tartalom:+ 1 Hévízi Termelői Piac A régi idők hangulatát idézve kedden, csütörtökön és szombaton a hévízi nagyparkoló mögötti terület árusokkal telik meg. Alkalmanként autentikus zenék kíséretében méztermelők, savanyúság- és gyümölcslé készítők, sajt- és zöldségárusok termékeivel találkozhat a látogató. A friss kenyeret, kolbászokat, a házilag készített süteményeket és tehéntejet akár meg is kóstolhatjuk vásárlás előtt. A finom áruk mellett mesteremberek árulják portékáikat, helyben vásárolhatunk cserépedényeket, kosarakat vagy akár kézi készítésű szappanokat.A Hévízi Termelői Piac a tudatos vásárlóknak kínál minőségi és vegyszermentes termékeket. A vásárlással pedig nem csak a környéken élő termelőket támogatjuk, hanem az egészséges életmód mellett döntünk. A Hévízi Termelői Piac mellett döntött már az a közel 800 árus is, akik időről-időre kézműves termékeiket kínálják a vendégeknek. Látogasson el hozzánk Ön is! A piac az alábbiak szerint tart nyitva:április 1-től december 31-ig:kedd: 7:00-13:00csütörtök: 13:00 -19:00szombat: 7:00 -13:00 január 1-től március 31-ig:csütörtök: 12:00 -18:00szombat: 7:00 -13:00 A termelői piac legfrissebb híreiről a Facebookon is értesülhet.Sok érdekességet megtudtat a termelői piacról ha meghallgatja a Nyugat Rádió által készített riportot is! Nézzen körül 3D túránkban! Sétáló utca A Rákóczi utca teljes hosszában sétáló utcaként funkcionál. Ez az utca köti össze a Széchenyi utcát (ami a főutca) a dr. Schulhof Vilmos sétánnyal. A sétáló utca elején található a Tourinform Iroda, a Széchenyi utca felől a jobb oldalon. Az iroda egész évben várja az érdeklődőket környékbeli programajánlatokkal és turista információkkal. Az irodában kerékpárbérlési lehetőség is van. Tovább haladva a sétáló utcán a tófürdő felé butikok, kávézók és fagylaltozók között érdemes a fák mögött megbúvó épületekre is figyelmet fordítanunk. A sétáló utcát az 1920-as években épült villák szegélyezik, amelyek ma már felújított formában apartmanoknak és kávézóknak adnak helyet. A sétáló utca közepén találjuk a Fontana Filmszínház épületét, vele szemben pedig az id. dr. Moll Károly teret egy szökőkúttal és mögötte Moll Károly egész alakos bronz szobrával. Moll Károly a súlyfürdő „atyja”, amit Hévízen fejlesztett ki az 1950-es években. Az utca végén a Fedett fürdő épületével találjuk szembe magunkat. 1968-ban adták át a Terápiás Centrumot, amit a helyiek Fedett fürdőnek hívnak. 2004-ben felújították és azóta is folyamtosan bővítik, továbbfejlesztik. Külső falán tekinthető meg a Pantheon, előcsarnokában pedig az a Jupiter kő található, ami tanúsítja, hogy már 2000 évvel ezelőtt is éltek itt emberek. Szívesen hallana még néhány érdekességet a Sétáló utcáról? Töltse le audio anyagunkat, és térképünk segítségével ismerje Hévíz titkait. Nézzen körül 3D túránkban! Városháza Építészeti látványosság az 1998-99-ben épült hévízi Városháza új épülete, melynek alapkövét az akkori polgármester és Farkas Bertalan, űrkutató mérnök, dandártábornok, Magyarország első űrhajósa tette le. A Hévíz egyik fontos látványosságai közé tartozó épületet 1950-ben építették, az akkori községháza mögött. 1997-ben kezdték el az újjáépítés munkálatait. Az alapkövet 1998. január 31.-én Farkas Bertalan Magyarország első űrhajósa, és a város polgármestere tették le. A terveket Reinholz Péter Kossuth díjas építész koordinálása alatt Benczur László és Takács Péter készítették. Az épület hasznos alapterülete: 3367 m2. Az épületben kaptak helyet a Polgármesteri hivatal dolgozói, akik minden munkanapon fogadják az ügyfeleket. A déli szárnyban helyet kapott egy 200 fő befogadóképességű konferencia- és színházterem, amely a testületi üléseken kívül helyet ad tudományos, kulturális és egyéb rendezvényeknek. Nézzen körül 3D túránkban! Egregyi borospincék Hévíz egregyi városrésze a gasztronómiáról ismert. A város központjától egy kellemes 25 perces sétával érhetnek ki a borospincékhez. Útközben elhaladnak a Jézus szíve templom mellett a Zrínyi utca végén, vagy útba ejthetik a római kori ásatásokat az Attila utca végén. Esténként megtelnek a szőlősorok között épült borozók és éttermek. A fürdőzés során kifáradt vendégek itt feltöltődhetnek egy kellemes vacsorával, vagy borkóstolóval, akár élőzene kísérete mellet. A hagyományos magyar konyha mellett nemzetközi konyhák ételeit is megkóstolhatják a vendégek az éttermek nyitott teraszain, vagy a hangulatos borospincékben. A Dombföldi utcán a pincék között tovább sétálva elérnek az Árpád-kori templomhoz, ami Hévíz egyik legszebb épített öröksége. Töltse le és hallgassa meg érdekességeinket Egregyről! Nézzen körül 3D túránkban! Fontana Filmszínház A mozi két vetítő teremmel rendelkezik, a nagyobb 104 főt tud befogadni, a kisterem pedig 8 fő befogadására alkalmas. A digitális technikával ellátott moziban a képi és a hangtechnika is megfelel a legmodernebb elvárásoknak. A sikerfilmek mellett hazai és nemzetközi művészfilmekkel várja a nézőket, akár 3D-ben is. Büfé sor A Széchényi utcai nagyparkoló melletti épületek alkotják a „büfé sort”. Ha a Balaton felől érkezik Hévízre, akkor az első kereszteződésben jobbra fordulva a Széchényi utcára ér, és az erdősáv elhagyása után már láthatja a büféket. Ha egy ízletes lángosra, vagy sült kolbászra támadt étvágya, akkor itt válogathat a legjobb büfék közül. Emellett éttermek is várják a hagyományos ebédre vagy vacsorára éhezőket. A büfék között ajándék boltok is találhatók, ahol hévízi ajándékokat vagy az üdülés során nélkülözhetetlen úszógumit is beszerezheti. Esténként gyakran élő zenével, és műsoros vacsorával várják a szórakozni vágyókat. Szobrok, köztéri alkotások Köztéri alkotásokkal, szobrokkal szinte minden utcában találkozhatunk a városban, melyek többsége Marton László híres szobrászművész alkotásai. Hévízi Szoborparkként ismert a Tó-fürdő parkjában található szoborcsoport, ahol egymás mellett láthatjuk a magyar irodalom három neves alakjának mellszobrát: Móricz Zsigmondnak (Kutas László alkotása) , Csokonai Vitéz Mihálynak (Rátonyi József műve) és Berzsenyi Dánielnek (Riger Tibor alkotása). A Fedett fürdő falán található 13 emléktábla a fürdő és az ott megfordult betegek legjelentősebb alakjainak állít emléket. Kerubok A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek, és nagyon hasonlítanak a Zsolnay család pécsi kerubjaihoz. Az oroszlánból és sasból összegyúrt sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak, és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. Képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket legenda szerint a Festetics család. Ha valaki is úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak. Ám más elmesélők szerint nem a kerubok, hanem a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas szólal meg, ha valaki szerelem nélkül távozik a városból. De erre még soha nem volt példa... A Tó Tündére A Tó Tündére szobor Molnár Jenő alkotása, melyet 2000-ben avattak fel. A szobor a gyógyfürdő bejáratával szemben található a dr. Schulhof Vilmos sétányon. A tündér jobb kezével Hévíz címerét óvja, amely egy kerubot illetve egy tündérrózsát ábrázol. Flavius Theodosius a dajkával A szobor Farkas Ferenc 2015-ben elkészült munkája, mely jelenleg a Római Romkertben csodálható meg, Egregyen. A szobor egy hévízi legendának állít emléket, mely szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája minden áron szeretett volna meggyógyítani, ezért minden nap imádkozott Szűz Máriához. A Szűz imáit meghallgatva gyógyvízű forrást fakasztott, mely meggyógyította Flaviust, így megerősödve később a Római Birodalom egyik legnagyobb császára lett. A gyógyvízű forrásból később egy egész tó keletkezett. Az a Hévízi-tó egyik legendája. Az Otthon kapuja A szoboregyüttes a Római Romkertben található meg, az Egregyi Múzeum mellett, mely egy átlagos római ház bejáratát ábrázolja. A ház ajtajában lévő dán dogra emlékeztető kutya a védelmet szimbolizálja. Dr. Moll Károly szobra Marton László alkotása, mely 2003-ban készült el. Dr. Moll Károly 1920-tól fogva Hévízen dolgozott orvosként, nevéhez fűződik a súlyfürdő feltalálása illetve a Hévízi-tó áramlási térképének elkészítése. Munkássága megalapozta a ma már jól ismert Hévízi Tradicionális Kúrát. Szent István mozaik képe A tűzzománc kép Morvay László alkotása, mely 1999 óta díszíti a Városháza Zrínyi utcára néző oldalát. A mozaikon Magyarország első királya, az államalapító Szent István szerepel. Nymphae díszkút A Nymphae díszkút Marton László szobrászművész alkotása, mely 1998-ban készült el. A Városháza előtti dísztéren található meg. Szent András kereszt V. Majzik Mária 1999-ben készült munkája a Tófürdő napozóteraszán tekinthető meg. A szobor a Hévízi-tó forráspontja felett lett elhelyezve, és Szent Andrást ábrázolja a kereszten, akiről a nevét kapta a helyi reumakórház. Braille terepasztal Kalmár Katalin műve nem csak a szemet kápráztatja el, hanem a látássérülteknek is segít, hogy megtapasztalhassák Hévíz csodáit. A Braille írással feltűntetett információk mellett a terepasztal különlegessége, hogy a tó medre és forráspontja is kidolgozásra került. Jelenleg a Festetics téren tekinthető meg. Ivókút - Rózsakert Hévízen a Tradicionális Kúra egyik kiegészítő eleme az ivókúra, mely kifejezetten javasolt emésztési problémák esetén. A Rózsakert épületében 2012-ben átadott ivókút egy gyönyörű tavirózsát ábrázol, az oszlopa pedig kerubokkal lett díszítve. Ivókút - Szent András Reumakórház
tartalom:+ 1 Fedezze fel városunk nevezetes épületeit, látnivalóit Kikről kapták a nevüket a Schulhof sétány épületei? Mit találhat meg a Sétálóutcán? Hányan férnek be a Kék templomba? Miért hívják Jézus Szíve templomot a Fradi templomnak? Mikor tették le a Városháza alapkövét? Hányszor restaurálták az Árpád-kori templomot? Milyen alkalmakat tartanak a Református-evangélikus templomban? Milyen kiállítások találhatók a Muzeális Gyűjteményben? Mit vehet a Hévízi Termelői Piacon? Mit jelképeznek a Flavius - kívánságszalagok a Villa Rustica romjainál? Milyen legendás lények a kerubok? Itt mindenre választ találhat! Köztéri alkotásokkal, szobrokkal szinte minden utcában találkozhatunk a városban, melyek többsége Marton László híres szobrászművész alkotásai. Hévízi Szoborparkként ismert a Tófürdő parkjában található szoborcsoport, ahol egymás mellett láthatjuk a magyar irodalom három neves alakjának mellszobrát: Móricz Zsigmondnak (Kutas László alkotása), Csokonai Vitéz Mihálynak (Rátonyi József műve) és Berzsenyi Dánielnek (Riger Tibor alkotása). A Fedett fürdő falán található 13 emléktábla a fürdő és az ott megfordult betegek legjelentősebb alakjainak állít emléket. dr. Schulhof Vilmos sétány A sétány a tófürdő körüli park része. A sétáló utca végén álló Fedett fürdő épületétől induló dr. Schulhof Vilmos sétány a Tófürdő főbejáratához vezet. A platánfákkal beárnyékolt, padokkal szegélyezett sétány egyik oldalán a hévízi tó, másik oldalán a Szent András Reumakórház történelmi épületei tárulnak elénk. Az itt látható épületek az 1870-es években épültek, majd az 1900-as évek elején alakították át őket a ma is látható kétszintes házakká. Mindegyik épületnek külön története van.
A Festetics család által kialakított „Újtelep” északi részén épült szecessziós stílusban. Nevét Festetics Györgyről, a fürdőváros alapítójáról kapta. Jelenleg a Szent András Reumakórház „A” épülete.
Az épület 1863-ban épült, de 1906-ban, annak tiszteltére kapta a Rákóczi-ház nevet, hogy ez év októberében szállították haza II. Rákóczi Ferenc hamvait Konstantinápolyból Magyarországra.
Jelenleg a Szent András Reumakórház „B” épülete.
Karola Elláról kapta a nevét, aki Festetics Tasziló lánya volt. Jelenleg a Szent András Reumakórház „C” épülete. Dél felé haladva a következő épület az étterem és a díszterem. Ennél az épületnél volt a Festetics birtok határa, ez volt az első kőből készült ház, amit a fürdővendégek elszállásolására építettek az 1860-as évek elején. 1909-re emelettel bővítették, ekkor a fürdőhelyeken nélkülözhetetlen „Kúrszalon” funkciót kapta. Jelenleg a Szent András Reumakórház díszterme található itt.
Nevét abból az alkalomból kapta, hogy a ház átadásának évében emelte Ferenc József – magyar király és osztrák császár – Festetics (II.) Taszilót hercegi rangra, aki a ház építtetője volt. Jelenleg a Szent András Reumakórház „D” épülete.
Lonkay Ferenc, a Festetics család uradalmi építészének tervei alapján építették az épületet 1870-71-ben. A ház az „Újtelep” része volt, ahol sorszámozással jelölték az épületeket, így maradt rajta ez a név. Jelenleg a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház üzemeltetésében szállod működik itt.
A térképünk hátoldalán szereplő sorrend alapján IDE kattintva letöltheti az hanganyagot, amelyekből még több érdekességet is megtudhat a sétányról. Nézzen körül 3D túránkban! Sétálóutca A Rákóczi utca teljes hosszában sétálóutcaként funkcionál. Ez az utca köti össze a Széchenyi utcát (a főutcát) a dr. Schulhof Vilmos sétánnyal. A sétálóutca elején található a Tourinform Iroda, a Széchenyi utca felől a jobb oldalon. Az iroda egész évben várja az érdeklődőket környékbeli programajánlatokkal és turistainformációkkal. Az irodában kerékpárbérlési lehetőség is van. Tovább haladva a sétálóutcán a Tófürdő felé butikok, kávézók és fagylaltozók között érdemes a fák mögött megbúvó épületekre is figyelmet fordítanunk. A sétálóutcát az 1920-as években épült villák szegélyezik, amelyek ma már felújított formában apartmanoknak és kávézóknak adnak helyet. A sétálóutca közepén találjuk a Fontana Filmszínház épületét, vele szemben pedig az id. dr. Moll Károly teret egy szökőkúttal és mögötte Moll Károly egész alakos bronz szobrával. Moll Károly a súlyfürdő „atyja”, amit Hévízen fejlesztett ki az 1950-es években. Az utca végén a Fedett fürdő épületével találjuk szembe magunkat. 1968-ban adták át a Terápiás Centrumot, amit a helyiek Fedett fürdőnek hívnak. 2004-ben felújították és azóta is folyamatosan bővítik, továbbfejlesztik. Külső falán tekinthető meg a Pantheon, előcsarnokában pedig az a Jupiter-kő található, ami tanúsítja, hogy már 2000 évvel ezelőtt is éltek itt emberek. Szívesen hallana még néhány érdekességet a Sétálóutcáról? Töltse le audio anyagunkat, és térképünk segítségével ismerje Hévíz titkait. Nézzen körül 3D túránkban! Városháza Építészeti látványosság az 1998-99-ben épült hévízi Városháza új épülete, melynek alapkövét az akkori polgármester és Farkas Bertalan, űrkutató mérnök, dandártábornok, Magyarország első űrhajósa tette le. A Hévíz egyik fontos látványosságai közé tartozó épületet 1950-ben építették, az akkori községháza mögött. 1997-ben kezdték el az újjáépítés munkálatait. Az alapkövet 1998. január 31.-én Farkas Bertalan Magyarország első űrhajósa, és a város polgármestere tették le. A terveket Reinholz Péter Kossuth díjas építész koordinálása alatt Benczur László és Takács Péter készítették. Az épület hasznos alapterülete: 3367 m2. Az épületben kaptak helyet a Polgármesteri hivatal dolgozói, akik minden munkanapon fogadják az ügyfeleket. A déli szárnyban helyet kapott egy 200 fő befogadóképességű konferencia- és színházterem, amely a testületi üléseken kívül helyet ad tudományos, kulturális és egyéb rendezvényeknek. Nézzen körül 3D túránkban! Árpád-kori templom Hévíz kis város, mégis azt mondhatjuk, hogy templomokban bővelkedik. Négy egyedi építészeti stílusban készült szent helyet tekinthetnek meg a városba érkező vendégek. A legrégebbi múlttal rendelkező templom a XIII. századból ránk maradt Árpád-kori templom, mely az egregyi városrészben található. A templom építésének pontos ideje nem ismert, valószínűleg a 13. század közepe körül építhették. 1341-ben említik először írásos emlékek. Az épület a 16-17. században erősen megsérült; később a barokk korban, 1731-ben renoválták. Szerencsére az átalakításkor csak a legszükségesebbeket javították, így megmaradt a templom középkori formája. E felújításkor készítették a belső és külső díszítő festéseket, a hajómagasítást és pótolták a boltozatokat is. A templom első védőszentje Alexandriai Szent Katalin volt. Az újjáépítés után újraszentelték; új védőszentje Szent Magdolna lett. Ezt követően a templomot még többször restaurálták: 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben és 1991-ben, legutóbb pedig 2015-ben. A déli oldalon nyitott barokk ajtót találunk. A torony boltozatát a 18. században újították meg, ehhez csatlakozik egy négyszögletű templomhajó. A templom belsejében az egyetlen díszítő- illetve térgazdagító elem az északi fal fülkesora. Fontos megemlítenünk a templom falfestését. Nem középkori eredetű, de ékes bizonyítéka a templom építészeti gazdagodásának. Bemutatja a népi formakincs tiszteletét. Az épület belsejében román korból származó keresztelőmedence