Utolsó módósítás: 2021. június. 07. 10:59
Utolsó módósítás: 2024. augusztus. 16. 13:31
A hévízi gyógyvíz elsősorban a mozgásszervi megbetegedések, ezen belül a reumatológiai, ortopédiai, mozgásszervi műtéteket és baleseteket követő utókezelésre szoruló esetekben alkalmazható, de idült nőgyógyászati és bőrgyógyászati betegség kiegészítő gyógykezelésére is kiválóan alkalmas. A kúra indikációiról bővebben itt olvashat.
A gyógykúra igénybevétele előtt minden esetben orvosi vizsgálat szükséges, ahol a mozgásszervi panaszok felmérésén túl a szervezet általános állapotát is ellenőrizzük.
Az orvos a vizsgálat alapján egyénre szabottan összeállítja a kúraprogramot, s közben a fürdőzést kombinálja sok egyéb gyógymóddal, pontosan előírja a fürdés időtartamát. A hévízi kúra ajánlott időtartama 2-3 hét.
A hévízi gyógykezelések és terápiák társadalombiztosítási támogatással is igénybe vehetők, járóbeteg illetve fekvőbeteg ellátási formában, melyről részletes információt családorvosától kérhet.
Fürdőorvos, balneológus és reumatológus. Tanulmányait Budapesten végezte, majd Berlinben is szerzett orvosi gyakorlatot. 1905-től tevékenykedett Hévízen fürdőorvosként egészen ’44-ig. Rendkívül sokat tevékenykedett a hely orvosi fejlesztéséért, megismertetéséért. 1907-ben kezdeményezte az első szanatórium felépülését, majd 1911-ben a Zander-gyógyintézetet. A Zander módszer lényege a gépekkel történő gyógygimnasztika jelentette. Munkásságával tudományos alapokra helyezte a fürdőgyógyászatot, az általa lerakott „alapokra” épólt fel az akkori Hévízfürdő.
Reumatológus, balneológus és radiológus. 1918-ban szerezte meg oklevelét, majd Berlinben szerzett szakképesítést. Hazatérve bátyja Zander intézetében tevékenykedett. Hévízen balneológiai kutatómunkát végzett, de röntgenorvosként nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő felvételeket készített. 1948-ig ő vezette a fürdőtelepet. Számos szakkönyvet írt, korának legtapasztaltabb szakembere volt, aki pályafutását Hévízen alapozta meg.
Balneológus, 1913-ban szerezte meg orvosi diplomáját Budapesten. 1932-től vezető fürdőorvos Hévízen, majd 1952-től osztályvezető főorvos, majd igazgatóhelyettes egészen ’68-as nyugdíjazásáig. Hozzá fűződik a tó áramlástérképének elkészítése, valamint a különleges hévízi kezelés a súlyfürdő felfedezése. Publikációi jelentek meg különböző szaklapokban, szerepelt nemzetközi kongresszusokon. Ő volt a leghosszabb ideig tevékenykedő balneológus Hévízen. Felesége Dr. Hoffmann Ilona (1909 – 2008) reumatológus neve szintén a városhoz köthető. Méltó szakmai partnere és segítője férjének.
Utolsó módósítás: 2021. november. 04. 10:48
Utolsó módósítás: 2021. június. 07. 11:13
Utolsó módósítás: 2022. szeptember. 25. 12:30
Utolsó módósítás: 2024. augusztus. 16. 13:38
Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:06
A Balaton fővárosában, egy keszthelyi műhelyben belga alapanyagból kézműves csokoládék készülnek. Az egyik legkülönlegesebb a homoktövises ízesítés.
Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:11
Minden cseppje érték! A Bocföldei homoktövisültetvényen termesztett növényből 100%-os lé, lekvár, őrlemény, tea és magolaj készül, hogy te is megkapd a természet legjavát.
Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!
A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.
A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.
Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.
A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.
Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.
Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre.
A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.
Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.
Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.
A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.
E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.
Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről.
Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.
Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:15
Omlós, illatos, fűszeres: a MézÉdes Műhely puszedlije egy harapás alatt idézi meg a gyerekkort, a nagymamák konyháját – és az ünnepek hangulatát.
Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!
A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.
A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.
Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.
A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.
Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.
Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre.
A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.
Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.
Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.
A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.
E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.
Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről.
Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.
Utolsó módósítás: 2025. február. 24. 10:46
A tavalyi első helyezetteknek az idei versenyre ingyenes regisztrációt adunk ajándékba. Minden versenyzőnek, aki már negyedik alkalommal vesz részt a megmérettetésen meglepetés ajándékkal készülünk.
