Szakíts ki néhány napot rohanó életedből és hagyd magad ellazulni, hiszen szeretnél 10-20 év múlva is jó formában lenni. Mindegy, hogy csak néha sportolsz, vagy versenyszerűen, az izmaid nem terhelhetők a végtelenségig és neked is kell egy kis pihenés.Próbáld ki a függeszkedést és az úszást a Hévízi-tó meleg vizében, hiszen bizonyítottan jót tesz az ízületeknek, a felszálló pára és friss levegő pedig tisztítja a légutakat. Hagyd hogy szakértő kezek masszírozzák ki letapadt izmaid, és méregtelenítsd a szervezeted egy szaunában, gőzkabinban vagy egy kímélő diétával.

Maradj fitt és egészséges még hosszú évekig, adj magadnak félévente néhány napot, hogy feltöltődj gyógykezelések és pirulák nélkül, csupán csak a természet és a minőségi pihenés erejével.

Hogyan lehet Hévízen feltöltődni?

Akik rekreációs céllal érkeznek Hévízre, általában 3-5 napot maradnak. Olyan szolgáltatásokat vesznek igénybe, melyek kellő mértékű felfrissüléssel járnak de közben marad idejük aktívan kikapcsolódni, a családjukkal, barátaikkal felfedezni a környéket. 

Leggyakrabban az alábbi szolgáltatásokat veszik igénybe:

• Kinesio Mozgásanalizáló Labor
• gyógy- és wellness masszázsok
• szauna, krioszauna, gőzkabin
• denevér pad
• egyéni torna, aquafitness
• sószoba
• oxigénkezelés
• pakolások

Így töltheted el aktívan szabadidődet:

• futókörök a Hévízi Véderdőben és futókörök a Keszthelyi-hegységben
• kerékpáros útvonalak a Kis-Balaton és a Balaton irányába
• kül- és beltéri kalandparkok, több nehézségi fokozattal, mászófalakkal, erőnléti feladatokkal
• túraútvonalak és tanösvények kilátókkal és romvárakkal
• vízi sportok és kenuzás több helyszínen
• hőlégballonozás az ország legnagyobb ballonjával
• kúszós-mászós barlang túrák
• paintball, gokart, bowling, sportlövészet a bevállalósaknak

Mi a konkrét teendő?

Amennyiben a szolgáltatásokat egy gyógy- és wellness szállodában veszed igénybe, tájékozódj a lehetséges szolgáltatásokról, foglalj és pakolj. Amennyiben nem ilyen helyen szállsz meg, masszázsok és egyéb wellness szolgáltatások céljából felkeresheted a hoteleket külsős vendégként is, vagy foglalhatsz időpontokat a Festetics Fürdőházban.

Kíváncsi vagy milyen kezelések, szolgáltatások közül lehet válogatni Hévízen? Kattintsa a videótárra!

Húzódás, zúzódás vagy egyszerűen csak kimerültél egy verseny után? A regenerálódás Hévízen nem csak egy izomlazító krém ...

Legyen szó amatőr vagy versenysportról a sérüléseket és az izmok kimerültségét szinte senki nem tudja hosszabb távon elkerülni.

Intenzív felkészülési időszak vagy megterhelő versenyidőszakot követően, esetleg kisebb sérülések után szükséged lesz egy általános pihenési szakaszra, de hogy a túlterhelt és kimerült izmok, ízületek minél előbb visszanyernék fittségüket szakszerű segítségre is szükség lesz.

A regenerálódás érdekében általában 4-7 napot érdemes Hévízen tölteni. Nagyjából 1 hétbe már igény szerint beilleszthető egy rapig kúra, néhány medical wellness vagy akár 1-2 gyógykezelés is.

Hogyan lehet Hévízen regenerálódni?

Akik regenerálódási céllal érkeznek Hévízre, általában olyan szolgáltatásokat vesznek igénybe, melyek rövid idő alatt is gyors javulást eredményeznek.

