cím: + 10 Tourinform Iroda fejlesztése

lead:

tartalom: + 1 Kedvezményezett neve: Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. A támogatott projekt címe: A hévízi Tourinform iroda fejlesztése A pályázat azonosító száma: TFC-3.1.1-2020-00004 A szerződött támogatás összege: 24.810.998,-Ft   A támogatás mértéke (%-ban) : 100% A támogatott projekt tartalmának rövid bemutatása:  A hévízi Tourinform iroda fejlesztésére a Kisfaludy2030 Turisztikai fejlesztő Nonprofit Zrt. által kiírt pályázaton (nettó) 24.810.998,-Ft  nyert el a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. A projekt célja a megújult Tourinform arculatnak megfelelő iroda kialakítása. Az irodai bútorok megújításán kívül a projekt segítségével bővítettükük a szervezet bevételszerzési lehetőségeit, saját tulajdonban lévő kerékpárpark és e-rollerek kölcsönzési tevékenységével. Az iroda a megújult arculat elnyerésével, megjelenésével alkalmassá vált Magyarország és Hévíz imázsát a megfelelő minőségben képviselni. Láthatósága egyértelműen fejlődik, az egységes Tourinform márkát hordozó iroda „érzékelhetővé” válik a turisták számára, környezetben a minőségérzete is javul. Fejlesztés során megvalósult új szolgáltatások: -           elektromos roller kölcsönzés -           gyermeksarok -           olvasópont és ingyenes könyvcserepont -           fogyasztható élelmiszer (csomagolt, tartós árú) helyi termék értékesítése -           csomagmegőrzés   „A támogatott projekt a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében valósul meg”   

title:

description:

címkék:

fókusz kulcsszó: Kisfaludy

szinoníma címkék: pályázat

cím: Hévízi PIKNIK

lead: + 3 CROSSDEST SIHU00138 projekt keretében megvalósult helyi termék tartalomfejlesztési projekt elem

tartalom:   A hévízi turisztikai szervezet a projekt keretében összegyűjti a térség helyi termelőinek termékeit és minden, a programba bevont termelőnek és terméknek a térséghez kapcsolódó történetét "elmeséli" - például a geológiai értékekhez való kapcsolódását, a helyi mezőgazdasági hagyományokhoz való kapcsolatait, az alapanyaghasználathoz kapcsolódó sajátosságokat. A Bakony-Balaton UNESCO Globális Geopark tagjaként egyszerre mutatja be a projekt a helyi kultúrtájra építő tevékenységeket, a kultúrtáji értékeket tovább vivő embereket és helyi közösségeket, valamint a termékek kapcsolatát a természettel és a földtani értékekkel.   A Hévízi piknik program keretében így egyedülálló módon mutatja be a Hévíz-sztori különlegességét a geológiai, természeti értékekre alapozó termékeken és termelőkön keresztül.   A Hévíz Piknik Box elérhető a hévízi Tourinform irodában.  TERMELŐK     Geológiai vonatkozások A térség szorgos termelőinek ismertetésekor úgy érezzük, talán nem haszontalan megemlíteni azon alapvető természeti tényezőket, folyamatokat, amelyek lehetővé tették az emberi társadalom kialakulását, így e termelők munkáját is.  A klíma és az evolúció formálta élővilág mellett e tényezők egyike a talpunk alatt húzódó, folyton átalakuló (adott esetben meg is mozduló) roppant kőzettömeg.  A mai élő környezet, melyben az itt bemutatott elkötelezett termelők odadóan munkálkodnak, és megtermelik az ízletes, egészséges termékeiket, elsősorban abból az élettelen – de egy másik időskálán rendkívül dinamikusan változó  – közegből fejlődött ki, amely adott esetben többszáz millió évvel ezelőtt keletkezett. A termőképes talaj, amin a növények kifejlődnek, és amit majd az állatok és mi emberek éltető táplálékként fogyaszthatunk, azoknak a kőzeteknek köszönhetik létüket, amelyek adott esetben ma itt tapasztalható környezettől teljesen eltérő viszonyok között, például a Karib-térség szigeteit felidéző meleg trópusi tengerekben vagy éppen vadul tomboló szibériai jellegű, sarkvidéki szeleknek köszönhetően jöttek létre.   Egy többmillió évet átölelő utazásra szeretnék invitálni az olvasót olyan tájakra, amelyek már réges-régen nem léteznek… Hazánk apró, de rendkívül változatos részlete az otthonunkat jelentő Föld nevű bolygónak. Mégis nagyon sok eltérő és egyedi sajátosság fedezhető fel benne, akár két egymás mellett fekvő település esetében is.  A földtani felépítés helyzete e tekintetben más: egy bizonyos látószögből szemlélve a tájat egymáshoz nagyon hasonló mozaikok váltakozva határozzák meg, hogy mi található a lábunk alatt. Ezen mozaikok fajtáinak száma azonban véges, így az egyes termelők termőhelyeinek földtudományi környezetét csoportokba rendszerezve ismertetjük. Ezen vidék jelentős hányada a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően változatos földtani felépítésű  Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark területén fekszik. A geoparkról bővebben itt olvashatsz: geopark.hu, hu.wikipedia.org/wiki/Bakony–Balaton_UNESCO_Globalis_Geopark    

title: Hévízi PIKNIK

description: + 4 CROSSDEST SIHU00138 projekt keretében megvalósult helyi termék tartalomfejlesztési projekt elem

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: A fürdőkultúra fejlődése

lead:

tartalom: + 1 A hévízi fürdő története Mint ahogy azt a történelmi emlékek bizonyítják, Hévíz már a rómaiak idejében is ismert volt. A vizet leginkább mindennapi tevékenységük során használták, mégpedig a bőr megmunkálására (páholásra). A hévízi tó gyógyerejéről, csodatevő erejéről az akkori időkből, egy legenda mesél. A hévízi fürdőkultúra és az egyedi gyógyító terápiák kialakulása gróf I. Festetics György nevéhez fűződik, aki az 1795-től kezdte el a tavon a fürdőfejlesztést. A tó mellett egy fürdőtelepet hozott létre, ami főként a helyi parasztság körében volt népszerű. Majd a fürdőnek és a melegvíznek mind nagyobb híre ment, egyre távolabbról is érkeztek a gyógyulni vágyók. Több mint 100 év elteltével (1905-ben) a fürdő haszonbérleti joga átkerült a keszthelyi Reischl Vencel sörgyáros tulajdonába, aki folytatta a már megkezdett fejlesztéseket. Ennek eredményeképpen a Hévíz fürdő már országos hírre tett szert. Amit a Festeticseknek köszönhetünk - gróf I. Festetics György, aki a tóra az első fürdőházat építtette szabályzatot is készített a fürdőről - 1795-ben nem csak a fürdőtelep épült ki, de még nyári mulató és "angliai sétálókert" is létesült a tó körül - 1858-ban 23 hektárnyi parkot telepítettek az akkori Hévíz-dombon - 1870-ben új épületek kerültek a tóra: tükörfürdőkkel, társalgóteremmel, vetkőző kabinokkal, a nyugati parton pedig földszintes szálló-épüeletek - 1871-ben felépült az első emeletes ház (Hetes Ház) Hévíz fejlődése töretlen volt, és a fejlődés napjainkra is jellemző. Hévíz hírnevét azonban nemcsak a gyógyvíz vitathatatlan ereje öregbítette, hanem híres hévízi orvosok is megalapozták a település hírét. Dr. Moll Károly orvos, a súlyfürdő feltalálója világhírű lett találmányával. Az utóbbi idők fürdőfejlesztései az itt gyógyuló betegek ellátás-színvonalának növelését célozták meg. A Tófürdő rekonstrukciója során felújították a fürdőépületeket és megváltozott a hasznosítási funkció is. A tó közepén lévő téliesített épületből az öltözők kikerültek a déli, illetve a nyugati oldalon lévő bejáratokhoz, ezáltal a tó közepén egy 2 500 négyzetméteres fürdőház jött létre. Hévíz legfőbb vonzereje kétségkívül az egyedülálló gyógytó és a benne rejlő gyógyító erő.  Napjainkban azonban nem lehet elkerülni a 35-50 év közötti korosztály megnyerését szolgáló, kínálatbővítő modernizációt. A Tófürdő legutóbbi rekonstrukciója során új parti épületet építettek,benne élménymedencét, szaunablokkot, masszázsklinikát, többféle kezelőt, öltözőket, vendéglátó-ipari egységeket és egy is konferenciatermet is kialakítottak. Ezt követően megépült az új épületrész, mely négycsillagos szállodai szintnek megfelelő szolgáltatásokat nyújt: a háromszintes fogadóépületben wellness részleg (szauna, gőzfürdő, jégfürdő, sóbarlang, medencék), modern vendéglátóterek és terápiás részleg (hidroterápia, masszázs, szépségszalon, iszapkezelők, mozgásterápia) várják az idelátogatókat. Szauna és korszerű masszázsszobák épültek a rekonstrukció részeként, továbbá bővült az öltözők és pihenőterek kapacitása is. A közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően Hévíz nemcsak megőrizheti, hanem meg is erősítheti helyét, mint a hazai és nemzetközi gyógy-idegenforgalom egyik legnépszerűbb központja. Hévíz a megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően megfiatalodik, képes kielégíteni mind mai törzsvendégei, mind az egyre nagyobb számban idelátogató fiatal, családos vendégek legkülönfélébb igényeit. Kíváncsi a tóra? Nézzen körül 3D túránkban! Tudta Ön, hogy már az újkőkorban, 7500 évvel ezelőtt is éltek emberek a város környékén? a régészeti leletek közt talált Krisztus előtt 1. századból származó kelta edény latin "Da Bibere" felirata azt jelenti "Adj innom"? a tótól északra két római kori, Jupiternek szentelt oltárkő is előkerült? az Árpád korban királyi várszolgák laktak a Hévízi tó körül? a Hévíz név először egy 1328. március 28-án kelt oklevélben tűnt fel először?

title: A hévízi fürdőkultúra fejlődése

description: Fürdőfejlődés a rómaiaktól a 21. századig Hévízen.

címkék: + 2 ;Egészség;Fejlesztések;Festetics Fürdő;Flavius;Gyógyászat;Hévízgyógyfürdő;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Súlyfürdő

lead:

tartalom: + 1 A hévízi "specialitás" A súlyfürdő víz alatti kezelés, aminek célja, hogy a gerinc csigolyáit egymástól eltávolítsa, így a gerincoszlopot megnyújtsa. A nyújtás hatására lehetővé válik a porckorongok eredeti, egészséges állapotának visszaállítása. A súlyfürdő teljesen fájdalommentes, mivel a víz felhajtó ereje ellazult állapotba hozza a testet és nagyon kíméletesen nyújtják a súlyok a gerincet. A kezelés alatt a vendég nyaknál és/vagy a karok alatt felfüggesztve „lóg” a medencében, miközben a betegség állapotától függően különböző súlyokat helyeznek el rajta derékon és/vagy bokán. A súlyok általában 2-3-5 kg-osak.   A súlyfürdőben a használt súlyokat 3-féle módon lehet felfüggeszteni: egy pontos (csak nyak) két pontos (hónaljtámasz) három pontos (nyak és hónaljtámasz) Orvosi utasítás alapján lehet a súlyokat felhelyezni a vendégre, egyszerre azonban maximum 20 kg súlyt.  Kezelési idő: átlagosan 20 perc Vízhőfok: indifferens (34-35 °C) Javallatok: porckorongok és nyomás alatt álló ideggyökök tehermentesítése izomgörcsök oldása szalag-és izomzsugorodások mérséklése Ellenjavallatok: szív-érrendszeri panaszok láz, fertőző betegség heveny mozgásszervi bet. csigolya-csúszás rosszindulatú daganat porckorongműtét után 6 hétig   Súlyfürdő kezelés ár a Fedett Fürdő és Terápiás Centrumban 5.500 Ft  Súlyfürdő kezelés kiegészítő díja OEP finanszírozás esetén 900 Ft Időtartama 20 perc Ajánlott ruházat fürdőruha, papucs Bejelentkezés Tel.: 06/83/501-7008380 Hévíz, Schulhof Vilmos sétány 1. Előzetes orvosi vizsgálathoz kötött kezelés!   Súlyfürdő igénybe vehető a Hévízi Tradicionális Kúrát nyújtó szállodákban is. Részletekért kattintson a linkre: https://www.heviz.hu/hu/gyogyuljon-meg/hevizi-tradicionalis-kura  Honnan indult a súlyfürdő? Valószínűsíthető, hogy már Hippokratész előtt is megkísérelték húzással kezelni a gerinc megbetegedéseit. Hippokratész trakciós készülékét még alkalmazták az 1500-as években. Itt a rögzített beteget a mellkasára és a medencéjére hurkolt huzalok segítségével nyújtották. Dr. Moll Károly volt az, aki elsőként alkalmazta a víz alatti húzatásos súlyfürdőt. Tanulmányát erről 1953-ban jelentette meg. Az ötletet, hogy a tóban való fürdés közben alkalmazzon húzatást, a különféle „helyreállításos” módszerek adták a főorvosnak. Első kísérletei során erős hevederövre rögzített súlyokat - melyeket direkt erre a célra készített - közben a beteg a korláton vagy egy tutajon lógott a vízben hónaljánál fogva. Az izmok ellazulnak a meleg vízben, a gerinc megnyúlik, így a porcsérv visszahúzódok. Ezeket a folyamatokat a testre ránehezedő hidrosztatikai nyomás is elősegíti. A módszer továbbfejlesztett változatát fürdőtutajnak hívták. Itt a hónaljtámaszon kívül már egy fejtartót is használtak, így a páciens már 3 ponton van függesztve: a hónaljánál és a nyakánál. Az elmúlt fél évszázad alatt rengeteg újítás történt a húzatásos kezelésekkel kapcsolatban, azonban a lényege nem változott. Igaz változott az időintervallum, valamint a súlyok nagysága is. Moll doktor korábban nagyobb súlyokkal, és hosszabb ideig végezte a húzatást. Ma a kezelés időtartama 10-25 perc közötti súlyokkal, anélkül 5-15 perc. A súlyfürdő nem csak a gerinc nyújtását jelenti, de balneo-, és hydroterápia is egyben. A meleg gyógyvízben jelentősen megnő a kezelés hatásfoka. A kezelés a magyar reumatológia egyik legnagyobb gyakorlati jelentőséggel bíró felfedezése.     A súlyfürdő kezelés paramétereit, az időtartamot, az alkalmazandó súlyt minden esetbe a kezelőorvos határozza meg. A súlyfürdő csak orvosi javaslatra vehető igénybe. A kezeléseket fokozatos terhelésekkel végzik a paraméterek szerint. Nyaki vagy hónaljtámaszon függnek a betegek. Nyaki kezelés alkalmazásakor a nyaki kalodán függ a kezelt személy, a húzóerőt a víz felhajtóerejével csökkentett testsúlya adja.  Ha az alsóbb gerincszakaszokat kezelik, akkor 3-10 kg közötti súlyokat is használnak. A térd és csípő kezelését hónaljtámasszal a bokára helyezett súlyokkal végzik. A kezelések időtartama átlagosan 10-20 perc között mozog.  

