Utolsó módósítás: 2019. július. 11. 10:59
Utolsó módósítás: 2019. szeptember. 13. 14:23
Utolsó módósítás: 2019. július. 11. 12:12
Utolsó módósítás: 2021. május. 30. 15:23
Utolsó módósítás: 2020. április. 08. 11:04
Utolsó módósítás: 2024. április. 12. 09:02
Utolsó módósítás: 2019. július. 11. 09:46
Utolsó módósítás: 2025. március. 19. 12:32
A gyermekszínház előadások természetese környezetben a Véderdőben és parkban kialakított helyszíneken kerülnek bemutatásra.
Egy alkalommal legfeljebb 60 néző számára tudunk ülőhelyet biztosítani.
Az előadások ingyenesek!

Július 15. szombat 17:00 Kacor Király előadás gyerekeknek- előadó: Hahota Gyermek Színház
Augusztus 19. szombat 16:00 A császár új ruhája előadás gyerekeknek - előadó: Hahota Gyermek Színház
Szeptember 28. csütörtök 10:00 Brémai muzsikusok - előadó: Hahota Gyermek Színház -- Helyszín: jó idő esetén a ZÖLD, a hévízi óvoda kertje, rossz idő esetén az óvodában (Hévíz, Sugár u. 7)

Barangoljatok a Véderdő hangulatos ösvényein és találjatok rá az erdő zenéire. Élvezzétek a halk muzsikaszót és a fák hűvösét. A fák közt megbúvó titkos helyszíneken rövid, 15-20 perces minikoncerteket hallgathattok meg.
A programváltozás jogát fenntartjuk! Esős idő esetén a program alkalomtól függően új időpontban vagy más helyszínen kerül megrendezésre!

A túra során kiderül miért különleges geológiai érték a Hévízi-tó, hogyan jut a felszínre a 12.000 éve a Bakonyban esett eső. Körbejárva a tó körüli erdőt, megismerhetjük az itt élő növény és állatvilágot, Szóba kerül a területen folyó egyedülálló és egyben legtermészetesebb erdőfelújítási módszer, amely révén nő az erdő immunrendszere és a benne élő rovar és madárfajok száma. Beszélünk a hívatlan színpompás "idegenekről; növényekről, tündérrózsákról és egzotikus halakról.

A túrák időtartama nagyjából 120 perc.
Séta hossza: 3 km, enyhe emelkedővel
Szükséges felszerelés: időjárásnak megfelelő öltözet, zárt, kényelmes, lehetőleg enyhén vízálló cipő, javasolt: fényképezőgép
A túravezetés INGYENES.
Túrák létszáma nagyjából 15 fő.
A túrák minimum 3 fő regisztrációja esetén indulnak.
Eső esetén a túravezető egyeztet lehetséges időpontcseréről.
Találkozási, túra indulási pont: Hévíz, Rákóczi u. 2., Tourinform iroda előtt
Telefonon a túravezetőnél, Samu Zoltán Tamásnál: +36 30 414 9009
Telefonon a Tourinform irodában minden nap 9 és 17 óra között: 06 83 540 131
A programváltozás jogát fenntartjuk. Javasoljuk, hogy a program előtt érdeklődjön a túrát hirdető felületeken, illetve a megadott elérhetőségeken. A programokon mindenki saját felelősségre vesz részt. Kérjük a megadott indulási időpont előtt 10 perccel érkezzenek az indulás helyszínére.
A Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. a program során készült fotókat felhasználja kommunikációjában, nyomtatott és online felületeken egyaránt. Amennyiben nem szeretne a képeken szerepelni, kérjük jelezze a programot vezető kollégánknak vagy a túravezetőnek.
MINDEN TÚRA INGYENES!

