Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?

A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.

Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.

Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.

A táj formálása – a lösz öröksége

A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.

A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.

Termékenység és vízgazdálkodás

Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.

Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.

Mai párhuzamok – por a Szaharából

Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.

Az ősi Pannon-tó öröksége

Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!

Egy évmilliókon át hullámzó beltenger

A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.

A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.

Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.

A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra

A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.

Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.

Mély vizek és változatos partok

Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre. 

A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.

A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”

Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.

Mit hagyott maga után?

Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.

A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.

E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.

Az utolsó tavak és a búcsú

Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről. 

Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.

Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.

A klímaváltozás: nemcsak modern jelenség

A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót. 

Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.

Az éghajlatváltozás láncreakciója

Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.

Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.

Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.

A domborzat átalakulása

Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.

A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.

Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.

A lejtők alján: fiatal üledékek története

Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.

Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.

A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).

Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.

Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?

A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.

Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.

Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.

A táj formálása – a lösz öröksége

A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.

A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.

Termékenység és vízgazdálkodás

Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.

Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.

Mai párhuzamok – por a Szaharából

Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.

Tudtad, hogy a Zala folyó egykor a Drávába ömlött, és csak később „találta meg” a Balatont? A Dunántúl vízhálózatának története nemcsak izgalmas földtani kirakós, hanem valódi földtörténeti kalandregény is: medrek vándorolnak, folyók „bekebelezik” egymást, és még a Balaton is csak a legutolsó fejezetben lép színre. Ismerd meg, hogyan formálta át a természet ecsetvonásokkal a térséget – és hogyan lett a Zala a Balaton legfőbb táplálója.

A negyedidőszak és a felszínformálás jelentősége

A 2,58 millió évvel ezelőttől napjainkig tartó ún. negyedidőszakot elsősorban az különbözteti meg a földtörténet korábbi szakaszaitól, hogy az ekkor végbement felszínalakító folyamatok és az általuk létrehozott felszínformák meghatározói a mai földrajzi környezet arculatának.

Így van ez a folyóhálózat fejlődésével kapcsolatban is.

A pleisztocén kor felszínfejlődése

A pleisztocén kor (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) egyik legérdekesebb – és a mai vízhálózat, sőt a domborzat szempontjából is sorsdöntő – felszínfejlődési folyamata a folyómedrek vándorlása és a folyóteraszok, hordalékkúpok kialakulása, melyet alapvetően meghatározott az egykoron itt hullámzó, a feltöltődéssel lassan visszahúzódó Pannon-tó (lásd: Az ősi Pannon-tó öröksége).

Az Ős-Duna nyugati vándorlása

A Kárpát-medencében megjelenő Ős-Duna kezdetben az ország nyugati részén kanyarogva folyt a befogadó víztestet jelentő, folyamatosan visszahúzódó Pannon-tóba.

Ezen irányát valószínűleg a pleisztocén elejéig megtartotta.

A Duna irányváltása és következményei

A legnagyobb mértékű és hatású vízrajzi változás a Kárpát-medencében a pliocén–pleisztocén átmenet időszakában zajlott le, amikor létrejött a Duna visegrádi völgyszakasza (ebből fejlődött ki a napjainkban ismert Dunakanyar), amivel a folyó elterelődött a mai Pesti-síkság, tehát az ország közepe felé.

A Duna ilyen mértékű folyásirány-változása óhatatlanul érintette valamennyi korábbi dunántúli mellékfolyóját.

A Zala története: vándorlás és bekebelezés

Sajátosan fejlődött a Közép-Dunántúl vízhálózata, melynek egyik legcifrább története a Zala sorsának (medrének) alakulása. 

A Rába már nagyjából a mai csapásának megfelelő irányban folyt a Kisalföld felé. Kezdetben ebbe torkollott bele a délről északra folyó Ős-Marcal, abba pedig az Ős-Zala.

Ezt a képet „festette át” a természet, ecsetként használva a Zalát.

