Korosajt - Érlelt sajtok birodalma
Hévíztől csupán néhány kilométerre, egy csendes településen jersey tehenek legelésznek, akiknek édes tejéből Korosa András valami különlegeset alkot. A nemesbüki gazdaságban érlelt sajtok készülnek, amelyek egyszerű alapanyagból, saját fűszerekkel, idővel és odafigyeléssel lesznek valóban finomak. Ha egyszer kóstoltad, tudni fogod, miért érdemes visszatérni Nemesbükre.
Sajtpróbából működő gazdaság
András 15 éve költözött Nemesbükre, ahol először csak baromfikat tartott, majd a birtok rackajuhokkal bővült, aztán idővel jött a nagy szerelem: a jersey tehén. Ezzel a különleges fajtával egy cikkben találkozott először, amikor eldöntötte, hogy a meglévő állatok mellé vásárol egy jersey tehenet is.
A sajtkészítés András számára nem egy felmenőktől örökölt mesterség volt. Ahogy András mondani szokta: „Nulladik generáció vagyok. Mindent magamtól tanultam meg.”
A tejet először csak saját célra dolgozta fel, később azonban a szállodai vendégek is vásárolni kezdték a sajtjait – innen indult el a tudatos termelés.
András fontosnak tartja a termékfejlesztést: kapcsolatban áll svájci és német sajtkészítőkkel, tőlük merít inspirációt és ötleteket, amelyeket a saját környezetére, alapanyagára és lehetőségeire szab. Így tudja ötvözni a helyi alapanyagait a nemzetközi szakmai szemlélettel.
Egyszerű alapanyagból különleges finomság
A Korosajt minden terméke saját jersey teheneinek tejéből készül, amely A2-es kazeintartalmú, ezért tejérzékenyek számára is jól tolerálható az ebből készült sajt.
A Korosajt kínálatában zömében érlelt sajtokat, nyáron mozzarellákat, burratákat, ízesített krémsajtokat és téli időszakban hermelint is találsz.
A termékpaletta legnépszerűbb elemei az érlelt sajtok, amiből a natúr és ízesített változatok is levesznek a lábadról. Az ízesítések között ott van a bazsalikomos, füstölt, rozmaringos, kakukkfüves, chilis, görögszénamagos, fokhagymás és lilahagymás változat is.
Az érlelt sajtok - a többi termékhez hasonlóan - nem tartalmaznak hozzáadott ízfokozókat vagy tartósítószert, csak a természetes baktériumkultúra kerül a tejbe. Az érlelt sajtkészítés folyamatában kardinális kérdés az idő. Míg a nagyüzemi termékeknél nincs idő kivárni a természetes érési folyamatot, addig a kézműves sajtkészítésben a türelem és a folyamatos gondoskodás teszi fel az i-re a pontot. Vagyis azt a megismételhetetlen ízvilágot, ami minden sajtműhely esetén más és más.
Andrásnál a tehenek sem a végtelen tejforrást jelentik, hiszen a hangsúly nem a mennyiségen, hanem a minőségen van. A napi tejadagból 10–12 kg sajt készül, igazodva a szezonhoz és a tejhozamhoz.
Lesd meg a teheneket, csatlakozz a fejéshez és a legelőre hajtáshoz vagy kóstolj sajtot a portán!
A gazdaság Nemesbükön található, nyugodt, barátságos környezetben, ahol András és családja sajtkóstolóval vár. Emellett itt nemcsak sajtot vehetsz, hanem előzetes bejelentkezéssel megnézheted a teheneket, a fejést, a műhelyt – vagy akár te is beállhatsz sajtot formázni. András szívesen megmutatja a folyamatokat, beszél az állatokról, a technikáról, a tanulságokról és a vidéki élet szépségeiről, kihívásairól.
Termékismertető
Érlelt Korosajtok
András minden sajtot kézzel készít saját jersey teheneinek friss tejéből, amit a reggeli fejést követően azonnal feldolgoz. A tej kíméletes pasztőrözés után - hogy a beltartalmi értékét megőrizze - természetes oltóval és kultúrával kerül feldolgozásra. A sajtok formázás után sófürdőt kapnak, majd legalább három–négy hónapon át érlelődnek. A munka ez idő alatt sem áll meg, hiszen a sajtokat rendszeresen kell forgatni és sóoldattal törölgetni, hogy minden oldala megfelelően érjen be és kialakuljon természetes kérgük és telt, karakteres ízük.
Az érlelt sajtok natúr és ízesített változatban is elérhetők. A fűszerezéshez András természetes alapanyagokat használ, zömében a saját kertjében termesztett bazsalikommal, rozmaringgal, kakukkfűvel, lilahagymával, fokhagymával, chilivel vagy görögszénamaggal ízesíti a sajtokat.
A nemesbüki sajtok kivétel nélkül adalékanyagok nélkül készülnek.
Kóstold meg egy pohár bor, házi szörp és egy falat kovászos kenyér kíséretében!
A termékeket megvásárolhatod:
- 8371 Nemesbük, Április u 21.
- Google térkép
További információ és elérhetőség:
- Telefonszám: 06 70 318 1940
Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai? A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából. A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején. Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet. Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik. Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok. A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt. A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez. Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található. Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben. Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.
A táj formálása – a lösz öröksége
Termékenység és vízgazdálkodás
Mai párhuzamok – por a Szaharából
