Kakukkfű Porta – A gyógynövények mekkája
Wágenhoferné Pohl Magdolna – háromgyermekes édesanya, fitoterapeuta és természetgyógyász – gyógyító tudását és tapasztalatait élménybe és üvegbe csomagolva adja tovább mindazoknak, akik szeretnének közelebb kerülni a természethez.
A természettel való kapcsolódás, a gyógynövények felhasználása számára egy életforma, amely gyerekkora óta formálódik benne. Gyerekkorától fogva körülvette a gyógynövények világa. A tapasztalati tudást további szakmai ismeretekkel bővített ki.
A 2000-es évek elején fordult komolyabban a gyógynövények felé – ekkor kezdte tudatosan visszatanulni mindazt, amit gyerekkorában ösztönösen sajátított el. Számos képzést végzett el, köztük fitoterapeuta és természetgyógyász végzettséget is szerzett.
Két helyszín, egy küldetés
A Kakukkfű Porta két helyszínen működik. A termelés helyszíne Karmacs, ahol a kertben gyógynövények, gyümölcsök teremnek, valamint a feldolgozás is itt zajlik. A bemutatóhely és értékesítési pont viszont Gyenesdiáson, a Festetics Herbárium és Vízimalomban található, amely nyitvatartási időben látogatható, de különböző workshopokon, programokon is részt vehetsz. A Herbáriumban kóstolhatsz egy hűsítő limonádét vagy egy melengető gyógynövényteát, bejárhatod a gyógynövényes bemutatókertet és természetesen vásárolhatsz is a Kakukkfű Portától.
Természetből az üvegbe
A Kakukkfű Porta kínálatában gyógynövényes szörpök, lekvárok, ecetek, teák szerepelnek. Minden termék saját termesztésű vagy vadon gyűjtött alapanyagból készül, a szezonnak megfelelően, adalékanyag és tartósítószer nélkül, hagyományos eljárással.
- Szörpök: Több mint 13-féle gyógynövényes szörp készül, többek között levendulából, kakukkfűből, citromfűből vagy lándzsás útifűből – hideg áztatással, a hatóanyagok kíméletes megőrzésével. A különleges ízek közül említést érdemel a csipkebogyó vagy épp a bodzás változat.
- Lekvárok, dzsemek: A gyümölcsök széles tárházából készülnek lekvárok és dzsemek, gyakran gyógynövények felhasználásával. Mind hagyományos módon, kevés cukorral, lassú főzéssel, hogy az ízek és a hatóanyagok megmaradjanak.
- Teák: A porta kínál terápiás célú keverékeket és monoteákat is, a házipatikától a mindennapi egészségmegőrzésig.
- Ecetek: A Kakukkfű Porta ecet almából, hagyományos eljárással készül, amelyhez az alma is a saját gazdaságból származik.
Élményprogramok és gyógynövényturizmus
A Kakukkfű Porta idilli élménytér is. Ha érdekel a gyógynövények világa, akkor részt vehetsz gyógynövényes kóstolókon, kertbejárásokon, gyerekfoglalkozásokon, szörp- és lekvárkészítő workshopokon. Továbbá megismerheted a Diási Vízimalom történetét és végigsétálhatsz a Szent János-forrástól induló pár száz méteres tanösvényen is.
Termékismertető
Ősz kincse lekvár
Az Ősz kincse lekvár egy melengető finomság, amely három őszi gyümölcs – alma, körte és birsalma – harmóniájából születik. A hagyományos módon, lassú tűzön főzött lekvárt csak kevés cukorral és fűszerekkel (fahéj, szegfűszeg) ízesítik, hogy a gyümölcsök karakteres íze megmaradjon.
Adalékanyagoktól, tartósítószertől, ízfokozóktól mentesen készül – ahogy otthon, a nagymama konyhájában.
A lekvár nemcsak ízletes, hanem gyógylekvárként is megállja a helyét: melegítő, nyugtató hatású, kiváló választás őszi-téli reggelekre pirítós mellé, de süteményekbe is bátran bekanalazható.
Almaecet
A Kakukkfű Porta almaecete hagyományos érleléssel, kizárólag válogatott almából készül, természetes erjesztéssel. Nem tartalmaz sem tartósítószert, sem mesterséges adalékot – csakis tiszta, élő alapanyagokat.
Az almaecet jól ismert egészségmegőrző tulajdonságairól: segíti az emésztést, étvágycsökkentő, vércukorszint-csökkentő, gyulladáscsökkentő és enyhén fertőtlenítő hatású.
Mindennapi fogyasztásra is ajánlott, egy kanállal langyos vízben oldva éhgyomorra, vagy salátákhoz.
A Kakukkfű Porta megtalálható:
- Gyenesdiás, Festetics Herbárium és Vízimalom
- Google térkép
További információ és elérhetőség:
Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.
A klímaváltozás: nemcsak modern jelenség
A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót.
Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.
Az éghajlatváltozás láncreakciója
Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.
Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.
Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.
A domborzat átalakulása
Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.
A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.
Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.
A lejtők alján: fiatal üledékek története
Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.
Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.
A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).
Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.