title: Súlyfürdő

description: A hévízi súlyfürdő hatása, alkalmazása, története.

címkék: ;Hévízi Tradicionális Kúra;Súlyfürdő;Gyógyuljon meg;Gyógytó;Gyógykúra;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Gyógymasszázs

lead:

tartalom: + 1 Minden, amit a gyógymasszázsról tudni érdemes Hévíz szakorvosai a hagyományos terápiás kezelésekből álló kúrák egyik fő elemeként – a fürdőkúra mellett - gyógymasszázsokat javasolják a vendégeknek. A gyógymasszázs nem kényeztető wellness masszázs, hanem a fizikoterápia egyik fonton kezelése. Gyógyító ereje a relaxálásnál sokkal fontosabb tényező. Általánosságban elmondható, hogy a masszázs előtti 10-15 perces termálvízben történő fürdőzés nagyon jót tesz, mivel ellazulnak a lágy részek és így a masszázs is sokkal hatékonyabb lesz, jobban érezzük majd utána magunkat. A gyógymasszázsok közé sorolják: a svéd, reflex-zóna (szegment, kötőszöveti, perioszteális), nyirok-, sport-, és frissítő masszázsokat. A masszázs során általános hatás, hogy annak  során fokozódik a vérkeringés valamint a nyirokkeringés, megváltozik pulzusszám és a vérnyomás, az anyagcsere, a testhőmérséklet, légzés, fokozódik a kiválasztás és ezáltal a méregtelenítés és jó hatással van az idegrendszerre is.   A klasszikus svéd masszázs az egész testre kiterjedő, az izmok, az inak, és az ízületek átmasszírozására irányuló masszázstípus. Javítja a mozgásfunkciók működését, ellazítja a fájdalmasan görcsös, feszült izmokat. A talpreflexzóna masszázs stimulálja a reflexpontokat. Ezek a pontok idegpályákon kapcsolódnak a központi idegrendszer reflexközpontjához.  Mindezeken kívül a szolgáltatáspaletta kiterjed még a nyirokmasszázsra, a sportmasszázsra, és a frissítő masszázsokra. Gyógymasszázs helyett inkább csak relaxálna? Hévízen számos kényeztető wellness típusú masszázsfajtából válogathat. Kíváncsi rájuk? Kattintson ide! A masszázs nem javasolt az alábbi esetekben: akut gyulladásos betegségeknél, pl. vese-, ér-, csonthártya vagy ízületi gyulladás inak, szalagok és izmok komolyabb sérüléseikor porckorongsérvesetén csontbetegségek esetén, pl. csonttuberkulózis, csontritkulás keringési betegségekben szenvedőknek, pl. trombózis magas vérnyomás, szívbetegség esetén, pacemakeresetén kóros értágulatok (aneurizma), súlyos visszérproblémákkal küzdőknek fokozott vérzékenységesetén menstruáció első két napán lázas állapotban tüdő, mellhártya heveny megbetegedései, TBC rákos megbetegedések, kemoterápiás kezelésalatt cukorbetegség előrehaladott állapotában fagyás vagy égésesetén bőrbetegségek (fertőzés, gomba, gyulladás) pszichiátriai betegségeknél (epilepszia, skizofrénia) alkoholos, drogos állapotban nagymértékben legyengült, sápadt, leromlott, igen idős betegeknél Tudta Ön, hogy: már az ókori görögök is alkalmazták, a sportólók teljesítményének növelésére? a rómaiak, perzsák, japánok, indiaiak, egyiptomiak, kínaiak gyógytó eljárásként alkalmazták? neve a görög eredetű "massein" szóból származik. Jelentése: gyúrni? egy jó masszázs során a meditációhoz hasonló tudati szint jöhet létre? a masszázs során megváltozik a vérnyomás, a testhőmérséklet, az anyagcsere, a légzés - s mindez hatással van az idegrendszerre is? a klasszikus svéd masszázst Per Henrik Ling fejlesztette ki? a masszázs a fizikoterápia része és a manuálterápiák közé tartozik?  

title: Gyógymasszázs Hévízen

description: Gyógymasszázs fajták, hatások, kezelések bemutatása.

címkék: ;Masszázs;Gyógykúra;Gyógyuljon meg;Hévízi Tradicionális Kúra;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Hévíz nevezetességei

lead:

tartalom: + 1       Hévízi Termelői Piac A régi idők hangulatát idézve kedden, csütörtökön és szombaton a hévízi nagyparkoló mögötti terület árusokkal telik meg. Alkalmanként autentikus zenék kíséretében méztermelők, savanyúság- és gyümölcslé készítők, sajt- és zöldségárusok termékeivel találkozhat a látogató.   A friss kenyeret, kolbászokat, a házilag készített süteményeket és tehéntejet akár meg is kóstolhatjuk vásárlás előtt. A finom áruk mellett mesteremberek árulják portékáikat, helyben vásárolhatunk cserépedényeket, kosarakat vagy akár kézi készítésű szappanokat.A Hévízi Termelői Piac a tudatos vásárlóknak kínál minőségi és vegyszermentes termékeket. A vásárlással pedig nem csak a környéken élő termelőket támogatjuk, hanem az egészséges életmód mellett döntünk. A Hévízi Termelői Piac mellett döntött már az a közel 800 árus is, akik időről-időre kézműves termékeiket kínálják a vendégeknek. Látogasson el hozzánk Ön is! A piac az alábbiak szerint tart nyitva:április 1-től december 31-ig:kedd: 7:00-13:00csütörtök: 13:00 -19:00szombat: 7:00 -13:00 január 1-től március 31-ig:csütörtök: 12:00 -18:00szombat: 7:00 -13:00 A termelői piac legfrissebb híreiről a Facebookon is értesülhet.Sok érdekességet megtudtat a termelői piacról ha meghallgatja a Nyugat Rádió által készített riportot is! Nézzen körül 3D túránkban!   Sétáló utca   A Rákóczi utca teljes hosszában sétáló utcaként funkcionál. Ez az utca köti össze a Széchenyi utcát (ami a főutca) a dr. Schulhof Vilmos sétánnyal. A sétáló utca elején található a Tourinform Iroda, a Széchenyi utca felől a jobb oldalon. Az iroda egész évben várja az érdeklődőket környékbeli programajánlatokkal és turista információkkal. Az irodában kerékpárbérlési lehetőség is van. Tovább haladva a sétáló utcán a tófürdő felé butikok, kávézók és fagylaltozók között érdemes a fák mögött megbúvó épületekre is figyelmet fordítanunk. A sétáló utcát az 1920-as években épült villák szegélyezik, amelyek ma már felújított formában apartmanoknak és kávézóknak adnak helyet. A sétáló utca közepén találjuk a Fontana Filmszínház épületét, vele szemben pedig az id. dr. Moll Károly teret egy szökőkúttal és mögötte Moll Károly egész alakos bronz szobrával. Moll Károly a súlyfürdő „atyja”, amit Hévízen fejlesztett ki az 1950-es években. Az utca végén a Fedett fürdő épületével találjuk szembe magunkat. 1968-ban adták át a Terápiás Centrumot, amit a helyiek Fedett fürdőnek hívnak. 2004-ben felújították és azóta is folyamtosan bővítik, továbbfejlesztik. Külső falán tekinthető meg a Pantheon, előcsarnokában pedig az a Jupiter kő található, ami tanúsítja, hogy már 2000 évvel ezelőtt is éltek itt emberek. Szívesen hallana még néhány érdekességet a Sétáló utcáról? Töltse le audio anyagunkat, és térképünk segítségével ismerje Hévíz titkait. Nézzen körül 3D túránkban!   Városháza Építészeti látványosság az 1998-99-ben épült hévízi Városháza új épülete, melynek alapkövét az akkori polgármester és Farkas Bertalan, űrkutató mérnök, dandártábornok, Magyarország első űrhajósa tette le. A Hévíz egyik fontos látványosságai közé tartozó épületet 1950-ben építették, az akkori községháza mögött. 1997-ben kezdték el az újjáépítés munkálatait. Az alapkövet 1998. január 31.-én Farkas Bertalan Magyarország első űrhajósa, és a város polgármestere tették le. A terveket Reinholz Péter Kossuth díjas építész koordinálása alatt Benczur László és Takács Péter készítették. Az épület hasznos alapterülete: 3367 m2. Az épületben kaptak helyet a Polgármesteri hivatal dolgozói, akik minden munkanapon fogadják az ügyfeleket. A déli szárnyban helyet kapott egy 200 fő befogadóképességű konferencia- és színházterem, amely a testületi üléseken kívül helyet ad tudományos, kulturális és egyéb rendezvényeknek. Nézzen körül 3D túránkban!   Egregyi borospincék Hévíz egregyi városrésze a gasztronómiáról ismert. A város központjától egy kellemes 25 perces sétával érhetnek ki a borospincékhez. Útközben elhaladnak a Jézus szíve templom mellett a Zrínyi utca végén, vagy útba ejthetik a római kori ásatásokat az Attila utca végén. Esténként megtelnek a szőlősorok között épült borozók és éttermek. A fürdőzés során kifáradt vendégek itt feltöltődhetnek egy kellemes vacsorával, vagy borkóstolóval, akár élőzene kísérete mellet. A hagyományos magyar konyha mellett nemzetközi konyhák ételeit is megkóstolhatják a vendégek az éttermek nyitott teraszain, vagy a hangulatos borospincékben. A Dombföldi utcán a pincék között tovább sétálva elérnek az Árpád-kori templomhoz, ami Hévíz egyik legszebb épített öröksége. Töltse le és hallgassa meg érdekességeinket Egregyről! Nézzen körül 3D túránkban!     Fontana Filmszínház A mozi két vetítő teremmel rendelkezik, a nagyobb 104 főt tud befogadni, a kisterem pedig 8 fő befogadására alkalmas. A digitális technikával ellátott moziban a képi és a hangtechnika is megfelel a legmodernebb elvárásoknak. A sikerfilmek mellett hazai és nemzetközi művészfilmekkel várja a nézőket, akár 3D-ben is.   Büfé sor A Széchényi utcai nagyparkoló melletti épületek alkotják a „büfé sort”. Ha a Balaton felől érkezik Hévízre, akkor az első kereszteződésben jobbra fordulva a Széchényi utcára ér, és az erdősáv elhagyása után már láthatja a büféket. Ha egy ízletes lángosra, vagy sült kolbászra támadt étvágya, akkor itt válogathat a legjobb büfék közül. Emellett éttermek is várják a hagyományos ebédre vagy vacsorára éhezőket. A büfék között ajándék boltok is találhatók, ahol hévízi ajándékokat vagy az üdülés során nélkülözhetetlen úszógumit is beszerezheti. Esténként gyakran élő zenével, és műsoros vacsorával várják a szórakozni vágyókat.   Szobrok, köztéri alkotások Köztéri alkotásokkal, szobrokkal szinte minden utcában találkozhatunk a városban, melyek többsége Marton László híres szobrászművész alkotásai. Hévízi Szoborparkként ismert a Tó-fürdő parkjában található szoborcsoport, ahol egymás mellett láthatjuk a magyar irodalom három neves alakjának mellszobrát: Móricz Zsigmondnak (Kutas László alkotása) , Csokonai Vitéz Mihálynak (Rátonyi József műve) és Berzsenyi Dánielnek (Riger Tibor alkotása). A Fedett fürdő falán található 13 emléktábla a fürdő és az ott megfordult betegek legjelentősebb alakjainak állít emléket. Kerubok   A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek, és nagyon hasonlítanak a Zsolnay család pécsi kerubjaihoz. Az oroszlánból és sasból összegyúrt sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak, és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. Képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket legenda szerint a Festetics család. Ha valaki is úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak. Ám más elmesélők szerint nem a kerubok, hanem a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas szólal meg, ha valaki szerelem nélkül távozik a városból. De erre még soha nem volt példa...   A Tó Tündére A Tó Tündére szobor  Molnár Jenő alkotása, melyet 2000-ben avattak fel. A szobor a gyógyfürdő bejáratával szemben található a dr. Schulhof Vilmos sétányon. A tündér jobb kezével Hévíz címerét óvja, amely egy kerubot illetve egy tündérrózsát ábrázol. Flavius Theodosius a dajkával   A szobor Farkas Ferenc 2015-ben elkészült munkája, mely jelenleg a Római Romkertben csodálható meg, Egregyen. A szobor egy hévízi legendának állít emléket, mely szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája minden áron szeretett volna meggyógyítani, ezért minden nap imádkozott Szűz Máriához. A Szűz imáit meghallgatva gyógyvízű forrást fakasztott, mely meggyógyította Flaviust, így megerősödve később a Római Birodalom egyik legnagyobb császára lett. A gyógyvízű forrásból később egy egész tó keletkezett. Az a Hévízi-tó egyik legendája. Az Otthon kapuja   A szoboregyüttes a Római Romkertben található meg, az Egregyi Múzeum mellett, mely egy átlagos római ház bejáratát ábrázolja. A ház ajtajában lévő dán dogra emlékeztető kutya a védelmet szimbolizálja. Dr. Moll Károly szobra   Marton László alkotása, mely 2003-ban készült el. Dr. Moll Károly 1920-tól fogva Hévízen dolgozott orvosként, nevéhez fűződik a súlyfürdő feltalálása illetve a Hévízi-tó áramlási térképének elkészítése. Munkássága megalapozta a ma már jól ismert Hévízi Tradicionális Kúrát. Szent István mozaik képe   A tűzzománc kép Morvay László alkotása, mely 1999 óta díszíti a Városháza Zrínyi utcára néző oldalát. A mozaikon Magyarország első királya, az államalapító Szent István szerepel. Nymphae díszkút A Nymphae díszkút Marton László szobrászművész alkotása, mely 1998-ban készült el. A Városháza előtti dísztéren található meg. Szent András kereszt V. Majzik Mária 1999-ben készült munkája a Tófürdő napozóteraszán tekinthető meg. A szobor a Hévízi-tó forráspontja felett lett elhelyezve, és Szent Andrást ábrázolja a kereszten, akiről a nevét kapta a helyi reumakórház. Braille terepasztal Kalmár Katalin műve nem csak a szemet kápráztatja el, hanem a látássérülteknek is segít, hogy megtapasztalhassák Hévíz csodáit. A Braille írással feltűntetett információk mellett a terepasztal különlegessége, hogy a tó medre és forráspontja is kidolgozásra került. Jelenleg a Festetics téren tekinthető meg. Ivókút - Rózsakert   Hévízen a Tradicionális Kúra egyik kiegészítő eleme az ivókúra, mely kifejezetten javasolt emésztési problémák esetén. A Rózsakert épületében 2012-ben átadott ivókút egy gyönyörű tavirózsát ábrázol, az oszlopa pedig kerubokkal lett díszítve. Ivókút - Szent András Reumakórház     

title: Hévízi városrészek, szobrok, piac

description: Hévízi Termelői Piac, sétálóutca, egregyi borospincék, mozi, büfésor, ivókút, szobrok

címkék: ;Hévíz;Látnivalók;Városnézés;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Épített örökség

lead:

tartalom: + 1 Fedezze fel városunk nevezetes épületeit, látnivalóit Kikről kapták a nevüket a Schulhof sétány épületei? Mit találhat meg a Sétálóutcán? Hányan férnek be a Kék templomba? Miért hívják Jézus Szíve templomot a Fradi templomnak? Mikor tették le a Városháza alapkövét? Hányszor restaurálták az Árpád-kori templomot? Milyen alkalmakat tartanak a Református-evangélikus templomban? Milyen kiállítások találhatók a Muzeális Gyűjteményben? Mit vehet a Hévízi Termelői Piacon? Mit jelképeznek a Flavius - kívánságszalagok a Villa Rustica romjainál? Milyen legendás lények a kerubok? Itt mindenre választ találhat!   Köztéri alkotásokkal, szobrokkal szinte minden utcában találkozhatunk a városban, melyek többsége Marton László híres szobrászművész alkotásai. Hévízi Szoborparkként ismert a Tófürdő parkjában található szoborcsoport, ahol egymás mellett láthatjuk a magyar irodalom három neves alakjának mellszobrát: Móricz Zsigmondnak (Kutas László alkotása), Csokonai Vitéz Mihálynak (Rátonyi József műve) és Berzsenyi Dánielnek (Riger Tibor alkotása). A Fedett fürdő falán található 13 emléktábla a fürdő és az ott megfordult betegek legjelentősebb alakjainak állít emléket. dr. Schulhof Vilmos sétány A sétány a tófürdő körüli park része. A sétáló utca végén álló Fedett fürdő épületétől induló dr. Schulhof Vilmos sétány a Tófürdő főbejáratához vezet. A platánfákkal beárnyékolt, padokkal szegélyezett sétány egyik oldalán a hévízi tó, másik oldalán a Szent András Reumakórház történelmi épületei tárulnak elénk. Az itt látható épületek az 1870-es években épültek, majd az 1900-as évek elején alakították át őket a ma is látható kétszintes házakká. Mindegyik épületnek külön története van. A térképünk hátoldalán szereplő sorrend alapján IDE kattintva letöltheti az hanganyagot, amelyekből még több érdekességet is megtudhat a sétányról. Nézzen körül 3D túránkban!     Sétálóutca A Rákóczi utca teljes hosszában sétálóutcaként funkcionál. Ez az utca köti össze a Széchenyi utcát (a főutcát) a dr. Schulhof Vilmos sétánnyal. A sétálóutca elején található a Tourinform Iroda, a Széchenyi utca felől a jobb oldalon. Az iroda egész évben várja az érdeklődőket környékbeli programajánlatokkal és turistainformációkkal. Az irodában kerékpárbérlési lehetőség is van. Tovább haladva a sétálóutcán a Tófürdő felé butikok, kávézók és fagylaltozók között érdemes a fák mögött megbúvó épületekre is figyelmet fordítanunk. A sétálóutcát az 1920-as években épült villák szegélyezik, amelyek ma már felújított formában apartmanoknak és kávézóknak adnak helyet. A sétálóutca közepén találjuk a Fontana Filmszínház épületét, vele szemben pedig az id. dr. Moll Károly teret egy szökőkúttal és mögötte Moll Károly egész alakos bronz szobrával. Moll Károly a súlyfürdő „atyja”, amit Hévízen fejlesztett ki az 1950-es években. Az utca végén a Fedett fürdő épületével találjuk szembe magunkat. 1968-ban adták át a Terápiás Centrumot, amit a helyiek Fedett fürdőnek hívnak. 2004-ben felújították és azóta is folyamatosan bővítik, továbbfejlesztik. Külső falán tekinthető meg a Pantheon, előcsarnokában pedig az a Jupiter-kő található, ami tanúsítja, hogy már 2000 évvel ezelőtt is éltek itt emberek. Szívesen hallana még néhány érdekességet a Sétálóutcáról? Töltse le audio anyagunkat, és térképünk segítségével ismerje Hévíz titkait. Nézzen körül 3D túránkban! Városháza Építészeti látványosság az 1998-99-ben épült hévízi Városháza új épülete, melynek alapkövét az akkori polgármester és Farkas Bertalan, űrkutató mérnök, dandártábornok, Magyarország első űrhajósa tette le. A Hévíz egyik fontos látványosságai közé tartozó épületet 1950-ben építették, az akkori községháza mögött. 1997-ben kezdték el az újjáépítés munkálatait. Az alapkövet 1998. január 31.-én Farkas Bertalan Magyarország első űrhajósa, és a város polgármestere tették le. A terveket Reinholz Péter Kossuth díjas építész koordinálása alatt Benczur László és Takács Péter készítették. Az épület hasznos alapterülete: 3367 m2. Az épületben kaptak helyet a Polgármesteri hivatal dolgozói, akik minden munkanapon fogadják az ügyfeleket. A déli szárnyban helyet kapott egy 200 fő befogadóképességű konferencia- és színházterem, amely a testületi üléseken kívül helyet ad tudományos, kulturális és egyéb rendezvényeknek.   Nézzen körül 3D túránkban!     Árpád-kori templom Hévíz kis város, mégis azt mondhatjuk, hogy templomokban bővelkedik. Négy egyedi építészeti stílusban készült szent helyet tekinthetnek meg a városba érkező vendégek. A legrégebbi múlttal rendelkező templom a XIII. századból ránk maradt Árpád-kori templom, mely az egregyi városrészben található. A templom építésének pontos ideje nem ismert, valószínűleg a 13. század közepe körül építhették. 1341-ben említik először írásos emlékek. Az épület a 16-17. században erősen megsérült; később a barokk korban, 1731-ben renoválták. Szerencsére az átalakításkor csak a legszükségesebbeket javították, így megmaradt a templom középkori formája. E felújításkor készítették a belső és külső díszítő festéseket, a hajómagasítást és pótolták a boltozatokat is. A templom első védőszentje Alexandriai Szent Katalin volt. Az újjáépítés után újraszentelték; új védőszentje Szent Magdolna lett. Ezt követően a templomot még többször restaurálták: 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben és 1991-ben, legutóbb pedig 2015-ben. A déli oldalon nyitott barokk ajtót találunk. A torony boltozatát a 18. században újították meg, ehhez csatlakozik egy négyszögletű templomhajó. A templom belsejében az egyetlen díszítő- illetve térgazdagító elem az északi fal fülkesora. Fontos megemlítenünk a templom falfestését. Nem középkori eredetű, de ékes bizonyítéka a templom építészeti gazdagodásának. Bemutatja a népi formakincs tiszteletét. Az épület belsejében román korból származó keresztelőmedence töredéke található, valamint egy középkori felszentelt kereszt. A templom egyenes szentélyű, egyhajós, keletelt, térszerkezete könnyen áttekinthető. A tornya háromemeletes, gazdag kialakítású, az egyes szinteken kettős és hármas ikerablakok nyílnak. A tornyot csűrlős sisak zárja le, amelyet nyolc fagerenda merevít. Alapjait tekintve főként a faépítészet formáit őrizte meg. A külső felületeken megmaradtak a festett díszítések és a bekarcolt formák. Tudta Ön, hogy: a Balaton környékén épen maradt három Árpád-kori templom egyike az Egregyi templom? Szeretne még ennél is több érdekességet hallani a templomról? Töltse le hanganyagunkat! Nézzen körül 3D túránkban!   Jézus Szíve Templom A borozósor felé vezető úton található a sokak által „zöld templomnak” is nevezett egregyi Jézus Szíve Templom. A templomot Bocskai János építész tervei alapján építették. A harangtorony a 20. század elején, a templomhajó 1994-95-ben épült fel. A harangtorony eredetileg kétszintes volt, 1905-ben építették. A harmadik szintet 1937-ben építették hozzá. A torony neoromán stílusban épült, ablakai ikerablakok, benne kis- és nagyharang is található. A kisharangot Mária Magdolna tiszteletére 1905-ben, a nagyharangot pedig hősi halottai emlékére öntette az egregyi község 1937-ben. Az I. világháborúban elesettek emlékére a köpeny közepén lévő kőtáblán szerepel a 16 hősi halott. Emlékükre a torony mellé 16 hársfát is ültettek, azok tövébe fejfát, melyre felvésték a neveket, születésük és haláluk időpontját. Az ültetett fákból mára már csak 6 áll. Emléktáblát helyeztek el a II. világháború halottainak tiszteletére is, a harangtorony falára, melyen az elesett egregyi fiatalok neve is szerepel. Később a tábla kikerült a templomkertbe. A templomhajót 1994-ben kezdték el építeni Bocskai János tervei alapján. Majd Dr. Ladocsi Gáspár dandártábornok, tábori püspök szentelte fel 1995. április 22-én. A templomot Fradi templomnak is nevezik, mivel a Ferencvárosi Torna Club jelentős támogatást nyújtott az építéshez. A klubbal való szoros kapcsolatot jelzik a belső kialakításban a fehér és zöldszínek, valamint a kis emléksarok. Tudjon meg még több érdekességet a templomról! Töltse le audioanyagunkat! A Szentmisék időpontjait itt találja! Nézzen körül 3D túránkban!   Szentlélek Római Katolikus templom A legmodernebb és legújabb templomot már a városba vezető főutca elejéről is jól lehet látni, mivel kék csúcsai a magasba törnek. A városházával szemben lévő Szentlélek Római Katolikus templom mintegy 1000 fő befogadására képes. A templom Bocskai János építész tervei alapján készült. Három év alatt épült fel a város és a lakosság támogatásával. A hét ég felé törő torony már messziről útbaigazítja a városba látogatókat. A hét torony a Szentlélek hét ajándékát jelképezi. A Városházával együtt avatták fel 1999. szeptember 9.-én, Szendi József már nyugalmazott érsek szentelte fel. A templombelsőben a modern építészet és a hagyomány ötvöződik, melyet főként a szép faborítás hangsúlyoz. Jó akusztikája miatt alkalmas orgonahangversenyek megtartására is. A gótikus stílus formáira emlékeztető színes ablakok Simon Endre hévízi művész munkáját dicsérik. A szentély falán található kereszt torzó 200 éves műkincs, mely adományként került a templomba, restaurálását Károlyi Gyula restaurátor, festőművész végezte. Az oltár bal oldalán lévő bronz Krisztus-szobrot Marton László munkája. Ugyancsak az ő munkája a jobb oldalon álló, magyar koronát viselő Magyarok Nagyasszonya című borzszobor. A falakon lévő tűzzománc képeket Morvay László készítette. A faszerkezetet Kováts Tibor, a belső famunkálatokat Hegedűs András készítette. A tornyokban négy harang található. A templom kertjében és közelében több szobor, dombormű található. A legmagasabb toronyban nem helyeztek el harangot statikai okok miatt. A balra lévő toronyban két harang szólal meg, az egyiket Szent Péter tiszteletére öntette Dr. Horváth Béla és családja, a másikat pedig a régi templomból helyezték át. A jobbra lévő torony egyik harangját Szent Pál tiszteletére öntötték özv. Varga Imréné adományaiból, a másik harangja pedig szintén a régi templomból való. Töltse le Ön is audioanyagunkat!  A Szentmisék időpontjait itt találja! Nézzen körül 3D túránkban!   Református - evangélikus templom Negyedik templomként a Református - evangélikus templomot kell megemlíteni, amely a Helikon utcában várja híveit. A templomot a református és az evangélikus felekezet egyaránt használja istentiszteletek, illetve gyülekezeti alkalmak lebonyolítására. Igaz ugyan, hogy a város lakosságának csak kis része református illetve evangélikus, de évente több ezer hasonló felekezetű látogató érkezik a városba, belföldről és külföldről egyaránt. A Hévízen élő reformátusoknak sokáig nem volt temploma, magánházaknál és a Gyógyfürdőkórház kultúrtermében tartották alkalmaikat. Az evangélikusok pedig a mozi kistermében, majd Hotel Alba társalgójában és a kórház kultúrtermében. A város képviselő-testülete 1994-ben adományozta a jelenlegi telket a felekezeteknek. Az építkezést az önkormányzat is támogatta, majd gyűjtés is indult a 1995-ben elkezdett munkálatok további költségeinek fedezésére. A református templom alapkövét 1997. június 21-én tették le. A kész templomot Dr. Harmati Béla evangélikus, és Dr. Márkus Mihály református püspökök szentelték fel. A toronyban lévő harang nyitott boltív alatt helyezkedik el, Borsos Károly családjával együtt adományozta a templomnak. Az Istentiszteletek időponjtairól itt találhat információt! Szeretne még több érdekességet megtudni a templomról? Töltse le hanganyagunkat! Nézzen körül 3D túránkban!      Fontana Filmszínház A mozi két vetítő teremmel rendelkezik; a nagyobb 104 főt tud befogadni, a kisterem pedig 8 fő befogadására alkalmas. A digitális technikával ellátott művészmoziban a képi és a hangtechnika is megfelel a legmodernebb elvárásoknak. A sikerfilmek mellett hazai és nemzetközi művészfilmekkel várja a nézőket. Muzeális Gyűjtemény Hévízen nemcsak testben, hanem szellemben is felfrissülhet. Egy kellemes délutáni séta során érdemes megtekinteni a Hévíz Muzeális Gyűjteményt, mely a sétálóutcai Fontana Filmszínház emeletén található. Keddtől szombatig 10.00 – 18.00 óra között várja az érdeklődőket, látogatása ingyenes. Hévíz történetét bemutató állandó tárlat nyílt 2012 márciusban, amely a tó keletkezésétől egészen napjainkig mutatja be a település történetét, a gyógytó és a település kialakulását, valamint számos érdekes orvosi és gyógyászati emléket. A bemutatott tárgyak jelentős része magángyűjtőktől származik, de megannyi darabot kaptak a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum gyűjteményéből is. A város első állandó tárlatának legrégebbi darabja egy 1500 éves kerámia edény, a legkülönlegesebb pedig talán az az 1818-ban megjelent angol könyv, amelyet írója, Richard Brighton gróf ajándékozott Festetics Györgynek, a hévízi tó akkori birtokosának A Múzeum további állandó kiállítása: „Szalay Katalin oklevélgrafikái”. A múzeumban az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások is megtekinthetőek. A múzeum JELENLEG zárva tart! Az épület külső homlokzatát Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész Forrás című alkotása díszíti. Aki hosszabb időre érkezik Hévízre és a gyógykúra alatt a kultúra is fontos számára, azoknak ajánljuk figyelmébe a Városi Könyvtárat, ahol magyar és idegen nyelvű könyvek egyaránt kölcsönözhetőek.   Jó szórakozást kívánunk és szellemi feltöltődést! Még több érdekesség az Art moziról és a Muzeális Gyűjteményről letölthető audioanyagunkban! Nézzen körül 3D túránkban!    3D a hévízi moziban   Büfésor A Széchényi utcai nagyparkoló melletti épületek alkotják a „büfésort”. Ha a Balaton felől érkezik Hévízre, akkor az első kereszteződésben jobbra fordulva a Széchényi utcára ér, és az erdősáv elhagyása után már láthatja a büféket. Ha egy ízletes lángosra, vagy sült kolbászra támadt étvágya, akkor itt válogathat a legjobb büfék közül. Emellett éttermek is várják a hagyományos ebédre vagy vacsorára éhezőket. A büfék között ajándékboltok is találhatók, ahol hévízi ajándékokat vagy az üdülés során nélkülözhetetlen úszógumit is beszerezheti. Esténként gyakran élőzenével, és műsoros vacsorával várják a szórakozni vágyókat.      Egregyi borospincék Hévíz egregyi városrésze a gasztronómiáról is ismert. A város központjától egy kellemes, 25 perces sétával érhetnek ki a borospincékhez. Útközben elhaladnak a Jézus szíve templom mellett a Zrínyi utca végén, vagy útba ejthetik a római kori ásatásokat az Attila utca végén. Esténként megtelnek a szőlősorok között épült borozók és éttermek. A fürdőzés során kifáradt vendégek itt feltöltődhetnek egy kellemes vacsorával, vagy borkóstolóval, akár élőzene kísérete mellet. A hagyományos magyar konyha mellett nemzetközi konyhák ételeit is megkóstolhatják a vendégek az éttermek nyitott teraszain, vagy a hangulatos borospincékben. A Dombföldi utcán a pincék között tovább sétálva elérnek az Árpád-kori templomhoz, amely Hévíz egyik legszebb épített öröksége. Töltse le és hallgassa meg érdekességeinket Egregyről! Nézzen körül 3D túránkban!        Római katona sírja A római katona sírja, vagy más nevén a késő római téglasír Hévíz Egregy nevű településrészében található. A sír téglából, oltatlan mésszel készült. 1925-ben találtak rá földmunkák során, teljes épségben. A sír leletei II. Constantinus római császár korából valók. Találtak bronz övcsatot, ruhakapcsot, vaskést, a császár pénzét, valamint egy római katona csontvázát. A leleteket a keszthelyi Balatoni Múzeumban helyezték el, a csontváz pedig a feltárás helyszínén került bemutatásra. A sírtól néhány száz méterre, keleti irányban a 2001 és 2004 között feltárt Villa Rustica közelében egy korai császárkori római villa maradványait is feltárták 1931-ben. A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták. Az Egregyi utca egyik házának udvarán ásás közben téglaégető kemencét találtak. A környéken talált leletek arról tanúskodnak, hogy az itt élők gazdagon élték életüket. Ezt mutatja, hogy az Árpád-kori templom felé vezető úton cserépedényben 276 darab 4. századból származó római érmét találtak. Hogy még több információt megtudjon a katonáról, töltse le a róla szóló hangfájlunkat! Nézzen körül 3D túránkban!     Római kori romkert Már a régi rómaiak is felfedezték és használták a hévízi tavat. Erről tanúskodik az Attila utca végén található Római kori Romkert, amit 2011-re teljes egészében felújítottak. 1931-ben bukkantak rá a korai császárkori római villa maradványaira, majd ennek közelében 2001 és 2003 között tárták fel a Villa Rustica épületét. A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták. Az I. és II. század fordulóján egy nagyméretű kőépületet emeltek a helyére, amely 45 m hosszú és csaknem 23 m széles volt, tehát több mint 1000 négyzetméter alapterületű. A kelet felől porticussal (oszlopos tornáccal) ellátott épület meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével is rendelkezett. Ennek ellenére nem biztos, hogy az épület a villagazdaság lakóépülete volt (villa urbana) hiszen központi fűtésnek nem találták nyomát. Az épület vélhetően a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belső elrendezéssel újjáépült, sőt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták. A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetően valamilyen gazdasági tevékenységre használták Kíváncsi rá milyen kertépítészeti megoldásokkal éltek a rómaiak? A romkertnél található információs tábla elárulja. További érdekességekért tölse le audio anyagunkat a Romkertről! Nézzen körül 3D túránkban!     Flavius-kívánságszalagok a Villa Rustica romjainál Több száz kívánság szalagokra írva díszítik az Attila utca végén, az Egregyi Múzeumnál található római kori romkertet. A színes szalagok elhelyezésével életre keltünk egy római kori mondát. A legismertebb hévízi legenda, amely a tó keletkezéséről és csodatévő hatásáról maradt fenn, Flavius Theodosius római császárhoz kötődik. A legenda szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája nap, mint nap Szűz Máriához imádkozott, a kisfiú gyógyulását kérve. A Szűzanya meghallgatta fohászát és válaszként forrás fakasztott. A gyógyforrásból egész tó keletkezett, melynek vizében rendszeresen fürdette a dajka a beteg gyermeket. Flavius csodával határos módon a víztől meggyógyulva, erős, egészséges uralódóvá, a Római Birodalom császárává vált. Hálából 391-ben a kereszténységet államvallássá nyilvánította egész birodalmában. A legendás gyógytó nem más, mint a Hévíz Tó, melynek vizében azóta több ezren gyógyultak meg, nyerték vissza az egészséges mozgás örömét. A FLAVIUS KÍVÁNSÁGSZALAGOK HAMAROSAN ISMÉT VISSZAKERÜLNEK A RÓMAI KORI ROMKERTBE!   Hévízi Termelői Piac A régi idők hangulatát idézve kedden, csütörtökön és szombaton a hévízi nagyparkoló mögötti terület árusokkal telik meg. Alkalmanként autentikus zenék kíséretében méztermelők, savanyúság- és gyümölcslé készítők, sajt- és zöldségárusok termékeivel találkozhat a látogató.   A friss kenyeret, kolbászokat, a házilag készített süteményeket és tehéntejet akár meg is kóstolhatjuk vásárlás előtt. A finom áruk mellett mesteremberek árulják portékáikat, helyben vásárolhatunk cserépedényeket, kosarakat vagy akár kézi készítésű szappanokat. A Hévízi Termelői Piac a tudatos vásárlóknak kínál minőségi és vegyszermentes termékeket. A vásárlással pedig nem csak a környéken élő termelőket támogatjuk, hanem az egészséges életmód mellett döntünk. A Hévízi Termelői Piac mellett döntött már az a közel 800 árus is, akik időről-időre kézműves termékeiket kínálják a vendégeknek. Látogasson el hozzánk Ön is! A piac az alábbiak szerint tart nyitva: április 1-től december 31-ig: kedd: 7:00-13:00 csütörtök: 13:00 -19:00 szombat: 7:00 -13:00 január 1-től március 31-ig: csütörtök: 12:00 -18:00 szombat: 7:00 -13:00 A termelői piac legfrissebb híreiről a Facebookon is értesülhet. Sok érdekességet megtudtat a termelői piacról ha meghallgatja a Nyugat Rádió által készített riportot is! Nézzen körül 3D túránkban!      Kerubok A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek, és nagyon hasonlítanak a Zsolnay család pécsi kerubjaihoz. Az oroszlánból és sasból összegyúrt sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak, és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. Képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket legenda szerint a Festetics család. Ha valaki is úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak. Ám más elmesélők szerint nem a kerubok, hanem a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas szólal meg, ha valaki szerelem nélkül távozik a városból. De erre még soha nem volt példa...

title:

description:

címkék: ;Hévíz;Hévízi tó;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Tófürdő épületek és villák

lead:

tartalom: + 1     Hévízgyógyfürdő részei napjainkban Tófürdő Főbejárata a kerub szobrokkal - dr. Schulhof Vilmos sétány felől Központi épület, 4 fedett medence térrel, pihenő terekkel és teraszokkal, ami a főbejárattól és a Festetics Fürdőháztól függőfolyosón keresztül közelíthető meg, mert a tó fölé, cölöpökre épült Festetics Fürdőház, mely a fürdő déli bejárata az Ady Endre utca felől, a legkésőbb elkészült, tóparton álló épület, itt kapott helyet a wellness központ Iszap medence, ami a Festetics Fürdőház és a Központi épület között a tóban helyezkedik el. Deák téri, avagy Nyári Bejárat, ami csak időszakosan tart nyitva. Nyári öltöző. A tó keleti partján álló, fa épület, ahol öltöző kabinok és napozó teraszok találhatók. Medve napozó. A tó dél-keleti partján álló külön napozóterasz.   dr. Schulhof Vilmos sétány villái A sétány a tófürdő körüli park része. A sétáló utca végén álló Fedett fürdő épületétől induló dr. Schulhof Vilmos sétány a tófürdő főbejáratához vezet. A platán fákkal beárnyékolt, padokkal szegélyezett sétány egyik oldalán a hévízi tó, másik oldalán a Szent András Reumakórház történelmi épületei tárulnak elénk. Az itt látható épületek az 1870-es években épültek, majd az 1900-as évek elején alakították át őket a ma is látható kétszintes házakká. Mindegyik háznak külön története van.   Hévízi Tófürdő története Hévízgyógyfürdő 1795 és 1905 között Az első, még téglalap alaprajzú, két épületrészből álló fürdőépületet 1795-ben építtette a tó fölé Gróf I. Festetics György földbirtokos.  A gyógyvíz jótékony hatásainak híre 1801-be már Bécsbe is elért, egy 1818-as beszámolóban pedig már említi a fehér tavirózsák jelenlétét a tóban, melyekhez 1898-ban további indiai fajokkal telepítettek. 1858-ban megkezdődtek a tó körüli fásítások, a fürdőépületek modernizálása, és a tóparti vendégépületek kialakítása. A Tó központjában a férfi és női tükörfürdő (kabinokkal körülhatárolt fürdő) kapott helyett, de sokan az akkor még jóval szélesebb hévízi kifolyót használták fürdőzésre. Hévízgyógyfürdő 1910-1920-as években 1905-től Reichl Vencel bérlő mindent elkövetett, hogy Hévízt nemzetközi fürdővárossá fejlessze. A korábbi fürdőépületet kupolás épület váltotta fel, számos modern szálló és vendéglő, valamint a gyógyhelyen elengedhetetlen „Kúrszalon” megéülése is neki köszönhető. 1907-ben a régi vert híd helyén fedett híd épült, és elkészült a két tornyú, jellegzetes főbejárat.  Ugyanebben az évben épült a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda. 1911-ben a város megkapta a  „gyógyfürdő jellegű település” címet. Hévízgyógyfürdő az 1930-as években 1926 után a fejlesztések új erőre kaptak. Megépült  a jellegzetes tóparti Fürdőépület, valamint 1932-ben üvegtetőt kapott a főépület, ami ezzel teljesen fedetté vált. 1930-ban már 7 szálloda, 11 vendéglő és 40 villa állt a községben, a éves szinten csaknem 16 ezer vendéget pedig változatos kulturális élet fogadta. Ezekben a boldog békeidős években  volt főorvos Hévízen dr. Schulhof Vilmos, aki munkásságával sokat tett a hévízi gyógyászat népszerűsítéséért, ma a Tófürdő melletti sétány viseli nevét. Hévízi épületek 1945 előttről Az első fürdőépülettel (1795) egy  időben megépült a gyógyításra (érvágás = köpölyözés) használt „köpülöző ház”. Míg az 19. század első felében a tó környéke csupán nádas, lápos területekből állt, addig az 1850-es évektől tudatosan építették a szebbnél szebb szállóépületek. 1870-ben már állt a I-VII. ház, melyek közül a Hetes Ház volt az egyetlen kétszintes épület. Épült egy római katolikus kápolna is (melyet később lebontottak), majd az 1900-as évek elején megépültek a szállók, bazárépületek,  valamint a „Kúrszalon”, ami a báloknak, hangversenyeknek adott helyet. Hévízgyógyfürdő az 1950-1960-as években 1948-ban, az addig Festetics tulajdonú Tófürdőt és minden kapcsolódó épületet, parkot államosítottak, és megkezdődött az állami üdültetés időszaka. 1952-ben létrehozták a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, és még ebben az évben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították Hévízt. 1968-ra elkészült az ország akkor legmodernebb, balneoterápiás gyógyászati eszközökkel teljesen felszerelt fedett fürdőépülete. Ebben az időszakban kezdte munkásságát Hévíz nemzetközi hírű reumatológus orvosa, id. dr. Moll Károly, a súlyfürdő feltalálója.   Hévízgyógyfürdő az 1970-80-as években Az idegenforgalom a 70-es években olyan mértékben megnövekedett /immár a nyugati vendégeknek is köszönhetően/, hogy további minőségi szállodák építése, és a Tófürdő épületek újjáépítése is szükségessé vált. A korábbi kupolás épületeket 1977-től folyamatosan vörösfenyő borítású, tornyos épületek váltották fel. A teljes felújítás 1985-re fejeződött be, de a vendégek nem sokáig élvezhették az új létesítményt, hiszen az egy tűzvész következtében 1986. március 3-án teljesen megsemmisült. Az új épületek végül 1989-ben készültek el. Hévízi Tradicionális Kúra A hévízi kénes víz jótékony hatásairól először 1780-ban olvashatunk. Kezdetben a fürdőzés mellett csak az érvágást alkalmazták gyógymódként, szanatórium is csak 1907-ben épült a településen. A település első híres orvosa Schulhof Vilmos, aki a mozgásszervi rehabilitációban a fürdőzés mellett már elektroterápiát és röntgent is alkalmazott. A hévízi gyógyászat az 1950-es évektől id. dr. Moll Károly munkásságának köszönhetően új lendületet vett, 1968-ban pedig az ország legmodernebben felszerelt balneoterápiás fürdőépülete épült meg a városban. A szolgáltatások azóta a kezelések széles spektrumával bővültek, de a hévízi tradicionális kúra alapjai továbbra is a következők: gyógyvizes fürdőzés, gyógyiszappakolás vagy iszapfürdő, és a Moll Károly féle súlyfürdő. Ezeket egyéni igények szerint egészíthet ki ivókúra, gyógymasszázs, mozgás-, fiziko- vagy hidroterápia. Kedves emlékek Hévízről A fürdőhely az elmúlt 220 év során számos vendéget vonzott, akik lehettek hírességek vagy kevésbé híres emberek de kivételes esetben még híressé vált állatok is. Míg az 1800-as években teljesen természetes volt, hogy állatokat hajtottak a vízbe, addig 1914-ben már egész nagy látványosságot keltett, mikor Nelly-t, a fájós lábú elefántot Hévízre költöztették. A volt cirkuszi elefántnak napi kétszeri iszapos, gyógyvizes fürdőzést ír elő a Fővárosi Állatkert állatorvosa, amit ő nagy kedvvel teljesített. A 3 éves elefánt annyira népszerűvé vált, hogy a város számára plusz turisztikai vonzerőt jelentett, a vendégek pedig naponta, kosárnyi finomságokkal lepték meg, pl. friss cseresznyével.  Nelly gyógyüdülésének sajnos a háború kitörése vetett véget. Nelly történetéről a Fővárosi Állatkert oldalán is találhatunk egy rövid beszámolót!    

