztonságos lezárása után. A bánya területén is érdemes megállni nézelődni, az elhagyott bánya rendkívüli látvány. Következő pihenőhelyként ajánlott a műemlék malom megtekintése. Keszthely felé a Bringatanyán finom fagyit kóstolhatunk, majd beérve Keszthelyre a BalatonBike365 kerékpáros központ melletti pavilonsoron akár étkezhetünk is valamit, és kisétálhatunk a hajóállomás felé a Balaton-partra.

Veszélyes szakaszok. Hévízen a tó mellett vegyes szakasz (gyalogos/kerékpáros szakasz vezet, de tekintve, hogy több kerékpáros útvonal is erre van kitáblázva, a kerékpáros megszokott errefelé. Különösen a főút melletti kb. 200 méteres szakasz szűk, nagyobb gyalogos forgalom mellett tolni kell a kerékpárt. Gyenesdiáson a Nagymező után rövid (kb. 100 m) földút következik, itt feltétlenül szálljunk le a bicajról, mert nagyon meredek 50 méter murvás út vezet le a bányába, száraz időben is nagyon csúszós, eső után pedig kimondottan veszélyes nyeregben maradni.

A túra a Tourinform irodától indul és oda is tér vissza. Az útvonal 5 szakaszra bontható.

A túra teljes hossza: 25,2 km

1. szakasz: 5 km

Útvonal: Tourinform Hévíz – Rákóczi utca – Deák Tér – EV 14-es, M13-as Keszthely felé vezető kerékpárút – Keszthely határ – Sopron utca

A Tourinformtól a hévízi Sétáló utcán indulunk a Deák tér irányába. A téren rácsatlakozunk a nemzetközi EV 14 kerékpáros útvonalra, elhaladunk a tó mellett (gyalogos forgalom!), majd a tó déli lefolyó-csatornájánál áttoljuk a kerékpárt a főúton. A lefolyó mellett kb. 300 méteren a campinghez vezető mellékúton haladunk, majd balra rákanyarodunk a keszthelyi kerékpárútra. A Hévízi tavat ölelő ősmocsáron kelünk át, egy erősebb emelkedőn haladunk fel Keszthely határáig. Itt egy kereszteződésbe érkezünk, áttoljuk a kerékpárt a főúton, és egyenesen Keszthely felé vesszük az irányt (az EV 14 itt jobbra leágazik). A kerékpárúton beérve Keszthely lakott részére a Sopron utcáig tekerünk, majd a Sopron utcai zebránál átkelve a Lidl áruház mellett a Festetics kerékpárúton haladunk tovább.

A túra Hévíz városközpontjából indul, mely a tó közvetlen szomszédságában található, ahol villák, kertes házak, szállodák, üzletek, sétálóövezet, sétányok, mozi, vendéglátóhelyek és rendezvénytér alakítják a városképet. Utunk során láthatjuk a tavat jellegzetes vízre épített fürdőházaival, a gondozott sétányokat, az egykori zsinagóga épületének helyét (mely AR technológiával mobilon felfedezhető és az egykori épület körbejárható), Marton László és Farkas Ferenc szobrászművészek egész alakos alkotásait Deákról és a Festetics-család két jeles tagjáról, a város új rendezvényterét, illetve a sétálóutcát, a mozi és a helytörténeti kiállítás épületét is.

Az ovális alakú Hévízi-tó több mint 4 hektáros kiterjedésével és a tavat körülvevő 35 ha véderdővel a világ legnagyobb biológiailag is aktív, természetes termáltava. Vizét a Hévízi-csatorna vezeti le a Zala-folyóba, majd onnan a Balatonba, mely csatornát a Festetics Fürdőház épületével szemben láthatunk.

A fürdőhely kiépítésében a 18. század végétől nagy szerepe volt Festetics Györgynek, aki 1795-től kezdte el a fürdőfejlesztést a tó vizén elhelyezett tutajokon. Az 1860-as években épült fel az ún. Új-telep, majd 1905-től a Festeticsektől 35 évre bérbe vevő Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros ad újabb lendületet a tó infrastrukturális fejlődésének. Az építkezéseknek köszönhetően indult el a tó országos turisztikai és gyógyászati jelentősége, mely azóta is tart.

Lovassy Sándor a keszthelyi akadémia tanára 1898-ban indiai vörös tündérrózsát telepített a tóba, mely ma is meghatározó különlegessége és egyben jelképe a tónak és a városnak.

