Keresse Hévíz Város Borát éttermekben, szálláshelyeken, ajándékboltokban és vigye hírét városunknak!
Utolsó módósítás: 2019. augusztus. 29. 11:47
A borversenyre 16 Pincészet nevezett, akik összesen 40 féle bort küldtek be a megmérettetésre. A kóstoló Városi Könyvtárban került megrendezésre, ahol a zsűri hosszas ízlelgetés után döntötte el, mely borok a nyertesek.
Végül a zsűri választása a száraz, fehér borok közül a Decsics Pincészet 2017-es Olaszrizlingjére esett, így ez a Reziből származó, hűtve erjesztett, friss gyümölcsös bor viselheti a Hévíz Város Bora 2018. címet.
Hévíz Város Selection bora kategóriára bármilyen fajtájú bort nevezhettek a pincészetek. Itt a zsűri hosszas újrakóstolás után végül a Papp és Fiai Pincészet októberi szüretelésű, reduktív technológiával készült, virág illatú, gyümölgyös, enyhe mandula ízvilágú, száraz 2017-es Olaszrizlingje mellett döntött.
Született egy különdíj is, amelyet a Cseri Pincészet, Cseri Barnabás 25 éves fiatal borásza alkotott. A Barni’s Riesling-je egy 2017-es félszáraz Moseli típusu , könnyű, gyümölcsös, virágos illatú, frissítő Rajnai Rizling a Panonnhalmi borvidékről.
Hévíz Város nyertes borai elérhetőek a Hévízi Tourinform Irodában, és a legtöbb hévízi vendéglátóhelyen is.
Keresse Hévíz Város Borát éttermekben, szálláshelyeken, ajándékboltokban és vigye hírét városunknak!
Cserszegi fűszeres az Év Bora - 2017.
A borválasztás a Hévíz TDM Egyesület és Hévíz Város Önkormányzata által kialakított, már hagyománynak számító rendezvény, hisz a szakmai zsűri által kiválasztott bor képviseli majd Hévíz városát egy teljes éven át. A kiválasztott, és egyedi címkével ellátott bor reprezentációs célokat szolgál, megvásárolhatóvá válik a turisták részére a Tourinform Irodában, valamint elérhetővé válik a vendégeknek a város vendéglátóegységeiben.
A borversenyre 51 pincészet kapott meghívást, akik összesen 22 féle bort küldtek be a megmérettetésre. A kóstoló az Egregyi Szőlőhegyen található Vilmos Pincében került megrendezésre, ahol a zsűri hosszas ízlelgetés után döntötte el, mely borok juthatnak a következő körbe.
A szakmai zsűri munkájában Dr. Szakonyi József nemzetközi borbíráló, a Magyar Borakadémia tagja, a DHSR Hévíz és Aqua szállodák igazgató főorvosa, hévízi orvosnagykövet, Zámbó Tibor mesterszakács, a NaturMed Hotel Carbona F&B igazgatója, Kreil Vilmos a Festetics kastély Balatoni Borok Borházának vezetője, Miklós János a Kis Helikon Relax Villa & Le Petit Gourmet Restaurant Hévíz tulajdonosa és Karádi Szabolcs sommelier, a Hévíz TDM Egyesület elnökségi tagja vettek részt.
Végül a zsűri választása a száraz, fehér borok közül a Decsics Pincészet Cserszegi fűszeresére esett, így ez a Reziből származó bor viselheti a Hévíz Város Bora 2017. címet.
Újdonságként idén Hévíz Város Selection bora kategóriában is lehetett nevezni, amelyre bármilyen fajtájú bort nevezhettek a pincészetek. Itt a zsűri hosszas újrakóstolás után végül a gyenesdiási Rádi Pincészet félédes Cserszegi fűszerese mellett döntött.
A Hévíz Város Bora 2017, valamint a Hévíz Város Selection 2017 kitüntetéssel ellátott borok április végétől lesznek kapható a Hévízi Tourinform Irodában, és elérhető lesz a legtöbb hévízi vendéglátóhelyen is.
Keresse Hévíz Város Borát éttermekben, szálláshelyeken, ajándékboltokban és vigye hírét városunknak!
A Hévíz TDM Egyesület szervezésében, 2016. február 22-én, 9. alkalommal választották meg Hévíz Város Borát. A 2014. évjáratú Pátria bor ízlett a legjobban a zsűrinek.
A meghívásos borversenyre 15 borház küldte meg összesen 23 féle száraz, fehér borát. A kostólóra a Hotel Spa Hévíz éttermében került sor, ahol a zsűri és a jelenlévő közönség hosszas ízlelgetés után döntötte el, mely borok juthatnak a második körbe. A szakmai zsűri elnöke az idei évben is dr. Kocsis
László egyetemi tanár, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszék vezetője volt. A zsűrizésben részt vett még dr. Szakonyi József nemzetközi borbíráló, a Magyar Borakadémia tagja, a DHSR Hévíz és Aqua szállodák orvosa igazgatója, Zámbó Tibor mesterszakács, a NaturMed Hotel Carbona F&B igazgatója, Kreil Vilmos, a Festetics kastély Balatoni Borok Borházának vezetője és Karádi Szabolcs sommelier, a Hévíz TDM Egyesület elnökségi tagja.
A zsűri elnöke elmondta, hogy az idei borválasztékot nagy fajtagazdagság, változatosság és kiváló minőség jellemezte, amelyből nehéz volt kiválasztani azt a bort, amely 2016-ban Hévíz városát képviseli. A döntés végül a Bezerics Pincészet 2014-es évjáratú borára esett, amely méltó képviselője lesz Hévíznek a különböző turisztikai rendezvényeken, protokoll eseményeken.
A Bezerics családban régi hagyománya van a szőlőművelésnek, borkészítésnek, és ezeknek a folyamatait mind a család végzi, koordinálja. Ennek az áldozatos munkának és a termőtáj adottságainak eredménye a Pátria is, amely Olaszrizling és Tramini fajták keresztezéséből jött létre. A Pátria bor színe szalmasárga, illata tiszta, intenzív, virágokra, gyógynövényekre emlékeztető. Száraz, testes bor, lendületes savakkal, emellett gazdag íz világát az alma, viasz, mandula, és zöld fügehatázozzák meg.
„Gabriella” lett Hévíz Város Bora - 2015
A Borbély Családi Pincészet számára nem hozott balszerencsét péntek 13-a.
A Hévíz TDM Egyesület szervezésében, 2015. február 13-án, 8. alkalommal választották meg Hévíz Város Borát.
A meghívásos borversenyre 12 borászat küldte meg, összesen 20 száraz, fehér borát. A vakkostolásra a Hotel Spa Hévíz Nympha termében került sor. A szakmai zsűri elnöke az idei évben Dr. Kocsis László egyetemi tanár, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszék tanszékvezetője volt. A szakmai zsűriben részt vettek Dr. Szakonyi József nemzetközi borbíráló, a Magyar Borakadémia tagja, a DHSR Hévíz és Aqua szállodák igazgató főorvosa, hévízi orvosnagykövet, Zámbó Tibor mesterszakács, a NaturMed Hotel Carbona F&B igazgatója, és Karádi Szabolcs, Olaszországban végzett sommelier, a Hévíz TDM Egyesület elnökségi tagja. Az értékelésben a társadalmi zsűri is aktív szerepet kapott, hiszen a 20 tételes vakkóstolást követő összesítésnél a közönség véleményét is figyelembe véve választotta ki a zsűri azt a 6 bort, melyet a végső visszakóstolásra érdemesnek ítélt.
A 6 legkiválóbb bort a zsűri nyilvános, szakértő értékelése mellett ízlelgethette a közönség.
Dr. Kocsis László zsűrielnök elmondta, hogy olyan bor kiválasztására törekedtek, mely tükrözi Hévíz Város légkörét, és bizonyosan elnyeri majd a közönség tetszését.
Így esett a választás a Borbély Családi Pincészet Gabriella Badacsonyi Muscat Ottonel ’2014’ borára, mely a zsűri véleménye alapján harmonikus, elegáns és tartós bor, jól illik a fürdőváros hangulatához, és egyben méltó képviselője lehet Hévíznek, hiszen 2015-ben ez a bor képviseli majd városunkat turisztikai és protokoll eseményeken.
Borbély Tamás borász, a Borbély Családi Pincészet tulajdonosa elmondta, nagy öröm és jó érzés számukra, hogy idén elnyerték a Hévíz Város Bora 2015 címet. Korábban nyerték már el borukkal a Fesztivál Bora címet is itt Hévízen, de úgy gondolja ez a kitüntetés mind a város mind a borászat számára remek marketing lehetőséget teremt.
És, hogy miért Gabriella?
A bor Borbély Gabriella, Tamás édesanyja után kapta nevét, hiszen ez a tétel az ő kedvence. A családi pincészetben az ő kezdeményezésére kezték el a muskat ottonelt száraz borként is forgalmazni a korábbi félédes mellett és mint névadó, minden évben ő döntheti el, hogy mely bort zárják a Gabriella palackba.
2014. április 23-án 13.00 órakor került sor az immár 7. Hévíz Város Bora választásra Hévíz Város Önkormányzatának dísztermében. A borválasztásra 10 zalai vagy a Balatoni Borrégióhoz tartozó borászat kapott meghívást, melyek mindegyike legfeljebb két, a Borrégióban megtermelt, száraz, fehér borral nevezhetett. A zsűri végül sorszori visszakóstolást és egyeztetést követően a Strázsai Pincészet 2013. évjáratú Rezi Olaszrizling borát választotta az év borának, mely reményeik szerint nem csak kiváló minőséget képvisel idén, de a vendégek körében is népszerű lesz majd, hiszen egy igazán kellemes, populáris, fogyasztóbarát borról van szó.
A nyertes bor azért is különleges, hiszen Hévízhez igencsak közel, egy viszonylag kis pincészetben, Reziben termelték, és készítették el.
A Frittmann pincészet száraz Cserszegi fűszerese nyerte el a szakmai és a társadalmi zsűri tetszését a VI. Hévíz Város Bora választáson. A rendezvény 2012. március 23-án került megrendezésre a Danubius Health Spa Resort Hévíz, festői szépségű Shakespeare termében. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, hisz 22 tételből kellett kiválasztani azt a bort, amely méltó módon képviseli Hévíz városát a 2012-es évben. A szakmai zsűri elnöke Dr. Kocsis László a keszthelyi Georgikon Növény- és Környezettudományi Intézet és Kertészeti Tanszékének tanszékvezetője volt, munkáját Dr. Szakonyi József, ifj. Veres János, Kocsis Lajos és Pampetrics György segítették. A Cserszegi fűszerest Bakonyi Károly állította elő az Irsai Olivér és a Piros Tramini kereszteződéséből. Reduktív technológiával készült, rendkívül intenzív gyümölcsillat jellemzi. Muskotályos jellege illatában és ízében is megnyilvánul. Zamat-gazdag, tartós ízvilággal és kellemes savakkal rendelkezik.11 °C-ra hűtve szárnyasokhoz, halételekhez ajánlják.
A 2011-es évben március 16-án került kiválasztásra Hévíz Város Bora a NaturMed Hotel Carbona****-ban. A négycsillagos szálloda színvonalához méltóan első osztályú helyszíne volt a rendezvénynek.A borválasztásnál Baráth Zsolt egyesületi elnök vezényletével a hat fős szakmai zsűrire nehéz feladat várt, hisz a közel három órás választás során 12 pincészet 17 borából kellett a győztest kiválasztaniuk. Nem segített az sem, hogy a fináléba jutott két bor teljesen megosztotta a bírákat. A végső körben maradt félédes cserszegi fűszeres és a későbbi nyertes 3-3 szavazatot kapott.A társadalmi zsűri véleményét is kikérték az ítészek, így a szoros verseny eredménye: a Szent György-hegyi Fischer pincészet 2007-es évjáratú Badacsonyi Pinot Blanc bora kapta a Hévíz Város Bora 2011 címet. A jó hangulatú, kedélyes légkörhöz a borok sokszínűsége, a változatos illatok, zamatok mellett bordalok is hozzájárultak.A Fischer Pincészet tulajdonosa Herr Fischer - Burgenlandból származó magyar kötődésű bortermelő - 2002-ben vásárolta első birtokát Badacsonyban, mely birtok azóta 55 hektárra bővült. Földjén fele-fele arányban megtalálhatók mind a fehér és kék szőlőfajták, különösen a sauvingon blanc, pino blanc, chardonnay, pinot noir, merlot, cabernet franc. Tiszta ízű és illatú borai sikeréhez a gondos technológia is hozzájárul. A győztes pinot blanc-t íz és illatvilágában is fajtájára jellemző, gyógynövényes, citrusos aromák teszik karakteressé, palackban érlelt nemes borrá.
2008-ban a Bezerics – Németh Borház Kft. Sauvignon Blanc száraz fehér bora (2007-es évjárat) viselhette a Hévíz Város Bora címet. Második alkalommal került megválasztásra a város bora, melynek keretében idén tizenhárom bor közül választotta ki a szakmai zsűri a megtisztelő cím tulajdonosát. Míg a korábbi évben kizárólag cserszegi fűszeresekkel nevezhettek a pincészetek, addig 2008-ra szélesedett a választék.
Utolsó módósítás: 2019. július. 11. 10:58
Hozzávalók 4 személyre: 600 g sertés szűz, 20 g zsír, 200 g burgonya, 80 g liszt, 2 db tojás, só, bors
Elkészítés: A sertés szűzből 4-6 db szeletkét vágunk adagonként, kiveregetjük, sózzuk, borsozzuk. Tojásból, lisztből palacsintasűrűségű masszát keverünk, hozzáadva a reszelt nyers burgonyát. Az előkészített szeletkéket lisztezzük, a burgonyával dúsított masszába mártjuk, bő forró zsírban pirosra sütjük. Vegyes körettel, salátadíszítéssel tálaljuk.
Hozzávalók: 1 kg krumpli lereszelve (sajtreszelő), 1 kefir, 15 dkg liszt, só, 1 közepes hagyma, 2 gerezd fokhagyma, olaj
Elkészítés: A nyers krumplit lereszeljük, majd hozzákeverjük a kefirt, lisztet, tojást, sózzuk, belereszeljük a hagymákat. Palacsintasütőbe kevés olajba egy merőkanállal teszünk, elterítjük, pirosra sütjük. Tejföllel, reszelt sajttal tálaljuk. A prósza dúsítható a tésztájába kevert reszelt sajttal, vagy apróra vágott sonkával is. Lehet tepsiben is sütni, de úgy nem tud annyira megpirulni.
Hozzávalók: 1,5 kg burgonya, 50 dkg liszt, só, 10 dkg vöröshagyma, 15 dkg zsír
Elkészítés: A burgonyát megtisztítjuk, karikára vágjuk, és annyi vízzel feltesszük főni, hogy éppen ellepje. Ha megfőtt összetörjük és a liszt hozzáadásával jól kidolgozzuk.készített sűrű, burgonyás masszából zsíros kanállal nagy galuskát szaggatunk. Vöröshagymás zsírral meglocsoljuk, kissé lepirítjuk és tejföllel tálaljuk.
Hozzávalók: 2 kg liszt, 6 dkg élesztő, 20 dkg zsír, 6 tojás, 8-10 ek. cukor, 1,3 l tej, pici só. Töltelék: 30 dkg mák, 25 dkg cukor, 30 dkg dió, 20 dkg cukor, 1 marék aszalt szilva.
Elkészítés: A lisztet meglangyosítjuk, nagyobb tálba vagy famelencébe* tesszük. Az élesztőt 3 dl langyos, cukros tejben elkeverjük, kovászt készítünk. Meleg ruhával letakarjuk, megkelesztjük. A cukrot 5 tojással, sóval elkeverjük, a langyos tejet hozzáöntjük, a megkelt kovászhoz adjuk. Összekeverjük a liszttel, megdagasztjuk. Ha már kezd simulni, a meglangyosított zsírt az edény oldalához öntjük, a tészta közé dolgozzuk, míg sima, szinte selymes lesz és az edénytől, kezünktől elválik. Igazítsuk cipóformára, szórjuk be liszttel, meleg ruhával takarjuk le, meleg helyen 1,5 órán át, kelesszük. Lisztezett deszkára öntjük. 4 darabra vágjuk, gyengén átgyúrjuk, cipókat formálunk, letakarva 25 percig pihentetjük.3 cipót egyenként ujjnyi vastagra kinyújtjuk. Nem túl vastagon megtöltünk egyet cukros dióval, a másikat mákkal, a harmadikat a szilvával. Ugyanúgy felcsavarjuk, mint egyéb kalácsot, csak egy kicsit hosszabbra. A 3 rudat összefonjuk. A befejezést úgy rendezzük, hogy a 2 szélső rúd hosszabb legyen. Gyengén zsírozott és lisztezett tepsibe (40x30 cm) tesszük. A 4. cipóból kis tojásnyi darabokat leszakítunk, vékonyra sodorjuk. Ezekkel a kis tésztalapokkal alakítjuk ki a baba fejét és ruháját. A szemet kávé- vagy babszemekből rakjuk ki. Felvert tojással megkenjük, meleg helyen 1 órát kelesztjük. Ismét megkenjük tojással. Bemelegített, de nem forró sütőbe tesszük.Ha a teteje erősen barnul, tegyünk rá vízben áztatott zsírpapírt. 1 órán át, sütjük, de félidőben a tüzet csökkentsük.
Hozzávalók: 60 dkg liszt, 2 kk. só, tojásnyi zsír,1 hagyma, 1 tojás, fél marék száraz túró,1 bögre tejföl.
Elkészítés: a lisztből, tojásból kevés vízzel kemény tésztát gyúrunk. 2 cipóvá formáljuk. Hagyjuk pihenni, majd fél kisujjnyi vastagra kinyújtjuk. Ezt dió nagyságúra elcsipkedjük. Sós vízben kifőzzük. Egy lábast fagyos zsírral kikenünk, a lecsepeg tetett tésztát beletesszük. Forró zsírral megöntözzük. A túrót kissé megsózzuk, a tésztára morzsoljuk. Tejföllel megöntözzük és tálaljuk. Túró és tejföl nélkül is készülhet, ekkor pirított hagymával szórjuk meg.
Hozzávalók: 1 laza káposzta, 5 nagyobb burgonya, 1 zöldpaprika, 1 kk. majoránna, 2 ek. zsír, 2 ek. liszt, 2 gerezd fokhagyma, 1 tk. őrölt piros paprika, csipetnyi kömény, só.
Elkészítés: a káposztát darabokra tépjük (nem szeljük), annyi sós vízben tesszük fel főni, hogy ellepje. Beletesszük a zöldpaprikát (lehet kicsit csípős is), a majoránnát, köményt. Ha félig megfőtt, a kockára vágott burgonyát hozzátesszük, puhára főzzük. A lisztet zsírban zsemleszínűre pirítjuk, hozzátesszük a zúzott fokhagymát. Beletesszük a darált paprikát, felengedjük vízzel, simára keverjük, és a forrásban lévő levesbe öntjük. Még legalább 10 percig forraljuk, ízlés szerint sózzuk. A levesben a fokhagyma és majoránna íze érvényesüljön
Hozzávalók: fél kg rétesliszt, fél kg finomliszt, kb. 3 dl langyos víz, két csipet só A töltelékhez: 2 kg reszelt tök, 25 dkg darált mák, 1 dl tejföl, 15 dkg cukor
Kenegetni: étolaj, 3 dl tejföl, 1 tojás
Elkészítés: gyúrjunk közepesen lágy tésztát, annyi vízzel, amennyit felvesz a liszt. 3 kisebb gombócra osztva, olajjal bekenve, edénnyel letakarva pihentessük meleg helyen 45 percet. Eközben a reszelt tököt pároljuk puhára saját levében, és főzzük bele a mákot, cukrot. Kevés tejföllel lágyíthatjuk a tölteléket, de ne legyen túl folyékony. Hagyjuk kihűlni a tölteléket. A tészta nyújtásához készítsünk elő egy asztalt. Terítsük le tiszta terítővel, és lisztezzük be az egészet. A tésztát tegyük a közepére, és óvatosan, kézfejünkkel nyújtva, hogy ne szakadjon, nyújtsuk ki egészen annyira, hogy pereme lelógjon az asztal széléről. Ezután locsoljuk meg olajjal. A tölteléket szórjuk rá, de kézzel, alaposan eloszlatva, és csak a tészta 2/3-ára kerüljön! A tészta üresen maradt része lesz a rétes külseje, ennek több rétegűnek kell lennie, hogy ne szakadjon ki a tölteléktől. A terítőt emelve tekerjük fel a tésztát, a töltelékes részénél kezdve. Ha feltekertük, tányér élével vágjuk akkora darabokra, hogy beférjen a tepsibe. A végeket alaposan dolgozzuk össze, nehogy kifolyjon a töltelék! Ha a tepsiben már egymás mellé fektettük a réteseket, kenjük meg alaposan tejföllel és olajjal kikevert tojással. előmelegített sütőben süssük aranyszínűre, sütés közben is kenegessük.
Hozzávalók: 50dkg káposzta, 15 dkg tarkabab, 10 dkg zsír, liszt, csemegepaprika, vöröshagyma, fél füstölt csülök, só, paradicsompüré, kakukkfű, őrölt bors, babérlevél.
Elkészítés: A babot előző este beáztatjuk, a savanyú káposztát jól kimossuk és füstölt hússal, vízzel feltesszük főzni. A babot később hozzáadjuk, és készre főzzük. Paradicsomot adunk hozzá és enyhe pirospaprikás rántással berántjuk. Fűszerezzük, felforraljuk. A megfőtt füstölt húst felkockázzuk és a babos káposztához adjuk. Tálban vagy tálkákban tálaljuk.
Pápai Lajos mesterszakács,a Danubius Health Spa Resort Aqua szálloda konyhafőnökének ajánlásával
Hozzávalók (4 személyre):
Elkészítés
A vékony csíkokra vágott (Julienne) zöldségeket serpenyőben vagy wokban megpirítjuk, hozzá adjuk a gombákat, tovább pároljuk. Ügyeljünk arra, hogy a zöldségek ne puhuljanak nagyon meg.
Sózzuk, borsozzuk, kevés őrölt szerecsendiót teszünk bele. Fehérborral felengedjük, készre pároljuk.
Közben a csirkemellet vékony szeletekre (lapkákra) vágjuk, grill fűszerrel meghintjük, és a forró rostlapon megsütjük. Kevés Brandyt öntünk rá, és meggyújtjuk.
Összekeverjük a párolt zöldségekkel, kevés tejszínnel dúsítjuk, megszórjuk friss petrezselyemmel és tálalhatjuk.
Figyeljünk arra, hogy az ételt frissen készítsük.
Kámán János mesterszakács, a Danubius Health Spa Resort Hévíz szálloda konyhafőnökének ajánlásával
Hozzávalók (4 személyre)
Nyúlragu
Tócsni
Elkészítés
A nyúlragúhoz a nyúlcombot előkészítjük: kicsontozzuk, majd centi vastag csíkokra vágjuk, durvára tört vegyes borssal, étolajjal, ha lehet, már előző nap lepácoljuk.
Serpenyőben, hevített étolajban a nyúlcomb csíkokat átpirítjuk, majd hozzáadjuk a julienre vágott paprikát, vágott fokhagymát és erdei gombát, pár percig tovább pirítjuk, a végén hozzáadjuk a hámozott paradicsom kockát is. Sóval, borssal, chilivel, fehérborral ízlés szerint ízesítjük, majd összeforraljuk.
A tócsnihoz a nyers, tisztított burgonyát lereszeljük, majd liszttel, tojással, zöldségekkel, petrezselyemzölddel és lepirított vöröshagymával összekeverjük. Ízlés szerint ízesítjük, majd felhevített serpenyőben vagy rostlapon apró lapkákra formázva mindkét oldalát megsütjük.
Az így elkészült tócsnit a ragúval megtálaljuk.
Szentgyörgyi Tamás a Hotel Mirage Étterem és Bisztró chefjenek ajánlásával
Hozzávalók 4 személyre
Kacsaragu: A sárgarépát, fehérrépát zellert, hagymát, fokhagymát lereszeljük olívaolajon felpirítjuk.
Erdei Sküvé mártás: Fenyőmagot, boróka bogyót lepirítjuk a borral felöntjük, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk és vajjal selymesítjük.
Elkészítés: Az őzgerincet bepácoljuk (pác: olaj, borókabogyó, rozmaring, kakukkfű)
A vadkacsa combot kifilézzük, apró kockára vágjuk majd rárakjuk a felpirított zöldségekre és puhára pároljuk.
A pácból az őzgerincet kivesszük és nyitott szeletet készítünk belőle, majd a kacsaraguval vékonyan megkenjük, felgöngyöljük, megkötözzük. Egy serpenyőben lekérgesítjük a húst. Saját zsírjában, lefedve, készre pároljuk. (kb. 30-40 perc.)
Tálalás: Az őzgerincet vékonyan felkarikázzuk és a mártáson tálaljuk. Friss kakukkfűvel megszorjuk.
Sendula Péter, a Hotel Európa fit Sous chefjenek ajánlásával
Hozzávalók 4 személyre
Elkészítés
A harcsafiléket kb. 2 centis szeletekre vágjuk, mindkét felét sózzuk majd vákuum zacskóba téve 45-50 fokon gőzben pároljuk 90 percig. Majd kibontatlanul jeges vízbe vagy sokkolóba téve lehűtjük. További felhasználásig hűtőbe tesszük.
A szélesmetéltet sós vízben kifőzzük. Amíg fő a tészta, elkészítjük hozzá az algát…
Serpenyőben felmelegítjük az olajat, hozzátesszük a vékony csíkokra vágott algát, a durvára vágott fokhagymát. Rövid ideig pirítjuk majd felöntjük a borral. Belekeverjük a főtt metéltet.
A halat kiszedjük a vákuumzacskóból és 180 fokra melegített serpenyőben 1-1 perc alatt megpirítjuk mindkét oldalát.
A parmezános chipszhez lereszeljük a sajtot, 1 tepsit kibélelünk sütőpapírral. Kis halmokat teszünk a sajtból, és 200 fokra előmelegített sütőben pár perc alatt ropogós chipszet sütünk belőle…
Mayer Tibor és Veress Ferenc, a Hunguest Hotels chefek ajánlásával
Hozzávalók 4 főre
Elkészítés
A felhevített vaj és olívaolaj keverékén megpirítjuk a kisebb, közel egyenlő méretű darabokra vágott, előzetesen sózott, borsozott borjúhúst, a finomra vágott petrezselyem és fokhagyma kíséretében. Amikor a húskockák minden oldala megpirult, felöntjük a fehérborral és az alaplé felével. Közepes lángon, félig lefedve majdnem puhára pároljuk. Néha ránézünk, és ha kevés lenne a leve, az alapléből pótoljuk.
Közben megtisztítjuk a gombát, felszeleteljük és mikor a hús már majdnem kész, hozzáadjuk. Felöntjük a maradék alaplével és készre, főzzük.
A legvégén belekeverjük a tejszínt és összeforraljuk. Szükség szerint igazítunk az ízesítésén (sózzuk, borsozzuk). Szükség szerint, ha hígabb a mártásunk a kelleténél, akkor burgonykeményítővel sűrítjük.
Frissen vágott petrezselyemmel meghintve tálaljuk.
Zalai dödölle
2 kg burgonya, ízlés szerint só, 2 fej vöröshagyma, 2 dl olaj 50 dkg liszt
Ez az étel a gyerekkoromat idézi, a szabad, mezítlábas nyarakat. Nagymamám készítette el nekem, ahányszor csak akartam. Olcsó, gyors és nagyon laktató étel. A hónap végén mindenkinek jól jön ez a recept.
A burgonyát megpucolom, apró darabokra vágom és annyi sós vízben, teszem fel főni, ami éppen ellepi. Amikor megfőtt a tűzhelyet takaréklángra teszem. Tűz fölött összetöröm a megfőtt burgonyát, majd megszóróm liszttel, és fakanállal elkezdem dagasztani. Ez egy kicsit fárasztó művelet. Akkor jó, ha a masszánk már jó kemény, eldogoztuk a lisztet teljesen - ami adott esetben lehet több, vagy kevesebb is, ez nagyban függ a krumpli minőségétől - és csöpög a homlokunkról az izzadság. Ekkor elzárjuk a tűzhelyet.
A vöröshagymát apró kockákra felvágom és az olajon rózsaszínűre, sütöm. Fogok egy nagyobb lábast és elkezdem beleszaggatni nagy galuskaformájúra a dödölle tésztát, amit meglocsolok hagymás zsírral. Ha kész vagyok, akkor már tálalhatok is. Nagyon finom frissen tejföllel, de ha már melegíteni kell, akkor én mindig ropogósra pirítom egy serpenyőben és egy adag salátával tálalom.
Libaaprólék
15 dkg libamáj
3 db sárgarépa
2 db fehérrépa
egy darabka zeller
egy fej hagyma
20 dkg zöldborsó
egy csokor petrezselyem
40 dkg rizs
egy kanál libazsír
egy evőkanál olaj
só, bors
A libaaprólékot lábosba teszem, mellérakok egy sárga-és fehérrépát, egy darabka zellert, felöntöm annyi vízzel, amennyi ellepi, és puhára főzöm. Ha kész, a léből kiszedem a húst, a szárnyakat és a nyakat kicsontozom, a színhúst kisebb darabokra vágom, a szívet, zúzát is feldarabolom.
A libazsírt felforrósítom, rádobom a felkockázott hagymát és üvegesre sütöm. A maradék két sárgarépát és egy fehérrépát kisebb kockákra vágom és a hagymára dobom. Felöntöm egy kevés főzőlével és a zöldségeket puhára főzöm. Ha már majdnem kész, hozzáadom a lefejtett libahúst, zúzát, szívet, a felkockázott libamájat és zöldborsót és ezeket is puhulásig főzöm, sóval borssal ízesítem.
Másik edényben olajat hevítek, rádobom a megmosott, megtisztított rizst, felöntöm dupla mennyiségű vízzel (ennek egy része lehet a liba főzőleve is, csak vigyázni kell, ne legyen túl zsíros) és puhára főzöm. A végén hozzákeverem a libahúsos zöldséges ragut és a felaprított petrezselymet és pár perc alatt összemelegítem
Gergály Tamás, a Hotel Palace Hévíz munkatársának ajánlásával
Hozzávalók 4 főre
Harcsafilé:
Spenótos-fokhagymás erdei gombaragu:
Káposztás tócsni:
Elkészítés
A harcsafiléket besózzuk, borssal megszórjuk, majd sütésig hűtőbe tesszük.
A gombaraguhoz apróra vágott vöröshagymát étolajon üvegesre megpároljuk, hozzátesszük a feldarabolt erdei gombákat, az apróra vágott petrezselyemzöldet, sózzuk, borsozzuk, és együtt tovább pároljuk. Ha félig megpárolódott hozzátesszük a megtisztított spenótleveleket, zúzott fokhagymával ízesítjük, majd a fehérbort hozzáöntve készre pároljuk.
A tócsnihoz a savanyúkáposztát 2 cm darabokra vágjuk, hozzáreszeljük a megtisztított burgonyát, sózzuk, hozzá keverjük a lisztet, majd a tejjel közepesen sűrű masszává keverjük. Előmelegített olajon tenyérnyi nagyságú tócsnikat sütünk, közben az előkészített harcsaszeleteket olvasztott vajba mártjuk, előmelegített rostlapra helyezzük, és mindkét oldalukat megsütjük.
Kovács Györgyné, a Hotel SPA Hévíz Platán Étterem konyhafőnök receptje nyomán
Hozzávalók 10 főre
Sáfrányos rizottó
Elkészítés
A kifilézett halat felszeleteljük, enyhén sózzuk borsozzuk. Serpenyőben a vajat és az olívaolajat felforrósítjuk. Beletesszük a halszeleteket, 4-5db zsályalevelet. Készre sütjük, tányérra rakjuk és melegen tartjuk.
A serpenyőben a vékony sonkaszeleteket hirtelen ropogósra sütjük, chipset készítünk, és a halszeletekre tesszük. A visszamaradt olajban a szeletelt gombákat fűszerezzük, lepirítjuk...
Tálalásnál a maradék zsályát is felhasználjuk.
Sáfrányos rizottó
Finomra vágjuk a hagymát a vaj felével és a olívaolajjal a rizst üvegesre pirítjuk,felöntjük a sáfrányos borral és állandóan kevergetve főzzük míg fel nem itta a levét. Utána hozzá adjuk kicsinyenként a zöldség-alaplevet és fedő nélkül, közepes tűzön puhára párolom. Ízesítem sóval, borssal és legvégül a sajtot és a vajat adom hozzá.
Bán Lajos, a Kolping Hotel konyhafőnökének ajánlásával
Hozzávalók
Elkészítés
A májat felkockázzuk, a kenyérszeletekről a héjat levágjuk oly módon, hogy egyforma méretű szeleteket kapjunk. A mellet sóval és tört szegfűborssal ízesítjük,
fűszerezzük és 170 fokos sütőben átsütjük, majd szintén felkockázzuk( díszítéshez pár vékony szeletet félre tehetünk).
Egy lábosban a májat, mellet és kenyeret a tejszínnel és kevés húslevessel raguszerűen megfőzzük és fél evőkanál zselatint adunk hozzá. Paco jet tálakba rakjuk és 24 órára mélyhűtőbe helyezzük.
Másnap a paco jetben elkészítjük, egy tepsibe szorosan egymás mellé helyezzük a kenyérszeleteket. Rákenjük a májas-húsos krémet és 0-5 fokos hűtőben 3 órát állni hagyjuk.
Közben a bort felmelegítjük és a maradék zselatint belefőzzük. A hűtőben lévő pástétomra öntjük és további fél óráig hűtőben pihentetjük.
Tálaláskor szép kocka alakúra vágjuk, zöldsaláta talapzatra helyezzük és a félrerakott mellekkel díszítjük
A Festetics Pince szakácsának ajánlásával
Kockára vágott malachúst pörköltösen elkészítjük, hozzá vegyítjük a nagyobb fazékban egyszer kimosott, félig főzött káposztához, a finomra vágott kapros, tejfölös habarással készre főzzük.
A mangalicafelsált, mangalicaszalonnával, kolbásszal, hagymával, kápia paprikával váltakozva nyársat fűzünk, melyet fűszerezzük, majd roston készre sütjük. Erdei gombával gazdagított friss lecsótalapzatra helyezzük.
A Korona Panzió***Étterem szakácsának ajánlásával
Hozzávalók:
A füstölt csülköt és a babot megfőzzük, a káposztát megmossuk átvágjuk.
Kevés zsíron/olajon félkarika hagymát pirítunk, zúzott fokhagymát sót, és pirospaprikát teszünk hozzá, és a csülök főzőlevével felöntve, hozzáadjuk a káposztát is. 1 óra főzés után hozzáöntjük a babot. Rántást készítünk, amibe beletesszük a paradicsom pürét, majd ezzel készre forraljuk
a káposztánkat. Felszeleteljük a csülköt, és együtt tálaljuk.
Dödölle:
A karikára szelt burgonyát sós vízben megfőzzük. Teljesen péppé törjük, és a liszttel összekeverjük ( amennyit felvesz ) Lassú tűzön addig keverjük össze, míg a burgonya teljesen át nem veszi a lisztet.
Hagymát ledinsztelünk zsírban, vagy olajban. Kanállal kiszaggatjuk a masszát, és a forró zsiradékban barnára pirítva megsütjük. Tejföllel, szalonna pörccel ízesíthetjük
Utolsó módósítás: 2021. április. 23. 13:00
Utolsó módósítás: 2021. július. 19. 13:07
Utolsó módósítás: 2021. július. 19. 16:36
Utolsó módósítás: 2019. július. 10. 16:58
Utolsó módósítás: 2023. január. 20. 14:08
Utolsó módósítás: 2024. augusztus. 16. 13:40
Utolsó módósítás: 2024. augusztus. 16. 13:42
Utolsó módósítás: 2021. november. 04. 09:56
Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 13:56
A Korosajt Műhelyben az érlelt sajtok megkapják a megfelelő időt ahhoz, hogy igazán egyedi ízvilág alakuljon ki. Irány Nemesbük!
Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?
A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.
A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.
Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.
Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.
A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.
A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.
Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.
Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.
Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.
Utolsó módósítás: 2025. május. 19. 12:34
Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:02
A Csizmás Szörp különlegessége a házi termesztésű kenderből készült, enyhén gyógynövényes szörp, de a málnát, az epret és a meggyet is érdemes megkóstolni.
Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!
A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.
A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.
Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.
A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.
Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.
Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre.
A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.
Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.
Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.
A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.
E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.
Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről.
Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.
Utolsó módósítás: 2025. május. 20. 14:39
CROSSDEST SIHU00138 projekt keretében megvalósult helyi termék tartalomfejlesztési projekt elem
Tudtad, hogy a Zala folyó egykor a Drávába ömlött, és csak később „találta meg” a Balatont? A Dunántúl vízhálózatának története nemcsak izgalmas földtani kirakós, hanem valódi földtörténeti kalandregény is: medrek vándorolnak, folyók „bekebelezik” egymást, és még a Balaton is csak a legutolsó fejezetben lép színre. Ismerd meg, hogyan formálta át a természet ecsetvonásokkal a térséget – és hogyan lett a Zala a Balaton legfőbb táplálója.
A 2,58 millió évvel ezelőttől napjainkig tartó ún. negyedidőszakot elsősorban az különbözteti meg a földtörténet korábbi szakaszaitól, hogy az ekkor végbement felszínalakító folyamatok és az általuk létrehozott felszínformák meghatározói a mai földrajzi környezet arculatának.
Így van ez a folyóhálózat fejlődésével kapcsolatban is.
A pleisztocén kor (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) egyik legérdekesebb – és a mai vízhálózat, sőt a domborzat szempontjából is sorsdöntő – felszínfejlődési folyamata a folyómedrek vándorlása és a folyóteraszok, hordalékkúpok kialakulása, melyet alapvetően meghatározott az egykoron itt hullámzó, a feltöltődéssel lassan visszahúzódó Pannon-tó (lásd: Az ősi Pannon-tó öröksége).
A Kárpát-medencében megjelenő Ős-Duna kezdetben az ország nyugati részén kanyarogva folyt a befogadó víztestet jelentő, folyamatosan visszahúzódó Pannon-tóba.
Ezen irányát valószínűleg a pleisztocén elejéig megtartotta.
A legnagyobb mértékű és hatású vízrajzi változás a Kárpát-medencében a pliocén–pleisztocén átmenet időszakában zajlott le, amikor létrejött a Duna visegrádi völgyszakasza (ebből fejlődött ki a napjainkban ismert Dunakanyar), amivel a folyó elterelődött a mai Pesti-síkság, tehát az ország közepe felé.
A Duna ilyen mértékű folyásirány-változása óhatatlanul érintette valamennyi korábbi dunántúli mellékfolyóját.
Sajátosan fejlődött a Közép-Dunántúl vízhálózata, melynek egyik legcifrább története a Zala sorsának (medrének) alakulása.
A Rába már nagyjából a mai csapásának megfelelő irányban folyt a Kisalföld felé. Kezdetben ebbe torkollott bele a délről északra folyó Ős-Marcal, abba pedig az Ős-Zala.
Ezt a képet „festette át” a természet, ecsetként használva a Zalát.
Egy már nem létező, északról délre áramló folyó (amelynek maradványa a mai vízfolyás Zalaszentgrót és Zalavár közötti szakasza) hátráló eróziós hatása (a vízfolyások a forrásvidékhez közeli, felsőbb szakaszaikon a folyásiránnyal ellentétes irányban törvényszerűen belevágódnak az alapkőzetbe, mint „forró kés a vajba”) elérte az Ős-Zalát – lényegében „megvágta” a völgyét –, így a saját medrébe terelve mintegy „bekebelezte” azt.
Ettől kezdve a Zala egy éles kanyarral Türje vonalától dél felé folyt és – Balaton még nem lévén – kezdetben a Drávába ömlött. Majd később a Balaton (a tó összefüggő víztükre mindössze kb. 5000 éves!) majdani vizét befogadó süllyedék fokozatos mélyülése maga felé terelte a Zalát, ami így az utóbbi pár millió évben egy jókora medertáncot lejtve vált a Balatont tápláló, illetve térségünket éltető legnagyobb folyóvá.
Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!
A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.
A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.
Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.
A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.
Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.
Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre.
A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.
Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.
Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.
A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.
E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.
Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről.
Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.
Képzeld el, hogy ahol ma a Keszthelyi-hegység dolomitos bércei emelkednek, ott egykor trópusi tenger hullámzott. A táj, amit öröknek hiszünk, valójában csak vendég a földtörténet színpadán. Hogyan lesz a trópusok sekély vízéből magyar hegyvidék? Miért repedezik a dolomit? És hogyan hat ez ma a helyi gazdálkodásra? Utazz vissza évmilliókat – egy különleges, kőzetekbe írt történetbe.
Hegység, síkság, sziget, tenger, folyó, tó: csupa olyan fogalom, melyek egy emberi élethez képest tűnnek állandónak, de a Föld szemszögéből némelyikük csupán pillanatokra felvillanó képek.
A bolygónkat felépítő kőzetek folyamatosan mozgásban vannak.
A megfőtt tojáson lévő összetört héjdarabokhoz hasonlatosan a földfelszín egészét kitöltő kőzetlemezek soha véget nem érő utazásban vannak az alattuk lévő képlékeny anyag segítségével.
Bizonyos részeik egymásra, egymás alá torlódnak vagy üledékek felgyűrődésével hatalmas hegyláncokat hoznak létre, de a kőzettömegek lesüllyedésével árkok, akár tavak, sőt tengerek medencei is kialakulhatnak.
Így fordulhat elő az, hogy a felszínből kiemelkedő Keszthelyi-hegység fő kőzetanyagát jelentő dolomit és mészkő egy olyan – innen több ezer kilométerre fekvő – egykori trópusi tenger sekély vizeiben ülepedett le, mely már több tízmillió éve nem is létezik.
Olyan látvány fogadná a képzeletben arra utazót, mint amilyen ma a Bahamák paradicsomi állapotokat idéző térségében tárul elénk.
Míg a Keszthelyi-hegység északi tömbjét a fiatal (mindössze néhány millió éves) vulkanikus kőzetek határozzák meg, addig délen (így Rezi, Cserszegtomaj közelében is) javarészt jóval idősebb, a fentebb említett trópusi tengerekben keletkezett dolomitot találunk.
Az Alpokban is nagy területen előforduló ún. Fődolomit képződményei mellett foltszerűen találjuk meg a több mint 200 millió éve képződött Rezi Dolomitot.
A Keszthelyi-fennsíkot észak–déli irányú völgyhálózat és mikrotektonikus törésvonalak szabdalják. A sekély termőréteg és a változatos domborzat miatt a terület több mint 70%-ban erdősült.
A karsztos felszín egész évben vízhiányos, sajátos ökológiai jellemzőkkel.
A fennsíkot hegyközi medencék tagolják, és mélytörések határolják (pl. Hévízi- és Edericsi-törés). A szerkezeti vonalak miatt szeizmikusan érzékeny terület.
A repedezett, aprózódásra amúgy is hajlamos dolomit kőzetanyagának lejtőtörmelékén kialakult talajok jelentik az itteni tájhasználat egyik természeti alapját.
Termelőink közül néhányan a Keszthelyi-fennsík nyugati peremén gazdálkodnak, amely tevékenységet itt alapvetően meghatározza a 350–440 m magas sasbércekből – vetődések által határolt, kiemelkedő rögökből – álló fennsík közelsége.
Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.
A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót.
Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.
Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.
Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.
Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.
Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.
A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.
Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.
Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.
Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.
A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).
Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.
Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?
A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.
A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.
Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.
Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.
A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.
A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.
Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.
Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.
Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.