A nevezés szempontjából nem számít, hogy nő vagy férfi/vegyes csapat indul, a díjazásnál viszont külön kategóriaként értékeljük őket. A versenyben a csapattagok együtt indulnak és együtt kell, hogy beérkezzenek a célba. A csapat minden tagjának kötelező a teljes szakaszt teljesítenie. A csapattagok egy eszközt használnak.
Azok számára, akiknek a kenut a szervező biztosítja, minden kenu a verseny indulási helyszínén, rajtszámozással a szervező által elő lesz készítve. A szervezőtől bérelt kenu díja, ami 18.000 Ft / eszköz, tartalmazza a hajó, az evezők, a mentőmellények és egy vízhatlan zsák vagy hordó bérleti díját.
Azok, akik saját eszközzel érkeznek a versenyre, a versenyt megelőző körlevélben megkapják az indulási időpontot és a vízi eszközök helyszínre szállításának módját és idejét. Az ő esetükben a rajtsorszámok hajóra helyezése a rajtzónában történik meg.
A versenyre bárki nevezhet, aki:
A versenyen nem indulhat, illetve a versenyből a helyszínen is kizárható az a személy, aki:
Nevezni 2025. február 21. 24.00 óráig lehetséges. Egyrészt az oldal alján található nevezésre kattintva elérhető űrlap minden pontjának maradéktalan kitöltésével, vagy személyesen, munkaidőben (hétfőtől vasárnapig 9.00 - 17.00 között) a Hévízi Tourinform Irodában, ahol munkatársaink veszik fel a szükséges adatokat.
Parkolózóna - nyitás 7.30
Hévízen az Ady Endre utcáról megközelíthető Hévízi-patak mellett ingyenes parkolók állnak a versenyzők rendelkezésére, ez lesz az úgynevezett parkolózóna. Ide csak azzal a csapatonként 1 autóval lehet ingyenesen behajtani, aminek a rendszámát a nevezéskor megadod. A rendszámokat a behajtáskor a biztonsági szolgálat ellenőrizni fogja.
Regisztrációs Zóna - nyitás 8.00
A parkoló hátsó részében a regisztrációs zónában történik majd 2 sátorban a rajtcsomagok átadása-átvétele, a felelősségvállalási nyilatkozatok leadása. Ugyanitt lesz lehetőség a kísérők számára átadni a rajtcsomagban található kedvezményes Tófürdő belépőjegyre jogosító karszalagokat, valamint itt tudjuk biztosítani a rajtnál hagyott csomagok elhelyezését, amiknek az átszállítását biztosítjuk a befutó helyszínére. Egy másik sátorban forró reggeli teát biztosítunk a versenyzők számára, aminek elfogyasztásához kérjük használjátok a saját bögréteket, poharatokat.
A rajtcsomagok átvétele szakaszosan történik. A versenyt megelőző utolsó e-mailben benne lesz, hogy mely rajtszámok mely időpontokban érkezzenek a regisztrációs zónába.
Rajtzóna - 9.00 - 12.00
A rajtzónában csak a versenyzők és a szervezők tartózkodhatnak. A rajtzónában lesznek elhelyezve a vízi járművek, illetve ide kell hozni a saját eszközöket. A bérelt kenuk rajtszámmal ellátva, elő lesznek készítve (hajó, mentőmellény, evezők, vízhatlan zsák vagy hordó). A hozott eszközöket a szervezők ellenőrzik és segítenek a rajtszámok felhelyezésében. Az eszközök vízre bocsájtásában a szervezők segítenek, az időmérés a vízre helyezéskor indul. A versenyzőket nagyjából 2 percenként indítják a szervezők. A szurkolók a Hévíz-patak nyugati oldalán nézhetik meg a rajtot. A rajtzónában fotós készít felvételeket a versenyzőkről. A rajtzónában lesz ToiToi. Vízre csak az a versenyző szállhat, aki rendeltetésszerűen felcsatolja a mentőmellényt. Mivel ez nem túravezetővel biztosított könnyű túra, hanem verseny, fokozott a borulás kockázata, ezért a mellény viselése az evezős szakaszon mindenki számára kötelező.
Hévíz-patak a hévízi zsiliptől a fenékpusztai kiszállóig - 9.00 - 14.00
A patakon csak a folyással megegyező irányba lehet haladni. A patak lassú folyású és sekély vizű, de Fenékpuszta felé haladva már elérheti a 2-2,5 métert. Az útvonalon 4 alkalommal lesz terepakadály (híd illetve áteresz), amik alatt egyszerre csak egy versenyző haladhat át. A tereptárgyak alatt előzni tilos és balesetveszélyes! A patakon van lehetőség több helyen is kikötni ha szükséges. Borulás esetén a patak melletti töltésen fog érkezni a segítség, akiknek a telefonszáma benne lesz a rajtcsomagban. A segítő autójában törölköző és meleg pléd lesz. A segítő a beborult csapattagokat a legközelebbi közúti csatlakozásig fogja elszállítani, ahová már a családtagok be tudnak menni a bajbajutottakért. A patak mellett 3 helyen lesz ellenőrző pont, ahol minden elhaladó csapatot biztonsági okok miatt regisztrálnak. Az evezős szakaszon a patak mellett vagy az egyik hídon, egy helyszínen lesz fotós. (Az egyik tereptárgynál /Úsztatómajori híd, kb. 2.4 km-nél/– a magas vízszint miatt – kötelező KÖZBEESŐ HAJÓÁTEMELŐ PONTOT iktattunk be. Ennél a pontnál megállítjuk az időt, kötelezően ki kell szállni és a parton tovább vinni az eszközöket /kb. 10 métert/, majd vízreszállás után ismét elindítjuk az időt. Minden eszközzel kötelezően ki kell szállni ennél a pontnál, mivel a híd előtti cső alatt nem lehet a magas vízszint miatt átbújni. Aki ezt mégis megpróbálja az a versenyből kizárásra kerül.- vízszintfüggő)
Fenékpusztai kiszálló - 10.30 - 14.30
A 76-os sz. főút előtt lesz az evezős szakasz vége, ahol megérkezéskor, még a vízen megtörténik a szakaszmérés. A hajók kiemelésében a szervezők segítenek, majd a versenyzők és a szervezők elhelyezik a hajókat egymás mellett a töltés oldalán úgy, hogy azok a töltésen ne akadályozzák a szabad közlekedést. Az evezés limitideje 14.00. Legkésőbb eddig az időpontig el kell jutnia minden csapatnak a kiszállópontra. Aki szeretne idejönni autóval, az a 76-os főút túloldalán tud majd parkolni. A töltésre a verseny ideje alatt felhajtani tilos. A töltésre az utolsó futó elindulását követően azok a járművek hajthatnak fel, akik a kenuk és egyéb vízi járművek elszállítását végzik.
Váltódepó zóna - 10.30 - 14.30
Az evezést követően a depóban indul újra az időmérés. Itt lesz egy sátor, amiben lehetőség lesz igény szerint átöltözni. A depó sátorban meleg teát biztosítunk, valamint lehetőség lesz a futáshoz feleslegessé vált ruhák, eszközök leadására. A sorszámozott csomagokat 14.00 után szállítjuk át a befutó helyszínére, a célzónába. Az utolsó futónak legkésőbb 14.30-kor el kell hagynia a zónát. A zónában a futás elrajtolásánál fotók készülnek. A váltó depónál a főút túloldalán ToiToi lesz. A váltódepóban max. 25 percet lehet eltölteni.
Futópálya a fenékpusztai váltó depótól a befutó pontig - 10.30 - 16.00
A futás a patak melletti töltésen történik vissza Hévízre. Az útvonalon egy alkalommal rendőri biztosítás mellett kell átfutni a 75-ös sz. főúton (átkelési idő max. 3 perc) A 75-ös főúti kereszteződést követően a patak felett 2 alkalommal kell átfutni, majd a patak keleti partján a Berki sétaúton ér be az útvonal Hévízre. Áthalad a rajtzónán, a regisztrációs zónán, a parkolózónán, keresztezi az útvonal az Ady Endre utcát, ahol a gyalogátkelőn kell átfutni, biztosítás mellett. A gyalogátkelő után jobbra, a Véderdő irányába indulva a Tó keleti partja melletti erdőben visz az útvonal. A Hévízi Tófürdő területére a Lótusz-terasznál lévő kapun keresztül futnak be a versenyzők, majd a part mellett a strand területére érkeznek meg a befutóba, ahol célfotók készülnek, és minden versenyző megkapja a befutóérmét.
Célzóna - 11.00 - 17.00
A befutót követően a célzónában lesz lehetőség az ide átszállított csomagok átvételére, átöltözésre, mosdó használatára. A strandon álló fedett épületben lesz lehetőség a versenyzőknek meleg levest és péksüteményt fogyasztani (ehhez kérjük mindenki hozzon magával tányért, evőeszközt), valamint csatlakozni a kísérőkhöz, átvenni a fürdőzésre jogosító jegyeket és fürdeni a Tófürdő kinti és benti területén. A díjátadó is itt kerül megrendezésre 16.00-kor. A célzónában "futópont"-on lehet majd közös fényképeket készíteni.
Azoknak, akik nem vásárolnak a Tófürdőbe kedvezményes jegyet, lehetőségük lesz a Tófürdő területén kialakított szurkolói zónákban tartózkodni, de nem fürödhetnek a Hévízi-tóban és nem mehetnek be a Tófürdő központi épületébe. A versenyzőknek és kísérőiknek legkésőbb 17.00 óráig el kell hagyniuk a Tófürdő területét.
A verseny helyszínén mentőkocsi állomásozik mentőorvossal, amely a főszervező telefonszámán keresztül (+36 30 491 1220) elérhető, és mozgósítható. A legközelebbi ambulancia és ügyelet a szomszéd városban, Keszthelyen található (8360 Keszthely, Ady Endre u. 2 , +36 83 311 060). Elérhető segítségnyújtás a központi 112-es hívószámon is.
Azok számára, akik díjazottak, de nem tudják megvárni a díjátadó eseményt, postai úton küldjük meg díjaikat. Amennyiben a mezőny a tervezetthez képest korábban érkezik a célba, úgy a rendezők fenntartják a jogot, hogy az előzetesen hirdetett díjkiosztás időpontját előrehozzák.
A versenyen SI (érzékelős) rendszerű időmérést alkalmazunk. A versenyzők (egyéni, csapat) a verseny ideje alatt kötelesek a rajtszámo(ka)t jól láthatóan, elől viselni, a célba érkezést követően a mérőeszközt leadni. Az eszköz leadását követően tudjuk a teljesítést igazolni, a teljesítési időt az eredménylistában megjeleníteni. Az eszköz elvesztése, le nem adása esetén a versenyző köteles annak ellenértéket (30.000,- Ft) megtéríteni.
Az időmérés a vízreszálláskor indul. A közbeeső hajóátemelő pontnál, Fenékpusztán a kiszállópont és a futás indulás depója közötti "hajórakodási idő", valamint a 75-ös sz. főúton való áthaladáskor előforduló várakozási idő a versenyidőből jóváírásra kerül.
A szervező a versenyzők számára elegendő számú 3 fős kenut biztosít, melyek egységesen 18 000 HUF / csapat áron bérelhetők a verseny alkalmából. A kenukat a szervező a versenyt megelőzően a helyszínre szállítja és ellátja a rajtsorszámmal. Biztosítja a megfelelő számú evezőt, mentőmellényt és 1 db vízhatlan zsákot vagy hordót, illetve garantálja a kenuk megfelelő állapotát.
Az egyéni versenyzők érkezhetnek saját eszközzel, ami lehet saját vagy egyénileg bérelt SUP, kenu vagy kajak. Azok számára, akik saját eszközt hoznak, a szervező a rajtcsomagban biztosít 2 db rajtszámot, de a versenyzőnek magának kell gondoskodnia evezőről, a kötelező mentőmellényről, valamint igény szerint vízhatlan zsákról/hordóról.
A hajók vízre helyezésében és az elrajtoltatásban a szervező kötelezően részt vesz, segít, épp így a hajók kiemelésében és biztonságos elhelyezésében a váltóponton. A hajók vízrebocsájtása, a hajók kiemelése és elhelyezése a depóban versenyidőn kívül történik.
A fenékpusztai kiszállóban minden vízi eszközt (nem csak a bérelteket) biztonságba helyezünk és a verseny napján, legfeljebb 16.00 óráig őrzünk.
A bérelhető kenukat és a kenuk teljes felszerelését a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a Vidra Vízitúra és a Kajaksziget biztosítják. Mindhárom szervezet gyakorlott vízitúra szervező a Hévíz-patakon (is), hajóikat rendszeresen használják és karbantartják. Hasonló adottságú 2 és 3 fős kenukkal rendelkeznek. A versenyzők startoltatásában és a kiszállásnál is a Vidra Vízitúra gyakorlott csapata fog segíteni a versenyzőknek.