A Hévízi-tavat 60 hektáros véderdő veszi körül, melynek nagy része telepített erdő. Az erdőnek elengedhetetlen szerepe van a tó mikroklímájának szempontjából, védi a tavat az északi széltől, a portól, a gyors kihűléstől, a zajtól, míg a szüntelenül párolgó víz tisztítja a levegőt.

A mocsári ősciprusokkal övezett kerékpárút igazán különleges hangulatú útvonal, melynek mentén két pihenőhelynél is lehetőség van megállni és élvezni a természet közelségét.

Keszthelyt elérve elhaladunk a Festetics-kastély egykori parkjának közelében, mely rész a kastélytól távolabbi, hajdani angolparki terület. A több mint 30 hektáros ligetes rész a II. világháború után honvédségi terület volt. Jelenleg revitalizációra vár.

Keszthely kastélytól északra eső városrésze Kiskeszthely, illetve régi nevén Polgárváros egészen a 20. század elejéig önálló település volt. Fő utcája, a Sopron utca mentén létesült a Festeticsek egyik uradalma, a Felsőmajor, melynek központja helyén ma a Lidl áruház található. Az út túloldalán, a megmaradt egykori majorsági épületekben különféle üzletek működnek. Kiérve a Csapás úti kerékpárútra az út két oldalán elvétve még látható egy-egy feketefenyő, mely a régi út szélésségét és nyomvonalát mutatja.

2. szakasz: 7 km

Útvonal: Sopron utca – Csapás utca – Tesco parkoló – Dornyai utca – Lőtéri út – Nagymező – Jókai utca – Darnay utca – Bem József utca

A Sopron utcától a Festetics kerékpárúton (Csapás út) haladunk tovább, mely szakaszon egy hosszabb lejtő könnyíti meg az utunkat, egészen a Tesco parkolóig. A parkolón figyelmesen haladjunk át, ügyelve a jobbkéz szabályra. Az út kitáblázott, és kerékpáros jel felfestések könnyítik a haladást, a parkoló utáni körforgalomban is. Az önálló kerékpárút a körforgalom után 400 méterre kisforgalmú helyi úttá változik, nagyon gyér forgalommal. Érdemes egy pihenőt tartani a Festetics Élményközpontnál. A Darnay út végen, az útkereszteződéshez érve egyenesen haladunk tovább az enyhén emelkedő Lőtéri úton, egészen a Nagymező pihenőhelyig. Itt érdemes felgyalogolni a Festetics-kilátóhoz – bringánkat biztonságosan zárjuk le a pihenőhelyen. A Nagymező után murvás szakaszon (kb. 300 méter) haladunk, melynek végén elérjük az egykori kavicsbánya északi bejáratát. Veszélyes szakasz következik, főleg eső után csúszós szakasz vezet le a bányába, ezért jobb, ha itt ezen a kb. 100 méteres szakaszon a kerékpárt toljuk. Az egykori bánya területén áthaladva a Jókai utcára érünk, ahonnan a Festetics utat követve a Darnay utcán ereszkedünk lefelé. Az utca nagyon szűk, szemből egyirányú, de kerékpárral a behajtás engedélyezett. Majdnem elérve a főutat, balra kanyarodunk a Bem József utcára.

A Csapás úton gurulva pillantást vethetünk az előttünk húzódó Keszthelyi-hegység szép dolomit vonulataira és erdeire. A szemfülesek a Festetics-kilátó zöld tornyát is kiszúrhatják.

A bevásárlóközpont után, a Keszthely és Gyenesdiás határában álló Festetics Imre Élményközpont következik. A megállásra érdemes hely két jelentősebb egységből áll: egy állatparkból és a Természet Háza látogatóközpontból. A 4,6 hektáros területen elterülő vadfarmon a Magyarországon megtalálható nagyvadakat vehetjük közelről szemügyre, míg a Természet Házában a Keszthelyi-hegység élővilága, természeti értékei kerülnek nagyító alá.

A túra folytatása Gyenesdiás lakóövezeti részén át vezet a Keszthelyi-hegység erdeibe, ahol hamarosan elérjük a környék egyik legkedveltebb kirándulóhelyét, a Nagymezőt. A jól kiépített szabadtéri szabadidőközpont kitűnően alkalmas hosszabb pihenőre, piknikezésre. A Nagymező nyugati oldalán gyalogösvényeken juthatunk fel az előbb említett Festetics-kilátóhoz, ahonnan csodálatos körpanoráma nyílik a vidékre: Keszthelyre, a Balaton nyugati öblére és a Keszthelyi-hegység dombjaira.