Egy már nem létező, északról délre áramló folyó (amelynek maradványa a mai vízfolyás Zalaszentgrót és Zalavár közötti szakasza) hátráló eróziós hatása (a vízfolyások a forrásvidékhez közeli, felsőbb szakaszaikon a folyásiránnyal ellentétes irányban törvényszerűen belevágódnak az alapkőzetbe, mint „forró kés a vajba”) elérte az Ős-Zalát – lényegében „megvágta” a völgyét –, így a saját medrébe terelve mintegy „bekebelezte” azt.

A Zala új iránya és a Balaton születése

Ettől kezdve a Zala egy éles kanyarral Türje vonalától dél felé folyt és – Balaton még nem lévén – kezdetben a Drávába ömlött. Majd később a Balaton (a tó összefüggő víztükre mindössze kb. 5000 éves!) majdani vizét befogadó süllyedék fokozatos mélyülése maga felé terelte a Zalát, ami így az utóbbi pár millió évben egy jókora medertáncot lejtve vált a Balatont tápláló, illetve térségünket éltető legnagyobb folyóvá.

Az ősi Pannon-tó öröksége

Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!

Egy évmilliókon át hullámzó beltenger

A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.

A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.

Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.

A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra

A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.

Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.

Mély vizek és változatos partok

Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre. 

A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.

A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”

Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.

Mit hagyott maga után?

Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.

A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.

E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.

Az utolsó tavak és a búcsú

Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről. 

Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.

Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.

A klímaváltozás: nemcsak modern jelenség

A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót. 

Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.

Az éghajlatváltozás láncreakciója

Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.

Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.

Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.

A domborzat átalakulása

Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.

A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.

Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.

A lejtők alján: fiatal üledékek története

Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.

Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.

A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).

Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.

Tudtad, hogy a Zala folyó egykor a Drávába ömlött, és csak később „találta meg” a Balatont? A Dunántúl vízhálózatának története nemcsak izgalmas földtani kirakós, hanem valódi földtörténeti kalandregény is: medrek vándorolnak, folyók „bekebelezik” egymást, és még a Balaton is csak a legutolsó fejezetben lép színre. Ismerd meg, hogyan formálta át a természet ecsetvonásokkal a térséget – és hogyan lett a Zala a Balaton legfőbb táplálója.

A negyedidőszak és a felszínformálás jelentősége

A 2,58 millió évvel ezelőttől napjainkig tartó ún. negyedidőszakot elsősorban az különbözteti meg a földtörténet korábbi szakaszaitól, hogy az ekkor végbement felszínalakító folyamatok és az általuk létrehozott felszínformák meghatározói a mai földrajzi környezet arculatának.

Így van ez a folyóhálózat fejlődésével kapcsolatban is.

A pleisztocén kor felszínfejlődése

A pleisztocén kor (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) egyik legérdekesebb – és a mai vízhálózat, sőt a domborzat szempontjából is sorsdöntő – felszínfejlődési folyamata a folyómedrek vándorlása és a folyóteraszok, hordalékkúpok kialakulása, melyet alapvetően meghatározott az egykoron itt hullámzó, a feltöltődéssel lassan visszahúzódó Pannon-tó (lásd: Az ősi Pannon-tó öröksége).

Az Ős-Duna nyugati vándorlása

A Kárpát-medencében megjelenő Ős-Duna kezdetben az ország nyugati részén kanyarogva folyt a befogadó víztestet jelentő, folyamatosan visszahúzódó Pannon-tóba.

Ezen irányát valószínűleg a pleisztocén elejéig megtartotta.

A Duna irányváltása és következményei

A legnagyobb mértékű és hatású vízrajzi változás a Kárpát-medencében a pliocén–pleisztocén átmenet időszakában zajlott le, amikor létrejött a Duna visegrádi völgyszakasza (ebből fejlődött ki a napjainkban ismert Dunakanyar), amivel a folyó elterelődött a mai Pesti-síkság, tehát az ország közepe felé.

