Múzeumok

   

Egregyi Múzeum - "Hévíz évezredei" állandó kiállítás

A 2015. októbere óta működő, Egregyen újonnan létesített múzemban látható állandó tárlat leletei széles időintervallumot ölelnek fel: a kiállítás Krisztus előtt 6 ezertől indul s a középkorral zárul.

A tizenhárom vitrin közül az első tárló az újkőkort mutatja be, az első telepesek ugyanis régészetileg dokumentálhatóan ekkor, azaz a Krisztus előtti 6. évezredben jelentek meg Egregyen. Ezt bizonyítják a feltárt kőeszközök, kerámiatöredékek.

Néhány lépést téve a bronz-, a kora- és a középső, valamint késői vaskor leletei – kerámiák, urnák, ékszerek és testpecsétlők – előtt, átlépünk a római korba, amiről öt vitrin tanúskodik.

A Hévízi-tó iszapjából előkerült pénzérmék bizonyítják: a rómaiak nemcsak ipari célokra használták a tavat, hanem gyógyhelyként is, már kétezer évvel ezelőtt. Megismerkedhetünk továbbá a római építészettel, a felhasznált építőanyagokkal, s találunk itt oltárköveket is.

Egy különálló helyiségben római kori villák rekonstruált képeit tekintheti meg az érdeklődő, köztük a múzeum melletti villa rusticáét is. Az ilyen jellegű épületegyütteseket a római korban jellemzően a leszerelt katonák kapták, nemesi adományként. Az egregyi alaprajzon felfedezhetőek egy melegvizes római fürdő tartóoszlopai s későbbről egy Mithrasz-oltár. A vitrinekben pedig mozaikdarabok, üvegablak töredékek, két rézfigura és egy, a maga nemében pártalan, aprócska őzfigura mesél a múltról. Egyes szakértők úgy vélik: egy, a villagazdaságban élő patrícius gyerekének volt a játékszere, amit bronzból öntöttek ki egy minta alapján a késő császárkorban. Mások azt mondják, az őzike egy sírba helyezett totemállat volt.

A népvándorlás koráról övcsatok, díszek és kerámiák tanúskodnak, s a 9. századból ránk maradt egy boszorkány csontváza is. A Hévíz-dombon feltárt népvándorláskori település egyik különleges jelensége egy házba temetett 23-30 év körüli nő, akitől minden bizonnyal félt a falu közössége. A köré rakott tárgyak – például egy „varázsfüvek” tárolására szolgáló tégely s egy füstölő – különös foglalkozására utalhatnak, s arra, hogy boszorkánynak tartotta a közösség. Ezt bizonyítja, hogy, miután a szokatlan pózban – mindkét karját behajlították a vállához, lába kissé terpeszben, békaállásban volt – levő testet elhelyezték a padlón, szétbontották a házát és földdel temették be. A szakértők feltételezik: a nő a vámpírizmus elleni praktikák áldozata lett.

Elérhetőség:

8380 Hévíz, Egregy városrész
Tel.: 30 / 225 6940
Weboldal  | Facebook | Instagram
Jegyárak:
- Felnőtt belépőjegy: 500,- Ft
- Diák/Nyugdíjas/Gyermek: 200,- Ft
- Családi belépőjegy: 2 felnőtt + 2 és több gyermek esetén. 1000,- Ft
- 6 év alatti gyermek számára a belépés díjtalan.
Nyitva tartás: hétfő-szombat: 10:00-18:00

Még több érdekesség az Art moziról és a Muzeális Gyűjteményről letölthető audio anyagunkban!

Nézzen körül 3D túránkban!

 

Római katona sírja

A római katona sírja, vagy más nevén a későrómai téglasír Hévíz Egregy városrészében található. A sír téglából, oltatlan mésszel készült. 1925-ben találtak rá földmunkák során, teljes épségben.

A sír leletei II. Constantinus római császár korából valók. Találtak bronz övcsatot, ruhakapcsot, vaskést, a császár pénzét, és persze egy római katona csontvázát. A leleteket a keszthelyi Balatoni Múzeumban helyezték el, a csontváz pedig megmaradt a helyén. A sírtól néhány száz méterre, keleti irányban a 2001 és 2004 között feltárt Villa Rustica közelében egy korai császárkori római villa maradványait is feltárták 1931-ben. A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták. Az Egregyi utca egyik házának udvarán ásás közben téglaégető kemencét találtak.

A környéken talált leletek arról tanúskodnak, hogy az itt élők gazdagon élték életüket. Ezt mutatja, hogy az Árpád-kori templom felé vezető úton cserépedényben 276 darab 4. századból származó római érmét találtak.

Hogy még több információt megtudjon a katonáról, töltse le a róla szóló hangfájlunkat!

Nézzen körül 3D túránkban!

 

Római kori romkert

Már a régi rómaiak is felfedezték és használták a hévízi tavat. Erről tanúskodik az Attila utca végén található Római kori Romkert, amit 2011-re teljes egészében felújítottak. 1931-ben bukkantak rá a korai császárkori római villa maradványaira, majd ennek közelében 2001 és 2003 között tárták fel a Villa Rustica épületét.

A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták.

Az I. és II. század fordulóján egy nagyméretű kőépületet emeltek a helyére, amely 45 m hosszú és csaknem 23 m széles volt, tehát több mint 1000 négyzetméter alapterületű. A kelet felől porticussal (oszlopos tornáccal) ellátott épület meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével is rendelkezett. Ennek ellenére nem biztos, hogy az épület a villagazdaság lakóépülete volt (villa urbana) hiszen központi fűtésnek nem találták nyomát.