Utunkat folytatva hamarosan egy felhagyott kőbányához érkezünk. Az egykori bányagödör valójában egy tájseb, ugyanakkor lenyűgöző látványt nyújt az arra járók számára.

Visszaérkezve a település lakott részére hamarosan a Darnay utca következik, melynek névadója dr. Darnay-Dornyai Béla kiváló magyar tudós. Ebben az utcában található az általa felfedezett törökkori boronapince, mely mestergerendáján látható évszám szerint 1644-ben épült. A pince szépen felújított, egy kis kiállítást is berendeztek benne, illetve tavasztól őszig mint vendéglátóhely is várja a vendégeit.

3. szakasz: 0,8 km

Útvonal: Bem József utca – Forrás utca – Kossuth utca – Malom utca

A Bem József utca enyhén emelkedő szakasz, de a panoráma bőségesen kárpótol a fáradtságért. Az út szűk, de csak a helyiek járják autóval. Az első lehetséges helyen letérünk jobbra, lekanyarodunk a Forrás utcára. Ez is egy nagyon szűk kis utca, autóval ritkán közlekednek itt még a helyiek is. Erős lejtőn gurulunk a főútig (Kossuth utca), melyet elérve jobbra ráfordulunk, de csak kb. 200 métert kell a főúton megtennünk. A főúton át kell kelni, melyet mindenképpen a kerékpárról leszállva, gyalogosként tegyünk meg a Malom utca felé.

A túra ezen szakasza a Keszthely-hegység oldalán húzódó kis utcákon, lakóövezeten keresztül vezet, rendezett családi házak és vendégházak között.

4. szakasz: 4,9 km

Útvonal: Malom utca – Balatoni Bringakörút – BB365 Kerékpáros központ Keszthely

A Malom utca is enyhén lejtős, közepén a műemlék malommal és fűszerkerttel. A malomtól a Balatoni Bringakörútig tovább gurulunk. A bringaúton jobbra fordulva Keszthelyig tekerünk. Keszthelyen a BalatonBike365 (röviden BB365) Kerékpáros Központnál fordulunk jobbra, át a síneken, Keszthely központja felé, haladunk. Itt térünk vissza az EV 14 és az M 13-as kitáblázott kerékpárútra (Erzsébet királyné útja).

A Keszthelyi-hegység bővizű forrásai hajtották az egykori vízimalom kerekét. A 16. század közepén épített malomnak az elmúlt évszázadokban több tulajdonosa volt, erre utal a 2021-ben megújított és többfunkciós hellyé alakított malomépület jelenlegi elnevezése. Az épületben Pékmúzeum, Festetics Fűszerkert és Herbárium is helyet kapott, az épület oldalán pedig egy látvány vízikerék is látható.

A malom végében indul a Forrás tanösvény a helyi növény- és állatvilágot bemutató tablókkal, melynek végén a Balatoni Bringakörútra érkezünk. A kerékpárútról hamarosan elérjük a Balaton-partra vezető részt a Diási Játékstranddal, a Kárpáti Korzóval, illetve a piac- és rendezvénytérrel.

Gyenesdiás Balaton-partja után gyorsan elérjük Keszthelyt, ahol legelőször a város legfiatalabb kiépített fürdőhelyét, a Libás strandot érintjük. A kicsi, de jól kiépített strand hatalmas árnyas fáival kellemes fürdőzési és pihenési lehetőséget ígér. A strand közvetlen szomszédságában hajók ringatóznak a Phoenix Yachtkikötőben.

A Balaton északnyugati csücskének fordulója után Keszthely történelmi Balaton-parti szakaszára érkezünk. A 19. század második felétől itt épültek ki a helyi fürdőkultúra klasszikus elemei: a móló és kikötő, a fürdősziget, illetve a város két ikonikus parti szállodaépülete, a Hullám Szálló és a Balaton Hotel. A 20. század elején megnyílt a Városi strand, melynek részeként ma is használható a Balaton egyetlen megmaradt vízre épített fürdőháza, a Szigetfürdő épülete.

A kellemes hangulatú, szép parti területet elhagyva a város legnagyobb zöldterülete, a Helikon Park következik. A park eredeti neve Fürdő Park, mely a Festetics György által 1817 és 1819 között szervezett irodalmi találkozók, a Helikoni Ünnepségek százéves évfordulójakor itt felállított Helikoni-emlékmű után vette fel a Helikon Park nevet. A nyolc oszlopon álló, kupolás emlékmű a park legszebb épített dísze, annak fő sétánya mentén áll. A kerékpárút a park mellett halad, ahonnan látható az emlékmű. Utunk az Erzsébet királyné útján vezet, ami az egyetlen utca, mely közvetlenül köti össze a belvárost a Balaton-parttal. A 20. század elején kiépített út a környező utcákkal együtt gyönyörű századfordulós villák sorát vonultatja fel.

