Utolsó módósítás: 2019. július. 11. 12:03
Utolsó módósítás: 2024. augusztus. 16. 13:40
Utolsó módósítás: 2019. július. 11. 12:09
Az 1999-es Zalai Kalendárium így ír róla:
"A hévízi tündérrózsa 100 éve
Meghonosodása óta csodájára járnak
A 100. születésnapját ünnepelte tavaly Hévízen az indiai tündérrózsa. A város jelképét is megtestesítő csodálatos növény honosítása nem ment ugyan könnyedén, de szerencsére sikerült. Gondok persze az óta is akadnak, hiszen a rendkívül „falánk” kártevők támadása ellen folyamatosan védeni kell a virágokat. A megfelelő szereket és módszereket szerencsére sikerült megtalálni, illetve kidolgozni. A tündérrózsa történetéről, védelméről Vincze Tamást, az Állami Gyógyfürdőkórház kertészmérnökét kérdeztük.
- A tündérrózsának amellett, hogy szép, mitológiai múltja van, sőt, szent növényként is tisztelhetjük.
- Az egyiptomi fehér és kék tündérrózsa virága fontos szerepet játszott az egyiptomiak hitéletében. A bőségnek és a jólétnek volt a jelképe, és mint ilyent, Egyiptom királyának és hitvesének, Ozirisznek és Ízisznek szentelték. Ugyanakkor a halálnak, majd az örökké megújuló életnek is a szimbóluma volt. Így a múmiákat kék és fehér tündérrózsa virágokkal koszorúzták. Az egyiptomiak nem csak tisztelték a tündérrózsát, hanem táplálékként is felhasználták; magvait lisztté őrölték és lepényt sütöttek belőle. A tündérrózsa rokona a lótusz a hindu mitológiában az univerzum bölcsője. Amikor az özönvíz elsöpört mindent, a vizek tetején fekvő Visnu köldökéből virágzott elő. Ebből emelkedett ki Brahma, a Teremtő és létrehozta a világot. Visnu lótuszt tart az egyik kezében, ez az a virág, mely a vizek formátlan végtelenségéből teljes pompájával teríti szét szirmait, szimbolizálja a mindenséget. A védák lótusz alakúnak említik az emberi lény legbelsőbb magját, ahol a lélek lakozik, míg a hinduk és buddhisták ahhoz az emberhez hasonlítják, akit nem érintenek meg a világ bűnei. Néhány lótuszvirágnak régebbi szimbolikája van. Az indiai irodalom örökzöld témája a reggeli nap első sugaraira ébredő és kinyíló lótusz. Az irodalmi leírások a szépséges asszonyt is a lótusz részeihez hasonlítják.
- Hévíznek ugyan nem szent növénye, de jelképe a tündérrózsa. Miként is került a tóba?
- A tó növényvilágának leglátványosabb tajgai a tündérrózsák. A század eleji leírásokból, illetve Richard Bright angol orvosutazó 1815-ből származó útikönyvéből tudjuk, hogy a tóban őshonos volt a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Ez a hideg vizekben is díszlő, csendesebb vizeinkben majdnem mindenhol megtalálható faj már magában is szép jelenség. A múlt század harmincas éveiben már kísérletet tettek arra, hogy mellette trópusi eredetű tündérrózsákat honosítsanak meg a tóban. A nagyváradi Püspökfürdő meleg vizéből előbb a budapesti Lukács-fürdőbe, majd innen Hévízre telepítették az egyiptomi fehér tündérrózsa (Nyphaea lotus) egyedeit. Ez azonban akkor nem bizonyult maradandónak. 1898 és 1906 között Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára gondolt egy merészet és nagyszabású tündérrózsa-honosítási akcióba kezdett Hévízen. A budapesti tudományegyetem gazdag botanikus kertjének Viktória-házából több trópusi tündérrózsafaj gyöktörzs-darabkáját megszerzett, s azokat az iszapba ültette. Az első esztendőben Lovassy Sándor az egyiptomi fehér és az indiai vörös tündérrózsa hosszú virágú alfajának (Nymphaea rubra) honosításával próbálkozott. Az előbbi növénnyel végzett kísérletek a múlt századihoz hasonlóan ezúttal sem vezettek eredményre, viszont az utóbbi már 1898-ban megmutatta életképességét. A telepítést követő 33. napon, 1898. július 25-én nyílt ki Hévízen az első vörös tündérrózsavirág, amelyet természetesen a hévízi fürdővendégek nagy érdeklődése kísért.
- Lovassy Sándor ezután nem kísérletezett más fajokkal?
- De igen. A következő évben Egyiptomból, Indiából és Afrikából származó kék tündérrózsafajokat próbált telepíteni, sőt, még az amazonasi Viktoria regia telepítését is megkísérelte. Ez utóbbi 1903 augusztusában virágozni is kezdett a tóban, ám megtelepedni végül nem tudott. Kezdetben sikeresnek ígérkezett a kék virágú, napközben nyíló dél-afrikai kék tündérrózsa honosítása is, a tó talaja és mikroklímája azonban – több fajéhoz hasonlóan – nem volt számára megfelelő.
- Tehát a ma tündöklő faj bizonyult a legéletképesebbnek, honosítási szempontból pedig a legmegfelelőbbnek. De mit kell tudnunk a virág „jellemzőiről”?
- A tropikus Kelet-Indiából, közelebbről Bengália mocsaraiból, lassú folyású sekély vizeiből származó tündérrózsa 1803-ban került Európa botanikus kertjeibe. Általában éjjel kezd el nyílni és a napsütéses időben kora délutánra becsukódik. Ha azonban az idő borongós, akkor egész nap nyitva marad. Érdekes az is, hogy a növény szára az iszapban van, onnan törnek vízfelszínre a levelek, néha 4-5 métert is megtéve. A virágok májustól novemberig láthatók, egy-egy virág három napig díszlik. Egy nem háborgatott tő egy nyáron 60-90 levelet fejleszt. Ősszel a tündérrózsák visszahúzódnak az iszapba és tavasszal hajtanak ki ismét.
- Mennyire tűrőképes a tündérrózsa?
- Érdekessége, hogy az egyik – nem az indiai – faj magja meglepően életképes. Japánban e század elején több méter mélyen kiásott iszaprétegben sértetlen magokat találtak. Ezeket megpróbálták kicsíráztatni, ami sikerült. Ezután elvégezték a pontos kormeghatározást is radonkarbon módszerrel, s megállapították, hogy a magok 1040 évesek voltak. A vörös tündérrózsa mindezek ellenére – a többi trópusi növényhez hasonlóan – rendkívül érzékeny. Szereti a háborítatlanságot, az egyenletes klímát. Az egykor féltve őrzött egzotikus növények egyébként mára buján elszaporodtak a tóban. A tündérrózsa természetesen védett növénye a Hévízi tónak, virágát leszakítani és bolygatni tilos.
- Ha jól tudom, a növények klimatikus szerepe is van.
- Így igaz, a tavirózsák nem csak esztétikai értékűek. A tó jelentős részét beborító növények hatékonyan fékezik a víz lehűlését, mint ahogyan a tavat övező véderdő is szerepet játszik a gyors vízhőfokcsökkenés megakadályozásában, mert útját állja a párát felszaggató szélnek. A tó flórájának említésre méltó növénye a lefolyócsatornában nagy tömegben nyíló fehér tündérrózsa is.
- A védelem ellenére a növények legalábbis Hévízen – folyamatos gondoskodást igényelnek?
- A tündérrózsákon az elmúlt években két kártevő jelent meg. Az egyik az olajosbogár, a másik a tavirózsa levéltetű. Mivel a tó 1993 óta természetvédelmi terület és fürdővendégek ezrei keresik fel évente, ezért a védekezés meghatározásakor elsődleges szempont egy emberre, természetre veszélytelen eljárás kidolgozása. A kémiai védekezést az első pillanattól elvetettük, csakis a biológiait tartottuk lehetségesnek. Az olajosbogár ellen már második éve sikeresen alkalmazunk egy baktériumtörzset, amely kizárólag a szóban forgó kártevőre ártalmas. A levéltetű elleni védekezésre ez idáig nem volt hasonló módszer, habár ezek igen komoly kárt okoztak a növényekben. A laboratóriumi és a tavon végzett szabadtéri kísérletek azt mutatják, hogy egy gomba sikeresen vethető be a levélkártevő ellen. Ennek gombafonalai a levéltetvek testét átszövik, így az állat elpusztul. A szer tavon történő engedélyeztetési kérelme már a Természetvédelmi hivatalban és a minisztériumban van…"
Utolsó módósítás: 2021. június. 07. 10:59
Utolsó módósítás: 2024. augusztus. 16. 13:31
A hévízi gyógyvíz elsősorban a mozgásszervi megbetegedések, ezen belül a reumatológiai, ortopédiai, mozgásszervi műtéteket és baleseteket követő utókezelésre szoruló esetekben alkalmazható, de idült nőgyógyászati és bőrgyógyászati betegség kiegészítő gyógykezelésére is kiválóan alkalmas. A kúra indikációiról bővebben itt olvashat.
A gyógykúra igénybevétele előtt minden esetben orvosi vizsgálat szükséges, ahol a mozgásszervi panaszok felmérésén túl a szervezet általános állapotát is ellenőrizzük.
Az orvos a vizsgálat alapján egyénre szabottan összeállítja a kúraprogramot, s közben a fürdőzést kombinálja sok egyéb gyógymóddal, pontosan előírja a fürdés időtartamát. A hévízi kúra ajánlott időtartama 2-3 hét.
A hévízi gyógykezelések és terápiák társadalombiztosítási támogatással is igénybe vehetők, járóbeteg illetve fekvőbeteg ellátási formában, melyről részletes információt családorvosától kérhet.
Fürdőorvos, balneológus és reumatológus. Tanulmányait Budapesten végezte, majd Berlinben is szerzett orvosi gyakorlatot. 1905-től tevékenykedett Hévízen fürdőorvosként egészen ’44-ig. Rendkívül sokat tevékenykedett a hely orvosi fejlesztéséért, megismertetéséért. 1907-ben kezdeményezte az első szanatórium felépülését, majd 1911-ben a Zander-gyógyintézetet. A Zander módszer lényege a gépekkel történő gyógygimnasztika jelentette. Munkásságával tudományos alapokra helyezte a fürdőgyógyászatot, az általa lerakott „alapokra” épólt fel az akkori Hévízfürdő.
Reumatológus, balneológus és radiológus. 1918-ban szerezte meg oklevelét, majd Berlinben szerzett szakképesítést. Hazatérve bátyja Zander intézetében tevékenykedett. Hévízen balneológiai kutatómunkát végzett, de röntgenorvosként nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő felvételeket készített. 1948-ig ő vezette a fürdőtelepet. Számos szakkönyvet írt, korának legtapasztaltabb szakembere volt, aki pályafutását Hévízen alapozta meg.
Balneológus, 1913-ban szerezte meg orvosi diplomáját Budapesten. 1932-től vezető fürdőorvos Hévízen, majd 1952-től osztályvezető főorvos, majd igazgatóhelyettes egészen ’68-as nyugdíjazásáig. Hozzá fűződik a tó áramlástérképének elkészítése, valamint a különleges hévízi kezelés a súlyfürdő felfedezése. Publikációi jelentek meg különböző szaklapokban, szerepelt nemzetközi kongresszusokon. Ő volt a leghosszabb ideig tevékenykedő balneológus Hévízen. Felesége Dr. Hoffmann Ilona (1909 – 2008) reumatológus neve szintén a városhoz köthető. Méltó szakmai partnere és segítője férjének.
Utolsó módósítás: 2024. augusztus. 16. 13:38
Utolsó módósítás: 2025. március. 19. 12:32
A gyermekszínház előadások természetese környezetben a Véderdőben és parkban kialakított helyszíneken kerülnek bemutatásra.
Egy alkalommal legfeljebb 60 néző számára tudunk ülőhelyet biztosítani.
Az előadások ingyenesek!
Július 15. szombat 17:00 Kacor Király előadás gyerekeknek- előadó: Hahota Gyermek Színház
Augusztus 19. szombat 16:00 A császár új ruhája előadás gyerekeknek - előadó: Hahota Gyermek Színház
Szeptember 28. csütörtök 10:00 Brémai muzsikusok - előadó: Hahota Gyermek Színház -- Helyszín: jó idő esetén a ZÖLD, a hévízi óvoda kertje, rossz idő esetén az óvodában (Hévíz, Sugár u. 7)
Barangoljatok a Véderdő hangulatos ösvényein és találjatok rá az erdő zenéire. Élvezzétek a halk muzsikaszót és a fák hűvösét. A fák közt megbúvó titkos helyszíneken rövid, 15-20 perces minikoncerteket hallgathattok meg.
A programváltozás jogát fenntartjuk! Esős idő esetén a program alkalomtól függően új időpontban vagy más helyszínen kerül megrendezésre!
A túra során kiderül miért különleges geológiai érték a Hévízi-tó, hogyan jut a felszínre a 12.000 éve a Bakonyban esett eső. Körbejárva a tó körüli erdőt, megismerhetjük az itt élő növény és állatvilágot, Szóba kerül a területen folyó egyedülálló és egyben legtermészetesebb erdőfelújítási módszer, amely révén nő az erdő immunrendszere és a benne élő rovar és madárfajok száma. Beszélünk a hívatlan színpompás "idegenekről; növényekről, tündérrózsákról és egzotikus halakról.
A túrák időtartama nagyjából 120 perc.
Séta hossza: 3 km, enyhe emelkedővel
Szükséges felszerelés: időjárásnak megfelelő öltözet, zárt, kényelmes, lehetőleg enyhén vízálló cipő, javasolt: fényképezőgép
A túravezetés INGYENES.
Túrák létszáma nagyjából 15 fő.
A túrák minimum 3 fő regisztrációja esetén indulnak.
Eső esetén a túravezető egyeztet lehetséges időpontcseréről.
Találkozási, túra indulási pont: Hévíz, Rákóczi u. 2., Tourinform iroda előtt
Telefonon a túravezetőnél, Samu Zoltán Tamásnál: +36 30 414 9009
Telefonon a Tourinform irodában minden nap 9 és 17 óra között: 06 83 540 131
A programváltozás jogát fenntartjuk. Javasoljuk, hogy a program előtt érdeklődjön a túrát hirdető felületeken, illetve a megadott elérhetőségeken. A programokon mindenki saját felelősségre vesz részt. Kérjük a megadott indulási időpont előtt 10 perccel érkezzenek az indulás helyszínére.
A Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. a program során készült fotókat felhasználja kommunikációjában, nyomtatott és online felületeken egyaránt. Amennyiben nem szeretne a képeken szerepelni, kérjük jelezze a programot vezető kollégánknak vagy a túravezetőnek.
MINDEN TÚRA INGYENES!
A pART projekt lényege, hogy az erdőt magát tekintsük művészeti térnek, és a természet legyen maga a műalkotás központi alkotóeleme. A művészet nem idegen a környezetétől, pont ellenkezőleg: szerves része a tájnak. Az alkotások nem az örökkévalónak készülnek, hanem illékonyak és változók, akár a természet. Az állandó körforgás részei, miközben az erdő maga válik galériává és egyben a művészet témájává is.
A Hévízi Turisztikai Np. Kft. Erdei Misztérium című programsorozatával vesz részt az idei Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa rendezvényeken.
Az Erdei Misztérium, avagy Játék Zöldben! hévízi események fő koncepciója, hogy olyan természetes tereket használjanak kulturális rendezvényekhez, ahol összekapcsolódhat ember-természet-művészet! Kézenfekvő volt, hogy a megvalósuló programok fő helyszíne a Hévízi-tó mellett található Északi Véderdő, ahol április és október között, több alkalommal szerveznek mikrokoncerteket, gyermekelőadásokat és geobotanikai sétákat.
Ennek a rendezvénysorozatnak egyik különleges eleme
a 2023. augusztus 4-én 16:00 órakor megnyílt pART erdőtárlat.
Aki ismeri a környéket és látta a kiállítást - aminek nem csak helyszíne, de témája is maga az erdő -, könnyen megértheti a címválasztást. A pART erdőtárlat ugyanis a Hévíz-tó északi patakja melletti erdei ösvényen kapott helyet. A természetvédelmi terület élővilágát bemutató, több mint 60 képből összeválogatott tárlat által, az erdőben sétálva ismerhetjük meg azokat a rejtett szépségeket, amik szabad szemmel általában nehezen láthatók, vagy rejtve maradnak egy átlagos séta során. A fákra és fák közé feszített képeken csodás madarak, különleges növények, kisebb állatok, bogarak képeit lehet megtekinteni. Az alkotások jelentős része festmény, Zsoldos Márton természetillusztrátor munkája. A tárlaton néhány fotó is helyet kapott, melyeket Búzás Előd és Sinka Gábor természetvédelmi őrök készítettek, itt, a Hévízi-tó közvetlen környezetében.
Az erdei tárlat nyitánya egy fából készített kapu, melyen a kiállítás mottója áll:
„Nyiss a természetre!”
A szervező Hévízi Turisztikai Np Kft. részéről Pálffy Tamás hangsúlyozta, hogy a teljes Erdei Misztérium programsorozat szervezésénél figyelembe vették a természetvédelmi, a fenntarthatósági és a zöld rendezvény szempontokat. Minden esemény a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot igyekszik hagyni, és minden elemében arra törekszik, hogy úgy hozza egymáshoz közelebb az embereket, a természetet és a természetben átélhető kulturális élményeket, hogy azokkal csupán kis mértékben, de semmi esetre sem káros módon avatkozzanak a természetbe.
Ehhez a kiállításhoz is újrahasznosított, a helyi lakosok által felajánlott fa képkereteket, a rögzítéshez cukorspárgát használtak. Az erdei kiállítás várhatóan szeptember 30-ig lesz látható, de ez a természetes anyagok használata és az időjárási viszonyok alakulása miatt akár változhat is. Az időtállóság ez esetben nem is volt cél.
A kapu azonban marad! Mert akár van pART Erdőtárlat a Hévízi Véderdőben, akár épp nincs, az üzenet mindig érvényes: Nyiss a természetre!
A tárlatból egy kis ízelítő ebben a fotógalériában tekinthető meg!
Filmvetítések mind a négy napon 19:00 és 20:30-kor - részletek, filmek itt!
20:00 Trio Brax koncert
21:00 Bossa & More Koncert
16:00 pART erdőtárlat megnyitó és mikrokoncertek az Északi-Véderdőben
16:00 - 18:00 között Gasztronómiai bemutató - Tanácsa Attila főzőiskolája (vega, vegán ételek)
16:00 - 20:00 Próbáld ki, éld át, tanuld meg, hallgasd, élvezd, lásd... az egregyi múzeumkertben felállított sátrakban: hangtál foglalkozás, mandala festés, életmód tanácsadás, jobbagyféltekés rajzolás, vegán ételek, gasztro bemutató, kézműves kreatív foglalkozások és még sok minden más!
16:00 Brumi Bandi Band
16:00 - 21:00 Utazó PLANETÁRIUM - óránként újabb és újabb előadások egy utazó planetáriumban
17:00 LelkiFröccs - beszélgetések: vendégeink Dr. Mándó Zsuzsanna és Vas-Barna Rita - Fitten egy életen át!
17:50 Filmvetítés: Klímafilm - a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park filmje
18:30 Hajdu Klára és Szakonyi Milán koncert
20:00 Ivett & JB Jazz koncert
10:00 Napindító Jóga
10:00-18:00 Próbáld ki, éld át, tanuld meg, hallgasd, élvezd, lásd... az egregyi múzeumkertben felállított sátrakban: hangtál foglalkozás, mandala festés, életmód tanácsadás, jobbagyféltekés rajzolás, vegán ételek, gasztro bemutató, kézműves kreatív foglalkozások és még sok minden más!
10:00 - 18:00 Kezes-lábas játszóház
10:30 LelkiFröccs - beszélgetés a testi-lelki egészségről: Hegedűs Mária, Kovács Ildikó, Paksy Tímea
11:00 Gasztrobemutató kóstolóval - Tanácsa Attila főzőiskolája (vega, vegán ételek)
14:30 - Senior örömtánc
15:00 Gasztrobemutató kóstolóval - Tanácsa Attila főzőiskolája (vega, vegán ételek)
15:00 Természetfilm vetítés: Vad Vizek címmel
16:00 Igricek koncert
16:00 Karikatúra festés Karnics Tiborral
16:00-tól Utazó PLANETÁRIUM - óránként újabb és újabb előadások egy utazó planetáriumban
17:00 Könnyű zenés délután a Vagabond Trioval és a Cséplő-Poór Duóval
19:30 Grecsó Krisztián dedikál
20:00 Libikóka: Grecsó & Hrutka zenés irodalmi est
10:00 Zenebölcsi - zenés foglalkozás a legkisebbeknek
10:00 Geobotanikai túra a Véderdőben - a részvétel ingyenes de regisztrációhoz kötött, részletek itt!
10:00-16:00 Próbáld ki, éld át, tanuld meg, hallgasd, élvezd, lásd... az egregyi múzeumkertben felállított sátrakban: hangtál foglalkozás, mandala festés, életmód tanácsadás, jobbagyféltekés rajzolás, vegán ételek, gasztro bemutató, kézműves kreatív foglalkozások és még sok minden más!
10:00-12:00 Varázshangok játszóház
10:30 Tüttő Bea új meséskönyvének bemutatója
11:00 Kanga Tréning
14:00 Élj jól! Beszélgetések a fenntartható földhasználatról a Lelki-Fröccs Sarokban
15:00 Tüskevár filmvetítés
16:00 Nagy Ho-Ho-Horgász filmvetítés
17:00 Természetfilm vetítés Vad Magyarország címmel
Frissítők és finom falatok minden nap!
A program a Veszprém Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében, a VEB2023 támogatásával valósul meg.
További információ:
Hévízi Tourinform Iroda
Hévíz, Rákóczi u. 2.
Telefonszám: 06 83 540 131
E-mail: heviz@tourinform.hu
Facebook | Instagram | Blog
Jó szórakozást, kellemes időtöltést kívánunk!
A program egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az erdőt mint féltve őrzött természeti értéket, ugyanakkor mint létező kulturális teret mutassuk be. Közelítsük egymáshoz, szerencsés esetben összefűzzük ember-természet-művészet hármasát, és egységet alkossunk ezekből a kulturális események segítségével.
Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:00
Füstölt parenyica, fűszeres gomolya, édes ordakrém – ha szereted a valódi ízeket, a CseroSajtot muszáj megkóstolnod!
Képzeld el, hogy ahol ma a Keszthelyi-hegység dolomitos bércei emelkednek, ott egykor trópusi tenger hullámzott. A táj, amit öröknek hiszünk, valójában csak vendég a földtörténet színpadán. Hogyan lesz a trópusok sekély vízéből magyar hegyvidék? Miért repedezik a dolomit? És hogyan hat ez ma a helyi gazdálkodásra? Utazz vissza évmilliókat – egy különleges, kőzetekbe írt történetbe.
Hegység, síkság, sziget, tenger, folyó, tó: csupa olyan fogalom, melyek egy emberi élethez képest tűnnek állandónak, de a Föld szemszögéből némelyikük csupán pillanatokra felvillanó képek.
A bolygónkat felépítő kőzetek folyamatosan mozgásban vannak.
A megfőtt tojáson lévő összetört héjdarabokhoz hasonlatosan a földfelszín egészét kitöltő kőzetlemezek soha véget nem érő utazásban vannak az alattuk lévő képlékeny anyag segítségével.
Bizonyos részeik egymásra, egymás alá torlódnak vagy üledékek felgyűrődésével hatalmas hegyláncokat hoznak létre, de a kőzettömegek lesüllyedésével árkok, akár tavak, sőt tengerek medencei is kialakulhatnak.
Így fordulhat elő az, hogy a felszínből kiemelkedő Keszthelyi-hegység fő kőzetanyagát jelentő dolomit és mészkő egy olyan – innen több ezer kilométerre fekvő – egykori trópusi tenger sekély vizeiben ülepedett le, mely már több tízmillió éve nem is létezik.
Olyan látvány fogadná a képzeletben arra utazót, mint amilyen ma a Bahamák paradicsomi állapotokat idéző térségében tárul elénk.
Míg a Keszthelyi-hegység északi tömbjét a fiatal (mindössze néhány millió éves) vulkanikus kőzetek határozzák meg, addig délen (így Rezi, Cserszegtomaj közelében is) javarészt jóval idősebb, a fentebb említett trópusi tengerekben keletkezett dolomitot találunk.
Az Alpokban is nagy területen előforduló ún. Fődolomit képződményei mellett foltszerűen találjuk meg a több mint 200 millió éve képződött Rezi Dolomitot.
A Keszthelyi-fennsíkot észak–déli irányú völgyhálózat és mikrotektonikus törésvonalak szabdalják. A sekély termőréteg és a változatos domborzat miatt a terület több mint 70%-ban erdősült.
A karsztos felszín egész évben vízhiányos, sajátos ökológiai jellemzőkkel.
A fennsíkot hegyközi medencék tagolják, és mélytörések határolják (pl. Hévízi- és Edericsi-törés). A szerkezeti vonalak miatt szeizmikusan érzékeny terület.
A repedezett, aprózódásra amúgy is hajlamos dolomit kőzetanyagának lejtőtörmelékén kialakult talajok jelentik az itteni tájhasználat egyik természeti alapját.
Termelőink közül néhányan a Keszthelyi-fennsík nyugati peremén gazdálkodnak, amely tevékenységet itt alapvetően meghatározza a 350–440 m magas sasbércekből – vetődések által határolt, kiemelkedő rögökből – álló fennsík közelsége.