title: Hévízi fürdő épületek, villák

description: SCHULHOF SÉTÁNY VILLÁI, történelmi fürdő épületek, tófürdő történelme

címkék: ;Hévíz;Tófürdő;Hévízi tó;Villa;Épület;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Természeti kincsek

lead:

tartalom: + 1 A tó élővilága a víz hőmérsékletének és vegyi összetételének köszönhetően egyedi. Magyarország növény-, és állatvilágnak néhány faja csak itt található meg. TÜNDÉRRÓZSÁK A TÓBAN Bátran mondhatjuk, hogy a hévízi tó legkülönlegesebb növényei a tündérrózsák, vagy tavirózsák. Richard Bright angol orvos-utazó is megemlékezik már a különleges virágokról 1815-ből származó könyvében.  A tóban a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba L.var. minor) az őshonos – ami ugyan a tóból szinte már kiszorult, de sokat találhatunk belőle a kifolyón. Az 1800-as évek végén több kísérletet is tettek különféle tündérrózsafajok megtelepítésére, melyek közül az indiai vörös tündérrózsa (Nympaea rubra var. loniflora) virág meghonosítása zárult sikerrel. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban. Azóta a növény igazi jelképévé vált a városnak, ma már több színvariációját is láthatjuk a tóban és a kifolyón. Tudta Ön, hogy a vörös tündérrózsa hazája valójában a trópusi Kelet-India, Bengália? egy-egy tő egy nyáron akár 10-20 levelet is fejleszt? a virágok késő éjjel nyílnak és másnap délelőtt csukódnak csak be? a virágzás júniustól egészen november végéig tart? a virágok nem csak esztétikailag fontosak, de nagy szerepet játszanak a víz lehűlésének fékezésében? a fenéken szertekúszó indák pedig a gyógyiszapot védik? a tavirózsák vándorolnak? Nagyjából 5 évente új helyet keresnek maguknak a tóban? Az 1999-es Zalai Kalendárium így ír róla:"A hévízi tündérrózsa 100 éve Meghonosodása óta csodájára járnak A 100. születésnapját ünnepelte tavaly Hévízen az indiai tündérrózsa. A város jelképét is megtestesítő csodálatos növény honosítása nem ment ugyan könnyedén, de szerencsére sikerült. Gondok persze az óta is akadnak, hiszen a rendkívül „falánk” kártevők támadása ellen folyamatosan védeni kell a virágokat. A megfelelő szereket és módszereket szerencsére sikerült megtalálni, illetve kidolgozni. A tündérrózsa történetéről, védelméről Vincze Tamást, az Állami Gyógyfürdőkórház kertészmérnökét kérdeztük. - A tündérrózsának amellett, hogy szép, mitológiai múltja van, sőt, szent növényként is tisztelhetjük.- Az egyiptomi fehér és kék tündérrózsa virága fontos szerepet játszott az egyiptomiak hitéletében. A bőségnek és a jólétnek volt a jelképe, és mint ilyent, Egyiptom királyának és hitvesének, Ozirisznek és Ízisznek szentelték. Ugyanakkor a halálnak, majd az örökké megújuló életnek is a szimbóluma volt. Így a múmiákat kék és fehér tündérrózsa virágokkal koszorúzták. Az egyiptomiak nem csak tisztelték a tündérrózsát, hanem táplálékként is felhasználták; magvait lisztté őrölték és lepényt sütöttek belőle. A tündérrózsa rokona a lótusz a hindu mitológiában az univerzum bölcsője. Amikor az özönvíz elsöpört mindent, a vizek tetején fekvő Visnu köldökéből virágzott elő. Ebből emelkedett ki Brahma, a Teremtő és létrehozta a világot. Visnu lótuszt tart az egyik kezében, ez az a virág, mely a vizek formátlan végtelenségéből teljes pompájával teríti szét szirmait, szimbolizálja a mindenséget. A védák lótusz alakúnak említik az emberi lény legbelsőbb magját, ahol a lélek lakozik, míg a hinduk és buddhisták ahhoz az emberhez hasonlítják, akit nem érintenek meg a világ bűnei. Néhány lótuszvirágnak régebbi szimbolikája van. Az indiai irodalom örökzöld témája a reggeli nap első sugaraira ébredő és kinyíló lótusz. Az irodalmi leírások a szépséges asszonyt is a lótusz részeihez hasonlítják.   - Hévíznek ugyan nem szent növénye, de jelképe a tündérrózsa. Miként is került a tóba?- A tó növényvilágának leglátványosabb tajgai a tündérrózsák. A század eleji leírásokból, illetve Richard Bright angol orvosutazó 1815-ből származó útikönyvéből tudjuk, hogy a tóban őshonos volt a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Ez a hideg vizekben is díszlő, csendesebb vizeinkben majdnem mindenhol megtalálható faj már magában is szép jelenség. A múlt század harmincas éveiben már kísérletet tettek arra, hogy mellette trópusi eredetű tündérrózsákat honosítsanak meg a tóban. A nagyváradi Püspökfürdő meleg vizéből előbb a budapesti Lukács-fürdőbe, majd innen Hévízre telepítették az egyiptomi fehér tündérrózsa (Nyphaea lotus) egyedeit. Ez azonban akkor nem bizonyult maradandónak. 1898 és 1906 között Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára gondolt egy merészet és nagyszabású tündérrózsa-honosítási akcióba kezdett Hévízen. A budapesti tudományegyetem gazdag botanikus kertjének Viktória-házából több trópusi tündérrózsafaj gyöktörzs-darabkáját megszerzett, s azokat az iszapba ültette. Az első esztendőben Lovassy Sándor az egyiptomi fehér és az indiai vörös tündérrózsa hosszú virágú alfajának (Nymphaea rubra) honosításával próbálkozott. Az előbbi növénnyel végzett kísérletek a múlt századihoz hasonlóan ezúttal sem vezettek eredményre, viszont az utóbbi már 1898-ban megmutatta életképességét. A telepítést követő 33. napon, 1898. július 35-én nyílt ki Hévízen az első vörös tündérrózsavirág, amelyet természetesen a hévízi fürdővendégek nagy érdeklődése kísért. - Lovassy Sándor ezután nem kísérletezett más fajokkal?-  De igen. A következő évben Egyiptomból, Indiából és Afrikából származó kék tündérrózsafajokat próbált telepíteni, sőt, még az amazonasi Viktoria regia telepítését is megkísérelte. Ez utóbbi 1903 augusztusában virágozni is kezdett a tóban, ám megtelepedni végül nem tudott. Kezdetben sikeresnek ígérkezett a kék virágú, napközben nyíló dél-afrikai kék tündérrózsa honosítása is, a tó talaja és mikroklímája azonban – több fajéhoz hasonlóan – nem volt számára megfelelő. - Tehát a ma tündöklő faj bizonyult a legéletképesebbnek, honosítási szempontból pedig a legmegfelelőbbnek. De mit kell tudnunk a virág „jellemzőiről”?- A tropikus Kelet-Indiából, közelebbről Bengália mocsaraiból, lassú folyású sekély vizeiből származó tündérrózsa 1803-ban került Európa botanikus kertjeibe. Általában éjjel kezd el nyílni és a napsütéses időben kora délutánra becsukódik. Ha azonban az idő borongós, akkor egész nap nyitva marad. Érdekes az is, hogy a növény szára az iszapban van, onnan törnek vízfelszínre a levelek, néha 4-5 métert is megtéve. A virágok májustól novemberig láthatók, egy-egy virág három napig díszlik. Egy nem háborgatott tő egy nyáron 60-90 levelet fejleszt. Ősszel a tündérrózsák visszahúzódnak az iszapba és tavasszal hajtanak ki ismét.   - Mennyire tűrőképes a tündérrózsa?- Érdekessége, hogy az egyik – nem az indiai – faj magja meglepően életképes. Japánban e század elején több méter mélyen kiásott iszaprétegben sértetlen magokat találtak. Ezeket megpróbálták kicsíráztatni, ami sikerült. Ezután elvégezték a pontos kormeghatározást is radonkarbon módszerrel, s megállapították, hogy a magok 1040 évesek voltak. A vörös tündérrózsa mindezek ellenére – a többi trópusi növényhez hasonlóan – rendkívül érzékeny. Szereti a háborítatlanságot, az egyenletes klímát. Az egykor féltve őrzött egzotikus növények egyébként mára buján elszaporodtak a tóban. A tündérrózsa természetesen védett növénye a Hévízi tónak, virágát leszakítani és bolygatni tilos. - Ha jól tudom, a növények klimatikus szerepe is van.- Így igaz, a tavirózsák nem csak esztétikai értékűek. A tó jelentős részét beborító növények hatékonyan fékezik a víz lehűlését, mint ahogyan a tavat övező véderdő is szerepet játszik a gyors vízhőfokcsökkenés megakadályozásában, mert útját állja a párát felszaggató szélnek. A tó flórájának említésre méltó növénye a lefolyócsatornában nagy tömegben nyíló fehér tündérrózsa is. - A védelem ellenére a növények legalábbis Hévízen – folyamatos gondoskodást igényelnek?- A tündérrózsákon az elmúlt években két kártevő jelent meg. Az egyik az olajosbogár, a másik a tavirózsa levéltetű. Mivel a tó 1993 óta természetvédelmi terület és fürdővendégek ezrei keresik fel évente, ezért a védekezés meghatározásakor elsődleges szempont egy emberre, természetre veszélytelen eljárás kidolgozása. A kémiai védekezést az első pillanattól elvetettük, csakis a biológiait tartottuk lehetségesnek. Az olajosbogár ellen már második éve sikeresen alkalmazunk egy baktériumtörzset, amely kizárólag a szóban forgó kártevőre ártalmas. A levéltetű elleni védekezésre ez idáig nem volt hasonló módszer, habár ezek igen komoly kárt okoztak a növényekben. A laboratóriumi és a tavon végzett szabadtéri kísérletek azt mutatják, hogy egy gomba sikeresen vethető be a levélkártevő ellen. Ennek gombafonalai a levéltetvek testét átszövik, így az állat elpusztul. A szer tavon történő engedélyeztetési kérelme már a Természetvédelmi hivatalban és a minisztériumban van…"    VÁLTOZATOS ÁLLATVILÁG A növények mellett a tó állatvilága is igen változatos. Élnek itt apró egysejtűek és gerincesek is. A fürdőzőket nem zavarják, hisz csak az szerez tudomást létezésükről, aki igazán kitartóan keresi őket. Plantonrákok, vízicsigák , halak, szitakötők, levél és virágbogarak, sőt  számos lepkefajnak ad otthon a tó és környezete. A kisebb állatok mellett vagy talán pont a kis állaton nagy száma és az ideális nyári-téli természetes adottságok miatt több nagyobb állatfajnak is otthont ad a Hévízi-tó és környezete. Ilyenek például a vízimadarak, melyek között vannak itt költő vagy itt telelő időszakosan megfigyelhető fajok, de vannak állandó lakók is és olyan madarak, melyek a Kis-Balaton környékéről látogatnak ide át. Egy jó  madármegfigyelő találkozhat vadkacsákkal, kisvöcsökkel, szárcsákkal, füsti - és molnárfecskékkel, szürkegémmel, kócsaggal, kis kormoránnal, néha hattyúkkal, jégmadárra és sok kisebb testű énekesmadárral is. A termál vízben nem csak kisebb testű állatok élnek, de vannak halak, rákok, siklók, békák, melyek nagyon jól alkalmazkodtak a termálvíz adta hőmérsékleti és vízösszetételi körülményekhez. Ilyenek a kisebb testű kárászok, compók,  a szűnyodiró fogasponty, a szivárványsügér, dévérkeszeg, jászkeszeg. Ezek közül a halak közül vannak őshonos fajok a tóban, és vannak olyanok, amik más vizekből vagy betelepítéssel kerültek ide. Leg egyedibb faj a hévízi törpenövésű magyar vadponty, ami csak itt. Halak mellett találkozhatunk még a vízben kockás siklóval, ami bár van, hogy riadalmat okoz, de teljesen veszélytelen állat. Főleg a kifolyókban pedig kisebb termetű rákok élnek, melyek jó indikátorai a víztisztaságnak. Tudta Ön, hogy a tóban és környékén 66 csigafaj él? őslakos halfaj a közönséges kárász és az aprópikkelyű compó? De találkozhatunk szúnyogirtó fogasponttyal, ezüst kárásszal vagy naphallal is. kecskebéka mellett él még itt kacagó béka, és vöröshasú unka? a nádasban fel-fel tűnik a mocsári teknős, a pettyes gőte és néhány vízisikló is? ősszel és tavasszal récék lepik el a lefolyó környékét? Télen pedig itt találnak menedéket a bütykös hattyúk, dankasirályok és a szárcsák. vízi cickány, erdei cickány, vakond is megmutatja magát a turistáknak?   Véderdő, park Hévízen – főként a tó körül, a sétányokon – sétálva sokféle egzotikus valamint tipikus Magyarországon őshonos fát is láthatunk. A tavat körülölelő véderdő telepítését Gróf I. Festetics György gróf  kezdte meg. Miután a mocsár nagy részét lecsapolta a tó köré erdősávot telepíttetett, melynek már több fontos funkciója is van. Az erdő végi a tavat a szelektől és így a gyors kihűléstől. Védenek továbbá a levegőben terjedő szennyeződésektől, árnyékot adnak, megszűrik a város zaját és nem utolsó sorban oxigént termelnek. A véderdő a városba vezető Festetics alle és a dr. Schulhof Vilmos sétány immár több száz éves fái elválaszthatatlan részét képezik a hévízi élővilágnak, és mikroklímának. A telepített erdő leginkább tiszteletet parancsoló fái a 200 éves platánok, míg legkülönlegesebb egyedei az allét alkotó mocsári ciprusok. Mellettük találhatók kőrisek, bükkök, tölgyek, kínai ősfenyő és még sok más fafaj, melyek biztonságos otthont kínálnak néhány erdei kisállat, mint a mókusok vagy sünök, illetve a fák lombján fészkelő madarak számára. A Hévízre bevezető Festetics-allé jellegzetes fái a mocsári ciprusok (Taxodium diistichum). A mutatós, nyáron üde zöld, laza lombkoronájú fák, valójában Észak-Amerikai eredetű díszfák. Hévízen számos példány található belőlük, hiszen a tavat körülölelő véderdőbe, vélhetően a fafaj számára ideális talaj és éghajlati viszonyok miatt sokat ültettek. Jellegzetessége, hogy más ciprosokkal ellentétben levelei ősszel izzó vöröses-barnára változnak, majd télre lehullanak. Látványuk mind zölden, mind vöröses színben pompázatos A tó körül és a Véderdőben táblarendszer segíti a tájékozódást, valamint az ott élő növény és állatvilág megismerését.   A mikroszkóp alatt... A hőforrás jellemző növényei a kékalgák, melyek egyes fajait fehérjéjük különleges összetétele tesz alkalmassá a magas hőfokon való életre. A kénbaktériumok is jellegzetes lakói a tónak, képesek a vízből kiválasztott ként a sejtjeikben raktározni. A tóban lakó különböző baktériumtörzsek teszik a tó vizét fertőtlenítő hatásúvá. A mikromonospórák egy különleges faja is él a tóban, melyet „hévízi mikromonospórának” neveztek el lakóhelye után – mivel korábban még nem találkoztak vele. Erőteljes fehérje és cellulózbontó, így fontos élőlénye a tó víz alatti talajának. A szintén Hévízen felfedezett sugárgomba faj is különlegesnek mondható: Közép-Európában egyedül itt fordul elő. Sejtjeiben és azok környezetében jódkristályokat halmoz fel.   A Berki tanösvény még sokak számára nem ismert, pedig érdemes egy gyalogtúra során megismerni a látványosságokat. A tanösvény bemutatja a Hévízi tavat, az azt körülölelő láprétet, a berek növény-és állatvilágát, mely nem csak hazánkban, de Európában is rendkívül ritka és értékes természeti kincs. Tájékozódásul pedig a Hévízért Városvédő, -Fejlesztő, Kulturális Egyesület és a Keszthelyi Környezetvédő Egyesület által létrehozott kiadvány segít, mely a linkre kattintva letölthető. vezetofuzet.pdf Különleges halfaj a hévízi tóban  

title: Ritka hévízi növények, állatok

description: Tavirózsa, vöcsök, kócsag, mikro organizmusok, vad ponty, véderdő

címkék: ;Hévíz;Természet;Természetvédelmi terület;Termál tó;Túra;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Bor és gasztronómia

lead:

tartalom: + 1 Egregyi borozás és a zalai ízek A hévízi gyógykúra, wellness pihenés, családi nyaralás után hazatérve bizonyára Ön is szívesen mesél majd barátainak, családtagjainak a város szépségeiről, a tó különleges hatásáról, a Dottóról és biztos nem állít valótlant, ha azt mondja, hogy visszavágyik az egregyi borozók hangulatára, az éttermek gazdag és bőséges kínálatára is.  Mert az egregyi szőlőhegy szépsége, a borozósor vendégbarát pincéi és a bor éppolyan fontos eleme Hévíz kínálatának, mint a Tófürdő. De éppoly fontos az is, hogy a fürdőzés után betérjen egy kellemes hangulatú étterembe és megkóstolja a helyi tájjellegű ízeket. A helyi éttermek változatos kínálata a városba érkezők minden igényét ki tudja szolgálni. Vacsorázhat csárdában, kicsi vagy nagy étteremben, részese lehet malacsütésnek, majd meg is kóstolhatja azt. A finom zalai ízeket cigányzene vagy tánczene mellett is elköltheti. Mindezek mellett azonban a hagyományos hurka-kolbász és mustár kombinációjáról sem kell lemondani, mivel a nagyparkolóban lévő vendéglátó egységek kínálatában ez is megtalálható. A finom vacsora után pedig mi más is lehetne a program, mint egy kis borozgatás kellemes társaságban. Ne felejtsen majd el egy pohárka bort kérni vendéglátójától az év Hévíz Város borából és írja meg nekünk értékelését. Ha ízlett a bor, akár több palackkal is vásárolhat belőle vendéglátójától. Vagy térjen be a Tourinform irodába (Rákóczi u. 2. Tel.: +36 83 540 131), ahol szintén megvásárolhatja az éppen aktuális város borát. Változatos kínálattal várja a Hévízi Termelői Piac azokat, akik inkább maguk szeretnének valamilyen finomságot elkészíteni helyi alapanyagokból. A város déli bejáratánál található, heti három alkalommal nyitva tartó piacon helyi kistermelőktől, kézművesektől van lehetőség vásárolni. A házi készítésű füstölt húsoktól az ízesített sajtokon át, a házi mézig, lekvárig, savanyúságig vagy természetesen a friss zöldség és gyümölcs kínálatig minden megtalálható. Aki pedig a piacozást igazi élménnyé szeretné fejleszteni, számára pecsenyések, lángosos, sőt még antik árusok is színesítik a kínálatot. Ne menjen haza Ön se valamilyen hévízi csecse-becse, finomság vagy kézműves termék nélkül, látogasson el kedden vagy szombaton délelőtt, vagy csütörtökönként a délutáni piacra. Jó étvágyat, jó borozgatást kívánunk! Tudta Ön, hogy Egregy neve az égerfa nevének egür alakjából keletkezett? A mocsaras vidéket kedvelő égerfa ma is meghatározó, jellemző növénye a környéknek.

title: Borozók és éttermek Hévízen

description: Egyregyi szőlőhely, boros pincék, éttermek, Hévízi Termelői Piac, zalai specialitások

címkék: ;Hévíz;Bor;Gasztronómia;Hévíz Város Bora;Borvacsora;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Tradicionális Kúra

lead:

tartalom: + 1 A ma is ismert fürdőkúra gyökerei 1795-re nyúlnak vissza, gróf Festetics György idejébe. Az azóta felgyülemlett tudásnak és szakértelemnek köszönhetően százezrek nyerték vissza egészségüket, így a Hévízi Tradicionális Kúra mára a város védjegyévé vált. A Hévízi Tradicionális Kúra alapja a hévízi gyógyvíz, amely gazdag ásványianyag-tartalmának köszönhetően különösen hatékony mozgásszervi megbetegedések kezelésében. Hatékonyságát friss orvosi kutatások, valamint gyógyult vendégek ezrei is bizonyítják. Természetes gyógyszerként használva - orvosi iránymutatás mellett - számos panaszt enyhíthetnek a segítségével. A gyógyvizes kezelések hatását tovább fokozza a fizikoterápia, melynek része a mechanoterápia - mint például a masszázs - az elektro- és magnetoterápia, valamint a fényterápiás kezelések. A Hévízi Tradicionális Kúra során az eredeti, komplex hévízi kúrát alkalmazzák a kiválasztott helyszínen, annak érdekében, hogy Ön a leghatékonyabb gyógymódban részesülhessen. Mivel indul a Hévízi Tradicionális Kúra? Minden esetben állapotfelmérő orvosi vizsgálat előzi meg a komplex kezelési terv felállítását. A szakorvosok a helyszínen az Ön személyes állapota alapján határozzák meg a kúra egymásra épülő elemeit, így például a gyógyvízben való fürdőzés időtartamát, a fizikoterápia különböző kezeléseinek fajtáját és gyakoriságát. A kezelések az Ön minőségi kiszolgálásának érdekében, meghatározott szabályok szerint, szakképzett kezelőszemélyzet és folyamatos orvosi kontroll mellett zajlanak. Miből áll a Hévízi Tradicionális Kúra? A kúra alapelemei az egyéni kezelési terv szerint a következők lehetnek: Fürdőzés minősített gyógyvízben Hévízi gyógyiszappakolás vagy gyógyiszapfürdő Súlyfürdő – Dr. Moll Károly hévízi reumatológus találmánya alapján A kúra kiegészítő elemei az egyéni kezelési terv szerint a következők lehetnek: Hévízi gyógyvíz fogyasztása ivókútból Gyógymasszázsok Egyéni és csoportos mozgásterápiák Fizikoterápia, fizikoterápiás kezelések (elektro-magneto-mechano-fény stb.) Hidroterápia: CO2 kád, víz alatti vízsugár masszázs, galván fürdő A fenti kezelések közül, az állapotfelmérés alapján szakorvos határozza meg, hogy melyek ajánlottak az Ön panaszainak enyhítésére. Minden kúra egyénre szabottan kerül kialakításra, ügyelve arra, hogy az elemei egymást erősítsék. A víz gyógyító kincseit a természetes környezet adta gyógyhatások egészítik ki és teszik komplexé. A tó körül zöldellő fák, a kipárolgó gőz, mely mintegy kupola terül el a tó fölött, együttesen fejtik ki pozitív hatásukat. Milyen hosszú a Hévízi Tradicionális Kúra? A Hévízi Tradicionális Kúra során egymást követő napokon, Ön a fentiek közül minimum 15 kezelésen vesz részt. A kúra időtartama ideális esetben 2 hét. A hévízi kezelések nem csak pillanatnyi javulást eredményeznek, hanem hónapokra megakadályozzák a fájdalmak kiújulását. Hol vehető igénybe a Hévízi Tradicionális Kúra? Számos szolgáltató kínálja a Hévízi Tradicionális Kúrát, és garantálja az évszázadok alatt megszerzett tudás és tapasztalat megfelelő alkalmazását. A következő helyszíneken vehető igénybe a Hévízi Tradicionális Kúra: Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Ensana Thermal Aqua Health Spa Hotel**** Ensana Thermal Hévíz Health Spa Hotel****superior Hotel Aquamarin*** Hotel Európa fit****superior Kolping Hotel Spa & Family Resort**** Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Hévízi Rehabilitációs Intézete NaturMed Hotel Carbona****superior Vegye igénybe a Hévízi Tradicionális kúrát, és tapasztalja meg a gyógytényezők pozitív hatását! A gyógytó kezelője és működtetője a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház, mely szolgáltatások egész sorát kínálja a látogatóknak. Sokan köszönhetik gyógyulásukat az itt található gyógyvíznek, Dr. Mándó Zsuzsannát, a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház orvos igazgatóját a gyógytó titkáról kérdeztük: Szeretne többet tudni a hévízi fürdőgyógyászat alapjainak megteremtőiről? Fürdőorvos, balneológus és reumatológus.  Tanulmányait Budapesten végezte, majd Berlinben is szerzett orvosi gyakorlatot. 1905-től tevékenykedett Hévízen fürdőorvosként egészen ’44-ig. Rendkívül sokat tevékenykedett a hely orvosi fejlesztéséért, megismertetéséért. 1907-ben kezdeményezte az első szanatórium felépülését, majd 1911-ben a Zander-gyógyintézetet. A Zander módszer lényege a gépekkel történő gyógygimnasztika jelentette. Munkásságával tudományos alapokra helyezte a fürdőgyógyászatot, az általa lerakott „alapokra” épólt fel az akkori Hévízfürdő. Reumatológus, balneológus és radiológus. 1918-ban szerezte meg oklevelét, majd Berlinben szerzett szakképesítést. Hazatérve bátyja Zander intézetében tevékenykedett. Hévízen balneológiai kutatómunkát végzett, de röntgenorvosként nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő felvételeket készített. 1948-ig ő vezette a fürdőtelepet. Számos szakkönyvet írt, korának legtapasztaltabb szakembere volt, aki pályafutását Hévízen alapozta meg. Balneológus, 1913-ban szerezte meg orvosi diplomáját Budapesten. 1932-től vezető fürdőorvos Hévízen, majd 1952-től osztályvezető főorvos, majd igazgatóhelyettes egészen ’68-as nyugdíjazásáig. Hozzá fűződik a tó áramlástérképének elkészítése, valamint a különleges hévízi kezelés a súlyfürdő felfedezése. Publikációi jelentek meg különböző szaklapokban, szerepelt nemzetközi kongresszusokon. Ő volt a leghosszabb ideig tevékenykedő balneológus Hévízen. Felesége Dr. Hoffmann Ilona (1909 – 2008) reumatológus neve szintén a városhoz köthető. Méltó szakmai partnere és segítője férjének.

title: Hévízi Tradicionális Kúra

description: Gyógyvizes kezelések, iszap pakolás, súlyfürdő, fizikoterápia, TB támogatott fürdőkúrák Hévízen.

címkék: ;Gyógyászat;Gyógykúra;Gyógytó;Gyógyuljon meg;Gyógyvíz;Hévízi tó;Hévízi Tradicionális Kúra;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Mozgásterápia

lead:

tartalom: + 1 Az általános mozgásfejlesztés során az agyi funkciók serkentése a cél, a figyelem és koncentrációs készség növelése, finomítása. Ezzel szemben a Hévízen elsősorban alkalmazott mozgásterápiás fejlesztések a gyógytorna, célzott gerinctorna célja a gyógyulás, regeneráció és a megelőzés. Ezen módszerek a mozgásszervi betegségek kezelésében kiemelten fontosak. Gyógytorna Kiemelkedően fontos a mozgásszervi betegségek kezelésében, hiszen a  - mára már szinte népbetegséggé terjedt -mozgásszegény életmód nagyon sok esetben ront a betegek egészségügyi állapotán, amin a gyógytorna nagyon sokat segíthet. Egyéni és csoportos foglalkozások során - szakképzett személyektől - a beteg elsajátítja, betanulja a számára fontos mozdulatokat, melyeket később akár otthon is végezhet. Célja, hogy a károsodott gerincet, ízületeket helyre állítsa, javítsa az izomzat állapotát, korrigálja a testtartást. Gerinctorna Főként a gerincoszlop mozgásterjedelmének növelésére, valamin a nyak és derék mobilizálására alkalmazott módszer. De sikeres eredmények érhetők el vele helytelen tartás vagy fájdalom miatt megrövidült izmok nyújtására, a hát, has-, csípő körüli izomzat erősítésére, koordináció fejlesztésre. A gerinctornát minden esetben tehermentesített helyzetekben végzik szakképzett gyógytornász segítségével. A mozdulatok könnyen elsajátíthatók és később otthon is végezhetők. Víz alatti torna A gyógytorna hatását kombinálja a víz gyógyító és kedvező fizikai tulajdonságaival. A vízben végrehajtott mozdulatsorok kevésbé megterhelők, így azok is végezhetik, akiknek a szárazföldi torna megerőltető. A felsorolt hagyományos módszerek mellett speciális módszerek is alkalmazhatók hátproblémák kezelésére: Schroth-terápia Manuálterápia McKenzie-módszer Kinezio-szalag Spineliner-kezelés    

title: Mozgásterápia Hévízen

description: Gyógytorna, gerinctorna, víz alatti torna, manuálterápia

címkék: ;Mozgásterápia;Mozgás;Mozgásanalízis;Hévízi Tradicionális Kúra;Gyógyuljon meg;Gyógytó;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: GM Design csokoládéműhely

lead: A Balaton fővárosában, egy keszthelyi műhelyben belga alapanyagból kézműves csokoládék készülnek. Az egyik legkülönlegesebb a homoktövises ízesítés.

tartalom: + 1 Kézműves csokoládé művészien készítve Tudtad, hogy a homoktövis nemcsak immunerősítő szupergyümölcs, hanem kiválóan illik étcsokoládéhoz is? Ezt a harmóniát vette észre Gorza Melinda, a GM Design Csokoládéműhely alapítója is, amikor elkészítette a homoktövissel ízesített étcsokoládét és bonbont. Melinda műhelye azonban nem csak ettől különleges: kreativitását cukrászversenyeken méretteti meg, ahonnan rendszeresen tér haza elismerésekkel. Kóstold meg Te is Melinda díjnyertes csokoládéit! Gyerekkori álomból valóság Melinda már kilencévesen eldöntötte, hogy cukrász szeretne lenni, és ezt az álmát 2006-ban valóra is váltotta, amikor megszerezte cukrász képesítését. Azóta folyamatosan fejleszti magát, különösen a csokoládékészítés területén. A kézműves csokoládéval való munka számára nemcsak szakma, hanem szenvedély, alkotói folyamat. 2025-ben megnyitotta saját műhelyét és boltját Keszthelyen, GM Design néven, ahol belga alapanyagokból készít kézműves csokoládékat. Melinda a csokoládéban azt szereti a legjobban, hogy olyan terméket alkothat, ami egy kis boldogságot visz a hétköznapokba. Melinda, hogy tudását és kreativitását pallérozza, rendszeresen vesz részt cukrászversenyeken is, ahol a művészi csokiszobrok és az artisztikus díszítések kerülnek a középpontba. Általában artisztika kategóriában indul – ehető csokiszobrokkal, élethű kompozíciókkal, amelyek mögött hetek munkája, precizitás és sok-sok fantázia áll. Csakis édesszájúaknak A bolt kínálatában megtalálsz mindent, mi szem szájnak ingere: töltött és töltetlen táblás csokoládék, bonbonok, csokiszobrok, csokivirágok, különböző ízekben. Melinda minden termékét kézműves technikával, magas minőségű belga csokoládéból készíti. Nem használ kakaómasszát, pálmazsírt vagy mesterséges adalékot. A tejcsoki 36,5%, az étcsoki 70,5% kakaótartalmú. A csokoládékészítés minden lépését maga végzi: a csokoládét pontos hőfokon temperálja, hogy a végeredmény fényes, sima, roppanós legyen. A temperálás után a csokoládét formába önti – legyen szó tábláról, bonbonról, figuráról vagy egyedi rózsákról. A töltött csokoládéknál a tölteléket szintén a maga ízlése szerint alakítja ki. Az ízesítések szezonálisan változnak: meggy, málna, kókusz, pisztácia, rózsa, sós karamell, de a legextrább mind közül a homoktövis. A díszítéshez gyakran használ liofilizált gyümölcsöket, ehető virágokat, olajos magvakat. A hűtés után a kész csokikat csomagolja – akár díszdobozban, ajándékként, ünnepi tematikában is kérheted. Különlegességnek számít a csokoládéval bevont aszalt vagy friss gyümölcs, amit szintén szezonálisan kóstolhatsz meg. Csokiélmény A GM Design üzletét Keszthely belvárosában találod, közel a főtérhez. A kis üzlethelyiség eladótér és betekintő műhely is egyben: az eladótér mögött ott a nyitott csokiműhely, így ha kíváncsi vagy, bekukkanthatsz a csokoládékészítés folyamatába. Az üzlet keddtől szombatig tart nyitva, emellett Melindát és édességeit csütörtökönként és szombatonként a Hévízi Termelői Piacon is megtalálod. Termékismertető Homoktövissel töltött táblás étcsokoládé & bonbon A GM Design két legizgalmasabb kreációja közé tartozik a homoktövissel töltött táblás étcsokoládé és bonbon, amelyekben a karakteres, savanykás gyümölcs és a selymes csokoládé tökéletes egyensúlyt alkot. A 70,5%-os, prémium minőségű belga étcsokoládé alapot frissítő, enyhén citrusos homoktövises ganache krém egészíti ki, amely nemcsak különleges ízt, hanem valódi vitaminforrást is ad az édességeknek. Tudtad? A ganache krém olvasztott csokiból és vajból álló selymes állagú krém, ami általában a töltelékek alapja. Melinda ezt ízesíti ez esetben például a homoktövisvelővel és a mag őrleménnyel. A homoktövist Melinda helyi termelőtől, a bocföldei Kiss Homoktövis gazdaságból szerzi be, így az alapanyag nemcsak friss, hanem megbízható forrásból származik.   Ahol a termékeket beszerezheted: Hévízi Termelői Piac 8360 Keszthely, Bem József u. 25. Google térkép További információ és elérhetőség: Facebook Weboldal [galeria]

title: GM Design csokoládéműhely

description: A Balaton fővárosában, egy keszthelyi műhelyben belga alapanyagból kézműves csokoládék készülnek. Az egyik legkülönlegesebb a homoktövises ízesítés.

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Mézédes Műhely

lead: Omlós, illatos, fűszeres: a MézÉdes Műhely puszedlije egy harapás alatt idézi meg a gyerekkort, a nagymamák konyháját – és az ünnepek hangulatát.

tartalom: + 1 A szeretet legédesebb formája: egy jól elkészített sütemény. Kóstoltál már olyan mézes puszedlit, ami egy harapásra szétomlik a szádban? A MézÉdes Műhely ikonikus terméke a tökéletesen eltalált állagnak és a titkos fűszerkeveréknek köszönheti országos ismertségét. Kóstold meg Te is, milyen finomságok készülnek a MézÉdes Műhely illatos konyhájában! Amikor a két szál egyszercsak összeér Adorjánné Baráth Mónika és lánya Adorján Bori családi vendéglőt vezettek sokáig, ahol Bori egyre több időt töltött a desszertek készítésével. A vendégek visszajelzései és a sütés élvezete Borit arra bátorították, hogy elvégezze a cukrásziskolát, hogy szakmailag is megalapozottan, mégis kézműves módon tudjanak dolgozni. Mónika azonban nem az étteremben került közel a házias sütemények készítéséhez, hanem otthon, a családot örvendeztette meg szinte minden nap édes “tésztával” - ahogy Zalában a süteményre hivatkozni szokás. Az első nagyobb tételű süteményrendelést egy hévízi szállodától kapta, ahol a feladat ehető karácsonyi ajándékok készítése volt. Evidens lett volna mézeskalácsot sütni, azonban Mónikáék mégis egy teljesen más ötlettel álltak elő. Elővették a régi családi recepteket, s így találtak rá egy elfeledett süteményre, a mézes puszedlire. A járványidőszak alatt, amikor a vendéglátás leállt, az otthon készült puszedli sikere elindított egy új irányt: a család bezárta az éttermet, és megalapította a MézÉdes Műhelyt. A cél nem egy klasszikus cukrászda üzemeltetése volt, hanem egy műhely, ahol saját tempóban, saját ízlés szerint, kompromisszumok nélkül lehet alkotni. Modern torták és hagyományos sütemények A műhelyben ma mindenkinek megvan a maga kedvenc tevékenysége: Bori a modern torták, tartok, macaronok és egyedi rendelések mestere, míg édesanyja, Mónika a hagyományos süteményeket készíti – hatlapost, mézes krémest, flódnit vagy zserbót. A receptek egy része régi családi örökség: a dédi, a nagynéni, a nagymama vagy éppen Ábrahám Gézáné receptes füzeteiből származik, melyeket aztán saját ízlésükre formáltak. Minden süteményben benne van valami saját újítás, amitől más, amitől otthonos, amitől MézÉdes lesz. A mézes puszedli édes emlékeket ébreszt A MézÉdes Műhely mézes puszedlije időutazásra hív: feleleveníti benned a vidéki nagymama konyháját, a karácsonyi fűszeres illattal előhívja az otthon melegét. A hófehér cukormázba forgatott sütemény nemcsak külsejével hívja fel magára a figyelmet, hanem ízével és állagával is. Amint beleharapsz, az omlós tészta szinte elolvad a szádban. A MézÉdes Műhely mézes puszedlijének legfőbb titka a saját recept alapján összeállított fűszerkeverék, amely nyolcféle illatos fűszert tartalmaz. A puszedli másik fő alapanyaga a méz, amit egy helyi méhésztől, Gyenesdiásról szereznek be. A lányok szeretnek kísérletezni a mézes puszedlivel, így alkalomadtán új ízesítéseket is kóstolhatsz náluk. A legfrissebb újítás a teljes kiőrlésű tönköly- és búzalisztből készült. A nyár legnagyobb slágere puszedli fronton pedig a levendulás ízesítés, amihez a levendulát a műhely kertjében termesztik és gyűjtik, majd szárítás és őrlés után kerül a mézes masszába. Nem cukrászda – hanem egy családi alkotóműhely A műhely nem klasszikus cukrászda. Az édességek megrendelésre készülnek, valamint megtalálhatók a Hévízi Termelői Piacon. A vásárlás személyes hangulata fontos része a koncepciónak – legyen szó egy piaci kóstolásról vagy egy előre egyeztetett látogatásról. Termékismertető Mézes puszedli A MézÉdes Műhely zászlósterméke a mézes puszedli, amelyet többféle ízben kóstolhatsz meg. A tészta tömör, mégis omlós; a harapás után szinte szétolvad a szájban. Nem kell napokig várni, hogy megpuhuljon – ez a puszedli azonnal puha. A tökéletes állagot a régi recept adja: liszt, cukor, margarin, tojás, tejföl és szódabikarbóna, na meg a titkos fűszerkeverék. Ez utóbbi saját fejlesztés, amely nyolc különféle fűszert tartalmaz. A puszedliket egyesével, kézzel formázzák kerekre, majd egyesével a sütőtálcára helyezik. A sütés után nagy tálakban forgatják meg cukormázban, majd egymás mellé sorban rakják ki őket száradni – minden egyes darab kézzel készül, odafigyeléssel. Az ízesítések között megtalálhatod a hagyományos és különleges változatokat is: sima, aszalt szilvás-rumos, vörösáfonyás, kandírozott narancsos, gyömbéres (cukormáz nélkül), kakaós-csokicseppes, valamint szezonálisan levendulás is. A levendulás puszedlihez a levendula a műhely kertjében virágzik minden júniusban. A termékeket megvásárolhatod: Hévízi Termelői Piac További információ és elérhetőség: Facebook 8380 Hévíz Egregyi szőlőhegy 38. Google térkép Telefonszám: 06306586739 [galeria]

title: Mézédes Műhely

description: Omlós, illatos, fűszeres: a MézÉdes Műhely puszedlije egy harapás alatt idézi meg a gyerekkort, a nagymamák konyháját – és az ünnepek hangulatát.

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Osgyán Mustár

lead: Bátor fűszerezés, karakteres ízvilág - ilyen mustárt nem kóstolhatsz mindenhol!

tartalom: + 1 Ízkavalkád mustárból Hazánkban csak kevesen foglalkoznak mustárkészítéssel, főleg olyannal, aminek a legfőbb alapanyaga, a mustármag is hazai földön terem. Az Osgyán mustár ettől is olyan különleges, továbbá attól, hogy a kisüzemi termékeket több mint húsz féle ízben próbálhatod ki. Osgyán László kézműves mustárjai karakteresek, mégis harmóniában vannak a magyar gasztronómiával. Ha szeretsz kísérletezni és izgalmas ízeket megkóstolni, akkor a kis üvegekbe zárt aranysárga szószokat Neked ajánljuk. A mustárkészítést a mókuskerékből való kiugrás hozta Osgyán László eredetileg gyógyszeriparban dolgozott fejlesztőként. Bár szerette a munkáját, mégis a mindennapok egyhangúsága miatt négy évvel ezelőtt úgy döntött, hogy álmai megvalósításába kezd. Ez az álom a mustárkészítés volt, amit már itt, a Zala megyei Keszthelyen kezdett el. Lászlót mindig is vonzották az egyedi és extra ízek – különösen a mustár különböző nemzeti változatai: próbált franciát, angolt, németet, erdélyit, melyekből inspirálódott is saját mustárjaihoz. Az autodidakta tanulás során római kori receptektől kezdve Jamie Oliver-ig sok mindenből merített, majd ezek egyvelege és persze saját kreativitása összeadásával született meg az Osgyán mustár ízvilága. Minden mustár egyedi recept alapján készül László a mustárokat különböző eljárással készíti  attól függően, hogy csípősek-e vagy sem, illetve milyen ízvilágot képviselnek. Az alap minden esetben három összetevő: mustármag, ecet, és 100% -os szőlőlé – ezekhez társulnak a szezonális és állandó ízesítések. Ami még közös bennük, hogy a mustármagokat mindig frissen őrli, a fűszerek hozzáadásával és hőkezeléssel pedig pontosan olyan állagot és ízt tud elérni, amit megálmodott. A csípős változatokat más hőfokon kezeli, mint a lágyabbakat – így biztosítja, hogy minden íz a helyére kerüljön. Az ízek intenzitása érdekében a receptúrának két fontos lépése van. László a mustármagot maga őrli, mindig frissen, valamint az alap nem utólag van ízesítve, hanem a fűszereket és ízesítő hozzávalókat a főzési folyamat során adja hozzá. A mustármag a keleti országrészből, de az ízesítések helyből származnak Az Osgyán mustárok nem tartalmaznak tartósítószert, színezéket, mesterséges aromát. László számára kifejezetten fontos, hogy csak természetes alapanyagokat használjon. Amit lehet, azt helyi termelőktől szerez be: a körte, hagyma, torma vagy sütőtök sokszor zalai gazdáktól érkezik. Vannak olyan hozzávalók – például szardella –, amelyeket külföldről kell beszereznie, de ezeknél is a megbízhatóság és a minőség a legfontosabb szempont. A mustármag egy része pedig saját termesztésből származik – a mustárt az ország keleti részén, Szolnokon vetik és aratják, mert a növény ott érzi igazán jól magát. László speciálisan a sárga mustár hazai fajtáját használja.   Termékismertető Osgyán mustár A kínálat mára több mint húsz féle mustárt ölel fel. Ezek egy részét egész évben elérheted, mások szezonálisan jelennek meg. Az állandó termékek közül a karamellizált hagymás, a parmezános, a chilis, a whiskys és a fügés mustárt mindig megkóstolhatod. Ősszel a sütőtökös változat, karácsonykor pedig olyan különleges ízek kerülnek előtérbe, mint a gyömbéres-kardamomos vagy csillagánizsos fűszerezésű mustárok. A kínálatban találsz gluténmentes, laktózmentes és hozzáadott cukor nélküli változatokat is – minden esetben pontosan feltüntetve az összetételt. Míg László a mustármagot szolnoki termőföldjéről hozza, addig a többi alapanyagot - például a körtét vagy hagymát - helyben igyekszik beszerezni. Mustárjainak egyik fő összetevőjét, a 100%-os szőlőlevet pedig a szentantalfai Dobosi Pincészettől vásárolja. Az Osgyán mustár önmagában is kulináris élményt nyújt, de húsokhoz, sajtokhoz is tökéletes párosítás.   A termékeket megvásárolhatod: Hévízi Termelői Piac További információ és elérhetőség: Telefonszám   [galeria]

title: Osgyán mustár

description: Bátor fűszerezés, karakteres ízvilág - ilyen mustárt nem kóstolhatsz mindenhol!

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Akadálymentes nyilatkozat

lead:

tartalom: + 1 Bevezetés A heviz.hu weboldal fenntartója Hévíz Város Önkormányzata, üzemeltetője és tartalomkezelője a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. A fenntartó és az üzemeltető elkötelezett amellett, hogy a weboldal minden felhasználó számára – beleértve a fogyatékossággal élő személyeket is – hozzáférhető legyen. A weboldal fejlesztése során törekszünk arra, hogy megfeleljünk a Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) 2.1 AA szintű ajánlásainak, valamint a közszférabeli szervezetek honlapjainak és mobilalkalmazásainak akadálymentesítésére vonatkozó jogszabályi követelményeknek. Megfelelőségi státusz A heviz.hu weboldal részben felel meg a WCAG 2.1 AA akadálymentesítési követelményeinek. A weboldal folyamatos fejlesztés alatt áll, ezért egyes elemek vagy tartalmak még nem minden esetben teljesen akadálymentesek. Nem akadálymentes tartalom Az alábbi tartalmak esetében előfordulhatnak akadálymentességi hiányosságok: egyes képek esetében hiányozhat a szöveges alternatív leírás (alt text), bizonyos dokumentumok (pl. PDF fájlok) nem minden esetben teljes mértékben akadálymentes formátumban érhetők el, egyes grafikai elemek vagy design megoldások esetében a kontrasztarány vagy a fókuszjelölés nem minden esetben optimális, külső szolgáltatók által beágyazott tartalmak akadálymentessége nem minden esetben teljes mértékben ellenőrizhető. Az üzemeltető a weboldal fejlesztése során folyamatosan törekszik ezen hiányosságok javítására. Az akadálymentesítési nyilatkozat elkészítése Ez a nyilatkozat a weboldal belső felülvizsgálata és technikai ellenőrzése alapján készült. A nyilatkozat utolsó felülvizsgálatának dátuma: 2025. Visszajelzés és kapcsolattartás Amennyiben a weboldal akadálymentességével kapcsolatban észrevétele vagy panasza van, kérjük jelezze az alábbi elérhetőségeken: Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. – Tourinform Iroda Cím: 8380 Hévíz, Rákóczi utca 2. Telefon: +36 83 540 131 E-mail: info@heviz.hu https://www.heviz.hu/hu/landing/panaszkezelo  Az üzemeltető törekszik arra, hogy a beérkező megkeresésekre a lehető legrövidebb időn belül választ adjon, és az akadálymentességi problémákat kivizsgálja. Végrehajtási eljárás Ha a felhasználó a visszajelzésére nem kap kielégítő választ, az akadálymentességi panasz az illetékes hatósághoz is benyújtható a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

title:

description:

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: CROSSDEST

lead:

tartalom: + 1 Közös kihívások Szlovéniában jelenleg az összes vendégéjszaka 90%-a a Global Sustainable Tourism Council (GSTC) által akkreditált Green Destinations (GD) rendszerében minősített desztinációkban jelentkezik, s egyre több fenntartható minősítésű attrakció, illetve turisztikai szolgáltató is elérhető a Slovenia Green programon belül. Mára a fenntarthatóság országosan meghatározza a turizmus minden szereplőjének a gondolkodását, beleértve az ide látogató vendégekét is. Magyarországon a fenntartható turizmusfejlesztés ezzel szemben még gyerekcipőben jár. A nemzetközi nyomás azonban egyre jobban jelentkezik, mivel a GSTC által elismert fenntarthatósági minősítés hiánya miatt csökken a térség versenyképessége, amelynek a leküzdése nehéz feladat, hiszen egyszerre kell a lakossági szemléletformálással, a fenntartható rendszerek kidolgozásával, az egyes szolgáltatók fenntarthatóságának a javításával és a desztinációs brand átalakításával is foglalkozni. Mára a világ utazóinak több mint kétharmada keresi a fenntartható úticélokat. A szlovén-magyar határmenti régió azonban csak akkor tud egységes, fenntartható desztinációként ennek a feltételnek megfelelni, ha a magyarországi desztinációk is eljutnak a GSTC fenntartható minősítésig, illetve mivel fenntartható desztináció nincs fenntartható szolgáltatók nélkül, minél több attrakció és turisztikai szolgáltatás is megszerzi a fenntartható turisztikai minősítést, párhuzamosan pedig kialakításra kerül egy határmenti turisztikai hálózat, amelynek tagjai egymást ajánlva alakítanak ki közös turisztikai termékeket az egységes fenntarthatósági brand ernyője alatt. A projektben a nemzetközi jó példákat hasznosítva, uniós standardok alapján jön létre egy szlovén-magyar határmenti "zöld" desztináció   A projekt teljes költségvetése: 936 312,00 EuroERDF támogatás összege: 585 685,20 Euro Partnerek: Hévízi Turisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Pannon Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás Murska Sobota Fejlesztési Központ Lendvai Turisztikai és Fejlesztési Intézet Goodplace a fenntartható turizmus intézete Sárvár Tourist & TDM Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Innotime Hungary Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság                   Átfogó célok és megoldások A jelen projekthez kapcsolódó négy település külön-külön is ismert nemzetközileg, önálló, bár a COVID után folyamatosan változó célközönséggel. Ahhoz azonban, hogy a térségből egy egységes, határon átnyúló desztináció legyen, ahol a projektpartnerek együttműködésének köszönhetően hosszabb tartózkodással visszatérő vendégkör alakul ki, a következő problémákat szükséges kezelni: a fenntarthatóság és hozzáférhetőség, mint két alapérték terén jelentős felkészültségi különbségek egy olyan átfogó minőségmenedzsment program hiánya, amely révén a kiemelt célcsoportok egységes, a nemzetközi standarokat figyelembe vevő szolgáltatásokat kaphatnak (pl. családosok, háziállattal érkezők, kerékpárosok, seniorok) mivel mindezek hiányoznak, nincs egy olyan egységes és teljes tájékoztatási rendszer, amely naprakész és személyre szabott információkat nyújtana a határ két oldalán lévő térség turisztikai kínálatáról, beleértve a helyi termékeket is mivel a turisztikai szereplők nem ismerik egymást és a helyi termelőket, az egyes települések kínálatában nem jelenik meg a térség többi szereplője, illetve nem tudnak szélesebb körben építeni a körforgásos gazdaság előnyeire. A projekt főbb kimenetelei A program keretében Muraszombat jó gyakorlatára építve a többiek is megszerzik a Green Destinations (GD) minősítését, miközben Muraszombat számára a min. ezüst fokozat elérése a cél. Mind a négy helyszínen megvalósul egy-egy pilot program, amelynek a célja a regeneratív turizmus erősítése. A kidolgozott programok egymás számára átvehetőek lesznek.   A projekt eredményeképpen min. 20 attrakció és min. 40 szolgáltató felkészítése is megtörténik a GD Good Travel Seal minősítésésének megszerzésére. Elkészül egy, a körfogásos gazdaságot támogató pilot program, amelyet mind a négy települési partner használni tud. Elkészül egy, a nemzetközi standardoknak megfelelő, a fenntarthatóságot szem előtt tartó egységes minőségmenedzsment és monitoring rendszer. Módszertan, határon átnyúló jelleg A GD standardjaira építve minden partner egységes módszertan alapján fog dolgozni. Az Innotime dolgozza ki azt a digitális platformot, amelynek a segítségével minden partner folyamatosan monitorozni tudja az eredményeit, illetve a saját desztinációjának és a turisztikai szolgáltatásoknak a fenntarthatósági indexét. Elkészül egy minden, a régióban lévő turisztikai szolgáltató számára elérhető, a fenntartható turizmus kritériumait és a határmenti térség értékeit bemutató e-learning tananyag. A szolgáltatói felkészítési program segítségével egységes mentorprogram keretében készülhetnek fel a térség turisztikai szolgáltatói a nemzetközi minősítésre, a körforgásos gazdaságot segítő pilot program keretében pedig a helyi termelők is bevonásra kerülnek a határ mindkét oldalán. A projekt végén a települések egységes horizontális minőségi szolgáltatásokat lesznek képes nyújtani, az attrakciók és a turisztikai szolgáltatók pedig egymás szolgáltatásainak ismeretében lesznek képesek határon átnyúló új termékek fejlesztésére. Újszerű elemek Jelenleg nincs Európában olyan monitoring rendszer, amely egyszerre lenne képes mérni a turisztikai szolgáltatók, a desztinációk és a vendégek fenntarthatósági és hozzáférhetőségi indexét és a körforgásos gazdálkodás eredményeit. Az egységes monitoring rendszer erre ad majd választ.   A pályázat az Európai Unió társfinanszírozásával, és a Magyar Kormány támogatásával valósul meg.   Pályázattal kapcsolatos nyilvános dokumentumok - Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. tevékenységéhez Ajánlattételi felhívás_helyi termék program Ajánlattételi felhívás GD minősítéssel kapcsolatban Helyi termék program - tartalmak Ajánlattételi felhívás - helyi termékkel kapcsolatos kerékpáros útvonalak   Hírek: Negyven magyar és szlovén vállalkozás közösen készül a nemzetközi fenntartható minősítés megszerzésére - 2025. szeptember 18. 14:12 Lakossági fórum Hévíz fenntartható jövőjéről - 2025. szeptember 16. 15:43 Hévíz a fenntarthatóság útján – lakossági felmérés indul - 2025. szeptember 05. 16:11 Készüljön fel INGYENESEN a Good Travel Seal nemzetközi fenntartható turisztikai minősítés megszerzésére! - 2025. március 19. 09:27 Hévízi Piknik - felhívás termelők részére - 2025. március 06. 08:49 Fenntartható turizmusfejlesztés a szlovén-magyar határ menti régióban - 2025. január 17. 12:02 Hévíz, Sárvár, Muraszombat, Lendva - Közösen a fenntartható turizmusért - 2024. július 11. 14:13  

title:

description:

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék: