cím: Templomok

lead:

tartalom: + 1   Árpád-kori templom   Hévíz kis város, mégis elmondhatjuk, hogy templomokban bővelkedik. Négy egyedi építészeti stílusban készült szent helyet tekinthetnek meg a városba érkező vendégek. A legrégebbi múlttal rendelkező templom a XIII. századból eredő Árpád-kori templom, mely az Egregyi városrészben található. A templom építésének pontos ideje nem ismert, valószínűleg a 13. század közepe körül építették. 1341-ben említik írásos emlékek először. Az épület a 16-17. században erősen megsérült, később a barokk korban, 1731-ben renoválták. Szerencsére az átalakításkor csak a legszükségesebbeket javították, így megmaradt a templom középkori formája. E felújításkor készítették a belső és küldős díszítő festéseket, a hajómagasítást, és pótolták a boltozatokat is. A templom első védőszentje Alexandriai Szent Katalin volt. Az újjáépítés után újra szentelték, és az új védőszentje Szent Magdolna lett. Ezt követően a templomot még többször restaurálták: 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben és 1991-ben, és legutóbb 2015-ben. A déli oldalon nyitott barokk ajtót találunk. A torony boltozatát a 18. században újították meg, hozzá csatlakozik egy négyszögletű templomhajó. A templom belsejében az egyetlen díszítőelem, térgazdagító elem az északi fal fülkesora. Fontos megemlítenünk a templom falfestését. Nem középkori eredetű, de ékes bizonyítéka a templom építészeti gazdagodásának. Bemutatja a népi formakincs tiszteletét. Az épület belsejében román korból származó keresztelő medence töredéke található, valamint egy középkori felszentelt kereszt. A templom egyenes szentélyű, egyhajós, keletelt, térszerkezete könnyet áttekinthető. A tornya három emeletes, gazdag kialakítású, a szinteken kettő és hármas ikerablakok nyílnak. A tornyot csűrlős sisak zárja le, amelyet nyolc fagerenda merevít. Alapjait tekintve főként a faépítészet formáit őrizte meg. A külső felületeken megmaradtak a festett díszítések és a bekarcolt formák. Tudta Ön, hogy: a Balaton környékén épen maradt három Árpád-kori templom egyike az Egregyi templom? Szeretne még ennél is több érdekességet hallani a templomról? Töltse le hanganyagunkat! Nézzen körül 3D túránkban!    Szentlélek Római Katolikus templom   A legmodernebb és legújabb templomot már a városba vezető főutca elejéről is jól lehet látni, mivel kék csúcsai a magasba törnek. A városházával szemben lévő Szentlélek Római Katolikus templom mintegy 1000 fő befogadására képes. A templom Bocskai János építész tervei alapján készült. Három év alatt épült fel a város és a lakosság támogatásával. A hét ég felé törő torony már messziről útbaigazítja a városba látogatókat. A hét torony a Szentlélek hét ajándékát jelképezi. A Városházával együtt avatták fel 1999. szeptember 9.-én, Szendi József már nyugalmazott érsek szentelte fel. A templombelsőben a modern építészet és a hagyomány ötvöződik, melyet főként a szép faborítás hangsúlyoz. Jó akusztikája miatt alkalmas orgonahangversenyek megtartására is. A gótikus stílus formáira emlékeztető színes ablakok Simon Endre hévízi művész munkáját dicsérik. A szentély falán található kereszt torzó 200 éves műkincs, mely adományként került a templomba, restaurálását Károlyi Gyula restaurátor, festőművész végezte. Az oltár bal oldalán lévő bronz Krisztus szobrot Marton László munkája. Ugyancsak az ő munkája a jobb oldalon álló, magyar koronát viselő Magyarok Nagyasszonya című borzszobor. A falakon lévő tűzzománc képeket Morvay László készítette. A faszerkezetet Kováts Tibor, a belső famunkálatokat Hegedűs András készítette. A tornyokban négy harang található. A templom kertjében és közelében több szobor, dombormű található. A legmagasabb toronyban nem helyeztek el harangot statikai okok miatt. A balra lévő toronyban két harang szólal meg, az egyiket Szent Péter tiszteletére öntette Dr. Horváth Béla és családja, a másikat pedig a régi templomból helyezték át. A jobbra lévő torony egyik harangját Szent Pál tiszteletére öntötték özv. Varga Imréné adományaiból, a másik harangja pedig szintén a régi templomból való. Töltse le Ön is audioanyagunkat!  A Szentmisék időpontjait itt találja! Nézzen körül 3D túránkban!   Református - evangélikus templom Negyedik templomként a Református - evangélikus templomot kell megemlíteni, amely a Helikon utcában várja híveit. A templomot a református és az evangélikus felekezet egyaránt használja istentiszteletek, illetve gyülekezeti alkalmak lebonyolítására. Igaz ugyan, hogy a város lakosságának csak kis része református illetve evangélikus, de évente több ezer hasonló felekezetű látogató érkezik a városba, belföldről és külföldről egyaránt. A Hévízen élő reformátusoknak sokáig nem volt temploma, magánházaknál és a Gyógyfürdőkórház kultúrtermében tartották alkalmaikat. Az evangélikusok pedig a mozi kistermében, majd Hotel Alba társalgójában és a kórház kultúrtermében. A város képviselő-testülete 1994-ben adományozta a jelenlegi telket a felekezeteknek. Az építkezést az önkormányzat is támogatta, majd gyűjtés is indult a 1995-ben elkezdett munkálatok további költségeinek fedezésére. A református templom alapkövét 1997. június 21-én tették le. A kész templomot Dr. Harmati Béla evangélikus, és Dr. Márkus Mihály református püspökök szentelték fel. A toronyban lévő harang nyitott boltív alatt helyezkedik el, Borsos Károly családjával együtt adományozta a templomnak. Az Istentiszteletek időponjtairól itt találhat információt! Szeretne még több érdekességet megtudni a templomról? Töltse le hanganyagunkat! Nézzen körül 3D túránkban!    Jézus Szíve Templom   A borozósor felé vezető úton láthatjuk a sokak által „zöld templomnak” is nevezett egregyi Jézus Szíve Templom. A templomot Bocskai János építész tervei alapján építették. A harangtorony a 20. század elején, a templomhajó 1994-95-ben épült fel. A harangtorony eredetileg kétszintes volt, 1905-ben építették. a harmadik szintet 1937-ben építették hozzá. A torony neoromán stílusban épült, ablakai ikerablakok, benne kis és nagy harang is található. A kisharangot Mária Magdolna tiszteletére öntötték 1905-ben. A nagyharangot pedig hősi halottaik emlékére öntette az Egregyi község 1937-ben. Az I. világháborúban elesettek emlékére a köpeny közepén lévő kőtáblán szerepel a 16 hősi halott. Emlékükre a torony mellé 16 hársfát is ültettek, azok tövébe fejfát, melyre felvésték a neveket, születésük és haláluk időpontját. Az ültetett fákból mára már csak 6 áll. Emléktáblát helyeztek el a II. világháború halottainak tiszteletére is, a harangtorony falára, melyen az elesett egregyi fiatalok neve is szerepel. Később a tábla kikerült a templomkertbe. A templomhajót 1994-ben kezdték el építeni Bocskai János tervei alapján. Majd Dr. Ladocsi Gáspár dandártábornok, tábori püspök szentelte fel 1995. április 22-én. A templomot Fradi templomnak is nevezik, mivel a Ferencvárosi Torna Club jelentős támogatást nyújtott az építéshez. A klubbal való szoros kapcsolatot jelzik a belső kialakításban a fehér és zöldszínek, valamint a kis emléksarok. Tudjon meg még több érdekességet a templomról! Töltse le audioanyagunkat! A Szentmisék időpontjait itt találja! Nézzen körül 3D túránkban  

title: Templomok, misék Hévízen

description: Árpád-kori templom, egregyi templom, Szentlélek római katolikus templom, kék templom, református templom, Jézus szíve templom, Fradi templom

címkék: ;Templom;Hévíz;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Hévíz nevezetességei

lead:

tartalom: + 1       Hévízi Termelői Piac A régi idők hangulatát idézve kedden, csütörtökön és szombaton a hévízi nagyparkoló mögötti terület árusokkal telik meg. Alkalmanként autentikus zenék kíséretében méztermelők, savanyúság- és gyümölcslé készítők, sajt- és zöldségárusok termékeivel találkozhat a látogató.   A friss kenyeret, kolbászokat, a házilag készített süteményeket és tehéntejet akár meg is kóstolhatjuk vásárlás előtt. A finom áruk mellett mesteremberek árulják portékáikat, helyben vásárolhatunk cserépedényeket, kosarakat vagy akár kézi készítésű szappanokat.A Hévízi Termelői Piac a tudatos vásárlóknak kínál minőségi és vegyszermentes termékeket. A vásárlással pedig nem csak a környéken élő termelőket támogatjuk, hanem az egészséges életmód mellett döntünk. A Hévízi Termelői Piac mellett döntött már az a közel 800 árus is, akik időről-időre kézműves termékeiket kínálják a vendégeknek. Látogasson el hozzánk Ön is! A piac az alábbiak szerint tart nyitva:április 1-től december 31-ig:kedd: 7:00-13:00csütörtök: 13:00 -19:00szombat: 7:00 -13:00 január 1-től március 31-ig:csütörtök: 12:00 -18:00szombat: 7:00 -13:00 A termelői piac legfrissebb híreiről a Facebookon is értesülhet.Sok érdekességet megtudtat a termelői piacról ha meghallgatja a Nyugat Rádió által készített riportot is! Nézzen körül 3D túránkban!   Sétáló utca   A Rákóczi utca teljes hosszában sétáló utcaként funkcionál. Ez az utca köti össze a Széchenyi utcát (ami a főutca) a dr. Schulhof Vilmos sétánnyal. A sétáló utca elején található a Tourinform Iroda, a Széchenyi utca felől a jobb oldalon. Az iroda egész évben várja az érdeklődőket környékbeli programajánlatokkal és turista információkkal. Az irodában kerékpárbérlési lehetőség is van. Tovább haladva a sétáló utcán a tófürdő felé butikok, kávézók és fagylaltozók között érdemes a fák mögött megbúvó épületekre is figyelmet fordítanunk. A sétáló utcát az 1920-as években épült villák szegélyezik, amelyek ma már felújított formában apartmanoknak és kávézóknak adnak helyet. A sétáló utca közepén találjuk a Fontana Filmszínház épületét, vele szemben pedig az id. dr. Moll Károly teret egy szökőkúttal és mögötte Moll Károly egész alakos bronz szobrával. Moll Károly a súlyfürdő „atyja”, amit Hévízen fejlesztett ki az 1950-es években. Az utca végén a Fedett fürdő épületével találjuk szembe magunkat. 1968-ban adták át a Terápiás Centrumot, amit a helyiek Fedett fürdőnek hívnak. 2004-ben felújították és azóta is folyamtosan bővítik, továbbfejlesztik. Külső falán tekinthető meg a Pantheon, előcsarnokában pedig az a Jupiter kő található, ami tanúsítja, hogy már 2000 évvel ezelőtt is éltek itt emberek. Szívesen hallana még néhány érdekességet a Sétáló utcáról? Töltse le audio anyagunkat, és térképünk segítségével ismerje Hévíz titkait. Nézzen körül 3D túránkban!   Városháza Építészeti látványosság az 1998-99-ben épült hévízi Városháza új épülete, melynek alapkövét az akkori polgármester és Farkas Bertalan, űrkutató mérnök, dandártábornok, Magyarország első űrhajósa tette le. A Hévíz egyik fontos látványosságai közé tartozó épületet 1950-ben építették, az akkori községháza mögött. 1997-ben kezdték el az újjáépítés munkálatait. Az alapkövet 1998. január 31.-én Farkas Bertalan Magyarország első űrhajósa, és a város polgármestere tették le. A terveket Reinholz Péter Kossuth díjas építész koordinálása alatt Benczur László és Takács Péter készítették. Az épület hasznos alapterülete: 3367 m2. Az épületben kaptak helyet a Polgármesteri hivatal dolgozói, akik minden munkanapon fogadják az ügyfeleket. A déli szárnyban helyet kapott egy 200 fő befogadóképességű konferencia- és színházterem, amely a testületi üléseken kívül helyet ad tudományos, kulturális és egyéb rendezvényeknek. Nézzen körül 3D túránkban!   Egregyi borospincék Hévíz egregyi városrésze a gasztronómiáról ismert. A város központjától egy kellemes 25 perces sétával érhetnek ki a borospincékhez. Útközben elhaladnak a Jézus szíve templom mellett a Zrínyi utca végén, vagy útba ejthetik a római kori ásatásokat az Attila utca végén. Esténként megtelnek a szőlősorok között épült borozók és éttermek. A fürdőzés során kifáradt vendégek itt feltöltődhetnek egy kellemes vacsorával, vagy borkóstolóval, akár élőzene kísérete mellet. A hagyományos magyar konyha mellett nemzetközi konyhák ételeit is megkóstolhatják a vendégek az éttermek nyitott teraszain, vagy a hangulatos borospincékben. A Dombföldi utcán a pincék között tovább sétálva elérnek az Árpád-kori templomhoz, ami Hévíz egyik legszebb épített öröksége. Töltse le és hallgassa meg érdekességeinket Egregyről! Nézzen körül 3D túránkban!     Fontana Filmszínház A mozi két vetítő teremmel rendelkezik, a nagyobb 104 főt tud befogadni, a kisterem pedig 8 fő befogadására alkalmas. A digitális technikával ellátott moziban a képi és a hangtechnika is megfelel a legmodernebb elvárásoknak. A sikerfilmek mellett hazai és nemzetközi művészfilmekkel várja a nézőket, akár 3D-ben is.   Büfé sor A Széchényi utcai nagyparkoló melletti épületek alkotják a „büfé sort”. Ha a Balaton felől érkezik Hévízre, akkor az első kereszteződésben jobbra fordulva a Széchényi utcára ér, és az erdősáv elhagyása után már láthatja a büféket. Ha egy ízletes lángosra, vagy sült kolbászra támadt étvágya, akkor itt válogathat a legjobb büfék közül. Emellett éttermek is várják a hagyományos ebédre vagy vacsorára éhezőket. A büfék között ajándék boltok is találhatók, ahol hévízi ajándékokat vagy az üdülés során nélkülözhetetlen úszógumit is beszerezheti. Esténként gyakran élő zenével, és műsoros vacsorával várják a szórakozni vágyókat.   Szobrok, köztéri alkotások Köztéri alkotásokkal, szobrokkal szinte minden utcában találkozhatunk a városban, melyek többsége Marton László híres szobrászművész alkotásai. Hévízi Szoborparkként ismert a Tó-fürdő parkjában található szoborcsoport, ahol egymás mellett láthatjuk a magyar irodalom három neves alakjának mellszobrát: Móricz Zsigmondnak (Kutas László alkotása) , Csokonai Vitéz Mihálynak (Rátonyi József műve) és Berzsenyi Dánielnek (Riger Tibor alkotása). A Fedett fürdő falán található 13 emléktábla a fürdő és az ott megfordult betegek legjelentősebb alakjainak állít emléket. Kerubok   A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek, és nagyon hasonlítanak a Zsolnay család pécsi kerubjaihoz. Az oroszlánból és sasból összegyúrt sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak, és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. Képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket legenda szerint a Festetics család. Ha valaki is úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak. Ám más elmesélők szerint nem a kerubok, hanem a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas szólal meg, ha valaki szerelem nélkül távozik a városból. De erre még soha nem volt példa...   A Tó Tündére A Tó Tündére szobor  Molnár Jenő alkotása, melyet 2000-ben avattak fel. A szobor a gyógyfürdő bejáratával szemben található a dr. Schulhof Vilmos sétányon. A tündér jobb kezével Hévíz címerét óvja, amely egy kerubot illetve egy tündérrózsát ábrázol. Flavius Theodosius a dajkával   A szobor Farkas Ferenc 2015-ben elkészült munkája, mely jelenleg a Római Romkertben csodálható meg, Egregyen. A szobor egy hévízi legendának állít emléket, mely szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája minden áron szeretett volna meggyógyítani, ezért minden nap imádkozott Szűz Máriához. A Szűz imáit meghallgatva gyógyvízű forrást fakasztott, mely meggyógyította Flaviust, így megerősödve később a Római Birodalom egyik legnagyobb császára lett. A gyógyvízű forrásból később egy egész tó keletkezett. Az a Hévízi-tó egyik legendája. Az Otthon kapuja   A szoboregyüttes a Római Romkertben található meg, az Egregyi Múzeum mellett, mely egy átlagos római ház bejáratát ábrázolja. A ház ajtajában lévő dán dogra emlékeztető kutya a védelmet szimbolizálja. Dr. Moll Károly szobra   Marton László alkotása, mely 2003-ban készült el. Dr. Moll Károly 1920-tól fogva Hévízen dolgozott orvosként, nevéhez fűződik a súlyfürdő feltalálása illetve a Hévízi-tó áramlási térképének elkészítése. Munkássága megalapozta a ma már jól ismert Hévízi Tradicionális Kúrát. Szent István mozaik képe   A tűzzománc kép Morvay László alkotása, mely 1999 óta díszíti a Városháza Zrínyi utcára néző oldalát. A mozaikon Magyarország első királya, az államalapító Szent István szerepel. Nymphae díszkút A Nymphae díszkút Marton László szobrászművész alkotása, mely 1998-ban készült el. A Városháza előtti dísztéren található meg. Szent András kereszt V. Majzik Mária 1999-ben készült munkája a Tófürdő napozóteraszán tekinthető meg. A szobor a Hévízi-tó forráspontja felett lett elhelyezve, és Szent Andrást ábrázolja a kereszten, akiről a nevét kapta a helyi reumakórház. Braille terepasztal Kalmár Katalin műve nem csak a szemet kápráztatja el, hanem a látássérülteknek is segít, hogy megtapasztalhassák Hévíz csodáit. A Braille írással feltűntetett információk mellett a terepasztal különlegessége, hogy a tó medre és forráspontja is kidolgozásra került. Jelenleg a Festetics téren tekinthető meg. Ivókút - Rózsakert   Hévízen a Tradicionális Kúra egyik kiegészítő eleme az ivókúra, mely kifejezetten javasolt emésztési problémák esetén. A Rózsakert épületében 2012-ben átadott ivókút egy gyönyörű tavirózsát ábrázol, az oszlopa pedig kerubokkal lett díszítve. Ivókút - Szent András Reumakórház     

title: Hévízi városrészek, szobrok, piac

description: Hévízi Termelői Piac, sétálóutca, egregyi borospincék, mozi, büfésor, ivókút, szobrok

címkék: ;Hévíz;Látnivalók;Városnézés;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Épített örökség

lead:

tartalom: + 1 Fedezze fel városunk nevezetes épületeit, látnivalóit Kikről kapták a nevüket a Schulhof sétány épületei? Mit találhat meg a Sétálóutcán? Hányan férnek be a Kék templomba? Miért hívják Jézus Szíve templomot a Fradi templomnak? Mikor tették le a Városháza alapkövét? Hányszor restaurálták az Árpád-kori templomot? Milyen alkalmakat tartanak a Református-evangélikus templomban? Milyen kiállítások találhatók a Muzeális Gyűjteményben? Mit vehet a Hévízi Termelői Piacon? Mit jelképeznek a Flavius - kívánságszalagok a Villa Rustica romjainál? Milyen legendás lények a kerubok? Itt mindenre választ találhat!   Köztéri alkotásokkal, szobrokkal szinte minden utcában találkozhatunk a városban, melyek többsége Marton László híres szobrászművész alkotásai. Hévízi Szoborparkként ismert a Tófürdő parkjában található szoborcsoport, ahol egymás mellett láthatjuk a magyar irodalom három neves alakjának mellszobrát: Móricz Zsigmondnak (Kutas László alkotása), Csokonai Vitéz Mihálynak (Rátonyi József műve) és Berzsenyi Dánielnek (Riger Tibor alkotása). A Fedett fürdő falán található 13 emléktábla a fürdő és az ott megfordult betegek legjelentősebb alakjainak állít emléket. dr. Schulhof Vilmos sétány A sétány a tófürdő körüli park része. A sétáló utca végén álló Fedett fürdő épületétől induló dr. Schulhof Vilmos sétány a Tófürdő főbejáratához vezet. A platánfákkal beárnyékolt, padokkal szegélyezett sétány egyik oldalán a hévízi tó, másik oldalán a Szent András Reumakórház történelmi épületei tárulnak elénk. Az itt látható épületek az 1870-es években épültek, majd az 1900-as évek elején alakították át őket a ma is látható kétszintes házakká. Mindegyik épületnek külön története van. A térképünk hátoldalán szereplő sorrend alapján IDE kattintva letöltheti az hanganyagot, amelyekből még több érdekességet is megtudhat a sétányról. Nézzen körül 3D túránkban!     Sétálóutca A Rákóczi utca teljes hosszában sétálóutcaként funkcionál. Ez az utca köti össze a Széchenyi utcát (a főutcát) a dr. Schulhof Vilmos sétánnyal. A sétálóutca elején található a Tourinform Iroda, a Széchenyi utca felől a jobb oldalon. Az iroda egész évben várja az érdeklődőket környékbeli programajánlatokkal és turistainformációkkal. Az irodában kerékpárbérlési lehetőség is van. Tovább haladva a sétálóutcán a Tófürdő felé butikok, kávézók és fagylaltozók között érdemes a fák mögött megbúvó épületekre is figyelmet fordítanunk. A sétálóutcát az 1920-as években épült villák szegélyezik, amelyek ma már felújított formában apartmanoknak és kávézóknak adnak helyet. A sétálóutca közepén találjuk a Fontana Filmszínház épületét, vele szemben pedig az id. dr. Moll Károly teret egy szökőkúttal és mögötte Moll Károly egész alakos bronz szobrával. Moll Károly a súlyfürdő „atyja”, amit Hévízen fejlesztett ki az 1950-es években. Az utca végén a Fedett fürdő épületével találjuk szembe magunkat. 1968-ban adták át a Terápiás Centrumot, amit a helyiek Fedett fürdőnek hívnak. 2004-ben felújították és azóta is folyamatosan bővítik, továbbfejlesztik. Külső falán tekinthető meg a Pantheon, előcsarnokában pedig az a Jupiter-kő található, ami tanúsítja, hogy már 2000 évvel ezelőtt is éltek itt emberek. Szívesen hallana még néhány érdekességet a Sétálóutcáról? Töltse le audio anyagunkat, és térképünk segítségével ismerje Hévíz titkait. Nézzen körül 3D túránkban! Városháza Építészeti látványosság az 1998-99-ben épült hévízi Városháza új épülete, melynek alapkövét az akkori polgármester és Farkas Bertalan, űrkutató mérnök, dandártábornok, Magyarország első űrhajósa tette le. A Hévíz egyik fontos látványosságai közé tartozó épületet 1950-ben építették, az akkori községháza mögött. 1997-ben kezdték el az újjáépítés munkálatait. Az alapkövet 1998. január 31.-én Farkas Bertalan Magyarország első űrhajósa, és a város polgármestere tették le. A terveket Reinholz Péter Kossuth díjas építész koordinálása alatt Benczur László és Takács Péter készítették. Az épület hasznos alapterülete: 3367 m2. Az épületben kaptak helyet a Polgármesteri hivatal dolgozói, akik minden munkanapon fogadják az ügyfeleket. A déli szárnyban helyet kapott egy 200 fő befogadóképességű konferencia- és színházterem, amely a testületi üléseken kívül helyet ad tudományos, kulturális és egyéb rendezvényeknek.   Nézzen körül 3D túránkban!     Árpád-kori templom Hévíz kis város, mégis azt mondhatjuk, hogy templomokban bővelkedik. Négy egyedi építészeti stílusban készült szent helyet tekinthetnek meg a városba érkező vendégek. A legrégebbi múlttal rendelkező templom a XIII. századból ránk maradt Árpád-kori templom, mely az egregyi városrészben található. A templom építésének pontos ideje nem ismert, valószínűleg a 13. század közepe körül építhették. 1341-ben említik először írásos emlékek. Az épület a 16-17. században erősen megsérült; később a barokk korban, 1731-ben renoválták. Szerencsére az átalakításkor csak a legszükségesebbeket javították, így megmaradt a templom középkori formája. E felújításkor készítették a belső és külső díszítő festéseket, a hajómagasítást és pótolták a boltozatokat is. A templom első védőszentje Alexandriai Szent Katalin volt. Az újjáépítés után újraszentelték; új védőszentje Szent Magdolna lett. Ezt követően a templomot még többször restaurálták: 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben és 1991-ben, legutóbb pedig 2015-ben. A déli oldalon nyitott barokk ajtót találunk. A torony boltozatát a 18. században újították meg, ehhez csatlakozik egy négyszögletű templomhajó. A templom belsejében az egyetlen díszítő- illetve térgazdagító elem az északi fal fülkesora. Fontos megemlítenünk a templom falfestését. Nem középkori eredetű, de ékes bizonyítéka a templom építészeti gazdagodásának. Bemutatja a népi formakincs tiszteletét. Az épület belsejében román korból származó keresztelőmedence töredéke található, valamint egy középkori felszentelt kereszt. A templom egyenes szentélyű, egyhajós, keletelt, térszerkezete könnyen áttekinthető. A tornya háromemeletes, gazdag kialakítású, az egyes szinteken kettős és hármas ikerablakok nyílnak. A tornyot csűrlős sisak zárja le, amelyet nyolc fagerenda merevít. Alapjait tekintve főként a faépítészet formáit őrizte meg. A külső felületeken megmaradtak a festett díszítések és a bekarcolt formák. Tudta Ön, hogy: a Balaton környékén épen maradt három Árpád-kori templom egyike az Egregyi templom? Szeretne még ennél is több érdekességet hallani a templomról? Töltse le hanganyagunkat! Nézzen körül 3D túránkban!   Jézus Szíve Templom A borozósor felé vezető úton található a sokak által „zöld templomnak” is nevezett egregyi Jézus Szíve Templom. A templomot Bocskai János építész tervei alapján építették. A harangtorony a 20. század elején, a templomhajó 1994-95-ben épült fel. A harangtorony eredetileg kétszintes volt, 1905-ben építették. A harmadik szintet 1937-ben építették hozzá. A torony neoromán stílusban épült, ablakai ikerablakok, benne kis- és nagyharang is található. A kisharangot Mária Magdolna tiszteletére 1905-ben, a nagyharangot pedig hősi halottai emlékére öntette az egregyi község 1937-ben. Az I. világháborúban elesettek emlékére a köpeny közepén lévő kőtáblán szerepel a 16 hősi halott. Emlékükre a torony mellé 16 hársfát is ültettek, azok tövébe fejfát, melyre felvésték a neveket, születésük és haláluk időpontját. Az ültetett fákból mára már csak 6 áll. Emléktáblát helyeztek el a II. világháború halottainak tiszteletére is, a harangtorony falára, melyen az elesett egregyi fiatalok neve is szerepel. Később a tábla kikerült a templomkertbe. A templomhajót 1994-ben kezdték el építeni Bocskai János tervei alapján. Majd Dr. Ladocsi Gáspár dandártábornok, tábori püspök szentelte fel 1995. április 22-én. A templomot Fradi templomnak is nevezik, mivel a Ferencvárosi Torna Club jelentős támogatást nyújtott az építéshez. A klubbal való szoros kapcsolatot jelzik a belső kialakításban a fehér és zöldszínek, valamint a kis emléksarok. Tudjon meg még több érdekességet a templomról! Töltse le audioanyagunkat! A Szentmisék időpontjait itt találja! Nézzen körül 3D túránkban!   Szentlélek Római Katolikus templom A legmodernebb és legújabb templomot már a városba vezető főutca elejéről is jól lehet látni, mivel kék csúcsai a magasba törnek. A városházával szemben lévő Szentlélek Római Katolikus templom mintegy 1000 fő befogadására képes. A templom Bocskai János építész tervei alapján készült. Három év alatt épült fel a város és a lakosság támogatásával. A hét ég felé törő torony már messziről útbaigazítja a városba látogatókat. A hét torony a Szentlélek hét ajándékát jelképezi. A Városházával együtt avatták fel 1999. szeptember 9.-én, Szendi József már nyugalmazott érsek szentelte fel. A templombelsőben a modern építészet és a hagyomány ötvöződik, melyet főként a szép faborítás hangsúlyoz. Jó akusztikája miatt alkalmas orgonahangversenyek megtartására is. A gótikus stílus formáira emlékeztető színes ablakok Simon Endre hévízi művész munkáját dicsérik. A szentély falán található kereszt torzó 200 éves műkincs, mely adományként került a templomba, restaurálását Károlyi Gyula restaurátor, festőművész végezte. Az oltár bal oldalán lévő bronz Krisztus-szobrot Marton László munkája. Ugyancsak az ő munkája a jobb oldalon álló, magyar koronát viselő Magyarok Nagyasszonya című borzszobor. A falakon lévő tűzzománc képeket Morvay László készítette. A faszerkezetet Kováts Tibor, a belső famunkálatokat Hegedűs András készítette. A tornyokban négy harang található. A templom kertjében és közelében több szobor, dombormű található. A legmagasabb toronyban nem helyeztek el harangot statikai okok miatt. A balra lévő toronyban két harang szólal meg, az egyiket Szent Péter tiszteletére öntette Dr. Horváth Béla és családja, a másikat pedig a régi templomból helyezték át. A jobbra lévő torony egyik harangját Szent Pál tiszteletére öntötték özv. Varga Imréné adományaiból, a másik harangja pedig szintén a régi templomból való. Töltse le Ön is audioanyagunkat!  A Szentmisék időpontjait itt találja! Nézzen körül 3D túránkban!   Református - evangélikus templom Negyedik templomként a Református - evangélikus templomot kell megemlíteni, amely a Helikon utcában várja híveit. A templomot a református és az evangélikus felekezet egyaránt használja istentiszteletek, illetve gyülekezeti alkalmak lebonyolítására. Igaz ugyan, hogy a város lakosságának csak kis része református illetve evangélikus, de évente több ezer hasonló felekezetű látogató érkezik a városba, belföldről és külföldről egyaránt. A Hévízen élő reformátusoknak sokáig nem volt temploma, magánházaknál és a Gyógyfürdőkórház kultúrtermében tartották alkalmaikat. Az evangélikusok pedig a mozi kistermében, majd Hotel Alba társalgójában és a kórház kultúrtermében. A város képviselő-testülete 1994-ben adományozta a jelenlegi telket a felekezeteknek. Az építkezést az önkormányzat is támogatta, majd gyűjtés is indult a 1995-ben elkezdett munkálatok további költségeinek fedezésére. A református templom alapkövét 1997. június 21-én tették le. A kész templomot Dr. Harmati Béla evangélikus, és Dr. Márkus Mihály református püspökök szentelték fel. A toronyban lévő harang nyitott boltív alatt helyezkedik el, Borsos Károly családjával együtt adományozta a templomnak. Az Istentiszteletek időponjtairól itt találhat információt! Szeretne még több érdekességet megtudni a templomról? Töltse le hanganyagunkat! Nézzen körül 3D túránkban!      Fontana Filmszínház A mozi két vetítő teremmel rendelkezik; a nagyobb 104 főt tud befogadni, a kisterem pedig 8 fő befogadására alkalmas. A digitális technikával ellátott művészmoziban a képi és a hangtechnika is megfelel a legmodernebb elvárásoknak. A sikerfilmek mellett hazai és nemzetközi művészfilmekkel várja a nézőket. Muzeális Gyűjtemény Hévízen nemcsak testben, hanem szellemben is felfrissülhet. Egy kellemes délutáni séta során érdemes megtekinteni a Hévíz Muzeális Gyűjteményt, mely a sétálóutcai Fontana Filmszínház emeletén található. Keddtől szombatig 10.00 – 18.00 óra között várja az érdeklődőket, látogatása ingyenes. Hévíz történetét bemutató állandó tárlat nyílt 2012 márciusban, amely a tó keletkezésétől egészen napjainkig mutatja be a település történetét, a gyógytó és a település kialakulását, valamint számos érdekes orvosi és gyógyászati emléket. A bemutatott tárgyak jelentős része magángyűjtőktől származik, de megannyi darabot kaptak a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum gyűjteményéből is. A város első állandó tárlatának legrégebbi darabja egy 1500 éves kerámia edény, a legkülönlegesebb pedig talán az az 1818-ban megjelent angol könyv, amelyet írója, Richard Brighton gróf ajándékozott Festetics Györgynek, a hévízi tó akkori birtokosának A Múzeum további állandó kiállítása: „Szalay Katalin oklevélgrafikái”. A múzeumban az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások is megtekinthetőek. A múzeum JELENLEG zárva tart! Az épület külső homlokzatát Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész Forrás című alkotása díszíti. Aki hosszabb időre érkezik Hévízre és a gyógykúra alatt a kultúra is fontos számára, azoknak ajánljuk figyelmébe a Városi Könyvtárat, ahol magyar és idegen nyelvű könyvek egyaránt kölcsönözhetőek.   Jó szórakozást kívánunk és szellemi feltöltődést! Még több érdekesség az Art moziról és a Muzeális Gyűjteményről letölthető audioanyagunkban! Nézzen körül 3D túránkban!    3D a hévízi moziban   Büfésor A Széchényi utcai nagyparkoló melletti épületek alkotják a „büfésort”. Ha a Balaton felől érkezik Hévízre, akkor az első kereszteződésben jobbra fordulva a Széchényi utcára ér, és az erdősáv elhagyása után már láthatja a büféket. Ha egy ízletes lángosra, vagy sült kolbászra támadt étvágya, akkor itt válogathat a legjobb büfék közül. Emellett éttermek is várják a hagyományos ebédre vagy vacsorára éhezőket. A büfék között ajándékboltok is találhatók, ahol hévízi ajándékokat vagy az üdülés során nélkülözhetetlen úszógumit is beszerezheti. Esténként gyakran élőzenével, és műsoros vacsorával várják a szórakozni vágyókat.      Egregyi borospincék Hévíz egregyi városrésze a gasztronómiáról is ismert. A város központjától egy kellemes, 25 perces sétával érhetnek ki a borospincékhez. Útközben elhaladnak a Jézus szíve templom mellett a Zrínyi utca végén, vagy útba ejthetik a római kori ásatásokat az Attila utca végén. Esténként megtelnek a szőlősorok között épült borozók és éttermek. A fürdőzés során kifáradt vendégek itt feltöltődhetnek egy kellemes vacsorával, vagy borkóstolóval, akár élőzene kísérete mellet. A hagyományos magyar konyha mellett nemzetközi konyhák ételeit is megkóstolhatják a vendégek az éttermek nyitott teraszain, vagy a hangulatos borospincékben. A Dombföldi utcán a pincék között tovább sétálva elérnek az Árpád-kori templomhoz, amely Hévíz egyik legszebb épített öröksége. Töltse le és hallgassa meg érdekességeinket Egregyről! Nézzen körül 3D túránkban!        Római katona sírja A római katona sírja, vagy más nevén a késő római téglasír Hévíz Egregy nevű településrészében található. A sír téglából, oltatlan mésszel készült. 1925-ben találtak rá földmunkák során, teljes épségben. A sír leletei II. Constantinus római császár korából valók. Találtak bronz övcsatot, ruhakapcsot, vaskést, a császár pénzét, valamint egy római katona csontvázát. A leleteket a keszthelyi Balatoni Múzeumban helyezték el, a csontváz pedig a feltárás helyszínén került bemutatásra. A sírtól néhány száz méterre, keleti irányban a 2001 és 2004 között feltárt Villa Rustica közelében egy korai császárkori római villa maradványait is feltárták 1931-ben. A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták. Az Egregyi utca egyik házának udvarán ásás közben téglaégető kemencét találtak. A környéken talált leletek arról tanúskodnak, hogy az itt élők gazdagon élték életüket. Ezt mutatja, hogy az Árpád-kori templom felé vezető úton cserépedényben 276 darab 4. századból származó római érmét találtak. Hogy még több információt megtudjon a katonáról, töltse le a róla szóló hangfájlunkat! Nézzen körül 3D túránkban!     Római kori romkert Már a régi rómaiak is felfedezték és használták a hévízi tavat. Erről tanúskodik az Attila utca végén található Római kori Romkert, amit 2011-re teljes egészében felújítottak. 1931-ben bukkantak rá a korai császárkori római villa maradványaira, majd ennek közelében 2001 és 2003 között tárták fel a Villa Rustica épületét. A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták. Az I. és II. század fordulóján egy nagyméretű kőépületet emeltek a helyére, amely 45 m hosszú és csaknem 23 m széles volt, tehát több mint 1000 négyzetméter alapterületű. A kelet felől porticussal (oszlopos tornáccal) ellátott épület meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével is rendelkezett. Ennek ellenére nem biztos, hogy az épület a villagazdaság lakóépülete volt (villa urbana) hiszen központi fűtésnek nem találták nyomát. Az épület vélhetően a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belső elrendezéssel újjáépült, sőt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták. A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetően valamilyen gazdasági tevékenységre használták Kíváncsi rá milyen kertépítészeti megoldásokkal éltek a rómaiak? A romkertnél található információs tábla elárulja. További érdekességekért tölse le audio anyagunkat a Romkertről! Nézzen körül 3D túránkban!     Flavius-kívánságszalagok a Villa Rustica romjainál Több száz kívánság szalagokra írva díszítik az Attila utca végén, az Egregyi Múzeumnál található római kori romkertet. A színes szalagok elhelyezésével életre keltünk egy római kori mondát. A legismertebb hévízi legenda, amely a tó keletkezéséről és csodatévő hatásáról maradt fenn, Flavius Theodosius római császárhoz kötődik. A legenda szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája nap, mint nap Szűz Máriához imádkozott, a kisfiú gyógyulását kérve. A Szűzanya meghallgatta fohászát és válaszként forrás fakasztott. A gyógyforrásból egész tó keletkezett, melynek vizében rendszeresen fürdette a dajka a beteg gyermeket. Flavius csodával határos módon a víztől meggyógyulva, erős, egészséges uralódóvá, a Római Birodalom császárává vált. Hálából 391-ben a kereszténységet államvallássá nyilvánította egész birodalmában. A legendás gyógytó nem más, mint a Hévíz Tó, melynek vizében azóta több ezren gyógyultak meg, nyerték vissza az egészséges mozgás örömét. A FLAVIUS KÍVÁNSÁGSZALAGOK HAMAROSAN ISMÉT VISSZAKERÜLNEK A RÓMAI KORI ROMKERTBE!   Hévízi Termelői Piac A régi idők hangulatát idézve kedden, csütörtökön és szombaton a hévízi nagyparkoló mögötti terület árusokkal telik meg. Alkalmanként autentikus zenék kíséretében méztermelők, savanyúság- és gyümölcslé készítők, sajt- és zöldségárusok termékeivel találkozhat a látogató.   A friss kenyeret, kolbászokat, a házilag készített süteményeket és tehéntejet akár meg is kóstolhatjuk vásárlás előtt. A finom áruk mellett mesteremberek árulják portékáikat, helyben vásárolhatunk cserépedényeket, kosarakat vagy akár kézi készítésű szappanokat. A Hévízi Termelői Piac a tudatos vásárlóknak kínál minőségi és vegyszermentes termékeket. A vásárlással pedig nem csak a környéken élő termelőket támogatjuk, hanem az egészséges életmód mellett döntünk. A Hévízi Termelői Piac mellett döntött már az a közel 800 árus is, akik időről-időre kézműves termékeiket kínálják a vendégeknek. Látogasson el hozzánk Ön is! A piac az alábbiak szerint tart nyitva: április 1-től december 31-ig: kedd: 7:00-13:00 csütörtök: 13:00 -19:00 szombat: 7:00 -13:00 január 1-től március 31-ig: csütörtök: 12:00 -18:00 szombat: 7:00 -13:00 A termelői piac legfrissebb híreiről a Facebookon is értesülhet. Sok érdekességet megtudtat a termelői piacról ha meghallgatja a Nyugat Rádió által készített riportot is! Nézzen körül 3D túránkban!      Kerubok A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek, és nagyon hasonlítanak a Zsolnay család pécsi kerubjaihoz. Az oroszlánból és sasból összegyúrt sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak, és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. Képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket legenda szerint a Festetics család. Ha valaki is úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak. Ám más elmesélők szerint nem a kerubok, hanem a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas szólal meg, ha valaki szerelem nélkül távozik a városból. De erre még soha nem volt példa...

