cím: Múzeumok

lead:

tartalom:   Római katona sírja A római katona sírja, vagy más nevén a későrómai téglasír Hévíz Egregy városrészében található. A sír téglából, oltatlan mésszel készült. 1925-ben találtak rá földmunkák során, teljes épségben. A sír leletei II. Constantinus római császár korából valók. Találtak bronz övcsatot, ruhakapcsot, vaskést, a császár pénzét, és persze egy római katona csontvázát. A leleteket a keszthelyi Balatoni Múzeumban helyezték el, a csontváz pedig megmaradt a helyén. A sírtól néhány száz méterre, keleti irányban a 2001 és 2004 között feltárt Villa Rustica közelében egy korai császárkori római villa maradványait is feltárták 1931-ben. A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták. Az Egregyi utca egyik házának udvarán ásás közben téglaégető kemencét találtak. A környéken talált leletek arról tanúskodnak, hogy az itt élők gazdagon élték életüket. Ezt mutatja, hogy az Árpád-kori templom felé vezető úton cserépedényben 276 darab 4. századból származó római érmét találtak. Hogy még több információt megtudjon a katonáról, töltse le a róla szóló hangfájlunkat! Nézzen körül 3D túránkban!   Római kori romkert Már a régi rómaiak is felfedezték és használták a hévízi tavat. Erről tanúskodik az Attila utca végén található Római kori Romkert, amit 2011-re teljes egészében felújítottak. 1931-ben bukkantak rá a korai császárkori római villa maradványaira, majd ennek közelében 2001 és 2003 között tárták fel a Villa Rustica épületét. A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták. Az I. és II. század fordulóján egy nagyméretű kőépületet emeltek a helyére, amely 45 m hosszú és csaknem 23 m széles volt, tehát több mint 1000 négyzetméter alapterületű. A kelet felől porticussal (oszlopos tornáccal) ellátott épület meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével is rendelkezett. Ennek ellenére nem biztos, hogy az épület a villagazdaság lakóépülete volt (villa urbana) hiszen központi fűtésnek nem találták nyomát. Az épület vélhetően a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belső elrendezéssel újjáépült, sőt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták. A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetően valamilyen gazdasági tevékenységre használták Kíváncsi rá milyen kertépítészeti megoldásokkal éltek a rómaiak? A romkertnél található információs tábla elárulja. További érdekességekért tölse le audio anyagunkat a Romkertről! Nézzen körül 3D túránkban!    Flavius-kívánságszalagok a Villa Rustica romjainál Több száz kívánság szalagokra írva díszítik az Attila utca végén, az Egregyi Múzeumnál található római kori romkertet. A színes szalagok elhelyezésével életre keltünk egy római kori mondát. A legismertebb hévízi legenda, amely a tó keletkezéséről és csodatévő hatásáról maradt fenn, Flavius Theodosius római császárhoz kötődik. A legenda szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája nap, mint nap Szűz Máriához imádkozott, a kisfiú gyógyulását kérve. A Szűzanya meghallgatta fohászát és válaszként forrás fakasztott. A gyógyforrásból egész tó keletkezett, melynek vizében rendszeresen fürdette a dajka a beteg gyermeket. Flavius csodával határos módon a víztől meggyógyulva, erős, egészséges uralódóvá, a Római Birodalom császárává vált. Hálából 391-ben a kereszténységet államvallássá nyilvánította egész birodalmában. A legendás gyógytó nem más, mint a Hévíz Tó, melynek vizében azóta több ezren gyógyultak meg, nyerték vissza az egészséges mozgás örömét. A FLAVIUS KÍVÁNSÁGSZALAGOK HAMAROSAN ISMÉT VISSZAKERÜLNEK A RÓMAI KORI ROMKERTBE!   Belvárosi Múzeum   Hévízen nemcsak testben, hanem szellemben is felfrissülhet. Egy kellemes délutáni séta során érdemes megtekinteni a Hévíz Muzeális Gyűjteményt, mely a sétálóutcai Fontana Filmszínház emeletén található. Hétfőtől szombatig 9.00 – 17.00 óra között várja az érdeklődőket, látogatása ingyenes. Hévíz történetét bemutató állandó tárlat nyílt 2012 márciusban, amely a tó keletkezésétől egészen napjainkig mutatja be a település történetét, a gyógytó és a település kialakulását, valamint számos érdekes orvosi és gyógyászati emléket. A bemutatott tárgyak jelentős része magángyűjtőktől származik, de megannyi darabot kaptak a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum gyűjteményéből is. A város első állandó tárlatának legrégebbi darabja egy 1500 éves kerámia edény, a legkülönlegesebb pedig talán az az 1818-ban megjelent angol könyv, amelyet írója, Richard Brighton gróf ajándékozott Festetics Györgynek, a hévízi tó akkori birtokosának A Múzeum további állandó kiállítása: „Szalay Katalin oklevélgrafikái”. A múzeumban az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások is megtekinthetőek. Az épület külső homlokzatát Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész Forrás című alkotása díszíti. Aki hosszabb időre érkezik Hévízre és a gyógykúra alatt a kultúra is fontos számára, azoknak ajánljuk figyelmébe a Városi Könyvtárat, ahol magyar és idegen nyelvű könyvek egyaránt kölcsönözhetőek. Elérhetőség: Belvárosi Múzeum Hévíz, Rákóczi u. 9. Nyitva tartás: hétfő-szombat9.00 - 17.00   Dr. Moll Károly emlékszoba A Szent András Reumakórház "B" épületében látogatható a Dr. Moll Károly hévízi munukásságtá bemutató emlékszoba. A Dr. Moll Károly (1889-1982) Hévíz díszpolgára, 1920-tól hévízi reumatólógus orvos, fürdőorvos, majd osztályvezető főorvos és 1952-től az akkori nevén Állami Gyógyfürdőkórház igazgatóhelyettese volt. Nevéhez kötődik a Hévízi-tó áramlási térképének elkészítése, a súlyfürdő felfedezése. Meghatározó szerepe volt a fürdőhely történetében, gyógyászati sikereinek népszerűsítésében, hiszen szakmai munkásságának és több mint 50 publikációjának köszönhetően Hévíz gyógyászati eljárás és gyógytó igazi európai hírnévre tett szert. A kiállítás Dr. Moll Károly saját orvosi eszközeit, bútorait relikviáit mutatja be. Elérhetőség és nyitva tartás: Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány - Szent András Reumakórház "B" épület nyitva tartás: a kórházi porta nyitva tartásához igazodva telefonszám: 06 83 501 700    