5. szakasz: 7,5 km

Útvonal: Erzsébet királyné útja – Fő tér – Bem József utca (EV 14, M13) – Fejér György utca – Kossuth (sétáló) utca – Georgikon utca – Gesztenye sor – Vadaskert – Hévíz – Tófürdő – Tourinform

Az Erzsébet királyné útján kerékpárút vezet egészen a Fő térig (EV 14, M13). A teret elérve annak keleti szélén vezet az út és kanyarodik jobbra a Bem József utcára, mely nyomvonalat követünk mi is. A Bem utcából az első lehetőségnél balra egy erősebb emelkedőn (Fejér György utca) végén jobbra fordulva térünk vissza a kijelölt kerékpáros útvonalra (EV 14, M13). A Kossuth utca (Sétáló utca) végén balra kanyarodunk a Georgikon utcai kerékpárútra (EV 14-es táblát követve), és ezen a kerékpárúton haladunk egyenesen, egészen Keszthely határáig. A táblázást követve átkelünk jobbra a főúton, majd szintén kerékpárúton haladunk a Gesztenye fasoron, amíg újra nem egyesül az EV 14 és az M13. Itt a kitáblázást követve balra, Hévíz felé vesszük az irányt, s az idefelé vezető úton térünk vissza Hévízre, a Tourinform irodához.

A Fő tér a város központi, legfontosabb tere, egyben egyik legrégibb településrésze. Századfordulós hangulatot idéző épületeiben számos fontos funkció kapott helyet. A tér ezen, keleti oldaláról látható a Városháza, a színház, a Festeticsek által alapított, több mint 250 éves gimnázium, de a város legrégebbi köztéri alkotása, a Szentháromság-szobor és egy szép kútház is.

A teret elhagyva a Bem utcára érkezünk, mely Keszthely régi utcáinak egyike. Az enyhén kanyargós utca eredeti neve Hajdu utca, az egykor itt élő katonák után. Az utca felső, Fő tér felőli végén, jobbra, nyílik a piac, ahol minden szerda és szombat délelőtt tartanak vásárokat, de minden nap vannak nyitva tartó árusok.

Az utcából az első balra nyíló utca a Fejér György utca, szintén a történelmi belváros egyik régi része. Névadója Keszthely város szülötte, hatalmas életművet maga után hagyó katolikus pap és polihisztor.

Az utca végén a Kossuth Lajos utca sétálóövezeti részére érkezünk. Keszthely legrégebbi utcájának kastély felőli vége a Fő térrel együtt a történelmi belváros központja, a Monarchia-korát idéző városrésze. Itt található többek között a város legrégibb világi épülete, a Pethő/Goldmark-ház, udvarán a zsinagógával. Számos épület falán láthatók műemléki-és emléktáblák. Itt született Goldmark Károly nemzetközi hírű zeneszerző és Simon Böske, az első magyar és európai szépségkirálynő is. Az épületek földszintjein butikok, üzletek, kávézók várják a járókelőket.

A Sétáló utca végén balra kanyarodva a Georgikon utcára érkezünk. A túloldali, szép fehér saroképület, az Amazon, Keszthely legrégebbi vendégfogadója, melyben ma a Főúri utazások, úti kalandok című interaktív kiállítás látható. A tárlaton számtalan téma mentén nyerhetünk bepillantást az elmúlt századok utazásainak történetébe.

Néhány perc tekerés után a Georgikon és Bercsényi utca sarkán lévő kereszteződésbe érkezve látható az a sárga Georgikon feliratú épület, melyet a mellette létesített tangazdasággal együtt József nádor avatott fel 1801 augusztusában, miután gróf Festetics György 1797-ben megalapította Európa első önálló agrár-felsőoktatási iskoláját, a Georgikont és az iskola számára tanépületet is emeltetett. Az épület jelenleg megújulásra vár, míg az egykori tangazdaság területén impozáns majortörténeti kiállítóhely és élménygazdaság működik.

A régi iskolaépületet elhagyva a város nyugati lakóövezete és az egykori kastélypark mellett halad utunk. A város lakóövezetét az országos szinten kuriózumnak számító Fenyves-állé, illetve gesztenyefasor zárja le. Utunk a gyönyörű gesztenyefasor mentén halad és vezet el a Keszthely-hévízi kerékpárúthoz.

