Kereső

Kizárt szavak

  • a
  • az
  • egy
  • volt
  • van
  • lesz
  • hogyan
  • miért
  • mit
  • kit
  • rossz

Tiltott szavak

  • cialis
  • viagra
  • php
  • sql
  • html
  • https
  • http
  • chr
  • script
  • sex
  • porn
  • sexmassage
  • szex
  • pornó

Alternatív kifejezések

  • nyitvatartás=nyitva tartás
  • diszpécser nyitva tartás=nyitva tartás
  • diszpécserek nyitva tartás=nyitva tartás
  • diszpécserek nyitvatartás=nyitva tartás
  • diszpécser nyitvatartás=nyitva tartás
  • fedett fürdő nyitvatartás hévíz=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett fürdő nyitvatartása=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett gyógyfürdő nyitvatartás=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett gyógyfürdő nyitvatartás hévíz=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett gyógyfürdő nyitvatartása=fedett fürdő nyitva tartás
  • fürdő nyitvatartás=fürdő nyitva tartás
  • hévizi fedett gyógyfürdő nyitvatartása=fedett fürdő nyitva tartás
  • informacio nyitva=fürdő nyitva tartás
  • nyitvatartás a fürdőben=fürdő nyitva tartás
  • nyitvatartás a tófürdőben=fürdő nyitva tartás
  • postás üdülő=aquamarin hotel

1. Érdekességek a Hévízi-tóról

Utolsó módósítás: 2019. július. 10. 16:57

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Érdekességek a Hévízi-tóról
lead:
tartalom: + 1
A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, mely testet és lelket egyaránt felüdít. A 4,4 hektáros nagyságú, 38 méter forrásmélységű tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, mely bőséges vízhozamának köszönhetően a víz 72 órán belül teljesen kicserélődik. A hévízi tó vize egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvező tulajdonságait. Létezik egy hasonló termál tó Új-Zélandon, amelyik alapterületre nagyobb mint a hévízi tó, mégsem lehet összehasonlítani a kettőt egymással. Lényeges különbség a két tó között az, hogy az Új-Zélandi tóban nem lehet fürdeni és nem használható gyógyászati célokra sem, mivel túl magas a hőmérséklete. A hévízi-tó metszeti képe Hanganyag a Hévízi-tóról A hévízi-tó története A hévízi tó eredete azokra az időkre nyúlik vissza, amikor a Balaton környéki bazalthegyek és a Balaton is megszületett. A Pannon-időszak végén ugyanis vulkánok törték meg a Dunántúl arculatát A víz csodás hatását már őseink is ismerték. A vulkáni utóműködések első jelei voltak a hőforrások, így poéldául az Őshévíz feltörése.  A régészeti feltárások arról tanúskodnak, hogy már a kőkorszak végén is éltek itt emberek. Az egregyi városrész romai kori romkertje az itt élt római kori emberek életét, a dombtetőn álló műemlék templom az Árpád-kor letűnt korszakát idézi elénk. E mellett az itteni víz gyógyító hatásáról számos, különböző korszakokból fennmaradt legendát is ismerünk. A legendák csodákhoz kötődnek, márpedig Hévíz önmagában egy csoda. Legendák a római korokból A tó keletkezéséről, gyógyító erejéről született ókori legenda szerint a Szent Szűz egy keresztény dajka könyörgő imádságára forrást fakasztott. A dajka egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani. A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány, csenevész gyermektest teljesen felgyógyult. A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius keletrómai császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A fakasztott forrás azóta is táplálja a világon egyedülálló hévízi tavat. Egy másik történet az öreg Dubius esete, a római korba visz minket. Valcumban (a mai Fenékpusztán) élt a derék 80 éves Dubius, aki az erőd írnoka volt, és rettegő ura bicegő és házsártos feleségének Dubiának. Az öreget valóságos házi sárkánnyal nyomorította a sors. Reumás volt az öreg Dubia, talán ezért volt olyan kiállhatatlan. Egyszer Dubius a környékbeli büdös tó partján sétálgatott. Látta, hogy az erdei vadak oda járnak, megfürdetik fájó tagjaikat a vízben, s egyszerre vidám kedvvel, ugrándozva távoznak a csodás tóból. No szaladt haza a jó öreg Dubius, noszogatta az asszonyt, jöjjön vele a megfiatalító forráshoz. S mint az ilyen régi történetekben lenni szokott, az öregasszony csak egyszer merült meg a vízben, s mintha elfújták volna a betegségét. Boldog megelégedéssel, fiatalon tért vissza otthonába. Kerubok A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek, és azért hasonlítanak a Zsolnay család pécsi kerubjaihoz, mert a kerubok a pécsi Zsolnai manufaktúrában készültek. A sas szárnyú és félig orosztlán testű mitológikus sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak, és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. Képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket a Festetics család is. A hévízi legenda szerint, ha valaki is úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak. Ám más elmesélők szerint nem a kerubok, hanem a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas szólal meg, ha valaki szerelem nélkül távozik a városból. De sem egyikre, sem másikra még soha nem volt példa...   Török kori legendák A szájhagyomány szerint Huszár Péter pápai vicekapitány egy cigányasszony jóslata szerint csak akkor győzhette le Ali koppány béget, ha az ütközet előtt megfürdik a csodatévő tóban. A vitéz megfürdött, és nem maradt el a győzelem! Szintén a török korban játszódik az a történet, amelynek egy széplány, Pethő Klára, Tátika urának lánya a főszereplője: Rezi Sándor, Csobánc várának kapitánya, aki ellenséges viszonyban volt Tátika urával, gyakran látta Tátika várának bástyáin könyökölni a lányt. Rezi Sándor egy este fellovagolt Tátika várába, meghallgatást kérve az öreg Pethőtől. Csobánc várura megküzdött a lány apjával és legyőzte őt. Az öreg Pethő odaadta lánya kezét Rezi Sándornak. Ekkor derült ki, hogy a lány mindkét lábára béna. Az esküvő után – egy cigányasszony tanácsára – az ifjú pár „hévíz” partjára építette házát, hogy a lány a vízben gyakran fürödhessen. Néhány hét múlva a tó csodatévő hatására a lány meggyógyult, és boldogan éltek, míg meg nem haltak. Nem csak ez a néhány legenda ismert a városról. Ha szeretné a többit is megismerni, rendelje meg a Hévízi Mesék c. könyvet webshopunkból!   Forrásbarlang a Hévízi-tó alatt
  Tudta Ön, hogy a hévízi tó vízének hőmérséklete télen 23-25 °C, nyáron akár a 33-36 °C-ot is eléri? vize állandó mozgásban van. Egyrészt balról jobbra forog lassan, másrészt pedig alulról felfelé, mivel a meleg víz állandóan felfelé tart, a hideg pedig süllyed le. Ez a kétirányú áramlás állandó mozgásban tartja a  tó vizét és ezáltal egyfajta masszírozó hatást éreznek a fürdőzők? érdekes és szinte Magyarországon egyedülálló látvány télen? Amikor a kicsapódó gőzből párasapka képződik a tó felszínén. Ez a „sapka” gátolja a víz lehűlését, ugyanakkor egy természetes inhalatorium alakul ki. A levegőbe távozó kén-hidrogén és rádiumemanáció belélegezve gyógyhatást eredményez: karbantartja a fáradt hangszálakat? Magyarország legrégebbi és legismertebb gyógyfürdője a római korból származó emlékek szerint több mint 2000 éves múlttal büszkélkedhet?  
title: Érdekességek a Hévízi-tóról
description: A Hévízi - tó hőmérkéklete, vízhozama, történelme, legandái.
címkék: ;Festetics Fürdő;Gyógytó;Gyógyvíz;Hévíz;Hévízgyógyfürdő;Hévízi tó;
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

2. Kreiner Margit

Utolsó módósítás: 2025. november. 26. 10:31

Ritkán adódik lehetőség fürjtojást kóstolni, főleg olyat, ami aromás olivaolajban pácolódik. A porta másik kuriozuma pedig a medvehagyma pesto, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Kreiner Margit
lead: Ritkán adódik lehetőség fürjtojást kóstolni, főleg olyat, ami aromás olivaolajban pácolódik. A porta másik kuriozuma pedig a medvehagyma pesto, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
tartalom: + 1 Üvegbe zárt kuriózum Kreiner Margit standjánál füstölt fűszeres fürjtojás csemegét, medvehagyma pestot, paprikakrémet, szörpöket, lekvárokat kóstolhatsz meg, ha a Hévízi Termelői Piacra látogatsz. Raposkán, a Balaton-felvidék csendes szegletében, a Szent György-hegy lábánál közel 400 fürj csiripel nap mint nap. Az aprócska madarak Margit és lánya gondoskodását élvezik, amit sok száz tojással hálálnak meg. A fürjtojás egészséges kuriózum, füstölve és olivaolajban eltéve pedig igazi finomság. Állattartás szenvedélyből Margit mondhatni belenőtt a mezőgazdaságba és a háztáji gazdálkodásba. Az állattartással járó teendőket hosszú évek során tapasztalta ki. Korábban családjával Káptalantótiban élt, ahol a gazdaságban több száz baromfit és juhot tartottak, gyógyteákat készítettek, levendulát és rózsát termesztettek. A Raposkára költözés után kisebb terület állt rendelkezésére, de az állatok iránti szeretete nem változott. A fürjtartás ötletét egy tapasztalt ismerősétől kapta, majd ahogy minden korábbi tudást, ezt is rengeteg olvasás és természetesen tapasztalás útján sajátította el. Mára már több száz fürjet nevelnek lányával, akik igénylik a mindennapos törődést. A madarakat megfelelő mennyiségű vízzel és minőségű takarmánnyal kell ellátni. Margit már a kezdetektől fogva kerüli a táppal való etetést, a kizárólag természetes összetevőket tartalmazó takarmányt -  kukorica, búza, árpa, borsó, szója - egy közeli gazdaságból szerzi be, így a fürjek egészségesek, a tojás íze telt és karakteres marad. Margit szerint: “Aki evett már táppal etetett baromfitól származó tojást és megkóstolja egy háztáji gazdaságból származó, természetes takarmányt kapó baromfi tojását, az azonnal érezni fogja a különbséget.” Az eltérés nemcsak ízben, de a tojás külsejében is észrevehető. A sárgája sokkal mélyebb színű, sütés és főzés után sem veszíti el szép napsárga árnyalatát. Kézműves feldolgozás, kreatív ízesítések A fürjtojásokat főzés után több órán át sós vízben áztatja, majd bükkfával füstöli azokat. A hófehér, kemény tojások ezután olívaolajba kerülnek, fokhagymával, chilivel, medvehagymával vagy más szezonális fűszerekkel együtt. Minden ízesítés saját kísérletezés eredménye – nem kerül piacra semmi, amit Margit nem tart 100%-ban kifogástalannak. A legnépszerűbb ízesítések: natúr, fokhagymás és chilis. Tipp: A páclé vagyis a fűszeres olívaolaj is értékes, hiszen ha a fürjtojások elfogytak belőle, sütéshez bátran felhasználhatod. A vásárlók is gyakran adnak ötletet az ízesítésekre, amit Margit a legtöbbször megfogad és megpróbálja elkészíteni a kívánságot. Bár a repertoárban a főtt, füstölt fürjtojás szerepel mint fő termék, Margit készít medvehagyma pestot, saját termesztésű zöldségből édes és csípős paprikakrémet, gyümölcseiből pedig lekvárt, szörpöt is.   Termékismertető Medvehagyma pesto A medvehagyma pestoja friss, vadon termő medvehagymából készül a szezon legjavában. A leveleket Margit alapos tisztítás és darálás után olívaolajjal, sóval, dióval vagy chilivel ízesítve dolgozza fel. A pestoban csak a gyógynövény levélrészét használja fel, így megőrzi üde, enyhén fokhagymás aromáját. A medvehagymát Margit a közeli, ismert gyűjtőhelyekről szerzi be, ahol saját maga vagy olykor családi segítséggel gyűjti a növényt. A dióval vagy chilivel készült változatok különleges karaktert adnak ennek a tavaszi finomságnak. A pesto kiváló tésztákhoz, pirítósra, húsok mellé vagy salátaöntetként is. Tartósítószert nem tartalmaz.   Fűszeres füstölt fürjtojás olivaolajban A házi füstölésű, olívaolajban eltett fürjtojás Margit kézműves műhelyének egyik legkülönlegesebb terméke. A fürjeket saját nevelésben, természetes takarmánnyal etetik, ami hozzájárul a tojások magas vitamin és ásványi anyag tartalmához. Az apró finomságok elkészítése gondos folyamat: a tojásokat főzés előtt ecetes vízben áztatja, hogy a természetes pigmentfoltok leoldódjanak, majd sós vízben főzi, lehűti, kézzel megpucolja, és három órán át bükkfával füstöli. Az így előkészített tojások natúran vagy fűszerekkel – például fokhagymával vagy chilivel– ízesített olívaolajba kerülnek. Az olaj nemcsak tartósít, hanem magába zárja a füst és a fűszerek aromáját, amit később ételkészítéshez is felhasználhatsz. A termék kizárólag természetes alapanyagokat tartalmaz, adalék- és tartósítószer-mentes, és fél évig eltartható. Előétel, vendégváró falat vagy salátafeltét – ízig-vérig házi finomság Raposkáról. A termékeket megvásárolhatod: Hévízi Termelői Piac Liliomkert Piac, Káptalantóti További információ és elérhetőség: Telefonszám

Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?

A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.

Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.

Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.

A táj formálása – a lösz öröksége

A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.

A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.

Termékenység és vízgazdálkodás

Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.

Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.

Mai párhuzamok – por a Szaharából

Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.



[galeria]
title: Kreiner Margit
description: Ritkán adódik lehetőség fürjtojást kóstolni, főleg olyat, ami aromás olivaolajban pácolódik. A porta másik kuriozuma pedig a medvehagyma pesto, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

3. Mézédes Műhely

Utolsó módósítás: 2025. november. 24. 12:41

Omlós, illatos, fűszeres: a MézÉdes Műhely puszedlije egy harapás alatt idézi meg a gyerekkort, a nagymamák konyháját – és az ünnepek hangulatát.

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Mézédes Műhely
lead: Omlós, illatos, fűszeres: a MézÉdes Műhely puszedlije egy harapás alatt idézi meg a gyerekkort, a nagymamák konyháját – és az ünnepek hangulatát.
tartalom: + 1 A szeretet legédesebb formája: egy jól elkészített sütemény. Kóstoltál már olyan mézes puszedlit, ami egy harapásra szétomlik a szádban? A MézÉdes Műhely ikonikus terméke a tökéletesen eltalált állagnak és a titkos fűszerkeveréknek köszönheti országos ismertségét. Kóstold meg Te is, milyen finomságok készülnek a MézÉdes Műhely illatos konyhájában! Amikor a két szál egyszercsak összeér Adorjánné Baráth Mónika és lánya Adorján Bori családi vendéglőt vezettek sokáig, ahol Bori egyre több időt töltött a desszertek készítésével. A vendégek visszajelzései és a sütés élvezete Borit arra bátorították, hogy elvégezze a cukrásziskolát, hogy szakmailag is megalapozottan, mégis kézműves módon tudjanak dolgozni. Mónika azonban nem az étteremben került közel a házias sütemények készítéséhez, hanem otthon, a családot örvendeztette meg szinte minden nap édes “tésztával” - ahogy Zalában a süteményre hivatkozni szokás. Az első nagyobb tételű süteményrendelést egy hévízi szállodától kapta, ahol a feladat ehető karácsonyi ajándékok készítése volt. Evidens lett volna mézeskalácsot sütni, azonban Mónikáék mégis egy teljesen más ötlettel álltak elő. Elővették a régi családi recepteket, s így találtak rá egy elfeledett süteményre, a mézes puszedlire. A járványidőszak alatt, amikor a vendéglátás leállt, az otthon készült puszedli sikere elindított egy új irányt: a család bezárta az éttermet, és megalapította a MézÉdes Műhelyt. A cél nem egy klasszikus cukrászda üzemeltetése volt, hanem egy műhely, ahol saját tempóban, saját ízlés szerint, kompromisszumok nélkül lehet alkotni. Modern torták és hagyományos sütemények A műhelyben ma mindenkinek megvan a maga kedvenc tevékenysége: Bori a modern torták, tartok, macaronok és egyedi rendelések mestere, míg édesanyja, Mónika a hagyományos süteményeket készíti – hatlapost, mézes krémest, flódnit vagy zserbót. A receptek egy része régi családi örökség: a dédi, a nagynéni, a nagymama vagy éppen Ábrahám Gézáné receptes füzeteiből származik, melyeket aztán saját ízlésükre formáltak. Minden süteményben benne van valami saját újítás, amitől más, amitől otthonos, amitől MézÉdes lesz. A mézes puszedli édes emlékeket ébreszt A MézÉdes Műhely mézes puszedlije időutazásra hív: feleleveníti benned a vidéki nagymama konyháját, a karácsonyi fűszeres illattal előhívja az otthon melegét. A hófehér cukormázba forgatott sütemény nemcsak külsejével hívja fel magára a figyelmet, hanem ízével és állagával is. Amint beleharapsz, az omlós tészta szinte elolvad a szádban. A MézÉdes Műhely mézes puszedlijének legfőbb titka a saját recept alapján összeállított fűszerkeverék, amely nyolcféle illatos fűszert tartalmaz. A puszedli másik fő alapanyaga a méz, amit egy helyi méhésztől, Gyenesdiásról szereznek be. A lányok szeretnek kísérletezni a mézes puszedlivel, így alkalomadtán új ízesítéseket is kóstolhatsz náluk. A legfrissebb újítás a teljes kiőrlésű tönköly- és búzalisztből készült. A nyár legnagyobb slágere puszedli fronton pedig a levendulás ízesítés, amihez a levendulát a műhely kertjében termesztik és gyűjtik, majd szárítás és őrlés után kerül a mézes masszába. Nem cukrászda – hanem egy családi alkotóműhely A műhely nem klasszikus cukrászda. Az édességek megrendelésre készülnek, valamint megtalálhatók a Hévízi Termelői Piacon. A vásárlás személyes hangulata fontos része a koncepciónak – legyen szó egy piaci kóstolásról vagy egy előre egyeztetett látogatásról. Termékismertető Mézes puszedli A MézÉdes Műhely zászlósterméke a mézes puszedli, amelyet többféle ízben kóstolhatsz meg. A tészta tömör, mégis omlós; a harapás után szinte szétolvad a szájban. Nem kell napokig várni, hogy megpuhuljon – ez a puszedli azonnal puha. A tökéletes állagot a régi recept adja: liszt, cukor, margarin, tojás, tejföl és szódabikarbóna, na meg a titkos fűszerkeverék. Ez utóbbi saját fejlesztés, amely nyolc különféle fűszert tartalmaz. A puszedliket egyesével, kézzel formázzák kerekre, majd egyesével a sütőtálcára helyezik. A sütés után nagy tálakban forgatják meg cukormázban, majd egymás mellé sorban rakják ki őket száradni – minden egyes darab kézzel készül, odafigyeléssel. Az ízesítések között megtalálhatod a hagyományos és különleges változatokat is: sima, aszalt szilvás-rumos, vörösáfonyás, kandírozott narancsos, gyömbéres (cukormáz nélkül), kakaós-csokicseppes, valamint szezonálisan levendulás is. A levendulás puszedlihez a levendula a műhely kertjében virágzik minden júniusban. A termékeket megvásárolhatod: Hévízi Termelői Piac További információ és elérhetőség: Facebook 8380 Hévíz Egregyi szőlőhegy 38. Google térkép Telefonszám: 06306586739

Az ősi Pannon-tó öröksége

Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!

Egy évmilliókon át hullámzó beltenger

A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.

A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.

Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.

A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra

A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.

Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.

Mély vizek és változatos partok

Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre. 

A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.

A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”

Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.

Mit hagyott maga után?

Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.

A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.

E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.

Az utolsó tavak és a búcsú

Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről. 

Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.

 

[galeria]
title: Mézédes Műhely
description: Omlós, illatos, fűszeres: a MézÉdes Műhely puszedlije egy harapás alatt idézi meg a gyerekkort, a nagymamák konyháját – és az ünnepek hangulatát.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön a legfrissebb akciókról, programokról!