HÉVÍZ
Egy 1328-ban kelt bizonyságlevél, melyben Magyar Pál gimesi várkapitányt iktatja be Szentandráspáh birtokába, említi először a Hévíz nevet. Elsőként így jelent meg a leírásban: a Hosszúsári határban „van egy közönségesen Hévíznek mondott hely". Hévíz az ősi magyar nyelvben melegforrást jelent. A Hévíznek mondott helyről szárazság idején út vezetett nyugatra Bőr-páh, a mai Alsópáhok felé. Legtöbbször azonban bizonyára csónakon járták a lápot a hajdani bőrpáholók.
Egregy
Egregy neve az égerfa nevének egür alakjából keletkezett. Az égert a "Vizek Királyának" tartják, gyorsan növő, hosszú életű fa. A nedvességnek ellenáll, különösen víz alatt tartós, ezért régen hidak építésére használták. A mocsaras vidéket kedvelő égerfa ma is meghatározó, jellemző növénye a Hévíznek. A frissen felújított Széchenyi utcán és a 2010-ben elkészül Erzsébet királyné utcában is mézgás égerfát ültet a városvezetőség.
Hetesház
Lonkay Ferenc, a Festetics család uradalmi építészének tervei alapján készült el 1870-71-ben. A hetesház az „Újtelep” része volt, ahol sorszámozással jelölték az épületeket, így maradt rajta ez a név. Ez volt az egyetlen két szintes épület a hévízi tó mellet a 19. században. 2008-tól a külföldi vendégek számára is könnyen megjegyezhető Hotel Spa Hévíz nevet viseli, és a városban sokam még a mai napig Hetesházként említik egymás közt.
Öregharang
A legenda szerint valahol a tőkék alatt van elásva az öreg harang, amely valaha a templom tornyában volt. Az egregyi Árpád-kori templom a 13. század második negyedében épült.
Dobogó - Dobogómajor
Hévíz és Cserszegtomaj között fekvő Dobogóhalom (145 m) népvándorlás kori sírokat rejt. A Dobogó, úgy mondják, arról kapta nevét, hogy a lovak patái különös hangon dobogtak a sírokkal átlyuggatott domb felett. – írja Lipták Gábor
Vadaskert
A Vadaskert Csárda 1968-ban épült, az egykori gróf Festetics György vadas parkjának területére.
Flavius
Több helyiség is viseli Hévízen a Flavius nevet, ami a hévízi Flavius legendához köthető. A legenda szerint Flavius Theodosius (későbbi római császár) gyerek korában itt Pannoniában nevelkedett. Flavius azonban beteges gyermek volt, akinek gyógyulásáért és megerősodéséért keresztény dajkája sokat imádkozott Szűz Máriához. A Szűzanya meghallgatva a fohász gyógyvízű forrást fakasztott, melyben a gyermeket rendszeresen meg kellett fürdetni. A gyógyvíznek köszönhetően Flavius erős férfivá és a Római Birodalom császárává vált, a forrásból pedig kialakult a Hévízi-tó.
