Ahol nemcsak olaszrizlingből készül bor
Rizlingországban meglátogathatod a vendégszerető pincéket, beleláthatsz szőlőtermesztés hagyományába, a kis borospincék teraszán jó borokat kóstolhatsz és tartalmas beszélgetéseket folytathatsz a borászokkal. Emlékezetes utazásra számíts!
A Balaton-felvidéki borvidék egy titkos csendhelye
A Keszthelytől alig tíz percre fekvő Rezi szőlőhegy nemcsak egy dombvonulat a Balaton-felvidék és Zala megye határán, hanem egy külön kis világ, amelyet a helyiek csak úgy emlegetnek: Rizlingország. Ez a név nem véletlen. Az olaszrizling már évtizedek óta meghatározó fajtája a környéknek, az ország más borvidékeihez képest mégis egyedi karaktert ölt magára.
A térség kivételes mikroklímával rendelkezik: a déli fekvésű domboldalak kiválóan alkalmasak szőlőtermesztésre, az Alpokhoz való közelség miatt az átlagnál csapadékosabb a terület. A közeli Balaton és a Zalai-dombság hatása kiegyensúlyozott páraviszonyokat, hűvösebb éjszakákat, hosszabb érési időt biztosít – ezek mind hozzájárulnak a borok finom savszerkezetéhez és illatgazdagságához.
A Rezi szőlőhegy különlegessége abban is rejlik, hogy itt nem ipari mennyiségű, hanem kis tételes, kézműves borászatok működnek. A borászok személyesen gondozzák a tőkéket, kóstolnak, erjesztenek, palackoznak és mindenkinek megvannak a maga sajátos szőlőtermesztési és borkészítési praktikái. A klasszikus fajták – olaszrizling, szürkebarát, kékfrankos – mellett egyre többen telepítenek különleges vagy régi magyar fajtákat, mint a nektár, a zengő vagy a rozália.
Három pincészet Rizlingországból
Látogasd meg őket akár egyesével, akár egy bortúrára felfűzve! A pincészetek egymáshoz közel helyezkednek el, így mindenhol megkóstolhatod az adott pincészet különlegességét. A látogatáshoz előzetes időpontegyeztetés szükséges.
Takács Zsolt Pincészete - Utazás a 18. századba
A Takács Zsolt Pincészete vagyis az akkoriban a felmenői által művelt területen még a Festetics-család is megfordult. Az ősök már a 18. században bort készítettek a Rezi szőlőhegyen. A tudás apáról fiúra szállt, ma Zsolt, a nyolcadik generáció viszi tovább a hagyományt, és mindent megtesz, hogy a családi örökség ne csak fennmaradjon, de új szintre is lépjen.
A mindössze 1 hektáros birtok kézi műveléssel, baráti és családi segítséggel működik, Zsolt pedig nemcsak borászként, de a Rezi szőlőhegy lelkes mesélőjeként is helytáll.
A pincészet zászlóshajója a Nektár bor, mely különleges, hungarikum minősítéssel rendelkező fajta, és amiből száraz és félédes változat is készül. A borászat további kínálata is izgalmas: a Zengő, a Tramini, a Chardonnay, a Kékfrankos mind felfedezésre vár. A borok modern eszközökkel, de hagyományos, természetes eljárással készülnek, a Rezi szőlőhegyre jellemző talaj adottságok és mikroklíma karakterét hordozva.
Elérhetőség:
Képzeld el, hogy ahol ma a Keszthelyi-hegység dolomitos bércei emelkednek, ott egykor trópusi tenger hullámzott. A táj, amit öröknek hiszünk, valójában csak vendég a földtörténet színpadán. Hogyan lesz a trópusok sekély vízéből magyar hegyvidék? Miért repedezik a dolomit? És hogyan hat ez ma a helyi gazdálkodásra? Utazz vissza évmilliókat – egy különleges, kőzetekbe írt történetbe.
A felszín: csak látszólag állandó
Hegység, síkság, sziget, tenger, folyó, tó: csupa olyan fogalom, melyek egy emberi élethez képest tűnnek állandónak, de a Föld szemszögéből némelyikük csupán pillanatokra felvillanó képek.
A bolygónkat felépítő kőzetek folyamatosan mozgásban vannak.
A megfőtt tojáson lévő összetört héjdarabokhoz hasonlatosan a földfelszín egészét kitöltő kőzetlemezek soha véget nem érő utazásban vannak az alattuk lévő képlékeny anyag segítségével.
Bizonyos részeik egymásra, egymás alá torlódnak vagy üledékek felgyűrődésével hatalmas hegyláncokat hoznak létre, de a kőzettömegek lesüllyedésével árkok, akár tavak, sőt tengerek medencei is kialakulhatnak.
Így fordulhat elő az, hogy a felszínből kiemelkedő Keszthelyi-hegység fő kőzetanyagát jelentő dolomit és mészkő egy olyan – innen több ezer kilométerre fekvő – egykori trópusi tenger sekély vizeiben ülepedett le, mely már több tízmillió éve nem is létezik.
Olyan látvány fogadná a képzeletben arra utazót, mint amilyen ma a Bahamák paradicsomi állapotokat idéző térségében tárul elénk.
Északon vulkán, délen trópusi tenger emléke
Míg a Keszthelyi-hegység északi tömbjét a fiatal (mindössze néhány millió éves) vulkanikus kőzetek határozzák meg, addig délen (így Rezi, Cserszegtomaj közelében is) javarészt jóval idősebb, a fentebb említett trópusi tengerekben keletkezett dolomitot találunk.
Az Alpokban is nagy területen előforduló ún. Fődolomit képződményei mellett foltszerűen találjuk meg a több mint 200 millió éve képződött Rezi Dolomitot.
A Keszthelyi-fennsíkot észak–déli irányú völgyhálózat és mikrotektonikus törésvonalak szabdalják. A sekély termőréteg és a változatos domborzat miatt a terület több mint 70%-ban erdősült.
A karsztos felszín egész évben vízhiányos, sajátos ökológiai jellemzőkkel.
A fennsíkot hegyközi medencék tagolják, és mélytörések határolják (pl. Hévízi- és Edericsi-törés). A szerkezeti vonalak miatt szeizmikusan érzékeny terület.
A mai tájhasználat természeti alapja
A repedezett, aprózódásra amúgy is hajlamos dolomit kőzetanyagának lejtőtörmelékén kialakult talajok jelentik az itteni tájhasználat egyik természeti alapját.
Termelőink közül néhányan a Keszthelyi-fennsík nyugati peremén gazdálkodnak, amely tevékenységet itt alapvetően meghatározza a 350–440 m magas sasbércekből – vetődések által határolt, kiemelkedő rögökből – álló fennsík közelsége.
