A szeretet legédesebb formája: egy jól elkészített sütemény.
Kóstoltál már olyan mézes puszedlit, ami egy harapásra szétomlik a szádban? A MézÉdes Műhely ikonikus terméke a tökéletesen eltalált állagnak és a titkos fűszerkeveréknek köszönheti országos ismertségét. Kóstold meg Te is, milyen finomságok készülnek a MézÉdes Műhely illatos konyhájában!
Amikor a két szál egyszercsak összeér
Adorjánné Baráth Mónika és lánya Adorján Bori családi vendéglőt vezettek sokáig, ahol Bori egyre több időt töltött a desszertek készítésével. A vendégek visszajelzései és a sütés élvezete Borit arra bátorították, hogy elvégezze a cukrásziskolát, hogy szakmailag is megalapozottan, mégis kézműves módon tudjanak dolgozni.
Mónika azonban nem az étteremben került közel a házias sütemények készítéséhez, hanem otthon, a családot örvendeztette meg szinte minden nap édes “tésztával” - ahogy Zalában a süteményre hivatkozni szokás. Az első nagyobb tételű süteményrendelést egy hévízi szállodától kapta, ahol a feladat ehető karácsonyi ajándékok készítése volt. Evidens lett volna mézeskalácsot sütni, azonban Mónikáék mégis egy teljesen más ötlettel álltak elő. Elővették a régi családi recepteket, s így találtak rá egy elfeledett süteményre, a mézes puszedlire.
A járványidőszak alatt, amikor a vendéglátás leállt, az otthon készült puszedli sikere elindított egy új irányt: a család bezárta az éttermet, és megalapította a MézÉdes Műhelyt. A cél nem egy klasszikus cukrászda üzemeltetése volt, hanem egy műhely, ahol saját tempóban, saját ízlés szerint, kompromisszumok nélkül lehet alkotni.
Modern torták és hagyományos sütemények
A műhelyben ma mindenkinek megvan a maga kedvenc tevékenysége: Bori a modern torták, tartok, macaronok és egyedi rendelések mestere, míg édesanyja, Mónika a hagyományos süteményeket készíti – hatlapost, mézes krémest, flódnit vagy zserbót.
A receptek egy része régi családi örökség: a dédi, a nagynéni, a nagymama vagy éppen Ábrahám Gézáné receptes füzeteiből származik, melyeket aztán saját ízlésükre formáltak.
Minden süteményben benne van valami saját újítás, amitől más, amitől otthonos, amitől MézÉdes lesz.
A mézes puszedli édes emlékeket ébreszt
A MézÉdes Műhely mézes puszedlije időutazásra hív: feleleveníti benned a vidéki nagymama konyháját, a karácsonyi fűszeres illattal előhívja az otthon melegét. A hófehér cukormázba forgatott sütemény nemcsak külsejével hívja fel magára a figyelmet, hanem ízével és állagával is. Amint beleharapsz, az omlós tészta szinte elolvad a szádban.
A MézÉdes Műhely mézes puszedlijének legfőbb titka a saját recept alapján összeállított fűszerkeverék, amely nyolcféle illatos fűszert tartalmaz.
A puszedli másik fő alapanyaga a méz, amit egy helyi méhésztől, Gyenesdiásról szereznek be.
A lányok szeretnek kísérletezni a mézes puszedlivel, így alkalomadtán új ízesítéseket is kóstolhatsz náluk. A legfrissebb újítás a teljes kiőrlésű tönköly- és búzalisztből készült. A nyár legnagyobb slágere puszedli fronton pedig a levendulás ízesítés, amihez a levendulát a műhely kertjében termesztik és gyűjtik, majd szárítás és őrlés után kerül a mézes masszába.
Nem cukrászda – hanem egy családi alkotóműhely
A műhely nem klasszikus cukrászda. Az édességek megrendelésre készülnek, valamint megtalálhatók a Hévízi Termelői Piacon. A vásárlás személyes hangulata fontos része a koncepciónak – legyen szó egy piaci kóstolásról vagy egy előre egyeztetett látogatásról.
Termékismertető
Mézes puszedli
A MézÉdes Műhely zászlósterméke a mézes puszedli, amelyet többféle ízben kóstolhatsz meg. A tészta tömör, mégis omlós; a harapás után szinte szétolvad a szájban. Nem kell napokig várni, hogy megpuhuljon – ez a puszedli azonnal puha. A tökéletes állagot a régi recept adja: liszt, cukor, margarin, tojás, tejföl és szódabikarbóna, na meg a titkos fűszerkeverék. Ez utóbbi saját fejlesztés, amely nyolc különféle fűszert tartalmaz.
A puszedliket egyesével, kézzel formázzák kerekre, majd egyesével a sütőtálcára helyezik. A sütés után nagy tálakban forgatják meg cukormázban, majd egymás mellé sorban rakják ki őket száradni – minden egyes darab kézzel készül, odafigyeléssel.
Az ízesítések között megtalálhatod a hagyományos és különleges változatokat is: sima, aszalt szilvás-rumos, vörösáfonyás, kandírozott narancsos, gyömbéres (cukormáz nélkül), kakaós-csokicseppes, valamint szezonálisan levendulás is.
A levendulás puszedlihez a levendula a műhely kertjében virágzik minden júniusban.
A termékeket megvásárolhatod:
- Hévízi Termelői Piac
További információ és elérhetőség:
- 8380 Hévíz Egregyi szőlőhegy 38.
- Google térkép
- Telefonszám: 06306586739
Az ősi Pannon-tó öröksége
Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!
Egy évmilliókon át hullámzó beltenger
A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.
A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.
Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.
A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra
A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.
Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.
Mély vizek és változatos partok
Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre.
A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.
A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”
Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.
Mit hagyott maga után?
Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.
A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.
E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.
Az utolsó tavak és a búcsú
Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről.
Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.