A Duna ilyen mértékű folyásirány-változása óhatatlanul érintette valamennyi korábbi dunántúli mellékfolyóját.

A Zala története: vándorlás és bekebelezés

Sajátosan fejlődött a Közép-Dunántúl vízhálózata, melynek egyik legcifrább története a Zala sorsának (medrének) alakulása. 

A Rába már nagyjából a mai csapásának megfelelő irányban folyt a Kisalföld felé. Kezdetben ebbe torkollott bele a délről északra folyó Ős-Marcal, abba pedig az Ős-Zala.

Ezt a képet „festette át” a természet, ecsetként használva a Zalát.

Egy már nem létező, északról délre áramló folyó (amelynek maradványa a mai vízfolyás Zalaszentgrót és Zalavár közötti szakasza) hátráló eróziós hatása (a vízfolyások a forrásvidékhez közeli, felsőbb szakaszaikon a folyásiránnyal ellentétes irányban törvényszerűen belevágódnak az alapkőzetbe, mint „forró kés a vajba”) elérte az Ős-Zalát – lényegében „megvágta” a völgyét –, így a saját medrébe terelve mintegy „bekebelezte” azt.

A Zala új iránya és a Balaton születése

Ettől kezdve a Zala egy éles kanyarral Türje vonalától dél felé folyt és – Balaton még nem lévén – kezdetben a Drávába ömlött. Majd később a Balaton (a tó összefüggő víztükre mindössze kb. 5000 éves!) majdani vizét befogadó süllyedék fokozatos mélyülése maga felé terelte a Zalát, ami így az utóbbi pár millió évben egy jókora medertáncot lejtve vált a Balatont tápláló, illetve térségünket éltető legnagyobb folyóvá.

Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?

A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.

Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.

Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.

A táj formálása – a lösz öröksége

A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.

A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.

Termékenység és vízgazdálkodás

Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.

Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.

Mai párhuzamok – por a Szaharából

Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.

Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.

A klímaváltozás: nemcsak modern jelenség

A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót. 

Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.

Az éghajlatváltozás láncreakciója

Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.

Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.

Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.

A domborzat átalakulása

Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.

A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.

Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.

A lejtők alján: fiatal üledékek története

Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.

Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.

A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).

Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.

Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.

A klímaváltozás: nemcsak modern jelenség

A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót. 

Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.

Az éghajlatváltozás láncreakciója

Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.

Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.

Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.

A domborzat átalakulása

Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.

A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.

Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.

A lejtők alján: fiatal üledékek története

Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.

Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.

A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).

Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.

Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?

A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.

Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.

Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.

A táj formálása – a lösz öröksége

A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.

A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.

Termékenység és vízgazdálkodás

Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.

Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.

Mai párhuzamok – por a Szaharából

Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.

Az ősi Pannon-tó öröksége

Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!

Egy évmilliókon át hullámzó beltenger

A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.

A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.

Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.

A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra

A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.

Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.

Mély vizek és változatos partok

Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre. 

A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.

A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”

Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.

Mit hagyott maga után?

Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.

A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.

E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.

Az utolsó tavak és a búcsú

Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről. 

Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.

Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.

A klímaváltozás: nemcsak modern jelenség

A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót. 

Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.

Az éghajlatváltozás láncreakciója

Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.

Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.

Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.

A domborzat átalakulása

Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.

A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.

Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.

A lejtők alján: fiatal üledékek története

Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.

Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.

A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).

Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.

Előzmények, szakmai megalapozottság Hévízen

A hévízi gyógyvizet már a rómaiak is ismerték és használták. A mai fürdőkúra gyökerei 225 éves hagyományokra tekintenek vissza, hatékonyságát friss orvosi kutatások, valamint gyógyult vendégek ezrei bizonyítják.

A Hévízi Tradicionális Kúra melynek alapja a hévízi gyógyvíz immár 2015 óta védett márka. A védjegy az eredeti, komplex hévízi kúra alkalmazását biztosítja a kiválasztott helyszínen, annak érdekében, hogy Ön a leghatékonyabb gyógymódban részesülhessen.

A mozgásszervi problémák rehabilitációs kezeléseinek jelentős része alkalmas a Post Covid tünetegyüttes bizonyos problémáinak kezelésére is. A Hévíz-tó ásványi anyag tartalma, a párolgó víz, a tavat körülölelő 60 hektáros Véderdő klímaterápiára kiválóan alkalmas környezete már önmagában is gyógyító tényező. Mindezt erősítik a professzionális, szakorvos által felügyelt kezelések.

Nem gyógyszerrel, hanem célzottan összeállított kezelési tervvel, (aktív tornával, passzív kezelési módszerekkel és egyéb fizikoterápiás eszközökkel) a lehetőségekhez mérten mielőbbi gyógyulást és teljesebb rehabilitációját érhet el. Cél az épen maradt testrészek funkciójának megőrzése, a károsodott szövetek regenerációjának elősegítése, a visszanyert funkciók beépítése a mindennapi élet mozgásaiba.

• nehézlégzés csökkentése
• rekeszizom funkciójának helyreállítása, fejlesztése
• mellkas mobilitásának javítása
• légzés mechanizmusának helyreállítása, javítása
• motoros funkciók helyreállítása, fejlesztése
• a vázizom izomerejének visszaállítása, fejlesztése
• mozgás koordináció, egyensúly, propriocepció fejlesztése
• keringési funkciók, terhelhetőség helyreállítása, fejlesztése
• életminőség javítása
• kognitív terápia ergoterapeuta vezetésével
• betegedukáció
• pszichés vezetés – pszichológus bevonásával

A program az alábbi részekből adódik össze:

1. Előzetes állapotfelmérés, online kérdőíven keresztül - kötelező elem
2. Szakorvosi konzultáció - több alkalommal - kötelező elem
3. Kezeléseket megelőző labor- és diagnosztikai vizsgálatok - opcionális: kiválthatók 4 hétnél nem régebbi leletekkel
4. Post Covid Care kezelési program, mely egyénre szabottan több kezelésből áll - kötelező elem
5. Szállás a csomagot biztosító szolgáltatónál - opcionális, a Post Covid Care programon ambuláns rendszerben is részt lehet venni
6. Utógondozás - a kezelések után kitöltendő egy online kérdőív, a kezelések következtében elért egészségügyi állapotról - kötelező elem

Hol lehet kitölteni az előzetes állapotfelmérést tartalmazó kérdőívet?

A kérdőív ugyanaz, de minden esetben annak a hotelnek a honlapján kell kitölteni, amelyiknél a csomagot Ön foglalja, mert csak akkor fér hozzá a hotel az Ön védett egészségügyi adataihoz. A kérdőívet ezért kérjük keresse az alábbi szolgáltatók honlapján:

• Hotel Spa Hévíz
• NaturMed Hotel Carbona
• Hotel Európa Fit
• Palace Hotel Hévíz
• Lotus Therme Hotel & Spa

Milyen kezeléseket megelőző labor- és diagnosztikai vizsgálatokra van szükség?

• Labor vizsgálat (vérkép, vesefunkció, májenzimek, C reaktív protein, vaspanel), pajzsmirigy funkció, D dimer mennyiség meghatározása
• EKG vizsgálat: Belgyógyász, kardiológiai szakorvos által
• Képalkotó vizsgálatok (Melkas CT, Szív UH)
• Mellkas kitérés vizsgálata
• Hatperces Járásteszt
• Oxigén szaturáció
• Főbb izomcsoportok Izomerőmérése

Milyen kezelésekből áll a Post Covid Care kezelési program?

A kezelések az Ön minőségi kiszolgálásának érdekében, meghatározott szabályok szerint, szakképzett kezelőszemélyzet és folyamatos orvosi kontroll mellett zajlanak.

Kötelező kezelési elemek

• gyógytorna: egyéni és csoportos, száraz, vízi torna a beteg állapotának megfelelően,
• gyógymasszázs
• elektrotrápiás kezelések (TENS) - fájdalom csillapítás, izomtónus fokozás
• BEMER kezelés
• inhaláció
• CO2 fürdő
• fürdőkezelés

Alapkezelésekként ajánlott kezelések, az Ön állapotának megfelelően:

• légzőtorna, mellkas mobilizálással, rekesztorna
• általános kondicionáló gyógytorna
• izomerősítés, eszközök használata, core edzés
• plyometriás gyakorlatok
• statikus, dinamikus egyensúly, propriocepció fejlesztése: vízitorna, balance gyakorlatok, eszközök használata
• keringés, terhelhetőség: az Ön állapotától függően alacsony, közepes, magas intenzitású aerob gyakorlatok csoportban
• Nordic Walking
• elektroterápia
• masszázs
• kádfürdő
• mofetta
• medencefürdő
• Tófürdő használata

Kiegészítő lehetőségek, javasolt kezelések az Ön állapotának megfelelően:

• sóbarlang
• mozgásterápia: a beteg állapotának megfelelő fizikai terheléssel járó mozgás programok, terhelés fokozás
• betegedukáció: életmódi tanácsok, diétás tanácsadás
• O2 terápia
• relaxációs techinkák
• ellazulással járó programok: Thai Chi, 5 Tibeti gyakorlat, Jóga ….
• stretching
• szállodában szobakerékpár, a Tourinform irodában bérelhető elektromos kerékpár
• mentálhigiénés vezetés
• szabadtéri edzőgépek a Tófürdőn,
• szabadtéri aquafitnesz a Tófürdőn

Az Ön állapotától függően ezek az eredmények várhatóak:

• A keringés javítása
• A fájdalom csillapítása
• Az izomzat ellazítása
• A fertőzés miatt kiesett mozgásfunkciók visszaállítása
• A fertőzés miatt kialakult kontraktúrák oldása
• Az izomerő növelése
• Az izmok kontrakciókészségének megőrzése, javítása
• Funkciótanulás, ergoterápia (praktikus mozgások, mozgássorok gyakorlása)
• Az érzésfunkcióinak gyakoroltatása
• Dinamikus stabilitás kialakítása
• Szövődmények kialakulásának megakadályozása,
• Beteg pszichés vezetése
• Önellátás elérése

Hévízi gyógykúra hatása is hozzáadódhatnak:

• Az ízületi porc funkciójának fenntartása
• Az ízületek mobilizálása
• Ízületi kontraktúrák oldása

A komplex hévízi kúra alkalmazásában számos szakorvos és szakasszisztens vesz részt, akik jelenléte garancia a leghatékonyabb kezelésekre. Ugyanezen orvosok és egészségügyi dolgozók (fizioterapeuták, reumatológusok, belgyógyász, kardiológus, dietetikus, pszichológus, gyógytornász) dolgozták ki a Post Covid Care programot, mivel tapasztalataik azt támasztották alá, hogy a mozgásszervi problémák rehabilitációs kezeléseinek jelentős része alkalmas a Post Covid tünetegyüttes bizonyos problémáinak kezelésére is.

Dr. Moll Veronika - reumatológus-fizioterápiás szakorvos - Hotel Európa Fit Vitalium Medical Wellness Centrum orvosigazgatója

Dr Holléné Dr Mándó Zsuzsanna - reumatológus főorvos - Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház intézményvezető főigazgatója

Vas-Barna Rita - okleveles fizioterapeuta, Tófürdő vezető, a Kinezio Mozgásanalizáló Labor laborvezetője

Bem Judit - pszichológus - Hotel Spa Hévíz

Szabóné Tóth Tímea - élelmezési osztályvezető, dietetikus - Hotel Spa Hévíz

A programnak nincs egységára, így azok szolgáltatónként egyénileg kerülnek kialakításra.

Az árak az alábbiaktól függnek:

• Ön melyik szolgáltatónál veszi igénybe a programot
• Szállással együtt foglalja le a csomagot vagy csak ambuláns kezelésként vesz rajta részt
• Szükség van-e helyben a kezeléseket megelőző labor- és diagnosztikai vizsgálatok elvégzésére, vagy Ön már rendelkezik ilyen leletekkel
• Milyen súlyosak a tünetei, ennek fényében milyen és mennyi kezelést kell igénybevennie

Az árakról részletes információkat talál a szolgáltatók ide vonatkozó oldalain:

• Hotel Spa Hévíz
• NaturMed Hotel Carbona
• Hotel Európa Fit
• Palace Hotel Hévíz
• Lotus Therme Hotel & Spa

Milyen tényezők befolyásolják a rehabilitáció sikerességét?

• A funkciókiesés jellege, mértéke
• A funkciókiesés helyreállításához vagy pótlásához szükséges beavatkozás(ok) milyensége
• A rehabilitálandó beteg egyéb betegségei
• A beteg utazóképessége, lakhelyének távolsága a rehabilitáció helyszínétől
• korán megkezdett a megfelelően kiválasztott mozgásterápia és annak állapottól függő dozírozása
• a beteg aktív részvétele, önálló munkája
• folyamatos ellenőrzés, irányítás, visszajelzés a beteg felé

Milyen vizsgálat szükséges a Post Covid Care kezelésekhez?

A vizsgálatok célja a fertőzés és az inmobilitás következtében kialakuló funkcionális eltérések feltárása.

• Labor vizsgálat (vérkép, vesefunkció, májenzimek, C reaktív protein, vaspanel), pajzsmirigy funkció, D dimer mennyiség meghatározása
• EKG vizsgálat: Belgyógyász, kardiológiai szakorvos által
• Képalkotó vizsgálatok (Melkas CT, Szív UH)
• Mellkas kitérés vizsgálata
• Hatperces Járásteszt
• Oxigén szaturáció
• Főbb izomcsoportok Izomerőmérése

Állapotfelmérés után, az eredmények értékelése alapján eldől, hogy az Ön állapotának megfelelően egyéni vagy csoportos foglalkozás javasolt és melyek a mozgásterápia céljai. Az eredmények függvényében eldönthető, hogy milyen intenzitású mozgás javasolt és milyen gyakorisággal.

Hozhatom-e magammal a vizsgálati eredményt?

A kezeléshez szükséges diagnosztikai vizsgálatok mindegyikét a kezelések helyszínén, Hévízen is lefoglalhatja. A négy hétnél nem régebbi laborvizsgálatot, (az alábbi paraméterekre), mellkas CT, szív ultrahang és kardiológiai vizsgálatokat tudjuk a helyszínen figyelembe venni.

Mik a rehabilitálhatóság feltételei?

• Covid fertőzés után eltelt 12 hét
• Az érintett személytől elvárható erőfeszítések megléte
• Megfelelő kardiológiai státusz.
• A személy számára a rehabilitációs tevékenység és szolgáltatások elérhetősége
• A kiesett funkció helyreállíthatósága, pótolhatósága
• Optimális időben való végezhetőség

Kell e PCR vagy antigénteszt, ahhoz, hogy elkezdhessem a kezeléseket Hévízen?

Jelenleg nem kell.

Létezik-e egészségbiztosító által támogatott Post Covid Care csomag Hévízen?

Jelenleg nincs lehetőség NEAK támogatott keretek között igénybe venni a csomagokban található kezeléseket.

Hol tudom igénybe venni a Post covid kezeléseket?

• NaturMed Hotel Carbona
• Hotel Európa Fit
• Hotel Spa Hévíz
• Palace Hotel
• Lotus Therme Hotel & Spa

Van e lehetőség szállodai szoba foglalása nélkül Post Covid Care kezeléseket igénybe venni?

Igen, a Szent András Reumakórházban és a szállodákban is van lehetőség ambulánsan Post Covid Care kezeléseket igénybe venni.

Milyen eredmények várhatóak a Post Covid Care kezelések után?

Az Ön állapotától függően ezek az eredmények várhatóak:

• A keringés javítása
• A fájdalom csillapítása
• Az izomzat ellazítása
• A fertőzés miatt kiesett mozgásfunkciók visszaállítása
• A fertőzés miatt kialakult kontraktúrák oldása
• Az izomerő növelése
• Az izmok kontrakciókészségének megőrzése, javítása
• Funkciótanulás, ergoterápia (praktikus mozgások, mozgássorok gyakorlása)
• Az érzésfunkcióinak gyakoroltatása
• Dinamikus stabilitás kialakítása
• Szövődmények kialakulásának megakadályozása,
• Beteg pszichés vezetése
• Önellátás elérése

Hévízi gyógykúra hatása is hozzáadódhatnak:

• Az ízületi porc funkciójának fenntartása
• Az ízületek mobilizálása
• Ízületi kontraktúrák oldása

Szükséges-e a kúra megismétlése?

Szakorvosaink fognak javaslatot tenni, hogy szükséges-e további rehabilitáció.

Mikor is beszélhetünk Post-Covid szindrómáról?

A COVID-19 fertőzést követően a betegek jelentős részénél a gyógyulást követően a fertőzésre jellemző tünetek elmúlnak, de nem ritka az, hogy maradványtünetekkel gyógyul.
Akkor beszélünk Post-Covid szindrómáról, amikor a heveny fertőzést követően a tünetek 4-6 hét után is fennállnak.

Milyen tünetekkel jár a Post-Covid szindróma?

A betegségnek ezer arca van, tünetei széleskörűek lehetnek, több szervet és szervrendszert érinthet. Mivel elsősorban légúti fertőzés, ezért a tüdő érintettsége a legfontosabb, amelynek
következtében a tüdő légcseréjét végző léghólyagok károsodnak. A károsodás következtében alakul ki a nehézlégzés, a légszomj és a köhögés. A keringési rendszer érintettsége esetén
szívdobogásérzés és a szívizomzatának a károsodása alakulhat ki, amely emeli a szívelégtelenség kockázatát. Fokozott a vérrög kialakulásának a lehetősége. A tünetek közé sorolható még a fáradékonyság, fáradtságérzés, mellkasi szorító fájdalom érzése. Továbbá gyakran előfordul és a betegség ezer arcát mutatja a fejfájás, álmatlanság, szédülés, szorongás, depresszió, memória-, és koncentrációzavar, íz és szaglásvesztés, fülzúgás, bőrkiütés, hajhullás, emésztőrendszeri zavarok és a izom-, és ízületi fájdalom. Mind ezek a betegek életminőségének romlásához vezet.

Kiket érinthet a Post-Covid szindróma?

Nemtől és kortól függetlenül kialakulhat. Nagyobb eséllyel alakul ki a Post-Covid szindróma azoknál, akiknek valamilyen krónikus alapbetegsége van (aszthma, diabetes mellitus, daganatos megbetegedés) vagy a betegségre hajlamosító tényezők jelen vannak, mint például az elhízás és a dohányzás.

Mit jelent a Post Covid Care?

A hévízi szállodák között, a Post-Covid szindróma rehabilitációjára létrejött program megnevezése. Az együttműködés keretében létrejött program neve és logoja a Hévízi Turisztikai Np Kft. által bejegyzett védjegy.

Mikor lehet indokolt a Post-Covid program elvégzése?

Minden esetben, amikor a gyógyulás után is tapasztal magán a betegségre utaló tüneteket. Szakorvosai javaslatára, szükséges a rehabilitáció. Ha fertőzésen átesett, maradványtünetek
nélkül gyógyult, de általános egészségi állapotát nem érzi tökéletesnek.

Mit ajánlunk a Post-Covid programunkban?

Egyéni állapotfelmérést orvosi konzultációval. Az alap program tartalmazza a laborvizsgálatot, szükség szerint belgyógyászati konzíliumot EKG vizsgálattal, a vizsgálati csomag szívultrahangot és a mellkas CT vizsgálatot. A vendég állapotának megfelelően orvosaink meghatározzák a kezelési tervet. Az indikált kezeléseknek megfelelően dietetikus, gyógytornász, gyógymasszőr, fizioterápiás asszisztens, animátor, szükség szerint pszichológus foglalkozik a vendéggel.

A Post-Covid programban milyen vizsgálatokat végeznek el?

Ha a vendégnek 30 napnál nem régebbi kardiológiai lelete van, akkor nem szükséges a belgyógyászati konzultáció. A laborvizsgálat minden esetben elvégzendő. A vizsgálati csomagot a vendég kérésének megfelelően veheti igénybe. Az állapotfelmérés egy előre elkészített kérdőívből és vizsgálati protokollból áll, amelyet a vendég érkezésekor végzünk el és ez adja a kezelési terv alapját.

Hogyan veheti igénybe a programunkat?

Az aktuális szálloda kiválasztásánál tájékozódhat a Post-Covid program igénybevételének folyamatáról.

Milyen területen dolgozó szakszemélyzet áll a rendelkezésre?

Szakorvosok – reumatológus, rehabilitációs szakorvos, belgyógyász, dietetikus, gyógytornász, gyógymasszőr, fizioterápiás szakasszisztens, animátor, pszichológus.

A Post- Covid programon belül milyen kezeléseket írhat fel az orvos?

A vendég egyéni állapotának megfelelően az alábbi kezeléseket javasolhatja a szakorvos:

• gyógytorna: egyéni és csoportos, száraz, vízi
• gyógymasszázs
• elektroterápiás kezelések
• BEMER kezelés
• inhaláció
• CO2 fürdő
• fürdőkezelés

Továbbá a szállodákban megtalálható kiegészítő kezeléseket, amelyekről a vendég az orvosi vizsgálat alkalmával kap tájékoztatást. Ilyenek lehetnek sóterápia, O2 terápia, aromaterápia,
speciális mozgásprogramok, életmódi tanácsadás stb.

Van-e záróvizsgálat a program végén?

Igen. A záróvizsgálat alkalmával egy feedback kérdőív kitöltése és a kontroll vizsgálatok elvégzése történik. A kezdő és a záró vizsgálati eredmények összehasonlítása adja meg a
program hatékonyságának mértékét.

Mennyi időtartam a legideálisabb a program elvégzéséhez?

A legideálisabb a 14 éjszakás ott tartózkodás. 7 éjszakánál rövidebb időtartam, nem gyógyító jellegű.

Van-e mellékhatása a programnak?

Nincs, ezért van szükség a vizsgálati leletekre, hogy az állapotnak megfelelő kezeléseket tudjon igénybe venni. Kontraindikációkat, már a foglalásnál kiszűrjük. A vendégek folyamatos orvosi felügyelet alatt áll. A kezelő team rendszeresen konzultál a vendég állapotáról.

Mikor nem alkalmazható a Post-Covid Program?

Ha a balneoterápia nem javalott, ha a beteg általános egészségi állapota nem teszi lehetővé, nem önellátó a beteg, a beteg kardiális és pulmonális állapota nem teszi lehetővé, súlyos
kritikus állapotú betegek, súlyos pszichiátriai betegségek.

Mit csinálunk a kérdőív és vizsgálat eredményekkel?

Kutatási célokra használjuk fel az összegyűjtött adatokat. Tudományos célunk, hogy egy olyan rehabilitációs programot hozzunk létre, amely bizonyítottan hatékony a Post-Covid
szindróma kezelésében.