Látnivalók az útvonal mentén

Kinek ajánlott? Ez egy igazi egész napos túra, gyakorlott kerékpárosoknak. Nem csak a távolság, hanem egy szintkülönbség is nehezíti az utat, ráadásul szinte végig kis forgalmú közúton halad, így a magabiztos kerékpározás itt feltétel. A hosszabb távot kedvelők, sportolók kedvence lehet ez a túra. Az út többnyire kisforgalmú közúton halad, ezért gyermekkel nem ajánljuk.

Ajánlott kerékpártípus. A táv miatt inkább elektromos rásegítős kerékpárral ajánlott, de az országúti kerékpározás szerelmesei játszva teljesítik hagyományos kerékpárral is. Az aszfalt ugyan közepes minőségű, de a hosszú egyenes szakaszok miatt a gravel és az országúti kerékpár (nem tömör gumival!) a legalkalmasabb a táv teljesítésére.

Pihenőhelyek útközben. Az első kerékpáros pihenő Karmacs felé a műemlék zsidó temetőnél található. Továbbhaladva Vindornyaszőlősön a Vindorny-láp megtekintése ad alkalmat pihenésre, vagy a faluban található kerékpáros pihenő. Kisgörbőn a falu közepén működő helyi termékeket áruló kisbolt, vagy vele szemben egy kialakított pihenőhely javasolt a megállásra. Zalaszentgróton a város több pontján találunk kávézókat, boltokat a túra célállomásain kívül. Visszafelé Zalaszentlászlón a Makovecz Imre által tervezett faluháznál érdemes megállni, majd Zalaköveskút határában egy kilátó ad alkalmat pihenésre, és a Zala-völgye panorámájának megcsodálására.

Veszélyes szakaszok. Ezen a túrán – eltekintve attól, hogy nagyrészt közúton halad – nincsenek kiemelten veszélyes szakaszok. Az országúti kerékpározás szabályait betartva nem kell külön figyelnünk veszélyes szakaszokra.

A túra a hévízi Tourinform irodától indul, és oda is ér vissza. 4 szakaszból áll.

Az élményt ezen a túrán elsősorban a tekerés jelenti, a táj igazi provinciális hangulatot áraszt, viszonylag kevés attrakcióval. A túra 4 jól elkülöníthető szakaszra osztható. Az első szakasz a zöld 13-as kitáblázott országos kerékpáros útvonalon halad. Egy rövidebb szakaszt, Kisgörbő és Zalaszentgrót között, szinte forgalommentes mellékúton lehet végigtekerni. A harmadik szakasza tartalmazza Zalaszentgrót körbejárását, végül a negyedik pedig a nemzetközi EV 14-es kitáblázott úton tér vissza Hévízre.

A túra teljes hossza (a zalaszentgróti körrel együtt): 56,9 km

1. szakasz: 20,9 km

Útvonal: Tourinform – Attila utca – Zrínyi utca – Karmacs – Vindornyaszőlős – Kisgörbő (13-as útvonal)

A Tourinform irodától kikanyarodunk balra a Széchenyi utcára, majd 50 méter után jobbra fordulunk az Attila utcára. Az utca végén érünk a római romkertbe. Itt áthaladva a Zrínyi utcára fordulunk jobbra, Karmacs irányába. Hévízről kiérve az út első rövid szakasza földút, de néhány száz méter múlva jó minőségű murvás szakasz követi, egészen a közútig. Ahogy említettük, az út végig ki van táblázva, a zöld 13-as jelzést kell követni. A közúton Karmacs, Vindornyaszőlős és Kisgörbő követik egymást. Pihenőt a műemléki zsidó temetőnél, illetve a Vindornya-lápnál érdemes beiktatni. Kisgörbőn az elágazásnál – balra térünk észak felé – helyi termékek boltjában lehet finomságokat kóstolni.

Hévíz Egregyi városrészének egyik érdekessége a település római kori örökségéhez kapcsolódik. A zöld homlokzatú Jézus Szíve templom mögött egy korai császárkori római villa maradványai láthatók. A Kr.u. 100 körül épült, közel ezer négyzetméter alapterületű villa oszlopos tornáccal, valamint meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével rendelkezett, s többször is átépítve az 5. század elejéig maradt fenn. A rómaiak itteni megtelepedésében a régészeti leletek alapján a gyógyító vizű „csodató” is szerepet játszhatott. A kellemes környezetű romkertben érdemes egy sétát tenni.