title: Hévízi múzeumok, kiállítások

description: Múzeum címek, nyitva tartás, belépőjegy árak

címkék: ;Egregy;Hévíz;Mozi;Egregyi Múzeum;Múzeum;Belvárosi Múzeum;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Hévíz nevezetességei

lead:

tartalom:       Hévízi Termelői Piac A régi idők hangulatát idézve kedden, csütörtökön és szombaton a hévízi nagyparkoló mögötti terület árusokkal telik meg. Alkalmanként autentikus zenék kíséretében méztermelők, savanyúság- és gyümölcslé készítők, sajt- és zöldségárusok termékeivel találkozhat a látogató.   A friss kenyeret, kolbászokat, a házilag készített süteményeket és tehéntejet akár meg is kóstolhatjuk vásárlás előtt. A finom áruk mellett mesteremberek árulják portékáikat, helyben vásárolhatunk cserépedényeket, kosarakat vagy akár kézi készítésű szappanokat.A Hévízi Termelői Piac a tudatos vásárlóknak kínál minőségi és vegyszermentes termékeket. A vásárlással pedig nem csak a környéken élő termelőket támogatjuk, hanem az egészséges életmód mellett döntünk. A Hévízi Termelői Piac mellett döntött már az a közel 800 árus is, akik időről-időre kézműves termékeiket kínálják a vendégeknek. Látogasson el hozzánk Ön is! A piac az alábbiak szerint tart nyitva:április 1-től december 31-ig:kedd: 7:00-13:00csütörtök: 13:00 -19:00szombat: 7:00 -13:00 január 1-től március 31-ig:csütörtök: 12:00 -18:00szombat: 7:00 -13:00 A termelői piac legfrissebb híreiről a Facebookon is értesülhet.Sok érdekességet megtudtat a termelői piacról ha meghallgatja a Nyugat Rádió által készített riportot is! Nézzen körül 3D túránkban!   Sétáló utca   A Rákóczi utca teljes hosszában sétáló utcaként funkcionál. Ez az utca köti össze a Széchenyi utcát (ami a főutca) a dr. Schulhof Vilmos sétánnyal. A sétáló utca elején található a Tourinform Iroda, a Széchenyi utca felől a jobb oldalon. Az iroda egész évben várja az érdeklődőket környékbeli programajánlatokkal és turista információkkal. Az irodában kerékpárbérlési lehetőség is van. Tovább haladva a sétáló utcán a tófürdő felé butikok, kávézók és fagylaltozók között érdemes a fák mögött megbúvó épületekre is figyelmet fordítanunk. A sétáló utcát az 1920-as években épült villák szegélyezik, amelyek ma már felújított formában apartmanoknak és kávézóknak adnak helyet. A sétáló utca közepén találjuk a Fontana Filmszínház épületét, vele szemben pedig az id. dr. Moll Károly teret egy szökőkúttal és mögötte Moll Károly egész alakos bronz szobrával. Moll Károly a súlyfürdő „atyja”, amit Hévízen fejlesztett ki az 1950-es években. Az utca végén a Fedett fürdő épületével találjuk szembe magunkat. 1968-ban adták át a Terápiás Centrumot, amit a helyiek Fedett fürdőnek hívnak. 2004-ben felújították és azóta is folyamtosan bővítik, továbbfejlesztik. Külső falán tekinthető meg a Pantheon, előcsarnokában pedig az a Jupiter kő található, ami tanúsítja, hogy már 2000 évvel ezelőtt is éltek itt emberek. Szívesen hallana még néhány érdekességet a Sétáló utcáról? Töltse le audio anyagunkat, és térképünk segítségével ismerje Hévíz titkait. Nézzen körül 3D túránkban!   Városháza Építészeti látványosság az 1998-99-ben épült hévízi Városháza új épülete, melynek alapkövét az akkori polgármester és Farkas Bertalan, űrkutató mérnök, dandártábornok, Magyarország első űrhajósa tette le. A Hévíz egyik fontos látványosságai közé tartozó épületet 1950-ben építették, az akkori községháza mögött. 1997-ben kezdték el az újjáépítés munkálatait. Az alapkövet 1998. január 31.-én Farkas Bertalan Magyarország első űrhajósa, és a város polgármestere tették le. A terveket Reinholz Péter Kossuth díjas építész koordinálása alatt Benczur László és Takács Péter készítették. Az épület hasznos alapterülete: 3367 m2. Az épületben kaptak helyet a Polgármesteri hivatal dolgozói, akik minden munkanapon fogadják az ügyfeleket. A déli szárnyban helyet kapott egy 200 fő befogadóképességű konferencia- és színházterem, amely a testületi üléseken kívül helyet ad tudományos, kulturális és egyéb rendezvényeknek. Nézzen körül 3D túránkban!   Egregyi borospincék Hévíz egregyi városrésze a gasztronómiáról ismert. A város központjától egy kellemes 25 perces sétával érhetnek ki a borospincékhez. Útközben elhaladnak a Jézus szíve templom mellett a Zrínyi utca végén, vagy útba ejthetik a római kori ásatásokat az Attila utca végén. Esténként megtelnek a szőlősorok között épült borozók és éttermek. A fürdőzés során kifáradt vendégek itt feltöltődhetnek egy kellemes vacsorával, vagy borkóstolóval, akár élőzene kísérete mellet. A hagyományos magyar konyha mellett nemzetközi konyhák ételeit is megkóstolhatják a vendégek az éttermek nyitott teraszain, vagy a hangulatos borospincékben. A Dombföldi utcán a pincék között tovább sétálva elérnek az Árpád-kori templomhoz, ami Hévíz egyik legszebb épített öröksége. Töltse le és hallgassa meg érdekességeinket Egregyről! Nézzen körül 3D túránkban!     