A Berki elnevezés a berek szóra utal, mely mély fekvésű, vizenyős, sűrű növényzetű területet jelent. Régen a lápi világot csak a helyi lakosok ismerték; az idegeneknek a sásos, nádas területet igazi útvesztőt jelentett. A Festetics család lecsapolási munkájának köszönhetően a Hévízi-tó és lefolyó partja ma mindenki számára könnyen megközelíthető. A berek növény-és állatvilága, nem csak hazánkban, hanem Európában is rendkívül ritka és értékes természeti kincs. A meleg vízben szinte egész évben virágzik a indiai vörös tündérrózsa (Nympaea rubra var. loniflora), melyet Lovassy Sándor a Keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosított meg 1898 és 1906 között a Hévízi-tóban. Élnek itt például rovarevő növények, mint a rence (Utricularia vulgaris), mely igen apró hólyagocskák segítségével szippantja be áldozatait,  a mikroszkopikus állatokat. Tájékozódásul pedig a Hévízért Városvédő, -Fejlesztő, Kulturális Egyesület és a Keszthelyi Környezetvédő Egyesület által létrehozott kiadvány segít, mely a linkre kattintva letölthető. vezetofuzet.pdf

Táv: oda-vissza 5 km, Étterem nincsen, kutyabarát, családbarát

Kelet felől Hévízre érkezve sokaknak megakad a szeme a többszintes fa kilátón, melynek nemcsak az épülete, de a története is érdekes. A kilátót a 2000-es évek elején szeretett feleségének, Margitnak építette az akkor már 90 éves Horváth Jenő kertész, botanikus. Szerette volna, ha felesége - ha már közelebbről nem is -, legalább a kilátó tetejéről láthatta volna a Balatont. Felesége miatt a kilátóba, különleges módon liftet is szereltetett. A kilátó magánterületen áll, régebben látogatható is volt, de sajnos 2015 óta nem lehet már felmenni. Mégis sokan szívesen sétálnak el a Hévíztől 2,5 km-re található 31 m magas kilátóhoz. 

Cserszegtomajra sárga jelzésen lehet eljutni, a túrát tovább folytatva. A Margit kilátótól 700 m-re található a hévizes eredetű Cserszegtomaji kútbarlang, melyet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával lehet látogatni.

Táv: oda-vissza 6 km, Étterem nincsen, kutyabarát, akadálymentes

Az országos kéktúra útvonala Hévíz legszebb részein keresztül halad át, érintve a Hévízi-tavat, a Szentlélek templomot, a Jézus szíve templomot, az Egyregyi múzeumot,  az Egregyi borozósort és az Árpád kori templomot. Hévíz várost elhagyva a Karmacsi izraelita temető mellett is elvezet a túraút, melyet 2012-ben a újítottak fel. A temetővel szemben a Rezi szőlőhegy aljában már feltűnik a Gyöngyösi betyárcsárda, mely tovább haladva a kék jelzésen 1,5 kilométer múlva érhető el.

Az ódon falak sok betyár történetet mesélnek el, többek között itt táncolt Sobri Jóska is szerelmével Répa Rozival. Egy másik történet szerint a csárdához közeli szőlőhegyen ütöttek rajta a pandúrok Vak Illésre és Kökes Pistára, és menekülés közben le is lőtték őket, valószínű az ő sírjukat őrzi a csárda melletti két fakereszt.

Táv: oda-vissza 9 km, Étterem az Egregyi borozósoron és Gyöngyösi betyárcsárda, családbarát, kutyabarát