Innen hamarosan, a település végén a Kálvária és a kis középkori templom ragadja meg a figyelmet. A 14 stációból álló sétány kanyarogva halad fel a domboldalon az Árpád-kori templom irányába. A keresztút a műemlék temetőkápolna északi oldalához érkezik, így aki felsétál, az az Árpád-kori templomot is megtekintheti. A Szent Magdolna templom – vagy közismertebb nevén az egregyi templom – a Balaton-környék egyik legszebb középkori falusi temploma fekvésének, arányosságának, tiszta alaprajzának és szerkezetének köszönhetően. Különleges értéke az épen megmaradt, ma már rendkívül ritkán látható csürlős toronysisak.

Hévízről kiérve a murvás út mentén, egy művelés alatt álló gabonaföld közepén egy kis régi izraelita temetőbe botlunk. A II. világháború után feledésbe merült sírkert az enyészeté lett, állapota teljesen leromlott, benőtte a gaz. A 2010-es évek elején a területet azonban kipucolták és felújították. A kis kőkerítéssel körbevett temetkezési helyet korábban a közeli Karmacson élt zsidóság használata.

Karmacs lakott részén tekerve, a falu közepén, a főúttól egy kicsit beljebb láthatjuk a Szent Anna templomot.

A települést elhagyva, Vindornyaszőlős felé haladva az út jobb oldalán szép panoráma nyílik, ahonnan a Keszthelyi-hegység nyugati vonulatait láthatjuk. A szemfülesek a közeli Kovácsi-hegyen álló zalaszántói buddhista szentély, a Sztúpa fehér csúcsát is észrevehetik.

Vindornyaszőlős birtokosai a 18. század elejétől a keszthelyi székhelyű Festeticsek voltak. 1778 után templom is épült a faluban a földesúr támogatásával, mely ma is a település központjában áll. A Szent Péter és Pál római katolikus templom szószéken gróf Festetics Pál és felesége Bossányi Julianna címere ma is látható.

Néhány km múlva a következő kis település Kisgörbő. A falu alapvetően szegény lakossága még a 20. század folyamán is kizárólag a mezőgazdaságból élt. A község a 15. század végén vált két részre, Nagy- és Kisgörbőre. A Bezerédj család a 17. század közepén házasságkötés által szerezte meg a falut a férfiágon kihalt Görbey családtól és a 20. század közepéig annak legfőbb földbirtokosa maradt. Egykori kúriájuk az óhídi elágazó közelében áll, jelenleg magántulajdonban van. Ebben az elágazóban magasodik a település műemlék jellegű temploma is.

2. szakasz: 5,1 km

Útvonal: Kisgörbő – Zalaszentgrót

A Kisgörbő központjában a balra fordulás után kb. 300 méter múlva letérünk a 13-as útról. Figyelem! Ez nincs táblával jelölve! Innen közepes minőségű aszfaltút vezet Zalaszentgrót felé, a forgalom minimális. Eltévedni itt nem lehet, az aszfaltút egyenesen Zalaszentgrótig vezet. Szintkülönbség ezen a szakaszon minimális, a vidéki tájban gyönyörködve tekerünk. Javasolt megállóhely ezen a szakaszon nincs.

A túra a Zalai-dombság határvidékén vezet, ahol erdős, dimbes-dombos vidéki táj, vidéki hangulat, a zöld környezet csendje várja az utazót. A táj a nevét legjelentősebb folyója, a Zala után kapta, melyet az út során többször is láthatunk. A vidék területének nagy részét erdő és mezőgazdasági művelési területek borítják.

3. szakasz: 8,9 km

Útvonal: Zalaszentgrót kör

Aki csak tekerni akar, ezt a kört akár ki is hagyhatja, mert beérve Szentgrótra a városi kör után ezen a ponton fogunk hazafelé is menni. Viszont a város megér egy kört, igazi vidéki hangulat, amit a turisták még nem fedeztek fel, az árak barátságosak, és akad azért látnivaló is.

Beérünk a városba, keresztezzük a Balatoni utat, majd a Szabadság útra érve jobbra fordulunk. Végighaladunk a Szabadság úton, ahol ismét keresztezzük a Balatoni utat, és egyenesen megyünk tovább a Bocskai utcán. Ezután kb. 300 méter múlva rákanyarodunk a kijelölt kerékpárútra (EV 14 része). Elhaladunk a horgásztó mellett (itt esetleg érdemes megállni), a kerékpárút az Ifjúság utcáig tart. Itt jobbra kanyarodunk, és 50 méter múlva balra egy murvás úton folytatjuk a tekerést, egészen az aszfaltos Gyár utcáig. Itt ismét balra fordulunk a centrum felé. Végighaladva a Gyár utcán, amely hamarosan Kossuth utca néven folytatódik, beérünk a centrumba. Zalaszentgót azon kevés települések egyike, ahol a fő utca nem Kossuth nevét viseli, hanem a 48-as miniszterelnök, Batthyány Lajosról kapta a nevét. A Kossuth utca végén jobbra kanyarodunk a Batthyány utcára, ez itt a centrum. Továbbtekerve áthaladunk a Zala-folyón, és az út végén balra fordulunk a főútra. Ez a szakasz jelentősebb forgalommal bír, de csak alig egy km-t haladunk rajta, amikor kis kitérőt teszünk jobbra, meglátogatni helyi termelőket. A kitérő szakasz kavicsos, nehezen járható, és kisebb emelkedőkkel nehezített. A kitérő után a főúton haladunk újabb 700 métert, majd a főútról balra kanyarodunk vissza Zalaszentgrót irányába, a Szabadság utcára. Az utcát követve visszaérünk a városi kör kiinduló pontjára, ahonnan jobbra kanyarodva tekerünk a Balatoni útig.

Zalaszentgróton először a két tóból álló Sport-tóhoz érkezünk. A horgásztavak körül egy tanösvényt is kiépítettek.

A tavak után a település ipari negyede következik. A II. világháborút követően Szentgróton komoly ipari fellendülés kezdődött a meglévő üzemek államosításával és újak nyitásával. Így lett például az 1928-ban indult vajgyár 1945 után a Zala Megyei Tejipari Vállalat Zalaszentgróti Sajtüzeme. Megnyitotta itt gyáregységét a sütőipari vállalat és a Tüskeszentpéteri Malom is, de működött jelentősebb téglagyár, építőipari vállalat és faipari szövetkezet. A Rekord Ruhaipari Vállalat viszont még ma is üzemel. A régi gyárépületek között találjuk meg túránk egyik termelőjének, a Dóka Éva Pincészetnek a borászati központját, mely az egykori szeszgyár épületében került kialakításra.

A település központjába érve a szabadon álló Szent Imre plébániatemplom uralja a teret. A sekrestyeajtó felett olvasható dátum szerint 1753-1758 között építtette a Batthyány család, akiknek a családi címere a torony emeleti szintjén is látható. A templom több érdekességgel is bír; többek között itt található az 1490-es évekből származó gótikus faszobor, a Szentgróti Madonna.

A Batthyány név gyakori előfordulása Szentgróton nem véletlen. A család ugyanis több évszázadon keresztül jelen volt a településen. Egykori kastélyuk – Zalaszentgrót ikonikus épülete – a Batthyány utca végén ma is áll. A jelenleg iskolaként működő épület helyén a 12. században a Szentgróti család stratégiai fontosságú erődöt emelt a Zala-folyó mellékágai által körbevett szigeten. Szentgrót vára a török időkben heves támadásokat élt meg, melyek elmúltával azonban elveszítette jelentőségét. 1654-ben Szentgrót Batthyány (I.) Ádám tulajdonába került. A régi végvár helyén – annak köveit felhasználva – a későbbi családtagok a 18. század végén építették meg a ma is fennálló késő barokk stílusú, egyemeletes, U-alakú kastélyt. A kastély utolsó tulajdonosai a 19. század végétől a Károlyiak voltak. A II. világháborút követően állami tulajdonba került. 1950 óta működik oktatási intézetként. Az épület egy ősplatános, védett, mintegy kétszáz éves, 4 hektár területű parkban fekszik.

Közvetlenül a kastélyépület előtt folyik a Zala, a vidék legfontosabb folyója, a vármegye és számos település névadója, a Balaton legfőbb vízhozója, mely az őrségi Szalafőn határában ered és Keszthelynél ömlik a Balatonba.

A kastély előtt egy megszakadt kőhíd látszik. A Batthyány-család régi fa vámhídja helyén épült ez a híd 1844-1846 között. Valaha a Zala felett vezetett át, de a folyó szabályozásakor a vizet elterelték alóla. A kiemelt műemléki státuszú híd Zalaszentgrót egyik szimbóluma, korából adódó ritkasága miatt kiemelt jelentőségű országos műemlék.

A Zalaszentgrót központjától mintegy 4 km-re található Csáford Tekenyével, Zalaudvarnokkal és Zalakoppánnyal együtt 1984-től Zalaszentgrót része, mely ekkor kapta meg – századik településként az országban – (újra) a városi rangot. Csáford domborzati adottságainak jóvoltából szőlőtermő terület. A Zalai borvidék részeként a zamatos, élénk, savakban gazdag fehér fajták kiváló termőhelye, ahonnan ráadásul gyönyörű kilátások nyílnak a Zala-völgyére. A szőlőművelő és borkészítő hobbi és kis családi gazdaságok mellett más profilú mezőgazdasági vállalkozások is előfordulnak. Egyik ilyen a LindRind Porta kitűnő kézműves marha- és sertéshús-készítményeket előállító családi gazdasága.

4. szakasz: 22 km

Útvonal: Zalaszentgrót – Zalaszentlászló – Zalaköveskút – Nemesbük – Hévíz (EV 14-es útvonal)

Visszaérve a Balatoni útig nem kell kimenni a közútra, Zalaszentgrót és Zalaudvarnok között kerékpárút vezet a régi vasúti töltésen. Udvarnoktól azonban nem épült tovább, így a temető mellett visszatérünk a kisforgalmú közútra. A közút aszfaltminősége közepes, de az út a beláthatóság szempontjából biztonságos, hosszú egyenes szakaszok következnek egészen Zalaszentlászló faluvégig. Itt a kereszteződésben balra fordulunk, innen mérsékelten emelkedős szakasz következik, két kilométer múlva mértanilag egyenesen, de az útvezetés szerint jobbra térünk Zalaköveskút felé. A komolyabb emelkedők innen kezdődnek, de a táj gyönyörű. Az emelkedő Zalaköveskút után, egészen a Kehidai leágazóig tart, innen azonban szinte begurulunk Nemesbükre, ahol a falu központjában egy műemlék hídon haladunk át. Nemesbük után a lejtő erősödik, jobb, ha a fékeken tartjuk a kezünket! Közben gyönyörű panoráma tárul elénk, a Balatonig ellátni. Következik egy egyenes szakasz Hévíz határáig. Egy körforgalomhoz érve egyenesen haladunk tovább a Büki utcán, egy újabb körforgalomig. Itt a harmadik kijáraton térünk rá a Széchenyi utcára, amin legurulunk egészen a Tourinform irodáig.

Zalaszentgrót és Zalaudvarnok között a régi vasúti töltésen ma kerékpárút vezet. Az egykori Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy vasúti mellékvonalat még 1895-ben adták át a forgalomnak. A Zalaszentgrótról induló és a Zala-folyó völgyében haladó vasútvonal Balatonszentgyörgyön csatlakozott a Déli Vasút vonalához. A szakaszon az 1970-es évekre jelentősen lecsökkent mind az áru-, mind a személyforgalom, ezért 1974 májusában a vasúti közlekedést megszüntették. Később a vasúti pályát felszedték, melynek egy szakasza ma kerékpárútként működik. A kerékpárút udvarnoki végén még áll a régi állomásépület, mely ma lakóház.

Zalaudvarnok érdekessége az 1948-ben lakossági összefogással épült katolikus temploma, melyet a főút mentén láthatunk.

A következő, közeli település Zalaszentlászló. A falu főutcájának kiöblösödő részén 1985-ben Makovecz Imre tervei szerint építettek új faluházat. Az impozáns épületben többfunkciós belső tereket alakítottak ki: könyvtár, klubszobák, rendezvénytér, söröző és vendégszobák is helyet kaptak benne. A szomszédos óvodát szintén Makovecz tervezte.

A zalai aprófalu, Zalaköveskút határában, a település legmagasabb pontján áll a fából épített, 12 méter magas Teréz Anya-kilátó. A magaslesek formáját idéző toronyból pazar panoráma nyílik a környező vidékre. A látképet uralják a Zalai-dombság szép vonulatai, de tiszta időben látható a környék valamennyi települése.

Hévízen, mielőtt visszérkezünk a túra kiindulási pontjára, a Széchenyi utca lejtőjén balkéz felől láthatjuk a helyiek által csak kék templomnak nevezett Szentlélek római katolikus templomot. A 1999-ben felszentelt modern épület hét tornya a Szentlélek hét ajándékát jelképezi, de az istenháza számos további érdekességet tartogat mind kívül, mind belül. A templommal szemben a Városháza épülete látható, falán egy Szent István mozaikképpel.

Látnivalók az útvonal mentén