Az épület vélhetően a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belső elrendezéssel újjáépült, sőt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták. A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetően valamilyen gazdasági tevékenységre használták

Kíváncsi rá milyen kertépítészeti megoldásokkal éltek a rómaiak? A romkertnél található információs tábla elárulja.

További érdekességekért tölse le audio anyagunkat a Romkertről!

Nézzen körül 3D túránkban! 

 

Flavius-kívánságszalagok a Villa Rustica romjainál

Több száz kívánság szalagokra írva díszítik az Attila utca végén, az Egregyi Múzeumnál található római kori romkertet. A színes szalagok elhelyezésével életre keltünk egy római kori mondát.

A legismertebb hévízi legenda, amely a tó keletkezéséről és csodatévő hatásáról maradt fenn, Flavius Theodosius római császárhoz kötődik.

A legenda szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája nap, mint nap Szűz Máriához imádkozott, a kisfiú gyógyulását kérve. A Szűzanya meghallgatta fohászát és válaszként forrás fakasztott. A gyógyforrásból egész tó keletkezett, melynek vizében rendszeresen fürdette a dajka a beteg gyermeket.

Flavius csodával határos módon a víztől meggyógyulva, erős, egészséges uralódóvá, a Római Birodalom császárává vált. Hálából 391-ben a kereszténységet államvallássá nyilvánította egész birodalmában.

A legendás gyógytó nem más, mint a Hévíz Tó, melynek vizében azóta több ezren gyógyultak meg, nyerték vissza az egészséges mozgás örömét.

Flavius-kívánságszalagok a Webshopban, az Egregyi Múzeumban és a Hévízi Tourinform irodában 200 Ft-os áron kaphatóak.

 

Belvárosi Múzeum

 

Hévízen nemcsak testben, hanem szellemben is felfrissülhet. Egy kellemes délutáni séta során érdemes megtekinteni a Hévíz Muzeális Gyűjteményt, mely a sétálóutcai Fontana Filmszínház emeletén található. Hétfőtől szombatig 9.00 – 17.00 óra között várja az érdeklődőket, látogatása ingyenes.

Hévíz történetét bemutató állandó tárlat nyílt 2012 márciusban, amely a tó keletkezésétől egészen napjainkig mutatja be a település történetét, a gyógytó és a település kialakulását, valamint számos érdekes orvosi és gyógyászati emléket. A bemutatott tárgyak jelentős része magángyűjtőktől származik, de megannyi darabot kaptak a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum gyűjteményéből is. A város első állandó tárlatának legrégebbi darabja egy 1500 éves kerámia edény, a legkülönlegesebb pedig talán az az 1818-ban megjelent angol könyv, amelyet írója, Richard Brighton gróf ajándékozott Festetics Györgynek, a hévízi tó akkori birtokosának

A Múzeum további állandó kiállítása: „Szalay Katalin oklevélgrafikái”.

A múzeumban az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások is megtekinthetőek.

Az épület külső homlokzatát Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész Forrás című alkotása díszíti.

Aki hosszabb időre érkezik Hévízre és a gyógykúra alatt a kultúra is fontos számára, azoknak ajánljuk figyelmébe a Városi Könyvtárat, ahol magyar és idegen nyelvű könyvek egyaránt kölcsönözhetőek.

Elérhetőség:

Belvárosi Múzeum

Hévíz, Rákóczi u. 9.

Nyitva tartás: 10.00 - 18.00

 

Dr. Moll Károly emlékszoba

A Szent András Reumakórház "B" épületében látogatható a Dr. Moll Károly hévízi munukásságtá bemutató emlékszoba. A

Dr. Moll Károly (1889-1982) Hévíz díszpolgára, 1920-tól hévízi reumatólógus orvos, fürdőorvos, majd osztályvezető főorvos és 1952-től az akkori nevén Állami Gyógyfürdőkórház igazgatóhelyettese volt.

Nevéhez kötődik a Hévízi-tó áramlási térképének elkészítése, a súlyfürdő felfedezése. Meghatározó szerepe volt a fürdőhely történetében, gyógyászati sikereinek népszerűsítésében, hiszen szakmai munkásságának és több mint 50 publikációjának köszönhetően Hévíz gyógyászati eljárás és gyógytó igazi európai hírnévre tett szert.

A kiállítás Dr. Moll Károly saját orvosi eszközeit, bútorait relikviáit mutatja be.

Elérhetőség és nyitva tartás:

  • Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány - Szent András Reumakórház "B" épület
  • nyitva tartás: a kórházi porta nyitva tartásához igazodva
  • telefonszám: 06 83 501 700

 

 

Kapcsolódó cikkek


Ingyenes történelmi séták Hévízen

Ingyenes történelmi séták Hévízen

2019. június 26. 09:48

Dr. Szántó Endre helytörténész vezetésében, az idén nyáron is három ingyenes hévízi városnézésen vehetnek részt a Hévíz iránt érdeklődők.

Ismét csúcson a vendégéjszaka szám Hévízen

Ismét csúcson a vendégéjszaka szám Hévízen

2019. február 05. 12:06

Ismét növekedő vendégéjszaka számról adhat tájékoztatást Hévíz.

Változatos kínálat a borok szerelmeseinek Hévízen!

Változatos kínálat a borok szerelmeseinek Hévízen!

2019. augusztus 07. 08:25

Kóstolja meg a térség legjobb borait, az augusztus 20-i Nemzeti Ünnep alkalmából immáron nyolcadszorra megrendezett Hévízi Borünnepen!

Hévíz.hu ajánlatai


Hírlevél feliratkozás

Értesüljön a legfrissebb akciókról, programokról!