Kereső

Kizárt szavak

  • a
  • az
  • egy
  • volt
  • van
  • lesz
  • hogyan
  • miért
  • mit
  • kit
  • jó
  • rossz

Tiltott szavak

  • cialis
  • viagra
  • php
  • sql
  • html
  • https
  • http
  • chr
  • script
  • sex
  • porn
  • sexmassage
  • szex
  • pornó

Alternatív kifejezések

  • nyitvatartás=nyitva tartás
  • diszpécser nyitva tartás=nyitva tartás
  • diszpécserek nyitva tartás=nyitva tartás
  • diszpécserek nyitvatartás=nyitva tartás
  • diszpécser nyitvatartás=nyitva tartás
  • fedett fürdő nyitvatartás hévíz=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett fürdő nyitvatartása=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett gyógyfürdő nyitvatartás=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett gyógyfürdő nyitvatartás hévíz=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett gyógyfürdő nyitvatartása=fedett fürdő nyitva tartás
  • fürdő nyitvatartás=fürdő nyitva tartás
  • hévizi fedett gyógyfürdő nyitvatartása=fedett fürdő nyitva tartás
  • informacio nyitva=fürdő nyitva tartás
  • nyitvatartás a fürdőben=fürdő nyitva tartás
  • nyitvatartás a tófürdőben=fürdő nyitva tartás
  • postás üdülő=aquamarin hotel

1. Tüskevár kert

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:27

A bogyós gyümölcsök termesztése és feldolgozása ritkaságszámba megy, ezért kuriózumnak számít. A Tüskevár Kertben azonban csipkebogyót és húsos somot is kóstolhatsz.

Találati relevancia adatok

megtalálta: lead (3) szöveg (1) description (4)  | összesen: 8 pont
Tárolt adatok:
cím: Tüskevár kert
lead: + 3 A bogyós gyümölcsök termesztése és feldolgozása ritkaságszámba megy, ezért kuriózumnak számít. A Tüskevár Kertben azonban csipkebogyót és húsos somot is kóstolhatsz.
tartalom: + 1 Bogyós gyümölcsök üvegbe zárva A Balaton és a Kis-Balaton között, Sármellék határában egy gyümölcsös bújik meg, ahol többek között a fekete berkenye, a csipkebogyó és a húsos som otthonra leltek. A Tüskevár Kertben minden gyümölcsöt saját kézzel szüretelnek, és vegyszer, valamint mesterséges adalék nélkül dolgoznak fel. Ha nem ettél még csipkebogyó és húsos som lekvárt, akkor eljött az idő! “A természetközeli életet és a jó levegőt szeretem a legjobban benne.” Tihanyi Gergely eredetileg informatikusként végzett, de már fiatalon világossá vált számára, hogy nem a monitor mögött, hanem a természetben szeretne élni és dolgozni. A család földjei, a nagyszülők szőlőültetvénye és a gyerekkori kertészkedés élménye mind hozzájárultak ahhoz, hogy több mint 10 évvel ezelőtt elindítsa saját gyümölcsösét. Az első fekete berkenye ültetvényt még hobbiként telepítette, de mára édesapjával közösen közel 2 hektáron gazdálkodnak, és ez lett főállású hivatása. Kuriózumok a Kárpát-medencéből A Tüskevár Kert fő profilja a bogyós gyümölcsök vegyszermentes termesztése és feldolgozása, ami igazi kuriózum, mert a Kárpát-medence elfeledett vagy alulértékelt gyümölcsfajtáira épül. Gergő ugyanis tudatosan választotta ki azokat a növényeket, amelyek ellenállóak és egészségtámogató hatásuk van. Hogy miért? Mert „nemcsak eladásra csináljuk – mi is ezt fogyasztjuk, a saját családunknak, barátainknak is ebből adunk.” A kertben csipkebogyót, húsos somot, fekete berkenyét, szedret, kékszőlőt, és fekete ribizlit termesztenek. A Tüskevár Kert különlegessége nemcsak a növényfajtákban rejlik, hanem a feldolgozás szemléletében is. Amellett hogy a kertet kézzel művelik, a gyümölcsöket kézzel szüretelik és frissen dolgozzák fel: préselve 100%-os gyümölcsleveket, főzve cukormentes vagy enyhén édesített lekvárokat készítenek belőlük, miközben minden fázist kíméletes technológiával végeznek. Gergőék arra is találtak megoldást, hogy mi legyen a maradék gyümölcshéjjal: aszalvány, őrlemény vagy teakeverék lesz belőle. A termékek nemcsak adalékanyag-, de jellemzően cukormentesek is, és mindig az adott gyümölcs sajátosságaihoz igazodik a feldolgozási mód. A húsos som és csipkebogyó például sűrű húsa miatt kiváló lekvár alapanyag, így nem igényel extra sűrítést. Íze mindkét gyümölcsnek inkább fanyar, amit kérhetsz cukormentes vagy cukorral készített változatban is. A családi receptek mellett folyamatosan kísérleteznek új ízekkel és technológiákkal, miközben megőrzik a kézműves feldolgozás alapelveit.   Termékismertető Csipkebogyó- és húsos som lekvár A Tüskevár Kert két ikonikus lekvárja a csipkebogyó és a húsos som, amelyek nemcsak különleges, karakteres ízvilágukkal, hanem rendkívüli beltartalmi értékükkel is kiemelkednek a megszokott gyümölcslekvárok közül. Ezek nem nemesített, édes fajták – hanem a természet ajándékai, amelyekhez a gondos kézi szedésen túl rengeteg türelem és szakértelem szükséges. A csipkebogyólekvár alapanyagát teljes érettségben szüretelik, majd hőkezelés és passzírozás következik – így a magot is eltávolítják, csak a sűrű, selymes gyümölcshús marad. A végeredmény egy sötét narancsszínű, fanyar-édes lekvár, amely természetesen gazdag C-vitaminban és antioxidánsokban. Zselésítő vagy pektin hozzáadása nélkül is tökéletes állagú, mert a csipkebogyó saját szilárdanyagtartalma elvégzi a dolgát. A húsos som lekvár ritkaság: kevés gazdaság dolgozik ezzel a vadgyümölccsel, amely csak évekkel az ültetés után fordul termőre. Íze összetéveszthetetlen: savanykás, enyhén szilvás aromákkal, amelyhez alacsony cukortartalom társul. A lekvárt kis mennyiségben készítik, kizárólag saját termesztésből, adalékanyagok és tartósítószer nélkül.   A termékeket megvásárolhatod: Hévízi Termelői Piac Liliomkert Piac, Káptalantóti További információ és elérhetőség: Facebook Telefonszám

Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?

A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.

Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.

Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.

A táj formálása – a lösz öröksége

A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.

A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.

Termékenység és vízgazdálkodás

Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.

Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.

Mai párhuzamok – por a Szaharából

Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.



title: Tüskevár kert
description: + 4 A bogyós gyümölcsök termesztése és feldolgozása ritkaságszámba megy, ezért kuriózumnak számít. A Tüskevár Kertben azonban csipkebogyót és húsos somot is kóstolhatsz.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

2. Hidroterápia

Utolsó módósítás: 2019. július. 11. 09:48

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Hidroterápia
lead:
tartalom: + 1 Vízzel történő kezelés Mely során a víz fizikai tulajdonságait használják fel. A terápia hatását nagymértékben fokozza, a gyógyvízzel történő kezelés. Többnyire a mozgásszervi betegségekben szenvedők gyógyulását fokozza. Testhelyzettől függően több pozitív élettani hatása van az indifferens hőfokú vízbe merülésnek, mint a vér "hígulása", csökkenő tüdő légzés-kapacitás, lazuló törzsizomzat, a felhajtó erő miatt csökkent testsúllyal könnyebb a mozgás, ellenállása izomerősítőként is hat.
A víz hidrosztatikai nyomása is jelentős szerepet játszik a hidroterápiás módszereknél: hatással van a vénákra, bőrerekre, csökkenti a mellkas és hasüreg térfogatát, befolyásolja a légzés mechanikáját, fokozza a veseműködést, csökkenti a gyulladásos ízületek körfogatát. A víz hőfoka - hideg, vagy meleg - további egymással ellentétes változásokat eredményez. A meleg fürdőben értágulat jön létre, csökken a vérnyomás és gyorsul a szívműködés. A hideg vizes fürdőkben az erek összehúzódnak, melynek hatására a vérnyomás emelkedik, a szívritmus csökken, a szívkoszorúér összeszűkül. Kezeléstípusok Hidroterápiás, tehát vízzel történő kezelések közé soroljuk a Hévízi Tradicionális Kúra alapelemeinél felsorolt iszap és súlyfürdő kezelésen kívül az alábbi módszereket: Szénsavfürdő A termálvízből szénsav hozzáadásával állítják elő, fokozza a gyógyvíz hatását. Eredményes a szívbetegek, magas vérnyomásban szenvedők és keringési zavarokkal küszködők kezelésében. Javítja a keringés és a szívizom oxigénellátását, a vérnyomást. Ha valamilyen ok miatt kézi masszázs nem alkalmazható a betegen, akkor a szénsavfürdő használata javasolt.  Javallatai: artériás- és vénás keringési panaszok magas vérnyomás, bőr mikrocirkulációs zavarai vegetatív idegrendszeri elváltozások osteoporosis, krónikus mozgásszervi elváltozások infarktus utáni rehabilitáció koszorúér szűkület, szívműtétek utókezelése Elektromos kádfürdő Más néven galvánfürdő vagy hydrogalván. A kezelés során a termálvízzel feltöltött kádba egyenáramot vezetnek. Kétrekeszes és négy rekeszes változata ismert. Főként a végtagokra van jó hatással, idegfájdalmak, kopásos elváltozásos panaszoknál alkalmazzák sikeresen. Keringésjavító és fájdalomcsillapító hatása is van.  Javallatai: fájdalomcsillapítás több ízületet, testtájékot érintő fájdalom esetén: rheumatoid arthritis, lágyrész-rheumatizmus ideggyulladás végtag ízületek gyulladásos és degeneratív betegségei Sudeck-atrophia (végtagsérülések utáni keringési zavar, helyi csontritkulással) érszűkületek Váltófürdő A hideg és meleg víz közti hőmérséklet különbséget használja terápiás céllal. A felváltva adagolt víz, elősegíti a végtagok jobb keringést. Víz alatti masszázs  A kezelés alatt testünk erős vízsugár masszírozásának van kitéve, ami a kezdeti időszakban fájdalmat is okozhat. A tangentor kezelés során a vendég egy fizikoterápiás kádba fekszik bele. Az asszisztens kezeli a vízsugár erősségét és irányítja rá a vendégre egy vastag csövön keresztül. A víz rezgése áthatja a kötőszöveteket, így segíti a bőr megújulását, és rugalmasságát. Hydroxeur-kádfürdő A hydroxeur kezelést – vagyis a pezsgőfürdőt - akkor alkalmazzák, amikor valami miatt a manuális masszírozás nem alkalmazható, vagy attól eltérő hatást szeretnének elérni. A speciális kádban a mesterségesen keletkező levegőbuborékok turbulens víz áramlást okoznak, ami a teljes test felületet masszírozza. A víz áramlása kellemes érzést nyújt, emellett vérkeringést fokozó és a bőrön keresztül stimuláló hatása van. A tangentorhoz képest gyengébb, enyhén masszírozó ereje van. A hydroxeur-kádfürdő használatának kontraindikációja nincs, ezért szakorvos felügyelete nélkül is használható. Időtartama általában 10 - 20 perc.
title: Hidroterápia Hévízen
description: Szénsavfürdő, Elektromos kádfürdő, Váltófürdő, Víz alatti masszázs, Hydroxeur-kádfürdő
címkék: ;Hidroterápia;Gyógyvíz;Gyógyuljon meg;Gyógytó;Gyógykúra;Hévízi Tradicionális Kúra;
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

3. Zalai specialitások, receptek

Utolsó módósítás: 2019. július. 11. 10:58

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Zalai specialitások, receptek
lead:
tartalom: + 1 Zalai ízek A Zala megyei specialitások nagy múltra tekintenek vissza. Aki zamatos ételeinket és híres borainkat megkóstolja, maradandó gasztronómiai élménnyel gazdagodik. A Keszthelyi-hegység déli lankáin régi tradíciója van a szőlőművelésnek, a környéken már a rómaiak is foglalkoztak borkészítéssel. A helyiek szakértelmének köszönhetően ma is sok itteni szőlőfajta és bor nemzetközileg is ismert és elismert, leghíresebb a Cserszegi Fűszeres. A települések életében ma is üde színfolt a szüret, valamint a hozzá kapcsolódó mulatságok, felvonulások, programok. Vendéglátóink bőséggel kínálják itt különleges zalai ételeinket és nagyszerű borainkat. Kíváncsi a zalai ízekre? Térjen be éttermeink bármelyikébe, hiszen a nemzetközi ételek mellett tájjellegű ételkínálattal is várják. Otthon is szívesen megfőzne családjának néhány tipikus zalai ételt? Ne habozzon! Alábbi receptjeink segítségével könnyen elkészítheti a finom fogásokat!

Hozzávalók 4 személyre: 600 g sertés szűz, 20 g zsír, 200 g burgonya, 80 g liszt, 2 db tojás, só, bors
Elkészítés: A sertés szűzből 4-6 db szeletkét vágunk adagonként, kiveregetjük, sózzuk, borsozzuk. Tojásból, lisztből palacsintasűrűségű masszát keverünk, hozzáadva a reszelt nyers burgonyát. Az előkészített szeletkéket lisztezzük, a burgonyával dúsított masszába mártjuk, bő forró zsírban pirosra sütjük. Vegyes körettel, salátadíszítéssel tálaljuk.

Hozzávalók: 1 kg krumpli lereszelve (sajtreszelő), 1 kefir, 15 dkg liszt, só, 1 közepes hagyma, 2 gerezd fokhagyma, olaj
Elkészítés: A nyers krumplit lereszeljük, majd hozzákeverjük a kefirt, lisztet, tojást, sózzuk, belereszeljük a hagymákat. Palacsintasütőbe kevés olajba egy merőkanállal teszünk, elterítjük, pirosra sütjük. Tejföllel, reszelt sajttal tálaljuk. A prósza dúsítható a tésztájába kevert reszelt sajttal, vagy apróra vágott sonkával is. Lehet tepsiben is sütni, de úgy nem tud annyira megpirulni.

Hozzávalók: 1,5 kg burgonya, 50 dkg liszt, só, 10 dkg vöröshagyma, 15 dkg zsír
Elkészítés: A burgonyát megtisztítjuk, karikára vágjuk, és annyi vízzel feltesszük főni, hogy éppen ellepje. Ha megfőtt összetörjük és a liszt hozzáadásával jól kidolgozzuk.készített sűrű, burgonyás masszából zsíros kanállal nagy galuskát szaggatunk. Vöröshagymás zsírral meglocsoljuk, kissé lepirítjuk és tejföllel tálaljuk.

Hozzávalók: 2 kg liszt, 6 dkg élesztő, 20 dkg zsír, 6 tojás, 8-10 ek. cukor, 1,3 l tej, pici só. Töltelék: 30 dkg mák, 25 dkg cukor, 30 dkg dió, 20 dkg cukor, 1 marék aszalt szilva.
Elkészítés: A lisztet meglangyosítjuk, nagyobb tálba vagy famelencébe* tesszük. Az élesztőt 3 dl langyos, cukros tejben elkeverjük, kovászt készítünk. Meleg ruhával letakarjuk, megkelesztjük. A cukrot 5 tojással, sóval elkeverjük, a langyos tejet hozzáöntjük, a megkelt kovászhoz adjuk. Összekeverjük a liszttel, megdagasztjuk. Ha már kezd simulni, a meglangyosított zsírt az edény oldalához öntjük, a tészta közé dolgozzuk, míg sima, szinte selymes lesz és az edénytől, kezünktől elválik. Igazítsuk cipóformára, szórjuk be liszttel, meleg ruhával takarjuk le, meleg helyen 1,5 órán át, kelesszük. Lisztezett deszkára öntjük. 4 darabra vágjuk, gyengén átgyúrjuk, cipókat formálunk, letakarva 25 percig pihentetjük.3 cipót egyenként ujjnyi vastagra kinyújtjuk. Nem túl vastagon megtöltünk egyet cukros dióval, a másikat mákkal, a harmadikat a szilvával. Ugyanúgy felcsavarjuk, mint egyéb kalácsot, csak egy kicsit hosszabbra. A 3 rudat összefonjuk. A befejezést úgy rendezzük, hogy a 2 szélső rúd hosszabb legyen. Gyengén zsírozott és lisztezett tepsibe (40x30 cm) tesszük. A 4. cipóból kis tojásnyi darabokat leszakítunk, vékonyra sodorjuk. Ezekkel a kis tésztalapokkal alakítjuk ki a baba fejét és ruháját. A szemet kávé- vagy babszemekből rakjuk ki. Felvert tojással megkenjük, meleg helyen 1 órát kelesztjük. Ismét megkenjük tojással. Bemelegített, de nem forró sütőbe tesszük.Ha a teteje erősen barnul, tegyünk rá vízben áztatott zsírpapírt. 1 órán át, sütjük, de félidőben a tüzet csökkentsük.

Hozzávalók: 60 dkg liszt, 2 kk. só, tojásnyi zsír,1 hagyma, 1 tojás, fél marék száraz túró,1 bögre tejföl.
Elkészítés: a lisztből, tojásból kevés vízzel kemény tésztát gyúrunk. 2 cipóvá formáljuk. Hagyjuk pihenni, majd fél kisujjnyi vastagra kinyújtjuk. Ezt dió nagyságúra elcsipkedjük. Sós vízben kifőzzük. Egy lábast fagyos zsírral kikenünk, a lecsepeg tetett tésztát beletesszük. Forró zsírral megöntözzük. A túrót kissé megsózzuk, a tésztára morzsoljuk. Tejföllel megöntözzük és tálaljuk. Túró és tejföl nélkül is készülhet, ekkor pirított hagymával szórjuk meg.

Hozzávalók: 1 laza káposzta, 5 nagyobb burgonya, 1 zöldpaprika, 1 kk. majoránna, 2 ek. zsír, 2 ek. liszt, 2 gerezd fokhagyma, 1 tk. őrölt piros paprika, csipetnyi kömény, só.
Elkészítés: a káposztát darabokra tépjük (nem szeljük), annyi sós vízben tesszük fel főni, hogy ellepje. Beletesszük a zöldpaprikát (lehet kicsit csípős is), a majoránnát, köményt. Ha félig megfőtt, a kockára vágott burgonyát hozzátesszük, puhára főzzük. A lisztet zsírban zsemleszínűre pirítjuk, hozzátesszük a zúzott fokhagymát. Beletesszük a darált paprikát, felengedjük vízzel, simára keverjük, és a forrásban lévő levesbe öntjük. Még legalább 10 percig forraljuk, ízlés szerint sózzuk. A levesben a fokhagyma és majoránna íze érvényesüljön

Hozzávalók: fél kg rétesliszt, fél kg finomliszt, kb. 3 dl langyos víz, két csipet só A töltelékhez: 2 kg reszelt tök, 25 dkg darált mák, 1 dl tejföl, 15 dkg cukor
Kenegetni: étolaj, 3 dl tejföl, 1 tojás
Elkészítés: gyúrjunk közepesen lágy tésztát, annyi vízzel, amennyit felvesz a liszt. 3 kisebb gombócra osztva, olajjal bekenve, edénnyel letakarva pihentessük meleg helyen 45 percet. Eközben a reszelt tököt pároljuk puhára saját levében, és főzzük bele a mákot, cukrot. Kevés tejföllel lágyíthatjuk a tölteléket, de ne legyen túl folyékony. Hagyjuk kihűlni a tölteléket. A tészta nyújtásához készítsünk elő egy asztalt. Terítsük le tiszta terítővel, és lisztezzük be az egészet. A tésztát tegyük a közepére, és óvatosan, kézfejünkkel nyújtva, hogy ne szakadjon, nyújtsuk ki egészen annyira, hogy pereme lelógjon az asztal széléről. Ezután locsoljuk meg olajjal. A tölteléket szórjuk rá, de kézzel, alaposan eloszlatva, és csak a tészta 2/3-ára kerüljön! A tészta üresen maradt része lesz a rétes külseje, ennek több rétegűnek kell lennie, hogy ne szakadjon ki a tölteléktől. A terítőt emelve tekerjük fel a tésztát, a töltelékes részénél kezdve. Ha feltekertük, tányér élével vágjuk akkora darabokra, hogy beférjen a tepsibe. A végeket alaposan dolgozzuk össze, nehogy kifolyjon a töltelék! Ha a tepsiben már egymás mellé fektettük a réteseket, kenjük meg alaposan tejföllel és olajjal kikevert tojással. előmelegített sütőben süssük aranyszínűre, sütés közben is kenegessük.

Hozzávalók: 50dkg káposzta, 15 dkg tarkabab, 10 dkg zsír, liszt, csemegepaprika, vöröshagyma, fél füstölt csülök, só, paradicsompüré, kakukkfű, őrölt bors, babérlevél.
Elkészítés: A babot előző este beáztatjuk, a savanyú káposztát jól kimossuk és füstölt hússal, vízzel feltesszük főzni. A babot később hozzáadjuk, és készre főzzük. Paradicsomot adunk hozzá és enyhe pirospaprikás rántással berántjuk. Fűszerezzük, felforraljuk. A megfőtt füstölt húst felkockázzuk és a babos káposztához adjuk. Tálban vagy tálkákban tálaljuk.

Hozzávalók: 50dkg káposzta, 15 dkg tarkabab, 10 dkg zsír, liszt, csemegepaprika, vöröshagyma, fél füstölt csülök, só, paradicsompüré, kakukkfű, őrölt bors, babérlevél. Elkészítés: A babot előző este beáztatjuk, a savanyú káposztát jól kimossuk és füstölt hússal, vízzel feltesszük főzni. A babot később hozzáadjuk, és készre főzzük. Paradicsomot adunk hozzá és enyhe pirospaprikás rántással berántjuk. Fűszerezzük, felforraljuk. A megfőtt füstölt húst felkockázzuk és a babos káposztához adjuk. Tálban vagy tálkákban tálaljuk. Ha tetszettek a zalai ízek, akkor soron következő receptjeink is biztosan ízlenek majd. Az ételek többségnek összeállításakor a 2013-as év Hévíz Város Bora ihlette a mesterszakácsokat, másokat pedig a karácsonyi hangulat ünnepi és szokások. Reméljük örömüket lelik az ételek elkészítésében! Próbálják ki bátran Önök is a fogásokat!

Pápai Lajos mesterszakács,a Danubius Health Spa Resort Aqua szálloda konyhafőnökének ajánlásával

Hozzávalók (4 személyre):

  • 0,6 kg csirkemellfilé
  • 0,15 kg zeller
  • 0,15 kg póréhagyma
  • 0,15 kg cukkini
  • 0,15 kg színes paprika
  • 0,30 kg vegyes gombák: vargánya, szegfűgomba, csiperke, rókagomba
  • 2 csokor petrezselyemzöld
  • 0,1 l olíva olaj
  • fehérbor, Hévíz város bora, Bussay ESKÜVÉ 2011
  • 0,1 l főző tejszín
  • só, fehérbors, szerecsendió, fokhagyma – ízlés szerinti mennyiségben
  • 0,05 l Brandy - flambírozáshoz

Elkészítés
A vékony csíkokra vágott (Julienne) zöldségeket serpenyőben vagy wokban megpirítjuk, hozzá adjuk a gombákat, tovább pároljuk. Ügyeljünk arra, hogy a zöldségek ne puhuljanak nagyon meg.
Sózzuk, borsozzuk, kevés őrölt szerecsendiót teszünk bele. Fehérborral felengedjük, készre pároljuk.
Közben a csirkemellet vékony szeletekre (lapkákra) vágjuk, grill fűszerrel meghintjük, és a forró rostlapon megsütjük. Kevés Brandyt öntünk rá, és meggyújtjuk.
Összekeverjük a párolt zöldségekkel, kevés tejszínnel dúsítjuk, megszórjuk friss petrezselyemmel és tálalhatjuk.
Figyeljünk arra, hogy az ételt frissen készítsük.

Kámán János mesterszakács, a Danubius Health Spa Resort Hévíz szálloda konyhafőnökének ajánlásával

Hozzávalók (4 személyre)

Nyúlragu

  • 80 dkg nyúlcomb (előkészítve, csíkokra vágva)
  • 30 dkg erdei gomba
  • 20 dkg pritaminpaprika, csíkokra vágva
  • 20 dkg paradicsom, héj nélkül, kockázva
  • chili paprika - ízlés szerinti mennyiségben
  • fokhagyma - ízlés szerinti mennyiségben
  • 1 dl Hévíz város bora, Bussay ESKÜVÉ 2011
  • só, durvára tört vegyes bors - ízlés szerinti mennyiségben
  • 5 dl étolaj (sütéshez)

Tócsni

  • 30 dkg nyers burgonya
  • 16 dkg zöldség metélt
  • 10 dkg vöröshagyma (finomra vágva)
  • 5 dkg búzaliszt
  • 1 db tojás
  • 1 csomó petrezselyemzöld
  • só - ízlés szerinti mennyiségben
  • 2 dl étolaj (sütéshez)

Elkészítés
A nyúlragúhoz a nyúlcombot előkészítjük: kicsontozzuk, majd centi vastag csíkokra vágjuk, durvára tört vegyes borssal, étolajjal, ha lehet, már előző nap lepácoljuk.
Serpenyőben, hevített étolajban a nyúlcomb csíkokat átpirítjuk, majd hozzáadjuk a julienre vágott paprikát, vágott fokhagymát és erdei gombát, pár percig tovább pirítjuk, a végén hozzáadjuk a hámozott paradicsom kockát is. Sóval, borssal, chilivel, fehérborral ízlés szerint ízesítjük, majd összeforraljuk.
A tócsnihoz a nyers, tisztított burgonyát lereszeljük, majd liszttel, tojással, zöldségekkel, petrezselyemzölddel és lepirított vöröshagymával összekeverjük. Ízlés szerint ízesítjük, majd felhevített serpenyőben vagy rostlapon apró lapkákra formázva mindkét oldalát megsütjük.
Az így elkészült tócsnit a ragúval megtálaljuk.

Szentgyörgyi Tamás a Hotel Mirage Étterem és Bisztró chefjenek ajánlásával

Hozzávalók 4 személyre

  • 1 kg őzgerinc
  • 0,3 kg kacsacomb
  • 0,2 kg hagyma
  • 0,05 kg fokhagyma
  • 0,05 kg borókabogyó
  • 0,1 kg kakukkfű
  • 0,1 kg rozmaring
  • 0,15 kg fehérrépa
  • 0,15 kg sárgarépa
  • 0,15 kg zeller
  • 1 üveg 2011 Busai Esküvé "Hévíz város" bora
  • só, bors / ízlés szerint /
  • 0,05 kg fenyőmag
  • 0,03 kg vaj
  • kacsazsír

Kacsaragu: A sárgarépát, fehérrépát zellert, hagymát, fokhagymát lereszeljük olívaolajon felpirítjuk.
Erdei Sküvé mártás: Fenyőmagot, boróka bogyót lepirítjuk a borral felöntjük, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk és vajjal selymesítjük.

Elkészítés: Az őzgerincet bepácoljuk (pác: olaj, borókabogyó, rozmaring, kakukkfű)
A vadkacsa combot kifilézzük, apró kockára vágjuk majd rárakjuk a felpirított zöldségekre és puhára pároljuk.
A pácból az őzgerincet kivesszük és nyitott szeletet készítünk belőle, majd a kacsaraguval vékonyan megkenjük, felgöngyöljük, megkötözzük. Egy serpenyőben lekérgesítjük a húst. Saját zsírjában, lefedve, készre pároljuk. (kb. 30-40 perc.)
Tálalás: Az őzgerincet vékonyan felkarikázzuk és a mártáson tálaljuk. Friss kakukkfűvel megszorjuk.

Sendula Péter, a Hotel Európa fit Sous chefjenek ajánlásával

Hozzávalók 4 személyre

  • 800 g harcsafilé
  • 400g szélesmetélt (tagliatelle)
  • 120g alga
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 dl olíva olaj
  • 150 g parmezán sajt
  • só
  • 1 dl fehérbor

Elkészítés
A harcsafiléket kb. 2 centis szeletekre vágjuk, mindkét felét sózzuk majd vákuum zacskóba téve 45-50 fokon gőzben pároljuk 90 percig. Majd kibontatlanul jeges vízbe vagy sokkolóba téve lehűtjük. További felhasználásig hűtőbe tesszük.
A szélesmetéltet sós vízben kifőzzük. Amíg fő a tészta, elkészítjük hozzá az algát…
Serpenyőben felmelegítjük az olajat, hozzátesszük a vékony csíkokra vágott algát, a durvára vágott fokhagymát. Rövid ideig pirítjuk majd felöntjük a borral. Belekeverjük a főtt metéltet.
A halat kiszedjük a vákuumzacskóból és 180 fokra melegített serpenyőben 1-1 perc alatt megpirítjuk mindkét oldalát.
A parmezános chipszhez lereszeljük a sajtot, 1 tepsit kibélelünk sütőpapírral. Kis halmokat teszünk a sajtból, és 200 fokra előmelegített sütőben pár perc alatt ropogós chipszet sütünk belőle…

Mayer Tibor és Veress Ferenc, a Hunguest Hotels chefek ajánlásával

Hozzávalók 4 főre

  • 1/2 kg borjúcomb
  • 1/2 kg  vargánya
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1,5 dl száraz fehérbor
  • 2 dl zöldség alaplé
  • 2 dl főzőtejszín
  • só
  • frissen őrölt fekete bors
  • 1 cs petrezselyem
  • 2 ek vaj
  • 2 ek olívaolaj

Elkészítés
A felhevített vaj és olívaolaj keverékén megpirítjuk a kisebb, közel egyenlő méretű darabokra vágott, előzetesen sózott, borsozott borjúhúst, a finomra vágott petrezselyem és fokhagyma kíséretében. Amikor a húskockák minden oldala megpirult, felöntjük a fehérborral és az alaplé felével. Közepes lángon, félig lefedve majdnem puhára pároljuk. Néha ránézünk, és ha kevés lenne a leve, az alapléből pótoljuk.
Közben megtisztítjuk a gombát, felszeleteljük és mikor a hús már majdnem kész, hozzáadjuk. Felöntjük a maradék alaplével és készre, főzzük.
A legvégén belekeverjük a tejszínt és összeforraljuk. Szükség szerint igazítunk az ízesítésén (sózzuk, borsozzuk). Szükség szerint, ha hígabb a mártásunk a kelleténél, akkor burgonykeményítővel sűrítjük.
Frissen vágott petrezselyemmel meghintve tálaljuk.

Zalai dödölle
2 kg burgonya, ízlés szerint só, 2 fej vöröshagyma, 2 dl olaj 50 dkg liszt

Ez az étel a gyerekkoromat idézi, a szabad, mezítlábas nyarakat. Nagymamám készítette el nekem, ahányszor csak akartam. Olcsó, gyors és nagyon laktató étel. A hónap végén mindenkinek jól jön ez a recept.

A burgonyát megpucolom, apró darabokra vágom és annyi sós vízben, teszem fel főni, ami éppen ellepi. Amikor megfőtt a tűzhelyet takaréklángra teszem. Tűz fölött összetöröm a megfőtt burgonyát, majd megszóróm liszttel, és fakanállal elkezdem dagasztani. Ez egy kicsit fárasztó művelet. Akkor jó, ha a masszánk már jó kemény, eldogoztuk a lisztet teljesen - ami adott esetben lehet több, vagy kevesebb is, ez nagyban függ a krumpli minőségétől - és csöpög a homlokunkról az izzadság. Ekkor elzárjuk a tűzhelyet.
A vöröshagymát apró kockákra felvágom és az olajon rózsaszínűre, sütöm. Fogok egy nagyobb lábast és elkezdem beleszaggatni nagy galuskaformájúra a dödölle tésztát, amit meglocsolok hagymás zsírral. Ha kész vagyok, akkor már tálalhatok is. Nagyon finom frissen tejföllel, de ha már melegíteni kell, akkor én mindig ropogósra pirítom egy serpenyőben és egy adag salátával tálalom.

Libaaprólék

15 dkg libamáj
3 db sárgarépa
2 db fehérrépa
egy darabka zeller
egy fej hagyma
20 dkg zöldborsó
egy csokor petrezselyem
40 dkg rizs
egy kanál libazsír
egy evőkanál olaj
só, bors

A libaaprólékot lábosba teszem, mellérakok egy sárga-és fehérrépát, egy darabka zellert, felöntöm annyi vízzel, amennyi ellepi, és puhára főzöm. Ha kész, a léből kiszedem a húst, a szárnyakat és a nyakat kicsontozom, a színhúst kisebb darabokra vágom, a szívet, zúzát is feldarabolom.
A libazsírt felforrósítom, rádobom a felkockázott hagymát és üvegesre sütöm. A maradék két sárgarépát és egy fehérrépát kisebb kockákra vágom és a hagymára dobom. Felöntöm egy kevés főzőlével és a zöldségeket puhára főzöm. Ha már majdnem kész, hozzáadom a lefejtett libahúst, zúzát, szívet, a felkockázott libamájat és zöldborsót és ezeket is puhulásig főzöm, sóval borssal ízesítem.
Másik edényben olajat hevítek, rádobom a megmosott, megtisztított rizst, felöntöm dupla mennyiségű vízzel (ennek egy része lehet a liba főzőleve is, csak vigyázni kell, ne legyen túl zsíros) és puhára főzöm. A végén hozzákeverem a libahúsos zöldséges ragut és a felaprított petrezselymet és pár perc alatt összemelegítem

Gergály Tamás, a Hotel Palace Hévíz munkatársának ajánlásával

Hozzávalók 4 főre

Harcsafilé:

  • 0,8 kg harcsafilé
  • 0,15 kg vaj
  • 0,02 kg só
  • 0,001 kg őrölt bors

Spenótos-fokhagymás erdei gombaragu:

  • 0,05 kg (1 marék) Leveles  spenót
  • 0,10 kg Étolaj
  • 0,002 kg Őrölt bors
  • 0,02 kg Só
  • 0,8 kg Erdei gombakeverék
  • 2 gerezd Fokhagyma
  • 0,2 l Fehérbor
  • 1 közepes fej vöröshagyma
  • 1 csomag Petrezselyemzöld

Káposztás tócsni:

  • 0,20 kg Savanyú káposzta
  • 0,1 kg Bugonya
  • 0,01 kg Só
  • 0,3 l Tej
  • 0,15 kg Liszt
  • 0,1 l Étolaj

Elkészítés
A harcsafiléket besózzuk, borssal megszórjuk, majd sütésig hűtőbe tesszük.
A gombaraguhoz apróra vágott vöröshagymát étolajon üvegesre megpároljuk, hozzátesszük a feldarabolt erdei gombákat, az apróra vágott petrezselyemzöldet, sózzuk, borsozzuk, és együtt tovább pároljuk. Ha félig megpárolódott hozzátesszük a megtisztított spenótleveleket, zúzott fokhagymával ízesítjük, majd a fehérbort hozzáöntve készre pároljuk.
A tócsnihoz a savanyúkáposztát 2 cm darabokra vágjuk, hozzáreszeljük a megtisztított burgonyát, sózzuk, hozzá keverjük a lisztet, majd a tejjel közepesen sűrű masszává keverjük. Előmelegített olajon tenyérnyi nagyságú tócsnikat sütünk, közben az előkészített harcsaszeleteket olvasztott vajba mártjuk, előmelegített rostlapra helyezzük, és mindkét oldalukat megsütjük.

Kovács Györgyné, a Hotel SPA Hévíz Platán Étterem konyhafőnök receptje nyomán

Hozzávalók 10 főre

  • 1,80 kg balatoni süllőfilé vagy fogasfilé
  • 10 szelet szárított vékony szelet sonka
  • 0,02 kg só
  • 0,001 kg őrölt bors
  • 10 db zsályalevél
  • 0,1 liter olaj
  • 0,10 kg vaj
  • 0,20 kg hévízi erdők illatos gombái
  • 2 db citrom

Sáfrányos rizottó

  • 0,60 kg rizottó rizs
  • 0,3 l Bussay: Esküvé / vagy száraz fehérbor/
  • zöldség alaplé szükség szerint /kb. 1,3 l/
  • 0,08 liter szarvasgombás olívaolaj
  • 1 közepes fej fehérhagyma
  • só
  • őrölt bors
  • 0,05 kg vaj
  • Sáfrány ízlés szerint
  • 0,20kg reszelt parmezán sajt

Elkészítés
A kifilézett halat felszeleteljük, enyhén sózzuk borsozzuk. Serpenyőben a vajat és az olívaolajat felforrósítjuk. Beletesszük a halszeleteket, 4-5db zsályalevelet. Készre sütjük, tányérra rakjuk és melegen tartjuk.
A serpenyőben a vékony sonkaszeleteket hirtelen ropogósra sütjük, chipset készítünk, és a halszeletekre tesszük. A visszamaradt olajban a szeletelt gombákat fűszerezzük, lepirítjuk...
Tálalásnál a maradék zsályát  is felhasználjuk.

Sáfrányos rizottó
Finomra vágjuk a hagymát a vaj felével  és  a olívaolajjal  a rizst üvegesre pirítjuk,felöntjük a sáfrányos borral és állandóan kevergetve főzzük míg fel nem itta a levét. Utána hozzá adjuk kicsinyenként a zöldség-alaplevet és fedő nélkül, közepes tűzön puhára párolom. Ízesítem sóval, borssal és legvégül a sajtot és a vajat adom hozzá.

Bán Lajos, a Kolping Hotel konyhafőnökének ajánlásával

Hozzávalók

  • Hízott kacsamáj: 0.25kg
  • kacsamell-filé(bőrös): 0,15kg
  • medvehagymás toast kenyér: 10 szelet
  • tejszín: 2dl
  • só, feketebors ízlés szerint
  • szegfűbors: 5szem
  • Bussay esküvé: 2dl
  • zselatin: 1 ek
  • vegyes zöldsaláták 5 csokor
  • húsleves 5dl

Elkészítés
A májat felkockázzuk, a kenyérszeletekről a héjat levágjuk oly módon, hogy egyforma méretű szeleteket kapjunk. A mellet sóval és tört szegfűborssal ízesítjük,
fűszerezzük és 170 fokos sütőben átsütjük, majd szintén felkockázzuk( díszítéshez pár vékony szeletet félre tehetünk).
Egy lábosban a májat, mellet és kenyeret a tejszínnel és kevés húslevessel raguszerűen megfőzzük és fél evőkanál zselatint adunk hozzá. Paco jet tálakba rakjuk és 24 órára mélyhűtőbe helyezzük.
Másnap a paco jetben elkészítjük, egy tepsibe szorosan egymás mellé helyezzük a kenyérszeleteket. Rákenjük a májas-húsos krémet és 0-5 fokos hűtőben 3 órát állni hagyjuk.
Közben a bort felmelegítjük és a maradék zselatint belefőzzük. A hűtőben lévő pástétomra öntjük és további fél óráig hűtőben pihentetjük.
Tálaláskor szép kocka alakúra vágjuk, zöldsaláta talapzatra helyezzük és a félrerakott mellekkel díszítjük

 

A Festetics Pince szakácsának ajánlásával

Kockára vágott malachúst pörköltösen elkészítjük, hozzá vegyítjük a nagyobb fazékban egyszer kimosott, félig főzött káposztához, a finomra vágott kapros, tejfölös habarással készre főzzük.

 

A mangalicafelsált, mangalicaszalonnával, kolbásszal, hagymával, kápia paprikával váltakozva nyársat fűzünk, melyet fűszerezzük, majd roston készre sütjük. Erdei gombával gazdagított friss lecsótalapzatra helyezzük.

A Korona Panzió***Étterem szakácsának ajánlásával

Hozzávalók:

  • 1 kg Savanyú káposzta
  • 0,2 kg Vöröshagyma
  • 0,5 kg Sertészsír
  • 0,05 kg Fokhagyma
  • 0,01 kg Pirospaprika
  • 0,08 kg Liszt
  • 8 dkg Paradicsom püré
  • 2 db Füstölt csülök
  • 0,4 kg Száraz bab

A füstölt csülköt és a babot megfőzzük, a káposztát megmossuk átvágjuk.
Kevés zsíron/olajon félkarika hagymát pirítunk, zúzott fokhagymát sót, és pirospaprikát teszünk hozzá, és a csülök főzőlevével felöntve, hozzáadjuk a káposztát is. 1 óra főzés után hozzáöntjük a babot. Rántást készítünk, amibe beletesszük a paradicsom pürét, majd ezzel készre forraljuk
a káposztánkat. Felszeleteljük a csülköt, és együtt tálaljuk.

Dödölle:
A karikára szelt burgonyát  sós vízben megfőzzük. Teljesen péppé törjük, és a liszttel összekeverjük ( amennyit felvesz ) Lassú tűzön addig keverjük össze, míg a burgonya teljesen át nem veszi a lisztet.
Hagymát ledinsztelünk zsírban, vagy olajban. Kanállal kiszaggatjuk a masszát, és a forró zsiradékban barnára pirítva megsütjük. Tejföllel, szalonna pörccel ízesíthetjük

A Rácz Pékség ajánlásával Tészta: 1 kb liszt 40 dkg sertészsír 15 dkg cukor 2 dkg élesztő 1,5 dkg só 4 dl házi tej 1 tojás Diós töltetlék összetevői: 0,5 kg dió 25-30 dkg cukor csipet fahéj reszelt narancshéj 1 dl forró tej Mákos töltelék összetevői: 0,5 kg mák 0,5 kg cukor vaníliás cukor reszelt citromhéj ízlés szerint rum 1 dl forró tej A tésztát kidagasztjuk, majd legalább 6 órára hűtőbe tesszük. Elkészítjük a kívánt tölteléket. 6 óra elteltével a tésztát 1 órán át szobahőmérsékleten pihentetjük, majd a kellő méretűre kinyújtjuk. A kívánt töltelékkel a teljes felületet megkenjük úgy, hogy a tészta vastagsága és a töltelék vastagsága azonos legyen. A töltelékkel megkent tésztát feltekerjük, így egy beigli rudat kapunk. A tészta felületét lekenjük tojássárgájával, majd kb. 1,5 órára hideg helyre tesszük. 1,5 óra elteltével a tészta felületét újra lekenjük tojássárgájával. Újabb 1,5 óra hidegen történő pihentetést követően a tészta felületét tojásfehérjével is lekenjük. Az így elkészített tésztát rövid ideig tovább kelesztjük, majd 200°C-os sütőben kb. 30-35 perc alatt készre sütjük. Tudta Ön, hogy a zalai családoknál szinte mindig kerül az asztalra leves – leggyakrabban húsból, valamilyen levesbetéttel? a leggyakoribb nyersanyagok a kukorica, burgonya, gomba, a kerékrépa vagy a hajdina? a pogácsába káposzta vagy bab is kerülhet? a lángost Zalában "langalinak" hívják?
title:
description: Tipikus zalai étekel: krumpli prósza, dödölle, fumu, babos káposzta
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

4. Gyógyvíz, gyógytó

Utolsó módósítás: 2019. július. 10. 17:41

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Gyógyvíz, gyógytó
lead:
tartalom: + 1 A Hévízi gyógytó eredményességét több gyógytényező együttes hatása idézi elő a víz hőhatása tömege és állandó áramlása gáztartalma és rádiumemanáció tartalma hidrosztatikai nyomása fürdőzés szabad ég alatt A legoptimálisabb a 32-34 °C-os vízben való fürdés, mivel ezt a hőmérsékletet sem melegnek, sem hidegnek nem érzi, így ez a közömbös hőmérséklet nem vált ki érösszehúzódást vagy tágulást, tehát huzamosabb ideig fejti ki a víz kémiai és biológiai tulajdonságait, s idegrendszert nyugtató hatásait.
A folyamatos mozgásban lévő víztömeg több síkon végez áramlást a tóban: a forrásbarlangból feltörő víz sugárirányban forog, a felszínen lehűlő víz függőleges irányú, hengerforma áramlással a melegebb víz alá kerül. Ezen mozgásoknak köszönhetően a tó egészén azonos hőfokú. Az állandó mozgásban lévő víz és iszapszemcsék nagyobb súrlódási ellenállást, nagyobb felhajtóerőt és nagyobb hidrosztatikai nyomást eredményeznek, melyeknek köszönhetően a fürdőzőt könnyed, lebegő érzés tölti el. A tó vize gáznemű anyagokban gazdag: tartalmaz, kénhidrogént, szénsavat, metánt és rádiumgázokat. Fürdőzés közben gázbuborékok tapadnak a bőrre, majd azon keresztül felszívódva fejtik ki jótékony hatásukat. A vízből elillanó gázok pedig belégzéssel, a tüdőn keresztül jutnak a szervezetbe. A feltörő kén és rádiumemanáció elősegítik sejtek regenerálódását, egyes belső elválasztású mirigyek működését, immunanyagok termelését, fontos szerepük van a gyógyításban. A hévízi tóban a legtöbb gyógyvizes fürdővel ellentétben állva, függőleges helyzetben fürdenek. Így a mélyen elmerülő lábakra nagyobb nyomás nehezedik, mint a feljebb lévő testrészekre, mely előnyt jelent a vérkeringés számára: ugyanis az alsó végtagok ereiből a víz nyomása a szív felé hajt. Kíváncsi a vízösszetételre is? Kattintson ide!    
title: Hévízi gyógyvíz, gyógytó
description: A hévízi gyógyvíz hatásai, összetétele, fürdőkúra menete.
címkék: ;Gyógytó;Gyógyuljon meg;Gyógyvíz;Hévízgyógyfürdő;Gyógyászat;Termál;Termál tó;
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

5. Súlyfürdő

Utolsó módósítás: 2019. július. 30. 13:07

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Súlyfürdő
lead:
tartalom: + 1 A hévízi "specialitás" A súlyfürdő víz alatti kezelés, aminek célja, hogy a gerinc csigolyáit egymástól eltávolítsa, így a gerincoszlopot megnyújtsa. A nyújtás hatására lehetővé válik a porckorongok eredeti, egészséges állapotának visszaállítása. A súlyfürdő teljesen fájdalommentes, mivel a víz felhajtó ereje ellazult állapotba hozza a testet és nagyon kíméletesen nyújtják a súlyok a gerincet. A kezelés alatt a vendég nyaknál és/vagy a karok alatt felfüggesztve „lóg” a medencében, miközben a betegség állapotától függően különböző súlyokat helyeznek el rajta derékon és/vagy bokán. A súlyok általában 2-3-5 kg-osak.
  A súlyfürdőben a használt súlyokat 3-féle módon lehet felfüggeszteni: egy pontos (csak nyak) két pontos (hónaljtámasz) három pontos (nyak és hónaljtámasz) Orvosi utasítás alapján lehet a súlyokat felhelyezni a vendégre, egyszerre azonban maximum 20 kg súlyt.  Kezelési idő: átlagosan 20 perc Vízhőfok: indifferens (34-35 °C) Javallatok: porckorongok és nyomás alatt álló ideggyökök tehermentesítése izomgörcsök oldása szalag-és izomzsugorodások mérséklése Ellenjavallatok: szív-érrendszeri panaszok láz, fertőző betegség heveny mozgásszervi bet. csigolya-csúszás rosszindulatú daganat porckorongműtét után 6 hétig   Súlyfürdő kezelés ár a Fedett Fürdő és Terápiás Centrumban 5.500 Ft  Súlyfürdő kezelés kiegészítő díja OEP finanszírozás esetén 900 Ft Időtartama 20 perc Ajánlott ruházat fürdőruha, papucs Bejelentkezés Tel.: 06/83/501-7008380 Hévíz, Schulhof Vilmos sétány 1. Előzetes orvosi vizsgálathoz kötött kezelés!   Súlyfürdő igénybe vehető a Hévízi Tradicionális Kúrát nyújtó szállodákban is. Részletekért kattintson a linkre: https://www.heviz.hu/hu/gyogyuljon-meg/hevizi-tradicionalis-kura  Honnan indult a súlyfürdő? Valószínűsíthető, hogy már Hippokratész előtt is megkísérelték húzással kezelni a gerinc megbetegedéseit. Hippokratész trakciós készülékét még alkalmazták az 1500-as években. Itt a rögzített beteget a mellkasára és a medencéjére hurkolt huzalok segítségével nyújtották. Dr. Moll Károly volt az, aki elsőként alkalmazta a víz alatti húzatásos súlyfürdőt. Tanulmányát erről 1953-ban jelentette meg. Az ötletet, hogy a tóban való fürdés közben alkalmazzon húzatást, a különféle „helyreállításos” módszerek adták a főorvosnak. Első kísérletei során erős hevederövre rögzített súlyokat - melyeket direkt erre a célra készített - közben a beteg a korláton vagy egy tutajon lógott a vízben hónaljánál fogva. Az izmok ellazulnak a meleg vízben, a gerinc megnyúlik, így a porcsérv visszahúzódok. Ezeket a folyamatokat a testre ránehezedő hidrosztatikai nyomás is elősegíti. A módszer továbbfejlesztett változatát fürdőtutajnak hívták. Itt a hónaljtámaszon kívül már egy fejtartót is használtak, így a páciens már 3 ponton van függesztve: a hónaljánál és a nyakánál. Az elmúlt fél évszázad alatt rengeteg újítás történt a húzatásos kezelésekkel kapcsolatban, azonban a lényege nem változott. Igaz változott az időintervallum, valamint a súlyok nagysága is. Moll doktor korábban nagyobb súlyokkal, és hosszabb ideig végezte a húzatást. Ma a kezelés időtartama 10-25 perc közötti súlyokkal, anélkül 5-15 perc. A súlyfürdő nem csak a gerinc nyújtását jelenti, de balneo-, és hydroterápia is egyben. A meleg gyógyvízben jelentősen megnő a kezelés hatásfoka. A kezelés a magyar reumatológia egyik legnagyobb gyakorlati jelentőséggel bíró felfedezése.

A súlyfürdő kezelés paramétereit, az időtartamot, az alkalmazandó súlyt minden esetbe a kezelőorvos határozza meg. A súlyfürdő csak orvosi javaslatra vehető igénybe. A kezeléseket fokozatos terhelésekkel végzik a paraméterek szerint. Nyaki vagy hónaljtámaszon függnek a betegek.
Nyaki kezelés alkalmazásakor a nyaki kalodán függ a kezelt személy, a húzóerőt a víz felhajtóerejével csökkentett testsúlya adja.  Ha az alsóbb gerincszakaszokat kezelik, akkor 3-10 kg közötti súlyokat is használnak. A térd és csípő kezelését hónaljtámasszal a bokára helyezett súlyokkal végzik. A kezelések időtartama átlagosan 10-20 perc között mozog.

    A súlyfürdő kezelés paramétereit, az időtartamot, az alkalmazandó súlyt minden esetbe a kezelőorvos határozza meg. A súlyfürdő csak orvosi javaslatra vehető igénybe. A kezeléseket fokozatos terhelésekkel végzik a paraméterek szerint. Nyaki vagy hónaljtámaszon függnek a betegek. Nyaki kezelés alkalmazásakor a nyaki kalodán függ a kezelt személy, a húzóerőt a víz felhajtóerejével csökkentett testsúlya adja.  Ha az alsóbb gerincszakaszokat kezelik, akkor 3-10 kg közötti súlyokat is használnak. A térd és csípő kezelését hónaljtámasszal a bokára helyezett súlyokkal végzik. A kezelések időtartama átlagosan 10-20 perc között mozog.  
title: Súlyfürdő
description: A hévízi súlyfürdő hatása, alkalmazása, története.
címkék: ;Hévízi Tradicionális Kúra;Súlyfürdő;Gyógyuljon meg;Gyógytó;Gyógykúra;
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

6. Fizikoterápiás kezelések

Utolsó módósítás: 2019. szeptember. 13. 14:23

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Fizikoterápiás kezelések
lead:
tartalom: + 1 A különféle fizikoterápiás kezelések is fontosak a sikeres gyógykezeléshez A tó vízének gyógyhatásának teljesebb kihasználása érdekében a fürdés mellett az orvosok a gyógykezelések számos formáját használják a kúrák összeállítása során.
Hévízen az alábbi fizioterápiás kezeléscsoportba tartozó módszereket alkalmazzák leginkább: elektroterápiás magnetoterápiás mechanoterápiás  fényterápiás kezelések Elektroterápia Az elektroterápia több formáját is alkalmazzák a kezelések során. A galván típusúak jó fájdalomcsillapító hatásúak, fokozzák a véráramlást. A nagyfrekvenciás gépekkel inkább az áram hőhatását használják fel, a szöveti vérbőség előidézésére. A kisfrekvenciás kezelések közé tartoznak az ultrahang, a mágneskarika, diadynamic, ionomodulator, sonopuls, stymat, sonodynator, dionin, endomed kezelések, vagy a cryoterápia, ami hideg levegő áramoltatásával a friss ízületi sérülések esetén kiválóan alkalmazható.  Nagyfrekvenciás kezeléseknek 3 fajtája van, a deciméterhullám, mikrohullám, rövidhullám. A kezelés során a nagyfrekvenciájú gépek az áram hőhatását felhasználva szöveti vérbőséget eredményeznek.  A kezelések lényege, hogy két elektródán keresztül alacsony rezgésű áramot küldünk a fájdalmas részekbe, amikor is enyhe bizsergés érezhető. Az elektroterápiás kezelések kifejezetten gyorsítja a gyógyulást, ínszalag sérülések esetén kiválóan alkalmazható Kezeléstípusok Iontoforézis-kezelés Galván áram segítségével juttatják be bőrön keresztül az előírt gyógyszert a beteg területre. Hatással lehet izom és traumás fájdalmak, ízületi gyulladások, ínhüvelygyulladások enyhítésére. Értágító hatású, gyorsítja a vérömlenyek felszívódását. Diadynamic Egy speciális terápiás áramforma, melynek keringést javító és fájdalomcsillapító hatása van. Használják görcsoldásra, rándulásra, zúzódásra, izomsorvadásra, ödémára, idegfájdalmak, ízületi és gerinckopás kezelésére, porckorong betegségeknél.  Myotest Ingeráram-kezelés, mely izom-összehúzódásokat hoz létre. Izomsorvadás kezelésére illetve megelőzésére használják elsősorban Interferenciakezelés A gerinc melletti izmokba vezetett különböző rezgésszámú áram hatására oldódnak a tartási rendellenességek okozta izomcsomók, az áram hatására létrejövő belső pulzáló masszázs miatt. Ultrahang-kezelés Szöveti mikromasszázs, melyet mechanikus rezgés hoz létre. Minden mozgásszervi betegség gyógyítására alkalmas. Magnetoterápia (mágnesterápia) Mágneses - karika, más ismert nevén pulsatron. A mágneses tér ritmikus változásának biológiai hatásán alapszik. Agyvérzés után állapot, izommerevség-, és gyengeség, idegzsába, sérülések utókezelésekor valamint egyes belgyógyászati esetekben alkalmazható. Fényterápia Sollux, laser, evolite... mind a fény különleges fizikait tulajldonságát használják ki különböző betegségek gyógyítására. A mozogásszervi betegségek gyógyításában főként a laser, (lágy laser) hatásos. Csökkenti a fájdalmat, gyulladást, izomfeszülést, ödménát, valamint stimulálja az immunrendszert, és gyorsítja a sebgyógyulást. Mechanoterápia (mozgásterápia) Független gyógymód, de fontos részét képezi a komplex kúrának. Mechanikai tevékenységre, mozdulatokra épülő terápiás formák. Kezeléstípusok Passzív: masszázs, gyógymasszázs >>> Aktív: gyógytorna >>> Tudta Ön, hogy habár az elektromosságot még nem ismerték, már a rómaiak is használták az elektroterápiát? a lebénult gyerekek mellé elektromosságot gerjesztő halakat tettek a medencébe, hogy ezzel stimulálják az izmaikat?   A fizikoterápia alkalmazásáról hévízi szakorvosok osztják meg a tapasztalatukat. Olvassa el Ön is, hogy a gyakorlatban milyen betegségek kezelésében alkalmazzák! MANUÁLTERÁPIA VS. CSONTKOVÁCSOLÁS - Dr. Schwillinger Ferenc, reumatológus és fizioterápiás szakorvosREUMÁS BETEGSÉGEK KEZELÉSE HÉVÍZEN - Dr. Kulisch Ágota, reumatológus szakorvosAZ ÍZÜLETI PORCKOPÁSRÓL - Dr. Horváth Bernadett, főorvos, reumatológus és fizioterápiás szakorvos AZ ÍZÜLETI PORCKOPÁSRÓL II. - Dr. Horváth Bernadett, főorvos, reumatológus és fizioterápiás szakorvos SPORTREHABILITÁCIÓ - dr. Major Zoltán, reumatológus, sportorvos
title: Fizikoterápia Hévízen
description: Elektroterápiás, magnetoterápiás, mechanoterápiás, fényterápiás kezelések
címkék: ;Fizikoterápia;Mozgás;Mozgásanalízis;Mozgásterápia;Gyógytó;Gyógyuljon meg;Hévízi Tradicionális Kúra;
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

7. receptVariációk ABORRA

Utolsó módósítás: 2020. szeptember. 30. 15:45

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: receptVariációk ABORRA
lead:
tartalom: + 1 Konfitált sertéspofa, rókagombamártással, dödöllével, édes-savanyú lilahagymával AzÉn Anyósom Étterem Recept leírás: Első lépésként a sertés pofahúst megtisztítjuk a hártyáktól. A húst vizes só oldatban pácoljuk 24 óráig. 1 liter vízhez 6-7 dkg sót oldunk fel és a húsokra öntjük, hogy ellepje teljesen.  Pácolás után kivesszük a sós vízből. Egy olyan edénybe tesszük, amiben a sütőben 90-100 °C-fokon lassan tudjuk párolni, sertés zsírral és vízzel felöntve, hogy a pofa húsunkat elfedje. 2-3 gerezd friss fokhagymát, babérlevelet tesszünk hozzá ízesítésnek. A párolási, konfitálási idő 2-3 óráig is eltarthat, míg vajpuhára készül. Az elkészült, puha húsokat kivesszük a levéből, a babérlevelet is eltávolítjuk, és a forró levet botmixerrel pürésítjük, félre tesszük a mártáshoz. A rókagombát alaposan megmossuk. Apróra vágott vöröshagymát és zöldhagymát pirítunk, beletesszük a rókagombát, petrezselyemzöldet apróra vágva, friss kakukkfűvet és folyamatos kevergetés közben megpirítjuk a gombát. Mikor zsírjára pirult, sóval, borssal ízesítjük, fehérborral ( Krónika Chardonnay), tejszínnel és a saját pürésített levével felengedjük és kiforraljuk. Tűzről levéve apró vaj darabkákat keverünk el benne és ezzel kész a tejszínes rókagombamártásunk. Kisebb lilahagymákat választunk. Vízben feltesszük párolni a hagymákat, amit, ízesítünk almaecettel, babérlevéllel, sóval, cukorral, bóroka bogyóval, szegfűborssal és valamilyen piros bogyós házilekvárral. Lassú tűzön puhára pároljuk. Dödöllét készítünk hozzá köretnek. Találáskor az édes-savanyú lilahagymát serpenyőben megpirítjuk és így adjuk az ételünk mellé.    Apóspalacsinta = Meggyes-mákos palacsinta borhabbal AzÉn Anyósom Étterem Receptleírás: A mákos tölteléket készítjük el először.  Tejet cukorral, vaníliás cukorral felforraljuk. Kókusz reszeléket, darált mákot és a búzadarát hozzá adva főzzünk egy tejbedara sűrűségű tölteléket. Tűzről levéve magozott megy kompótot és annak kevés levét adunk hozzá. Rummal, vagy meggy likőrrel ízesíthetjük kedvünk szerint.  Palacsintákat sütünk és a töltelékkel megtöltve négyszögletesre hajtogatjuk. Porcukorral alaposan meghintjük a tetejét, hogy rá tudjuk pirítani, karamellizálni a cukrot fáklya, vagy grill funkció segítségével.  Mellé borhabot készítünk, amihez a tojássárgájához cukrot, vaníliát, fehérbort (Krónika Chardonnay) adunk , vérfürdőbe tesszük és  gyors habverővel történő keverés (felverés) mellet, habosra hevítjük, de nem főzzük meg. Ezzel a borhabbal, csoki vagy meggy öntettel,  tejszínhabbal tálalhatjuk.     Fogadják szeretettel és jó étvággyal a Mama ajánlásával. Dénes György és Szücs Attila Séf   Fogassal töltött rétesbatyu, kagylós, rákos bormártással Palace Hotel Hévíz   Hozzávalók: Fogas filé 20 dkg Réteslap 1 doboz Fekete kagyló 20 dkg Vöröshagyma 3 dkg Királyrák farok  20dkg Vöröshagyma  5dkg Rákvaj 5 dkg Tejszín  3dl Kronika chardonnay 1 dl Vaj Oliva olaj Só Bors Kapor A fogas filét ledaráljuk, sóval, borssal, kaporral ízesítjük. A réteslapot lapjaira szedjük, kisebb kockákat vágunk, bevajazzuk, majd a közepére kis halom fogast teszünk, és batyukat formázunk belőle. Muffin formába tesszük, és 190 c-fokos sütőbe barnára sütjük. A hagymát apró kockára vágjuk, és olajon üvegesre sütjük. Hozzá tesszük a kagylót, a rákot, majd felöntjük Krónika chardonnay-al. Addig pároljuk, míg az alkohol tartalma el nem párolog. Utána felöntjük tejszínnel, sózzuk, borsozzuk, majd egy kis rákvajjal dúsítjuk. Jó étvágyat! Molnár Zoltán séf   Zalai tokhal, sós túrógombóccal, savanyú káposztával, chardonnay habbal Brix Bistro Káposzta savanyítása: 1500 g fejes káposzta 0,9 liter almaecet 300 g  kristálycukor 0,6 liter víz 30 g só A káposztát elnegyedeljük, a savanyítólevet felforraljuk a káposztára öntjük, és hűtőben 3-4 napig savanyítjuk. Káposzta pirítása: 0,1 liter szőlőmagolaj 150 g sonkahagyma 0,15 liter Chardonnay 0,3 kg fehér szőlő (forrázva és mag nélkül) só, bors A vékonyra szeletelt sonkahagymát és a savanyított káposztát felforrósított szőlőmagolajon lepirítjuk sóval borssal ízesítjük, chardonnay borral felöntjük esetleg a savanyítólével pikánsabbá tesszük, majd a végén óvatosan a szőlőszemeket is belekeverjük Sós Túrógombóc: 1000 g túró 220 g fehér kenyér bele 4 db tojás só 200 g durva kenyérmorzsa 100 g tokhal tepertő A kenyér belét kutterben aprítjuk, majd a gombóc hozzávalóit is hozzákeverjük és egy órára a hűtőben pihentetjük! Közben a kenyérmorzsát is megpirítjuk, majd a végén az apróra vágott tokhal tepertőt is hozzákeverjük. Chardonnay hab: 120 g tojássárgája 240 g egész tojás 350 g tisztított vaj (langyos) 100 g olivaolaj 14 g dijoni mustár 10 g maldon só 10 g Cherry ecet 100 g Chardonnay (300gr-ról beforralva) A hozzávalókat kikeverni, leszűrni, szifonba letölteni, 65 fokos vízfürdőben sűrűn rázogatva temperálni majd végül 2 ISI patron beletekerni. Hal: 1800 g Tokhal filé só olívaolaj A halat adagonként kevés olíva olajjal vákuumtasakban 65 fokon hőkezeljük, majd egy serpenyőben tisztított vajon egy kevés citrommal megsütjük. Tálalás: A gombócokat sós vízben kifőzzük, tálaláskor 3 db/ adagot számolunk, a tányéron egy kevés morzsára tálaljuk majd a tetejére is szórunk belőle. A tányér közepére kerül a szőlős káposzta, aminek a tetejére tesszük a halat. A Chardonnay hab pedig a gombócok mellé kerül, az ételt ropogós káposzta chipsszel díszítjük.     Hotel Spa Hévíz - Z'alacarte Terem Borkrémleves Hozzávalók: 1 üveg Hévíz város bora (Kányaváry Borbirtok-Krónika-Chardonnay) 3 dl víz 1 citrom szegfűszeg 8 tojás 8 dkg kristálycukor 5 liter tejszín 1 fahéjrúd Elkészítés: A bort 3 dl vízzel felengedem, és tűzre teszem, mintha forralt bort készítenék. Belecsavarom a citrom levét (vigyázva, hogy a magok ne kerüljenek bele), majd fűszerezem az egész fahéjjal, ízlés szerint szegfűszeggel és a citrom darabokra vágott héjával. Felforralom, majd félrehúzom a tűzről, leszűröm, hogy tisztán csak a fűszeres bor maradjon. Ezt követően a tojásokat szétválasztom. Egy üstben a nyolc tojássárgáját habosra keverem a cukorral, és a forró bort vigyázva, folyamatos keverés közben hozzáöntöm. Vízgőz felett addig keverem, míg besűrűsödik. A felvert tojásfehérjét kanállal kiszaggatva forró tejben kifőzöm úgy, mintha madártejet készítenék. A borkrémlevest a habgaluskával tálalom.   Lazac steak, zöldséges rizottó meleg,-kapros majonézzel Hotel Európa fit Hozzávalók: A halhoz: 0,180 kg norvég lazac filé 0,001 kg citrombors 02kg só 1 egész lime leve 2 teáskanál olívaolaj A rizottóhoz: 0,5 kg Arboiro rizs 0,02 kg vöröshagyma 0,02 kg sárgarépa 1 csokor petrezselyem 0,05 kg vaj 5 dkg parmezán 2 dl Kányavári Chardonnay (Hévíz Város Bora) 0,15 l tejszín 0,8 l zöldség alaplé só, bors, fokhagyma (ízlés szerint) Az olajban citromborssal és lime-val pácolt lazacfilét felhevült serpenyőbe sütjük. Mindig a hal bőrén kezdjük a sütést majd, amikor a hal húsa 2/3-ig kifehéredett óvatosan megfordítjuk. Tovább sütjük még 2 percig, majd pihentetjük. A rizottóhoz hagymát kockázunk fel, majd olívaolajon üvegesre pirítjuk. Ha mindezzel készen vagyunk hozzáadjuk a rizottó rizsünket. Néhány kavarás után felöntjük az alaplével, illetve a Kányavári Borbirtok Krónika nevezetű Chardonnay száraz fehérborával. Szakaszosan főzzük addig, amíg a rizs a folyadékot fel nem veszi. Az ízek kavalkádjához felkockázva hozzáadjuk gyökérzöldségeinket. A rizst all”dante főzzük, majd hozzáadjuk a vajat, a parmezánt, illetve a tejszínt. /Mindezt sóval, borssal, ízlés szerint fokhagymával ízesítjük/ Tálaláskor meleg, kapros majonézzel kínáljuk. A majonéz alapanyagait vízfürdő felett főzzük, majd friss kaporral, sóval ízesítjük Citromlével, fehérborral erősíthetjük az ízeket.   Almás-diós rakott kalács, chardonnay-s vanília sodóval Korona Étterem Hozzávalók : 1 dl Chardonnay 50 dkg kalács 4 tojás sárgája 4-5 dl tej 3 db alma reszelve baracklekvár 0,5 dl rum só A kalácsot felkockázzuk, a tejet felforraljuk, a tűzről levéve, tojássárgáját, vaníliás cukrot, valamint rumot, és egy csipet sót teszünk be. A tejes keverékbe beletesszük a felkockázott kalácsot. Egy kivajazott sütő tepsibe, behelyezünk egy réteg kalácsot, megkenjük baracklekvárral, ráteszünk egy réteg reszelt almát, majd egy újabb réteg kalács következik. Előmelegített sütőben 200 C fokon, 15-20 perc alatt arany barnára sütjük. Vaníliasodót készítünk, majd még forró állapotában hozzáadjuk a Chardonnay-t, és egyszer összeforraljuk.          
title:
description:
címkék:
fókusz kulcsszó: bor
szinoníma címkék: recept, gasztronómia

8. Különleges sportok

Utolsó módósítás: 2024. augusztus. 16. 13:40

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Különleges sportok
lead:
tartalom: + 1 Kalandpark, golf és hőlégballonozás, segway túrák Hévíz a nyugalom szigete, ahol szinte minden lelassul egy kicsit. Itt lassan sétálgatnak az emberek, az autósok nem száguldoznak az utcákon, akár órák hosszat is elücsörögnek a padon a vendégek. Mert ide a vendégek pihenni érkeznek. A pihenés alatt azonban mindenkiben benne van a vágy egy-egy különlegesebb programon való részvételre, hogy legyen miről mesélni otthon a szomszédoknak, barátoknak. A különlegesebb szabadidős programokat inkább a bátrabbaknak, kalandosabb kedvűeknek ajánljuk korosztálytól függetlenül. Akár a magaslati levegőt kedveli, akár a mélység titkait szeretné felfedezni, vagy egyszerűen az adrenalinszintjét egy kicsit megemelni, van miből választani. Ne féljen a magasba emelkedni, hiszen madárperspektívából minden egészen más. Hévíz környékén több módon is megteheti mindezt. Akik egy igazán új eszközt próbálnának ki, nekik a helikopterre nagyon hasonlító, de mégis teljesen más gyrocoptert ajánjuk. Akik szeretnék egy repülőgép ablakából megnézni a Nyugat-Balaton csodálatos látványát, őket séterepülők várják, külöböző méretű gépekkel, és választható repülési útvonalakkal. A hőlégballonozás másfél órája egy felejthetetlen élmény lesz mindenki számára. A magasban megcsodálhatja a Zalai dombvidék lankás felszíneit, a Balaton mindig változó vizét és a rendezett partszakaszt, házakkal, ligetekkel, parkokkal díszítve. Az egyórás út végét egy avató ceremónia zárja. A mélység és a források titkait a barlangászok tudják az Ön számára leginkább megmutatni. Szakemberek segítségével szervezett barlangtúrán is részt vehet. Kedvelt úticél a Csodabogyósbarlang, Balatonederics közelében.  A 121 m mély barlang egy rövid szakaszát túravezető segítségével, szakszerű felszerelésben lehet bejárni. Cserszegtomajon a Kútbarlang is igazi kihívás, kizárólag gyakorlott barlangászok számára (engedéllyel), melynek mélyére 51 m mély kúton lehetséges. A túrák időpontjairól érdeklődjön a Tourinform Irodában. Ha már betért a Tourinform Irodába, tekintse át az itt működő High-tech Sportok Bázisa szolgáltatásait. Ismerje meg a segway-t, ami egy formabontó, egyre több rajongót szerző járgány, amely az emberi test mozgásaira alapozva irányítható, teljesen környezetbarát, egy egészen különleges sportélmény. A Bázison egy speciálisan felépített pályán lehet az alapozó tréning nyújtotta kezdő ismereteket megszerezni, a továbblépés pedig egy izgalmas túra lehet. Hévízen egyedülálló full extrás programok várják a kicsiket és nagyokat egyaránt!
Ha a vízhez húz a szíve, akkor a 15 perce fekvő balatoni települések strandjait ajánljuk figyelmébe, legyen a kedvence vízisi, sétahajózás, vagy vitorlázás. De a horgászok is megtalálják számításukat a térségben. Télen sem kell lemondani egy ízig-vérig vízi élményről a kenuzásról. A hévízi patakot ugyanis a Hévízi-tó elfolyó meleg, gyógyvize táplálja, így télen sem fagy be. Márpedig  hulló hópelyhez közt evezni a téli tájban egy gőzölgő patakon igazán mesebeli élmény, akár családoknak, akár baráti társaságoknak. A kenutúrák azonban a patak sűrű növényvilága és védett élővilága miatt csak téli időszakban evezhető, ezért is igazán különleges vizitúra helyszín. Ezeken kívül ajánljuk – főként a családoknak, fiatal és középkorosztályú baráti társaságok számára, de akár egy jó csapatépítő tréningprogramra is – a Hévíztől 2 km-re lévő Tavirózsa Kalandparkot vagy a várostól 10 km-re lévő gyenesdiási Spiderland Kalandparkot vagy a gokart pályát, vagy akár a balatongyöröki és zalacsányi golfpályákat. Válogasson a színes és élménydús programok közül! Kattintson programajánlónkra! A Tourinform Iroda keszthelyi programtippje: Tavirózsa kalandpark -Kalandok kicsiknek és nagyoknak, és akár csoportoknak is! A Tavirózsa Kalandpark Keszthely-Kertvárosban a Keszthely-Hévíz összekötő út mellet, Keszthely-Kertváros Hévíz felöli végén található, csupán 2 percre  a várostól! A Kalandpark kivitelezése során fontos szempont volt, hogy a lehető legkisebb területre készüljön minél több akadály és pálya! Ez sikerült is, így a vendégek visszajelzése alapján egy felhasználóbarát, könnyen átlátható és kontrolálható Kalandpark készült el, ami a szülőknek-kísérőknek is komfortos és kényelmes, mivel az egész kalandpálya könnyen belátható és kotrolálható! A Kalandparkban minden korosztály megtalálja a számára megfelelő feladatokat és kihívást! Így nyugodtan kijelenhetjük, hogy 3-99 éves korig várjuk a kedves vendégeket! A Tavirózsa Kalandpark aktív szabadidős programot kínál családoknak és csoportoknak! Ideális helyszín csapatépítésre, osztálykirándulásra, legény és leánybúcsúra és szülinapi partira! A kalandpark nyitvatartása: A kalandpark tavasztól - őszik üzemel. 10.00 - 17.00 óráig, de a nyári időszakban akár este 20.00 óráig is látogatható. Csoportok számára bejelentkezés szükséges, az alábbi telefonszámok egyikén: +36 20 434 6069 vagy +36 20 421 9004 Részletek a Tavirózsa Kalandpark weboldalán taláhatók: http://www.tavirozsakalandpark.hu/nyitva-tartas Cadillac Múzeum - Fedezzen fel egy másik világot! A Cadillac Évszázada c. oldtimer autó kiállítás bemutatja a Cadillac márka történetét 1902-es születésétől fogva a XX. Század végéig. A csodálatos luxusautók, a hiteles információk, az izgalmas sztár történetek sokasága egy másik világba repítik a látogatót. Fedezze fel az amerikai életstílus egy szeletét, ismerje meg egy márka fejlődését, élje át a luxus élményét, miközben a gyönyörű autók között sétál! A kiállítás nyitva: Hétfő - Péntek: 9.00 - 17.30 Szombat: 9.00 - 17.00 Vasárnap és Ünnepnapok: 10.00 - 17.00 Részletek a www.cadillacmuzeum.hu-n. Cím: Keszthely, Kossuth Lajos u. 77. Tel.: 06 83/314-233; 06 30/9562 829  
title: Különleges sportok Hévízen
description: KALANDPARK, GOLF, HŐLÉGBALLONOZÁS, SEGWAY TÚRA, KENU
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

9. Természeti kincsek

Utolsó módósítás: 2019. július. 11. 12:09

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Természeti kincsek
lead:
tartalom: + 1
A tó élővilága a víz hőmérsékletének és vegyi összetételének köszönhetően egyedi. Magyarország növény-, és állatvilágnak néhány faja csak itt található meg. TÜNDÉRRÓZSÁK A TÓBAN Bátran mondhatjuk, hogy a hévízi tó legkülönlegesebb növényei a tündérrózsák, vagy tavirózsák. Richard Bright angol orvos-utazó is megemlékezik már a különleges virágokról 1815-ből származó könyvében.  A tóban a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba L.var. minor) az őshonos – ami ugyan a tóból szinte már kiszorult, de sokat találhatunk belőle a kifolyón. Az 1800-as évek végén több kísérletet is tettek különféle tündérrózsafajok megtelepítésére, melyek közül az indiai vörös tündérrózsa (Nympaea rubra var. loniflora) virág meghonosítása zárult sikerrel. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban. Azóta a növény igazi jelképévé vált a városnak, ma már több színvariációját is láthatjuk a tóban és a kifolyón. Tudta Ön, hogy a vörös tündérrózsa hazája valójában a trópusi Kelet-India, Bengália? egy-egy tő egy nyáron akár 10-20 levelet is fejleszt? a virágok késő éjjel nyílnak és másnap délelőtt csukódnak csak be? a virágzás júniustól egészen november végéig tart? a virágok nem csak esztétikailag fontosak, de nagy szerepet játszanak a víz lehűlésének fékezésében? a fenéken szertekúszó indák pedig a gyógyiszapot védik? a tavirózsák vándorolnak? Nagyjából 5 évente új helyet keresnek maguknak a tóban?

Az 1999-es Zalai Kalendárium így ír róla:
"A hévízi tündérrózsa 100 éve

Meghonosodása óta csodájára járnak

A 100. születésnapját ünnepelte tavaly Hévízen az indiai tündérrózsa. A város jelképét is megtestesítő csodálatos növény honosítása nem ment ugyan könnyedén, de szerencsére sikerült. Gondok persze az óta is akadnak, hiszen a rendkívül „falánk” kártevők támadása ellen folyamatosan védeni kell a virágokat. A megfelelő szereket és módszereket szerencsére sikerült megtalálni, illetve kidolgozni. A tündérrózsa történetéről, védelméről Vincze Tamást, az Állami Gyógyfürdőkórház kertészmérnökét kérdeztük.

- A tündérrózsának amellett, hogy szép, mitológiai múltja van, sőt, szent növényként is tisztelhetjük.
- Az egyiptomi fehér és kék tündérrózsa virága fontos szerepet játszott az egyiptomiak hitéletében. A bőségnek és a jólétnek volt a jelképe, és mint ilyent, Egyiptom királyának és hitvesének, Ozirisznek és Ízisznek szentelték. Ugyanakkor a halálnak, majd az örökké megújuló életnek is a szimbóluma volt. Így a múmiákat kék és fehér tündérrózsa virágokkal koszorúzták. Az egyiptomiak nem csak tisztelték a tündérrózsát, hanem táplálékként is felhasználták; magvait lisztté őrölték és lepényt sütöttek belőle. A tündérrózsa rokona a lótusz a hindu mitológiában az univerzum bölcsője. Amikor az özönvíz elsöpört mindent, a vizek tetején fekvő Visnu köldökéből virágzott elő. Ebből emelkedett ki Brahma, a Teremtő és létrehozta a világot. Visnu lótuszt tart az egyik kezében, ez az a virág, mely a vizek formátlan végtelenségéből teljes pompájával teríti szét szirmait, szimbolizálja a mindenséget. A védák lótusz alakúnak említik az emberi lény legbelsőbb magját, ahol a lélek lakozik, míg a hinduk és buddhisták ahhoz az emberhez hasonlítják, akit nem érintenek meg a világ bűnei. Néhány lótuszvirágnak régebbi szimbolikája van. Az indiai irodalom örökzöld témája a reggeli nap első sugaraira ébredő és kinyíló lótusz. Az irodalmi leírások a szépséges asszonyt is a lótusz részeihez hasonlítják.

Tavirozsa 3


- Hévíznek ugyan nem szent növénye, de jelképe a tündérrózsa. Miként is került a tóba?
- A tó növényvilágának leglátványosabb tajgai a tündérrózsák. A század eleji leírásokból, illetve Richard Bright angol orvosutazó 1815-ből származó útikönyvéből tudjuk, hogy a tóban őshonos volt a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Ez a hideg vizekben is díszlő, csendesebb vizeinkben majdnem mindenhol megtalálható faj már magában is szép jelenség. A múlt század harmincas éveiben már kísérletet tettek arra, hogy mellette trópusi eredetű tündérrózsákat honosítsanak meg a tóban. A nagyváradi Püspökfürdő meleg vizéből előbb a budapesti Lukács-fürdőbe, majd innen Hévízre telepítették az egyiptomi fehér tündérrózsa (Nyphaea lotus) egyedeit. Ez azonban akkor nem bizonyult maradandónak. 1898 és 1906 között Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára gondolt egy merészet és nagyszabású tündérrózsa-honosítási akcióba kezdett Hévízen. A budapesti tudományegyetem gazdag botanikus kertjének Viktória-házából több trópusi tündérrózsafaj gyöktörzs-darabkáját megszerzett, s azokat az iszapba ültette. Az első esztendőben Lovassy Sándor az egyiptomi fehér és az indiai vörös tündérrózsa hosszú virágú alfajának (Nymphaea rubra) honosításával próbálkozott. Az előbbi növénnyel végzett kísérletek a múlt századihoz hasonlóan ezúttal sem vezettek eredményre, viszont az utóbbi már 1898-ban megmutatta életképességét. A telepítést követő 33. napon, 1898. július 25-én nyílt ki Hévízen az első vörös tündérrózsavirág, amelyet természetesen a hévízi fürdővendégek nagy érdeklődése kísért.

- Lovassy Sándor ezután nem kísérletezett más fajokkal?
-  De igen. A következő évben Egyiptomból, Indiából és Afrikából származó kék tündérrózsafajokat próbált telepíteni, sőt, még az amazonasi Viktoria regia telepítését is megkísérelte. Ez utóbbi 1903 augusztusában virágozni is kezdett a tóban, ám megtelepedni végül nem tudott. Kezdetben sikeresnek ígérkezett a kék virágú, napközben nyíló dél-afrikai kék tündérrózsa honosítása is, a tó talaja és mikroklímája azonban – több fajéhoz hasonlóan – nem volt számára megfelelő.

- Tehát a ma tündöklő faj bizonyult a legéletképesebbnek, honosítási szempontból pedig a legmegfelelőbbnek. De mit kell tudnunk a virág „jellemzőiről”?
- A tropikus Kelet-Indiából, közelebbről Bengália mocsaraiból, lassú folyású sekély vizeiből származó tündérrózsa 1803-ban került Európa botanikus kertjeibe. Általában éjjel kezd el nyílni és a napsütéses időben kora délutánra becsukódik. Ha azonban az idő borongós, akkor egész nap nyitva marad. Érdekes az is, hogy a növény szára az iszapban van, onnan törnek vízfelszínre a levelek, néha 4-5 métert is megtéve. A virágok májustól novemberig láthatók, egy-egy virág három napig díszlik. Egy nem háborgatott tő egy nyáron 60-90 levelet fejleszt. Ősszel a tündérrózsák visszahúzódnak az iszapba és tavasszal hajtanak ki ismét.

Tavirozsa
 

- Mennyire tűrőképes a tündérrózsa?
- Érdekessége, hogy az egyik – nem az indiai – faj magja meglepően életképes. Japánban e század elején több méter mélyen kiásott iszaprétegben sértetlen magokat találtak. Ezeket megpróbálták kicsíráztatni, ami sikerült. Ezután elvégezték a pontos kormeghatározást is radonkarbon módszerrel, s megállapították, hogy a magok 1040 évesek voltak. A vörös tündérrózsa mindezek ellenére – a többi trópusi növényhez hasonlóan – rendkívül érzékeny. Szereti a háborítatlanságot, az egyenletes klímát. Az egykor féltve őrzött egzotikus növények egyébként mára buján elszaporodtak a tóban. A tündérrózsa természetesen védett növénye a Hévízi tónak, virágát leszakítani és bolygatni tilos.

- Ha jól tudom, a növények klimatikus szerepe is van.
- Így igaz, a tavirózsák nem csak esztétikai értékűek. A tó jelentős részét beborító növények hatékonyan fékezik a víz lehűlését, mint ahogyan a tavat övező véderdő is szerepet játszik a gyors vízhőfokcsökkenés megakadályozásában, mert útját állja a párát felszaggató szélnek. A tó flórájának említésre méltó növénye a lefolyócsatornában nagy tömegben nyíló fehér tündérrózsa is.

- A védelem ellenére a növények legalábbis Hévízen – folyamatos gondoskodást igényelnek?
- A tündérrózsákon az elmúlt években két kártevő jelent meg. Az egyik az olajosbogár, a másik a tavirózsa levéltetű. Mivel a tó 1993 óta természetvédelmi terület és fürdővendégek ezrei keresik fel évente, ezért a védekezés meghatározásakor elsődleges szempont egy emberre, természetre veszélytelen eljárás kidolgozása. A kémiai védekezést az első pillanattól elvetettük, csakis a biológiait tartottuk lehetségesnek. Az olajosbogár ellen már második éve sikeresen alkalmazunk egy baktériumtörzset, amely kizárólag a szóban forgó kártevőre ártalmas. A levéltetű elleni védekezésre ez idáig nem volt hasonló módszer, habár ezek igen komoly kárt okoztak a növényekben. A laboratóriumi és a tavon végzett szabadtéri kísérletek azt mutatják, hogy egy gomba sikeresen vethető be a levélkártevő ellen. Ennek gombafonalai a levéltetvek testét átszövik, így az állat elpusztul. A szer tavon történő engedélyeztetési kérelme már a Természetvédelmi hivatalban és a minisztériumban van…"
 

Az 1999-es Zalai Kalendárium így ír róla:"A hévízi tündérrózsa 100 éve Meghonosodása óta csodájára járnak A 100. születésnapját ünnepelte tavaly Hévízen az indiai tündérrózsa. A város jelképét is megtestesítő csodálatos növény honosítása nem ment ugyan könnyedén, de szerencsére sikerült. Gondok persze az óta is akadnak, hiszen a rendkívül „falánk” kártevők támadása ellen folyamatosan védeni kell a virágokat. A megfelelő szereket és módszereket szerencsére sikerült megtalálni, illetve kidolgozni. A tündérrózsa történetéről, védelméről Vincze Tamást, az Állami Gyógyfürdőkórház kertészmérnökét kérdeztük. - A tündérrózsának amellett, hogy szép, mitológiai múltja van, sőt, szent növényként is tisztelhetjük.- Az egyiptomi fehér és kék tündérrózsa virága fontos szerepet játszott az egyiptomiak hitéletében. A bőségnek és a jólétnek volt a jelképe, és mint ilyent, Egyiptom királyának és hitvesének, Ozirisznek és Ízisznek szentelték. Ugyanakkor a halálnak, majd az örökké megújuló életnek is a szimbóluma volt. Így a múmiákat kék és fehér tündérrózsa virágokkal koszorúzták. Az egyiptomiak nem csak tisztelték a tündérrózsát, hanem táplálékként is felhasználták; magvait lisztté őrölték és lepényt sütöttek belőle. A tündérrózsa rokona a lótusz a hindu mitológiában az univerzum bölcsője. Amikor az özönvíz elsöpört mindent, a vizek tetején fekvő Visnu köldökéből virágzott elő. Ebből emelkedett ki Brahma, a Teremtő és létrehozta a világot. Visnu lótuszt tart az egyik kezében, ez az a virág, mely a vizek formátlan végtelenségéből teljes pompájával teríti szét szirmait, szimbolizálja a mindenséget. A védák lótusz alakúnak említik az emberi lény legbelsőbb magját, ahol a lélek lakozik, míg a hinduk és buddhisták ahhoz az emberhez hasonlítják, akit nem érintenek meg a világ bűnei. Néhány lótuszvirágnak régebbi szimbolikája van. Az indiai irodalom örökzöld témája a reggeli nap első sugaraira ébredő és kinyíló lótusz. Az irodalmi leírások a szépséges asszonyt is a lótusz részeihez hasonlítják.   - Hévíznek ugyan nem szent növénye, de jelképe a tündérrózsa. Miként is került a tóba?- A tó növényvilágának leglátványosabb tajgai a tündérrózsák. A század eleji leírásokból, illetve Richard Bright angol orvosutazó 1815-ből származó útikönyvéből tudjuk, hogy a tóban őshonos volt a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Ez a hideg vizekben is díszlő, csendesebb vizeinkben majdnem mindenhol megtalálható faj már magában is szép jelenség. A múlt század harmincas éveiben már kísérletet tettek arra, hogy mellette trópusi eredetű tündérrózsákat honosítsanak meg a tóban. A nagyváradi Püspökfürdő meleg vizéből előbb a budapesti Lukács-fürdőbe, majd innen Hévízre telepítették az egyiptomi fehér tündérrózsa (Nyphaea lotus) egyedeit. Ez azonban akkor nem bizonyult maradandónak. 1898 és 1906 között Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára gondolt egy merészet és nagyszabású tündérrózsa-honosítási akcióba kezdett Hévízen. A budapesti tudományegyetem gazdag botanikus kertjének Viktória-házából több trópusi tündérrózsafaj gyöktörzs-darabkáját megszerzett, s azokat az iszapba ültette. Az első esztendőben Lovassy Sándor az egyiptomi fehér és az indiai vörös tündérrózsa hosszú virágú alfajának (Nymphaea rubra) honosításával próbálkozott. Az előbbi növénnyel végzett kísérletek a múlt századihoz hasonlóan ezúttal sem vezettek eredményre, viszont az utóbbi már 1898-ban megmutatta életképességét. A telepítést követő 33. napon, 1898. július 35-én nyílt ki Hévízen az első vörös tündérrózsavirág, amelyet természetesen a hévízi fürdővendégek nagy érdeklődése kísért. - Lovassy Sándor ezután nem kísérletezett más fajokkal?-  De igen. A következő évben Egyiptomból, Indiából és Afrikából származó kék tündérrózsafajokat próbált telepíteni, sőt, még az amazonasi Viktoria regia telepítését is megkísérelte. Ez utóbbi 1903 augusztusában virágozni is kezdett a tóban, ám megtelepedni végül nem tudott. Kezdetben sikeresnek ígérkezett a kék virágú, napközben nyíló dél-afrikai kék tündérrózsa honosítása is, a tó talaja és mikroklímája azonban – több fajéhoz hasonlóan – nem volt számára megfelelő. - Tehát a ma tündöklő faj bizonyult a legéletképesebbnek, honosítási szempontból pedig a legmegfelelőbbnek. De mit kell tudnunk a virág „jellemzőiről”?- A tropikus Kelet-Indiából, közelebbről Bengália mocsaraiból, lassú folyású sekély vizeiből származó tündérrózsa 1803-ban került Európa botanikus kertjeibe. Általában éjjel kezd el nyílni és a napsütéses időben kora délutánra becsukódik. Ha azonban az idő borongós, akkor egész nap nyitva marad. Érdekes az is, hogy a növény szára az iszapban van, onnan törnek vízfelszínre a levelek, néha 4-5 métert is megtéve. A virágok májustól novemberig láthatók, egy-egy virág három napig díszlik. Egy nem háborgatott tő egy nyáron 60-90 levelet fejleszt. Ősszel a tündérrózsák visszahúzódnak az iszapba és tavasszal hajtanak ki ismét.   - Mennyire tűrőképes a tündérrózsa?- Érdekessége, hogy az egyik – nem az indiai – faj magja meglepően életképes. Japánban e század elején több méter mélyen kiásott iszaprétegben sértetlen magokat találtak. Ezeket megpróbálták kicsíráztatni, ami sikerült. Ezután elvégezték a pontos kormeghatározást is radonkarbon módszerrel, s megállapították, hogy a magok 1040 évesek voltak. A vörös tündérrózsa mindezek ellenére – a többi trópusi növényhez hasonlóan – rendkívül érzékeny. Szereti a háborítatlanságot, az egyenletes klímát. Az egykor féltve őrzött egzotikus növények egyébként mára buján elszaporodtak a tóban. A tündérrózsa természetesen védett növénye a Hévízi tónak, virágát leszakítani és bolygatni tilos. - Ha jól tudom, a növények klimatikus szerepe is van.- Így igaz, a tavirózsák nem csak esztétikai értékűek. A tó jelentős részét beborító növények hatékonyan fékezik a víz lehűlését, mint ahogyan a tavat övező véderdő is szerepet játszik a gyors vízhőfokcsökkenés megakadályozásában, mert útját állja a párát felszaggató szélnek. A tó flórájának említésre méltó növénye a lefolyócsatornában nagy tömegben nyíló fehér tündérrózsa is. - A védelem ellenére a növények legalábbis Hévízen – folyamatos gondoskodást igényelnek?- A tündérrózsákon az elmúlt években két kártevő jelent meg. Az egyik az olajosbogár, a másik a tavirózsa levéltetű. Mivel a tó 1993 óta természetvédelmi terület és fürdővendégek ezrei keresik fel évente, ezért a védekezés meghatározásakor elsődleges szempont egy emberre, természetre veszélytelen eljárás kidolgozása. A kémiai védekezést az első pillanattól elvetettük, csakis a biológiait tartottuk lehetségesnek. Az olajosbogár ellen már második éve sikeresen alkalmazunk egy baktériumtörzset, amely kizárólag a szóban forgó kártevőre ártalmas. A levéltetű elleni védekezésre ez idáig nem volt hasonló módszer, habár ezek igen komoly kárt okoztak a növényekben. A laboratóriumi és a tavon végzett szabadtéri kísérletek azt mutatják, hogy egy gomba sikeresen vethető be a levélkártevő ellen. Ennek gombafonalai a levéltetvek testét átszövik, így az állat elpusztul. A szer tavon történő engedélyeztetési kérelme már a Természetvédelmi hivatalban és a minisztériumban van…"    VÁLTOZATOS ÁLLATVILÁG A növények mellett a tó állatvilága is igen változatos. Élnek itt apró egysejtűek és gerincesek is. A fürdőzőket nem zavarják, hisz csak az szerez tudomást létezésükről, aki igazán kitartóan keresi őket. Plantonrákok, vízicsigák , halak, szitakötők, levél és virágbogarak, sőt  számos lepkefajnak ad otthon a tó és környezete. A kisebb állatok mellett vagy talán pont a kis állaton nagy száma és az ideális nyári-téli természetes adottságok miatt több nagyobb állatfajnak is otthont ad a Hévízi-tó és környezete. Ilyenek például a vízimadarak, melyek között vannak itt költő vagy itt telelő időszakosan megfigyelhető fajok, de vannak állandó lakók is és olyan madarak, melyek a Kis-Balaton környékéről látogatnak ide át. Egy jó  madármegfigyelő találkozhat vadkacsákkal, kisvöcsökkel, szárcsákkal, füsti - és molnárfecskékkel, szürkegémmel, kócsaggal, kis kormoránnal, néha hattyúkkal, jégmadárra és sok kisebb testű énekesmadárral is. A termál vízben nem csak kisebb testű állatok élnek, de vannak halak, rákok, siklók, békák, melyek nagyon jól alkalmazkodtak a termálvíz adta hőmérsékleti és vízösszetételi körülményekhez. Ilyenek a kisebb testű kárászok, compók,  a szűnyodiró fogasponty, a szivárványsügér, dévérkeszeg, jászkeszeg. Ezek közül a halak közül vannak őshonos fajok a tóban, és vannak olyanok, amik más vizekből vagy betelepítéssel kerültek ide. Leg egyedibb faj a hévízi törpenövésű magyar vadponty, ami csak itt. Halak mellett találkozhatunk még a vízben kockás siklóval, ami bár van, hogy riadalmat okoz, de teljesen veszélytelen állat. Főleg a kifolyókban pedig kisebb termetű rákok élnek, melyek jó indikátorai a víztisztaságnak. Tudta Ön, hogy a tóban és környékén 66 csigafaj él? őslakos halfaj a közönséges kárász és az aprópikkelyű compó? De találkozhatunk szúnyogirtó fogasponttyal, ezüst kárásszal vagy naphallal is. kecskebéka mellett él még itt kacagó béka, és vöröshasú unka? a nádasban fel-fel tűnik a mocsári teknős, a pettyes gőte és néhány vízisikló is? ősszel és tavasszal récék lepik el a lefolyó környékét? Télen pedig itt találnak menedéket a bütykös hattyúk, dankasirályok és a szárcsák. vízi cickány, erdei cickány, vakond is megmutatja magát a turistáknak?   Véderdő, park Hévízen – főként a tó körül, a sétányokon – sétálva sokféle egzotikus valamint tipikus Magyarországon őshonos fát is láthatunk. A tavat körülölelő véderdő telepítését Gróf I. Festetics György gróf  kezdte meg. Miután a mocsár nagy részét lecsapolta a tó köré erdősávot telepíttetett, melynek már több fontos funkciója is van. Az erdő végi a tavat a szelektől és így a gyors kihűléstől. Védenek továbbá a levegőben terjedő szennyeződésektől, árnyékot adnak, megszűrik a város zaját és nem utolsó sorban oxigént termelnek. A véderdő a városba vezető Festetics alle és a dr. Schulhof Vilmos sétány immár több száz éves fái elválaszthatatlan részét képezik a hévízi élővilágnak, és mikroklímának. A telepített erdő leginkább tiszteletet parancsoló fái a 200 éves platánok, míg legkülönlegesebb egyedei az allét alkotó mocsári ciprusok. Mellettük találhatók kőrisek, bükkök, tölgyek, kínai ősfenyő és még sok más fafaj, melyek biztonságos otthont kínálnak néhány erdei kisállat, mint a mókusok vagy sünök, illetve a fák lombján fészkelő madarak számára. A Hévízre bevezető Festetics-allé jellegzetes fái a mocsári ciprusok (Taxodium diistichum). A mutatós, nyáron üde zöld, laza lombkoronájú fák, valójában Észak-Amerikai eredetű díszfák. Hévízen számos példány található belőlük, hiszen a tavat körülölelő véderdőbe, vélhetően a fafaj számára ideális talaj és éghajlati viszonyok miatt sokat ültettek. Jellegzetessége, hogy más ciprosokkal ellentétben levelei ősszel izzó vöröses-barnára változnak, majd télre lehullanak. Látványuk mind zölden, mind vöröses színben pompázatos A tó körül és a Véderdőben táblarendszer segíti a tájékozódást, valamint az ott élő növény és állatvilág megismerését.   A mikroszkóp alatt... A hőforrás jellemző növényei a kékalgák, melyek egyes fajait fehérjéjük különleges összetétele tesz alkalmassá a magas hőfokon való életre. A kénbaktériumok is jellegzetes lakói a tónak, képesek a vízből kiválasztott ként a sejtjeikben raktározni. A tóban lakó különböző baktériumtörzsek teszik a tó vizét fertőtlenítő hatásúvá. A mikromonospórák egy különleges faja is él a tóban, melyet „hévízi mikromonospórának” neveztek el lakóhelye után – mivel korábban még nem találkoztak vele. Erőteljes fehérje és cellulózbontó, így fontos élőlénye a tó víz alatti talajának. A szintén Hévízen felfedezett sugárgomba faj is különlegesnek mondható: Közép-Európában egyedül itt fordul elő. Sejtjeiben és azok környezetében jódkristályokat halmoz fel.
  A Berki tanösvény még sokak számára nem ismert, pedig érdemes egy gyalogtúra során megismerni a látványosságokat. A tanösvény bemutatja a Hévízi tavat, az azt körülölelő láprétet, a berek növény-és állatvilágát, mely nem csak hazánkban, de Európában is rendkívül ritka és értékes természeti kincs. Tájékozódásul pedig a Hévízért Városvédő, -Fejlesztő, Kulturális Egyesület és a Keszthelyi Környezetvédő Egyesület által létrehozott kiadvány segít, mely a linkre kattintva letölthető. vezetofuzet.pdf Különleges halfaj a hévízi tóban  
title: Ritka hévízi növények, állatok
description: Tavirózsa, vöcsök, kócsag, mikro organizmusok, vad ponty, véderdő
címkék: ;Hévíz;Természet;Természetvédelmi terület;Termál tó;Túra;
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

10. Bor és gasztronómia

Utolsó módósítás: 2024. augusztus. 16. 13:49

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Bor és gasztronómia
lead:
tartalom: + 1 Egregyi borozás és a zalai ízek A hévízi gyógykúra, wellness pihenés, családi nyaralás után hazatérve bizonyára Ön is szívesen mesél majd barátainak, családtagjainak a város szépségeiről, a tó különleges hatásáról, a Dottóról és biztos nem állít valótlant, ha azt mondja, hogy visszavágyik az egregyi borozók hangulatára, az éttermek gazdag és bőséges kínálatára is.  Mert az egregyi szőlőhegy szépsége, a borozósor vendégbarát pincéi és a bor éppolyan fontos eleme Hévíz kínálatának, mint a Tófürdő. De éppoly fontos az is, hogy a fürdőzés után betérjen egy kellemes hangulatú étterembe és megkóstolja a helyi tájjellegű ízeket. A helyi éttermek változatos kínálata a városba érkezők minden igényét ki tudja szolgálni. Vacsorázhat csárdában, kicsi vagy nagy étteremben, részese lehet malacsütésnek, majd meg is kóstolhatja azt. A finom zalai ízeket cigányzene vagy tánczene mellett is elköltheti. Mindezek mellett azonban a hagyományos hurka-kolbász és mustár kombinációjáról sem kell lemondani, mivel a nagyparkolóban lévő vendéglátó egységek kínálatában ez is megtalálható. A finom vacsora után pedig mi más is lehetne a program, mint egy kis borozgatás kellemes társaságban. Ne felejtsen majd el egy pohárka bort kérni vendéglátójától az év Hévíz Város borából és írja meg nekünk értékelését. Ha ízlett a bor, akár több palackkal is vásárolhat belőle vendéglátójától. Vagy térjen be a Tourinform irodába (Rákóczi u. 2. Tel.: +36 83 540 131), ahol szintén megvásárolhatja az éppen aktuális város borát. Változatos kínálattal várja a Hévízi Termelői Piac azokat, akik inkább maguk szeretnének valamilyen finomságot elkészíteni helyi alapanyagokból. A város déli bejáratánál található, heti három alkalommal nyitva tartó piacon helyi kistermelőktől, kézművesektől van lehetőség vásárolni. A házi készítésű füstölt húsoktól az ízesített sajtokon át, a házi mézig, lekvárig, savanyúságig vagy természetesen a friss zöldség és gyümölcs kínálatig minden megtalálható. Aki pedig a piacozást igazi élménnyé szeretné fejleszteni, számára pecsenyések, lángosos, sőt még antik árusok is színesítik a kínálatot. Ne menjen haza Ön se valamilyen hévízi csecse-becse, finomság vagy kézműves termék nélkül, látogasson el kedden vagy szombaton délelőtt, vagy csütörtökönként a délutáni piacra. Jó étvágyat, jó borozgatást kívánunk! Tudta Ön, hogy Egregy neve az égerfa nevének egür alakjából keletkezett? A mocsaras vidéket kedvelő égerfa ma is meghatározó, jellemző növénye a környéknek.
title: Borozók és éttermek Hévízen
description: Egyregyi szőlőhely, boros pincék, éttermek, Hévízi Termelői Piac, zalai specialitások
címkék: ;Hévíz;Bor;Gasztronómia;Hévíz Város Bora;Borvacsora;
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

11. Zsinagóga

Utolsó módósítás: 2024. július. 09. 10:52

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Zsinagóga
lead:
tartalom: + 1 A hévízi zsidóság története az I. világháború előtt A gyógytaváról világhírűvé vált Hévízfürdőt az első világháború előtt a Keszthelyi-Hévíz néven említették. A tó nyugati oldalán az 1860-as évektől jött létre a fürdőtelep, amely a Festetics-hitbizományhoz tartozott. A szomszédságában alakult ki az 1920-as években a fürdőközség, amely a fürdőteleppel együtt közigazgatásilag az 1907-ben létrehozott hévízszentandrási körjegyzőséghez tartozott. A hévízfürdői zsidóság ezer szállal kötődött a szomszédos keszthelyi zsidósághoz. Hévízfürdő látképe A 18. század vége felé telepedtek le az első zsidó lakosok Hévízszentandráson (ekkor még Szentandrás). A község első zsidója - egy bizonyos Joachim - az 1795-ös adóösszeírásban tűnt fel, az 1798-as lajstrom pedig egy „Isák Jósef” nevű személyt említett. A szentandrási zsidók vallási és közigazgatási (anyakönyvi) szempontból a keszthelyi anyahitközséghez tartoztak. A 19. század második felében a zsidók száma mindössze néhány családra, s a lakosságnak csupán 2–3 százalékára korlátozódott. 1890-ben a 240 lakosból 5 fő (2,1%), 1910-ben a 303 lakosból 8 fő (2,6%) volt izraelita vallású. Az első világháború után fellendülő fürdőéletnek köszönhetően a legtöbb zsidó személy 1930-ban élt Hévízszentandráson (23 fő, a lakosság 3,4 százaléka), míg a fürdőtől távolabb eső Egregyen az 1920-as évektől már nem laktak zsidók. A Hévízfürdőn nyaralók és gyógyulást keresők között viszont egyre jelentősebbé vált a zsidók aránya, akik a nyári főszezonban a látogatók (20-30 ezer fő) negyedét tették ki. Az izraelita vendégek fontos szerepet játszottak a fürdőhely polgárosodásában, a polgári életforma és kulturális szokások elterjesztésében, Hévízfürdő ugyanakkor elősegítette polgári egyenjogúságuk társadalmi elfogadtatását és gyakorlati érvényesítését. A fürdőhelyen gomba módra szaporodó szállodák, üzletek és vendéglők közül több zsidó befektetők tulajdonában volt. A zsidó vendégek vallási igényeinek kielégítését az 1910-ben felavatott izraelita imaház biztosította, melyet a gyógytó lefolyócsatornájának bal partján, Lusztig Ignác „Jeruzsálem” nevű vendéglőjének a közelében építettek fel. A főszezon alatt - május végétől augusztus végéig - dr. Büchler Sándor keszthelyi főrabbi gyakran tanított a Bibliából és a Talmudból. A zenés istentiszteletek és kultúrelőadások gyűjtését pedig a szegény sorsú hittestvérek gyógykezelésére fordították. Az izraelita vallású fürdővendégek kóser étkezéséről a Mandel-féle vendéglő gondoskodott. A lefolyócsatorna bal partja mellett állt az Izraelita imaház A Jeruzsálem vendéglő (később Alsó vendéglő) A fürdőhely felvirágzásában nagy szerepet játszott a fürdőt a Festeticsektől 35 évre (1905–1940) bérbe vevő Reischl család – ifj. Reischl Vencel, majd Imre és Richárd fiai – valamint a hévízi fürdőgyógyászat alapjait megteremtő zsidó fürdőorvosok, dr. Schulhof Vilmos és dr. Schulhof Ödön, illetve a keresztény dr. Moll Károly. Dr. Schulhof Vilmos fürdőorvos, reumatológus és balneológus 1906-tól tevékenykedett Hévízen. Itt hozta létre 1911-ben Európa második Zander-gyógyintézetét, ahol a fürdőkúra kiegészítéseként a gépekkel történő, mozgatásos gyógygimnasztikát alkalmazták. Schulhof fürdőorvos az első világháború előtt széles körű tudományos munkásságot fejtett ki a gyógyhely bel-és külföldi megismertetéséért. Számos hazai és német szaklapban jelentek meg írásai, az Országos Balneológiai Egyesület évenként kiadott fürdőkalauzainak egyik szerkesztője volt, amelyben ő írta a Hévízfürdőről szóló fejezetet. Dr. Schulhof Vilmos rakta le kutatásaival, tudományos és ismeretterjesztő munkásságával Hévízfürdő alapjait, tette külföldön is ismertté a gyógyhelyet. A Zander-intézet és medikomechanikai gépsora A hévízi zsidóság története a két világháború között Az 1920-as évek végére az imaház kicsinek bizonyult, valamint távol esett az „amerikai tempóban” fejlődő fürdőközségtől. Az izraelita templomot egy díszes ünnepség keretében 1933. július 2-án avatták, a szertartást dr. Büchler Sándor keszthelyi főrabbi vezette, melyen a világi hatóságok képviselői, számos neológ és ortodox rabbi, valamint a fürdővendégek vettek részt. Az építkezéshez a Festetics hercegség telekingatlannal, a Reischl Fürdőbérlő Társaság és Hévízszentandrás fürdőközség, valamint számos magánszemély pénzbeli adománnyal járultak hozzá. A keszthelyi hitközség fiókjaként létrejövő - később önállósodó - hévízi hitközség egyházi elnökévé dr. Büchler Sándor főrabbit választották, világi elnökévé pedig dr. Kertész Adolf budapesti ügyvédet, a templomépítés szervezőjét és a fürdőhely lelkes hívét. Az elöljáróság tagjai közé került dr. Schulhof Ödön fürdőorvos, a helyben lakó Singer Miksa, s többen a fürdőhely állandó törzslátogatói közül. A hévízi zsinagóga külső megjelenésében és belső berendezésében az ortodox hagyományokat követte azzal a céllal, hogy a fürdővendégek közül a vallásosabbak számára is lehetővé tegyék hitéletük gyakorlását. A zsinagóga 1933-ban épült a tó közelében A korabeli tudósítások szerint a zsinagóga a péntek esti és szombati istentiszteleteken zsúfolásig megtelt a gyógyulás mellett lelki táplálékot kereső izraelita vendégekkel, akik adományaikkal segítették a hitélet fenntartását. A nyaralók között jelentős volt az izraelita vallásúak aránya A fürdősétány épületeinek egyikében, a Kurszalonban (Gyógyterem) gyakran rendeztek hangversenyeket az izraelita templomalap javára, melyen felekezeti különbség nélkül vettek részt a fürdővendégek. A templomot dr. Büchler Sándor főrabbi avatta fel Dr. Schulhof Ödön (Vilmos féltestvére) a budapesti orvosi egyetem elvégzése után Berlinben dolgozott, ahonnan1923-ban hazatért, s Vilmos bátyja hévízi Zander-intézetében praktizált a fürdőszezon alatt. Munkássága már a két világháború közötti évtizedekben is úttörő jellegűnek számított. Az 1920-as években elsőként alkalmazott novocain infiltrációt a reumás, ízületi fájdalmak csillapítására. Hévíz első röntgenorvosaként országos viszonylatban is kiemelkedő ízületi és csontröntgen-felvételeket készített. A Bársony-Schulhof féle ún. „betekintő” röntgenfelvételi eljárás az egész világon alkalmazásra került. Dr. Schulhof Vilmos (jobbról) és dr. Schulhof Ödön (balról) fürdőorvosok A hévízszentandrási körjegyzőség zsidó lakosainak 1944. április 28-án készült összeírásakor Hévízszentandráson és a fürdőhelyen 4 háztartásban tizenöt zsidó lakost jegyeztek fel. A keszthelyi gettóban május 26-án készült névjegyzéken ugyanennyien szerepeltek, a Zalaegerszegre elszállítottak listáján a munkaszolgálatos behívások miatt már csak tizenhárman. A hévízi zsidók közül a Freller, Frisch, Simon és Singer családok tagjait, valamint dr. Schulhof Vilmost és Ungár Lászlót pusztították el Auschwitzban, többen (munkaszolgálatos férfiak) másutt hunytak el. Újrakezdés a háború után, a templom lebontása Az épségben fennmaradt zsinagógában a háború után Hévízre látogató zsidó fürdővendégek még egy ideig gyakorolták vallásukat. Dr. Kertész Adolf halála (1959) után azonban az 1960-as évek végére megszűnt a hitélet, s az elárvult, pusztulásnak induló épületet 1977 áprilisában lebontották, összefüggésben a tófürdő épületeinek 1977-1982 között megvalósuló rekonstrukciójával. A tóraszekrény-takarót 1955-ben Simon Imre adományozta A zsinagógát 1977-ben bontották le A zsinagóga helyén 2000. július 2-án Várnai Shorer Judith izraeli nagykövet jelenlétében avatták fel a holokauszt emlékművet („hévízi siratófalat”), amely a város áldozatvállalásával épült. A zsinagóga helyén felállított holokauszt emlékmű   Felhasznál források: SZARKA Lajos, Páratlan testvérpár. A Schulhof - testvérek szerepe Hévíz „világfürdővé” válásában. Hévíz: Hévíz Város Önkormányzata és Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház, 1999. első kiadás és 2002. második kiadás DR. SZARKA Lajos, A hévízi zsidóság története. Hévíz: Hévíz Város Önkormányzata, 2000.     Információk a belső tér tárgyi elemeihez A zsinagóga – vagy héberül bét hákneszet (gyülekezés háza) – a zsidó vallási és rituális élt központi helye, ahova a zsidó emberek összegyűlnek. A hévízi ortodox szertartású zsinagógát 1933. július 2-án avatták fel. A zsinagóga nyugati oldaláról a főbejárat és két mellékbejárat nyílott. A baloldali mellékbejáraton a nők léptek be, ahonnan lépcső vezetett fel az emeleti karzathoz. A nők el voltak különítve a férfiaktól. A főbejáratot és a jobboldali ajtót a férfiak használták, az utóbbi vezetett az előcsarnok azon helyiségébe, ahol a rituális kézmosásra szolgáló vízmedence állt, s a hívek ennek elvégzése után léphettek be a főbejárati előcsarnokba. Az előcsarnokban a zsinagóga avatásakor több nemeskőből (gránit, márvány) készült emléktáblát helyeztek el, kettőn az építéshez nagyobb adományt tevők neveit sorolták fel, egy az építés idejét és főbb adatait tüntette fel (1930-33 között épült a hg. Festetics Tasziló által adományozott telken, dr. Kertész Adolf és neje kezdeményezésére, Boros Artúr műszaki főtanácsos tervei alapján, Varga András építőmester vezetése és Berényi Béla ellenőrzése mellett). A negyedik táblán azok neve szerepelt, akik ágyadományokkal támogatták a hévízre érkező izraelita betegeket. Az ötödik - kisebb méretű – fehér márványtáblát az 1959-ben elhunyt zsinagógaalapító, dr. Kertész Adolf tiszteletére emelték. Az előcsarnokban függesztették ki a Hévízfürdői Izraelita Imaegyesület fakeretes táblácskáját. Ez az istentiszteletek rendjét mutatta, melyek pénteken délután 7 órakor, szombaton pedig délelőtt 9 órakor kezdődtek a fürdőszezon ideje alatt. A felsoroltak közül két nagyméretű emléktábla (adományozók, ill. ágyadományozók) és dr. Kertész Adolf táblája a 2000. július 2-án felavatott holokauszt emlékműre került. A zsinagóga belső terének közepén helyezkedett el ortodox szertartású templomoknál a korláttal elkerített bima, vagy tóraolvasó emelvény, ahonnan szombatonként és ünnepeken a Tórából a kijelölt szakaszt kelet felé (Jeruzsálem felé) fordulva felolvasták. A bimát általában menóra (hétkarú gyertyatartó) díszítette. A központi térben - a bima előtt és mögött - padokat helyeztek el, ahol a hívők foglaltak helyet és követték az imádkozást. A keleti oldalon – Jeruzsálem, az egykori Szentély felé nézően – állt a tórafülkében a tóraszekrény (vagy frigyszekrény), ahol a Mózes 5 könyvét tartalmazó Tóratekercset (vagy tekercseket) tárolták. A tóraszekrényt díszes – bársonyból, selyemből készült, hímzett héber feliratos, zsidó szimbólumokat feltüntető (Dávid-csillag, menóra, olajág) – tóraszekrény- takaróval fedték le, melyet a Tóra kivevésekor elhúztak. A hévízi templomnak Simon Imre és felesége adományozott 1955-ben új tóraszekrény-takarót, melynek felirata a holokausztban elpusztított mártírokra („atyáink emlékére”) utalt. A tórafülke közelében kiemelt helyen állt a rabbi (jobbról) és a kántor, vagy előimádkozó (balról) díszes ülőszéke. A keleti oldal közelében helyezték el a hitközség elöljáróinak ülőhelyét. A hévízi templomból fennmaradt magas támlájú padon dr. Kertész Adolf elnök, Boros Artúr és Brüll József elöljárók neveit zománcos táblácskák jelölték. A templomot északról és délről 3-3 nagyméretű ablak világította meg, a nyugati (bejárati) oldal keskenyebb ablakai pedig a nők számára kijelölt karzatot. A zsinagóga kisméretű – fehér köralakba foglalt, kék színű Dávid-csillagot ábrázoló – üveg díszablaka fennmaradt. A zsinagóga belső megvilágítását szolgálták a mennyezetről lelógó csillár és a falakon elhelyezett lámpák, bronz- illetve kovácsoltvas falikarral. Az utóbbiakból szintén megmaradt egy-egy falikar. A frigyszekrény előtt volt a mennyezetről lelógó örökmécses (nér tómid), amely a jeruzsálemi Szentély oltárán örökké égő tűzre emlékeztetett. A mécses lángjának ébren tartásáról általában egy külön egyesület (Nér Tómid, vagy Örökmécs Egyesület) gondoskodott.   [zsinagoga3d]  
title: Zsinagóga
description:
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

12. Kiss homoktövis

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:11

Minden cseppje érték! A Bocföldei homoktövisültetvényen termesztett növényből 100%-os lé, lekvár, őrlemény, tea és magolaj készül, hogy te is megkapd a természet legjavát.

Kiss homoktövis

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Kiss homoktövis
lead: Minden cseppje érték! A Bocföldei homoktövisültetvényen termesztett növényből 100%-os lé, lekvár, őrlemény, tea és magolaj készül, hogy te is megkapd a természet legjavát.
tartalom: + 1 Szupergyümölcs Bocföldéről Bocfölde határában, egy csendes, középkötött talajú domboldalon különleges narancssárga bogyók érnek szeptemberre. Itt működik a Kiss Homoktövis családi gazdaság, ahol nemcsak termesztik a homoktövist, de saját kezűleg dolgozzák is fel minden részét – levet, lekvárt, olajat készítenek belőle. A munkát ketten végzik: Kissné Lakatos Márta és Kiss Károly, akik gyerekeik ötlete nyomán váltották a korábbi állattartást homoktövis-termesztésre. Állattartásból növénytermesztés A Kiss család 2015-ben döntött úgy, hogy nem folytatják az állattartást, hanem kihasználják a meglévő területükben lévő más lehetőségeket. Három gyerekük ötlete nyomán esett a választás a homoktövisre. A homoktövis ugyanis jól bírja a zalai dombvidék klímáját, emellett egy nem szokványos, értékes vitaminokban gazdag növény, ami hazánkban nem tömegtermék. Mártáék az első töveket egy ismerőstől szerezték be, majd a termőre fordult növények gyümölcseit feldolgozták, amivel a piacra először 2017-ben mentek ki, 2018-ban már fesztiválokon is árusítottak. A magas C-vitamin tartalmú bogyókért meg kell küzdeni A homoktövis nem kényes növény, betakarítása és feldolgozása azonban kihívást jelentő munka, nem is való mindenkinek. A homoktövis gyümölcsét nem lehet gépekkel szüretelni. A bogyók aprók, sűrűn nőnek, és tüskés ágak között bújnak meg, ezért Mártáék kesztyűs kézzel, metszőollóval vágják le az ágakat, amelyek fagyasztóládába kerülnek, hogy a bogyók könnyebben leperegjenek az ágakról. A feldolgozás során a gyümölcs minden részét, de még a levelét is hasznosítják: a húsából lé és lekvár készül, a héjat szárítják és őrlik, a magból hidegen sajtolt olajat nyernek ki, a leveléből pedig tea készül. A homoktövis így nemcsak magas C-vitamin tartalma miatt szupergyümölcs, hanem fenntartható is a termesztése, hiszen szinte minden porcikája feldolgozható. Minden része érték A Kiss Homoktövis termékek kizárólag a saját ültetvényről származó, fagyasztott homoktövisbogyóból készülnek. Mártáék legelőször frissen préselt, 100%-os homoktövislével jelentek meg a piacon, amit egyébként minden piacnap előtt tényleg frissen préselnek bocföldei műhelyükben. Majd a termékpaletta a homoktövis őrleménnyel és a homoktövismag olajjal bővült. A kínálat kuriózuma pedig a homoktövis lekvár, ami kellemesen fanyar, nem túl édes íze miatt sokak kedvence lett. A hidegen sajtolt homoktövis magolaj egy narancsos-barna színű olaj, külsőleg és belsőleg egyaránt alkalmazható. Legjobban salátákra öntve élvezheted az ízét. Napi egy mokkáskanállal fogyasztva rendkívül jótékony hatással van a szemre, bőrre, hajra és körömre. Natur krémekbe cseppentve kozmetikumként is használhatod magas E-vitamintartalomma miatt ráncfeltöltő hatása van. Míg a homoktövismag őrlemény citrusos ízvilágot ad a süteményeknek, de keverheted joghurt és zabkásába is. Ha kíváncsi vagy, benézhetsz A gazdaságot a Zalaegerszeghez közeli Bocföldén találod. Bár a portán nincs állandó látogatási lehetőség, de előzetes egyeztetést követően Mártáék szívesen fogadják az érdeklődőket és megmutatják az ültetvényt, sőt helyben még vásárolni is tudsz.   Termékismertető   Homoktövis lekvár – fanyar, természetes, vitaminban gazdag Márta lekvárja 80% homoktövisből és 20% almából készül. Az alma a markáns savanyúság finom ellensúlyozásához illetve a sűrítéshez kell, hiszen a cél nem az, hogy egy hagyományos lekvár édességű termék készüljön. A hangsúly egy olyan egészséges termék előállításán van, amiben megmaradnak a vitaminok és nem a cukor édessége dominál. A bogyók szüretelése után, és a fagyasztást követően készül a lekvár. lefagyasztják. Márta főzés helyett csak párolja a bogyókat, amit apró szemű szitán passzíroz át, hogy a magok és a héj ne kerüljön a lekvárba. Majd az alapot almával és kevés nyírfacukorral édesíti, és pektin hozzáadásával állítja be a megfelelő sűrűséget. A massza kíméletes hőkezelést kap, hogy a homoktövis magas vitamintartalma megmaradjon. Az eredmény egy enyhén sűrű, kellemesen fanyar lekvár, amely tökéletes reggeli pirítóson, natúr joghurt mellé, palacsintába vagy akár sajttálhoz is.   Ahol a termékeket beszerezheted: Hévízi Termelői Piac További információ és elérhetőség: Facebook Telefonszám: 06303606480 8943 Bocfölde, Kossuth Lajos u. 53. Google térkép

Az ősi Pannon-tó öröksége

Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!

Egy évmilliókon át hullámzó beltenger

A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.

A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.

Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.

A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra

A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.

Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.

Mély vizek és változatos partok

Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre. 

A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.

A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”

Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.

Mit hagyott maga után?

Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.

A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.

E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.

Az utolsó tavak és a búcsú

Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről. 

Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.

 

title: Kiss homoktövis
description: Minden cseppje érték! A Bocföldei homoktövisültetvényen termesztett növényből 100%-os lé, lekvár, őrlemény, tea és magolaj készül, hogy te is megkapd a természet legjavát.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

13. Kreiner Margit

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 13:52

Ritkán adódik lehetőség fürjtojást kóstolni, főleg olyat, ami aromás olivaolajban pácolódik. A porta másik kuriozuma pedig a medvehagyma pesto, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Kreiner Margit
lead: Ritkán adódik lehetőség fürjtojást kóstolni, főleg olyat, ami aromás olivaolajban pácolódik. A porta másik kuriozuma pedig a medvehagyma pesto, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
tartalom: + 1 Üvegbe zárt kuriózum Kreiner Margit standjánál füstölt fűszeres fürjtojás csemegét, medvehagyma pestot, paprikakrémet, szörpöket, lekvárokat kóstolhatsz meg, ha a Hévízi Termelői Piacra látogatsz. Raposkán, a Balaton-felvidék csendes szegletében, a Szent György-hegy lábánál közel 400 fürj csiripel nap mint nap. Az aprócska madarak Margit és lánya gondoskodását élvezik, amit sok száz tojással hálálnak meg. A fürjtojás egészséges kuriózum, füstölve és olivaolajban eltéve pedig igazi finomság. Állattartás szenvedélyből Margit mondhatni belenőtt a mezőgazdaságba és a háztáji gazdálkodásba. Az állattartással járó teendőket hosszú évek során tapasztalta ki. Korábban családjával Káptalantótiban élt, ahol a gazdaságban több száz baromfit és juhot tartottak, gyógyteákat készítettek, levendulát és rózsát termesztettek. A Raposkára költözés után kisebb terület állt rendelkezésére, de az állatok iránti szeretete nem változott. A fürjtartás ötletét egy tapasztalt ismerősétől kapta, majd ahogy minden korábbi tudást, ezt is rengeteg olvasás és természetesen tapasztalás útján sajátította el. Mára már több száz fürjet nevelnek lányával, akik igénylik a mindennapos törődést. A madarakat megfelelő mennyiségű vízzel és minőségű takarmánnyal kell ellátni. Margit már a kezdetektől fogva kerüli a táppal való etetést, a kizárólag természetes összetevőket tartalmazó takarmányt -  kukorica, búza, árpa, borsó, szója - egy közeli gazdaságból szerzi be, így a fürjek egészségesek, a tojás íze telt és karakteres marad. Margit szerint: “Aki evett már táppal etetett baromfitól származó tojást és megkóstolja egy háztáji gazdaságból származó, természetes takarmányt kapó baromfi tojását, az azonnal érezni fogja a különbséget.” Az eltérés nemcsak ízben, de a tojás külsejében is észrevehető. A sárgája sokkal mélyebb színű, sütés és főzés után sem veszíti el szép napsárga árnyalatát. Kézműves feldolgozás, kreatív ízesítések A fürjtojásokat főzés után több órán át sós vízben áztatja, majd bükkfával füstöli azokat. A hófehér, kemény tojások ezután olívaolajba kerülnek, fokhagymával, chilivel, medvehagymával vagy más szezonális fűszerekkel együtt. Minden ízesítés saját kísérletezés eredménye – nem kerül piacra semmi, amit Margit nem tart 100%-ban kifogástalannak. A legnépszerűbb ízesítések: natúr, fokhagymás és chilis. Tipp: A páclé vagyis a fűszeres olívaolaj is értékes, hiszen ha a fürjtojások elfogytak belőle, sütéshez bátran felhasználhatod. A vásárlók is gyakran adnak ötletet az ízesítésekre, amit Margit a legtöbbször megfogad és megpróbálja elkészíteni a kívánságot. Bár a repertoárban a főtt, füstölt fürjtojás szerepel mint fő termék, Margit készít medvehagyma pestot, saját termesztésű zöldségből édes és csípős paprikakrémet, gyümölcseiből pedig lekvárt, szörpöt is.   Termékismertető Medvehagyma pesto A medvehagyma pestoja friss, vadon termő medvehagymából készül a szezon legjavában. A leveleket Margit alapos tisztítás és darálás után olívaolajjal, sóval, dióval vagy chilivel ízesítve dolgozza fel. A pestoban csak a gyógynövény levélrészét használja fel, így megőrzi üde, enyhén fokhagymás aromáját. A medvehagymát Margit a közeli, ismert gyűjtőhelyekről szerzi be, ahol saját maga vagy olykor családi segítséggel gyűjti a növényt. A dióval vagy chilivel készült változatok különleges karaktert adnak ennek a tavaszi finomságnak. A pesto kiváló tésztákhoz, pirítósra, húsok mellé vagy salátaöntetként is. Tartósítószert nem tartalmaz.   Fűszeres füstölt fürjtojás olivaolajban A házi füstölésű, olívaolajban eltett fürjtojás Margit kézműves műhelyének egyik legkülönlegesebb terméke. A fürjeket saját nevelésben, természetes takarmánnyal etetik, ami hozzájárul a tojások magas vitamin és ásványi anyag tartalmához. Az apró finomságok elkészítése gondos folyamat: a tojásokat főzés előtt ecetes vízben áztatja, hogy a természetes pigmentfoltok leoldódjanak, majd sós vízben főzi, lehűti, kézzel megpucolja, és három órán át bükkfával füstöli. Az így előkészített tojások natúran vagy fűszerekkel – például fokhagymával vagy chilivel– ízesített olívaolajba kerülnek. Az olaj nemcsak tartósít, hanem magába zárja a füst és a fűszerek aromáját, amit később ételkészítéshez is felhasználhatsz. A termék kizárólag természetes alapanyagokat tartalmaz, adalék- és tartósítószer-mentes, és fél évig eltartható. Előétel, vendégváró falat vagy salátafeltét – ízig-vérig házi finomság Raposkáról. A termékeket megvásárolhatod: Hévízi Termelői Piac Liliomkert Piac, Káptalantóti További információ és elérhetőség: Telefonszám

Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?

A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.

Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.

Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.

A táj formálása – a lösz öröksége

A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.

A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.

Termékenység és vízgazdálkodás

Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.

Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.

Mai párhuzamok – por a Szaharából

Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.



title: Kreiner Margit
description: Ritkán adódik lehetőség fürjtojást kóstolni, főleg olyat, ami aromás olivaolajban pácolódik. A porta másik kuriozuma pedig a medvehagyma pesto, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

14. Lídrind Porta

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 13:59

A Lídrind Portán minden falat saját nevelésű marhából, természetes eljárással és kézi munkával készül, adalékmentesen.

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Lídrind Porta
lead: A Lídrind Portán minden falat saját nevelésű marhából, természetes eljárással és kézi munkával készül, adalékmentesen.
tartalom: + 1 Marhaságok Csáfordról Berkovics-Tarsoly Lídia a családi örökséget és a könyvelői precizitást ötvözve építette fel kisüzemét, ahol minden húsáru mögött valódi gondoskodás és tudás áll. A termékekben nincs adalék, nincs gyorsított eljárás – csak természetes alapanyag, idő és figyelem. Lídia a természetközeli állattartásnak köszönhetően olyan termékeket tud készíteni, amelyek önmagukban is ízletesek. Ráadásul a portalátogatás során egy olyan családot ismerhetsz meg, akik tisztelettel fordulnak állataik felé is. Látogasd meg őket és kóstold meg a finomságaikat! Vissza a gyökerekhez Lídia már gyerekként belenőtt a gazdálkodás világába: édesapja marhákat tartott, feldolgozással foglalkozott, így a család életének része volt a vágás, a takarmányozás, az etetés és minden, ami az állattartással jár. Lídia sok időt töltött édesapja mellett, gyakran bekapcsolódott a munkába, így nemcsak figyelte, hanem megtanulta, mit jelent felelősséggel állatot tartani, húst feldolgozni, minőségi ételt készíteni. Egy rövid kitérőt azért tett: könyvelőnek tanult, majd ebben a szakmában is kezdett el dolgozni. Bár a számok világa egy ideig kielégítőnek bizonyult, a könyvelői munka mellett elkezdett saját marhákat tartani – eleinte csak önellátás céljából, később azonban már a vásárlók miatt is. A hobbiból aztán újra életforma lett, csak mára már saját kézben, saját irányítás alatt, de édesapja minden tudásának birtokában. Az állatok iránti tisztelet érződik a termékek minőségében is Lídiánál az állatok szabadtartásban élnek, a Zala folyó partján legelésznek. Az állatok életminősége ugyanis befolyásolja az elkészült termék minőségét is. A család emellett saját földjén termeszti az állatok takarmányát, hiszen így tudják garantálni és ellenőrizni a termékek beltartalmi összetevőit is. A cél: olyan állatokat nevelni, akik egészségesek, jól tartottak, és akiknek a húsa méltó alapanyag lesz a feldolgozott termékekhez. A hentesmunka, a darabolás, a pácolás, a füstölés mind-mind saját kézzel történik a csáfordi kisüzemben. Természetes marhaságok A LídRind porta ikonikus terméke a füstölt marhasonka és a -kolbász, valamint a szalámi, de Lídiáék már foglalkoznak sertésből készült termékekkel és házi tojást is kaphatsz náluk. A legújabb különlegesség pedig a basturma. A név mögött egy levegőn szárított fűszerkéregbe forgatott marhahús áll, ami egy szelet kovászos kenyérrel és házi sajttal ízletes finomság. Lídia nemcsak az állatait tartja természetközeli módon, de a húsok feldolgozása során sem használ adalékokat, a tartósítás is egyszerűen sóval történik, tudatosan kerülik a nitritet, a színezőanyagokat és a gyorspácokat is. A füstölést Lídiáék akác- és bükkfával végzik, a tartósítást pedig kizárólag sóval oldják meg. A sonkák hosszú ideig pácolódnak, hogy természetesen alakuljon ki bennük az az ízvilág és állag, amit nagyüzemben gyorsított eljárásokkal próbálnak elérni. A fűszerezés sem előre csomagolt keverékekkel történik, hanem természetes alapanyagokkal, sokszor saját termesztésből – például a csípős szalámihoz használt paprika vagy a borókabogyó is innen származik. Falusi vendégasztal a csáfordi szőlőhegyen A Lídrind Portán nemcsak megvásárolhatod a termékeket, hanem helyben meg is kóstolhatod a sok finomságot. A falusi vendégasztal keretében gusztán megpakolt hidegtálakkal, meleg fogásokkal, házi süteményekkel - például zalai hájas kráflival, saját hájból készítve - várnak. A szőlőhegyi vendéglátás középpontjában mindig a közösen megélt élmény és az étel szeretete áll. A portára látogatva nemcsak jóllakhatsz, de beleláthatsz a gazdálkodás, a feldolgozás és a kézműves húsok világába is. Nem kell mást tenned, mint előzetesen időpontot egyeztetni telefonon. Termékismertető Füstölt marhasonka és kolbász A Lídrind Porta marhakolbásza és füstölt sonkája azoknak készül, akik értékelik a hagyományos ízeket és a tiszta alapanyagokat. A kolbász alapját saját nevelésű, szabadtartásban élő marhák húsa adja, a fűszerezés pedig klasszikus: paprika, fokhagyma, bors, só – minden mesterséges adalék nélkül. A kolbászokat Lídia és családja természetes bélbe töltve, kézzel készíti, majd bükk- és akácfával füstölik őket. A füstölt marhasonka hosszú ideig, hidegfüstöléssel készül, kizárólag természetes sóval tartósítva. A húsrészek – comb, lapocka, tarja – külön pácolódnak, hogy az íz és az állag a lehető legjobb legyen. A lassú érlelés és a kíméletes füstölés adja meg a LídRind porta egyedi karakterét. Tartósítószert, színezéket, gyorspácot nem használnak.   LídRind Porta árusító helyek: 8795 Zalaszentgrót, W3G9+37 Google térkép További információ és elérhetőség: Facebook Telefonszám: 06307922968

Tudtad, hogy a Zala folyó egykor a Drávába ömlött, és csak később „találta meg” a Balatont? A Dunántúl vízhálózatának története nemcsak izgalmas földtani kirakós, hanem valódi földtörténeti kalandregény is: medrek vándorolnak, folyók „bekebelezik” egymást, és még a Balaton is csak a legutolsó fejezetben lép színre. Ismerd meg, hogyan formálta át a természet ecsetvonásokkal a térséget – és hogyan lett a Zala a Balaton legfőbb táplálója.

A negyedidőszak és a felszínformálás jelentősége

A 2,58 millió évvel ezelőttől napjainkig tartó ún. negyedidőszakot elsősorban az különbözteti meg a földtörténet korábbi szakaszaitól, hogy az ekkor végbement felszínalakító folyamatok és az általuk létrehozott felszínformák meghatározói a mai földrajzi környezet arculatának.

Így van ez a folyóhálózat fejlődésével kapcsolatban is.

A pleisztocén kor felszínfejlődése

A pleisztocén kor (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) egyik legérdekesebb – és a mai vízhálózat, sőt a domborzat szempontjából is sorsdöntő – felszínfejlődési folyamata a folyómedrek vándorlása és a folyóteraszok, hordalékkúpok kialakulása, melyet alapvetően meghatározott az egykoron itt hullámzó, a feltöltődéssel lassan visszahúzódó Pannon-tó (lásd: Az ősi Pannon-tó öröksége).

Az Ős-Duna nyugati vándorlása

A Kárpát-medencében megjelenő Ős-Duna kezdetben az ország nyugati részén kanyarogva folyt a befogadó víztestet jelentő, folyamatosan visszahúzódó Pannon-tóba.

Ezen irányát valószínűleg a pleisztocén elejéig megtartotta.

A Duna irányváltása és következményei

A legnagyobb mértékű és hatású vízrajzi változás a Kárpát-medencében a pliocén–pleisztocén átmenet időszakában zajlott le, amikor létrejött a Duna visegrádi völgyszakasza (ebből fejlődött ki a napjainkban ismert Dunakanyar), amivel a folyó elterelődött a mai Pesti-síkság, tehát az ország közepe felé.

A Duna ilyen mértékű folyásirány-változása óhatatlanul érintette valamennyi korábbi dunántúli mellékfolyóját.

A Zala története: vándorlás és bekebelezés

Sajátosan fejlődött a Közép-Dunántúl vízhálózata, melynek egyik legcifrább története a Zala sorsának (medrének) alakulása. 

A Rába már nagyjából a mai csapásának megfelelő irányban folyt a Kisalföld felé. Kezdetben ebbe torkollott bele a délről északra folyó Ős-Marcal, abba pedig az Ős-Zala.

Ezt a képet „festette át” a természet, ecsetként használva a Zalát.

Egy már nem létező, északról délre áramló folyó (amelynek maradványa a mai vízfolyás Zalaszentgrót és Zalavár közötti szakasza) hátráló eróziós hatása (a vízfolyások a forrásvidékhez közeli, felsőbb szakaszaikon a folyásiránnyal ellentétes irányban törvényszerűen belevágódnak az alapkőzetbe, mint „forró kés a vajba”) elérte az Ős-Zalát – lényegében „megvágta” a völgyét –, így a saját medrébe terelve mintegy „bekebelezte” azt.

A Zala új iránya és a Balaton születése

Ettől kezdve a Zala egy éles kanyarral Türje vonalától dél felé folyt és – Balaton még nem lévén – kezdetben a Drávába ömlött. Majd később a Balaton (a tó összefüggő víztükre mindössze kb. 5000 éves!) majdani vizét befogadó süllyedék fokozatos mélyülése maga felé terelte a Zalát, ami így az utóbbi pár millió évben egy jókora medertáncot lejtve vált a Balatont tápláló, illetve térségünket éltető legnagyobb folyóvá.

title: Lídrind Porta
description: A Lídrind Portán minden falat saját nevelésű marhából, természetes eljárással és kézi munkával készül, adalékmentesen.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

15. Millu Manufaktúra

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:16

Valódi gyümölcs, élénk szín, mesterséges összetevők nélkül. A Millu Manufaktúra szörpjei minden kortyban a természet ízét adják vissza.

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Millu Manufaktúra
lead: Valódi gyümölcs, élénk szín, mesterséges összetevők nélkül. A Millu Manufaktúra szörpjei minden kortyban a természet ízét adják vissza.
tartalom: + 1 Kézműves szörpök tartósítószer nélkül Alsópáhok egyik csendes udvarában, egy kisüzemi műhelyben készülnek a Millu Manufaktúra szörpjei, melyek élénk színe nem az aromának, hanem a valódi gyümölcsöknek köszönhető. Nagy Csilla nem egy régi családi hagyományt követ, hanem újrakezdésként választotta a szörpkészítést, amelyhez szakmai megalapozottság is társul. Csilla ugyanis eltökélte, hogy szörpjeibe nem tesz tartósítószert és igyekszik megtartani a gyümölcsökben rejlő vitaminokat, ezért képesítést szerzett. A 14 féle zamatos szörpöt kortyolva az az érzésed támad, mintha magába gyümölcsbe harapnál. Kalandvágyból szörpkészítés szakmai alapokon Csilla saját filozófiájának köszönhetően kezdett bele a szörpkészítésbe, ugyanis vallja, hogy 7 évente érdemes szakmát váltani, valami új dologba kezdeni, ami a korábbiaktól teljesen eltérő is lehet. Volt már piackutató, dolgozott az egészségügyben, kiskereskedelemben, vendéglátásban, ahogy ő fogalmaz “Épphogy harangot nem öntöttem még.” Az újabb hét év 2024-ben kezdődött, amikor Csilla belefogott a szörpkészítésbe újdonsült otthonában, Alsópáhokon. Csillát nemcsak az ízek iránti vonzalom hajtotta, hanem a szakmai megalapozottság is: tartósítóipari technikus képesítést szerzett, hogy úgy tudjon tartósítószer-mentes, mégis magas minőségű, hosszú ideig elálló kézműves szörpöket készíteni, hogy a felhasznált gyümölcsök nem veszítik el beltartalmi értéküket. Mintha egy friss gyümölcsbe harapnál Csilla a szörpök legtöbb alapanyagát hazai forrásból szerzi be. Az alma, eper és fekete szeder a közeli Bókaházáról, egy őstermelőtől érkezik a műhelybe, a bodzát pedig Csilla maga gyűjti májusban, távol a forgalomtól, tiszta erdei területekről. Szinte minden gyümölcs frissen kerül feldolgozásra, hiszen nem velőt vásárol, hanem maga préseli és passzírozza az alapanyagot. A szörpök forrón, de tartósítószer nélkül kerülnek az üvegekbe. Csilla a sűrű sziruphoz kevés vizet ad hozzá – sok íznél egyáltalán nem –, ezért a szörpök állaga különösen gazdag, ízük intenzív. A gyümölcstartalom elérheti akár a 60%-ot is, ami jóval meghaladja a jogszabályi minimumot. Csilla ragaszkodik a rostok jelenlétéhez is: ahol nem zavaró (pl. meggy, ribizli), ott benne marad a gyümölcshús – nemcsak az íz miatt, hanem mert értékes tápanyag. 14-féle íz két világ találkozásából A kínálat két fő vonalra oszlik: a klasszikus hazai gyümölcsökből készült szörpökre – alma, eper, málna, meggy, ribizli, szeder, bodza – és a különlegesebb, nyári frissítőkre, mint lime, narancs, grapefruit-gyömbér, mangó. Az egzotikus ízvilágnál is fontos a természetesség és a minőségi alapanyag beszerzése: Csilla maga facsarja a citrusokat, nem használ aromát, a gyömbér például főzetként kerül a szörpbe. Az ízek alaprecept szerint készülnek el, de a végleges formájukat kóstoltatás után nyerik el. Csilla célja nem a tömegtermelés, hanem a megbízható, ismételhető minőség biztosítása. Termékismertető Alma, eper, feketeszeder szörp: három klasszikus, újragondolva  Csilla az alma, eper és fekete szeder szörpökhöz a gyümölcsöt a közeli Bókaházáról szerzi be, amelynek köszönhetően ebben a három ízben benne van a térség íze és zamata. A gyümölcsök gondos válogatáson esnek át, mielőtt az üstbe kerülnek. Mivel Csilla nem használ tartósítószert, ezért fokozottan figyelni kell arra, hogy a gyümölcsök között ne legyen már túlérett vagy esetleg romlásnak induló példány, mert az kért tehet az egész főzetben. A friss gyümölcsök azon nyomban, tökéletesen éretten kerülnek feldolgozásra. Az almaszörp aranylóan áttetsző, tiszta és friss. Íze lágyan édes, enyhén savas – az igazi, frissen harapott alma zamata köszön vissza minden kortyban. Könnyed és jól iható, szódával hígítva szomjoltó klasszikus, melegen pedig gyengéden fűszeres hatású, akár egy almás tea. Az eperszörp világospiros, sűrű, telt – már a színe is jelzi, hogy igazi gyümölcsből készült. Illata intenzív, az íze édes, mint a frissen szedett eper. A feketeszeder szörp sötétbordó, mély tónusú, elegáns ital. Zamata karakteres, kissé fanyar, mégis telt és lekerekített. Ez a szörp azoknak való, akik szeretik, ha egy íz mélyebb, gazdagabb – benne van a fekete szeder természetes vad aromája. Mindhárom szörpben közös, hogy sem színezéket, sem aromát nem tartalmaznak. Az összetevők között csak a gyümölcs, egy kevés cukor, és a gondos kézi feldolgozás szerepel. A termékeket megvásárolhatod: Hévízi Termelői Piac További információ és elérhetőség: Telefonszám

Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?

A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.

Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.

Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.

A táj formálása – a lösz öröksége

A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.

A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.

Termékenység és vízgazdálkodás

Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.

Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.

Mai párhuzamok – por a Szaharából

Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.



title: Millu Manufaktúra
description: Valódi gyümölcs, élénk szín, mesterséges összetevők nélkül. A Millu Manufaktúra szörpjei minden kortyban a természet ízét adják vissza.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

16. Osgyán Mustár

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:19

Bátor fűszerezés, karakteres ízvilág - ilyen mustárt nem kóstolhatsz mindenhol!

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Osgyán Mustár
lead: Bátor fűszerezés, karakteres ízvilág - ilyen mustárt nem kóstolhatsz mindenhol!
tartalom: + 1 Ízkavalkád mustárból Hazánkban csak kevesen foglalkoznak mustárkészítéssel, főleg olyannal, aminek a legfőbb alapanyaga, a mustármag is hazai földön terem. Az Osgyán mustár ettől is olyan különleges, továbbá attól, hogy a kisüzemi termékeket több mint húsz féle ízben próbálhatod ki. Osgyán László kézműves mustárjai karakteresek, mégis harmóniában vannak a magyar gasztronómiával. Ha szeretsz kísérletezni és izgalmas ízeket megkóstolni, akkor a kis üvegekbe zárt aranysárga szószokat Neked ajánljuk. A mustárkészítést a mókuskerékből való kiugrás hozta Osgyán László eredetileg gyógyszeriparban dolgozott fejlesztőként. Bár szerette a munkáját, mégis a mindennapok egyhangúsága miatt négy évvel ezelőtt úgy döntött, hogy álmai megvalósításába kezd. Ez az álom a mustárkészítés volt, amit már itt, a Zala megyei Keszthelyen kezdett el. Lászlót mindig is vonzották az egyedi és extra ízek – különösen a mustár különböző nemzeti változatai: próbált franciát, angolt, németet, erdélyit, melyekből inspirálódott is saját mustárjaihoz. Az autodidakta tanulás során római kori receptektől kezdve Jamie Oliver-ig sok mindenből merített, majd ezek egyvelege és persze saját kreativitása összeadásával született meg az Osgyán mustár ízvilága. Minden mustár egyedi recept alapján készül László a mustárokat különböző eljárással készíti  attól függően, hogy csípősek-e vagy sem, illetve milyen ízvilágot képviselnek. Az alap minden esetben három összetevő: mustármag, ecet, és 100% -os szőlőlé – ezekhez társulnak a szezonális és állandó ízesítések. Ami még közös bennük, hogy a mustármagokat mindig frissen őrli, a fűszerek hozzáadásával és hőkezeléssel pedig pontosan olyan állagot és ízt tud elérni, amit megálmodott. A csípős változatokat más hőfokon kezeli, mint a lágyabbakat – így biztosítja, hogy minden íz a helyére kerüljön. Az ízek intenzitása érdekében a receptúrának két fontos lépése van. László a mustármagot maga őrli, mindig frissen, valamint az alap nem utólag van ízesítve, hanem a fűszereket és ízesítő hozzávalókat a főzési folyamat során adja hozzá. A mustármag a keleti országrészből, de az ízesítések helyből származnak Az Osgyán mustárok nem tartalmaznak tartósítószert, színezéket, mesterséges aromát. László számára kifejezetten fontos, hogy csak természetes alapanyagokat használjon. Amit lehet, azt helyi termelőktől szerez be: a körte, hagyma, torma vagy sütőtök sokszor zalai gazdáktól érkezik. Vannak olyan hozzávalók – például szardella –, amelyeket külföldről kell beszereznie, de ezeknél is a megbízhatóság és a minőség a legfontosabb szempont. A mustármag egy része pedig saját termesztésből származik – a mustárt az ország keleti részén, Szolnokon vetik és aratják, mert a növény ott érzi igazán jól magát. László speciálisan a sárga mustár hazai fajtáját használja.   Termékismertető Osgyán mustár A kínálat mára több mint húsz féle mustárt ölel fel. Ezek egy részét egész évben elérheted, mások szezonálisan jelennek meg. Az állandó termékek közül a karamellizált hagymás, a parmezános, a chilis, a whiskys és a fügés mustárt mindig megkóstolhatod. Ősszel a sütőtökös változat, karácsonykor pedig olyan különleges ízek kerülnek előtérbe, mint a gyömbéres-kardamomos vagy csillagánizsos fűszerezésű mustárok. A kínálatban találsz gluténmentes, laktózmentes és hozzáadott cukor nélküli változatokat is – minden esetben pontosan feltüntetve az összetételt. Míg László a mustármagot szolnoki termőföldjéről hozza, addig a többi alapanyagot - például a körtét vagy hagymát - helyben igyekszik beszerezni. Mustárjainak egyik fő összetevőjét, a 100%-os szőlőlevet pedig a szentantalfai Dobosi Pincészettől vásárolja. Az Osgyán mustár önmagában is kulináris élményt nyújt, de húsokhoz, sajtokhoz is tökéletes párosítás.   A termékeket megvásárolhatod: Hévízi Termelői Piac További információ és elérhetőség: Telefonszám  

Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.

A klímaváltozás: nemcsak modern jelenség

A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót. 

Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.

Az éghajlatváltozás láncreakciója

Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.

Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.

Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.

A domborzat átalakulása

Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.

A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.

Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.

A lejtők alján: fiatal üledékek története

Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.

Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.

A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).

Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.

 

title: Osgyán mustár
description: Bátor fűszerezés, karakteres ízvilág - ilyen mustárt nem kóstolhatsz mindenhol!
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

17. Zsankó Családi Gazdaság

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:28

A sonkának és a kolbásznak idő kell, amit Zsankóék megadnak a termékeknek. Ilyet máshol nem kóstolsz.

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Zsankó Családi Gazdaság
lead: A sonkának és a kolbásznak idő kell, amit Zsankóék megadnak a termékeknek. Ilyet máshol nem kóstolsz.
tartalom: + 1 Sonka, kolbász, tepertő, igazi falusi vendégasztal A Zsankó Családi Gazdaság története nem csupán a termékekről szól – hanem egy örökségről, amit a régi ízek iránti tisztelet és a házias hagyományok őrzése éltet. A családi gazdaság hivatalosan 2018 óta működik, de gyökerei jóval korábbra nyúlnak vissza: a disznóvágások emlékei és az otthon illata ma is meghatározzák azt, ahogy Norbert, a gazdaság motorja, a mindennapjaiban dolgozik. Itt olyan termékeket kóstolhatsz meg, amelyek benned is felelevenítik a gyerekkori emlékeket. Füstölt mangalica és duroc sonka, kolbász, tepertő, csakhogy a legkelendőbbeket említsük. A Zsankó portáján tett látogatással pedig közelebbről is megismerheted, hogy készülnek a falusi finomságok. Örökségből lett küldetés A Zalaszentlászlón található birtok – Norbert feleségének szüleinek egykori otthona – ma a kézműves vállalkozás központja. Norbert számára nem volt kérdés, hogy itt szeretné folytatni azt, amit a nagyszülei elkezdtek: a jó minőségű, adalékmentes, valódi élelmiszerek készítését. A házat apósa két keze építette, amely ma modern kisüzemnek ad otthont. Norbert gyerekként gyakran vett részt a hagyományos disznóvágásokon, és bár akkor még nem tudta, de felnőttként ezek az élmények adják majd azt az alapot, ami mentén a „Nagymama ízei” családi gazdaság működik. Csak semmi hűhó - Nagymama ízei a legegyszerűbb alapanyagokból A gazdaságban jelenleg 60–70 sertés él három különböző fajtából: őshonos mangalica, amerikai duroc, illetve keresztezett fajták, így minden vásárlói igényhez tudnak alkalmazkodni – akár zsírosabb, akár húsosabb termékre van igény. A malacok szabadtartásban élnek, takarmányuk döntő többségét saját földön termesztik, így pontosan tudják, mi kerül az állatok elé – és végső soron a vásárlók tányérjára. A kínálatban megtalálhatod a füstölt sonkát, kolbászt, töpörtyűt, házi zsírt, de Norbert szezonálisan készít hurkát, grillkolbászt, tarját, kenőmájast és kocsonyát is – mindent hagyományosan, zalai módon, mesterséges adalékok és színezőanyagok hozzáadása nélkül. Norbert nagyon büszke arra, hogy a termékek receptje nem változott generációk óta sem: csupán só, bors, fokhagyma, paprika kell hozzá, semmi más. A füstölést bükkfával és alkalomadtán gyümölcsfával végzi, hidegfüstöléssel, a régi öregek módszere alapján. Márkanévbe csomagolt igazi életérzés A „Nagymama ízei” nem csupán egy márkanév – ez egy életforma és szemlélet, ami a valódi ízekhez való visszatérést szorgalmazza. Norbert célja, hogy amit ő saját családjának adna jó szívvel, azt kínálja minden vevőjének. Éppen ezért vásárlásra is a gazdaságnál van lehetőség, közvetlenül a feldolgozó mellett, ahol személyesen lehet megismerni a termékeket és történeteket. Norbert számára az a legnagyobb elismerés, “amikor egy idős nagymama könnyes szemmel mondja: ‘Ez pont olyan, mint régen.’ Ennél többet nem is kívánhatnék.” Falusi vendégasztal, portalátogatás Kíváncsi vagy, hogyan épül fel egy falusi kisüzem? Megnéznéd a portát és közelebbről megismernéd a Zsankó termékek készítésének módját? A jó hír, hogy Norbert örömmel körbevezet, megmutatja a malacokat, de bekukkanthatsz még a füstölőbe is. Extraként pedig falusi vendégasztalt is kérhetsz, melynek keretében a zalaszentlászlói ház udvarában kóstolhatod meg a finomabbnál finomabb nagymama ízeit. Nem kell mást tenned, mint előzetesen egyeztetni telefonon. Termékismertető Füstölt sonka Zsankó Norbert füstölt sonkája nem siet sehová – és talán ez adja különleges karakterét. A kiváló minőségű sertéshús 4-6 héten át pihen sós lében, amely kizárólag sót, fokhagymát és borsot tartalmaz. Ezt követi a lassú hidegfüstölés, amelyhez kizárólag bükkfát használnak. A sonka így kapja meg azt a mély, mégis elegáns füstös ízt, amely minden falatban ott bujkál. A hús nem szivacsos, nem vizes – hanem rugalmas, szépen szeletelhető, és természetes módon sós. Adalékanyagoktól, ízfokozóktól teljesen mentes, hűen a hagyományokhoz.   Házi zalai kolbász Ez a kolbász nem csak „házi” – hanem valóban olyan, amilyet nagyanyáink is készítettek. A recept generációk óta ugyanaz: friss, kiváló minőségű hús, megfelelő mennyiségű zsír, sóval, borssal, fokhagymával és minőségi fűszerpaprikával ízesítve. Semmi más. A fűszerezett húst természetes bélbe töltik, majd hideg bükkfafüsttel füstölik – lassan, napokon át. Ennek köszönheti a termék mélyvörös színét, telt, mégsem túl sós ízét, és enyhén rugalmas állagát. Legyen szó reggeliről, vacsoráról, hidegtálról vagy egy pohár bor melletti kísérőről, ez a kolbász nem marad észrevétlen.   Zsankó “Nagymama ízei” Családi Gazdaság árusító helyek: 8788 Zalaszentlászló, Rákóczi Ferenc utca 13. Google térkép További információ és elérhetőség: Facebook Telefonszám: 06202342013

Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.

A klímaváltozás: nemcsak modern jelenség

A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót. 

Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.

Az éghajlatváltozás láncreakciója

Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.

Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.

Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.

A domborzat átalakulása

Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.

A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.

Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.

A lejtők alján: fiatal üledékek története

Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.

Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.

A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).

Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.

 

title: Zsankó Családi Gazdaság
description: A sonkának és a kolbásznak idő kell, amit Zsankóék megadnak a termékeknek. Ilyet máshol nem kóstolsz.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

18. Csizmás szörp

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:02

A Csizmás Szörp különlegessége a házi termesztésű kenderből készült, enyhén gyógynövényes szörp, de a málnát, az epret és a meggyet is érdemes megkóstolni.

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Csizmás szörp
lead: A Csizmás Szörp különlegessége a házi termesztésű kenderből készült, enyhén gyógynövényes szörp, de a málnát, az epret és a meggyet is érdemes megkóstolni.
tartalom: + 1 Két kézzel, gyümölcsből, természetesen A Hévíz fölé szelíden magasodó Egregyi Borhegyen egy kisüzemi műhelyben születnek a Csizmás Szörpök, amelyek jellegzetessége, hogy mesterséges aromák. édesítőszerek helyett valódi gyümölcsöt tartalmaznak. Németh László, a szörpök megálmodója ugyanis azt az ízt szerette volna visszahozni, amit gyerekkorában ő is megszokott. Ha neked is vannak emlékeid arról, milyen az igazi szörp - vagy ahogy Zalában mondjuk “málna málna”- íze, akkor László szörpjeinek megkóstolása benned is felidézik majd a vidéki hangulatot. Adott volt minden – csak el kellett kezdeni Lászlóhoz a gasztronómia és a vendéglátás mindig közel állt, hiszen külföldön korábban ezen a területen dolgozott, majd az idők során megérett benne a hazaköltözés vágya. Ekkor jött a szörpkészítés ötlete, ugyanis László családja gyümölcstermesztéssel foglalkozik a közeli Őrségben, Pankasz településen. Mivel a gyümölcsökből maradt elég felesleg, László elkészítette az első palack málna, eper, és meggy szörpöt. A kíváncsi próbálkozás és a kitartó kísérletezés eredménye hívta életre a Csizmás Szörp márkát, a folytatást pedig a vásárlók visszajelzése hamar igazolta. A természetes ízű, valódi gyümölcsöt tartalmazó szörpnek helye van a piacon. A gyümölcs az Őrségből, a bodza a közeli erdőkből, a kender a kertből érkezik A 2018-ban indult vállalkozás a kezdetektől azzal a szemlélettel működik, hogy csak az kerülhet az üvegbe, amit maga László is jó szívvel fogyasztana. Nem véletlen tehát, hogy az alapanyag jelentős része saját vagy családi termesztésből származik: a málna, az eper, a meggy Pankaszon terem, egy Vas megyei ültetvényen. A bodzavirágot májusban László maga gyűjti vadon, távol az utaktól és a forgalomtól, a kender pedig az Egregyi Borhegyen lévő műhely mögött terem. Hagyományos technológia, kompromisszumok nélkül A feldolgozás során minden kézzel történik – a darálástól az üvegezésig, mert László így tudja garantálni a legmagasabb minőséget. A Csizmás Szörpök hideg eljárással, pasztörizálás és főzés nélkül készülnek, hogy a gyümölcs valódi íze, színe és vitamintartalma megmaradjon. A gyümölcsökből kapott levet László nem szűri át teljesen, ezért a málnában ott marad a mag, az eperben a gyümölcshús. A szörpök gyümölcstartalma igen magas, minimum 40%. Az illatos frissítőkbe minimális tartósítószer, és csak annyi cukor kerül, amennyi szükséges ahhoz, hogy az elvárt ízvilág jelenjen meg minden cseppben. Hogy mi a titok? László szerint, hogy „Nem szabad sajnálni belőle a gyümölcsöt és a lehető leggyorsabban kell dolgozni.” Mesterséges aromák helyett maradandó ízek A kínálatban megtalálhatod a málnát, epret, meggyet, bodzát és a különlegességnek számító kendert is. Utóbbiból enyhén gyógynövényes, nyugtató hatású szörp készül, amit sokan esti ellazuláshoz választanak. László mindig csak azt a terméket teszi ki a piacra, ami neki is ízlik – ha egy recept nem éri el az elvárt szintet, nem kerül forgalomba. Kóstold meg Te is! Termékismertető   Kenderszörp  A kenderszörp igazi ritkaság, amely nemcsak ízében, hanem hatásában is különleges. Alapanyaga saját termesztésű, ipari kender (Cannabis sativa), amelyet László Hévíz borhegyén, az Egregyi szőlőhegyen termeszt vegyszermentesen. A kender nőivarú virágát ősszel szüreteli, és az abból készült kivonatot hideg eljárással, főzés nélkül dolgozza fel, hogy a növény értékes hatóanyagai – többek között nyugtató, stresszoldó komponensei – megmaradjanak. Ízvilága enyhén fűszeres, frissítően gyógynövényes, egy csepp citrommal kiegyensúlyozva. A szörp kizárólag természetes alapanyagokat és minimális mennyiségű cukrot tartalmaz. Fogyasztása hűsítő italként ajánlott, de sokan nyugtató hatása miatt lefekvés előtt is szívesen isszák. Tipp fogyasztáshoz: A Csizmás Szörpöt legjobb, ha 1:8-as arányban kevered vízzel, szódával.   A termékeket megvásárolhatod: Hévízi Termelői Piac További információ és elérhetőség: Telefonszám, ha releváns

Az ősi Pannon-tó öröksége

Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!

Egy évmilliókon át hullámzó beltenger

A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.

A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.

Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.

A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra

A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.

Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.

Mély vizek és változatos partok

Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre. 

A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.

A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”

Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.

Mit hagyott maga után?

Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.

A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.

E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.

Az utolsó tavak és a búcsú

Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről. 

Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.

 

title: Csizmás szörp
description: A Csizmás Szörp különlegessége a házi termesztésű kenderből készült, enyhén gyógynövényes szörp, de a málnát, az epret és a meggyet is érdemes megkóstolni.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

19. BeReady Projekt

Utolsó módósítás: 2025. június. 30. 12:42

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: BeReady Projekt
lead:
tartalom: + 1 Az Interreg Duna Régió Program első felhívására 290 koncepció érkezett, ebből 89 jutott a második szakaszba, 60 pedig a finanszírozási megállapodás stádiumába. E projektek közül húsz tartozik a „Zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású Duna-régió” prioritás alá. Az egyik innovatív projekt ebből a válogatásból a Be Ready (városi hőszigetek ellenálló képessége, felkészültsége és mérséklési stratégiája). A projekt célja, hogy eszközöket biztosítson a helyi és regionális hatóságoknak a városi hőszigetek azonosításához, valamint azok okainak és következményeinek az emberi egészségre, termelékenységre, energiafogyasztásra és biológiai sokféleségre gyakorolt ​​megértésére. A projektben 12 ország 19 partnere vesz részt, akik közösen dolgoznak ki megoldásokat a városi környezetben lévő hőszigetek hatásainak mérséklésére. Partnervárosok, beleértve Hévízt, akcióterveket dolgoz ki a városi hőszigetek leküzdésére adatelemzés, várostervezési megoldások, szabályozások, fokozott tudatosság és infrastrukturális intézkedések révén.   A projekt megközelítésének kulcsfontosságú aspektusa a „városi akupunktúra” koncepciója – specifikus kis beavatkozások nagy hatással. A városi kísérleti tevékenységek három területen keresnek megoldásokat: „zöld akupunktúra”, növényzet felhasználásával; "fehér akupunktúra", innovatív felületek és anyagok felhasználásával; és a „kék akupunktúra”, amely a vízkészletek felhasználásának új módjaihoz kapcsolódik.   Bekapcsolódhatsz és támogathatod az éghajlatváltozás elleni küzdelmet Hévízen, és mindenki számára fenntarthatóbbá teheted a világot. További információkat a projektről a közösségi oldalainkon talál Facebook-on és LinkedIn-en, valamint a projekt honlapján: https://www.interreg-danube.eu/projects/beready.   HÍREK A PROJEKTRŐL

Közintézmények, tudományos intézmények, civil szervezetek és vállalkozások szakemberei gyűltek össze, hogy megismerjék a városi hőszigetek kockázatait, és aktívan részt vegyenek a projekt további tevékenységében, a hőszigetek felszámolásában 2024. november 6-án egy helyi workshop keretében. A 18 fős vendégsereg megismerte az egész projektet, és elkezdte megismerni azt a módszertant, amellyel a helyi adatokat mérik és gyűjtik Hévíz UHI sérülékenységének biztosítására.

A workshopon részt vettek az alábbi szervezetek képviselői:

Hévíz Város Önkormányzata
Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Hévízi Vállalkozók Egyesülete
Hévízi Szobakiadók Szövetsége
Liget Hévíz Kft.
Hévízi Televízió Kft.
Bonvital Gastro & Wellness Hotel
Noppa Kft
Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
Hévízi Palace Hotel
BOKU Egyetem, Bécs

Miről is szól röviden a projekt?

A nyári középhőmérséklet emelkedésével fokozottan alakulnak ki városi hőszigetek (UHI), melyek a lakosok és látogatók számára egészségügyi kockázatot is jelentenek, leginkább a legidősebb és legfiatalabb, valamint a beteg emberek körében. A közelmúltban tapasztalt példátlan hőhullámok azt mutatják, hogy a hőség elleni védekezésben égető szükség van a társadalom felkészültségének és alkalmazkodóképességének megerősítésére, élettereink tudatos (át)alakítására.

A projekt célja Hévízen, hogy felmérjük a város legmelegebb pontjait és megoldási javaslatokat dolgozzunk ki ezek hatékony hűtésére vagy megszüntetésére. Törekedni kell arra, hogy a 2 évig tartó program keretében lehetőség szerint helyi szinten is legyenek azonnali megoldások, egyedi mintaprojektek és hosszútávú stratégiai javaslatok.A BeReady projekt 5 ütemből áll, melyek közül jelenleg a III. ütem előkészítése zajlik Hévízen. Az I. ütemben a kutatóintézetek felmérték a hőszigetek általános jellemzőit és módszereket dolgoznak ezek feltérképezésére. A II. ütemben a partnerek a módszereket ismerték meg. A jelenlegi III. ütemben a települések, a helyileg érintett partnerek, szakmai szervezetek, szakértők és a lakosság bevonásával felmérik a módszertan alapján saját hőszigeteiket, és azok kockázatát, hogy javaslatokat tudjanak megfogalmazni a hőszigetek kialakulásának megelőzésére vagy a már meglévők felszámolására.

Ezt kövei majd a IV. ütem, melyben konkrét feladatokat, pilot (minta) projekteket kell megvalósítani a hőszigetek csökkentésére, melyek eredményeiről az V. ütemben kell majd beszámolni és az eredményeket publikálni.


Kérjük járuljon hozzá a projekt sikeréhez az alábbi rövid kérdőív kitöltésével!

 

[galeria]

 

 

 

A BeReady projekt (Urban Heat Islands Resilience, Preparedness and Mitigation Strategy) részeként Hévíz városa elkészítette a városi hőszigetekkel (UHI) kapcsolatos sérülékenység értékelését. Az értékelés alapját a projektben részt vevő szakmai partnerek által közösen kidolgozott módszertan képezte (Urban Planning Institute of Slovenia, BOKU, STUBA, Science and Technology Park Niš), amelynek célja a hősziget-hatással kapcsolatos kockázatok csökkentése.


A jelentés célja, hogy feltérképezze Hévíz városának sérülékenységét és felkészültségét az egyre gyakoribbá váló nyári hőhullámokkal és extrém hőmérsékleti jelenségekkel szemben. A város elemzése négy fő szempont alapján történt: kitettség, érzékenység, felkészültség és alkalmazkodóképesség.
Az elemzés rávilágított, mely városi területek vannak leginkább kitéve a hősziget-hatásnak – különösen a sűrűn beépített kereskedelmi zónák és alacsony zöldfelületi arányú részek. A projekt következő szakaszában a helyi közösség bevonásával konkrét alkalmazkodási és UHI-hatáscsökkentő intézkedések kerülnek megtervezésre, különös tekintettel a sérülékeny lakossági csoportok igényeire.


BeReady- Sérülékenység Értékelő Eszközök online platformja

BeReady projekt keretében elérhetővé vált a Városi Hősziget (UHI) Sérülékenységi Értékelő Eszközök online platformja, amely segíti az önkormányzatokat és szakmai szereplőket a hősziget-hatásokkal kapcsolatos kockázatok és sérülékenységek azonosításában és kezelésében. A platform célja, hogy támogassa a helyi hatóságokat és érintetteket abban, hogy felmérjék UHI-sérülékenységük mértékét, tudatosítsák a veszélyeztetett csoportokat, és azonosítsák a fejlesztési lehetőségeket a releváns politikákban és gyakorlatokban, valamint az alkalmazkodóképesség és felkészültség terén.

A platform egy egyszerűsített önértékelési eszközt kínál, amely lehetővé teszi a települések számára, hogy saját adataik alapján felmérjék UHI-kitettségüket, érzékenységüket, felkészültségüket és alkalmazkodóképességüket. A módszertan négy kulcselemre épül: kitettség, érzékenység, felkészültség és alkalmazkodóképesség. A platform emellett jó és ígéretes gyakorlatokat is bemutat az UHI-hatások mérséklésére, és ösztönzi a gyakorlatok megosztását a városok között.
A platform használata során a felhasználók hozzáférhetnek egy szószedethez is, amely segít megérteni a használt szakkifejezéseket és rövidítéseket. Szükség esetén a BeReady partnerek közvetlen támogatást és mentorálást is nyújtanak a platformon keresztül.

A BeReady projekt célja, hogy kutatási, értékelési és operatív eszközöket biztosítson a helyi és regionális hatóságok számára az UHI-jelenség jobb megértéséhez, annak okainak feltárásához, valamint a hatékony alkalmazkodási és mérséklési stratégiák kidolgozásához.
A platform elérhető a következő linken: https://be-uhi-ready.net/vulnerability-assessment-tools/

UHI ASSESMENT REPORT HÉVÍZ

Érzékeny csoportok

Infografika

Hévíz városi hősziget hatás

Klíma sandbox workshop Hévízen A városi hőszigetekkel kapcsolatos tudatosság növelése Hévízen a BeReady projekt keretében Megjelent a BeReady projekt Térképezési Jelentése
title:
description:
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

20. Hévízi PIKNIK

Utolsó módósítás: 2025. május. 20. 14:39

CROSSDEST SIHU00138 projekt keretében megvalósult helyi termék tartalomfejlesztési projekt elem

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Hévízi PIKNIK
lead: CROSSDEST SIHU00138 projekt keretében megvalósult helyi termék tartalomfejlesztési projekt elem
tartalom: + 1 A hévízi turisztikai szervezet a projekt keretében összegyűjti a térség helyi termelőinek termékeit és minden, a programba bevont termelőnek és terméknek a térséghez kapcsolódó történetét "elmeséli" - például a geológiai értékekhez való kapcsolódását, a helyi mezőgazdasági hagyományokhoz való kapcsolatait, az alapanyaghasználathoz kapcsolódó sajátosságokat. A Bakony-Balaton UNESCO Globális Geopark tagjaként egyszerre mutatja be a projekt a helyi kultúrtájra építő tevékenységeket, a kultúrtáji értékeket tovább vivő embereket és helyi közösségeket, valamint a termékek kapcsolatát a természettel és a földtani értékekkel.   A Hévízi piknik program keretében így egyedülálló módon mutatja be a Hévíz-sztori különlegességét a geológiai, természeti értékekre alapozó termékeken és termelőkön keresztül. TERMELŐK   Geológiai vonatkozások A térség szorgos termelőinek ismertetésekor úgy érezzük, talán nem haszontalan megemlíteni azon alapvető természeti tényezőket, folyamatokat, amelyek lehetővé tették az emberi társadalom kialakulását, így e termelők munkáját is.  A klíma és az evolúció formálta élővilág mellett e tényezők egyike a talpunk alatt húzódó, folyton átalakuló (adott esetben meg is mozduló) roppant kőzettömeg.  A mai élő környezet, melyben az itt bemutatott elkötelezett termelők odadóan munkálkodnak, és megtermelik az ízletes, egészséges termékeiket, elsősorban abból az élettelen – de egy másik időskálán rendkívül dinamikusan változó  – közegből fejlődött ki, amely adott esetben többszáz millió évvel ezelőtt keletkezett. A termőképes talaj, amin a növények kifejlődnek, és amit majd az állatok és mi emberek éltető táplálékként fogyaszthatunk, azoknak a kőzeteknek köszönhetik létüket, amelyek adott esetben ma itt tapasztalható környezettől teljesen eltérő viszonyok között, például a Karib-térség szigeteit felidéző meleg trópusi tengerekben vagy éppen vadul tomboló szibériai jellegű, sarkvidéki szeleknek köszönhetően jöttek létre.   Egy többmillió évet átölelő utazásra szeretnék invitálni az olvasót olyan tájakra, amelyek már réges-régen nem léteznek… Hazánk apró, de rendkívül változatos részlete az otthonunkat jelentő Föld nevű bolygónak. Mégis nagyon sok eltérő és egyedi sajátosság fedezhető fel benne, akár két egymás mellett fekvő település esetében is.  A földtani felépítés helyzete e tekintetben más: egy bizonyos látószögből szemlélve a tájat egymáshoz nagyon hasonló mozaikok váltakozva határozzák meg, hogy mi található a lábunk alatt. Ezen mozaikok fajtáinak száma azonban véges, így az egyes termelők termőhelyeinek földtudományi környezetét csoportokba rendszerezve ismertetjük. Ezen vidék jelentős hányada a nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően változatos földtani felépítésű  Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark területén fekszik. A geoparkról bővebben itt olvashatsz: geopark.hu, hu.wikipedia.org/wiki/Bakony–Balaton_UNESCO_Globalis_Geopark  

Tudtad, hogy a Zala folyó egykor a Drávába ömlött, és csak később „találta meg” a Balatont? A Dunántúl vízhálózatának története nemcsak izgalmas földtani kirakós, hanem valódi földtörténeti kalandregény is: medrek vándorolnak, folyók „bekebelezik” egymást, és még a Balaton is csak a legutolsó fejezetben lép színre. Ismerd meg, hogyan formálta át a természet ecsetvonásokkal a térséget – és hogyan lett a Zala a Balaton legfőbb táplálója.

A negyedidőszak és a felszínformálás jelentősége

A 2,58 millió évvel ezelőttől napjainkig tartó ún. negyedidőszakot elsősorban az különbözteti meg a földtörténet korábbi szakaszaitól, hogy az ekkor végbement felszínalakító folyamatok és az általuk létrehozott felszínformák meghatározói a mai földrajzi környezet arculatának.

Így van ez a folyóhálózat fejlődésével kapcsolatban is.

A pleisztocén kor felszínfejlődése

A pleisztocén kor (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) egyik legérdekesebb – és a mai vízhálózat, sőt a domborzat szempontjából is sorsdöntő – felszínfejlődési folyamata a folyómedrek vándorlása és a folyóteraszok, hordalékkúpok kialakulása, melyet alapvetően meghatározott az egykoron itt hullámzó, a feltöltődéssel lassan visszahúzódó Pannon-tó (lásd: Az ősi Pannon-tó öröksége).

Az Ős-Duna nyugati vándorlása

A Kárpát-medencében megjelenő Ős-Duna kezdetben az ország nyugati részén kanyarogva folyt a befogadó víztestet jelentő, folyamatosan visszahúzódó Pannon-tóba.

Ezen irányát valószínűleg a pleisztocén elejéig megtartotta.

A Duna irányváltása és következményei

A legnagyobb mértékű és hatású vízrajzi változás a Kárpát-medencében a pliocén–pleisztocén átmenet időszakában zajlott le, amikor létrejött a Duna visegrádi völgyszakasza (ebből fejlődött ki a napjainkban ismert Dunakanyar), amivel a folyó elterelődött a mai Pesti-síkság, tehát az ország közepe felé.

A Duna ilyen mértékű folyásirány-változása óhatatlanul érintette valamennyi korábbi dunántúli mellékfolyóját.

A Zala története: vándorlás és bekebelezés

Sajátosan fejlődött a Közép-Dunántúl vízhálózata, melynek egyik legcifrább története a Zala sorsának (medrének) alakulása. 

A Rába már nagyjából a mai csapásának megfelelő irányban folyt a Kisalföld felé. Kezdetben ebbe torkollott bele a délről északra folyó Ős-Marcal, abba pedig az Ős-Zala.

Ezt a képet „festette át” a természet, ecsetként használva a Zalát.

Egy már nem létező, északról délre áramló folyó (amelynek maradványa a mai vízfolyás Zalaszentgrót és Zalavár közötti szakasza) hátráló eróziós hatása (a vízfolyások a forrásvidékhez közeli, felsőbb szakaszaikon a folyásiránnyal ellentétes irányban törvényszerűen belevágódnak az alapkőzetbe, mint „forró kés a vajba”) elérte az Ős-Zalát – lényegében „megvágta” a völgyét –, így a saját medrébe terelve mintegy „bekebelezte” azt.

A Zala új iránya és a Balaton születése

Ettől kezdve a Zala egy éles kanyarral Türje vonalától dél felé folyt és – Balaton még nem lévén – kezdetben a Drávába ömlött. Majd később a Balaton (a tó összefüggő víztükre mindössze kb. 5000 éves!) majdani vizét befogadó süllyedék fokozatos mélyülése maga felé terelte a Zalát, ami így az utóbbi pár millió évben egy jókora medertáncot lejtve vált a Balatont tápláló, illetve térségünket éltető legnagyobb folyóvá.

Az ősi Pannon-tó öröksége

Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!

Egy évmilliókon át hullámzó beltenger

A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.

A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.

Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.

A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra

A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.

Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.

Mély vizek és változatos partok

Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre. 

A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.

A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”

Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.

Mit hagyott maga után?

Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.

A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.

E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.

Az utolsó tavak és a búcsú

Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről. 

Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.

 

Képzeld el, hogy ahol ma a Keszthelyi-hegység dolomitos bércei emelkednek, ott egykor trópusi tenger hullámzott. A táj, amit öröknek hiszünk, valójában csak vendég a földtörténet színpadán. Hogyan lesz a trópusok sekély vízéből magyar hegyvidék? Miért repedezik a dolomit? És hogyan hat ez ma a helyi gazdálkodásra? Utazz vissza évmilliókat – egy különleges, kőzetekbe írt történetbe.

A felszín: csak látszólag állandó

Hegység, síkság, sziget, tenger, folyó, tó: csupa olyan fogalom, melyek egy emberi élethez képest tűnnek állandónak, de a Föld szemszögéből némelyikük csupán pillanatokra felvillanó képek.

A bolygónkat felépítő kőzetek folyamatosan mozgásban vannak.

A megfőtt tojáson lévő összetört héjdarabokhoz hasonlatosan a földfelszín egészét kitöltő kőzetlemezek soha véget nem érő utazásban vannak az alattuk lévő képlékeny anyag segítségével.

Bizonyos részeik egymásra, egymás alá torlódnak vagy üledékek felgyűrődésével hatalmas hegyláncokat hoznak létre, de a kőzettömegek lesüllyedésével árkok, akár tavak, sőt tengerek medencei is kialakulhatnak.

Így fordulhat elő az, hogy a felszínből kiemelkedő Keszthelyi-hegység fő kőzetanyagát jelentő dolomit és mészkő egy olyan – innen több ezer kilométerre fekvő – egykori trópusi tenger sekély vizeiben ülepedett le, mely már több tízmillió éve nem is létezik.

Olyan látvány fogadná a képzeletben arra utazót, mint amilyen ma a Bahamák paradicsomi állapotokat idéző térségében tárul elénk.

Északon vulkán, délen trópusi tenger emléke

Míg a Keszthelyi-hegység északi tömbjét a fiatal (mindössze néhány millió éves) vulkanikus kőzetek határozzák meg, addig délen (így Rezi, Cserszegtomaj közelében is) javarészt jóval idősebb, a fentebb említett trópusi tengerekben keletkezett dolomitot találunk.

Az Alpokban is nagy területen előforduló ún. Fődolomit képződményei mellett foltszerűen találjuk meg a több mint 200 millió éve képződött Rezi Dolomitot.

A Keszthelyi-fennsíkot észak–déli irányú völgyhálózat és mikrotektonikus törésvonalak szabdalják. A sekély termőréteg és a változatos domborzat miatt a terület több mint 70%-ban erdősült.

A karsztos felszín egész évben vízhiányos, sajátos ökológiai jellemzőkkel.

A fennsíkot hegyközi medencék tagolják, és mélytörések határolják (pl. Hévízi- és Edericsi-törés). A szerkezeti vonalak miatt szeizmikusan érzékeny terület.

A mai tájhasználat természeti alapja

A repedezett, aprózódásra amúgy is hajlamos dolomit kőzetanyagának lejtőtörmelékén kialakult talajok jelentik az itteni tájhasználat egyik természeti alapját.

Termelőink közül néhányan a Keszthelyi-fennsík nyugati peremén gazdálkodnak, amely tevékenységet itt alapvetően meghatározza a 350–440 m magas sasbércekből – vetődések által határolt, kiemelkedő rögökből – álló fennsík közelsége.

 

Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.

A klímaváltozás: nemcsak modern jelenség

A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót. 

Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.

Az éghajlatváltozás láncreakciója

Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.

Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.

Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.

A domborzat átalakulása

Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.

A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.

Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.

A lejtők alján: fiatal üledékek története

Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.

Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.

A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).

Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.

 

Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?

A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.

Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.

Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.

A táj formálása – a lösz öröksége

A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.

A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.

Termékenység és vízgazdálkodás

Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.

Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.

Mai párhuzamok – por a Szaharából

Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.



 
title: Hévízi PIKNIK
description: CROSSDEST SIHU00138 projekt keretében megvalósult helyi termék tartalomfejlesztési projekt elem
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön a legfrissebb akciókról, programokról!

akadálymentesített weblap | Copyright © 2024 Hévíz Város Önkormányzata, Designed by MediaGum | Süti megújítás | Sitemap