Hévíztől mindössze fél órás autóút után a vindornyaszőlősi ma is működő bazaltbányától kiindulva ismerheti meg a természet páratlan „építményét” a Bazalt utcát. A S- turistajelzés mellett fehér alapon egy madár jelzi a Tanösvényt. A Kovácsi-hegyen található Magyarországon egyedülálló természeti képződmény Zala megye 7 csodájának egyike, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területe. A lepusztulás suvadás eredményeként, a peremről lehasadt megrepedezett bazaltoszlopokból álló különös kőformák kaotikus világot mutatnak. Ahogy a bazalttakaró alól a szél kifújta a homokot, a hatalmas vulkanikus kőtömbök függőleges repedések mentén kibillentek. Az 5-15 méter magas oszlopok között barlangok és különböző üregek érdekes morfológiai képződményei bújnak meg. A tanösvény a fiatalon elhunyt, nagy tudású természetvédőről Buruczki Ferencről kapta a nevét, a 10 információs táblán a térség földtani, növénytani, állattani értékeinek ismertetése mellett, négylábú vadak nyomolvasását is bemutatja.

Túra táv oda-vissza: 4 km, Étkezési lehetőség nincs, családbarát, kutyabarát

A híres keszthelyi tudós és muzeológus Dr. Darnay-Dornyai Béla kutatásai szerint az első Őshévíz forrás körülbelül 2 millió évvel ezelőtt a Rezi vár közelében a Meleg hegyen tört fel. A Meleg-hegy onnan kapta a nevét, hogy télen, mikor hó takarta a vidéket a vulkanikus hévizes forrás közelében a hó mindig elolvadt. A második feltörési hely a cserszegtomaji kútbarlang, majd körülbelül 1 millió évvel ezelőtt a Hévíz közeli Biked-dombra később pedig a Dobogó-dombon jelent meg a kénes hévíz. A mai Hévízi-tó a Balatonnal egy időben 20-22 ezer évvel ezelőtt kéregmozgások következtében alakult ki. 

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park túraútvonala a leglátványosabb a termálvizek által létrehozott karsztos formák mentén vezet. Kiindulási pontja a Cserszegtomaj központjában található Kőhát utca. Innen az S+ jelzést követve a Csóka-kőhöz érve a hévizek oldotta lyukak, kis barlangok sorát láthatják a kirándulók. (A Csókakő onnan kapta a nevét, hogy a nehezen hozzáférhető üregeiben csókák fészkeltek.) Érdemes megnézni: Kígyóvári-szikla, Függő-kő. A Csorna-kúti erdészházat elhagyva balra a K+ jelzés Rezibe visz. Aki nem akar ekkorát kerülni, akkor az erdészháztól visszafordulva 3 km-es gyaloglással, a Csornakúti-völgy föld útja ismét Cserszegtomaj házaihoz vezet.

Túra hossza: 10 km, étkezési lehetőség nincs, családbarát, kutyabarát

A balatonedericsi Csodabogyós-barlang Hévíztől fél óra autóút után érhető el. A barlang névadója a szúrós csodabogyó, mely mediterrán elterjedésű piros bogyós, örökzöld cserje, mely a Keszthelyi-hegység napsütötte oldalán elterjedt. A barlang csak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakvezetőjével látogatható, szükséges előre bejelentkezni, a kb. 1 órás vezetett szakasz során kúszós mászós részekre is kell számítani, a Nemzeti Park biztosít védősisakot és a nagy fényerejű fejlámpa mellett – a barlangászoverallt is. A cseppkövekben gazdag barlang a Bakony vidék egyik legnagyobb barlangja. A barlang meglátogatása után még lehetőség van vezető nélkül a Jukucs László barlang és a Sipos torok felé a zöld jelzésen folytatni a kirándulást, majd a piros és zöld jelzésen visszakanyarodni a kinulópontra Balatonedericsre.

Vezetett túra, Megtett kilométer: 5 km, Menetidő:  3 óra +1,5 óra barlanglátogatás, Szintkülönbség: 300 m, Étkezési lehetőség: nincs, Gyerekbarát: 10+ 

Amennyiben többet szeretne barlangászni a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatósággal szerződésben álló A.G. Explorer Turisztikai Kft. vezetésében még két extrém túra közül választhat.

A Hévíztől mindössze 15 perc autóútra fekvő Gyenesdiásról megközelíthető Nagymező a környék kedvelt piknikező helye. Bár a Nagymezőre autóval is fel lehet menni, de érdemes Gyenesdiás központjából a sárga jelzésű úton elsétálni a Nagymezőre, ahonnan néhány perces kitérővel K ∆ jelzést követve elérhető a Festetics kilátó, a Nagymező felől az erdei tornapályától kiindulva a S+ és a S∆ jelzés visz tovább a Berzsenyi kilátóhoz, ahol 360 fokos panorámában látható a Balaton egész nyugati vége. A sárga jelzés a Tüskés lápon keresztül vezet a legendákkal övezett Vadlánlikhoz. A helyi legenda szerint vadlányok mezítláb kószáltak erre az erdőben, egyetlen ruhájuk egy derekukra kötött kendő volt keblüket hosszú hajuk takarta el, énekükkel a szirénekhez hasonlóan halászlegényeket csábította a balatongyöröki Szerelem dombra. A gyenesdiási vadlánlik a Keszthelyi hegységben található hasadékokhoz hasonlóan a szélerózió által formált nyílás, melyet a helyiek a 19. század végén titkos pálinkafő helyként használtak. 

Útvonal: Tourinform iroda, Gyenesdiás – Jókai u. – Kőbánya  (S)– Nagymező – Festetics kilátó (K∆) – Erdei tornapálya – Pető-hegy, Berzsenyi-kilátó – Tüskés lap – Vadlánlik – Dolomit tanösvény – Fénykereszt – Mária szobor, Kesellő – Bem u. – Darnay utca – Jókai u. – Tourinform iroda, Gyenesdiás
Túra hossza: 11 km, Menetidő: 3,5 óra, Szintkülönbség: 410 m, Családbarát, Kutyabarát

A Szépkilátó környéke már a rómaiakat is megigézte, a kilátópont alatt villát építettek, a folyóvizet pedig a ma Római kút néven ismert forrás biztosította. 

A kilátó túra során komoly szintkülönbségek leküzdése után a Bél-Mátyás és a Batsányi kilátót meglátogatva különböző nézőpontból gyönyörködhet a Balaton e részét körülölelő tanúhegyekben. 

A kiépített Szépkilátó parkoló után kapatos, komoly szintkülönbségeket tartalmazó túra során különböző szemszögből csodálatos panorámát. 

Szép-kilátói parkoló–(P)–Garga-nyereg–(S∆)–Bél Mátyás-kilátó–(S∆)–Pele tanösvény–(S)–(P+)–(P)–(P)–Bise-kő-tető–(P∆)–Batsányi-kilátó–(P∆)–Szépkilátó

Túra hossza: 7 km, Menetidő: 4-5 óra, Szintkülönbség: 250 m, Étkezési lehetőség a Szépkilátónál, 

Családbarát, kutyabarát

A Keszthelyi-hegység 413 méter magas bazalt hegyén található középkori várrom, a Tátka vára. Régen két vár is létezett. A Tátika hegy nevét az első birtokosairól a Tátika nemzetségről kapta. A tatárjárás idején 1248-ban elkobozta a Tátika nemzetségtől Alsó-Tátika Várat és azt Zlaudus püspöknek adta. A püspök a tatárjárás tapasztalataiból okulva nem tartotta elég biztonságosnak Alsó-Tátika várat, ezért egy új, nagyobb kővárat emeltetett a várhegy csúcsán. Később a Gersei Pethő családé lett a vár. Az 1526-os mohácsi csatavesztés, valamint a török terjeszkedés hatására a környékbeli nemesi családok, pálos kolostorok és a keszthelyi ferencesek értéktárgyaikat, kincseiket Tátika várában helyezték el, melyek értéke állítólag meghaladta a százezer aranyforintot. 1538-ban a veszprémi püspök ostrommal vette be a várat, és az ott talált értékeket nemes egyszerűséggel elrabolta. Ezek után aztán el is jelentéktelenedett, míg végül 1589-ben a környéken portyázó török csapat lerohanta, elfoglalta, kifosztása és felgyújtotta. 

A 2000-es években régészeti feltárásokat és helyreállításokat végeztek, így az ide látogató turisták ma már körbejárhatják a középkori várrom megóvott részeit.