töredéke található, valamint egy középkori felszentelt kereszt. A templom egyenes szentélyű, egyhajós, keletelt, térszerkezete könnyen áttekinthető. A tornya háromemeletes, gazdag kialakítású, az egyes szinteken kettős és hármas ikerablakok nyílnak. A tornyot csűrlős sisak zárja le, amelyet nyolc fagerenda merevít. Alapjait tekintve főként a faépítészet formáit őrizte meg. A külső felületeken megmaradtak a festett díszítések és a bekarcolt formák. Tudta Ön, hogy: a Balaton környékén épen maradt három Árpád-kori templom egyike az Egregyi templom? Szeretne még ennél is több érdekességet hallani a templomról? Töltse le hanganyagunkat! Nézzen körül 3D túránkban! Jézus Szíve Templom A borozósor felé vezető úton található a sokak által „zöld templomnak” is nevezett egregyi Jézus Szíve Templom. A templomot Bocskai János építész tervei alapján építették. A harangtorony a 20. század elején, a templomhajó 1994-95-ben épült fel. A harangtorony eredetileg kétszintes volt, 1905-ben építették. A harmadik szintet 1937-ben építették hozzá. A torony neoromán stílusban épült, ablakai ikerablakok, benne kis- és nagyharang is található. A kisharangot Mária Magdolna tiszteletére 1905-ben, a nagyharangot pedig hősi halottai emlékére öntette az egregyi község 1937-ben. Az I. világháborúban elesettek emlékére a köpeny közepén lévő kőtáblán szerepel a 16 hősi halott. Emlékükre a torony mellé 16 hársfát is ültettek, azok tövébe fejfát, melyre felvésték a neveket, születésük és haláluk időpontját. Az ültetett fákból mára már csak 6 áll. Emléktáblát helyeztek el a II. világháború halottainak tiszteletére is, a harangtorony falára, melyen az elesett egregyi fiatalok neve is szerepel. Később a tábla kikerült a templomkertbe. A templomhajót 1994-ben kezdték el építeni Bocskai János tervei alapján. Majd Dr. Ladocsi Gáspár dandártábornok, tábori püspök szentelte fel 1995. április 22-én. A templomot Fradi templomnak is nevezik, mivel a Ferencvárosi Torna Club jelentős támogatást nyújtott az építéshez. A klubbal való szoros kapcsolatot jelzik a belső kialakításban a fehér és zöldszínek, valamint a kis emléksarok. Tudjon meg még több érdekességet a templomról! Töltse le audioanyagunkat! A Szentmisék időpontjait itt találja! Nézzen körül 3D túránkban! Szentlélek Római Katolikus templom A legmodernebb és legújabb templomot már a városba vezető főutca elejéről is jól lehet látni, mivel kék csúcsai a magasba törnek. A városházával szemben lévő Szentlélek Római Katolikus templom mintegy 1000 fő befogadására képes. A templom Bocskai János építész tervei alapján készült. Három év alatt épült fel a város és a lakosság támogatásával. A hét ég felé törő torony már messziről útbaigazítja a városba látogatókat. A hét torony a Szentlélek hét ajándékát jelképezi. A Városházával együtt avatták fel 1999. szeptember 9.-én, Szendi József már nyugalmazott érsek szentelte fel. A templombelsőben a modern építészet és a hagyomány ötvöződik, melyet főként a szép faborítás hangsúlyoz. Jó akusztikája miatt alkalmas orgonahangversenyek megtartására is. A gótikus stílus formáira emlékeztető színes ablakok Simon Endre hévízi művész munkáját dicsérik. A szentély falán található kereszt torzó 200 éves műkincs, mely adományként került a templomba, restaurálását Károlyi Gyula restaurátor, festőművész végezte. Az oltár bal oldalán lévő bronz Krisztus-szobrot Marton László munkája. Ugyancsak az ő munkája a jobb oldalon álló, magyar koronát viselő Magyarok Nagyasszonya című borzszobor. A falakon lévő tűzzománc képeket Morvay László készítette. A faszerkezetet Kováts Tibor, a belső famunkálatokat Hegedűs András készítette. A tornyokban négy harang található. A templom kertjében és közelében több szobor, dombormű található. A legmagasabb toronyban nem helyeztek el harangot statikai okok miatt. A balra lévő toronyban két harang szólal meg, az egyiket Szent Péter tiszteletére öntette Dr. Horváth Béla és családja, a másikat pedig a régi templomból helyezték át. A jobbra lévő torony egyik harangját Szent Pál tiszteletére öntötték özv. Varga Imréné adományaiból, a másik harangja pedig szintén a régi templomból való. Töltse le Ön is audioanyagunkat! A Szentmisék időpontjait itt találja! Nézzen körül 3D túránkban! Református - evangélikus templom Negyedik templomként a Református - evangélikus templomot kell megemlíteni, amely a Helikon utcában várja híveit. A templomot a református és az evangélikus felekezet egyaránt használja istentiszteletek, illetve gyülekezeti alkalmak lebonyolítására. Igaz ugyan, hogy a város lakosságának csak kis része református illetve evangélikus, de évente több ezer hasonló felekezetű látogató érkezik a városba, belföldről és külföldről egyaránt. A Hévízen élő reformátusoknak sokáig nem volt temploma, magánházaknál és a Gyógyfürdőkórház kultúrtermében tartották alkalmaikat. Az evangélikusok pedig a mozi kistermében, majd Hotel Alba társalgójában és a kórház kultúrtermében. A város képviselő-testülete 1994-ben adományozta a jelenlegi telket a felekezeteknek. Az építkezést az önkormányzat is támogatta, majd gyűjtés is indult a 1995-ben elkezdett munkálatok további költségeinek fedezésére. A református templom alapkövét 1997. június 21-én tették le. A kész templomot Dr. Harmati Béla evangélikus, és Dr. Márkus Mihály református püspökök szentelték fel. A toronyban lévő harang nyitott boltív alatt helyezkedik el, Borsos Károly családjával együtt adományozta a templomnak. Az Istentiszteletek időponjtairól itt találhat információt! Szeretne még több érdekességet megtudni a templomról? Töltse le hanganyagunkat! Nézzen körül 3D túránkban! Fontana Filmszínház A mozi két vetítő teremmel rendelkezik; a nagyobb 104 főt tud befogadni, a kisterem pedig 8 fő befogadására alkalmas. A digitális technikával ellátott művészmoziban a képi és a hangtechnika is megfelel a legmodernebb elvárásoknak. A sikerfilmek mellett hazai és nemzetközi művészfilmekkel várja a nézőket. Muzeális Gyűjtemény Hévízen nemcsak testben, hanem szellemben is felfrissülhet. Egy kellemes délutáni séta során érdemes megtekinteni a Hévíz Muzeális Gyűjteményt, mely a sétálóutcai Fontana Filmszínház emeletén található. Keddtől szombatig 10.00 – 18.00 óra között várja az érdeklődőket, látogatása ingyenes. Hévíz történetét bemutató állandó tárlat nyílt 2012 márciusban, amely a tó keletkezésétől egészen napjainkig mutatja be a település történetét, a gyógytó és a település kialakulását, valamint számos érdekes orvosi és gyógyászati emléket. A bemutatott tárgyak jelentős része magángyűjtőktől származik, de megannyi darabot kaptak a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum gyűjteményéből is. A város első állandó tárlatának legrégebbi darabja egy 1500 éves kerámia edény, a legkülönlegesebb pedig talán az az 1818-ban megjelent angol könyv, amelyet írója, Richard Brighton gróf ajándékozott Festetics Györgynek, a hévízi tó akkori birtokosának A Múzeum további állandó kiállítása: „Szalay Katalin oklevélgrafikái”. A múzeumban az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások is megtekinthetőek. A múzeum JELENLEG zárva tart! Az épület külső homlokzatát Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész Forrás című alkotása díszíti. Aki hosszabb időre érkezik Hévízre és a gyógykúra alatt a kultúra is fontos számára, azoknak ajánljuk figyelmébe a Városi Könyvtárat, ahol magyar és idegen nyelvű könyvek egyaránt kölcsönözhetőek. Jó szórakozást kívánunk és szellemi feltöltődést! Még több érdekesség az Art moziról és a Muzeális Gyűjteményről letölthető audioanyagunkban! Nézzen körül 3D túránkban! 3D a hévízi moziban Büfésor A Széchényi utcai nagyparkoló melletti épületek alkotják a „büfésort”. Ha a Balaton felől érkezik Hévízre, akkor az első kereszteződésben jobbra fordulva a Széchényi utcára ér, és az erdősáv elhagyása után már láthatja a büféket. Ha egy ízletes lángosra, vagy sült kolbászra támadt étvágya, akkor itt válogathat a legjobb büfék közül. Emellett éttermek is várják a hagyományos ebédre vagy vacsorára éhezőket. A büfék között ajándékboltok is találhatók, ahol hévízi ajándékokat vagy az üdülés során nélkülözhetetlen úszógumit is beszerezheti. Esténként gyakran élőzenével, és műsoros vacsorával várják a szórakozni vágyókat. Egregyi borospincék Hévíz egregyi városrésze a gasztronómiáról is ismert. A város központjától egy kellemes, 25 perces sétával érhetnek ki a borospincékhez. Útközben elhaladnak a Jézus szíve templom mellett a Zrínyi utca végén, vagy útba ejthetik a római kori ásatásokat az Attila utca végén. Esténként megtelnek a szőlősorok között épült borozók és éttermek. A fürdőzés során kifáradt vendégek itt feltöltődhetnek egy kellemes vacsorával, vagy borkóstolóval, akár élőzene kísérete mellet. A hagyományos magyar konyha mellett nemzetközi konyhák ételeit is megkóstolhatják a vendégek az éttermek nyitott teraszain, vagy a hangulatos borospincékben. A Dombföldi utcán a pincék között tovább sétálva elérnek az Árpád-kori templomhoz, amely Hévíz egyik legszebb épített öröksége. Töltse le és hallgassa meg érdekességeinket Egregyről! Nézzen körül 3D túránkban! Római katona sírja A római katona sírja, vagy más nevén a késő római téglasír Hévíz Egregy nevű településrészében található. A sír téglából, oltatlan mésszel készült. 1925-ben találtak rá földmunkák során, teljes épségben. A sír leletei II. Constantinus római császár korából valók. Találtak bronz övcsatot, ruhakapcsot, vaskést, a császár pénzét, valamint egy római katona csontvázát. A leleteket a keszthelyi Balatoni Múzeumban helyezték el, a csontváz pedig a feltárás helyszínén került bemutatásra. A sírtól néhány száz méterre, keleti irányban a 2001 és 2004 között feltárt Villa Rustica közelében egy korai császárkori római villa maradványait is feltárták 1931-ben. A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták. Az Egregyi utca egyik házának udvarán ásás közben téglaégető kemencét találtak. A környéken talált leletek arról tanúskodnak, hogy az itt élők gazdagon élték életüket. Ezt mutatja, hogy az Árpád-kori templom felé vezető úton cserépedényben 276 darab 4. századból származó római érmét találtak. Hogy még több információt megtudjon a katonáról, töltse le a róla szóló hangfájlunkat! Nézzen körül 3D túránkban! Római kori romkert Már a régi rómaiak is felfedezték és használták a hévízi tavat. Erről tanúskodik az Attila utca végén található Római kori Romkert, amit 2011-re teljes egészében felújítottak. 1931-ben bukkantak rá a korai császárkori római villa maradványaira, majd ennek közelében 2001 és 2003 között tárták fel a Villa Rustica épületét. A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták. Az I. és II. század fordulóján egy nagyméretű kőépületet emeltek a helyére, amely 45 m hosszú és csaknem 23 m széles volt, tehát több mint 1000 négyzetméter alapterületű. A kelet felől porticussal (oszlopos tornáccal) ellátott épület meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével is rendelkezett. Ennek ellenére nem biztos, hogy az épület a villagazdaság lakóépülete volt (villa urbana) hiszen központi fűtésnek nem találták nyomát. Az épület vélhetően a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belső elrendezéssel újjáépült, sőt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták. A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetően valamilyen gazdasági tevékenységre használták Kíváncsi rá milyen kertépítészeti megoldásokkal éltek a rómaiak? A romkertnél található információs tábla elárulja. További érdekességekért tölse le audio anyagunkat a Romkertről! Nézzen körül 3D túránkban! Flavius-kívánságszalagok a Villa Rustica romjainál Több száz kívánság szalagokra írva díszítik az Attila utca végén, az Egregyi Múzeumnál található római kori romkertet. A színes szalagok elhelyezésével életre keltünk egy római kori mondát. A legismertebb hévízi legenda, amely a tó keletkezéséről és csodatévő hatásáról maradt fenn, Flavius Theodosius római császárhoz kötődik. A legenda szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája nap, mint nap Szűz Máriához imádkozott, a kisfiú gyógyulását kérve. A Szűzanya meghallgatta fohászát és válaszként forrás fakasztott. A gyógyforrásból egész tó keletkezett, melynek vizében rendszeresen fürdette a dajka a beteg gyermeket. Flavius csodával határos módon a víztől meggyógyulva, erős, egészséges uralódóvá, a Római Birodalom császárává vált. Hálából 391-ben a kereszténységet államvallássá nyilvánította egész birodalmában. A legendás gyógytó nem más, mint a Hévíz Tó, melynek vizében azóta több ezren gyógyultak meg, nyerték vissza az egészséges mozgás örömét. A FLAVIUS KÍVÁNSÁGSZALAGOK HAMAROSAN ISMÉT VISSZAKERÜLNEK A RÓMAI KORI ROMKERTBE! Hévízi Termelői Piac A régi idők hangulatát idézve kedden, csütörtökön és szombaton a hévízi nagyparkoló mögötti terület árusokkal telik meg. Alkalmanként autentikus zenék kíséretében méztermelők, savanyúság- és gyümölcslé készítők, sajt- és zöldségárusok termékeivel találkozhat a látogató. A friss kenyeret, kolbászokat, a házilag készített süteményeket és tehéntejet akár meg is kóstolhatjuk vásárlás előtt. A finom áruk mellett mesteremberek árulják portékáikat, helyben vásárolhatunk cserépedényeket, kosarakat vagy akár kézi készítésű szappanokat. A Hévízi Termelői Piac a tudatos vásárlóknak kínál minőségi és vegyszermentes termékeket. A vásárlással pedig nem csak a környéken élő termelőket támogatjuk, hanem az egészséges életmód mellett döntünk. A Hévízi Termelői Piac mellett döntött már az a közel 800 árus is, akik időről-időre kézműves termékeiket kínálják a vendégeknek. Látogasson el hozzánk Ön is! A piac az alábbiak szerint tart nyitva: április 1-től december 31-ig: kedd: 7:00-13:00 csütörtök: 13:00 -19:00 szombat: 7:00 -13:00 január 1-től március 31-ig: csütörtök: 12:00 -18:00 szombat: 7:00 -13:00 A termelői piac legfrissebb híreiről a Facebookon is értesülhet. Sok érdekességet megtudtat a termelői piacról ha meghallgatja a Nyugat Rádió által készített riportot is! Nézzen körül 3D túránkban! Kerubok A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek, és nagyon hasonlítanak a Zsolnay család pécsi kerubjaihoz. Az oroszlánból és sasból összegyúrt sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak, és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. Képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket legenda szerint a Festetics család. Ha valaki is úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak. Ám más elmesélők szerint nem a kerubok, hanem a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas szólal meg, ha valaki szerelem nélkül távozik a városból. De erre még soha nem volt példa...
Több mint ötven év méhésztapasztalat, apiterápiás tudás és termelői magyar méz Zalaszentgrótról – a Skapér Méhészetben minden csepp számít.
Találati relevancia adatok
megtalálta: szöveg (1) | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Skapér méhészet
lead: Több mint ötven év méhésztapasztalat, apiterápiás tudás és termelői magyar méz Zalaszentgrótról – a Skapér Méhészetben minden csepp számít.
tartalom:+ 1 Méz, ahogy a méhek megalkották Tudtad, hogy a méz nem igazán tud megromlani? Tulajdonságát magas cukortalmának, nagyon alacsony víztartalmának, savas közegének és a benne lévő természetes antibakteriális anyagoknak köszönheti. A méz a természet kincse, amit készíteni is kiváltság, ha az ember kellő figyelmet szentel a méheinek. A zalaszentgróti Skapér méhészet több generációs vállalkozás, melyet most Skapér Zoltán működtet több mint öt évtizedes tapasztalattal. A méhészkedés számára nem hobbi, hanem életforma: munka, felelősség, rendszer és szenvedély – egyszerre. Második generáció Zoltán gyerekként kapta első méhcsaládját. Bár évtizedekig más területen dolgozott vezetői pozícióban, a méhek mindig ott voltak a “közelében” – először hobbiként, majd másodállásban, végül főfoglalkozásként a méhek és a méhészkedés került a középpontba. Édesapja korai halála után teljes mértékben átvette a családi méhészetet, és a saját útját kezdte járni. Ma már nemcsak mézet termel, hanem elvégezte az apiterapeuta képzést és apiterápiás házat is működtet, valamint tapasztalatával segíti a fiatal méhészeket is. Méhészkedés méhbarát módon A Skapér Méhészet mézei között megtalálhatók a klasszikus fajták – akác, hárs, repce, napraforgó, aranyvessző és vegyes virágméz –, de a különlegességük nemcsak az ízekben rejlik, hanem az előállítás módjában is. A mézkészítés tudatos, természetközeli és méhbarát szemlélet eredménye. Zoltán teljes mértékben elutasítja a vegyszeres kezeléseket: a méhek gondozásához kizárólag természetes anyagokat, például oxálsavat használ, a kaptárok viaszát pedig rendszeresen cseréli, hogy ne halmozódjanak fel benne szermaradványok. A viasz származása minden esetben ismert és ellenőrzött, sokszor saját visszadolgozott viaszt használ. A méz pörgetése előtt digitális refraktométerrel megméri a víztartalmat – csak akkor pörgeti ki a mézet, ha az elérte az ideális érettséget. A pörgetés után a méz legalább négy hétig ülepszik, ez idő alatt természetes módon távoznak belőle a viaszmaradványok és a levegő. Ezután egy finom, 200 mikronos szűrőn keresztül szűri át a mézet, adalékanyag, hőkezelés vagy habzásgátlás nélkül. A méz ezután kerül üvegbe, majd még egy rövid pihentetési időszak következik, hogy állaga tiszta, sima és selymes legyen. Apiterápia - Gyógyulj a méhekkel! Zoltán portája nemcsak méhészet, hanem élménytér is: itt működik az ország egyik első apiterápiás háza, ahol a látogatók a méhek gyógyító erejével is megismerkedhetnek. Az apiterápia során a vendégek egy speciális fekvőhelyen pihennek, amely alatt méhek ezrei dolgoznak – az állatok rezgése, hője, a kaptárlevegő és az illóanyagok természetes módon támogatják a szervezetet. A módszer kifejezetten hatásos lehet stresszoldásra, légúti problémák enyhítésére, mélyebb alvás elősegítésére. A vásárlás mellett előzetes bejelentkezéssel lehetőséged van vezetett látogatásra, ahol Zoltán készséggel mesél a méhek világáról és a mézkészítés titkairól, sőt pár fős csoportoknak a kaptárakat is szívesen megmutatja. Termékismertető Akácméz Skapér Méhészet egyik fő terméke az akácméz, amely Zalaszentgrót környékének kötöttebb, agyagos talaján található akácerdők virágának nektárjából származik – ennek köszönhetően íze és színe is eltér a más tájakról származó akácméztől. Színe a szokásos halványsárgától a világoszöld árnyalatig változhat, attól függően, hogy milyen összetételű talajon nő az akác Az akácméz íze lágyan édes, enyhén vaníliás, hosszan lecsengő, virágos jegyekkel. Használhatod minden nap teába, limonádéba, kávéba édesítőként, reggelihez kenyérre vagy zabkásába, de süteményekhez is remek alapanyag és kiváló antibakteriális hatása van. Ahol a termékeket beszerezheted: 8790 Zalaszentgrót, Szabadság u. 86. Google térkép További információ, elérhetőség, bejelentkezés az apiterápiás házba: Facebook Telefonszám: 06 30 655 7701
Tudtad, hogy a Zala folyó egykor a Drávába ömlött, és csak később „találta meg” a Balatont? A Dunántúl vízhálózatának története nemcsak izgalmas földtani kirakós, hanem valódi földtörténeti kalandregény is: medrek vándorolnak, folyók „bekebelezik” egymást, és még a Balaton is csak a legutolsó fejezetben lép színre. Ismerd meg, hogyan formálta át a természet ecsetvonásokkal a térséget – és hogyan lett a Zala a Balaton legfőbb táplálója.
A negyedidőszak és a felszínformálás jelentősége
A 2,58 millió évvel ezelőttől napjainkig tartó ún. negyedidőszakot elsősorban az különbözteti meg a földtörténet korábbi szakaszaitól, hogy az ekkor végbement felszínalakító folyamatok és az általuk létrehozott felszínformák meghatározói a mai földrajzi környezet arculatának.
Így van ez a folyóhálózat fejlődésével kapcsolatban is.
A pleisztocén kor felszínfejlődése
A pleisztocén kor (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) egyik legérdekesebb – és a mai vízhálózat, sőt a domborzat szempontjából is sorsdöntő – felszínfejlődési folyamata a folyómedrek vándorlása és a folyóteraszok, hordalékkúpok kialakulása, melyet alapvetően meghatározott az egykoron itt hullámzó, a feltöltődéssel lassan visszahúzódó Pannon-tó (lásd: Az ősi Pannon-tó öröksége).
Az Ős-Duna nyugati vándorlása
A Kárpát-medencében megjelenő Ős-Duna kezdetben az ország nyugati részén kanyarogva folyt a befogadó víztestet jelentő, folyamatosan visszahúzódó Pannon-tóba.
Ezen irányát valószínűleg a pleisztocén elejéig megtartotta.
A Duna irányváltása és következményei
A legnagyobb mértékű és hatású vízrajzi változás a Kárpát-medencében a pliocén–pleisztocén átmenet időszakában zajlott le, amikor létrejött a Duna visegrádi völgyszakasza (ebből fejlődött ki a napjainkban ismert Dunakanyar), amivel a folyó elterelődött a mai Pesti-síkság, tehát az ország közepe felé.
A Duna ilyen mértékű folyásirány-változása óhatatlanul érintette valamennyi korábbi dunántúli mellékfolyóját.
A Zala története: vándorlás és bekebelezés
Sajátosan fejlődött a Közép-Dunántúl vízhálózata, melynek egyik legcifrább története a Zala sorsának (medrének) alakulása.
A Rába már nagyjából a mai csapásának megfelelő irányban folyt a Kisalföld felé. Kezdetben ebbe torkollott bele a délről északra folyó Ős-Marcal, abba pedig az Ős-Zala.
Ezt a képet „festette át” a természet, ecsetként használva a Zalát.
Egy már nem létező, északról délre áramló folyó (amelynek maradványa a mai vízfolyás Zalaszentgrót és Zalavár közötti szakasza) hátráló eróziós hatása (a vízfolyások a forrásvidékhez közeli, felsőbb szakaszaikon a folyásiránnyal ellentétes irányban törvényszerűen belevágódnak az alapkőzetbe, mint „forró kés a vajba”) elérte az Ős-Zalát – lényegében „megvágta” a völgyét –, így a saját medrébe terelve mintegy „bekebelezte” azt.
A Zala új iránya és a Balaton születése
Ettől kezdve a Zala egy éles kanyarral Türje vonalától dél felé folyt és – Balaton még nem lévén – kezdetben a Drávába ömlött. Majd később a Balaton (a tó összefüggő víztükre mindössze kb. 5000 éves!) majdani vizét befogadó süllyedék fokozatos mélyülése maga felé terelte a Zalát, ami így az utóbbi pár millió évben egy jókora medertáncot lejtve vált a Balatont tápláló, illetve térségünket éltető legnagyobb folyóvá.
[galeria]
title: Skapér méhészet
description: Több mint ötven év méhésztapasztalat, apiterápiás tudás és termelői magyar méz Zalaszentgrótról – a Skapér Méhészetben minden csepp számít.
tartalom:+ 1 Közös kihívások Szlovéniában jelenleg az összes vendégéjszaka 90%-a a Global Sustainable Tourism Council (GSTC) által akkreditált Green Destinations (GD) rendszerében minősített desztinációkban jelentkezik, s egyre több fenntartható minősítésű attrakció, illetve turisztikai szolgáltató is elérhető a Slovenia Green programon belül. Mára a fenntarthatóság országosan meghatározza a turizmus minden szereplőjének a gondolkodását, beleértve az ide látogató vendégekét is. Magyarországon a fenntartható turizmusfejlesztés ezzel szemben még gyerekcipőben jár. A nemzetközi nyomás azonban egyre jobban jelentkezik, mivel a GSTC által elismert fenntarthatósági minősítés hiánya miatt csökken a térség versenyképessége, amelynek a leküzdése nehéz feladat, hiszen egyszerre kell a lakossági szemléletformálással, a fenntartható rendszerek kidolgozásával, az egyes szolgáltatók fenntarthatóságának a javításával és a desztinációs brand átalakításával is foglalkozni. Mára a világ utazóinak több mint kétharmada keresi a fenntartható úticélokat. A szlovén-magyar határmenti régió azonban csak akkor tud egységes, fenntartható desztinációként ennek a feltételnek megfelelni, ha a magyarországi desztinációk is eljutnak a GSTC fenntartható minősítésig, illetve mivel fenntartható desztináció nincs fenntartható szolgáltatók nélkül, minél több attrakció és turisztikai szolgáltatás is megszerzi a fenntartható turisztikai minősítést, párhuzamosan pedig kialakításra kerül egy határmenti turisztikai hálózat, amelynek tagjai egymást ajánlva alakítanak ki közös turisztikai termékeket az egységes fenntarthatósági brand ernyője alatt. A projektben a nemzetközi jó példákat hasznosítva, uniós standardok alapján jön létre egy szlovén-magyar határmenti "zöld" desztináció A projekt teljes költségvetése: 936 312,00 EuroERDF támogatás összege: 585 685,20 Euro Partnerek: Hévízi Turisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Pannon Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás Murska Sobota Fejlesztési Központ Lendvai Turisztikai és Fejlesztési Intézet Goodplace a fenntartható turizmus intézete Sárvár Tourist & TDM Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Innotime Hungary Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság Átfogó célok és megoldások A jelen projekthez kapcsolódó négy település külön-külön is ismert nemzetközileg, önálló, bár a COVID után folyamatosan változó célközönséggel. Ahhoz azonban, hogy a térségből egy egységes, határon átnyúló desztináció legyen, ahol a projektpartnerek együttműködésének köszönhetően hosszabb tartózkodással visszatérő vendégkör alakul ki, a következő problémákat szükséges kezelni: a fenntarthatóság és hozzáférhetőség, mint két alapérték terén jelentős felkészültségi különbségek egy olyan átfogó minőségmenedzsment program hiánya, amely révén a kiemelt célcsoportok egységes, a nemzetközi standarokat figyelembe vevő szolgáltatásokat kaphatnak (pl. családosok, háziállattal érkezők, kerékpárosok, seniorok) mivel mindezek hiányoznak, nincs egy olyan egységes és teljes tájékoztatási rendszer, amely naprakész és személyre szabott információkat nyújtana a határ két oldalán lévő térség turisztikai kínálatáról, beleértve a helyi termékeket is mivel a turisztikai szereplők nem ismerik egymást és a helyi termelőket, az egyes települések kínálatában nem jelenik meg a térség többi szereplője, illetve nem tudnak szélesebb körben építeni a körforgásos gazdaság előnyeire. A projekt főbb kimenetelei A program keretében Muraszombat jó gyakorlatára építve a többiek is megszerzik a Green Destinations (GD) minősítését, miközben Muraszombat számára a min. ezüst fokozat elérése a cél. Mind a négy helyszínen megvalósul egy-egy pilot program, amelynek a célja a regeneratív turizmus erősítése. A kidolgozott programok egymás számára átvehetőek lesznek. A projekt eredményeképpen min. 20 attrakció és min. 40 szolgáltató felkészítése is megtörténik a GD Good Travel Seal minősítésésének megszerzésére. Elkészül egy, a körfogásos gazdaságot támogató pilot program, amelyet mind a négy települési partner használni tud. Elkészül egy, a nemzetközi standardoknak megfelelő, a fenntarthatóságot szem előtt tartó egységes minőségmenedzsment és monitoring rendszer. Módszertan, határon átnyúló jelleg A GD standardjaira építve minden partner egységes módszertan alapján fog dolgozni. Az Innotime dolgozza ki azt a digitális platformot, amelynek a segítségével minden partner folyamatosan monitorozni tudja az eredményeit, illetve a saját desztinációjának és a turisztikai szolgáltatásoknak a fenntarthatósági indexét. Elkészül egy minden, a régióban lévő turisztikai szolgáltató számára elérhető, a fenntartható turizmus kritériumait és a határmenti térség értékeit bemutató e-learning tananyag. A szolgáltatói felkészítési program segítségével egységes mentorprogram keretében készülhetnek fel a térség turisztikai szolgáltatói a nemzetközi minősítésre, a körforgásos gazdaságot segítő pilot program keretében pedig a helyi termelők is bevonásra kerülnek a határ mindkét oldalán. A projekt végén a települések egységes horizontális minőségi szolgáltatásokat lesznek képes nyújtani, az attrakciók és a turisztikai szolgáltatók pedig egymás szolgáltatásainak ismeretében lesznek képesek határon átnyúló új termékek fejlesztésére. Újszerű elemek Jelenleg nincs Európában olyan monitoring rendszer, amely egyszerre lenne képes mérni a turisztikai szolgáltatók, a desztinációk és a vendégek fenntarthatósági és hozzáférhetőségi indexét és a körforgásos gazdálkodás eredményeit. Az egységes monitoring rendszer erre ad majd választ. A pályázat az Európai Unió társfinanszírozásával, és a Magyar Kormány támogatásával valósul meg. Pályázattal kapcsolatos nyilvános dokumentumok - Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. tevékenységéhez Ajánlattételi felhívás_helyi termék program Ajánlattételi felhívás GD minősítéssel kapcsolatban Helyi termék program - tartalmak Ajánlattételi felhívás - helyi termékkel kapcsolatos kerékpáros útvonalak Hírek: Negyven magyar és szlovén vállalkozás közösen készül a nemzetközi fenntartható minősítés megszerzésére - 2025. szeptember 18. 14:12 Lakossági fórum Hévíz fenntartható jövőjéről - 2025. szeptember 16. 15:43 Hévíz a fenntarthatóság útján – lakossági felmérés indul - 2025. szeptember 05. 16:11 Készüljön fel INGYENESEN a Good Travel Seal nemzetközi fenntartható turisztikai minősítés megszerzésére! - 2025. március 19. 09:27 Hévízi Piknik - felhívás termelők részére - 2025. március 06. 08:49 Fenntartható turizmusfejlesztés a szlovén-magyar határ menti régióban - 2025. január 17. 12:02 Hévíz, Sárvár, Muraszombat, Lendva - Közösen a fenntartható turizmusért - 2024. július 11. 14:13