Tófürdő épületek és villák

   

Hévízgyógyfürdő részei napjainkban

  • Tófürdő Főbejárata a kerub szobrokkal - dr. Schulhof Vilmos sétány felől
  • Központi épület, 4 fedett medence térrel, pihenő terekkel és teraszokkal, ami a főbejárattól és a Festetics Fürdőháztól függőfolyosón keresztül közelíthető meg, mert a tó fölé, cölöpökre épült
  • Festetics Fürdőház, mely a fürdő déli bejárata az Ady Endre utca felől, a legkésőbb elkészült, tóparton álló épület, itt kapott helyet a wellness központ
  • Iszap medence, ami a Festetics Fürdőház és a Központi épület között a tóban helyezkedik el.
  • Deák téri, avagy Nyári Bejárat, ami csak időszakosan tart nyitva.
  • Nyári öltöző. A tó keleti partján álló, fa épület, ahol öltöző kabinok és napozó teraszok találhatók.
  • Medve napozó. A tó dél-keleti partján álló külön napozóterasz.

 

dr. Schulhof Vilmos sétány villái

A sétány a tófürdő körüli park része. A sétáló utca végén álló Fedett fürdő épületétől induló dr. Schulhof Vilmos sétány a tófürdő főbejáratához vezet.

A platán fákkal beárnyékolt, padokkal szegélyezett sétány egyik oldalán a hévízi tó, másik oldalán a Szent András Reumakórház történelmi épületei tárulnak elénk. Az itt látható épületek az 1870-es években épültek, majd az 1900-as évek elején alakították át őket a ma is látható kétszintes házakká.

Mindegyik háznak külön története van.

A Festetics család által kialakított „Újtelep” északi részén épült szecessziós stílusban. Nevét Festetics Györgyről, a fürdőváros alapítójáról kapta. Jelenleg a Szent András Reumakórház „A” épülete.

Az épület 1863-ban épült, de 1906-ban, annak tiszteltére kapta a Rákóczi-ház nevet, hogy ez év októberében szállították haza II. Rákóczi Ferenc hamvait Konstantinápolyból Magyarországra.
Jelenleg a Szent András Reumakórház „B” épülete.

Karola Elláról kapta a nevét, aki Festetics Tasziló lánya volt. Jelenleg a Szent András Reumakórház „C” épülete. Dél felé haladva a következő épület az étterem és a díszterem. Ennél az épületnél volt a Festetics birtok határa, ez volt az első kőből készült ház, amit a fürdővendégek elszállásolására építettek az 1860-as évek elején. 1909-re emelettel bővítették, ekkor a fürdőhelyeken nélkülözhetetlen „Kúrszalon” funkciót kapta. Jelenleg a Szent András Reumakórház díszterme található itt.

Nevét abból az alkalomból kapta, hogy a ház átadásának évében emelte Ferenc József – magyar király és osztrák császár – Festetics (II.) Taszilót hercegi rangra, aki a ház építtetője volt. Jelenleg a Szent András Reumakórház „D” épülete.

Lonkay Ferenc, a Festetics család uradalmi építészének tervei alapján építették az épületet 1870-71-ben. A ház az „Újtelep” része volt, ahol sorszámozással jelölték az épületeket, így maradt rajta ez a név. Jelenleg a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház üzemeltetésében szállod működik itt.

Eredeti neve Tasziló-villa volt, azonban Festetics (II.) Tasziló herceg halálát követően átnevezték Deák Ferenc után Deák-háznak.

 

Hévízi Tófürdő története

Hévízgyógyfürdő 1795 és 1905 között

Az első, még téglalap alaprajzú, két épületrészből álló fürdőépületet 1795-ben építtette a tó fölé Gróf I. Festetics György földbirtokos.  A gyógyvíz jótékony hatásainak híre 1801-be már Bécsbe is elért, egy 1818-as beszámolóban pedig már említi a fehér tavirózsák jelenlétét a tóban, melyekhez 1898-ban további indiai fajokkal telepítettek. 1858-ban megkezdődtek a tó körüli fásítások, a fürdőépületek modernizálása, és a tóparti vendégépületek kialakítása. A Tó központjában a férfi és női tükörfürdő (kabinokkal körülhatárolt fürdő) kapott helyett, de sokan az akkor még jóval szélesebb hévízi kifolyót használták fürdőzésre.

Hévízgyógyfürdő 1910-1920-as években

1905-től Reichl Vencel bérlő mindent elkövetett, hogy Hévízt nemzetközi fürdővárossá fejlessze. A korábbi fürdőépületet kupolás épület váltotta fel, számos modern szálló és vendéglő, valamint a gyógyhelyen elengedhetetlen „Kúrszalon” megéülése is neki köszönhető. 1907-ben a régi vert híd helyén fedett híd épült, és elkészült a két tornyú, jellegzetes főbejárat.  Ugyanebben az évben épült a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda. 1911-ben a város megkapta a  „gyógyfürdő jellegű település” címet.

Hévízgyógyfürdő az 1930-as években

1926 után a fejlesztések új erőre kaptak. Megépült  a jellegzetes tóparti Fürdőépület, valamint 1932-ben üvegtetőt kapott a főépület, ami ezzel teljesen fedetté vált. 1930-ban már 7 szálloda, 11 vendéglő és 40 villa állt a községben, a éves szinten csaknem 16 ezer vendéget pedig változatos kulturális élet fogadta. Ezekben a boldog békeidős években  volt főorvos Hévízen dr. Schulhof Vilmos, aki munkásságával sokat tett a hévízi gyógyászat népszerűsítéséért, ma a Tófürdő melletti sétány viseli nevét.

Hévízi épületek 1945 előttről

Az első fürdőépülettel (1795) egy  időben megépült a gyógyításra (érvágás = köpölyözés) használt „köpülöző ház”. Míg az 19. század első felében a tó környéke csupán nádas, lápos területekből állt, addig az 1850-es évektől tudatosan építették a szebbnél szebb szállóépületek. 1870-ben már állt a I-VII. ház, melyek közül a Hetes Ház volt az egyetlen kétszintes épület. Épült egy római katolikus kápolna is (melyet később lebontottak), majd az 1900-as évek elején megépültek a szállók, bazárépületek,  valamint a „Kúrszalon”, ami a báloknak, hangversenyeknek adott helyet.

Hévízgyógyfürdő az 1950-1960-as években

1948-ban, az addig Festetics tulajdonú Tófürdőt és minden kapcsolódó épületet, parkot államosítottak, és megkezdődött az állami üdültetés időszaka. 1952-ben létrehozták a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, és még ebben az évben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították Hévízt. 1968-ra elkészült az ország akkor legmodernebb, balneoterápiás gyógyászati eszközökkel teljesen felszerelt fedett fürdőépülete. Ebben az időszakban kezdte munkásságát Hévíz nemzetközi hírű reumatológus orvosa, id. dr. Moll Károly, a súlyfürdő feltalálója.

 

Hévízgyógyfürdő az 1970-80-as években

Az idegenforgalom a 70-es években olyan mértékben megnövekedett /immár a nyugati vendégeknek is köszönhetően/, hogy további minőségi szállodák építése, és a Tófürdő épületek újjáépítése is szükségessé vált. A korábbi kupolás épületeket 1977-től folyamatosan vörösfenyő borítású, tornyos épületek váltották fel. A teljes felújítás 1985-re fejeződött be, de a vendégek nem sokáig élvezhették az új létesítményt, hiszen az egy tűzvész következtében 1986. március 3-án teljesen megsemmisült. Az új épületek végül 1989-ben készültek el.

Hévízi Tradicionális Kúra

A hévízi kénes víz jótékony hatásairól először 1780-ban olvashatunk. Kezdetben a fürdőzés mellett csak az érvágást alkalmazták gyógymódként, szanatórium is csak 1907-ben épült a településen. A település első híres orvosa Schulhof Vilmos, aki a mozgásszervi rehabilitációban a fürdőzés mellett már elektroterápiát és röntgent is alkalmazott. A hévízi gyógyászat az 1950-es évektől id. dr. Moll Károly munkásságának köszönhetően új lendületet vett, 1968-ban pedig az ország legmodernebben felszerelt balneoterápiás fürdőépülete épült meg a városban.

A szolgáltatások azóta a kezelések széles spektrumával bővültek, de a hévízi tradicionális kúra alapjai továbbra is a következők: gyógyvizes fürdőzés, gyógyiszappakolás vagy iszapfürdő, és a Moll Károly féle súlyfürdő. Ezeket egyéni igények szerint egészíthet ki ivókúra, gyógymasszázs, mozgás-, fiziko- vagy hidroterápia.

Kedves emlékek Hévízről

A fürdőhely az elmúlt 220 év során számos vendéget vonzott, akik lehettek hírességek vagy kevésbé híres emberek de kivételes esetben még híressé vált állatok is. Míg az 1800-as években teljesen természetes volt, hogy állatokat hajtottak a vízbe, addig 1914-ben már egész nagy látványosságot keltett, mikor Nelly-t, a fájós lábú elefántot Hévízre költöztették. A volt cirkuszi elefántnak napi kétszeri iszapos, gyógyvizes fürdőzést írtak elő, amit ő nagy kedvvel teljesített. A 3 éves elefánt annyira népszerűvé vált, hogy a város számára plusz turisztikai vonzerőt jelentett, a vendégek pedig naponta, kosárnyi finomságokkal lepték meg, pl. friss cseresznyével.  Nelly gyógyüdülésének sajnos a háború kitörése vetett véget.

 

 

Kapcsolódó cikkek


Igazi élmények az online helyett, mert megérdemli, hogy idén nyáron ne legyen otthon!

Igazi élmények az online helyett, mert megérdemli, hogy idén nyáron ne legyen otthon!

2020. június 04. 09:31

Hévíz már nyitva, és minden új és régi vendégét szeretettel várja! Az alábbi cikkben a helyiek legjobb ötleteit olvashatja el tematikus pontokba szedve, hogy jól érezze magát, ha Hévízen szeretne pihenni!

Márciusi tófürdőzés és séta a szabadban Hévízen

Márciusi tófürdőzés és séta a szabadban Hévízen

2020. március 04. 14:35

Tavasszal már a kellemes napsugarak hatására egyre többen sétálnak a hévízi belvárosban, a Schulhof Vilmos sétányon és a Véderdőben. Ebben a hónapban, akár vezetett sétán is részt vehet. Márciusban a következő programok várják a Hévízre érkezőket.

Pihenés, gyógyulás előszezonban Hévízen!

Pihenés, gyógyulás előszezonban Hévízen!

2020. február 25. 13:52

Változatlan minőség, széleskörű szolgáltatások, folyamatos nyitvatartás és mindez kedvezőbb áron az előszezonban Hévízen!

Hévíz.hu ajánlatai


Hírlevél feliratkozás

Értesüljön a legfrissebb akciókról, programokról!