title:

description:

címkék: ;Hévíz;Hévízi tó;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Fedett Fürdő árak, nyitvatartás

lead:

tartalom: + 1 Fedett Fürdő más néven Terápiás Centrum A téli fürdőzés és kezelések biztosítására 1964 és 1968 között építették fel a Fedett Fürdőt, mely mára teljesen felújított formában több kezelőhelységnek és medencének ad otthont.       Fedett Fürdő nyitvatartása: Nyitvatartás: 7:00 -16:00 óráigMedencefürdő: hétfőtől vasárnapig (munkaszüneti napokon is)Terápia: hétfőtől péntekig (munkaszüneti napok kivételével) 7.00-15.00 óráigBetegirányítás: hétfőtől péntekig (munkaszüneti napok kivételével) 7.00-15.00 óráigKapcsolat: Tel.: +36 83 501 700 (226. és 227. mellék) Hévízi Fedett Fürdő telefonszám (bejelentkezés és időpont egyeztetés): 06 83 501 700 A vendégek egész évben igénybe vehetik a Fedett Fürdő terápiás szolgáltatásait, mint a fizioterápiás kezelések - gyógymedencék, kádfürdők, iszappakolások, súlyfürdő, különféle gyógymasszázsok, elektroterápia, balneoterápia - a diagnosztikai egységek - röntgen, labor - továbbá a különféle szakorvosi konzíliumi lehetőségek. A Fedett Fürdő épületében összesen 7 medence található az alábbiak szerint: A medence neve Vízfelület (m2) Hőmérséklet (°C) Mélység (cm) Gyógymedence 96,6 35-36 90 - 120 Súlyfürdő 31,55 34,5 135 - 200 Ülőfürdő gyógyvízzel 61,26 38 90 - 120 Élményfürdő 127,26 32-34 105 - 135 Ülőfürdő gyógyvízzel 55,89 37 100 - 120 Gyógytorna medence (délután pezsgőfürdőként üzemel) 18,19 32-34 130 Gyógytorna medence (délután pezsgőfürdőként üzemel) 21,3 32 14   Medencefürdő belépők és bérletek  Megnevezés Ár Medencefürdő* 2 300,- Ft Medencefürdő seniorjegy 60 éves kortól (személyazonosításra alkalmas igazolvánnyal)* 2 100,- Ft Medencefürdő diák (nappali képzésben résztvevők számára, érvényes diákigazolvánnyal)* 1 700,- Ft Medence (3 órás) hévízi állandó és kistérségi lakosok részére (zárás előtt 3 órával)* 1 400,- Ft Kórházi fekvőbeteg kedvezményes medence belépőjegy (napi 2. igénybevétel esetén)* 1 200,- Ft * - A fürdőjegyek a váltás napján érvényesek.     Megnevezés Ár Reggeli (7.30 - 9.00 óráig)* 300 Ft Ebéd (12.00-13.30)* 830 Ft Vacsora (17.30-19.00)* 600 Ft * - Étkezési jegy az élelmezési irodában váltható 12.00 órától 13.30 óráig. Érdeklődés, jelentkezés: 83/501 700 / 116. mellék   Az árváltoztatás jogát fenntartjuk! Kórházi ellátás A Hévíz Tófürdő szolgáltatásai közé tartozik a hagyományos értelemben vett kórházi ellátás is. A Szent András Kórház elődjét 1952-ben alapították, azóta fogadnak itt fekvő- és ambuláns betegeket.  A reumatológus szakorvosi ellátás mellett számos szakrendelés helyben igénybe vehető, így: belgyógyászat, neurológia, ortopédia, sebészet, urológia és fogorvos. Bejelentkezés és időpont egyeztetés: 06 83 501 700 Beutalási folyamatról bővebben Tudta Ön, hogy a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház: mai épületei a Festetics család által épített fürdőtelepre alapszanak? a Hévízi Gyógytó, a gyógyiszap és a gyógyvíz kezelője, amely többféle betegség hatékony gyógyításának egyik legfontosabb eszköze? megalakulása óta szanatóriumi, majd szakkórházi jelleggel országosan mozgásszervi, ezen belül elsősorban reumatológiai megbetegedések orvosi rehabilitációját, illetve aktív reumatológiai szakellátását végzi?             

title: Hévízi Fedett Fürdő árak, nyitvatartás

description: A hévízi Fedett Fürdő aktuális, 2019. évi belépőjegy árait, nyitva tartását, medence információit itt találja.

címkék: ;Egészség;Fürdés;Hévíz;Hévízgyógyfürdő;Hévízi tó;Terápia;Kórház;Fedett Fürdő;

fókusz kulcsszó: fedett fürdő árak

szinoníma címkék: fedett fürdő, tófürdő árak, hévízi tófürdő árak, tófürdő árlista, tófürdő telefonszám, tófürdő telefonszáma, hévizi tófürdő telefonszám, hévizi tófürdő telefonszáma, fedett fürdő árak, fedett fürdő te

cím: Természeti kincsek

lead:

tartalom: + 1 A tó élővilága a víz hőmérsékletének és vegyi összetételének köszönhetően egyedi. Magyarország növény-, és állatvilágnak néhány faja csak itt található meg. TÜNDÉRRÓZSÁK A TÓBAN Bátran mondhatjuk, hogy a hévízi tó legkülönlegesebb növényei a tündérrózsák, vagy tavirózsák. Richard Bright angol orvos-utazó is megemlékezik már a különleges virágokról 1815-ből származó könyvében.  A tóban a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba L.var. minor) az őshonos – ami ugyan a tóból szinte már kiszorult, de sokat találhatunk belőle a kifolyón. Az 1800-as évek végén több kísérletet is tettek különféle tündérrózsafajok megtelepítésére, melyek közül az indiai vörös tündérrózsa (Nympaea rubra var. loniflora) virág meghonosítása zárult sikerrel. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban. Azóta a növény igazi jelképévé vált a városnak, ma már több színvariációját is láthatjuk a tóban és a kifolyón. Tudta Ön, hogy a vörös tündérrózsa hazája valójában a trópusi Kelet-India, Bengália? egy-egy tő egy nyáron akár 10-20 levelet is fejleszt? a virágok késő éjjel nyílnak és másnap délelőtt csukódnak csak be? a virágzás júniustól egészen november végéig tart? a virágok nem csak esztétikailag fontosak, de nagy szerepet játszanak a víz lehűlésének fékezésében? a fenéken szertekúszó indák pedig a gyógyiszapot védik? a tavirózsák vándorolnak? Nagyjából 5 évente új helyet keresnek maguknak a tóban? Az 1999-es Zalai Kalendárium így ír róla:"A hévízi tündérrózsa 100 éve Meghonosodása óta csodájára járnak A 100. születésnapját ünnepelte tavaly Hévízen az indiai tündérrózsa. A város jelképét is megtestesítő csodálatos növény honosítása nem ment ugyan könnyedén, de szerencsére sikerült. Gondok persze az óta is akadnak, hiszen a rendkívül „falánk” kártevők támadása ellen folyamatosan védeni kell a virágokat. A megfelelő szereket és módszereket szerencsére sikerült megtalálni, illetve kidolgozni. A tündérrózsa történetéről, védelméről Vincze Tamást, az Állami Gyógyfürdőkórház kertészmérnökét kérdeztük. - A tündérrózsának amellett, hogy szép, mitológiai múltja van, sőt, szent növényként is tisztelhetjük.- Az egyiptomi fehér és kék tündérrózsa virága fontos szerepet játszott az egyiptomiak hitéletében. A bőségnek és a jólétnek volt a jelképe, és mint ilyent, Egyiptom királyának és hitvesének, Ozirisznek és Ízisznek szentelték. Ugyanakkor a halálnak, majd az örökké megújuló életnek is a szimbóluma volt. Így a múmiákat kék és fehér tündérrózsa virágokkal koszorúzták. Az egyiptomiak nem csak tisztelték a tündérrózsát, hanem táplálékként is felhasználták; magvait lisztté őrölték és lepényt sütöttek belőle. A tündérrózsa rokona a lótusz a hindu mitológiában az univerzum bölcsője. Amikor az özönvíz elsöpört mindent, a vizek tetején fekvő Visnu köldökéből virágzott elő. Ebből emelkedett ki Brahma, a Teremtő és létrehozta a világot. Visnu lótuszt tart az egyik kezében, ez az a virág, mely a vizek formátlan végtelenségéből teljes pompájával teríti szét szirmait, szimbolizálja a mindenséget. A védák lótusz alakúnak említik az emberi lény legbelsőbb magját, ahol a lélek lakozik, míg a hinduk és buddhisták ahhoz az emberhez hasonlítják, akit nem érintenek meg a világ bűnei. Néhány lótuszvirágnak régebbi szimbolikája van. Az indiai irodalom örökzöld témája a reggeli nap első sugaraira ébredő és kinyíló lótusz. Az irodalmi leírások a szépséges asszonyt is a lótusz részeihez hasonlítják.   - Hévíznek ugyan nem szent növénye, de jelképe a tündérrózsa. Miként is került a tóba?- A tó növényvilágának leglátványosabb tajgai a tündérrózsák. A század eleji leírásokból, illetve Richard Bright angol orvosutazó 1815-ből származó útikönyvéből tudjuk, hogy a tóban őshonos volt a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Ez a hideg vizekben is díszlő, csendesebb vizeinkben majdnem mindenhol megtalálható faj már magában is szép jelenség. A múlt század harmincas éveiben már kísérletet tettek arra, hogy mellette trópusi eredetű tündérrózsákat honosítsanak meg a tóban. A nagyváradi Püspökfürdő meleg vizéből előbb a budapesti Lukács-fürdőbe, majd innen Hévízre telepítették az egyiptomi fehér tündérrózsa (Nyphaea lotus) egyedeit. Ez azonban akkor nem bizonyult maradandónak. 1898 és 1906 között Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára gondolt egy merészet és nagyszabású tündérrózsa-honosítási akcióba kezdett Hévízen. A budapesti tudományegyetem gazdag botanikus kertjének Viktória-házából több trópusi tündérrózsafaj gyöktörzs-darabkáját megszerzett, s azokat az iszapba ültette. Az első esztendőben Lovassy Sándor az egyiptomi fehér és az indiai vörös tündérrózsa hosszú virágú alfajának (Nymphaea rubra) honosításával próbálkozott. Az előbbi növénnyel végzett kísérletek a múlt századihoz hasonlóan ezúttal sem vezettek eredményre, viszont az utóbbi már 1898-ban megmutatta életképességét. A telepítést követő 33. napon, 1898. július 35-én nyílt ki Hévízen az első vörös tündérrózsavirág, amelyet természetesen a hévízi fürdővendégek nagy érdeklődése kísért. - Lovassy Sándor ezután nem kísérletezett más fajokkal?-  De igen. A következő évben Egyiptomból, Indiából és Afrikából származó kék tündérrózsafajokat próbált telepíteni, sőt, még az amazonasi Viktoria regia telepítését is megkísérelte. Ez utóbbi 1903 augusztusában virágozni is kezdett a tóban, ám megtelepedni végül nem tudott. Kezdetben sikeresnek ígérkezett a kék virágú, napközben nyíló dél-afrikai kék tündérrózsa honosítása is, a tó talaja és mikroklímája azonban – több fajéhoz hasonlóan – nem volt számára megfelelő. - Tehát a ma tündöklő faj bizonyult a legéletképesebbnek, honosítási szempontból pedig a legmegfelelőbbnek. De mit kell tudnunk a virág „jellemzőiről”?- A tropikus Kelet-Indiából, közelebbről Bengália mocsaraiból, lassú folyású sekély vizeiből származó tündérrózsa 1803-ban került Európa botanikus kertjeibe. Általában éjjel kezd el nyílni és a napsütéses időben kora délutánra becsukódik. Ha azonban az idő borongós, akkor egész nap nyitva marad. Érdekes az is, hogy a növény szára az iszapban van, onnan törnek vízfelszínre a levelek, néha 4-5 métert is megtéve. A virágok májustól novemberig láthatók, egy-egy virág három napig díszlik. Egy nem háborgatott tő egy nyáron 60-90 levelet fejleszt. Ősszel a tündérrózsák visszahúzódnak az iszapba és tavasszal hajtanak ki ismét.   - Mennyire tűrőképes a tündérrózsa?- Érdekessége, hogy az egyik – nem az indiai – faj magja meglepően életképes. Japánban e század elején több méter mélyen kiásott iszaprétegben sértetlen magokat találtak. Ezeket megpróbálták kicsíráztatni, ami sikerült. Ezután elvégezték a pontos kormeghatározást is radonkarbon módszerrel, s megállapították, hogy a magok 1040 évesek voltak. A vörös tündérrózsa mindezek ellenére – a többi trópusi növényhez hasonlóan – rendkívül érzékeny. Szereti a háborítatlanságot, az egyenletes klímát. Az egykor féltve őrzött egzotikus növények egyébként mára buján elszaporodtak a tóban. A tündérrózsa természetesen védett növénye a Hévízi tónak, virágát leszakítani és bolygatni tilos. - Ha jól tudom, a növények klimatikus szerepe is van.- Így igaz, a tavirózsák nem csak esztétikai értékűek. A tó jelentős részét beborító növények hatékonyan fékezik a víz lehűlését, mint ahogyan a tavat övező véderdő is szerepet játszik a gyors vízhőfokcsökkenés megakadályozásában, mert útját állja a párát felszaggató szélnek. A tó flórájának említésre méltó növénye a lefolyócsatornában nagy tömegben nyíló fehér tündérrózsa is. - A védelem ellenére a növények legalábbis Hévízen – folyamatos gondoskodást igényelnek?- A tündérrózsákon az elmúlt években két kártevő jelent meg. Az egyik az olajosbogár, a másik a tavirózsa levéltetű. Mivel a tó 1993 óta természetvédelmi terület és fürdővendégek ezrei keresik fel évente, ezért a védekezés meghatározásakor elsődleges szempont egy emberre, természetre veszélytelen eljárás kidolgozása. A kémiai védekezést az első pillanattól elvetettük, csakis a biológiait tartottuk lehetségesnek. Az olajosbogár ellen már második éve sikeresen alkalmazunk egy baktériumtörzset, amely kizárólag a szóban forgó kártevőre ártalmas. A levéltetű elleni védekezésre ez idáig nem volt hasonló módszer, habár ezek igen komoly kárt okoztak a növényekben. A laboratóriumi és a tavon végzett szabadtéri kísérletek azt mutatják, hogy egy gomba sikeresen vethető be a levélkártevő ellen. Ennek gombafonalai a levéltetvek testét átszövik, így az állat elpusztul. A szer tavon történő engedélyeztetési kérelme már a Természetvédelmi hivatalban és a minisztériumban van…"    VÁLTOZATOS ÁLLATVILÁG A növények mellett a tó állatvilága is igen változatos. Élnek itt apró egysejtűek és gerincesek is. A fürdőzőket nem zavarják, hisz csak az szerez tudomást létezésükről, aki igazán kitartóan keresi őket. Plantonrákok, vízicsigák , halak, szitakötők, levél és virágbogarak, sőt  számos lepkefajnak ad otthon a tó és környezete. A kisebb állatok mellett vagy talán pont a kis állaton nagy száma és az ideális nyári-téli természetes adottságok miatt több nagyobb állatfajnak is otthont ad a Hévízi-tó és környezete. Ilyenek például a vízimadarak, melyek között vannak itt költő vagy itt telelő időszakosan megfigyelhető fajok, de vannak állandó lakók is és olyan madarak, melyek a Kis-Balaton környékéről látogatnak ide át. Egy jó  madármegfigyelő találkozhat vadkacsákkal, kisvöcsökkel, szárcsákkal, füsti - és molnárfecskékkel, szürkegémmel, kócsaggal, kis kormoránnal, néha hattyúkkal, jégmadárra és sok kisebb testű énekesmadárral is. A termál vízben nem csak kisebb testű állatok élnek, de vannak halak, rákok, siklók, békák, melyek nagyon jól alkalmazkodtak a termálvíz adta hőmérsékleti és vízösszetételi körülményekhez. Ilyenek a kisebb testű kárászok, compók,  a szűnyodiró fogasponty, a szivárványsügér, dévérkeszeg, jászkeszeg. Ezek közül a halak közül vannak őshonos fajok a tóban, és vannak olyanok, amik más vizekből vagy betelepítéssel kerültek ide. Leg egyedibb faj a hévízi törpenövésű magyar vadponty, ami csak itt. Halak mellett találkozhatunk még a vízben kockás siklóval, ami bár van, hogy riadalmat okoz, de teljesen veszélytelen állat. Főleg a kifolyókban pedig kisebb termetű rákok élnek, melyek jó indikátorai a víztisztaságnak. Tudta Ön, hogy a tóban és környékén 66 csigafaj él? őslakos halfaj a közönséges kárász és az aprópikkelyű compó? De találkozhatunk szúnyogirtó fogasponttyal, ezüst kárásszal vagy naphallal is. kecskebéka mellett él még itt kacagó béka, és vöröshasú unka? a nádasban fel-fel tűnik a mocsári teknős, a pettyes gőte és néhány vízisikló is? ősszel és tavasszal récék lepik el a lefolyó környékét? Télen pedig itt találnak menedéket a bütykös hattyúk, dankasirályok és a szárcsák. vízi cickány, erdei cickány, vakond is megmutatja magát a turistáknak?   Véderdő, park Hévízen – főként a tó körül, a sétányokon – sétálva sokféle egzotikus valamint tipikus Magyarországon őshonos fát is láthatunk. A tavat körülölelő véderdő telepítését Gróf I. Festetics György gróf  kezdte meg. Miután a mocsár nagy részét lecsapolta a tó köré erdősávot telepíttetett, melynek már több fontos funkciója is van. Az erdő végi a tavat a szelektől és így a gyors kihűléstől. Védenek továbbá a levegőben terjedő szennyeződésektől, árnyékot adnak, megszűrik a város zaját és nem utolsó sorban oxigént termelnek. A véderdő a városba vezető Festetics alle és a dr. Schulhof Vilmos sétány immár több száz éves fái elválaszthatatlan részét képezik a hévízi élővilágnak, és mikroklímának. A telepített erdő leginkább tiszteletet parancsoló fái a 200 éves platánok, míg legkülönlegesebb egyedei az allét alkotó mocsári ciprusok. Mellettük találhatók kőrisek, bükkök, tölgyek, kínai ősfenyő és még sok más fafaj, melyek biztonságos otthont kínálnak néhány erdei kisállat, mint a mókusok vagy sünök, illetve a fák lombján fészkelő madarak számára. A Hévízre bevezető Festetics-allé jellegzetes fái a mocsári ciprusok (Taxodium diistichum). A mutatós, nyáron üde zöld, laza lombkoronájú fák, valójában Észak-Amerikai eredetű díszfák. Hévízen számos példány található belőlük, hiszen a tavat körülölelő véderdőbe, vélhetően a fafaj számára ideális talaj és éghajlati viszonyok miatt sokat ültettek. Jellegzetessége, hogy más ciprosokkal ellentétben levelei ősszel izzó vöröses-barnára változnak, majd télre lehullanak. Látványuk mind zölden, mind vöröses színben pompázatos A tó körül és a Véderdőben táblarendszer segíti a tájékozódást, valamint az ott élő növény és állatvilág megismerését.   A mikroszkóp alatt... A hőforrás jellemző növényei a kékalgák, melyek egyes fajait fehérjéjük különleges összetétele tesz alkalmassá a magas hőfokon való életre. A kénbaktériumok is jellegzetes lakói a tónak, képesek a vízből kiválasztott ként a sejtjeikben raktározni. A tóban lakó különböző baktériumtörzsek teszik a tó vizét fertőtlenítő hatásúvá. A mikromonospórák egy különleges faja is él a tóban, melyet „hévízi mikromonospórának” neveztek el lakóhelye után – mivel korábban még nem találkoztak vele. Erőteljes fehérje és cellulózbontó, így fontos élőlénye a tó víz alatti talajának. A szintén Hévízen felfedezett sugárgomba faj is különlegesnek mondható: Közép-Európában egyedül itt fordul elő. Sejtjeiben és azok környezetében jódkristályokat halmoz fel.   A Berki tanösvény még sokak számára nem ismert, pedig érdemes egy gyalogtúra során megismerni a látványosságokat. A tanösvény bemutatja a Hévízi tavat, az azt körülölelő láprétet, a berek növény-és állatvilágát, mely nem csak hazánkban, de Európában is rendkívül ritka és értékes természeti kincs. Tájékozódásul pedig a Hévízért Városvédő, -Fejlesztő, Kulturális Egyesület és a Keszthelyi Környezetvédő Egyesület által létrehozott kiadvány segít, mely a linkre kattintva letölthető. vezetofuzet.pdf Különleges halfaj a hévízi tóban  

title: Ritka hévízi növények, állatok

description: Tavirózsa, vöcsök, kócsag, mikro organizmusok, vad ponty, véderdő

címkék: ;Hévíz;Természet;Természetvédelmi terület;Termál tó;Túra;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Egregyi szőlőkultúra

lead:

tartalom: + 1 A hévízi bortermelés története Egregyen a borászatnak a római időkig visszanyúló hagyománya van, amikor a szőlőtermesztést ezen a vidéken meghonosították. Az Árpád korban élő magyarok a földművelésnek ezt a fajtáját tovább ápolták, amit egy 1221-ben kelt oklevél is tanúsít. A török időkben a középkori falu elpusztult, elnéptelenedett, de a XVIII. század elején német telepesek betelepítésével pótolták a népességet. Ők elődjeikhez hasonlóan folytatták a tradicionális, Balaton környéki szőlőtermesztést. Ehhez kiváló adottsággal rendelkezett a térség: a meleg, sőt néha tüzes talaj az előnyös klimatikus viszonyokkal együtt kiváló borok termelését garantálta és garantálja most is, amelyhez a helyi lakosság munkaszeretete is hozzájárult. A borvidék jellegzetes fehérbor-termelő táj, de telepítettek néhány vörösborszőlő-tőkét is. A környék legelterjedtebb fajtái: az olasz rizling, a szürkebarát és a rizling szilváni, de megtalálhatók a zöldveltelini, és a muskotályok is. Az egregyi városrész tehát nemcsak az Árpád kori templomról híres, hanem a szőlészet és a szerencsés természeti adottságok folytán is előkelő helyet foglal el a köztudatban. Az egregyi szőlőhegyet 1998-ban minőségi bortermelő hellyé, az itt termő borokat pedig balatoni tájjellegű borokká nyilvánították. A hévízi bor népszerűsítését a város vezetése is fontosnak tartja és tartotta a korábbi években is,  ezért 2007 márciusában első ízben megszervezték a Hévíz Város Bora Választást, mely innentől kezdve minden évben megválasztásra került. Keresse borainkat éttermekben, szálláshelyeken, a Tourinform irodában, ajándékboltokban és vigye hírét városunknak!  Kíváncsi rá milyenek is a legnépszerűbb Hévíz környéki borok, szőlőfajták? A szőlőfajta világszerte elterjedt, francia származású fajta. Bora nagyon karakteres, leginkább fűre, bodzára, csalánra emlékeztető aromákkal rendelkezik, amelyek finom savakkal párosulnak. Palackban is érik.

title: Hévíz-Egregyi pincék

description: Szőlő termesztés, bor és szőlő fajták Hévízen és környékén.

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: VIP

lead:

tartalom: + 1 VILÁGON EGYEDÜLÁLLÓ TERMÉSZETES TERMÁLTÓ Mártózz meg a világon egyedülálló Hévízi-tó meleg vízében, és hagyd, hogy a misztikus érzés feledtesse a mindennapok gondjait! >>> Szintet lépnél? Keresd az éjszakai fürdő időpontokat és pezsgőzz a csillogásban, vagy válassz belépőjegyed mellé iszapmasszázst vízen úszó pavilonban és élvezd a legtökéletesebb ellazulást!  >>>   MAGASAN A LEGJOBB! Hévízen az ország legnagyobb hőlégballon kupolájával emelkedhetsz a magasba, hogy legtökéletesebb helyről csodálhasd meg a balatoni naplementét, vagy akár napfelkeltét. Miért érnéd be kevesebbel! Lepd meg magad és párod egy romantikus utazással a madarak felett, a felhők alatt. Foglald le akár az egész, 19 fős kosarat csak magatoknak és szervezz igazi VIP utazást! >>> RAGYOGJ MINDEN NAP! Legyen a hévízi pihenés Tőled tökéletes! Professzionális arc és testkezelések minden életkorban. Fiatalabb és fittebb test, ragyogóbb arc, és boldogabb közérzet. Válassz a legmodernebb hévízen elérhető kozmetikai kezelések közül legyen szó egy romantikus sminkről, liftingről, feszesítésről vagy karcsúsításról. Csillogj aranyban! >>> A GOLF A SZABADSÁG SPORTJA! A 160 hektáron elterülő 6351 méter hosszú, tavakkal tarkított18 szakaszos (Par 72) championship golfpálya USGA szabványoknak megfelelően épült, így alkalmas arra, hogy nemzetközi, világszínvonalú versenyeknek is otthont adjon. Nem számít milyen handicappel indulsz, élvezd a játék örömét, mert van időd rá! >>> 5 CSILLAGOS PIHENÉS Miért érnéd be a legjobbnál kevesebbel? Kényeztesd magad Hévízen a legmodernebb lakosztályok egyikében, kérd az ágyba a reggelid, válaszd az all inclusive ellátást, hogy az ellazító masszázst követően, a medence partján pihenve már csak a kedvenc koktélod megrendelésére legyen gondod! >>> VÍZITÚRÁK A TÉLI HÉVÍZI-PATAKON Magyarországon egyedülálló téli vízitúrák a gőzölgő Hévíz-patakon a hévízi zsiliptől végig, 10 km hosszan vadregényes tájon. November 1. és Március 15. között, csak korlátozott létszámban. >>> Egy téli túra még nem elég? Hajt a versenyszellem? Bizonyíts a HEVIZIBIVALY Duatlon versenyen! Limit 250 fő! >>> BOLDOG BÉKEIDŐK HÉVÍZE - EGY FÜRDŐ ARANYKORA Légy részese minden évben a város napja alkalmából megrendezettBoldog Békeidők Fesztiválnak, ahol a nap fénypontja a kosztümös felvonulás, amin megidézzük az egykori Hévízfürdő aranykorát. Bérelj egy tökéletes ruhát és csillogj akár egy királynő! >>>      

title:

description:

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Zsinagóga

lead:

tartalom: + 1 A hévízi zsidóság története az I. világháború előtt A gyógytaváról világhírűvé vált Hévízfürdőt az első világháború előtt a Keszthelyi-Hévíz néven említették. A tó nyugati oldalán az 1860-as évektől jött létre a fürdőtelep, amely a Festetics-hitbizományhoz tartozott. A szomszédságában alakult ki az 1920-as években a fürdőközség, amely a fürdőteleppel együtt közigazgatásilag az 1907-ben létrehozott hévízszentandrási körjegyzőséghez tartozott. A hévízfürdői zsidóság ezer szállal kötődött a szomszédos keszthelyi zsidósághoz. Hévízfürdő látképe A 18. század vége felé telepedtek le az első zsidó lakosok Hévízszentandráson (ekkor még Szentandrás). A község első zsidója - egy bizonyos Joachim - az 1795-ös adóösszeírásban tűnt fel, az 1798-as lajstrom pedig egy „Isák Jósef” nevű személyt említett. A szentandrási zsidók vallási és közigazgatási (anyakönyvi) szempontból a keszthelyi anyahitközséghez tartoztak. A 19. század második felében a zsidók száma mindössze néhány családra, s a lakosságnak csupán 2–3 százalékára korlátozódott. 1890-ben a 240 lakosból 5 fő (2,1%), 1910-ben a 303 lakosból 8 fő (2,6%) volt izraelita vallású. Az első világháború után fellendülő fürdőéletnek köszönhetően a legtöbb zsidó személy 1930-ban élt Hévízszentandráson (23 fő, a lakosság 3,4 százaléka), míg a fürdőtől távolabb eső Egregyen az 1920-as évektől már nem laktak zsidók. A Hévízfürdőn nyaralók és gyógyulást keresők között viszont egyre jelentősebbé vált a zsidók aránya, akik a nyári főszezonban a látogatók (20-30 ezer fő) negyedét tették ki. Az izraelita vendégek fontos szerepet játszottak a fürdőhely polgárosodásában, a polgári életforma és kulturális szokások elterjesztésében, Hévízfürdő ugyanakkor elősegítette polgári egyenjogúságuk társadalmi elfogadtatását és gyakorlati érvényesítését. A fürdőhelyen gomba módra szaporodó szállodák, üzletek és vendéglők közül több zsidó befektetők tulajdonában volt. A zsidó vendégek vallási igényeinek kielégítését az 1910-ben felavatott izraelita imaház biztosította, melyet a gyógytó lefolyócsatornájának bal partján, Lusztig Ignác „Jeruzsálem” nevű vendéglőjének a közelében építettek fel. A főszezon alatt - május végétől augusztus végéig - dr. Büchler Sándor keszthelyi főrabbi gyakran tanított a Bibliából és a Talmudból. A zenés istentiszteletek és kultúrelőadások gyűjtését pedig a szegény sorsú hittestvérek gyógykezelésére fordították. Az izraelita vallású fürdővendégek kóser étkezéséről a Mandel-féle vendéglő gondoskodott. A lefolyócsatorna bal partja mellett állt az Izraelita imaház A Jeruzsálem vendéglő (később Alsó vendéglő) A fürdőhely felvirágzásában nagy szerepet játszott a fürdőt a Festeticsektől 35 évre (1905–1940) bérbe vevő Reischl család – ifj. Reischl Vencel, majd Imre és Richárd fiai – valamint a hévízi fürdőgyógyászat alapjait megteremtő zsidó fürdőorvosok, dr. Schulhof Vilmos és dr. Schulhof Ödön, illetve a keresztény dr. Moll Károly. Dr. Schulhof Vilmos fürdőorvos, reumatológus és balneológus 1906-tól tevékenykedett Hévízen. Itt hozta létre 1911-ben Európa második Zander-gyógyintézetét, ahol a fürdőkúra kiegészítéseként a gépekkel történő, mozgatásos gyógygimnasztikát alkalmazták. Schulhof fürdőorvos az első világháború előtt széles körű tudományos munkásságot fejtett ki a gyógyhely bel-és külföldi megismertetéséért. Számos hazai és német szaklapban jelentek meg írásai, az Országos Balneológiai Egyesület évenként kiadott fürdőkalauzainak egyik szerkesztője volt, amelyben ő írta a Hévízfürdőről szóló fejezetet. Dr. Schulhof Vilmos rakta le kutatásaival, tudományos és ismeretterjesztő munkásságával Hévízfürdő alapjait, tette külföldön is ismertté a gyógyhelyet. A Zander-intézet és medikomechanikai gépsora A hévízi zsidóság története a két világháború között Az 1920-as évek végére az imaház kicsinek bizonyult, valamint távol esett az „amerikai tempóban” fejlődő fürdőközségtől. Az izraelita templomot egy díszes ünnepség keretében 1933. július 2-án avatták, a szertartást dr. Büchler Sándor keszthelyi főrabbi vezette, melyen a világi hatóságok képviselői, számos neológ és ortodox rabbi, valamint a fürdővendégek vettek részt. Az építkezéshez a Festetics hercegség telekingatlannal, a Reischl Fürdőbérlő Társaság és Hévízszentandrás fürdőközség, valamint számos magánszemély pénzbeli adománnyal járultak hozzá. A keszthelyi hitközség fiókjaként létrejövő - később önállósodó - hévízi hitközség egyházi elnökévé dr. Büchler Sándor főrabbit választották, világi elnökévé pedig dr. Kertész Adolf budapesti ügyvédet, a templomépítés szervezőjét és a fürdőhely lelkes hívét. Az elöljáróság tagjai közé került dr. Schulhof Ödön fürdőorvos, a helyben lakó Singer Miksa, s többen a fürdőhely állandó törzslátogatói közül. A hévízi zsinagóga külső megjelenésében és belső berendezésében az ortodox hagyományokat követte azzal a céllal, hogy a fürdővendégek közül a vallásosabbak számára is lehetővé tegyék hitéletük gyakorlását. A zsinagóga 1933-ban épült a tó közelében A korabeli tudósítások szerint a zsinagóga a péntek esti és szombati istentiszteleteken zsúfolásig megtelt a gyógyulás mellett lelki táplálékot kereső izraelita vendégekkel, akik adományaikkal segítették a hitélet fenntartását. A nyaralók között jelentős volt az izraelita vallásúak aránya A fürdősétány épületeinek egyikében, a Kurszalonban (Gyógyterem) gyakran rendeztek hangversenyeket az izraelita templomalap javára, melyen felekezeti különbség nélkül vettek részt a fürdővendégek. A templomot dr. Büchler Sándor főrabbi avatta fel Dr. Schulhof Ödön (Vilmos féltestvére) a budapesti orvosi egyetem elvégzése után Berlinben dolgozott, ahonnan1923-ban hazatért, s Vilmos bátyja hévízi Zander-intézetében praktizált a fürdőszezon alatt. Munkássága már a két világháború közötti évtizedekben is úttörő jellegűnek számított. Az 1920-as években elsőként alkalmazott novocain infiltrációt a reumás, ízületi fájdalmak csillapítására. Hévíz első röntgenorvosaként országos viszonylatban is kiemelkedő ízületi és csontröntgen-felvételeket készített. A Bársony-Schulhof féle ún. „betekintő” röntgenfelvételi eljárás az egész világon alkalmazásra került. Dr. Schulhof Vilmos (jobbról) és dr. Schulhof Ödön (balról) fürdőorvosok A hévízszentandrási körjegyzőség zsidó lakosainak 1944. április 28-án készült összeírásakor Hévízszentandráson és a fürdőhelyen 4 háztartásban tizenöt zsidó lakost jegyeztek fel. A keszthelyi gettóban május 26-án készült névjegyzéken ugyanennyien szerepeltek, a Zalaegerszegre elszállítottak listáján a munkaszolgálatos behívások miatt már csak tizenhárman. A hévízi zsidók közül a Freller, Frisch, Simon és Singer családok tagjait, valamint dr. Schulhof Vilmost és Ungár Lászlót pusztították el Auschwitzban, többen (munkaszolgálatos férfiak) másutt hunytak el. Újrakezdés a háború után, a templom lebontása Az épségben fennmaradt zsinagógában a háború után Hévízre látogató zsidó fürdővendégek még egy ideig gyakorolták vallásukat. Dr. Kertész Adolf halála (1959) után azonban az 1960-as évek végére megszűnt a hitélet, s az elárvult, pusztulásnak induló épületet 1977 áprilisában lebontották, összefüggésben a tófürdő épületeinek 1977-1982 között megvalósuló rekonstrukciójával. A tóraszekrény-takarót 1955-ben Simon Imre adományozta A zsinagógát 1977-ben bontották le A zsinagóga helyén 2000. július 2-án Várnai Shorer Judith izraeli nagykövet jelenlétében avatták fel a holokauszt emlékművet („hévízi siratófalat”), amely a város áldozatvállalásával épült. A zsinagóga helyén felállított holokauszt emlékmű   Felhasznál források: SZARKA Lajos, Páratlan testvérpár. A Schulhof - testvérek szerepe Hévíz „világfürdővé” válásában. Hévíz: Hévíz Város Önkormányzata és Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház, 1999. első kiadás és 2002. második kiadás DR. SZARKA Lajos, A hévízi zsidóság története. Hévíz: Hévíz Város Önkormányzata, 2000.     Információk a belső tér tárgyi elemeihez A zsinagóga – vagy héberül bét hákneszet (gyülekezés háza) – a zsidó vallási és rituális élt központi helye, ahova a zsidó emberek összegyűlnek. A hévízi ortodox szertartású zsinagógát 1933. július 2-án avatták fel. A zsinagóga nyugati oldaláról a főbejárat és két mellékbejárat nyílott. A baloldali mellékbejáraton a nők léptek be, ahonnan lépcső vezetett fel az emeleti karzathoz. A nők el voltak különítve a férfiaktól. A főbejáratot és a jobboldali ajtót a férfiak használták, az utóbbi vezetett az előcsarnok azon helyiségébe, ahol a rituális kézmosásra szolgáló vízmedence állt, s a hívek ennek elvégzése után léphettek be a főbejárati előcsarnokba. Az előcsarnokban a zsinagóga avatásakor több nemeskőből (gránit, márvány) készült emléktáblát helyeztek el, kettőn az építéshez nagyobb adományt tevők neveit sorolták fel, egy az építés idejét és főbb adatait tüntette fel (1930-33 között épült a hg. Festetics Tasziló által adományozott telken, dr. Kertész Adolf és neje kezdeményezésére, Boros Artúr műszaki főtanácsos tervei alapján, Varga András építőmester vezetése és Berényi Béla ellenőrzése mellett). A negyedik táblán azok neve szerepelt, akik ágyadományokkal támogatták a hévízre érkező izraelita betegeket. Az ötödik - kisebb méretű – fehér márványtáblát az 1959-ben elhunyt zsinagógaalapító, dr. Kertész Adolf tiszteletére emelték. Az előcsarnokban függesztették ki a Hévízfürdői Izraelita Imaegyesület fakeretes táblácskáját. Ez az istentiszteletek rendjét mutatta, melyek pénteken délután 7 órakor, szombaton pedig délelőtt 9 órakor kezdődtek a fürdőszezon ideje alatt. A felsoroltak közül két nagyméretű emléktábla (adományozók, ill. ágyadományozók) és dr. Kertész Adolf táblája a 2000. július 2-án felavatott holokauszt emlékműre került. A zsinagóga belső terének közepén helyezkedett el ortodox szertartású templomoknál a korláttal elkerített bima, vagy tóraolvasó emelvény, ahonnan szombatonként és ünnepeken a Tórából a kijelölt szakaszt kelet felé (Jeruzsálem felé) fordulva felolvasták. A bimát általában menóra (hétkarú gyertyatartó) díszítette. A központi térben - a bima előtt és mögött - padokat helyeztek el, ahol a hívők foglaltak helyet és követték az imádkozást. A keleti oldalon – Jeruzsálem, az egykori Szentély felé nézően – állt a tórafülkében a tóraszekrény (vagy frigyszekrény), ahol a Mózes 5 könyvét tartalmazó Tóratekercset (vagy tekercseket) tárolták. A tóraszekrényt díszes – bársonyból, selyemből készült, hímzett héber feliratos, zsidó szimbólumokat feltüntető (Dávid-csillag, menóra, olajág) – tóraszekrény- takaróval fedték le, melyet a Tóra kivevésekor elhúztak. A hévízi templomnak Simon Imre és felesége adományozott 1955-ben új tóraszekrény-takarót, melynek felirata a holokausztban elpusztított mártírokra („atyáink emlékére”) utalt. A tórafülke közelében kiemelt helyen állt a rabbi (jobbról) és a kántor, vagy előimádkozó (balról) díszes ülőszéke. A keleti oldal közelében helyezték el a hitközség elöljáróinak ülőhelyét. A hévízi templomból fennmaradt magas támlájú padon dr. Kertész Adolf elnök, Boros Artúr és Brüll József elöljárók neveit zománcos táblácskák jelölték. A templomot északról és délről 3-3 nagyméretű ablak világította meg, a nyugati (bejárati) oldal keskenyebb ablakai pedig a nők számára kijelölt karzatot. A zsinagóga kisméretű – fehér köralakba foglalt, kék színű Dávid-csillagot ábrázoló – üveg díszablaka fennmaradt. A zsinagóga belső megvilágítását szolgálták a mennyezetről lelógó csillár és a falakon elhelyezett lámpák, bronz- illetve kovácsoltvas falikarral. Az utóbbiakból szintén megmaradt egy-egy falikar. A frigyszekrény előtt volt a mennyezetről lelógó örökmécses (nér tómid), amely a jeruzsálemi Szentély oltárán örökké égő tűzre emlékeztetett. A mécses lángjának ébren tartásáról általában egy külön egyesület (Nér Tómid, vagy Örökmécs Egyesület) gondoskodott.   [zsinagoga3d]  

title: Zsinagóga

description:

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: OKOSPARKOLÁS HÉVÍZ

lead:

tartalom: + 1 Parkolj, fizess egyszerűen, gyorsan a mobiloddal Töltsd le "Hévíz Okosparkolás" nevű applikációnkat, s pihenj gondtalanul.                  Az eddigi helyben történő fizetési rendszer mellett immáron mobilapplikáció segítségével is fizetheted parkolásod. Hogy segítsünk neked, pontokba szedtük a legfontosabb információkat, amiket a jelenlegi hévízi parkolási rendszerről tudnod kell. Hévíz város várakozási övezetek Zónák Közterületek I. Piros Nagyparkoló tér (zárt parkoló) Petőfi Sándor utca Ady Endre utcai parkoló Széchenyi István utca a Kölcsey Ferenc utcától az Ady Endre utcáig II. Sárga Honvéd utca Park utca József Attila utca (Honvéd utca - Rózsa köz közötti szakaszon külön szabályozás szerint *) Széchenyi István utcai 57 férőhelyes parkoló a víztoronynál (zárt parkoló) Zrínyi Miklós utca 1. szám alatti parkoló Kossuth Lajos utcának a Széchenyi István utca - Honvéd utca közötti szakasza: várakozási díj megfizetése nélkül tárcsa kihelyezésével, legfeljebb 30 percig lehet térítésmentesen várakozni. A tárcsán a parkolás megkezdésének idejét kell beállítani.    A várakozási díj mértéke Hévíz város kijelölt közterületein Zóna Díj (Ft / óra) I. Zóna (piros) 440 II. Zóna (sárga) 300 Díjfizetés nélküli várakozás esetén a pótdíj összege   I. Zóna (piros) Ft II. Zóna (sárga) Ft 15 napon belüli befizetés esetén 5.720 3.900 15 napon túli befizetés esetén 17.600 12.300 Az árak az ÁFÁ-t tartalmazzák. A kibocsátott fizetési felszólítás után 3.000 forint kezelési adminisztrációs költség kerül felszámolásra, mely magában foglalja az ügyviteli és a postai költségeket. ÁFÁ-t csak a várakozási díj tartalmaz. A Hévízi bérletek típusai, azok várakozási övezeti érvényessége és árai Bérlet megnevezése Bérlet érvényességi ideje Várakozási övezeti érvényessége Vásárlás feltétele Áraforint / év Lakossági Megvásárlástól következő év január 31-ig Honvéd utca Park utca József Attila utca (Honvéd utca - Rózsa köz közötti szakaszon külön szabályozás szerint *) Széchenyi István utcai 57 férőhelyes parkoló a víztoronynál (zárt parkoló) Zrínyi Miklós utca 1. szám alatti parkoló Kossuth Lajos utcának a Széchenyi István utca - Honvéd utca közötti szakasza Nagyparkoló téri zárt parkolóban naponta egy alkalommal 30 percet meg nem haladó ideig ingyenes várakozás Széchenyi István utca a Kölcsey Ferenc utcától az Ady Endre utcáig Hévízi lakóhelyet okmánnyal igazolni kell. 9.000 Dolgozói Megvásárlástól következő év január 31-ig Honvéd utca Park utca Széchenyi István utcai 57 férőhelyes parkoló a víztoronynál (zárt parkoló) Hévízen történő foglalkoztatottságot igazolni kell. 21.000 Intézményi Megvásárlástól következő év január 31-ig Honvéd utca Park utca Széchenyi István utcai 57 férőhelyes parkoló a víztoronynál (zárt parkoló) Az önkormányzat intézményével, gazdasági társaságával, köznevelési intézménnyel való foglalkoztatási jogviszonyt igazolni kell. 15.000 Városi éves Megvásárlástól következő év január 31-ig A város teljes területén (József Attila utcában a Honvéd utca - Rózsa köz közötti szakaszon külön szabályozás szerint *) nincs kötöttség 150.000 Nagyparkoló ¼ éves A megvásárlás időpontja szerinti naptári ¼ évben érvényes Nagyparkoló tér I. negyedévII. negyedévIII. negyedévIV. negyedév 25.00050.00050.00025.000 Nagyparkoló 3 napos   Nagyparkoló tér nincs kötöttség 9.600 Nagyparkoló 7 napos   Nagyparkoló tér nincs kötöttség 19.200 Utcai 3 napos (sárga)   Honvéd utca Park utca József Attila utca (Honvéd utca - Rózsa köz közötti szakaszon külön szabályozás szerint *) Széchenyi István utcai 57 férőhelyes parkoló a víztoronynál (zárt parkoló) Zrínyi Miklós utca 1. szám alatti parkoló, Kossuth Lajos utcának a Széchenyi István utca - Honvéd utca közötti szakasza nincs kötöttség 7.200 Utcai 7 napos (sárga)   Honvéd utca  Park utca  József Attila utca (Honvéd utca - Rózsa köz közötti szakaszon külön szabályozás szerint*)  Széchenyi István utcai 57 férőhelyes parkoló a víztoronynál (zárt parkoló)  Zrínyi Miklós utca 1. szám alatti parkoló,  Kossuth Lajos utcának a Széchenyi István utca - Honvéd utca közötti szakasza nincs kötöttség 14.400 * József Attila utcában a Honvéd utca és a Rózsa köz közötti szakasz (orvosi rendelő előtti szakasz 12 db parkoló hellyel): a fizető zónán belül e kijelölt várakozó helyeken várakozási díj megfizetése nélkül tárcsa kihelyezésével, legfeljebb az első órában lehet térítésmentesen várakozni. A tárcsán a parkolás megkezdésének idejét kell beállítani. E kijelölt várakozó helyeken egyetlen bérlet sem érvényes. Bérlet csak az 5,50 méternél nem hosszabb és 3500 kg tömeget meg nem haladó gépjárművek és három vagy négykerekű motorkerékpárok (személygépkocsik, vegyes használatú járművek és kisteherautók, lakóautók stb.) vonatkozásban vásárolható. A bérletek ára az ÁFA-t tartalmazza. Bérlet átírása másik járműre díjmentes.        Parkolási díjat minden nap 8.00 és 18.00 óra között kell fizetni Hévízen!     További információ parkolási zónákról és parkolási díjakról, valamint pótdíjfizetésekről: Parkolási Iroda Hévíz | HÉVÜZ KFT. (hevuzkft.hu)  

title:

description:

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: CROSSDEST

lead:

tartalom: + 1 Közös kihívások Szlovéniában jelenleg az összes vendégéjszaka 90%-a a Global Sustainable Tourism Council (GSTC) által akkreditált Green Destinations (GD) rendszerében minősített desztinációkban jelentkezik, s egyre több fenntartható minősítésű attrakció, illetve turisztikai szolgáltató is elérhető a Slovenia Green programon belül. Mára a fenntarthatóság országosan meghatározza a turizmus minden szereplőjének a gondolkodását, beleértve az ide látogató vendégekét is. Magyarországon a fenntartható turizmusfejlesztés ezzel szemben még gyerekcipőben jár. A nemzetközi nyomás azonban egyre jobban jelentkezik, mivel a GSTC által elismert fenntarthatósági minősítés hiánya miatt csökken a térség versenyképessége, amelynek a leküzdése nehéz feladat, hiszen egyszerre kell a lakossági szemléletformálással, a fenntartható rendszerek kidolgozásával, az egyes szolgáltatók fenntarthatóságának a javításával és a desztinációs brand átalakításával is foglalkozni. Mára a világ utazóinak több mint kétharmada keresi a fenntartható úticélokat. A szlovén-magyar határmenti régió azonban csak akkor tud egységes, fenntartható desztinációként ennek a feltételnek megfelelni, ha a magyarországi desztinációk is eljutnak a GSTC fenntartható minősítésig, illetve mivel fenntartható desztináció nincs fenntartható szolgáltatók nélkül, minél több attrakció és turisztikai szolgáltatás is megszerzi a fenntartható turisztikai minősítést, párhuzamosan pedig kialakításra kerül egy határmenti turisztikai hálózat, amelynek tagjai egymást ajánlva alakítanak ki közös turisztikai termékeket az egységes fenntarthatósági brand ernyője alatt. A projektben a nemzetközi jó példákat hasznosítva, uniós standardok alapján jön létre egy szlovén-magyar határmenti "zöld" desztináció   A projekt teljes költségvetése: 936 312,00 EuroERDF támogatás összege: 585 685,20 Euro Partnerek: Hévízi Turisztikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Pannon Korlátolt Felelősségű Európai Területi Társulás Murska Sobota Fejlesztési Központ Lendvai Turisztikai és Fejlesztési Intézet Goodplace a fenntartható turizmus intézete Sárvár Tourist & TDM Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Innotime Hungary Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság                   Átfogó célok és megoldások A jelen projekthez kapcsolódó négy település külön-külön is ismert nemzetközileg, önálló, bár a COVID után folyamatosan változó célközönséggel. Ahhoz azonban, hogy a térségből egy egységes, határon átnyúló desztináció legyen, ahol a projektpartnerek együttműködésének köszönhetően hosszabb tartózkodással visszatérő vendégkör alakul ki, a következő problémákat szükséges kezelni: a fenntarthatóság és hozzáférhetőség, mint két alapérték terén jelentős felkészültségi különbségek egy olyan átfogó minőségmenedzsment program hiánya, amely révén a kiemelt célcsoportok egységes, a nemzetközi standarokat figyelembe vevő szolgáltatásokat kaphatnak (pl. családosok, háziállattal érkezők, kerékpárosok, seniorok) mivel mindezek hiányoznak, nincs egy olyan egységes és teljes tájékoztatási rendszer, amely naprakész és személyre szabott információkat nyújtana a határ két oldalán lévő térség turisztikai kínálatáról, beleértve a helyi termékeket is mivel a turisztikai szereplők nem ismerik egymást és a helyi termelőket, az egyes települések kínálatában nem jelenik meg a térség többi szereplője, illetve nem tudnak szélesebb körben építeni a körforgásos gazdaság előnyeire. A projekt főbb kimenetelei A program keretében Muraszombat jó gyakorlatára építve a többiek is megszerzik a Green Destinations (GD) minősítését, miközben Muraszombat számára a min. ezüst fokozat elérése a cél. Mind a négy helyszínen megvalósul egy-egy pilot program, amelynek a célja a regeneratív turizmus erősítése. A kidolgozott programok egymás számára átvehetőek lesznek.   A projekt eredményeképpen min. 20 attrakció és min. 40 szolgáltató felkészítése is megtörténik a GD Good Travel Seal minősítésésének megszerzésére. Elkészül egy, a körfogásos gazdaságot támogató pilot program, amelyet mind a négy települési partner használni tud. Elkészül egy, a nemzetközi standardoknak megfelelő, a fenntarthatóságot szem előtt tartó egységes minőségmenedzsment és monitoring rendszer. Módszertan, határon átnyúló jelleg A GD standardjaira építve minden partner egységes módszertan alapján fog dolgozni. Az Innotime dolgozza ki azt a digitális platformot, amelynek a segítségével minden partner folyamatosan monitorozni tudja az eredményeit, illetve a saját desztinációjának és a turisztikai szolgáltatásoknak a fenntarthatósági indexét. Elkészül egy minden, a régióban lévő turisztikai szolgáltató számára elérhető, a fenntartható turizmus kritériumait és a határmenti térség értékeit bemutató e-learning tananyag. A szolgáltatói felkészítési program segítségével egységes mentorprogram keretében készülhetnek fel a térség turisztikai szolgáltatói a nemzetközi minősítésre, a körforgásos gazdaságot segítő pilot program keretében pedig a helyi termelők is bevonásra kerülnek a határ mindkét oldalán. A projekt végén a települések egységes horizontális minőségi szolgáltatásokat lesznek képes nyújtani, az attrakciók és a turisztikai szolgáltatók pedig egymás szolgáltatásainak ismeretében lesznek képesek határon átnyúló új termékek fejlesztésére. Újszerű elemek Jelenleg nincs Európában olyan monitoring rendszer, amely egyszerre lenne képes mérni a turisztikai szolgáltatók, a desztinációk és a vendégek fenntarthatósági és hozzáférhetőségi indexét és a körforgásos gazdálkodás eredményeit. Az egységes monitoring rendszer erre ad majd választ.   A pályázat az Európai Unió társfinanszírozásával, és a Magyar Kormány támogatásával valósul meg.   Pályázattal kapcsolatos nyilvános dokumentumok Ajánlattételi felhívás_helyi termék program Ajánlattételi felhívás GD minősítéssel kapcsolatban Helyi termék program - tartalmak

title:

description:

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék: