Ízkavalkád mustárból
Hazánkban csak kevesen foglalkoznak mustárkészítéssel, főleg olyannal, aminek a legfőbb alapanyaga, a mustármag is hazai földön terem. Az Osgyán mustár ettől is olyan különleges, továbbá attól, hogy a kisüzemi termékeket több mint húsz féle ízben próbálhatod ki. Osgyán László kézműves mustárjai karakteresek, mégis harmóniában vannak a magyar gasztronómiával. Ha szeretsz kísérletezni és izgalmas ízeket megkóstolni, akkor a kis üvegekbe zárt aranysárga szószokat Neked ajánljuk.
A mustárkészítést a mókuskerékből való kiugrás hozta
Osgyán László eredetileg gyógyszeriparban dolgozott fejlesztőként. Bár szerette a munkáját, mégis a mindennapok egyhangúsága miatt négy évvel ezelőtt úgy döntött, hogy álmai megvalósításába kezd. Ez az álom a mustárkészítés volt, amit már itt, a Zala megyei Keszthelyen kezdett el.
Lászlót mindig is vonzották az egyedi és extra ízek – különösen a mustár különböző nemzeti változatai: próbált franciát, angolt, németet, erdélyit, melyekből inspirálódott is saját mustárjaihoz. Az autodidakta tanulás során római kori receptektől kezdve Jamie Oliver-ig sok mindenből merített, majd ezek egyvelege és persze saját kreativitása összeadásával született meg az Osgyán mustár ízvilága.
Minden mustár egyedi recept alapján készül
László a mustárokat különböző eljárással készíti attól függően, hogy csípősek-e vagy sem, illetve milyen ízvilágot képviselnek.
Az alap minden esetben három összetevő: mustármag, ecet, és 100% -os szőlőlé – ezekhez társulnak a szezonális és állandó ízesítések.
Ami még közös bennük, hogy a mustármagokat mindig frissen őrli, a fűszerek hozzáadásával és hőkezeléssel pedig pontosan olyan állagot és ízt tud elérni, amit megálmodott. A csípős változatokat más hőfokon kezeli, mint a lágyabbakat – így biztosítja, hogy minden íz a helyére kerüljön.
Az ízek intenzitása érdekében a receptúrának két fontos lépése van. László a mustármagot maga őrli, mindig frissen, valamint az alap nem utólag van ízesítve, hanem a fűszereket és ízesítő hozzávalókat a főzési folyamat során adja hozzá.
A mustármag a keleti országrészből, de az ízesítések helyből származnak
Az Osgyán mustárok nem tartalmaznak tartósítószert, színezéket, mesterséges aromát. László számára kifejezetten fontos, hogy csak természetes alapanyagokat használjon.
Amit lehet, azt helyi termelőktől szerez be: a körte, hagyma, torma vagy sütőtök sokszor zalai gazdáktól érkezik. Vannak olyan hozzávalók – például szardella –, amelyeket külföldről kell beszereznie, de ezeknél is a megbízhatóság és a minőség a legfontosabb szempont.
A mustármag egy része pedig saját termesztésből származik – a mustárt az ország keleti részén, Szolnokon vetik és aratják, mert a növény ott érzi igazán jól magát. László speciálisan a sárga mustár hazai fajtáját használja.
Termékismertető
Osgyán mustár
A kínálat mára több mint húsz féle mustárt ölel fel. Ezek egy részét egész évben elérheted, mások szezonálisan jelennek meg. Az állandó termékek közül a karamellizált hagymás, a parmezános, a chilis, a whiskys és a fügés mustárt mindig megkóstolhatod.
Ősszel a sütőtökös változat, karácsonykor pedig olyan különleges ízek kerülnek előtérbe, mint a gyömbéres-kardamomos vagy csillagánizsos fűszerezésű mustárok.
A kínálatban találsz gluténmentes, laktózmentes és hozzáadott cukor nélküli változatokat is – minden esetben pontosan feltüntetve az összetételt.
Míg László a mustármagot szolnoki termőföldjéről hozza, addig a többi alapanyagot - például a körtét vagy hagymát - helyben igyekszik beszerezni. Mustárjainak egyik fő összetevőjét, a 100%-os szőlőlevet pedig a szentantalfai Dobosi Pincészettől vásárolja.
Az Osgyán mustár önmagában is kulináris élményt nyújt, de húsokhoz, sajtokhoz is tökéletes párosítás.
A termékeket megvásárolhatod:
- Hévízi Termelői Piac
További információ és elérhetőség:
Telefonszám
Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.
A klímaváltozás: nemcsak modern jelenség
A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót.
Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.
Az éghajlatváltozás láncreakciója
Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.
Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.
Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.
A domborzat átalakulása
Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.
A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.
Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.
A lejtők alján: fiatal üledékek története
Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.
Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.
A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).
Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.