Fontana Filmszínház A mozi két vetítő teremmel rendelkezik, a nagyobb 104 főt tud befogadni, a kisterem pedig 8 fő befogadására alkalmas. A digitális technikával ellátott moziban a képi és a hangtechnika is megfelel a legmodernebb elvárásoknak. A sikerfilmek mellett hazai és nemzetközi művészfilmekkel várja a nézőket, akár 3D-ben is.   Büfé sor A Széchényi utcai nagyparkoló melletti épületek alkotják a „büfé sort”. Ha a Balaton felől érkezik Hévízre, akkor az első kereszteződésben jobbra fordulva a Széchényi utcára ér, és az erdősáv elhagyása után már láthatja a büféket. Ha egy ízletes lángosra, vagy sült kolbászra támadt étvágya, akkor itt válogathat a legjobb büfék közül. Emellett éttermek is várják a hagyományos ebédre vagy vacsorára éhezőket. A büfék között ajándék boltok is találhatók, ahol hévízi ajándékokat vagy az üdülés során nélkülözhetetlen úszógumit is beszerezheti. Esténként gyakran élő zenével, és műsoros vacsorával várják a szórakozni vágyókat.   Szobrok, köztéri alkotások Köztéri alkotásokkal, szobrokkal szinte minden utcában találkozhatunk a városban, melyek többsége Marton László híres szobrászművész alkotásai. Hévízi Szoborparkként ismert a Tó-fürdő parkjában található szoborcsoport, ahol egymás mellett láthatjuk a magyar irodalom három neves alakjának mellszobrát: Móricz Zsigmondnak (Kutas László alkotása) , Csokonai Vitéz Mihálynak (Rátonyi József műve) és Berzsenyi Dánielnek (Riger Tibor alkotása). A Fedett fürdő falán található 13 emléktábla a fürdő és az ott megfordult betegek legjelentősebb alakjainak állít emléket. Kerubok   A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek, és nagyon hasonlítanak a Zsolnay család pécsi kerubjaihoz. Az oroszlánból és sasból összegyúrt sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak, és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. Képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket legenda szerint a Festetics család. Ha valaki is úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak. Ám más elmesélők szerint nem a kerubok, hanem a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas szólal meg, ha valaki szerelem nélkül távozik a városból. De erre még soha nem volt példa...   A Tó Tündére A Tó Tündére szobor  Molnár Jenő alkotása, melyet 2000-ben avattak fel. A szobor a gyógyfürdő bejáratával szemben található a dr. Schulhof Vilmos sétányon. A tündér jobb kezével Hévíz címerét óvja, amely egy kerubot illetve egy tündérrózsát ábrázol. Flavius Theodosius a dajkával   A szobor Farkas Ferenc 2015-ben elkészült munkája, mely jelenleg a Római Romkertben csodálható meg, Egregyen. A szobor egy hévízi legendának állít emléket, mely szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája minden áron szeretett volna meggyógyítani, ezért minden nap imádkozott Szűz Máriához. A Szűz imáit meghallgatva gyógyvízű forrást fakasztott, mely meggyógyította Flaviust, így megerősödve később a Római Birodalom egyik legnagyobb császára lett. A gyógyvízű forrásból később egy egész tó keletkezett. Az a Hévízi-tó egyik legendája. Az Otthon kapuja   A szoboregyüttes a Római Romkertben található meg, az Egregyi Múzeum mellett, mely egy átlagos római ház bejáratát ábrázolja. A ház ajtajában lévő dán dogra emlékeztető kutya a védelmet szimbolizálja. Dr. Moll Károly szobra   Marton László alkotása, mely 2003-ban készült el. Dr. Moll Károly 1920-tól fogva Hévízen dolgozott orvosként, nevéhez fűződik a súlyfürdő feltalálása illetve a Hévízi-tó áramlási térképének elkészítése. Munkássága megalapozta a ma már jól ismert Hévízi Tradicionális Kúrát. Szent István mozaik képe   A tűzzománc kép Morvay László alkotása, mely 1999 óta díszíti a Városháza Zrínyi utcára néző oldalát. A mozaikon Magyarország első királya, az államalapító Szent István szerepel. Nymphae díszkút A Nymphae díszkút Marton László szobrászművész alkotása, mely 1998-ban készült el. A Városháza előtti dísztéren található meg. Szent András kereszt V. Majzik Mária 1999-ben készült munkája a Tófürdő napozóteraszán tekinthető meg. A szobor a Hévízi-tó forráspontja felett lett elhelyezve, és Szent Andrást ábrázolja a kereszten, akiről a nevét kapta a helyi reumakórház. Braille terepasztal Kalmár Katalin műve nem csak a szemet kápráztatja el, hanem a látássérülteknek is segít, hogy megtapasztalhassák Hévíz csodáit. A Braille írással feltűntetett információk mellett a terepasztal különlegessége, hogy a tó medre és forráspontja is kidolgozásra került. Jelenleg a Festetics téren tekinthető meg. Ivókút - Rózsakert   Hévízen a Tradicionális Kúra egyik kiegészítő eleme az ivókúra, mely kifejezetten javasolt emésztési problémák esetén. A Rózsakert épületében 2012-ben átadott ivókút egy gyönyörű tavirózsát ábrázol, az oszlopa pedig kerubokkal lett díszítve. Ivókút - Szent András Reumakórház     