A pART projekt lényege, hogy az erdőt magát tekintsük művészeti térnek, és a természet legyen maga a műalkotás központi alkotóeleme. A művészet nem idegen a környezetétől, pont ellenkezőleg: szerves része a tájnak. Az alkotások nem az örökkévalónak készülnek, hanem illékonyak és változók, akár a természet. Az állandó körforgás részei, miközben az erdő maga válik galériává és egyben a művészet témájává is.
A Hévízi Turisztikai Np. Kft. Erdei Misztérium című programsorozatával vesz részt az idei Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa rendezvényeken.
Az Erdei Misztérium, avagy Játék Zöldben! hévízi események fő koncepciója, hogy olyan természetes tereket használjanak kulturális rendezvényekhez, ahol összekapcsolódhat ember-természet-művészet! Kézenfekvő volt, hogy a megvalósuló programok fő helyszíne a Hévízi-tó mellett található Északi Véderdő, ahol április és október között, több alkalommal szerveznek mikrokoncerteket, gyermekelőadásokat és geobotanikai sétákat.
Ennek a rendezvénysorozatnak egyik különleges eleme
a 2023. augusztus 4-én 16:00 órakor megnyílt pART erdőtárlat.

Aki ismeri a környéket és látta a kiállítást - aminek nem csak helyszíne, de témája is maga az erdő -, könnyen megértheti a címválasztást. A pART erdőtárlat ugyanis a Hévíz-tó északi patakja melletti erdei ösvényen kapott helyet. A természetvédelmi terület élővilágát bemutató, több mint 60 képből összeválogatott tárlat által, az erdőben sétálva ismerhetjük meg azokat a rejtett szépségeket, amik szabad szemmel általában nehezen láthatók, vagy rejtve maradnak egy átlagos séta során. A fákra és fák közé feszített képeken csodás madarak, különleges növények, kisebb állatok, bogarak képeit lehet megtekinteni. Az alkotások jelentős része festmény, Zsoldos Márton természetillusztrátor munkája. A tárlaton néhány fotó is helyet kapott, melyeket Búzás Előd és Sinka Gábor természetvédelmi őrök készítettek, itt, a Hévízi-tó közvetlen környezetében.
Az erdei tárlat nyitánya egy fából készített kapu, melyen a kiállítás mottója áll:
„Nyiss a természetre!”

A szervező Hévízi Turisztikai Np Kft. részéről Pálffy Tamás hangsúlyozta, hogy a teljes Erdei Misztérium programsorozat szervezésénél figyelembe vették a természetvédelmi, a fenntarthatósági és a zöld rendezvény szempontokat. Minden esemény a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot igyekszik hagyni, és minden elemében arra törekszik, hogy úgy hozza egymáshoz közelebb az embereket, a természetet és a természetben átélhető kulturális élményeket, hogy azokkal csupán kis mértékben, de semmi esetre sem káros módon avatkozzanak a természetbe.
Ehhez a kiállításhoz is újrahasznosított, a helyi lakosok által felajánlott fa képkereteket, a rögzítéshez cukorspárgát használtak. Az erdei kiállítás várhatóan szeptember 30-ig lesz látható, de ez a természetes anyagok használata és az időjárási viszonyok alakulása miatt akár változhat is. Az időtállóság ez esetben nem is volt cél.
A kapu azonban marad! Mert akár van pART Erdőtárlat a Hévízi Véderdőben, akár épp nincs, az üzenet mindig érvényes: Nyiss a természetre!

A tárlatból egy kis ízelítő ebben a fotógalériában tekinthető meg!
Filmvetítések mind a négy napon 19:00 és 20:30-kor - részletek, filmek itt!
20:00 Trio Brax koncert
21:00 Bossa & More Koncert

16:00 pART erdőtárlat megnyitó és mikrokoncertek az Északi-Véderdőben
16:00 - 18:00 között Gasztronómiai bemutató - Tanácsa Attila főzőiskolája (vega, vegán ételek)
16:00 - 20:00 Próbáld ki, éld át, tanuld meg, hallgasd, élvezd, lásd... az egregyi múzeumkertben felállított sátrakban: hangtál foglalkozás, mandala festés, életmód tanácsadás, jobbagyféltekés rajzolás, vegán ételek, gasztro bemutató, kézműves kreatív foglalkozások és még sok minden más!
16:00 Brumi Bandi Band
16:00 - 21:00 Utazó PLANETÁRIUM - óránként újabb és újabb előadások egy utazó planetáriumban

17:00 LelkiFröccs - beszélgetések: vendégeink Dr. Mándó Zsuzsanna és Vas-Barna Rita - Fitten egy életen át!
17:50 Filmvetítés: Klímafilm - a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park filmje
18:30 Hajdu Klára és Szakonyi Milán koncert
20:00 Ivett & JB Jazz koncert

10:00 Napindító Jóga
10:00-18:00 Próbáld ki, éld át, tanuld meg, hallgasd, élvezd, lásd... az egregyi múzeumkertben felállított sátrakban: hangtál foglalkozás, mandala festés, életmód tanácsadás, jobbagyféltekés rajzolás, vegán ételek, gasztro bemutató, kézműves kreatív foglalkozások és még sok minden más!
10:00 - 18:00 Kezes-lábas játszóház
10:30 LelkiFröccs - beszélgetés a testi-lelki egészségről: Hegedűs Mária, Kovács Ildikó, Paksy Tímea
11:00 Gasztrobemutató kóstolóval - Tanácsa Attila főzőiskolája (vega, vegán ételek)
14:30 - Senior örömtánc
15:00 Gasztrobemutató kóstolóval - Tanácsa Attila főzőiskolája (vega, vegán ételek)
15:00 Természetfilm vetítés: Vad Vizek címmel
16:00 Igricek koncert
16:00 Karikatúra festés Karnics Tiborral
16:00-tól Utazó PLANETÁRIUM - óránként újabb és újabb előadások egy utazó planetáriumban
17:00 Könnyű zenés délután a Vagabond Trioval és a Cséplő-Poór Duóval
forrás: Grecsó Krisztán19:30 Grecsó Krisztián dedikál
20:00 Libikóka: Grecsó & Hrutka zenés irodalmi est
10:00 Zenebölcsi - zenés foglalkozás a legkisebbeknek
10:00 Geobotanikai túra a Véderdőben - a részvétel ingyenes de regisztrációhoz kötött, részletek itt!
10:00-16:00 Próbáld ki, éld át, tanuld meg, hallgasd, élvezd, lásd... az egregyi múzeumkertben felállított sátrakban: hangtál foglalkozás, mandala festés, életmód tanácsadás, jobbagyféltekés rajzolás, vegán ételek, gasztro bemutató, kézműves kreatív foglalkozások és még sok minden más!
10:00-12:00 Varázshangok játszóház
10:30 Tüttő Bea új meséskönyvének bemutatója
11:00 Kanga Tréning
14:00 Élj jól! Beszélgetések a fenntartható földhasználatról a Lelki-Fröccs Sarokban
15:00 Tüskevár filmvetítés
16:00 Nagy Ho-Ho-Horgász filmvetítés
17:00 Természetfilm vetítés Vad Magyarország címmel

Frissítők és finom falatok minden nap!
A program a Veszprém Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében, a VEB2023 támogatásával valósul meg.


További információ:
Hévízi Tourinform Iroda
Hévíz, Rákóczi u. 2.
Telefonszám: 06 83 540 131
E-mail: heviz@tourinform.hu
Facebook | Instagram | Blog
Jó szórakozást, kellemes időtöltést kívánunk!
A program egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az erdőt mint féltve őrzött természeti értéket, ugyanakkor mint létező kulturális teret mutassuk be. Közelítsük egymáshoz, szerencsés esetben összefűzzük ember-természet-művészet hármasát, és egységet alkossunk ezekből a kulturális események segítségével.
Utolsó módósítás: 2025. július. 28. 13:49
A hévízi gyógyvizet már a rómaiak is ismerték és használták. A mai fürdőkúra gyökerei 225 éves hagyományokra tekintenek vissza, hatékonyságát friss orvosi kutatások, valamint gyógyult vendégek ezrei bizonyítják.
A Hévízi Tradicionális Kúra melynek alapja a hévízi gyógyvíz immár 2015 óta védett márka. A védjegy az eredeti, komplex hévízi kúra alkalmazását biztosítja a kiválasztott helyszínen, annak érdekében, hogy Ön a leghatékonyabb gyógymódban részesülhessen.
A mozgásszervi problémák rehabilitációs kezeléseinek jelentős része alkalmas a Post Covid tünetegyüttes bizonyos problémáinak kezelésére is. A Hévíz-tó ásványi anyag tartalma, a párolgó víz, a tavat körülölelő 60 hektáros Véderdő klímaterápiára kiválóan alkalmas környezete már önmagában is gyógyító tényező. Mindezt erősítik a professzionális, szakorvos által felügyelt kezelések.
Nem gyógyszerrel, hanem célzottan összeállított kezelési tervvel, (aktív tornával, passzív kezelési módszerekkel és egyéb fizikoterápiás eszközökkel) a lehetőségekhez mérten mielőbbi gyógyulást és teljesebb rehabilitációját érhet el. Cél az épen maradt testrészek funkciójának megőrzése, a károsodott szövetek regenerációjának elősegítése, a visszanyert funkciók beépítése a mindennapi élet mozgásaiba.
A kérdőív ugyanaz, de minden esetben annak a hotelnek a honlapján kell kitölteni, amelyiknél a csomagot Ön foglalja, mert csak akkor fér hozzá a hotel az Ön védett egészségügyi adataihoz. A kérdőívet ezért kérjük keresse az alábbi szolgáltatók honlapján:
A kezelések az Ön minőségi kiszolgálásának érdekében, meghatározott szabályok szerint, szakképzett kezelőszemélyzet és folyamatos orvosi kontroll mellett zajlanak.
A komplex hévízi kúra alkalmazásában számos szakorvos és szakasszisztens vesz részt, akik jelenléte garancia a leghatékonyabb kezelésekre. Ugyanezen orvosok és egészségügyi dolgozók (fizioterapeuták, reumatológusok, belgyógyász, kardiológus, dietetikus, pszichológus, gyógytornász) dolgozták ki a Post Covid Care programot, mivel tapasztalataik azt támasztották alá, hogy a mozgásszervi problémák rehabilitációs kezeléseinek jelentős része alkalmas a Post Covid tünetegyüttes bizonyos problémáinak kezelésére is.
Dr. Moll Veronika - reumatológus-fizioterápiás szakorvos - Hotel Európa Fit Vitalium Medical Wellness Centrum orvosigazgatója
Dr Holléné Dr Mándó Zsuzsanna - reumatológus főorvos - Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház intézményvezető főigazgatója
Vas-Barna Rita - okleveles fizioterapeuta, Tófürdő vezető, a Kinezio Mozgásanalizáló Labor laborvezetője
Bem Judit - pszichológus - Hotel Spa Hévíz
Szabóné Tóth Tímea - élelmezési osztályvezető, dietetikus - Hotel Spa Hévíz
A programnak nincs egységára, így azok szolgáltatónként egyénileg kerülnek kialakításra.
A vizsgálatok célja a fertőzés és az inmobilitás következtében kialakuló funkcionális eltérések feltárása.
Állapotfelmérés után, az eredmények értékelése alapján eldől, hogy az Ön állapotának megfelelően egyéni vagy csoportos foglalkozás javasolt és melyek a mozgásterápia céljai. Az eredmények függvényében eldönthető, hogy milyen intenzitású mozgás javasolt és milyen gyakorisággal.
A kezeléshez szükséges diagnosztikai vizsgálatok mindegyikét a kezelések helyszínén, Hévízen is lefoglalhatja. A négy hétnél nem régebbi laborvizsgálatot, (az alábbi paraméterekre), mellkas CT, szív ultrahang és kardiológiai vizsgálatokat tudjuk a helyszínen figyelembe venni.
Jelenleg nem kell.
Jelenleg nincs lehetőség NEAK támogatott keretek között igénybe venni a csomagokban található kezeléseket.
Igen, a Szent András Reumakórházban és a szállodákban is van lehetőség ambulánsan Post Covid Care kezeléseket igénybe venni.
Az Ön állapotától függően ezek az eredmények várhatóak:
Hévízi gyógykúra hatása is hozzáadódhatnak:
Szakorvosaink fognak javaslatot tenni, hogy szükséges-e további rehabilitáció.
A COVID-19 fertőzést követően a betegek jelentős részénél a gyógyulást követően a fertőzésre jellemző tünetek elmúlnak, de nem ritka az, hogy maradványtünetekkel gyógyul.
Akkor beszélünk Post-Covid szindrómáról, amikor a heveny fertőzést követően a tünetek 4-6 hét után is fennállnak.
A betegségnek ezer arca van, tünetei széleskörűek lehetnek, több szervet és szervrendszert érinthet. Mivel elsősorban légúti fertőzés, ezért a tüdő érintettsége a legfontosabb, amelynek
következtében a tüdő légcseréjét végző léghólyagok károsodnak. A károsodás következtében alakul ki a nehézlégzés, a légszomj és a köhögés. A keringési rendszer érintettsége esetén
szívdobogásérzés és a szívizomzatának a károsodása alakulhat ki, amely emeli a szívelégtelenség kockázatát. Fokozott a vérrög kialakulásának a lehetősége. A tünetek közé sorolható még a fáradékonyság, fáradtságérzés, mellkasi szorító fájdalom érzése. Továbbá gyakran előfordul és a betegség ezer arcát mutatja a fejfájás, álmatlanság, szédülés, szorongás, depresszió, memória-, és koncentrációzavar, íz és szaglásvesztés, fülzúgás, bőrkiütés, hajhullás, emésztőrendszeri zavarok és a izom-, és ízületi fájdalom. Mind ezek a betegek életminőségének romlásához vezet.
Nemtől és kortól függetlenül kialakulhat. Nagyobb eséllyel alakul ki a Post-Covid szindróma azoknál, akiknek valamilyen krónikus alapbetegsége van (aszthma, diabetes mellitus, daganatos megbetegedés) vagy a betegségre hajlamosító tényezők jelen vannak, mint például az elhízás és a dohányzás.
A hévízi szállodák között, a Post-Covid szindróma rehabilitációjára létrejött program megnevezése. Az együttműködés keretében létrejött program neve és logoja a Hévízi Turisztikai Np Kft. által bejegyzett védjegy.

Minden esetben, amikor a gyógyulás után is tapasztal magán a betegségre utaló tüneteket. Szakorvosai javaslatára, szükséges a rehabilitáció. Ha fertőzésen átesett, maradványtünetek
nélkül gyógyult, de általános egészségi állapotát nem érzi tökéletesnek.
Egyéni állapotfelmérést orvosi konzultációval. Az alap program tartalmazza a laborvizsgálatot, szükség szerint belgyógyászati konzíliumot EKG vizsgálattal, a vizsgálati csomag szívultrahangot és a mellkas CT vizsgálatot. A vendég állapotának megfelelően orvosaink meghatározzák a kezelési tervet. Az indikált kezeléseknek megfelelően dietetikus, gyógytornász, gyógymasszőr, fizioterápiás asszisztens, animátor, szükség szerint pszichológus foglalkozik a vendéggel.
Ha a vendégnek 30 napnál nem régebbi kardiológiai lelete van, akkor nem szükséges a belgyógyászati konzultáció. A laborvizsgálat minden esetben elvégzendő. A vizsgálati csomagot a vendég kérésének megfelelően veheti igénybe. Az állapotfelmérés egy előre elkészített kérdőívből és vizsgálati protokollból áll, amelyet a vendég érkezésekor végzünk el és ez adja a kezelési terv alapját.
Az aktuális szálloda kiválasztásánál tájékozódhat a Post-Covid program igénybevételének folyamatáról.
Szakorvosok – reumatológus, rehabilitációs szakorvos, belgyógyász, dietetikus, gyógytornász, gyógymasszőr, fizioterápiás szakasszisztens, animátor, pszichológus.
A vendég egyéni állapotának megfelelően az alábbi kezeléseket javasolhatja a szakorvos:
Továbbá a szállodákban megtalálható kiegészítő kezeléseket, amelyekről a vendég az orvosi vizsgálat alkalmával kap tájékoztatást. Ilyenek lehetnek sóterápia, O2 terápia, aromaterápia,
speciális mozgásprogramok, életmódi tanácsadás stb.
Igen. A záróvizsgálat alkalmával egy feedback kérdőív kitöltése és a kontroll vizsgálatok elvégzése történik. A kezdő és a záró vizsgálati eredmények összehasonlítása adja meg a
program hatékonyságának mértékét.
A legideálisabb a 14 éjszakás ott tartózkodás. 7 éjszakánál rövidebb időtartam, nem gyógyító jellegű.
Nincs, ezért van szükség a vizsgálati leletekre, hogy az állapotnak megfelelő kezeléseket tudjon igénybe venni. Kontraindikációkat, már a foglalásnál kiszűrjük. A vendégek folyamatos orvosi felügyelet alatt áll. A kezelő team rendszeresen konzultál a vendég állapotáról.
Ha a balneoterápia nem javalott, ha a beteg általános egészségi állapota nem teszi lehetővé, nem önellátó a beteg, a beteg kardiális és pulmonális állapota nem teszi lehetővé, súlyos
kritikus állapotú betegek, súlyos pszichiátriai betegségek.
Kutatási célokra használjuk fel az összegyűjtött adatokat. Tudományos célunk, hogy egy olyan rehabilitációs programot hozzunk létre, amely bizonyítottan hatékony a Post-Covid
szindróma kezelésében.
Utolsó módósítás: 2022. szeptember. 25. 12:30
Utolsó módósítás: 2025. november. 24. 12:24
Napon érlelt, vegyszermentes zöldségekből készült házi finomságok egyenesen a kamrából.
Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.
A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót.
Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.
Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.
Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.
Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.
Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.
A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.
Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.
Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.
Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.
A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).
Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.
Utolsó módósítás: 2025. november. 26. 10:00
Ha eddig nem szeretted a csokoládét, akkor a Kakasbonbon az a hely, ahol megszereted. A szélkakas mutatja az utat.
Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!
A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.
A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.
Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.
A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.
Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.
Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre.
A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.
Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.
Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.
A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.
E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.
Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről.
Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.
Utolsó módósítás: 2025. november. 26. 10:31
Ritkán adódik lehetőség fürjtojást kóstolni, főleg olyat, ami aromás olivaolajban pácolódik. A porta másik kuriozuma pedig a medvehagyma pesto, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?
A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.
A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.
Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.
Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.
A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.
A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.
Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.
Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.
Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.
Utolsó módósítás: 2025. november. 24. 12:40
A Lídrind Portán minden falat saját nevelésű marhából, természetes eljárással és kézi munkával készül, adalékmentesen.
Tudtad, hogy a Zala folyó egykor a Drávába ömlött, és csak később „találta meg” a Balatont? A Dunántúl vízhálózatának története nemcsak izgalmas földtani kirakós, hanem valódi földtörténeti kalandregény is: medrek vándorolnak, folyók „bekebelezik” egymást, és még a Balaton is csak a legutolsó fejezetben lép színre. Ismerd meg, hogyan formálta át a természet ecsetvonásokkal a térséget – és hogyan lett a Zala a Balaton legfőbb táplálója.
A 2,58 millió évvel ezelőttől napjainkig tartó ún. negyedidőszakot elsősorban az különbözteti meg a földtörténet korábbi szakaszaitól, hogy az ekkor végbement felszínalakító folyamatok és az általuk létrehozott felszínformák meghatározói a mai földrajzi környezet arculatának.
Így van ez a folyóhálózat fejlődésével kapcsolatban is.
A pleisztocén kor (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) egyik legérdekesebb – és a mai vízhálózat, sőt a domborzat szempontjából is sorsdöntő – felszínfejlődési folyamata a folyómedrek vándorlása és a folyóteraszok, hordalékkúpok kialakulása, melyet alapvetően meghatározott az egykoron itt hullámzó, a feltöltődéssel lassan visszahúzódó Pannon-tó (lásd: Az ősi Pannon-tó öröksége).
A Kárpát-medencében megjelenő Ős-Duna kezdetben az ország nyugati részén kanyarogva folyt a befogadó víztestet jelentő, folyamatosan visszahúzódó Pannon-tóba.
Ezen irányát valószínűleg a pleisztocén elejéig megtartotta.
A legnagyobb mértékű és hatású vízrajzi változás a Kárpát-medencében a pliocén–pleisztocén átmenet időszakában zajlott le, amikor létrejött a Duna visegrádi völgyszakasza (ebből fejlődött ki a napjainkban ismert Dunakanyar), amivel a folyó elterelődött a mai Pesti-síkság, tehát az ország közepe felé.
A Duna ilyen mértékű folyásirány-változása óhatatlanul érintette valamennyi korábbi dunántúli mellékfolyóját.
Sajátosan fejlődött a Közép-Dunántúl vízhálózata, melynek egyik legcifrább története a Zala sorsának (medrének) alakulása.
A Rába már nagyjából a mai csapásának megfelelő irányban folyt a Kisalföld felé. Kezdetben ebbe torkollott bele a délről északra folyó Ős-Marcal, abba pedig az Ős-Zala.
Ezt a képet „festette át” a természet, ecsetként használva a Zalát.
Egy már nem létező, északról délre áramló folyó (amelynek maradványa a mai vízfolyás Zalaszentgrót és Zalavár közötti szakasza) hátráló eróziós hatása (a vízfolyások a forrásvidékhez közeli, felsőbb szakaszaikon a folyásiránnyal ellentétes irányban törvényszerűen belevágódnak az alapkőzetbe, mint „forró kés a vajba”) elérte az Ős-Zalát – lényegében „megvágta” a völgyét –, így a saját medrébe terelve mintegy „bekebelezte” azt.
Ettől kezdve a Zala egy éles kanyarral Türje vonalától dél felé folyt és – Balaton még nem lévén – kezdetben a Drávába ömlött. Majd később a Balaton (a tó összefüggő víztükre mindössze kb. 5000 éves!) majdani vizét befogadó süllyedék fokozatos mélyülése maga felé terelte a Zalát, ami így az utóbbi pár millió évben egy jókora medertáncot lejtve vált a Balatont tápláló, illetve térségünket éltető legnagyobb folyóvá.
Utolsó módósítás: 2025. november. 24. 12:44
Bátor fűszerezés, karakteres ízvilág - ilyen mustárt nem kóstolhatsz mindenhol!
Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.
A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót.
Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.
Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.
Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.
Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.
Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.
A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.
Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.
Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.
Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.
A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).
Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.
Utolsó módósítás: 2025. november. 26. 11:13
A bogyós gyümölcsök termesztése és feldolgozása ritkaságszámba megy, ezért kuriózumnak számít. A Tüskevár Kertben azonban csipkebogyót és húsos somot is kóstolhatsz.
Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?
A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.
A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.
Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.
Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.
A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.
A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.
Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.
Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.
Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.
Utolsó módósítás: 2025. november. 24. 12:52
A sonkának és a kolbásznak idő kell, amit Zsankóék megadnak a termékeknek. Ilyet máshol nem kóstolsz.
Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.
A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót.
Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.
Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.
Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.
Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.
Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.
A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.
Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.
Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.
Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.
A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).
Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.
Utolsó módósítás: 2025. november. 24. 12:00
Füstölt parenyica, fűszeres gomolya, édes ordakrém – ha szereted a valódi ízeket, a CseroSajtot muszáj megkóstolnod!
Képzeld el, hogy ahol ma a Keszthelyi-hegység dolomitos bércei emelkednek, ott egykor trópusi tenger hullámzott. A táj, amit öröknek hiszünk, valójában csak vendég a földtörténet színpadán. Hogyan lesz a trópusok sekély vízéből magyar hegyvidék? Miért repedezik a dolomit? És hogyan hat ez ma a helyi gazdálkodásra? Utazz vissza évmilliókat – egy különleges, kőzetekbe írt történetbe.
Hegység, síkság, sziget, tenger, folyó, tó: csupa olyan fogalom, melyek egy emberi élethez képest tűnnek állandónak, de a Föld szemszögéből némelyikük csupán pillanatokra felvillanó képek.
A bolygónkat felépítő kőzetek folyamatosan mozgásban vannak.
A megfőtt tojáson lévő összetört héjdarabokhoz hasonlatosan a földfelszín egészét kitöltő kőzetlemezek soha véget nem érő utazásban vannak az alattuk lévő képlékeny anyag segítségével.
Bizonyos részeik egymásra, egymás alá torlódnak vagy üledékek felgyűrődésével hatalmas hegyláncokat hoznak létre, de a kőzettömegek lesüllyedésével árkok, akár tavak, sőt tengerek medencei is kialakulhatnak.
Így fordulhat elő az, hogy a felszínből kiemelkedő Keszthelyi-hegység fő kőzetanyagát jelentő dolomit és mészkő egy olyan – innen több ezer kilométerre fekvő – egykori trópusi tenger sekély vizeiben ülepedett le, mely már több tízmillió éve nem is létezik.
Olyan látvány fogadná a képzeletben arra utazót, mint amilyen ma a Bahamák paradicsomi állapotokat idéző térségében tárul elénk.
Míg a Keszthelyi-hegység északi tömbjét a fiatal (mindössze néhány millió éves) vulkanikus kőzetek határozzák meg, addig délen (így Rezi, Cserszegtomaj közelében is) javarészt jóval idősebb, a fentebb említett trópusi tengerekben keletkezett dolomitot találunk.
Az Alpokban is nagy területen előforduló ún. Fődolomit képződményei mellett foltszerűen találjuk meg a több mint 200 millió éve képződött Rezi Dolomitot.
A Keszthelyi-fennsíkot észak–déli irányú völgyhálózat és mikrotektonikus törésvonalak szabdalják. A sekély termőréteg és a változatos domborzat miatt a terület több mint 70%-ban erdősült.
A karsztos felszín egész évben vízhiányos, sajátos ökológiai jellemzőkkel.
A fennsíkot hegyközi medencék tagolják, és mélytörések határolják (pl. Hévízi- és Edericsi-törés). A szerkezeti vonalak miatt szeizmikusan érzékeny terület.
A repedezett, aprózódásra amúgy is hajlamos dolomit kőzetanyagának lejtőtörmelékén kialakult talajok jelentik az itteni tájhasználat egyik természeti alapját.
Termelőink közül néhányan a Keszthelyi-fennsík nyugati peremén gazdálkodnak, amely tevékenységet itt alapvetően meghatározza a 350–440 m magas sasbércekből – vetődések által határolt, kiemelkedő rögökből – álló fennsík közelsége.
Utolsó módósítás: 2025. november. 17. 09:52
Utolsó módósítás: 2021. június. 07. 11:13