Ahol a vidám kecskék tejéből sajt, joghurt, kefír készül
Tusz Emese Cserszegtomajon saját kisüzemében, kézzel, adalékmentesen készíti sajtjait és tejtermékeit, a gazdaságában nevelkedett kecskék tejéből. A kézműves vállalkozást ráadásul egy családi probléma hívta életre, ami ma már számos törzsvásárlónak teremtette meg a tejtermékek élvezetének lehetőségét. Ha tiszta, minőségi finomságot keresel, amit tejre érzékenyek is fogyaszthatnak – kezdd a kóstolást itt!
Családi szükségletből lett hivatás
Emese korábban némettanárként dolgozott, egészen addig, míg kisfiánál tejfehérje- és tejcukor-érzékenységet nem diagnosztizáltak. A probléma megoldására kezdett el alternatívát keresni.
Az otthoni kísérletezésből szenvedély lett, majd hivatás: először kecsketejből kezdett sajtokat és tejtermékeket készíteni, hiszen ezeket a fia jobban tolerálta. Emese, hogy tapasztalatait szakmai alapokra helyezze, elvégzett egy két éves tejipari képzést Csermajorban, majd saját kisüzemet alakított ki Cserszegtomajon.
Ma már fia, aki lényegében belenőtt a kecsketartásba, is aktívan részt vesz a kecskék körüli teendőkben, a családi vállalkozás fenntartásában.
Nemcsak érzékenyeknek, de ínyenceknek is
Az Emese Sajtműhely standjánál friss, fűszerekkel ízesített kecskesajtot, érlelt jersey tehénsajtot joghurtot, kefírt, sőt, olykor vajat és túrót is találsz, melyekhez az alapanyag mind a saját, cserszegtomaji gazdaságából származik.
A kecskeállomány jelenleg 80 egyed körül van, az állatoknak mintegy háromnegyede ad tejet.
A termékek mindig pasztőrözött tejből készülnek, természetes oltóval és kultúrákkal, aminek köszönhetően nem kell “kecskeíztől” tartanod. Emese a kecskéit odafigyeléssel és szakértelemmel gondozza, ezért az állatok tiszták, ami a minőségi sajtkészítés egyik záloga.
Emese nem használ adalékanyagot, ízfokozót és tartósítószert sem, termékeit természetes módon, az előírásoknak megfelelően készíti.
A munkafolyamat nagy része kézzel történik - a sajt formázásán át az ízesítésig. Emese a tej változásait figyelembe véve igazít a recepteken, hiszen „minden nap más a tej, más az íze, másképp viselkedik – és ezt nem lehet sémákba szorítani, csak követni.”
A friss, krémes sajtot gyakran enyhén füstölt paprikával vagy fűszerekkel ízesíti, a joghurt sűrű, de selymes állagú, a kefír pedig könnyed, mégis telt ízű. Az érlelt sajtok karakteresebb ízvilágot képviselnek.
Emese a kecskék mellett egy jersey tehenet is tart, amellyel termékpalettáját szeretné szélesíteni. A jersey tehén tejéből készült tejtermékeket a benne lévő A2-es típusú β-kazein miatt a normál tejre érzékenyek is fogyaszthatják. Emese általában ebből készíti az érlelt sajtokat, illetve limitált mennyiségben joghurtot is találhatsz nála.
A tejtípusokat külön kezeli, receptjei is eltérnek, hiszen tudja: másképp viselkedik, másképp alakulnak az ízek és az állagok.
Érdekesség: A kecskék természetes tejtermelési időszaka tavasszal kezdődik, közvetlenül az ellések után, és általában őszig tart. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb friss kecsketejes termék – mint a sajt, a joghurt vagy a kefír – csak az év meghatározott időszakában elérhető. A téli hónapokban a kecskék nem adnak tejet, ilyenkor a sajtkészítés szünetel.
Kizárólag a piacon – személyesen
A termékeket csak a Hévízi Termelői Piacon lehet megvásárolni, mert Emese ragaszkodik ahhoz, hogy a vásárlóval való találkozás is része legyen az élménynek. Szívesen mesél a sajtról, a kecskékről, az elkészítés módjáról – és néha még egy-egy tanácsot is ad, mit mivel érdemes párosítani.
„Amit a fiamnak jó szívvel adok, azt másnak is.”
Ez a mondat talán minden eddiginél jobban összefoglalja, miért különleges az, ami az Emese Sajtműhelyben készül: nemcsak egészséges, természetes és finom – hanem őszinte, emberi és szerethető is.
Termékismertető
Kecskesajtok különféle ízekben
Friss sajtok, sajtkrémek, joghurt és kefír - mindezt megtalálod Emese Sajtműhelyénél. A termékekre a minőségi garancia egyrészt az, hogy az alapanyag a saját tartású kecskéktől származik, másrészt pedig a komoly szaktudás és a több mint 10 éves sajtkészítési tapasztalat.
A sajtok kizárólag pasztőrözött kecsketejből készülnek, természetes oltóanyaggal és gondosan válogatott baktériumkultúrákkal. A friss sajtokat Emese piacnapok előtt készíti el, így a frissesség tényleg garantált.
Az alap natúr sajt mellett számos izgalmas ízesítés közül választhatsz. Kóstolhatsz például fokhagymás, chilis, lilahagymás, görögszénamagos vagy épp snidlinges változatot, de találsz egy desszertsajtot is, amit Emese dióval és vörösáfonyával ízesít.
A fűszerezésnél Emese nagy hangsúlyt fektet a minőségre és a gluténmentességre: Lukullusz termékeket használ, hogy a gluténérzékenyek is biztonsággal fogyaszthassák a sajtokat.
A sajtok teljes mértékben adalékmentesek – se ízfokozó, se színezék, se tartósítószer nem kerül a termékekbe. A füstölt változatokat bükkfával, hideg füstöléssel készíti, hogy megőrizze azok lágy textúráját és természetes aromáit.
A kecskesajt tökéletes kiegészítője egy szelet kovászos kenyér, de fogyaszthatod friss salátába darabolva vagy egy alma mellé is.
Ahol a termékeket beszerezheted:
- Hévízi Termelői Piac
További információ és elérhetőség:
- Facebook - piktogram
- Telefonszám, ha releváns
- cím, ha releváns
Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?
A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.
A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.
Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.
Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.
A táj formálása – a lösz öröksége
A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.
A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.
Termékenység és vízgazdálkodás
Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.
Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.
Mai párhuzamok – por a Szaharából
Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.