Zalaszántó után Sümeg felé haladva könnyen be lehet csatlakozni az Országos Kéktúra útvonalba, mely egyenesen felvisz a Tátika várának romjaihoz. Az út szépen emelkedik, azonban akik megmásszák a 413 m magas egykori vulkánt, csodálatos panorámában gyönyörködhetnek.

Táv: oda-vissza: 5 km. Családbarát, kutyabarát, étkezési lehetőség nincsen.

Leírás hamarosan

leírás hamarosan

Az 1999-es Zalai Kalendárium így ír róla:
"A hévízi tündérrózsa 100 éve

Meghonosodása óta csodájára járnak

A 100. születésnapját ünnepelte tavaly Hévízen az indiai tündérrózsa. A város jelképét is megtestesítő csodálatos növény honosítása nem ment ugyan könnyedén, de szerencsére sikerült. Gondok persze az óta is akadnak, hiszen a rendkívül „falánk” kártevők támadása ellen folyamatosan védeni kell a virágokat. A megfelelő szereket és módszereket szerencsére sikerült megtalálni, illetve kidolgozni. A tündérrózsa történetéről, védelméről Vincze Tamást, az Állami Gyógyfürdőkórház kertészmérnökét kérdeztük.

- A tündérrózsának amellett, hogy szép, mitológiai múltja van, sőt, szent növényként is tisztelhetjük.
- Az egyiptomi fehér és kék tündérrózsa virága fontos szerepet játszott az egyiptomiak hitéletében. A bőségnek és a jólétnek volt a jelképe, és mint ilyent, Egyiptom királyának és hitvesének, Ozirisznek és Ízisznek szentelték. Ugyanakkor a halálnak, majd az örökké megújuló életnek is a szimbóluma volt. Így a múmiákat kék és fehér tündérrózsa virágokkal koszorúzták. Az egyiptomiak nem csak tisztelték a tündérrózsát, hanem táplálékként is felhasználták; magvait lisztté őrölték és lepényt sütöttek belőle. A tündérrózsa rokona a lótusz a hindu mitológiában az univerzum bölcsője. Amikor az özönvíz elsöpört mindent, a vizek tetején fekvő Visnu köldökéből virágzott elő. Ebből emelkedett ki Brahma, a Teremtő és létrehozta a világot. Visnu lótuszt tart az egyik kezében, ez az a virág, mely a vizek formátlan végtelenségéből teljes pompájával teríti szét szirmait, szimbolizálja a mindenséget. A védák lótusz alakúnak említik az emberi lény legbelsőbb magját, ahol a lélek lakozik, míg a hinduk és buddhisták ahhoz az emberhez hasonlítják, akit nem érintenek meg a világ bűnei. Néhány lótuszvirágnak régebbi szimbolikája van. Az indiai irodalom örökzöld témája a reggeli nap első sugaraira ébredő és kinyíló lótusz. Az irodalmi leírások a szépséges asszonyt is a lótusz részeihez hasonlítják.

- Hévíznek ugyan nem szent növénye, de jelképe a tündérrózsa. Miként is került a tóba?
- A tó növényvilágának leglátványosabb tajgai a tündérrózsák. A század eleji leírásokból, illetve Richard Bright angol orvosutazó 1815-ből származó útikönyvéből tudjuk, hogy a tóban őshonos volt a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Ez a hideg vizekben is díszlő, csendesebb vizeinkben majdnem mindenhol megtalálható faj már magában is szép jelenség. A múlt század harmincas éveiben már kísérletet tettek arra, hogy mellette trópusi eredetű tündérrózsákat honosítsanak meg a tóban. A nagyváradi Püspökfürdő meleg vizéből előbb a budapesti Lukács-fürdőbe, majd innen Hévízre telepítették az egyiptomi fehér tündérrózsa (Nyphaea lotus) egyedeit. Ez azonban akkor nem bizonyult maradandónak. 1898 és 1906 között Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára gondolt egy merészet és nagyszabású tündérrózsa-honosítási akcióba kezdett Hévízen. A budapesti tudományegyetem gazdag botanikus kertjének Viktória-házából több trópusi tündérrózsafaj gyöktörzs-darabkáját megszerzett, s azokat az iszapba ültette. Az első esztendőben Lovassy Sándor az egyiptomi fehér és az indiai vörös tündérrózsa hosszú virágú alfajának (Nymphaea rubra) honosításával próbálkozott. Az előbbi növénnyel végzett kísérletek a múlt századihoz hasonlóan ezúttal sem vezettek eredményre, viszont az utóbbi már 1898-ban megmutatta életképességét. A telepítést követő 33. napon, 1898. július 25-én nyílt ki Hévízen az első vörös tündérrózsavirág, amelyet természetesen a hévízi fürdővendégek nagy érdeklődése kísért.

- Lovassy Sándor ezután nem kísérletezett más fajokkal?
-  De igen. A következő évben Egyiptomból, Indiából és Afrikából származó kék tündérrózsafajokat próbált telepíteni, sőt, még az amazonasi Viktoria regia telepítését is megkísérelte. Ez utóbbi 1903 augusztusában virágozni is kezdett a tóban, ám megtelepedni végül nem tudott. Kezdetben sikeresnek ígérkezett a kék virágú, napközben nyíló dél-afrikai kék tündérrózsa honosítása is, a tó talaja és mikroklímája azonban – több fajéhoz hasonlóan – nem volt számára megfelelő.

- Tehát a ma tündöklő faj bizonyult a legéletképesebbnek, honosítási szempontból pedig a legmegfelelőbbnek. De mit kell tudnunk a virág „jellemzőiről”?
- A tropikus Kelet-Indiából, közelebbről Bengália mocsaraiból, lassú folyású sekély vizeiből származó tündérrózsa 1803-ban került Európa botanikus kertjeibe. Általában éjjel kezd el nyílni és a napsütéses időben kora délutánra becsukódik. Ha azonban az idő borongós, akkor egész nap nyitva marad. Érdekes az is, hogy a növény szára az iszapban van, onnan törnek vízfelszínre a levelek, néha 4-5 métert is megtéve. A virágok májustól novemberig láthatók, egy-egy virág három napig díszlik. Egy nem háborgatott tő egy nyáron 60-90 levelet fejleszt. Ősszel a tündérrózsák visszahúzódnak az iszapba és tavasszal hajtanak ki ismét.

- Mennyire tűrőképes a tündérrózsa?
- Érdekessége, hogy az egyik – nem az indiai – faj magja meglepően életképes. Japánban e század elején több méter mélyen kiásott iszaprétegben sértetlen magokat találtak. Ezeket megpróbálták kicsíráztatni, ami sikerült. Ezután elvégezték a pontos kormeghatározást is radonkarbon módszerrel, s megállapították, hogy a magok 1040 évesek voltak. A vörös tündérrózsa mindezek ellenére – a többi trópusi növényhez hasonlóan – rendkívül érzékeny. Szereti a háborítatlanságot, az egyenletes klímát. Az egykor féltve őrzött egzotikus növények egyébként mára buján elszaporodtak a tóban. A tündérrózsa természetesen védett növénye a Hévízi tónak, virágát leszakítani és bolygatni tilos.

- Ha jól tudom, a növények klimatikus szerepe is van.
- Így igaz, a tavirózsák nem csak esztétikai értékűek. A tó jelentős részét beborító növények hatékonyan fékezik a víz lehűlését, mint ahogyan a tavat övező véderdő is szerepet játszik a gyors vízhőfokcsökkenés megakadályozásában, mert útját állja a párát felszaggató szélnek. A tó flórájának említésre méltó növénye a lefolyócsatornában nagy tömegben nyíló fehér tündérrózsa is.

- A védelem ellenére a növények legalábbis Hévízen – folyamatos gondoskodást igényelnek?
- A tündérrózsákon az elmúlt években két kártevő jelent meg. Az egyik az olajosbogár, a másik a tavirózsa levéltetű. Mivel a tó 1993 óta természetvédelmi terület és fürdővendégek ezrei keresik fel évente, ezért a védekezés meghatározásakor elsődleges szempont egy emberre, természetre veszélytelen eljárás kidolgozása. A kémiai védekezést az első pillanattól elvetettük, csakis a biológiait tartottuk lehetségesnek. Az olajosbogár ellen már második éve sikeresen alkalmazunk egy baktériumtörzset, amely kizárólag a szóban forgó kártevőre ártalmas. A levéltetű elleni védekezésre ez idáig nem volt hasonló módszer, habár ezek igen komoly kárt okoztak a növényekben. A laboratóriumi és a tavon végzett szabadtéri kísérletek azt mutatják, hogy egy gomba sikeresen vethető be a levélkártevő ellen. Ennek gombafonalai a levéltetvek testét átszövik, így az állat elpusztul. A szer tavon történő engedélyeztetési kérelme már a Természetvédelmi hivatalban és a minisztériumban van…"
 

A hévízi gyógyvíz elsősorban a mozgásszervi megbetegedések, ezen belül a reumatológiai, ortopédiai, mozgásszervi műtéteket és baleseteket követő utókezelésre szoruló esetekben alkalmazható, de idült nőgyógyászati és bőrgyógyászati betegség kiegészítő gyógykezelésére is kiválóan alkalmas. A kúra indikációiról bővebben itt olvashat.

A gyógykúra igénybevétele előtt minden esetben orvosi vizsgálat szükséges, ahol a mozgásszervi panaszok felmérésén túl a szervezet általános állapotát is ellenőrizzük.
Az orvos a vizsgálat alapján egyénre szabottan összeállítja a kúraprogramot, s közben a fürdőzést kombinálja sok egyéb gyógymóddal, pontosan előírja a fürdés időtartamát. A hévízi kúra ajánlott időtartama 2-3 hét.
A hévízi gyógykezelések és terápiák társadalombiztosítási támogatással is igénybe vehetők, járóbeteg illetve fekvőbeteg ellátási formában, melyről részletes információt családorvosától kérhet.

Fürdőorvos, balneológus és reumatológus.  Tanulmányait Budapesten végezte, majd Berlinben is szerzett orvosi gyakorlatot. 1905-től tevékenykedett Hévízen fürdőorvosként egészen ’44-ig. Rendkívül sokat tevékenykedett a hely orvosi fejlesztéséért, megismertetéséért. 1907-ben kezdeményezte az első szanatórium felépülését, majd 1911-ben a Zander-gyógyintézetet. A Zander módszer lényege a gépekkel történő gyógygimnasztika jelentette. Munkásságával tudományos alapokra helyezte a fürdőgyógyászatot, az általa lerakott „alapokra” épólt fel az akkori Hévízfürdő.

Reumatológus, balneológus és radiológus. 1918-ban szerezte meg oklevelét, majd Berlinben szerzett szakképesítést. Hazatérve bátyja Zander intézetében tevékenykedett. Hévízen balneológiai kutatómunkát végzett, de röntgenorvosként nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő felvételeket készített. 1948-ig ő vezette a fürdőtelepet. Számos szakkönyvet írt, korának legtapasztaltabb szakembere volt, aki pályafutását Hévízen alapozta meg.

Balneológus, 1913-ban szerezte meg orvosi diplomáját Budapesten. 1932-től vezető fürdőorvos Hévízen, majd 1952-től osztályvezető főorvos, majd igazgatóhelyettes egészen ’68-as nyugdíjazásáig. Hozzá fűződik a tó áramlástérképének elkészítése, valamint a különleges hévízi kezelés a súlyfürdő felfedezése. Publikációi jelentek meg különböző szaklapokban, szerepelt nemzetközi kongresszusokon. Ő volt a leghosszabb ideig tevékenykedő balneológus Hévízen. Felesége Dr. Hoffmann Ilona (1909 – 2008) reumatológus neve szintén a városhoz köthető. Méltó szakmai partnere és segítője férjének.