Három tehén, két kéz, egy hajnalonként újrakezdett történet
A Rezi szőlőhegy egyik présházában már nem bor, hanem sajt érik. Cserép Róbert kezei alatt füstölt parenyica, fűszeres gomolya sajt és édes ordakrém készül nap mint nap. Hajnalban, amikor más még alszik, Robi már a sajtüzemben van: pasztőröz, olt, kever, formáz, füstöl, csomagol. A CseroSajt története nem generációkon át öröklődött mesterségből fakad, hanem egy váltásból, egy döntésből és sok-sok újratanulásból. A sajtokat megkóstolhatod helyben, a portán is, a békésen legelésző tehenek társaságában, a Rezi szőlőhegy bájos dombjainak ölelésében.
Informatikusból sajtkészítő
Robi korábban informatikusként dolgozott, ám egy ponton elege lett a képernyőből és a zárt terekből. A természetközeli lét, az ezzel járó nyugalom vonzotta a hegyre, valamint a kézzel történő alkotás vágya.
„Reggelente, mielőtt elkezdem a sajtkészítést, csak kiállok a műhely elé. A tehenek csendben legelnek, a pára éppen felszállóban van, a hidegebb napokon még a leheletük is látszik. Ilyenkor tudom, hogy jó helyen vagyok.”
Robi világ életében Reziben élt, ezért teljesen evidens volt, hogy itt fog bele a sajtkészítő vállalkozásba.
Az első sajtot két liter tejből készítette kísérletként, eleinte csak a családnak, majd a visszajelzések bebizonyították, hogy Robi kézműves, kistermelői sajtjait más is szívesen fogyasztja. A kezdeti lelkesedés az évek alatt vállalkozássá nőtte ki magát, Robinak ma már segítsége is van. Szakmai képzések, próbálkozások és kudarcok sora után alakította saját sajtműhelyét a présházból, ami ma már minden előírásnak megfelelő üzemként működik. A lényege azonban ugyanaz maradt: kézműves, ember- és természetközeli.
Sajt, amit megjegyzel
A CseroSajt termékei között megtalálhatod a friss natúr és fűszeres gomolya sajtot, és a kézzel nyújtott natúr vagy ízesített parenyicákat. Robi készít még finom édes ordakrémet is, ami sokkal krémesebb és sűrűbb mint a joghurt, emiatt teljesen más ízélményre számíthatsz, ha megkóstolod.
Robi minden sajtot kíméletesen, alacsony hőmérsékleten pasztőrözött tejből készít, hogy megőrizze annak beltartalmi értékeit. Az oltóanyagokat és baktériumkultúrákat gondosan választja ki, és kizárólag természetes, adalékmentes sót használ.
Az ízesítések mindig jól átgondoltak: lilahagyma, sonka, fokhagyma, medvehagyma, aszalt paradicsom, aszalt áfonya, chili – minden kiegészítő természetes, gyakran saját termesztésű.
A parenyicát kézzel nyújtják, formázzák, töltik, majd bükkfával füstölik, így alakul ki az a karakteres, enyhén sós, füstös ízvilág, ami a CseroSajt egyik védjegyévé vált.
A termékek nem tartalmaznak sem tartósítószert, sem adalékot.
Nincs két egyforma sajt
A CseroSajt műhelyében sosem fogsz 2 egyforma sajtot kóstolni, legalábbis lehetnek eltérések. A kézműves jellegből és a természetközeli állattartásból adódóan ez így normális. Bár Robinak megvan a saját bevált receptje, a sajt állaga és íze mindig függ például az időjárástól vagy a tehenek által lelegelt fű aktuális összetételétől.
Ahogy Robi fogalmaz: „A sajt olyan, amilyen a tej. A tej pedig olyan, amilyen az állat. És az állat olyan, ahogy tartják.”
A Rezi szőlőhegyen jelenleg 3 tehén legelészik: két magyartarka és egy kárpáti borzderes, akik a Rezeda, a Pipacs és a Jázmin névre hallgatnak.
Bátorítunk, hogy a CseroSajtokat kóstold meg és ha teheted, látogass el a portára is, ahol bepillanthatsz egy sajtkészítő dolgos mindennapjaiba és közelebbről megismerheted a teheneket is.
Termékismertető
Parenyica – kézzel nyújtva, bükkfával füstölve
Tudtad, hogy a parenyica eredetileg egy szlovák sajtféleség, amit a Tátrában élő juhászok készítettek? Innen indult hódító útjára és ma már a Rezi szőlőhegyen is készítik.
A CseroSajt parenyica friss tejből készül. Robi a sajtot kíméletes pasztörizálás után készíti el, majd hagyományos módon, kézzel nyújtja és tekeri formára. Az alapváltozat enyhén sós, rugalmas állagú és füstölt – a füstöléshez kizárólag bükkfát használ, ami karakteres, mégis lágy ízt ad a sajtnak. Nem tartalmaz tartósítószert vagy adalékot, a só pedig természetes, ásványi anyagokban gazdag típus. A parenyicát különböző ízesítésekben is megkóstolhatod: lila hagyma, sonka, fokhagyma, medvehagyma, aszalt paradicsom, aszalt áfonya, chili.
CseroSajt árusító helyek:
- 8373 Rezi Kiscomai út hrsz 2622
- Google térkép
További információ és elérhetőség:
Képzeld el, hogy ahol ma a Keszthelyi-hegység dolomitos bércei emelkednek, ott egykor trópusi tenger hullámzott. A táj, amit öröknek hiszünk, valójában csak vendég a földtörténet színpadán. Hogyan lesz a trópusok sekély vízéből magyar hegyvidék? Miért repedezik a dolomit? És hogyan hat ez ma a helyi gazdálkodásra? Utazz vissza évmilliókat – egy különleges, kőzetekbe írt történetbe.
A felszín: csak látszólag állandó
Hegység, síkság, sziget, tenger, folyó, tó: csupa olyan fogalom, melyek egy emberi élethez képest tűnnek állandónak, de a Föld szemszögéből némelyikük csupán pillanatokra felvillanó képek.
A bolygónkat felépítő kőzetek folyamatosan mozgásban vannak.
A megfőtt tojáson lévő összetört héjdarabokhoz hasonlatosan a földfelszín egészét kitöltő kőzetlemezek soha véget nem érő utazásban vannak az alattuk lévő képlékeny anyag segítségével.
Bizonyos részeik egymásra, egymás alá torlódnak vagy üledékek felgyűrődésével hatalmas hegyláncokat hoznak létre, de a kőzettömegek lesüllyedésével árkok, akár tavak, sőt tengerek medencei is kialakulhatnak.
Így fordulhat elő az, hogy a felszínből kiemelkedő Keszthelyi-hegység fő kőzetanyagát jelentő dolomit és mészkő egy olyan – innen több ezer kilométerre fekvő – egykori trópusi tenger sekély vizeiben ülepedett le, mely már több tízmillió éve nem is létezik.
Olyan látvány fogadná a képzeletben arra utazót, mint amilyen ma a Bahamák paradicsomi állapotokat idéző térségében tárul elénk.
Északon vulkán, délen trópusi tenger emléke
Míg a Keszthelyi-hegység északi tömbjét a fiatal (mindössze néhány millió éves) vulkanikus kőzetek határozzák meg, addig délen (így Rezi, Cserszegtomaj közelében is) javarészt jóval idősebb, a fentebb említett trópusi tengerekben keletkezett dolomitot találunk.
Az Alpokban is nagy területen előforduló ún. Fődolomit képződményei mellett foltszerűen találjuk meg a több mint 200 millió éve képződött Rezi Dolomitot.
A Keszthelyi-fennsíkot észak–déli irányú völgyhálózat és mikrotektonikus törésvonalak szabdalják. A sekély termőréteg és a változatos domborzat miatt a terület több mint 70%-ban erdősült.
A karsztos felszín egész évben vízhiányos, sajátos ökológiai jellemzőkkel.
A fennsíkot hegyközi medencék tagolják, és mélytörések határolják (pl. Hévízi- és Edericsi-törés). A szerkezeti vonalak miatt szeizmikusan érzékeny terület.
A mai tájhasználat természeti alapja
A repedezett, aprózódásra amúgy is hajlamos dolomit kőzetanyagának lejtőtörmelékén kialakult talajok jelentik az itteni tájhasználat egyik természeti alapját.
Termelőink közül néhányan a Keszthelyi-fennsík nyugati peremén gazdálkodnak, amely tevékenységet itt alapvetően meghatározza a 350–440 m magas sasbércekből – vetődések által határolt, kiemelkedő rögökből – álló fennsík közelsége.
