tartalom:+ 1 Római katona sírja A római katona sírja, vagy más nevén a későrómai téglasír Hévíz Egregy városrészében található. A sír téglából, oltatlan mésszel készült. 1925-ben találtak rá földmunkák során, teljes épségben. A sír leletei II. Constantinus római császár korából valók. Találtak bronz övcsatot, ruhakapcsot, vaskést, a császár pénzét, és persze egy római katona csontvázát. A leleteket a keszthelyi Balatoni Múzeumban helyezték el, a csontváz pedig megmaradt a helyén. A sírtól néhány száz méterre, keleti irányban a 2001 és 2004 között feltárt Villa Rustica közelében egy korai császárkori római villa maradványait is feltárták 1931-ben. A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták. Az Egregyi utca egyik házának udvarán ásás közben téglaégető kemencét találtak. A környéken talált leletek arról tanúskodnak, hogy az itt élők gazdagon élték életüket. Ezt mutatja, hogy az Árpád-kori templom felé vezető úton cserépedényben 276 darab 4. századból származó római érmét találtak. Hogy még több információt megtudjon a katonáról, töltse le a róla szóló hangfájlunkat! Nézzen körül 3D túránkban! Római kori romkert Már a régi rómaiak is felfedezték és használták a hévízi tavat. Erről tanúskodik az Attila utca végén található Római kori Romkert, amit 2011-re teljes egészében felújítottak. 1931-ben bukkantak rá a korai császárkori római villa maradványaira, majd ennek közelében 2001 és 2003 között tárták fel a Villa Rustica épületét. A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták. Az I. és II. század fordulóján egy nagyméretű kőépületet emeltek a helyére, amely 45 m hosszú és csaknem 23 m széles volt, tehát több mint 1000 négyzetméter alapterületű. A kelet felől porticussal (oszlopos tornáccal) ellátott épület meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével is rendelkezett. Ennek ellenére nem biztos, hogy az épület a villagazdaság lakóépülete volt (villa urbana) hiszen központi fűtésnek nem találták nyomát. Az épület vélhetően a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belső elrendezéssel újjáépült, sőt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták. A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetően valamilyen gazdasági tevékenységre használták Kíváncsi rá milyen kertépítészeti megoldásokkal éltek a rómaiak? A romkertnél található információs tábla elárulja. További érdekességekért tölse le audio anyagunkat a Romkertről! Nézzen körül 3D túránkban! Flavius-kívánságszalagok a Villa Rustica romjainál Több száz kívánság szalagokra írva díszítik az Attila utca végén, az Egregyi Múzeumnál található római kori romkertet. A színes szalagok elhelyezésével életre keltünk egy római kori mondát. A legismertebb hévízi legenda, amely a tó keletkezéséről és csodatévő hatásáról maradt fenn, Flavius Theodosius római császárhoz kötődik. A legenda szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája nap, mint nap Szűz Máriához imádkozott, a kisfiú gyógyulását kérve. A Szűzanya meghallgatta fohászát és válaszként forrás fakasztott. A gyógyforrásból egész tó keletkezett, melynek vizében rendszeresen fürdette a dajka a beteg gyermeket. Flavius csodával határos módon a víztől meggyógyulva, erős, egészséges uralódóvá, a Római Birodalom császárává vált. Hálából 391-ben a kereszténységet államvallássá nyilvánította egész birodalmában. A legendás gyógytó nem más, mint a Hévíz Tó, melynek vizében azóta több ezren gyógyultak meg, nyerték vissza az egészséges mozgás örömét. A FLAVIUS KÍVÁNSÁGSZALAGOK HAMAROSAN ISMÉT VISSZAKERÜLNEK A RÓMAI KORI ROMKERTBE! Belvárosi Múzeum Hévízen nemcsak testben, hanem szellemben is felfrissülhet. Egy kellemes délutáni séta során érdemes megtekinteni a Hévíz Muzeális Gyűjteményt, mely a sétálóutcai Fontana Filmszínház emeletén található. Hétfőtől szombatig 9.00 – 17.00 óra között várja az érdeklődőket, látogatása ingyenes. Hévíz történetét bemutató állandó tárlat nyílt 2012 márciusban, amely a tó keletkezésétől egészen napjainkig mutatja be a település történetét, a gyógytó és a település kialakulását, valamint számos érdekes orvosi és gyógyászati emléket. A bemutatott tárgyak jelentős része magángyűjtőktől származik, de megannyi darabot kaptak a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum gyűjteményéből is. A város első állandó tárlatának legrégebbi darabja egy 1500 éves kerámia edény, a legkülönlegesebb pedig talán az az 1818-ban megjelent angol könyv, amelyet írója, Richard Brighton gróf ajándékozott Festetics Györgynek, a hévízi tó akkori birtokosának A Múzeum további állandó kiállítása: „Szalay Katalin oklevélgrafikái”. A múzeumban az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások is megtekinthetőek. Az épület külső homlokzatát Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész Forrás című alkotása díszíti. Aki hosszabb időre érkezik Hévízre és a gyógykúra alatt a kultúra is fontos számára, azoknak ajánljuk figyelmébe a Városi Könyvtárat, ahol magyar és idegen nyelvű könyvek egyaránt kölcsönözhetőek. Elérhetőség: Belvárosi Múzeum Hévíz, Rákóczi u. 9. Nyitva tartás: hétfő-szombat9.00 - 17.00 Dr. Moll Károly emlékszoba A Szent András Reumakórház "B" épületében látogatható a Dr. Moll Károly hévízi munukásságtá bemutató emlékszoba. A Dr. Moll Károly (1889-1982) Hévíz díszpolgára, 1920-tól hévízi reumatólógus orvos, fürdőorvos, majd osztályvezető főorvos és 1952-től az akkori nevén Állami Gyógyfürdőkórház igazgatóhelyettese volt. Nevéhez kötődik a Hévízi-tó áramlási térképének elkészítése, a súlyfürdő felfedezése. Meghatározó szerepe volt a fürdőhely történetében, gyógyászati sikereinek népszerűsítésében, hiszen szakmai munkásságának és több mint 50 publikációjának köszönhetően Hévíz gyógyászati eljárás és gyógytó igazi európai hírnévre tett szert. A kiállítás Dr. Moll Károly saját orvosi eszközeit, bútorait relikviáit mutatja be. Elérhetőség és nyitva tartás: Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány - Szent András Reumakórház "B" épület nyitva tartás: a kórházi porta nyitva tartásához igazodva telefonszám: 06 83 501 700
title: Hévízi múzeumok, kiállítások
description: Múzeum címek, nyitva tartás, belépőjegy árak
tartalom:+ 1 Fedezze fel városunk nevezetes épületeit, látnivalóit Kikről kapták a nevüket a Schulhof sétány épületei? Mit találhat meg a Sétálóutcán? Hányan férnek be a Kék templomba? Miért hívják Jézus Szíve templomot a Fradi templomnak? Mikor tették le a Városháza alapkövét? Hányszor restaurálták az Árpád-kori templomot? Milyen alkalmakat tartanak a Református-evangélikus templomban? Milyen kiállítások találhatók a Muzeális Gyűjteményben? Mit vehet a Hévízi Termelői Piacon? Mit jelképeznek a Flavius - kívánságszalagok a Villa Rustica romjainál? Milyen legendás lények a kerubok? Itt mindenre választ találhat! Köztéri alkotásokkal, szobrokkal szinte minden utcában találkozhatunk a városban, melyek többsége Marton László híres szobrászművész alkotásai. Hévízi Szoborparkként ismert a Tófürdő parkjában található szoborcsoport, ahol egymás mellett láthatjuk a magyar irodalom három neves alakjának mellszobrát: Móricz Zsigmondnak (Kutas László alkotása), Csokonai Vitéz Mihálynak (Rátonyi József műve) és Berzsenyi Dánielnek (Riger Tibor alkotása). A Fedett fürdő falán található 13 emléktábla a fürdő és az ott megfordult betegek legjelentősebb alakjainak állít emléket. dr. Schulhof Vilmos sétány A sétány a tófürdő körüli park része. A sétáló utca végén álló Fedett fürdő épületétől induló dr. Schulhof Vilmos sétány a Tófürdő főbejáratához vezet. A platánfákkal beárnyékolt, padokkal szegélyezett sétány egyik oldalán a hévízi tó, másik oldalán a Szent András Reumakórház történelmi épületei tárulnak elénk. Az itt látható épületek az 1870-es években épültek, majd az 1900-as évek elején alakították át őket a ma is látható kétszintes házakká. Mindegyik épületnek külön története van.
A Festetics család által kialakított „Újtelep” északi részén épült szecessziós stílusban. Nevét Festetics Györgyről, a fürdőváros alapítójáról kapta. Jelenleg a Szent András Reumakórház „A” épülete.
Az épület 1863-ban épült, de 1906-ban, annak tiszteltére kapta a Rákóczi-ház nevet, hogy ez év októberében szállították haza II. Rákóczi Ferenc hamvait Konstantinápolyból Magyarországra.
Jelenleg a Szent András Reumakórház „B” épülete.
Karola Elláról kapta a nevét, aki Festetics Tasziló lánya volt. Jelenleg a Szent András Reumakórház „C” épülete. Dél felé haladva a következő épület az étterem és a díszterem. Ennél az épületnél volt a Festetics birtok határa, ez volt az első kőből készült ház, amit a fürdővendégek elszállásolására építettek az 1860-as évek elején. 1909-re emelettel bővítették, ekkor a fürdőhelyeken nélkülözhetetlen „Kúrszalon” funkciót kapta. Jelenleg a Szent András Reumakórház díszterme található itt.
Nevét abból az alkalomból kapta, hogy a ház átadásának évében emelte Ferenc József – magyar király és osztrák császár – Festetics (II.) Taszilót hercegi rangra, aki a ház építtetője volt. Jelenleg a Szent András Reumakórház „D” épülete.
Lonkay Ferenc, a Festetics család uradalmi építészének tervei alapján építették az épületet 1870-71-ben. A ház az „Újtelep” része volt, ahol sorszámozással jelölték az épületeket, így maradt rajta ez a név. Jelenleg a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház üzemeltetésében szállod működik itt.
A térképünk hátoldalán szereplő sorrend alapján IDE kattintva letöltheti az hanganyagot, amelyekből még több érdekességet is megtudhat a sétányról. Nézzen körül 3D túránkban! Sétálóutca A Rákóczi utca teljes hosszában sétálóutcaként funkcionál. Ez az utca köti össze a Széchenyi utcát (a főutcát) a dr. Schulhof Vilmos sétánnyal. A sétálóutca elején található a Tourinform Iroda, a Széchenyi utca felől a jobb oldalon. Az iroda egész évben várja az érdeklődőket környékbeli programajánlatokkal és turistainformációkkal. Az irodában kerékpárbérlési lehetőség is van. Tovább haladva a sétálóutcán a Tófürdő felé butikok, kávézók és fagylaltozók között érdemes a fák mögött megbúvó épületekre is figyelmet fordítanunk. A sétálóutcát az 1920-as években épült villák szegélyezik, amelyek ma már felújított formában apartmanoknak és kávézóknak adnak helyet. A sétálóutca közepén találjuk a Fontana Filmszínház épületét, vele szemben pedig az id. dr. Moll Károly teret egy szökőkúttal és mögötte Moll Károly egész alakos bronz szobrával. Moll Károly a súlyfürdő „atyja”, amit Hévízen fejlesztett ki az 1950-es években. Az utca végén a Fedett fürdő épületével találjuk szembe magunkat. 1968-ban adták át a Terápiás Centrumot, amit a helyiek Fedett fürdőnek hívnak. 2004-ben felújították és azóta is folyamatosan bővítik, továbbfejlesztik. Külső falán tekinthető meg a Pantheon, előcsarnokában pedig az a Jupiter-kő található, ami tanúsítja, hogy már 2000 évvel ezelőtt is éltek itt emberek. Szívesen hallana még néhány érdekességet a Sétálóutcáról? Töltse le audio anyagunkat, és térképünk segítségével ismerje Hévíz titkait. Nézzen körül 3D túránkban! Városháza Építészeti látványosság az 1998-99-ben épült hévízi Városháza új épülete, melynek alapkövét az akkori polgármester és Farkas Bertalan, űrkutató mérnök, dandártábornok, Magyarország első űrhajósa tette le. A Hévíz egyik fontos látványosságai közé tartozó épületet 1950-ben építették, az akkori községháza mögött. 1997-ben kezdték el az újjáépítés munkálatait. Az alapkövet 1998. január 31.-én Farkas Bertalan Magyarország első űrhajósa, és a város polgármestere tették le. A terveket Reinholz Péter Kossuth díjas építész koordinálása alatt Benczur László és Takács Péter készítették. Az épület hasznos alapterülete: 3367 m2. Az épületben kaptak helyet a Polgármesteri hivatal dolgozói, akik minden munkanapon fogadják az ügyfeleket. A déli szárnyban helyet kapott egy 200 fő befogadóképességű konferencia- és színházterem, amely a testületi üléseken kívül helyet ad tudományos, kulturális és egyéb rendezvényeknek. Nézzen körül 3D túránkban! Árpád-kori templom Hévíz kis város, mégis azt mondhatjuk, hogy templomokban bővelkedik. Négy egyedi építészeti stílusban készült szent helyet tekinthetnek meg a városba érkező vendégek. A legrégebbi múlttal rendelkező templom a XIII. századból ránk maradt Árpád-kori templom, mely az egregyi városrészben található. A templom építésének pontos ideje nem ismert, valószínűleg a 13. század közepe körül építhették. 1341-ben említik először írásos emlékek. Az épület a 16-17. században erősen megsérült; később a barokk korban, 1731-ben renoválták. Szerencsére az átalakításkor csak a legszükségesebbeket javították, így megmaradt a templom középkori formája. E felújításkor készítették a belső és külső díszítő festéseket, a hajómagasítást és pótolták a boltozatokat is. A templom első védőszentje Alexandriai Szent Katalin volt. Az újjáépítés után újraszentelték; új védőszentje Szent Magdolna lett. Ezt követően a templomot még többször restaurálták: 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben és 1991-ben, legutóbb pedig 2015-ben. A déli oldalon nyitott barokk ajtót találunk. A torony boltozatát a 18. században újították meg, ehhez csatlakozik egy négyszögletű templomhajó. A templom belsejében az egyetlen díszítő- illetve térgazdagító elem az északi fal fülkesora. Fontos megemlítenünk a templom falfestését. Nem középkori eredetű, de ékes bizonyítéka a templom építészeti gazdagodásának. Bemutatja a népi formakincs tiszteletét. Az épület belsejében román korból származó keresztelőmedence töredéke található, valamint egy középkori felszentelt kereszt. A templom egyenes szentélyű, egyhajós, keletelt, térszerkezete könnyen áttekinthető. A tornya háromemeletes, gazdag kialakítású, az egyes szinteken kettős és hármas ikerablakok nyílnak. A tornyot csűrlős sisak zárja le, amelyet nyolc fagerenda merevít. Alapjait tekintve főként a faépítészet formáit őrizte meg. A külső felületeken megmaradtak a festett díszítések és a bekarcolt formák. Tudta Ön, hogy: a Balaton környékén épen maradt három Árpád-kori templom egyike az Egregyi templom? Szeretne még ennél is több érdekességet hallani a templomról? Töltse le hanganyagunkat! Nézzen körül 3D túránkban! Jézus Szíve Templom A borozósor felé vezető úton található a sokak által „zöld templomnak” is nevezett egregyi Jézus Szíve Templom. A templomot Bocskai János építész tervei alapján építették. A harangtorony a 20. század elején, a templomhajó 1994-95-ben épült fel. A harangtorony eredetileg kétszintes volt, 1905-ben építették. A harmadik szintet 1937-ben építették hozzá. A torony neoromán stílusban épült, ablakai ikerablakok, benne kis- és nagyharang is található. A kisharangot Mária Magdolna tiszteletére 1905-ben, a nagyharangot pedig hősi halottai emlékére öntette az egregyi község 1937-ben. Az I. világháborúban elesettek emlékére a köpeny közepén lévő kőtáblán szerepel a 16 hősi halott. Emlékükre a torony mellé 16 hársfát is ültettek, azok tövébe fejfát, melyre felvésték a neveket, születésük és haláluk időpontját. Az ültetett fákból mára már csak 6 áll. Emléktáblát helyeztek el a II. világháború halottainak tiszteletére is, a harangtorony falára, melyen az elesett egregyi fiatalok neve is szerepel. Később a tábla kikerült a templomkertbe. A templomhajót 1994-ben kezdték el építeni Bocskai János tervei alapján. Majd Dr. Ladocsi Gáspár dandártábornok, tábori püspök szentelte fel 1995. április 22-én. A templomot Fradi templomnak is nevezik, mivel a Ferencvárosi Torna Club jelentős támogatást nyújtott az építéshez. A klubbal való szoros kapcsolatot jelzik a belső kialakításban a fehér és zöldszínek, valamint a kis emléksarok. Tudjon meg még több érdekességet a templomról! Töltse le audioanyagunkat! A Szentmisék időpontjait itt találja! Nézzen körül 3D túránkban! Szentlélek Római Katolikus templom A legmodernebb és legújabb templomot már a városba vezető főutca elejéről is jól lehet látni, mivel kék csúcsai a magasba törnek. A városházával szemben lévő Szentlélek Római Katolikus templom mintegy 1000 fő befogadására képes. A templom Bocskai János építész tervei alapján készült. Három év alatt épült fel a város és a lakosság támogatásával. A hét ég felé törő torony már messziről útbaigazítja a városba látogatókat. A hét torony a Szentlélek hét ajándékát jelképezi. A Városházával együtt avatták fel 1999. szeptember 9.-én, Szendi József már nyugalmazott érsek szentelte fel. A templombelsőben a modern építészet és a hagyomány ötvöződik, melyet főként a szép faborítás hangsúlyoz. Jó akusztikája miatt alkalmas orgonahangversenyek megtartására is. A gótikus stílus formáira emlékeztető színes ablakok Simon Endre hévízi művész munkáját dicsérik. A szentély falán található kereszt torzó 200 éves műkincs, mely adományként került a templomba, restaurálását Károlyi Gyula restaurátor, festőművész végezte. Az oltár bal oldalán lévő bronz Krisztus-szobrot Marton László munkája. Ugyancsak az ő munkája a jobb oldalon álló, magyar koronát viselő Magyarok Nagyasszonya című borzszobor. A falakon lévő tűzzománc képeket Morvay László készítette. A faszerkezetet Kováts Tibor, a belső famunkálatokat Hegedűs András készítette. A tornyokban négy harang található. A templom kertjében és közelében több szobor, dombormű található. A legmagasabb toronyban nem helyeztek el harangot statikai okok miatt. A balra lévő toronyban két harang szólal meg, az egyiket Szent Péter tiszteletére öntette Dr. Horváth Béla és családja, a másikat pedig a régi templomból helyezték át. A jobbra lévő torony egyik harangját Szent Pál tiszteletére öntötték özv. Varga Imréné adományaiból, a másik harangja pedig szintén a régi templomból való. Töltse le Ön is audioanyagunkat! A Szentmisék időpontjait itt találja! Nézzen körül 3D túránkban! Református - evangélikus templom Negyedik templomként a Református - evangélikus templomot kell megemlíteni, amely a Helikon utcában várja híveit. A templomot a református és az evangélikus felekezet egyaránt használja istentiszteletek, illetve gyülekezeti alkalmak lebonyolítására. Igaz ugyan, hogy a város lakosságának csak kis része református illetve evangélikus, de évente több ezer hasonló felekezetű látogató érkezik a városba, belföldről és külföldről egyaránt. A Hévízen élő reformátusoknak sokáig nem volt temploma, magánházaknál és a Gyógyfürdőkórház kultúrtermében tartották alkalmaikat. Az evangélikusok pedig a mozi kistermében, majd Hotel Alba társalgójában és a kórház kultúrtermében. A város képviselő-testülete 1994-ben adományozta a jelenlegi telket a felekezeteknek. Az építkezést az önkormányzat is támogatta, majd gyűjtés is indult a 1995-ben elkezdett munkálatok további költségeinek fedezésére. A református templom alapkövét 1997. június 21-én tették le. A kész templomot Dr. Harmati Béla evangélikus, és Dr. Márkus Mihály református püspökök szentelték fel. A toronyban lévő harang nyitott boltív alatt helyezkedik el, Borsos Károly családjával együtt adományozta a templomnak. Az Istentiszteletek időponjtairól itt találhat információt! Szeretne még több érdekességet megtudni a templomról? Töltse le hanganyagunkat! Nézzen körül 3D túránkban! Fontana Filmszínház A mozi két vetítő teremmel rendelkezik; a nagyobb 104 főt tud befogadni, a kisterem pedig 8 fő befogadására alkalmas. A digitális technikával ellátott művészmoziban a képi és a hangtechnika is megfelel a legmodernebb elvárásoknak. A sikerfilmek mellett hazai és nemzetközi művészfilmekkel várja a nézőket. Muzeális Gyűjtemény Hévízen nemcsak testben, hanem szellemben is felfrissülhet. Egy kellemes délutáni séta során érdemes megtekinteni a Hévíz Muzeális Gyűjteményt, mely a sétálóutcai Fontana Filmszínház emeletén található. Keddtől szombatig 10.00 – 18.00 óra között várja az érdeklődőket, látogatása ingyenes. Hévíz történetét bemutató állandó tárlat nyílt 2012 márciusban, amely a tó keletkezésétől egészen napjainkig mutatja be a település történetét, a gyógytó és a település kialakulását, valamint számos érdekes orvosi és gyógyászati emléket. A bemutatott tárgyak jelentős része magángyűjtőktől származik, de megannyi darabot kaptak a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum gyűjteményéből is. A város első állandó tárlatának legrégebbi darabja egy 1500 éves kerámia edény, a legkülönlegesebb pedig talán az az 1818-ban megjelent angol könyv, amelyet írója, Richard Brighton gróf ajándékozott Festetics Györgynek, a hévízi tó akkori birtokosának A Múzeum további állandó kiállítása: „Szalay Katalin oklevélgrafikái”. A múzeumban az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások is megtekinthetőek. A múzeum JELENLEG zárva tart! Az épület külső homlokzatát Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész Forrás című alkotása díszíti. Aki hosszabb időre érkezik Hévízre és a gyógykúra alatt a kultúra is fontos számára, azoknak ajánljuk figyelmébe a Városi Könyvtárat, ahol magyar és idegen nyelvű könyvek egyaránt kölcsönözhetőek. Jó szórakozást kívánunk és szellemi feltöltődést! Még több érdekesség az Art moziról és a Muzeális Gyűjteményről letölthető audioanyagunkban! Nézzen körül 3D túránkban! 3D a hévízi moziban Büfésor A Széchényi utcai nagyparkoló melletti épületek alkotják a „büfésort”. Ha a Balaton felől érkezik Hévízre, akkor az első kereszteződésben jobbra fordulva a Széchényi utcára ér, és az erdősáv elhagyása után már láthatja a büféket. Ha egy ízletes lángosra, vagy sült kolbászra támadt étvágya, akkor itt válogathat a legjobb büfék közül. Emellett éttermek is várják a hagyományos ebédre vagy vacsorára éhezőket. A büfék között ajándékboltok is találhatók, ahol hévízi ajándékokat vagy az üdülés során nélkülözhetetlen úszógumit is beszerezheti. Esténként gyakran élőzenével, és műsoros vacsorával várják a szórakozni vágyókat. Egregyi borospincék Hévíz egregyi városrésze a gasztronómiáról is ismert. A város központjától egy kellemes, 25 perces sétával érhetnek ki a borospincékhez. Útközben elhaladnak a Jézus szíve templom mellett a Zrínyi utca végén, vagy útba ejthetik a római kori ásatásokat az Attila utca végén. Esténként megtelnek a szőlősorok között épült borozók és éttermek. A fürdőzés során kifáradt vendégek itt feltöltődhetnek egy kellemes vacsorával, vagy borkóstolóval, akár élőzene kísérete mellet. A hagyományos magyar konyha mellett nemzetközi konyhák ételeit is megkóstolhatják a vendégek az éttermek nyitott teraszain, vagy a hangulatos borospincékben. A Dombföldi utcán a pincék között tovább sétálva elérnek az Árpád-kori templomhoz, amely Hévíz egyik legszebb épített öröksége. Töltse le és hallgassa meg érdekességeinket Egregyről! Nézzen körül 3D túránkban! Római katona sírja A római katona sírja, vagy más nevén a késő római téglasír Hévíz Egregy nevű településrészében található. A sír téglából, oltatlan mésszel készült. 1925-ben találtak rá földmunkák során, teljes épségben. A sír leletei II. Constantinus római császár korából valók. Találtak bronz övcsatot, ruhakapcsot, vaskést, a császár pénzét, valamint egy római katona csontvázát. A leleteket a keszthelyi Balatoni Múzeumban helyezték el, a csontváz pedig a feltárás helyszínén került bemutatásra. A sírtól néhány száz méterre, keleti irányban a 2001 és 2004 között feltárt Villa Rustica közelében egy korai császárkori római villa maradványait is feltárták 1931-ben. A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták. Az Egregyi utca egyik házának udvarán ásás közben téglaégető kemencét találtak. A környéken talált leletek arról tanúskodnak, hogy az itt élők gazdagon élték életüket. Ezt mutatja, hogy az Árpád-kori templom felé vezető úton cserépedényben 276 darab 4. századból származó római érmét találtak. Hogy még több információt megtudjon a katonáról, töltse le a róla szóló hangfájlunkat! Nézzen körül 3D túránkban! Római kori romkert Már a régi rómaiak is felfedezték és használták a hévízi tavat. Erről tanúskodik az Attila utca végén található Római kori Romkert, amit 2011-re teljes egészében felújítottak. 1931-ben bukkantak rá a korai császárkori római villa maradványaira, majd ennek közelében 2001 és 2003 között tárták fel a Villa Rustica épületét. A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták. Az I. és II. század fordulóján egy nagyméretű kőépületet emeltek a helyére, amely 45 m hosszú és csaknem 23 m széles volt, tehát több mint 1000 négyzetméter alapterületű. A kelet felől porticussal (oszlopos tornáccal) ellátott épület meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével is rendelkezett. Ennek ellenére nem biztos, hogy az épület a villagazdaság lakóépülete volt (villa urbana) hiszen központi fűtésnek nem találták nyomát. Az épület vélhetően a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belső elrendezéssel újjáépült, sőt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták. A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetően valamilyen gazdasági tevékenységre használták Kíváncsi rá milyen kertépítészeti megoldásokkal éltek a rómaiak? A romkertnél található információs tábla elárulja. További érdekességekért tölse le audio anyagunkat a Romkertről! Nézzen körül 3D túránkban! Flavius-kívánságszalagok a Villa Rustica romjainál Több száz kívánság szalagokra írva díszítik az Attila utca végén, az Egregyi Múzeumnál található római kori romkertet. A színes szalagok elhelyezésével életre keltünk egy római kori mondát. A legismertebb hévízi legenda, amely a tó keletkezéséről és csodatévő hatásáról maradt fenn, Flavius Theodosius római császárhoz kötődik. A legenda szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája nap, mint nap Szűz Máriához imádkozott, a kisfiú gyógyulását kérve. A Szűzanya meghallgatta fohászát és válaszként forrás fakasztott. A gyógyforrásból egész tó keletkezett, melynek vizében rendszeresen fürdette a dajka a beteg gyermeket. Flavius csodával határos módon a víztől meggyógyulva, erős, egészséges uralódóvá, a Római Birodalom császárává vált. Hálából 391-ben a kereszténységet államvallássá nyilvánította egész birodalmában. A legendás gyógytó nem más, mint a Hévíz Tó, melynek vizében azóta több ezren gyógyultak meg, nyerték vissza az egészséges mozgás örömét. A FLAVIUS KÍVÁNSÁGSZALAGOK HAMAROSAN ISMÉT VISSZAKERÜLNEK A RÓMAI KORI ROMKERTBE! Hévízi Termelői Piac A régi idők hangulatát idézve kedden, csütörtökön és szombaton a hévízi nagyparkoló mögötti terület árusokkal telik meg. Alkalmanként autentikus zenék kíséretében méztermelők, savanyúság- és gyümölcslé készítők, sajt- és zöldségárusok termékeivel találkozhat a látogató. A friss kenyeret, kolbászokat, a házilag készített süteményeket és tehéntejet akár meg is kóstolhatjuk vásárlás előtt. A finom áruk mellett mesteremberek árulják portékáikat, helyben vásárolhatunk cserépedényeket, kosarakat vagy akár kézi készítésű szappanokat. A Hévízi Termelői Piac a tudatos vásárlóknak kínál minőségi és vegyszermentes termékeket. A vásárlással pedig nem csak a környéken élő termelőket támogatjuk, hanem az egészséges életmód mellett döntünk. A Hévízi Termelői Piac mellett döntött már az a közel 800 árus is, akik időről-időre kézműves termékeiket kínálják a vendégeknek. Látogasson el hozzánk Ön is! A piac az alábbiak szerint tart nyitva: április 1-től december 31-ig: kedd: 7:00-13:00 csütörtök: 13:00 -19:00 szombat: 7:00 -13:00 január 1-től március 31-ig: csütörtök: 12:00 -18:00 szombat: 7:00 -13:00 A termelői piac legfrissebb híreiről a Facebookon is értesülhet. Sok érdekességet megtudtat a termelői piacról ha meghallgatja a Nyugat Rádió által készített riportot is! Nézzen körül 3D túránkban! Kerubok A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek, és nagyon hasonlítanak a Zsolnay család pécsi kerubjaihoz. Az oroszlánból és sasból összegyúrt sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak, és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. Képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket legenda szerint a Festetics család. Ha valaki is úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak. Ám más elmesélők szerint nem a kerubok, hanem a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas szólal meg, ha valaki szerelem nélkül távozik a városból. De erre még soha nem volt példa...
tartalom: Konfitált sertéspofa, rókagombamártással, dödöllével, édes-savanyú lilahagymával AzÉn Anyósom Étterem Recept leírás: Első lépésként a sertés pofahúst megtisztítjuk a hártyáktól. A húst vizes só oldatban pácoljuk 24 óráig. 1 liter vízhez 6-7 dkg sót oldunk fel és a húsokra öntjük, hogy ellepje teljesen. Pácolás után kivesszük a sós vízből. Egy olyan edénybe tesszük, amiben a sütőben 90-100 °C-fokon lassan tudjuk párolni, sertés zsírral és vízzel felöntve, hogy a pofa húsunkat elfedje. 2-3 gerezd friss fokhagymát, babérlevelet tesszünk hozzá ízesítésnek. A párolási, konfitálási idő 2-3 óráig is eltarthat, míg vajpuhára készül. Az elkészült, puha húsokat kivesszük a levéből, a babérlevelet is eltávolítjuk, és a forró levet botmixerrel pürésítjük, félre tesszük a mártáshoz. A rókagombát alaposan megmossuk. Apróra vágott vöröshagymát és zöldhagymát pirítunk, beletesszük a rókagombát, petrezselyemzöldet apróra vágva, friss kakukkfűvet és folyamatos kevergetés közben megpirítjuk a gombát. Mikor zsírjára pirult, sóval, borssal ízesítjük, fehérborral ( Krónika Chardonnay), tejszínnel és a saját pürésített levével felengedjük és kiforraljuk. Tűzről levéve apró vaj darabkákat keverünk el benne és ezzel kész a tejszínes rókagombamártásunk. Kisebb lilahagymákat választunk. Vízben feltesszük párolni a hagymákat, amit, ízesítünk almaecettel, babérlevéllel, sóval, cukorral, bóroka bogyóval, szegfűborssal és valamilyen piros bogyós házilekvárral. Lassú tűzön puhára pároljuk. Dödöllét készítünk hozzá köretnek. Találáskor az édes-savanyú lilahagymát serpenyőben megpirítjuk és így adjuk az ételünk mellé. Apóspalacsinta = Meggyes-mákos palacsinta borhabbal AzÉn Anyósom Étterem Receptleírás: A mákos tölteléket készítjük el először. Tejet cukorral, vaníliás cukorral felforraljuk. Kókusz reszeléket, darált mákot és a búzadarát hozzá adva főzzünk egy tejbedara sűrűségű tölteléket. Tűzről levéve magozott megy kompótot és annak kevés levét adunk hozzá. Rummal, vagy meggy likőrrel ízesíthetjük kedvünk szerint. Palacsintákat sütünk és a töltelékkel megtöltve négyszögletesre hajtogatjuk. Porcukorral alaposan meghintjük a tetejét, hogy rá tudjuk pirítani, karamellizálni a cukrot fáklya, vagy grill funkció segítségével. Mellé borhabot készítünk, amihez a tojássárgájához cukrot, vaníliát, fehérbort (Krónika Chardonnay) adunk , vérfürdőbe tesszük és gyors habverővel történő keverés (felverés) mellet, habosra hevítjük, de nem főzzük meg. Ezzel a borhabbal, csoki vagy meggy öntettel, tejszínhabbal tálalhatjuk. Fogadják szeretettel és jó étvággyal a Mama ajánlásával. Dénes György és Szücs Attila Séf Fogassal töltött rétesbatyu, kagylós, rákos bormártással Palace Hotel Hévíz Hozzávalók: Fogas filé 20 dkg Réteslap 1 doboz Fekete kagyló 20 dkg Vöröshagyma 3 dkg Királyrák farok 20dkg Vöröshagyma 5dkg Rákvaj 5 dkg Tejszín 3dl Kronika chardonnay 1 dl Vaj Oliva olaj Só Bors Kapor A fogas filét ledaráljuk, sóval, borssal, kaporral ízesítjük. A réteslapot lapjaira szedjük, kisebb kockákat vágunk, bevajazzuk, majd a közepére kis halom fogast teszünk, és batyukat formázunk belőle. Muffin formába tesszük, és 190 c-fokos sütőbe barnára sütjük. A hagymát apró kockára vágjuk, és olajon üvegesre sütjük. Hozzá tesszük a kagylót, a rákot, majd felöntjük Krónika chardonnay-al. Addig pároljuk, míg az alkohol tartalma el nem párolog. Utána felöntjük tejszínnel, sózzuk, borsozzuk, majd egy kis rákvajjal dúsítjuk. Jó étvágyat! Molnár Zoltán séf Zalai tokhal, sós túrógombóccal, savanyú káposztával, chardonnay habbal Brix Bistro Káposzta savanyítása: 1500 g fejes káposzta 0,9 liter almaecet 300 g kristálycukor 0,6 liter víz 30 g só A káposztát elnegyedeljük, a savanyítólevet felforraljuk a káposztára öntjük, és hűtőben 3-4 napig savanyítjuk. Káposzta pirítása: 0,1 liter szőlőmagolaj 150 g sonkahagyma 0,15 liter Chardonnay 0,3 kg fehér szőlő (forrázva és mag nélkül) só, bors A vékonyra szeletelt sonkahagymát és a savanyított káposztát felforrósított szőlőmagolajon lepirítjuk sóval borssal ízesítjük, chardonnay borral felöntjük esetleg a savanyítólével pikánsabbá tesszük, majd a végén óvatosan a szőlőszemeket is belekeverjük Sós Túrógombóc: 1000 g túró 220 g fehér kenyér bele 4 db tojás só 200 g durva kenyérmorzsa 100 g tokhal tepertő A kenyér belét kutterben aprítjuk, majd a gombóc hozzávalóit is hozzákeverjük és egy órára a hűtőben pihentetjük! Közben a kenyérmorzsát is megpirítjuk, majd a végén az apróra vágott tokhal tepertőt is hozzákeverjük. Chardonnay hab: 120 g tojássárgája 240 g egész tojás 350 g tisztított vaj (langyos) 100 g olivaolaj 14 g dijoni mustár 10 g maldon só 10 g Cherry ecet 100 g Chardonnay (300gr-ról beforralva) A hozzávalókat kikeverni, leszűrni, szifonba letölteni, 65 fokos vízfürdőben sűrűn rázogatva temperálni majd végül 2 ISI patron beletekerni. Hal: 1800 g Tokhal filé só olívaolaj A halat adagonként kevés olíva olajjal vákuumtasakban 65 fokon hőkezeljük, majd egy serpenyőben tisztított vajon egy kevés citrommal megsütjük. Tálalás: A gombócokat sós vízben kifőzzük, tálaláskor 3 db/ adagot számolunk, a tányéron egy kevés morzsára tálaljuk majd a tetejére is szórunk belőle. A tányér közepére kerül a szőlős káposzta, aminek a tetejére tesszük a halat. A Chardonnay hab pedig a gombócok mellé kerül, az ételt ropogós káposzta chipsszel díszítjük. Hotel Spa Hévíz - Z'alacarte Terem Borkrémleves Hozzávalók: 1 üveg Hévíz város bora (Kányaváry Borbirtok-Krónika-Chardonnay) 3 dl víz 1 citrom szegfűszeg 8 tojás 8 dkg kristálycukor 5 liter tejszín 1 fahéjrúd Elkészítés: A bort 3 dl vízzel felengedem, és tűzre teszem, mintha forralt bort készítenék. Belecsavarom a citrom levét (vigyázva, hogy a magok ne kerüljenek bele), majd fűszerezem az egész fahéjjal, ízlés szerint szegfűszeggel és a citrom darabokra vágott héjával. Felforralom, majd félrehúzom a tűzről, leszűröm, hogy tisztán csak a fűszeres bor maradjon. Ezt követően a tojásokat szétválasztom. Egy üstben a nyolc tojássárgáját habosra keverem a cukorral, és a forró bort vigyázva, folyamatos keverés közben hozzáöntöm. Vízgőz felett addig keverem, míg besűrűsödik. A felvert tojásfehérjét kanállal kiszaggatva forró tejben kifőzöm úgy, mintha madártejet készítenék. A borkrémlevest a habgaluskával tálalom. Lazac steak, zöldséges rizottó meleg,-kapros majonézzel Hotel Európa fit Hozzávalók: A halhoz: 0,180 kg norvég lazac filé 0,001 kg citrombors 02kg só 1 egész lime leve 2 teáskanál olívaolaj A rizottóhoz: 0,5 kg Arboiro rizs 0,02 kg vöröshagyma 0,02 kg sárgarépa 1 csokor petrezselyem 0,05 kg vaj 5 dkg parmezán 2 dl Kányavári Chardonnay (Hévíz Város Bora) 0,15 l tejszín 0,8 l zöldség alaplé só, bors, fokhagyma (ízlés szerint) Az olajban citromborssal és lime-val pácolt lazacfilét felhevült serpenyőbe sütjük. Mindig a hal bőrén kezdjük a sütést majd, amikor a hal húsa 2/3-ig kifehéredett óvatosan megfordítjuk. Tovább sütjük még 2 percig, majd pihentetjük. A rizottóhoz hagymát kockázunk fel, majd olívaolajon üvegesre pirítjuk. Ha mindezzel készen vagyunk hozzáadjuk a rizottó rizsünket. Néhány kavarás után felöntjük az alaplével, illetve a Kányavári Borbirtok Krónika nevezetű Chardonnay száraz fehérborával. Szakaszosan főzzük addig, amíg a rizs a folyadékot fel nem veszi. Az ízek kavalkádjához felkockázva hozzáadjuk gyökérzöldségeinket. A rizst all”dante főzzük, majd hozzáadjuk a vajat, a parmezánt, illetve a tejszínt. /Mindezt sóval, borssal, ízlés szerint fokhagymával ízesítjük/ Tálaláskor meleg, kapros majonézzel kínáljuk. A majonéz alapanyagait vízfürdő felett főzzük, majd friss kaporral, sóval ízesítjük Citromlével, fehérborral erősíthetjük az ízeket. Almás-diós rakott kalács, chardonnay-s vanília sodóval Korona Étterem Hozzávalók : 1 dl Chardonnay 50 dkg kalács 4 tojás sárgája 4-5 dl tej 3 db alma reszelve baracklekvár 0,5 dl rum só A kalácsot felkockázzuk, a tejet felforraljuk, a tűzről levéve, tojássárgáját, vaníliás cukrot, valamint rumot, és egy csipet sót teszünk be. A tejes keverékbe beletesszük a felkockázott kalácsot. Egy kivajazott sütő tepsibe, behelyezünk egy réteg kalácsot, megkenjük baracklekvárral, ráteszünk egy réteg reszelt almát, majd egy újabb réteg kalács következik. Előmelegített sütőben 200 C fokon, 15-20 perc alatt arany barnára sütjük. Vaníliasodót készítünk, majd még forró állapotában hozzáadjuk a Chardonnay-t, és egyszer összeforraljuk.