Leggyakrabban az alábbi szolgáltatásokat és kezeléseket veszik igénybe:

• Kinesio Mozgásanalizáló Labor
• gyógy- és wellness masszázsok
• szauna, krioszauna, gőzkabin
• denevér pad
• egyéni torna
• oxigénkezelés
• gyógyiszap és egyéb (humino, kén, ritex, pcp stb.) ízületi pakolások
• spineliner kezelés vagy lökéshullám terápia
• ultrahang kezelés
• TENS
• kineziológiai tapasz / tape

Sérüléstől függően ízület kímélő aktív szabadidős programok:

• úszás gyógyvízben, nyílt vízen vagy sportuszodában
• futókörök a Hévízi Véderdőben és futó körök a Keszthelyi-hegységben
• kerékpáros útvonalak a Kis-Balaton és a Balaton irányába
• túra útvonalak és tanösvények kilátókkal és romvárakkal
• kenuzás, kajak és SUP a Balatonon és a Kis-Balatonon
• szabad téri jóga

Mi a konkrét teendő?

Amennyiben a kezeléseket egy gyógy- és wellness szállodában veszed igénybe, tájékozódj a lehetséges kezelésekről, foglalj és pakolj. Amennyiben nem gyógy- és wellnesshotelben szállsz meg, kezelések céljából felkeresheted a hoteleket külsős vendégként is, vagy jelentkezhetsz kezelésekre a Festetics Fürdőházban.

A sportolás néha komoly izom, ízület vagy csontsérülésekkel jár. Néha az aktív sportolási időszakban történik sérülés, néha az aktív sporttal töltött évek után alakulnak ki problémák. De nem kell együtt élni a fájdalommal...

Van az a pont, amikor a pihenés már nem segít. Egy friss vagy akár évekkel korábbi sportsérülés is okozhat olyan fájdalmat, amihez szakorvosra van szükség és kúra jellegű kezelésre. Bizonyos esetekben a sérülésből való teljes gyógyulás, van, hogy a hosszú távú fájdalomcsökkentés, a panaszok mérséklése a cél. Bármi legyen is a probléma, a hévízi kúrák személyre szabottak, így mindenki pont olyan kezeléseket vehet igénybe, ami a saját igényeinek legjobban megfelel.

Hogyan lehet Hévízen gyógyulni?

Akik rehabilitációs céllal érkeznek Hévízre, általában 7-21 napot maradnak. Olyan, elsősorban gyógyszolgáltatásokat vesznek igénybe orvosi kontroll mellett, melyek a konkrét sérülésből adódó panaszokat vagy okokat képesek megszüntetni, és hosszú távon fejtenek ki fájdalomcsillapító hatást.

Leggyakrabban az alábbi medical wellness és gyógykezeléseket veszik igénybe:

• Kinesio Mozgásanalizáló Labor
• gyógy- és wellness masszázsok
• szaunák, krioszauna
• denevér pad
• egyéni gyógytorna
• elektroterápiák
• fizikoterápiás kezelések
• oxigénkezelés
• gyógyiszap és egyéb ízületi pakolások
• súlyfürdő

Sérülés mértékétől függően, ízület kímélő, aktív szabadidős programok:

• úszás gyógyvízben, nyílt vízen vagy sportuszodában
• futókörök a Hévízi Véderdőben és futó körök a Keszthelyi-hegységben
• kerékpáros útvonalak a Kis-Balaton és a Balaton irányába
• túra útvonalak és tanösvények kilátókkal és romvárakkal
• kenuzás a Balaton és a Kis-Balatonon
• szabad téri jóga

Mi a konkrét teendő?

Amennyiben a kezeléseket egy gyógyszállodában veszed igénybe, tájékozódj a lehetséges szolgáltatásokról, foglalj és pakolj. Amennyiben nem ilyen helyen szállsz meg, masszázsok és egyéb wellness szolgáltatások céljából felkeresheted a hoteleket külsős vendégként is, vagy foglalhatsz időpontokat a Festetics Fürdőházban. Amennyiben a gyógyszolgáltatásokat "TB" támogatással szeretnéd igénybe venni, akkor a Hévízgyógyfürdő Szent András Reumakórházba kell beutalót kérned háziorvosodtól vagy sportorvosodtól. Ennek menetéről itt olvashatsz.

Bár a mozgásszervi panaszok hasonlók, a sportolók mégis más típusú ellátást igényelnek.

A sportolók számára a regenerálódási folyamat több mint fájdalomcsillapítás. Épp úgy része a megfelelő étrend, a test aktivizálása, a pszichés felfrissülés.

Ennek érdekében Hévízen a sportolóknak ajánlott csomagokban épp úgy megtalálhatók a gyógykezelések, mint az ellazító programok, az aktív szabadidős ajánlatok vagy épp az étrendbe jól illeszthető, széles menüválaszték. Sportolók esetében is természetes az egyénre szabottság, hiszen a kezeléseknek összhangban kell lenniük nem csak a probléma súlyosságával, hanem a sportoló életvitelével, edzéstervével, versenynaptárával is.

Az alábbi hotelek sportolókra szabott ajánlatokat is összeállítottak

Járóbeteg ellátás keretében, vagy kórházi fekvőbeteg ellátásban a Hévízgyógyfürdő Szent András Reumakórház nyújt gyógykezeléseket

A víz felhajtó ereje tehermentesíti az ízületeket, az ásványi anyagok csillapítják a fájdalmat, a függeszkedés segít korrigálni a gerinc torzulásait...

Nem véletlenül az úszás az egyik legajánlottabb sport. A meleg gyógyvízben való fürdőzés az ízületek legjobb természetes gyógymódja. A függeszkedés pedig a gerincoszlop leghatásosabb "gyógyszere". Egyetlen hely van a világon, ahol e 3 tényező egyesíthető.

A Hévízi-tóban való úszás és a függeszkedés, tehát a függőleges testhelyzetben végzett lebegés az, amire a világon csak Hévízen van lehetőség. Egyedül itt adott hozzá a megfelelő vízösszetétel, vízhőmérséklet, vízmélység és a kellő nagyságú vízfelület.

Az úszás természetesen azért, mert olyan mozgás, ami közben a gravitáció csak kis mértékben hat a testre és a víz felhajtóereje miatt a vízben való mozgás során úgy erősíthetjük izmainkat és ízületeinket, hogy azokat közben nem terheljük. Másrészt az úszás, a test teljes izomzatát képes megmozgatni, e mellett pedig a gerinc számára is hasznos, mert segít korrigálni a gerincoszlop torzulásait. A gyógyvíz e mellett gyulladás és fájdalomcsökkentő hatású, a meleg vízben fürdőzés pedig az egész szervezetre stresszoldóként hat. Ebből a szempontból egy komplex gyógyélményt nyújt a fürdőző számára. Nagy előnye, hogy bármikor végezhető, és bár vannak speciális esetek, amikor nem ajánlott, elmondható, hogy az emberek nagy többsége számára a legjobb és legtermészetesebb gyógymód.

Jegyárak

Érvényes 2025. július 2-től visszavonásig

Diák és senior kedvezmény csak diákigazolvány / személyazonosításra alkalmas fényképes igazolvány előzetes bemutatásával vehető igénybe.

Hasznos információk:

Napi jegyek: Felhasználható kizárólag a vásárlás napján. Egyszeri belépésre jogosít. Időtúllépés esetén pótdíj kerül felszámolásra. Kiegészítő jegy időtúllépés esetén nem váltható.

Bérletek: Kaució visszatérítés a lejáratot követő 5 napon belül lehetséges, kiegyenlítésére csak készpénzben van lehetőség a fürdési idő végéig. A bérletek napi 2 alkalommal jogosítanak belépésre. Az első távozást követően 15 peres türelmi idő után van lehetőség a második belépésre. Távozáskor a szekrényszám automatikusan törlődik. A szekrények tartalmáért ezután felelősséget nem vállalunk. Időtúllépés esetén pótdíj kerül felszámolásra.

Hévízi Tófürdő telefonszám: +36 30 959 1002

Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?

A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.

Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.

Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.

A táj formálása – a lösz öröksége

A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.

A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.

Termékenység és vízgazdálkodás

Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.

Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.

Mai párhuzamok – por a Szaharából

Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.

Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.

A klímaváltozás: nemcsak modern jelenség

A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót. 

Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.

Az éghajlatváltozás láncreakciója

Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.

Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.

Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.

A domborzat átalakulása

Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.

A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.

Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.

A lejtők alján: fiatal üledékek története

Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.

Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.

A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).

Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.

Az ősi Pannon-tó öröksége

Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!

Egy évmilliókon át hullámzó beltenger

A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.

A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.

Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.

A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra

A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.

Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.

Mély vizek és változatos partok

Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre. 

A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.

A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”

Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.

Mit hagyott maga után?

Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.

A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.

E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.

Az utolsó tavak és a búcsú

Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről. 

Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.

Képzeld el, hogy ahol ma a Keszthelyi-hegység dolomitos bércei emelkednek, ott egykor trópusi tenger hullámzott. A táj, amit öröknek hiszünk, valójában csak vendég a földtörténet színpadán. Hogyan lesz a trópusok sekély vízéből magyar hegyvidék? Miért repedezik a dolomit? És hogyan hat ez ma a helyi gazdálkodásra? Utazz vissza évmilliókat – egy különleges, kőzetekbe írt történetbe.

A felszín: csak látszólag állandó

Hegység, síkság, sziget, tenger, folyó, tó: csupa olyan fogalom, melyek egy emberi élethez képest tűnnek állandónak, de a Föld szemszögéből némelyikük csupán pillanatokra felvillanó képek.

A bolygónkat felépítő kőzetek folyamatosan mozgásban vannak.

A megfőtt tojáson lévő összetört héjdarabokhoz hasonlatosan a földfelszín egészét kitöltő kőzetlemezek soha véget nem érő utazásban vannak az alattuk lévő képlékeny anyag segítségével.

Bizonyos részeik egymásra, egymás alá torlódnak vagy üledékek felgyűrődésével hatalmas hegyláncokat hoznak létre, de a kőzettömegek lesüllyedésével árkok, akár tavak, sőt tengerek medencei is kialakulhatnak.

Így fordulhat elő az, hogy a felszínből kiemelkedő Keszthelyi-hegység fő kőzetanyagát jelentő dolomit és mészkő egy olyan – innen több ezer kilométerre fekvő – egykori trópusi tenger sekély vizeiben ülepedett le, mely már több tízmillió éve nem is létezik.

Olyan látvány fogadná a képzeletben arra utazót, mint amilyen ma a Bahamák paradicsomi állapotokat idéző térségében tárul elénk.

Északon vulkán, délen trópusi tenger emléke

Míg a Keszthelyi-hegység északi tömbjét a fiatal (mindössze néhány millió éves) vulkanikus kőzetek határozzák meg, addig délen (így Rezi, Cserszegtomaj közelében is) javarészt jóval idősebb, a fentebb említett trópusi tengerekben keletkezett dolomitot találunk.

Az Alpokban is nagy területen előforduló ún. Fődolomit képződményei mellett foltszerűen találjuk meg a több mint 200 millió éve képződött Rezi Dolomitot.

A Keszthelyi-fennsíkot észak–déli irányú völgyhálózat és mikrotektonikus törésvonalak szabdalják. A sekély termőréteg és a változatos domborzat miatt a terület több mint 70%-ban erdősült.

A karsztos felszín egész évben vízhiányos, sajátos ökológiai jellemzőkkel.

A fennsíkot hegyközi medencék tagolják, és mélytörések határolják (pl. Hévízi- és Edericsi-törés). A szerkezeti vonalak miatt szeizmikusan érzékeny terület.

A mai tájhasználat természeti alapja

A repedezett, aprózódásra amúgy is hajlamos dolomit kőzetanyagának lejtőtörmelékén kialakult talajok jelentik az itteni tájhasználat egyik természeti alapját.

Termelőink közül néhányan a Keszthelyi-fennsík nyugati peremén gazdálkodnak, amely tevékenységet itt alapvetően meghatározza a 350–440 m magas sasbércekből – vetődések által határolt, kiemelkedő rögökből – álló fennsík közelsége.