Top túra tippek

A 60 hektáros Hévízi-tó Természetvédelmi Területe, a keleti és nyugati Véderdő kellemes erdei séta útvonalat kínál. A nyugati parkerdő (8,8 ha) jellegzetes zalai dombvidéki tájat mutat. Tengerszint feletti magassága 115 m-től 155 m-ig terjed. Pár évszázaddal ezelőtt még összefüggő tömböt alkotott az egregyi erdővel. Az északi és keleti véderdő összesen 23,1 hektárt tesz ki. Az ezen a részen elterülő sík, félnedves terület a Nagyberek - Kis-Balaton - Tapolcai láp szerves részét képezi. Egyes területeken a tőzegréteg vastagsága a 6-8 m-t is eléri.

A Hévízi-tavat gyalogosan 30-40 perc alatt körbe lehet sétálni. A Schulhof Vilmos sétány tekintélyt parancsoló 200 éves platánfái és századfordulós épületei, az újonnan kialakított Festetics sétány és a mocsári ciprusokkal övezett keleti véderdő kellemes sétát kínál.

Az aszfaltos út esős időben és az esti órákban is kényelmesen járható.

Táv: 1,5 km, Akadálymentes, Családbarát, étkezési lehetőség útközben van

A Berki elnevezés a berek szóra utal, mely mély fekvésű, vizenyős, sűrű növényzetű területet jelent. Régen a lápi világot csak a helyi lakosok ismerték; az idegeneknek a sásos, nádas területet igazi útvesztőt jelentett. A Festetics család lecsapolási munkájának köszönhetően a Hévízi-tó és lefolyó partja ma mindenki számára könnyen megközelíthető. A berek növény-és állatvilága, nem csak hazánkban, hanem Európában is rendkívül ritka és értékes természeti kincs. A meleg vízben szinte egész évben virágzik a indiai vörös tündérrózsa (Nympaea rubra var. loniflora), melyet Lovassy Sándor a Keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosított meg 1898 és 1906 között a Hévízi-tóban. Élnek itt például rovarevő növények, mint a rence (Utricularia vulgaris), mely igen apró hólyagocskák segítségével szippantja be áldozatait, a mikroszkopikus állatokat. Tájékozódásul pedig a Hévízért Városvédő, -Fejlesztő, Kulturális Egyesület és a Keszthelyi Környezetvédő Egyesület által létrehozott kiadvány segít, mely a linkre kattintva letölthető. vezetofuzet.pdf

Táv: oda-vissza 5 km, Étterem nincsen, kutyabarát, családbarát

Kelet felől Hévízre érkezve sokaknak megakad a szeme a többszintes fa kilátón, melynek nemcsak az épülete, de a története is érdekes. A kilátót a 2000-es évek elején szeretett feleségének, Margitnak építette az akkor már 90 éves Horváth Jenő kertész, botanikus. Szerette volna, ha felesége - ha már közelebbről nem is -, legalább a kilátó tetejéről láthatta volna a Balatont. Felesége miatt a kilátóba, különleges módon liftet is szereltetett. A kilátó magánterületen áll, régebben látogatható is volt, de sajnos 2015 óta nem lehet már felmenni. Mégis sokan szívesen sétálnak el a Hévíztől 2,5 km-re található 31 m magas kilátóhoz.

Cserszegtomajra sárga jelzésen lehet eljutni, a túrát tovább folytatva. A Margit kilátótól 700 m-re található a hévizes eredetű Cserszegtomaji kútbarlang, melyet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulásával lehet látogatni.

Táv: oda-vissza 6 km, Étterem nincsen, kutyabarát, akadálymentes

Az országos kéktúra útvonala Hévíz legszebb részein keresztül halad át, érintve a Hévízi-tavat, a Szentlélek templomot, a Jézus szíve templomot, az Egyregyi múzeumot, az Egregyi borozósort és az Árpád kori templomot. Hévíz várost elhagyva a Karmacsi izraelita temető mellett is elvezet a túraút, melyet 2012-ben a újítottak fel. A temetővel szemben a Rezi szőlőhegy aljában már feltűnik a Gyöngyösi betyárcsárda, mely tovább haladva a kék jelzésen 1,5 kilométer múlva érhető el.

Az ódon falak sok betyár történetet mesélnek el, többek között itt táncolt Sobri Jóska is szerelmével Répa Rozival. Egy másik történet szerint a csárdához közeli szőlőhegyen ütöttek rajta a pandúrok Vak Illésre és Kökes Pistára, és menekülés közben le is lőtték őket, valószínű az ő sírjukat őrzi a csárda melletti két fakereszt.

Táv: oda-vissza 9 km, Étterem az Egregyi borozósoron és Gyöngyösi betyárcsárda, családbarát, kutyabarát

Hévíztől mindössze fél órás autóút után a vindornyaszőlősi ma is működő bazaltbányától kiindulva ismerheti meg a természet páratlan „építményét” a Bazalt utcát. A S- turistajelzés mellett fehér alapon egy madár jelzi a Tanösvényt. A Kovácsi-hegyen található Magyarországon egyedülálló természeti képződmény Zala megye 7 csodájának egyike, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területe. A lepusztulás suvadás eredményeként, a peremről lehasadt megrepedezett bazaltoszlopokból álló különös kőformák kaotikus világot mutatnak. Ahogy a bazalttakaró alól a szél kifújta a homokot, a hatalmas vulkanikus kőtömbök függőleges repedések mentén kibillentek. Az 5-15 méter magas oszlopok között barlangok és különböző üregek érdekes morfológiai képződményei bújnak meg. A tanösvény a fiatalon elhunyt, nagy tudású természetvédőről Buruczki Ferencről kapta a nevét, a 10 információs táblán a térség földtani, növénytani, állattani értékeinek ismertetése mellett, négylábú vadak nyomolvasását is bemutatja.

Túra táv oda-vissza: 4 km, Étkezési lehetőség nincs, családbarát, kutyabarát

A híres keszthelyi tudós és muzeológus Dr. Darnay-Dornyai Béla kutatásai szerint az első Őshévíz forrás körülbelül 2 millió évvel ezelőtt a Rezi vár közelében a Meleg hegyen tört fel. A Meleg-hegy onnan kapta a nevét, hogy télen, mikor hó takarta a vidéket a vulkanikus hévizes forrás közelében a hó mindig elolvadt. A második feltörési hely a cserszegtomaji kútbarlang, majd körülbelül 1 millió évvel ezelőtt a Hévíz közeli Biked-dombra később pedig a Dobogó-dombon jelent meg a kénes hévíz. A mai Hévízi-tó a Balatonnal egy időben 20-22 ezer évvel ezelőtt kéregmozgások következtében alakult ki.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park túraútvonala a leglátványosabb a termálvizek által létrehozott karsztos formák mentén vezet. Kiindulási pontja a Cserszegtomaj központjában található Kőhát utca. Innen az S+ jelzést követve a Csóka-kőhöz érve a hévizek oldotta lyukak, kis barlangok sorát láthatják a kirándulók. (A Csókakő onnan kapta a nevét, hogy a nehezen hozzáférhető üregeiben csókák fészkeltek.) Érdemes megnézni: Kígyóvári-szikla, Függő-kő. A Csorna-kúti erdészházat elhagyva balra a K+ jelzés Rezibe visz. Aki nem akar ekkorát kerülni, akkor az erdészháztól visszafordulva 3 km-es gyaloglással, a Csornakúti-völgy föld útja ismét Cserszegtomaj házaihoz vezet.

Túra hossza: 10 km, étkezési lehetőség nincs, családbarát, kutyabarát

A balatonedericsi Csodabogyós-barlang Hévíztől fél óra autóút után érhető el. A barlang névadója a szúrós csodabogyó, mely mediterrán elterjedésű piros bogyós, örökzöld cserje, mely a Keszthelyi-hegység napsütötte oldalán elterjedt. A barlang csak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szakvezetőjével látogatható, szükséges előre bejelentkezni, a kb. 1 órás vezetett szakasz során kúszós mászós részekre is kell számítani, a Nemzeti Park biztosít védősisakot és a nagy fényerejű fejlámpa mellett – a barlangászoverallt is. A cseppkövekben gazdag barlang a Bakony vidék egyik legnagyobb barlangja. A barlang meglátogatása után még lehetőség van vezető nélkül a Jukucs László barlang és a Sipos torok felé a zöld jelzésen folytatni a kirándulást, majd a piros és zöld jelzésen visszakanyarodni a kinulópontra Balatonedericsre.

Vezetett túra, Megtett kilométer: 5 km, Menetidő: 3 óra +1,5 óra barlanglátogatás, Szintkülönbség: 300 m, Étkezési lehetőség: nincs, Gyerekbarát: 10+

Amennyiben többet szeretne barlangászni a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatósággal szerződésben álló A.G. Explorer Turisztikai Kft. vezetésében még két extrém túra közül választhat.

A Hévíztől mindössze 15 perc autóútra fekvő Gyenesdiásról megközelíthető Nagymező a környék kedvelt piknikező helye. Bár a Nagymezőre autóval is fel lehet menni, de érdemes Gyenesdiás központjából a sárga jelzésű úton elsétálni a Nagymezőre, ahonnan néhány perces kitérővel K ∆ jelzést követve elérhető a Festetics kilátó, a Nagymező felől az erdei tornapályától kiindulva a S+ és a S∆ jelzés visz tovább a Berzsenyi kilátóhoz, ahol 360 fokos panorámában látható a Balaton egész nyugati vége. A sárga jelzés a Tüskés lápon keresztül vezet a legendákkal övezett Vadlánlikhoz. A helyi legenda szerint vadlányok mezítláb kószáltak erre az erdőben, egyetlen ruhájuk egy derekukra kötött kendő volt keblüket hosszú hajuk takarta el, énekükkel a szirénekhez hasonlóan halászlegényeket csábította a balatongyöröki Szerelem dombra. A gyenesdiási vadlánlik a Keszthelyi hegységben található hasadékokhoz hasonlóan a szélerózió által formált nyílás, melyet a helyiek a 19. század végén titkos pálinkafő helyként használtak.

Útvonal: Tourinform iroda, Gyenesdiás – Jókai u. – Kőbánya (S)– Nagymező – Festetics kilátó (K∆) – Erdei tornapálya – Pető-hegy, Berzsenyi-kilátó – Tüskés lap – Vadlánlik – Dolomit tanösvény – Fénykereszt – Mária szobor, Kesellő – Bem u. – Darnay utca – Jókai u. – Tourinform iroda, Gyenesdiás
Túra hossza: 11 km, Menetidő: 3,5 óra, Szintkülönbség: 410 m, Családbarát, Kutyabarát

A Szépkilátó környéke már a rómaiakat is megigézte, a kilátópont alatt villát építettek, a folyóvizet pedig a ma Római kút néven ismert forrás biztosította.

A kilátó túra során komoly szintkülönbségek leküzdése után a Bél-Mátyás és a Batsányi kilátót meglátogatva különböző nézőpontból gyönyörködhet a Balaton e részét körülölelő tanúhegyekben.

A kiépített Szépkilátó parkoló után kapatos, komoly szintkülönbségeket tartalmazó túra során különböző szemszögből csodálatos panorámát.

Szép-kilátói parkoló–(P)–Garga-nyereg–(S∆)–Bél Mátyás-kilátó–(S∆)–Pele tanösvény–(S)–(P+)–(P)–(P)–Bise-kő-tető–(P∆)–Batsányi-kilátó–(P∆)–Szépkilátó

Túra hossza: 7 km, Menetidő: 4-5 óra, Szintkülönbség: 250 m, Étkezési lehetőség a Szépkilátónál,

Családbarát, kutyabarát

A Keszthelyi-hegység 413 méter magas bazalt hegyén található középkori várrom, a Tátka vára. Régen két vár is létezett. A Tátika hegy nevét az első birtokosairól a Tátika nemzetségről kapta. A tatárjárás idején 1248-ban elkobozta a Tátika nemzetségtől Alsó-Tátika Várat és azt Zlaudus püspöknek adta. A püspök a tatárjárás tapasztalataiból okulva nem tartotta elég biztonságosnak Alsó-Tátika várat, ezért egy új, nagyobb kővárat emeltetett a várhegy csúcsán. Később a Gersei Pethő családé lett a vár. Az 1526-os mohácsi csatavesztés, valamint a török terjeszkedés hatására a környékbeli nemesi családok, pálos kolostorok és a keszthelyi ferencesek értéktárgyaikat, kincseiket Tátika várában helyezték el, melyek értéke állítólag meghaladta a százezer aranyforintot. 1538-ban a veszprémi püspök ostrommal vette be a várat, és az ott talált értékeket nemes egyszerűséggel elrabolta. Ezek után aztán el is jelentéktelenedett, míg végül 1589-ben a környéken portyázó török csapat lerohanta, elfoglalta, kifosztása és felgyújtotta.

A 2000-es években régészeti feltárásokat és helyreállításokat végeztek, így az ide látogató turisták ma már körbejárhatják a középkori várrom megóvott részeit.

Zalaszántó után Sümeg felé haladva könnyen be lehet csatlakozni az Országos Kéktúra útvonalba, mely egyenesen felvisz a Tátika várának romjaihoz. Az út szépen emelkedik, azonban akik megmásszák a 413 m magas egykori vulkánt, csodálatos panorámában gyönyörködhetnek.

Táv: oda-vissza: 5 km. Családbarát, kutyabarát, étkezési lehetőség nincsen.