title: Hévízi városrészek, szobrok, piac

description: Hévízi Termelői Piac, sétálóutca, egregyi borospincék, mozi, büfésor, ivókút, szobrok

címkék: ;Hévíz;Látnivalók;Városnézés;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Épített örökség

lead:

tartalom: Fedezze fel városunk nevezetes épületeit, látnivalóit Kikről kapták a nevüket a Schulhof sétány épületei? Mit találhat meg a Sétálóutcán? Hányan férnek be a Kék templomba? Miért hívják Jézus Szíve templomot a Fradi templomnak? Mikor tették le a Városháza alapkövét? Hányszor restaurálták az Árpád-kori templomot? Milyen alkalmakat tartanak a Református-evangélikus templomban? Milyen kiállítások találhatók a Muzeális Gyűjteményben? Mit vehet a Hévízi Termelői Piacon? Mit jelképeznek a Flavius - kívánságszalagok a Villa Rustica romjainál? Milyen legendás lények a kerubok? Itt mindenre választ találhat!   Köztéri alkotásokkal, szobrokkal szinte minden utcában találkozhatunk a városban, melyek többsége Marton László híres szobrászművész alkotásai. Hévízi Szoborparkként ismert a Tófürdő parkjában található szoborcsoport, ahol egymás mellett láthatjuk a magyar irodalom három neves alakjának mellszobrát: Móricz Zsigmondnak (Kutas László alkotása), Csokonai Vitéz Mihálynak (Rátonyi József műve) és Berzsenyi Dánielnek (Riger Tibor alkotása). A Fedett fürdő falán található 13 emléktábla a fürdő és az ott megfordult betegek legjelentősebb alakjainak állít emléket. dr. Schulhof Vilmos sétány A sétány a tófürdő körüli park része. A sétáló utca végén álló Fedett fürdő épületétől induló dr. Schulhof Vilmos sétány a Tófürdő főbejáratához vezet. A platánfákkal beárnyékolt, padokkal szegélyezett sétány egyik oldalán a hévízi tó, másik oldalán a Szent András Reumakórház történelmi épületei tárulnak elénk. Az itt látható épületek az 1870-es években épültek, majd az 1900-as évek elején alakították át őket a ma is látható kétszintes házakká. Mindegyik épületnek külön története van. A térképünk hátoldalán szereplő sorrend alapján IDE kattintva letöltheti az hanganyagot, amelyekből még több érdekességet is megtudhat a sétányról. Nézzen körül 3D túránkban!     Sétálóutca A Rákóczi utca teljes hosszában sétálóutcaként funkcionál. Ez az utca köti össze a Széchenyi utcát (a főutcát) a dr. Schulhof Vilmos sétánnyal. A sétálóutca elején található a Tourinform Iroda, a Széchenyi utca felől a jobb oldalon. Az iroda egész évben várja az érdeklődőket környékbeli programajánlatokkal és turistainformációkkal. Az irodában kerékpárbérlési lehetőség is van. Tovább haladva a sétálóutcán a Tófürdő felé butikok, kávézók és fagylaltozók között érdemes a fák mögött megbúvó épületekre is figyelmet fordítanunk. A sétálóutcát az 1920-as években épült villák szegélyezik, amelyek ma már felújított formában apartmanoknak és kávézóknak adnak helyet. A sétálóutca közepén találjuk a Fontana Filmszínház épületét, vele szemben pedig az id. dr. Moll Károly teret egy szökőkúttal és mögötte Moll Károly egész alakos bronz szobrával. Moll Károly a súlyfürdő „atyja”, amit Hévízen fejlesztett ki az 1950-es években. Az utca végén a Fedett fürdő épületével találjuk szembe magunkat. 1968-ban adták át a Terápiás Centrumot, amit a helyiek Fedett fürdőnek hívnak. 2004-ben felújították és azóta is folyamatosan bővítik, továbbfejlesztik. Külső falán tekinthető meg a Pantheon, előcsarnokában pedig az a Jupiter-kő található, ami tanúsítja, hogy már 2000 évvel ezelőtt is éltek itt emberek. Szívesen hallana még néhány érdekességet a Sétálóutcáról? Töltse le audio anyagunkat, és térképünk segítségével ismerje Hévíz titkait. Nézzen körül 3D túránkban! Városháza Építészeti látványosság az 1998-99-ben épült hévízi Városháza új épülete, melynek alapkövét az akkori polgármester és Farkas Bertalan, űrkutató mérnök, dandártábornok, Magyarország első űrhajósa tette le. A Hévíz egyik fontos látványosságai közé tartozó épületet 1950-ben építették, az akkori községháza mögött. 1997-ben kezdték el az újjáépítés munkálatait. Az alapkövet 1998. január 31.-én Farkas Bertalan Magyarország első űrhajósa, és a város polgármestere tették le. A terveket Reinholz Péter Kossuth díjas építész koordinálása alatt Benczur László és Takács Péter készítették. Az épület hasznos alapterülete: 3367 m2. Az épületben kaptak helyet a Polgármesteri hivatal dolgozói, akik minden munkanapon fogadják az ügyfeleket. A déli szárnyban helyet kapott egy 200 fő befogadóképességű konferencia- és színházterem, amely a testületi üléseken kívül helyet ad tudományos, kulturális és egyéb rendezvényeknek.   Nézzen körül 3D túránkban!     Árpád-kori templom Hévíz kis város, mégis azt mondhatjuk, hogy templomokban bővelkedik. Négy egyedi építészeti stílusban készült szent helyet tekinthetnek meg a városba érkező vendégek. A legrégebbi múlttal rendelkező templom a XIII. századból ránk maradt Árpád-kori templom, mely az egregyi városrészben található. A templom építésének pontos ideje nem ismert, valószínűleg a 13. század közepe körül építhették. 1341-ben említik először írásos emlékek. Az épület a 16-17. században erősen megsérült; később a barokk korban, 1731-ben renoválták. Szerencsére az átalakításkor csak a legszükségesebbeket javították, így megmaradt a templom középkori formája. E felújításkor készítették a belső és külső díszítő festéseket, a hajómagasítást és pótolták a boltozatokat is. A templom első védőszentje Alexandriai Szent Katalin volt. Az újjáépítés után újraszentelték; új védőszentje Szent Magdolna lett. Ezt követően a templomot még többször restaurálták: 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben és 1991-ben, legutóbb pedig 2015-ben. A déli oldalon nyitott barokk ajtót találunk. A torony boltozatát a 18. században újították meg, ehhez csatlakozik egy négyszögletű templomhajó. A templom belsejében az egyetlen díszítő- illetve térgazdagító elem az északi fal fülkesora. Fontos megemlítenünk a templom falfestését. Nem középkori eredetű, de ékes bizonyítéka a templom építészeti gazdagodásának. Bemutatja a népi formakincs tiszteletét. Az épület belsejében román korból származó keresztelőmedence töredéke található, valamint egy középkori felszentelt kereszt. A templom egyenes szentélyű, egyhajós, keletelt, térszerkezete könnyen áttekinthető. A tornya háromemeletes, gazdag kialakítású, az egyes szinteken kettős és hármas ikerablakok nyílnak. A tornyot csűrlős sisak zárja le, amelyet nyolc fagerenda merevít. Alapjait tekintve főként a faépítészet formáit őrizte meg. A külső felületeken megmaradtak a festett díszítések és a bekarcolt formák. Tudta Ön, hogy: a Balaton környékén épen maradt három Árpád-kori templom egyike az Egregyi templom? Szeretne még ennél is több érdekességet hallani a templomról? Töltse le hanganyagunkat! Nézzen körül 3D túránkban!   Jézus Szíve Templom A borozósor felé vezető úton található a sokak által „zöld templomnak” is nevezett egregyi Jézus Szíve Templom. A templomot Bocskai János építész tervei alapján építették. A harangtorony a 20. század elején, a templomhajó 1994-95-ben épült fel. A harangtorony eredetileg kétszintes volt, 1905-ben építették. A harmadik szintet 1937-ben építették hozzá. A torony neoromán stílusban épült, ablakai ikerablakok, benne kis- és nagyharang is található. A kisharangot Mária Magdolna tiszteletére 1905-ben, a nagyharangot pedig hősi halottai emlékére öntette az egregyi község 1937-ben. Az I. világháborúban elesettek emlékére a köpeny közepén lévő kőtáblán szerepel a 16 hősi halott. Emlékükre a torony mellé 16 hársfát is ültettek, azok tövébe fejfát, melyre felvésték a neveket, születésük és haláluk időpontját. Az ültetett fákból mára már csak 6 áll. Emléktáblát helyeztek el a II. világháború halottainak tiszteletére is, a harangtorony falára, melyen az elesett egregyi fiatalok neve is szerepel. Később a tábla kikerült a templomkertbe. A templomhajót 1994-ben kezdték el építeni Bocskai János tervei alapján. Majd Dr. Ladocsi Gáspár dandártábornok, tábori püspök szentelte fel 1995. április 22-én. A templomot Fradi templomnak is nevezik, mivel a Ferencvárosi Torna Club jelentős támogatást nyújtott az építéshez. A klubbal való szoros kapcsolatot jelzik a belső kialakításban a fehér és zöldszínek, valamint a kis emléksarok. Tudjon meg még több érdekességet a templomról! Töltse le audioanyagunkat! A Szentmisék időpontjait itt találja! Nézzen körül 3D túránkban!   Szentlélek Római Katolikus templom A legmodernebb és legújabb templomot már a városba vezető főutca elejéről is jól lehet látni, mivel kék csúcsai a magasba törnek. A városházával szemben lévő Szentlélek Római Katolikus templom mintegy 1000 fő befogadására képes. A templom Bocskai János építész tervei alapján készült. Három év alatt épült fel a város és a lakosság támogatásával. A hét ég felé törő torony már messziről útbaigazítja a városba látogatókat. A hét torony a Szentlélek hét ajándékát jelképezi. A Városházával együtt avatták fel 1999. szeptember 9.-én, Szendi József már nyugalmazott érsek szentelte fel. A templombelsőben a modern építészet és a hagyomány ötvöződik, melyet főként a szép faborítás hangsúlyoz. Jó akusztikája miatt alkalmas orgonahangversenyek megtartására is. A gótikus stílus formáira emlékeztető színes ablakok Simon Endre hévízi művész munkáját dicsérik. A szentély falán található kereszt torzó 200 éves műkincs, mely adományként került a templomba, restaurálását Károlyi Gyula restaurátor, festőművész végezte. Az oltár bal oldalán lévő bronz Krisztus-szobrot Marton László munkája. Ugyancsak az ő munkája a jobb oldalon álló, magyar koronát viselő Magyarok Nagyasszonya című borzszobor. A falakon lévő tűzzománc képeket Morvay László készítette. A faszerkezetet Kováts Tibor, a belső famunkálatokat Hegedűs András készítette. A tornyokban négy harang található. A templom kertjében és közelében több szobor, dombormű található. A legmagasabb toronyban nem helyeztek el harangot statikai okok miatt. A balra lévő toronyban két harang szólal meg, az egyiket Szent Péter tiszteletére öntette Dr. Horváth Béla és családja, a másikat pedig a régi templomból helyezték át. A jobbra lévő torony egyik harangját Szent Pál tiszteletére öntötték özv. Varga Imréné adományaiból, a másik harangja pedig szintén a régi templomból való. Töltse le Ön is audioanyagunkat!  A Szentmisék időpontjait itt találja! Nézzen körül 3D túránkban!   Református - evangélikus templom Negyedik templomként a Református - evangélikus templomot kell megemlíteni, amely a Helikon utcában várja híveit. A templomot a református és az evangélikus felekezet egyaránt használja istentiszteletek, illetve gyülekezeti alkalmak lebonyolítására. Igaz ugyan, hogy a város lakosságának csak kis része református illetve evangélikus, de évente több ezer hasonló felekezetű látogató érkezik a városba, belföldről és külföldről egyaránt. A Hévízen élő reformátusoknak sokáig nem volt temploma, magánházaknál és a Gyógyfürdőkórház kultúrtermében tartották alkalmaikat. Az evangélikusok pedig a mozi kistermében, majd Hotel Alba társalgójában és a kórház kultúrtermében. A város képviselő-testülete 1994-ben adományozta a jelenlegi telket a felekezeteknek. Az építkezést az önkormányzat is támogatta, majd gyűjtés is indult a 1995-ben elkezdett munkálatok további költségeinek fedezésére. A református templom alapkövét 1997. június 21-én tették le. A kész templomot Dr. Harmati Béla evangélikus, és Dr. Márkus Mihály református püspökök szentelték fel. A toronyban lévő harang nyitott boltív alatt helyezkedik el, Borsos Károly családjával együtt adományozta a templomnak. Az Istentiszteletek időponjtairól itt találhat információt! Szeretne még több érdekességet megtudni a templomról? Töltse le hanganyagunkat! Nézzen körül 3D túránkban!      Fontana Filmszínház A mozi két vetítő teremmel rendelkezik; a nagyobb 104 főt tud befogadni, a kisterem pedig 8 fő befogadására alkalmas. A digitális technikával ellátott művészmoziban a képi és a hangtechnika is megfelel a legmodernebb elvárásoknak. A sikerfilmek mellett hazai és nemzetközi művészfilmekkel várja a nézőket. Muzeális Gyűjtemény Hévízen nemcsak testben, hanem szellemben is felfrissülhet. Egy kellemes délutáni séta során érdemes megtekinteni a Hévíz Muzeális Gyűjteményt, mely a sétálóutcai Fontana Filmszínház emeletén található. Keddtől szombatig 10.00 – 18.00 óra között várja az érdeklődőket, látogatása ingyenes. Hévíz történetét bemutató állandó tárlat nyílt 2012 márciusban, amely a tó keletkezésétől egészen napjainkig mutatja be a település történetét, a gyógytó és a település kialakulását, valamint számos érdekes orvosi és gyógyászati emléket. A bemutatott tárgyak jelentős része magángyűjtőktől származik, de megannyi darabot kaptak a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum gyűjteményéből is. A város első állandó tárlatának legrégebbi darabja egy 1500 éves kerámia edény, a legkülönlegesebb pedig talán az az 1818-ban megjelent angol könyv, amelyet írója, Richard Brighton gróf ajándékozott Festetics Györgynek, a hévízi tó akkori birtokosának A Múzeum további állandó kiállítása: „Szalay Katalin oklevélgrafikái”. A múzeumban az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások is megtekinthetőek. A múzeum JELENLEG zárva tart! Az épület külső homlokzatát Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész Forrás című alkotása díszíti. Aki hosszabb időre érkezik Hévízre és a gyógykúra alatt a kultúra is fontos számára, azoknak ajánljuk figyelmébe a Városi Könyvtárat, ahol magyar és idegen nyelvű könyvek egyaránt kölcsönözhetőek.   Jó szórakozást kívánunk és szellemi feltöltődést! Még több érdekesség az Art moziról és a Muzeális Gyűjteményről letölthető audioanyagunkban! Nézzen körül 3D túránkban!    3D a hévízi moziban   Büfésor A Széchényi utcai nagyparkoló melletti épületek alkotják a „büfésort”. Ha a Balaton felől érkezik Hévízre, akkor az első kereszteződésben jobbra fordulva a Széchényi utcára ér, és az erdősáv elhagyása után már láthatja a büféket. Ha egy ízletes lángosra, vagy sült kolbászra támadt étvágya, akkor itt válogathat a legjobb büfék közül. Emellett éttermek is várják a hagyományos ebédre vagy vacsorára éhezőket. A büfék között ajándékboltok is találhatók, ahol hévízi ajándékokat vagy az üdülés során nélkülözhetetlen úszógumit is beszerezheti. Esténként gyakran élőzenével, és műsoros vacsorával várják a szórakozni vágyókat.      Egregyi borospincék Hévíz egregyi városrésze a gasztronómiáról is ismert. A város központjától egy kellemes, 25 perces sétával érhetnek ki a borospincékhez. Útközben elhaladnak a Jézus szíve templom mellett a Zrínyi utca végén, vagy útba ejthetik a római kori ásatásokat az Attila utca végén. Esténként megtelnek a szőlősorok között épült borozók és éttermek. A fürdőzés során kifáradt vendégek itt feltöltődhetnek egy kellemes vacsorával, vagy borkóstolóval, akár élőzene kísérete mellet. A hagyományos magyar konyha mellett nemzetközi konyhák ételeit is megkóstolhatják a vendégek az éttermek nyitott teraszain, vagy a hangulatos borospincékben. A Dombföldi utcán a pincék között tovább sétálva elérnek az Árpád-kori templomhoz, amely Hévíz egyik legszebb épített öröksége. Töltse le és hallgassa meg érdekességeinket Egregyről! Nézzen körül 3D túránkban!        Római katona sírja A római katona sírja, vagy más nevén a késő római téglasír Hévíz Egregy nevű településrészében található. A sír téglából, oltatlan mésszel készült. 1925-ben találtak rá földmunkák során, teljes épségben. A sír leletei II. Constantinus római császár korából valók. Találtak bronz övcsatot, ruhakapcsot, vaskést, a császár pénzét, valamint egy római katona csontvázát. A leleteket a keszthelyi Balatoni Múzeumban helyezték el, a csontváz pedig a feltárás helyszínén került bemutatásra. A sírtól néhány száz méterre, keleti irányban a 2001 és 2004 között feltárt Villa Rustica közelében egy korai császárkori római villa maradványait is feltárták 1931-ben. A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták. Az Egregyi utca egyik házának udvarán ásás közben téglaégető kemencét találtak. A környéken talált leletek arról tanúskodnak, hogy az itt élők gazdagon élték életüket. Ezt mutatja, hogy az Árpád-kori templom felé vezető úton cserépedényben 276 darab 4. századból származó római érmét találtak. Hogy még több információt megtudjon a katonáról, töltse le a róla szóló hangfájlunkat! Nézzen körül 3D túránkban!     Római kori romkert Már a régi rómaiak is felfedezték és használták a hévízi tavat. Erről tanúskodik az Attila utca végén található Római kori Romkert, amit 2011-re teljes egészében felújítottak. 1931-ben bukkantak rá a korai császárkori római villa maradványaira, majd ennek közelében 2001 és 2003 között tárták fel a Villa Rustica épületét. A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták. Az I. és II. század fordulóján egy nagyméretű kőépületet emeltek a helyére, amely 45 m hosszú és csaknem 23 m széles volt, tehát több mint 1000 négyzetméter alapterületű. A kelet felől porticussal (oszlopos tornáccal) ellátott épület meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével is rendelkezett. Ennek ellenére nem biztos, hogy az épület a villagazdaság lakóépülete volt (villa urbana) hiszen központi fűtésnek nem találták nyomát. Az épület vélhetően a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belső elrendezéssel újjáépült, sőt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták. A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetően valamilyen gazdasági tevékenységre használták Kíváncsi rá milyen kertépítészeti megoldásokkal éltek a rómaiak? A romkertnél található információs tábla elárulja. További érdekességekért tölse le audio anyagunkat a Romkertről! Nézzen körül 3D túránkban!     Flavius-kívánságszalagok a Villa Rustica romjainál Több száz kívánság szalagokra írva díszítik az Attila utca végén, az Egregyi Múzeumnál található római kori romkertet. A színes szalagok elhelyezésével életre keltünk egy római kori mondát. A legismertebb hévízi legenda, amely a tó keletkezéséről és csodatévő hatásáról maradt fenn, Flavius Theodosius római császárhoz kötődik. A legenda szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája nap, mint nap Szűz Máriához imádkozott, a kisfiú gyógyulását kérve. A Szűzanya meghallgatta fohászát és válaszként forrás fakasztott. A gyógyforrásból egész tó keletkezett, melynek vizében rendszeresen fürdette a dajka a beteg gyermeket. Flavius csodával határos módon a víztől meggyógyulva, erős, egészséges uralódóvá, a Római Birodalom császárává vált. Hálából 391-ben a kereszténységet államvallássá nyilvánította egész birodalmában. A legendás gyógytó nem más, mint a Hévíz Tó, melynek vizében azóta több ezren gyógyultak meg, nyerték vissza az egészséges mozgás örömét. A FLAVIUS KÍVÁNSÁGSZALAGOK HAMAROSAN ISMÉT VISSZAKERÜLNEK A RÓMAI KORI ROMKERTBE!   Hévízi Termelői Piac A régi idők hangulatát idézve kedden, csütörtökön és szombaton a hévízi nagyparkoló mögötti terület árusokkal telik meg. Alkalmanként autentikus zenék kíséretében méztermelők, savanyúság- és gyümölcslé készítők, sajt- és zöldségárusok termékeivel találkozhat a látogató.   A friss kenyeret, kolbászokat, a házilag készített süteményeket és tehéntejet akár meg is kóstolhatjuk vásárlás előtt. A finom áruk mellett mesteremberek árulják portékáikat, helyben vásárolhatunk cserépedényeket, kosarakat vagy akár kézi készítésű szappanokat. A Hévízi Termelői Piac a tudatos vásárlóknak kínál minőségi és vegyszermentes termékeket. A vásárlással pedig nem csak a környéken élő termelőket támogatjuk, hanem az egészséges életmód mellett döntünk. A Hévízi Termelői Piac mellett döntött már az a közel 800 árus is, akik időről-időre kézműves termékeiket kínálják a vendégeknek. Látogasson el hozzánk Ön is! A piac az alábbiak szerint tart nyitva: április 1-től december 31-ig: kedd: 7:00-13:00 csütörtök: 13:00 -19:00 szombat: 7:00 -13:00 január 1-től március 31-ig: csütörtök: 12:00 -18:00 szombat: 7:00 -13:00 A termelői piac legfrissebb híreiről a Facebookon is értesülhet. Sok érdekességet megtudtat a termelői piacról ha meghallgatja a Nyugat Rádió által készített riportot is! Nézzen körül 3D túránkban!      Kerubok A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek, és nagyon hasonlítanak a Zsolnay család pécsi kerubjaihoz. Az oroszlánból és sasból összegyúrt sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak, és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. Képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket legenda szerint a Festetics család. Ha valaki is úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak. Ám más elmesélők szerint nem a kerubok, hanem a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas szólal meg, ha valaki szerelem nélkül távozik a városból. De erre még soha nem volt példa...

title:

description:

címkék: ;Hévíz;Hévízi tó;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Érdekességek a Hévízi-tóról

lead:

tartalom: A Hévízi gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, mely testet és lelket egyaránt felüdít. A 4,4 hektáros nagyságú, 38 méter forrásmélységű tavat kén-, rádium-, és ásványanyag tartalmú forrás táplálja, mely bőséges vízhozamának köszönhetően a víz 72 órán belül teljesen kicserélődik. A hévízi tó vize egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvező tulajdonságait. Létezik egy hasonló termál tó Új-Zélandon, amelyik alapterületre nagyobb mint a hévízi tó, mégsem lehet összehasonlítani a kettőt egymással. Lényeges különbség a két tó között az, hogy az Új-Zélandi tóban nem lehet fürdeni és nem használható gyógyászati célokra sem, mivel túl magas a hőmérséklete. A hévízi-tó metszeti képe Hanganyag a Hévízi-tóról A hévízi-tó története A hévízi tó eredete azokra az időkre nyúlik vissza, amikor a Balaton környéki bazalthegyek és a Balaton is megszületett. A Pannon-időszak végén ugyanis vulkánok törték meg a Dunántúl arculatát A víz csodás hatását már őseink is ismerték. A vulkáni utóműködések első jelei voltak a hőforrások, így poéldául az Őshévíz feltörése.  A régészeti feltárások arról tanúskodnak, hogy már a kőkorszak végén is éltek itt emberek. Az egregyi városrész romai kori romkertje az itt élt római kori emberek életét, a dombtetőn álló műemlék templom az Árpád-kor letűnt korszakát idézi elénk. E mellett az itteni víz gyógyító hatásáról számos, különböző korszakokból fennmaradt legendát is ismerünk. A legendák csodákhoz kötődnek, márpedig Hévíz önmagában egy csoda. Legendák a római korokból A tó keletkezéséről, gyógyító erejéről született ókori legenda szerint a Szent Szűz egy keresztény dajka könyörgő imádságára forrást fakasztott. A dajka egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani. A mélyből feltörő tó meleg vizétől és a gőzölgő iszaptól a sovány, csenevész gyermektest teljesen felgyógyult. A legenda a római korból származik, az említett gyermek pedig nem más, mint Flavius Theodosius keletrómai császár, aki 391-ben a keresztény vallást saját birodalmában állami vallássá nyilvánította. A fakasztott forrás azóta is táplálja a világon egyedülálló hévízi tavat. Egy másik történet az öreg Dubius esete, a római korba visz minket. Valcumban (a mai Fenékpusztán) élt a derék 80 éves Dubius, aki az erőd írnoka volt, és rettegő ura bicegő és házsártos feleségének Dubiának. Az öreget valóságos házi sárkánnyal nyomorította a sors. Reumás volt az öreg Dubia, talán ezért volt olyan kiállhatatlan. Egyszer Dubius a környékbeli büdös tó partján sétálgatott. Látta, hogy az erdei vadak oda járnak, megfürdetik fájó tagjaikat a vízben, s egyszerre vidám kedvvel, ugrándozva távoznak a csodás tóból. No szaladt haza a jó öreg Dubius, noszogatta az asszonyt, jöjjön vele a megfiatalító forráshoz. S mint az ilyen régi történetekben lenni szokott, az öregasszony csak egyszer merült meg a vízben, s mintha elfújták volna a betegségét. Boldog megelégedéssel, fiatalon tért vissza otthonába. Kerubok A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek, és azért hasonlítanak a Zsolnay család pécsi kerubjaihoz, mert a kerubok a pécsi Zsolnai manufaktúrában készültek. A sas szárnyú és félig orosztlán testű mitológikus sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak, és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. Képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket a Festetics család is. A hévízi legenda szerint, ha valaki is úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak. Ám más elmesélők szerint nem a kerubok, hanem a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas szólal meg, ha valaki szerelem nélkül távozik a városból. De sem egyikre, sem másikra még soha nem volt példa...   Török kori legendák A szájhagyomány szerint Huszár Péter pápai vicekapitány egy cigányasszony jóslata szerint csak akkor győzhette le Ali koppány béget, ha az ütközet előtt megfürdik a csodatévő tóban. A vitéz megfürdött, és nem maradt el a győzelem! Szintén a török korban játszódik az a történet, amelynek egy széplány, Pethő Klára, Tátika urának lánya a főszereplője: Rezi Sándor, Csobánc várának kapitánya, aki ellenséges viszonyban volt Tátika urával, gyakran látta Tátika várának bástyáin könyökölni a lányt. Rezi Sándor egy este fellovagolt Tátika várába, meghallgatást kérve az öreg Pethőtől. Csobánc várura megküzdött a lány apjával és legyőzte őt. Az öreg Pethő odaadta lánya kezét Rezi Sándornak. Ekkor derült ki, hogy a lány mindkét lábára béna. Az esküvő után – egy cigányasszony tanácsára – az ifjú pár „hévíz” partjára építette házát, hogy a lány a vízben gyakran fürödhessen. Néhány hét múlva a tó csodatévő hatására a lány meggyógyult, és boldogan éltek, míg meg nem haltak. Nem csak ez a néhány legenda ismert a városról. Ha szeretné a többit is megismerni, rendelje meg a Hévízi Mesék c. könyvet webshopunkból!   Forrásbarlang a Hévízi-tó alatt   Tudta Ön, hogy a hévízi tó vízének hőmérséklete télen 23-25 °C, nyáron akár a 33-36 °C-ot is eléri? vize állandó mozgásban van. Egyrészt balról jobbra forog lassan, másrészt pedig alulról felfelé, mivel a meleg víz állandóan felfelé tart, a hideg pedig süllyed le. Ez a kétirányú áramlás állandó mozgásban tartja a  tó vizét és ezáltal egyfajta masszírozó hatást éreznek a fürdőzők? érdekes és szinte Magyarországon egyedülálló látvány télen? Amikor a kicsapódó gőzből párasapka képződik a tó felszínén. Ez a „sapka” gátolja a víz lehűlését, ugyanakkor egy természetes inhalatorium alakul ki. A levegőbe távozó kén-hidrogén és rádiumemanáció belélegezve gyógyhatást eredményez: karbantartja a fáradt hangszálakat? Magyarország legrégebbi és legismertebb gyógyfürdője a római korból származó emlékek szerint több mint 2000 éves múlttal büszkélkedhet?  

title: Érdekességek a Hévízi-tóról

description: A Hévízi - tó hőmérkéklete, vízhozama, történelme, legandái.

címkék: ;Festetics Fürdő;Gyógytó;Gyógyvíz;Hévíz;Hévízgyógyfürdő;Hévízi tó;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Egregyi szőlőkultúra

lead:

tartalom: A hévízi bortermelés története Egregyen a borászatnak a római időkig visszanyúló hagyománya van, amikor a szőlőtermesztést ezen a vidéken meghonosították. Az Árpád korban élő magyarok a földművelésnek ezt a fajtáját tovább ápolták, amit egy 1221-ben kelt oklevél is tanúsít. A török időkben a középkori falu elpusztult, elnéptelenedett, de a XVIII. század elején német telepesek betelepítésével pótolták a népességet. Ők elődjeikhez hasonlóan folytatták a tradicionális, Balaton környéki szőlőtermesztést. Ehhez kiváló adottsággal rendelkezett a térség: a meleg, sőt néha tüzes talaj az előnyös klimatikus viszonyokkal együtt kiváló borok termelését garantálta és garantálja most is, amelyhez a helyi lakosság munkaszeretete is hozzájárult. A borvidék jellegzetes fehérbor-termelő táj, de telepítettek néhány vörösborszőlő-tőkét is. A környék legelterjedtebb fajtái: az olasz rizling, a szürkebarát és a rizling szilváni, de megtalálhatók a zöldveltelini, és a muskotályok is. Az egregyi városrész tehát nemcsak az Árpád kori templomról híres, hanem a szőlészet és a szerencsés természeti adottságok folytán is előkelő helyet foglal el a köztudatban. Az egregyi szőlőhegyet 1998-ban minőségi bortermelő hellyé, az itt termő borokat pedig balatoni tájjellegű borokká nyilvánították. A hévízi bor népszerűsítését a város vezetése is fontosnak tartja és tartotta a korábbi években is,  ezért 2007 márciusában első ízben megszervezték a Hévíz Város Bora Választást, mely innentől kezdve minden évben megválasztásra került. Keresse borainkat éttermekben, szálláshelyeken, a Tourinform irodában, ajándékboltokban és vigye hírét városunknak!  Kíváncsi rá milyenek is a legnépszerűbb Hévíz környéki borok, szőlőfajták? A szőlőfajta világszerte elterjedt, francia származású fajta. Bora nagyon karakteres, leginkább fűre, bodzára, csalánra emlékeztető aromákkal rendelkezik, amelyek finom savakkal párosulnak. Palackban is érik.

title: Hévíz-Egregyi pincék

description: Szőlő termesztés, bor és szőlő fajták Hévízen és környékén.

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék: