Tudod milyen az íze a pörkölt törökmogyorónak? Ettél már savanyított kerekrépát? Szereted a fermentált zöldségeket? A Cserszegtomaji Finomságok családi gazdaság saját termesztésű zöldségeiből és gyümölcseiből zamatos lekvárok, egészséges savanyúságok és fermentált termékek készülnek, sőt megtalálhatod náluk a nutella egyik alapanyagát, a pörkölt törökmogyorót is. Mózerné Merics Éva és családja évtizedek óta foglalkozik zöldség- és gyümölcstermesztéssel, melyet kisüzemi feldolgozással egészítettek ki, így a magvetéstől a késztermékig mindent egy kézben, családilag készítenek.
A vállalkozás alapját a nagymama fektette le
A gazdaság a család több generációjának tudására és tapasztalatára épül. A tevékenység először saját fogyasztásra, majd a felesleg piaci értékesítéseként indult. A megmaradt finomságokat több éven keresztül a nagymamától lehetett megvásárolni a Keszthelyi piacon, majd látva a házi és tartósítószermentes termékek iránt megnövekedett keresletet Éva korábbi munkáját feladva teljes állásban fordult a termelés és a feldolgozás felé.
Ma már több hektáron gazdálkodnak: gyümölcsfákat, zöldség ültetvényt gondoznak és törökmogyoróval is foglalkoznak Cserszegtomajon. Éváék mertek nagyot álmodni, bővítették feldolgozó kapacitásukat, így termékeik egész évben elérhetők. Csupán az alapanyagok változnak a szezon függvényében.
Kerti zöldségekből hagyományos eljárással
A kínálatban megtalálhatod a klasszikus savanyúságokat, a fermentált zöldségeket, a zöldségkrémeket és lekvárokat, de emellett kóstolhatsz pörkölt törökmogyorót sós vagy csokoládéba forgatott verzióban. Szezontól függően az is előfordul, hogy Éva friss gyümölccsel vagy zöldséggel érkezik a piacra: ősszel sütőtököt, télen pedig datolya szilvát vagy birsalmasajtot vásárolhatsz nála.
Éva a befőzés, a természetes tartósítás és a fermentálás alapjait férje édesanyjától tanulta, ezért egyes termékei nem tartalmaznak tartósítószert és adalékanyagokat, hagyományos eljárás útján kerülnek az üvegekbe - pont mint a nagyinál!
A fermentált és savanyított termékek – mint a kerekrépa, káposzta, cékla vagy lóbab – hőkezelést sem kapnak, amelynek köszönhetően a termékek megőrzik beltartalmi értéküket.
A zöldségek mind saját termesztésből származnak, a feldolgozás minden lépése kézi munkával történik cserszegtomaji műhelyükben: legyen szó szeletelésről, üvegezésről, címkézésről.
“A jó dolgokra várni kell.” - vallja Éva, ami lehetne a Cserszegtomaji Finomságok szlogenje is, hiszen ahhoz, hogy valóban egészséges és minőségi ételek születhessenek a kezei alatt, időt kell adni a befőzésnek, a savanyításnak és a fermentálásnak.
Élmények a portán
A családnak nemcsak Cserszegtomajon, hanem Alsópáhokon is vannak ültetvényei, ahol két vendégház is működik, de a birtokra látogatóként is érkezhetsz. Éváék a közeljövőben egy bemutatókertet hoznak létre, ahol tematikus programokon vehetsz részt és workshopokon tanulhatod el a házi készítésű finomságok titkait.
Munka és küldetés egyben
„Amit a kert ad, abból én szeretnék mindent kihozni. Nem csak ízt. Életet.” - mondja Éva, ami a legnagyobb motiváció arra, hogy minden egyes napot örömmel éljen meg a veteményesben. Éva elkötelezett híve annak, hogy az étkezés közvetlen hatással van az életminőségre, ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogy az étel honnan származik, hogyan és miből készül.
Termékismertető
Zakuszka
A termelői zakuszka parázson sült padlizsánból, házi darált paprikából és saját paradicsomléből készül, adalékanyagok nélkül. A padlizsánt gyümölcsfával rakott tűzön, parázson sütik meg, így nyeri el jellegzetes, füstös ízét. A feldolgozás minden lépése kézi munkával történik: a padlizsánt kézzel hámozzák, a hagymát és a paprikát saját kertjükből szedik, a paradicsomot maguk főzik be. A fűszerezés egyszerű, mégis karakteres – kizárólag természetes alapanyagokkal dolgoznak, a hangsúly a zöldségek valódi ízén van. A zakuszka sűrű, krémes állagú, vegán, gluténmentes, és kiváló kenyérre, pirítósra vagy köretként is. Minden üveg egy szezonízű pillanat Cserszegtomajról.
Törökmogyoró
A cserszegtomaji mogyoró ültetvényen Éva fia Gergő és családja több mint 700 bokor gondozását végzi, vegyszermentesen, természetközeli talajműveléssel. A betakarítás után a nutella ízű olajos magvakat szárítják, törik, majd kézzel válogatják, pörkölik és különféle módon dolgozzák fel - készül belőle sós és natúr ropogtatnivaló, de ha édesszájú vagy, akkor a csokoládéba öntött változatot is érdemes megkóstolni. A pörkölést Gergő végzi: a magokat nagy odafigyeléssel, egyenletesen, kis adagokban pörköli, így a mogyoró megőrzi ropogósságát és intenzív, karakteres ízét. Gergő emellett a hazánkban ritkaságnak számító törökmogyoró olajat is készít.
Cserszegtomaji finomságok árusító helyek:
- Hévízi Termelői Piac
- Szezonkosár
További információ és elérhetőség:
Geológiai vonatkozások
Az ősi Pannon-tó öröksége
Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!
Egy évmilliókon át hullámzó beltenger
A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.
A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.
Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.
A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra
A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.
Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.
Mély vizek és változatos partok
Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre.
A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.
A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”
Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.
Mit hagyott maga után?
Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.
A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.
E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.
Az utolsó tavak és a búcsú
Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről.
Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.
Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.
A klímaváltozás: nemcsak modern jelenség
A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót.
Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.
Az éghajlatváltozás láncreakciója
Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.
Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.
Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.
A domborzat átalakulása
Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.
A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.
Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.
A lejtők alján: fiatal üledékek története
Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.
Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.
A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).
Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.
