Kereső

Kizárt szavak

  • a
  • az
  • egy
  • volt
  • van
  • lesz
  • hogyan
  • miért
  • mit
  • kit
  • jó
  • rossz

Tiltott szavak

  • cialis
  • viagra
  • php
  • sql
  • html
  • https
  • http
  • chr
  • script
  • sex
  • porn
  • sexmassage
  • szex
  • pornó

Alternatív kifejezések

  • nyitvatartás=nyitva tartás
  • diszpécser nyitva tartás=nyitva tartás
  • diszpécserek nyitva tartás=nyitva tartás
  • diszpécserek nyitvatartás=nyitva tartás
  • diszpécser nyitvatartás=nyitva tartás
  • fedett fürdő nyitvatartás hévíz=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett fürdő nyitvatartása=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett gyógyfürdő nyitvatartás=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett gyógyfürdő nyitvatartás hévíz=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett gyógyfürdő nyitvatartása=fedett fürdő nyitva tartás
  • fürdő nyitvatartás=fürdő nyitva tartás
  • hévizi fedett gyógyfürdő nyitvatartása=fedett fürdő nyitva tartás
  • informacio nyitva=fürdő nyitva tartás
  • nyitvatartás a fürdőben=fürdő nyitva tartás
  • nyitvatartás a tófürdőben=fürdő nyitva tartás
  • postás üdülő=aquamarin hotel

21. Kiss homoktövis

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:11

Minden cseppje érték! A Bocföldei homoktövisültetvényen termesztett növényből 100%-os lé, lekvár, őrlemény, tea és magolaj készül, hogy te is megkapd a természet legjavát.

Kiss homoktövis

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Kiss homoktövis
lead: Minden cseppje érték! A Bocföldei homoktövisültetvényen termesztett növényből 100%-os lé, lekvár, őrlemény, tea és magolaj készül, hogy te is megkapd a természet legjavát.
tartalom: + 1 Szupergyümölcs Bocföldéről Bocfölde határában, egy csendes, középkötött talajú domboldalon különleges narancssárga bogyók érnek szeptemberre. Itt működik a Kiss Homoktövis családi gazdaság, ahol nemcsak termesztik a homoktövist, de saját kezűleg dolgozzák is fel minden részét – levet, lekvárt, olajat készítenek belőle. A munkát ketten végzik: Kissné Lakatos Márta és Kiss Károly, akik gyerekeik ötlete nyomán váltották a korábbi állattartást homoktövis-termesztésre. Állattartásból növénytermesztés A Kiss család 2015-ben döntött úgy, hogy nem folytatják az állattartást, hanem kihasználják a meglévő területükben lévő más lehetőségeket. Három gyerekük ötlete nyomán esett a választás a homoktövisre. A homoktövis ugyanis jól bírja a zalai dombvidék klímáját, emellett egy nem szokványos, értékes vitaminokban gazdag növény, ami hazánkban nem tömegtermék. Mártáék az első töveket egy ismerőstől szerezték be, majd a termőre fordult növények gyümölcseit feldolgozták, amivel a piacra először 2017-ben mentek ki, 2018-ban már fesztiválokon is árusítottak. A magas C-vitamin tartalmú bogyókért meg kell küzdeni A homoktövis nem kényes növény, betakarítása és feldolgozása azonban kihívást jelentő munka, nem is való mindenkinek. A homoktövis gyümölcsét nem lehet gépekkel szüretelni. A bogyók aprók, sűrűn nőnek, és tüskés ágak között bújnak meg, ezért Mártáék kesztyűs kézzel, metszőollóval vágják le az ágakat, amelyek fagyasztóládába kerülnek, hogy a bogyók könnyebben leperegjenek az ágakról. A feldolgozás során a gyümölcs minden részét, de még a levelét is hasznosítják: a húsából lé és lekvár készül, a héjat szárítják és őrlik, a magból hidegen sajtolt olajat nyernek ki, a leveléből pedig tea készül. A homoktövis így nemcsak magas C-vitamin tartalma miatt szupergyümölcs, hanem fenntartható is a termesztése, hiszen szinte minden porcikája feldolgozható. Minden része érték A Kiss Homoktövis termékek kizárólag a saját ültetvényről származó, fagyasztott homoktövisbogyóból készülnek. Mártáék legelőször frissen préselt, 100%-os homoktövislével jelentek meg a piacon, amit egyébként minden piacnap előtt tényleg frissen préselnek bocföldei műhelyükben. Majd a termékpaletta a homoktövis őrleménnyel és a homoktövismag olajjal bővült. A kínálat kuriózuma pedig a homoktövis lekvár, ami kellemesen fanyar, nem túl édes íze miatt sokak kedvence lett. A hidegen sajtolt homoktövis magolaj egy narancsos-barna színű olaj, külsőleg és belsőleg egyaránt alkalmazható. Legjobban salátákra öntve élvezheted az ízét. Napi egy mokkáskanállal fogyasztva rendkívül jótékony hatással van a szemre, bőrre, hajra és körömre. Natur krémekbe cseppentve kozmetikumként is használhatod magas E-vitamintartalomma miatt ráncfeltöltő hatása van. Míg a homoktövismag őrlemény citrusos ízvilágot ad a süteményeknek, de keverheted joghurt és zabkásába is. Ha kíváncsi vagy, benézhetsz A gazdaságot a Zalaegerszeghez közeli Bocföldén találod. Bár a portán nincs állandó látogatási lehetőség, de előzetes egyeztetést követően Mártáék szívesen fogadják az érdeklődőket és megmutatják az ültetvényt, sőt helyben még vásárolni is tudsz.   Termékismertető   Homoktövis lekvár – fanyar, természetes, vitaminban gazdag Márta lekvárja 80% homoktövisből és 20% almából készül. Az alma a markáns savanyúság finom ellensúlyozásához illetve a sűrítéshez kell, hiszen a cél nem az, hogy egy hagyományos lekvár édességű termék készüljön. A hangsúly egy olyan egészséges termék előállításán van, amiben megmaradnak a vitaminok és nem a cukor édessége dominál. A bogyók szüretelése után, és a fagyasztást követően készül a lekvár. lefagyasztják. Márta főzés helyett csak párolja a bogyókat, amit apró szemű szitán passzíroz át, hogy a magok és a héj ne kerüljön a lekvárba. Majd az alapot almával és kevés nyírfacukorral édesíti, és pektin hozzáadásával állítja be a megfelelő sűrűséget. A massza kíméletes hőkezelést kap, hogy a homoktövis magas vitamintartalma megmaradjon. Az eredmény egy enyhén sűrű, kellemesen fanyar lekvár, amely tökéletes reggeli pirítóson, natúr joghurt mellé, palacsintába vagy akár sajttálhoz is.   Ahol a termékeket beszerezheted: Hévízi Termelői Piac További információ és elérhetőség: Facebook Telefonszám: 06303606480 8943 Bocfölde, Kossuth Lajos u. 53. Google térkép

Az ősi Pannon-tó öröksége

Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!

Egy évmilliókon át hullámzó beltenger

A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.

A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.

Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.

A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra

A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.

Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.

Mély vizek és változatos partok

Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre. 

A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.

A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”

Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.

Mit hagyott maga után?

Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.

A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.

E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.

Az utolsó tavak és a búcsú

Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről. 

Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.

 

title: Kiss homoktövis
description: Minden cseppje érték! A Bocföldei homoktövisültetvényen termesztett növényből 100%-os lé, lekvár, őrlemény, tea és magolaj készül, hogy te is megkapd a természet legjavát.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

22. Korosajt

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 13:56

A Korosajt Műhelyben az érlelt sajtok megkapják a megfelelő időt ahhoz, hogy igazán egyedi ízvilág alakuljon ki. Irány Nemesbük!

Korosajt

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Korosajt
lead: A Korosajt Műhelyben az érlelt sajtok megkapják a megfelelő időt ahhoz, hogy igazán egyedi ízvilág alakuljon ki. Irány Nemesbük!
tartalom: + 1 Korosajt - Érlelt sajtok birodalma Hévíztől csupán néhány kilométerre, egy csendes településen jersey tehenek legelésznek, akiknek édes tejéből Korosa András valami különlegeset alkot. A nemesbüki gazdaságban érlelt sajtok készülnek, amelyek egyszerű alapanyagból, saját fűszerekkel, idővel és odafigyeléssel lesznek valóban finomak. Ha egyszer kóstoltad, tudni fogod, miért érdemes visszatérni Nemesbükre. Sajtpróbából működő gazdaság András 15 éve költözött Nemesbükre, ahol először csak baromfikat tartott, majd a birtok rackajuhokkal bővült, aztán idővel jött a nagy szerelem: a jersey tehén. Ezzel a különleges fajtával egy cikkben találkozott először, amikor eldöntötte, hogy a meglévő állatok mellé vásárol egy jersey tehenet is. A sajtkészítés András számára nem egy felmenőktől örökölt mesterség volt. Ahogy András mondani szokta: „Nulladik generáció vagyok. Mindent magamtól tanultam meg.”  A tejet először csak saját célra dolgozta fel, később azonban a szállodai vendégek is vásárolni kezdték a sajtjait – innen indult el a tudatos termelés. András fontosnak tartja a termékfejlesztést: kapcsolatban áll svájci és német sajtkészítőkkel, tőlük merít inspirációt és ötleteket, amelyeket a saját környezetére, alapanyagára és lehetőségeire szab. Így tudja ötvözni a helyi alapanyagait a nemzetközi szakmai szemlélettel. Egyszerű alapanyagból különleges finomság A Korosajt minden terméke saját jersey teheneinek tejéből készül, amely A2-es kazeintartalmú, ezért tejérzékenyek számára is jól tolerálható az ebből készült sajt. A Korosajt kínálatában zömében érlelt sajtokat, nyáron mozzarellákat, burratákat, ízesített krémsajtokat és téli időszakban hermelint is találsz.  A termékpaletta legnépszerűbb elemei az érlelt sajtok, amiből a natúr és ízesített változatok is levesznek a lábadról. Az ízesítések között ott van a bazsalikomos, füstölt, rozmaringos, kakukkfüves, chilis, görögszénamagos, fokhagymás és lilahagymás változat is. Az érlelt sajtok - a többi termékhez hasonlóan - nem tartalmaznak hozzáadott ízfokozókat vagy tartósítószert, csak a természetes baktériumkultúra kerül a tejbe. Az érlelt sajtkészítés folyamatában kardinális kérdés az idő. Míg a nagyüzemi termékeknél nincs idő kivárni a természetes érési folyamatot, addig a kézműves sajtkészítésben a türelem és a folyamatos gondoskodás teszi fel az i-re a pontot. Vagyis azt a megismételhetetlen ízvilágot, ami minden sajtműhely esetén más és más. Andrásnál a tehenek sem a végtelen tejforrást jelentik, hiszen a hangsúly nem a mennyiségen, hanem a minőségen van. A napi tejadagból 10–12 kg sajt készül, igazodva a szezonhoz és a tejhozamhoz. Lesd meg a teheneket, csatlakozz a fejéshez és a legelőre hajtáshoz vagy kóstolj sajtot a portán! A gazdaság Nemesbükön található, nyugodt, barátságos környezetben, ahol András és családja sajtkóstolóval vár. Emellett itt nemcsak sajtot vehetsz, hanem előzetes bejelentkezéssel megnézheted a teheneket, a fejést, a műhelyt – vagy akár te is beállhatsz sajtot formázni. András szívesen megmutatja a folyamatokat, beszél az állatokról, a technikáról, a tanulságokról és a vidéki élet szépségeiről, kihívásairól.   Termékismertető Érlelt Korosajtok András minden sajtot kézzel készít saját jersey teheneinek friss tejéből, amit a reggeli fejést követően azonnal feldolgoz. A tej kíméletes pasztőrözés után - hogy a beltartalmi értékét megőrizze - természetes oltóval és kultúrával kerül feldolgozásra. A sajtok formázás után sófürdőt kapnak, majd legalább három–négy hónapon át érlelődnek. A munka ez idő alatt sem áll meg, hiszen a sajtokat rendszeresen kell forgatni és sóoldattal törölgetni, hogy minden oldala megfelelően érjen be és kialakuljon természetes kérgük és telt, karakteres ízük. Az érlelt sajtok natúr és ízesített változatban is elérhetők. A fűszerezéshez András  természetes alapanyagokat használ, zömében a saját kertjében termesztett bazsalikommal, rozmaringgal, kakukkfűvel, lilahagymával, fokhagymával, chilivel vagy görögszénamaggal ízesíti a sajtokat. A nemesbüki sajtok kivétel nélkül adalékanyagok nélkül készülnek. Kóstold meg egy pohár bor, házi szörp és egy falat kovászos kenyér kíséretében!   A termékeket megvásárolhatod: 8371 Nemesbük, Április u 21. Google térkép További információ és elérhetőség: Facebook  Telefonszám: 06 70 318 1940  

Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?

A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.

Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.

Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.

A táj formálása – a lösz öröksége

A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.

A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.

Termékenység és vízgazdálkodás

Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.

Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.

Mai párhuzamok – por a Szaharából

Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.



title: Korosajt
description: A Korosajt Műhelyben az érlelt sajtok megkapják a megfelelő időt ahhoz, hogy igazán egyedi ízvilág alakuljon ki. Irány Nemesbük!
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

23. Millu Manufaktúra

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:16

Valódi gyümölcs, élénk szín, mesterséges összetevők nélkül. A Millu Manufaktúra szörpjei minden kortyban a természet ízét adják vissza.

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Millu Manufaktúra
lead: Valódi gyümölcs, élénk szín, mesterséges összetevők nélkül. A Millu Manufaktúra szörpjei minden kortyban a természet ízét adják vissza.
tartalom: + 1 Kézműves szörpök tartósítószer nélkül Alsópáhok egyik csendes udvarában, egy kisüzemi műhelyben készülnek a Millu Manufaktúra szörpjei, melyek élénk színe nem az aromának, hanem a valódi gyümölcsöknek köszönhető. Nagy Csilla nem egy régi családi hagyományt követ, hanem újrakezdésként választotta a szörpkészítést, amelyhez szakmai megalapozottság is társul. Csilla ugyanis eltökélte, hogy szörpjeibe nem tesz tartósítószert és igyekszik megtartani a gyümölcsökben rejlő vitaminokat, ezért képesítést szerzett. A 14 féle zamatos szörpöt kortyolva az az érzésed támad, mintha magába gyümölcsbe harapnál. Kalandvágyból szörpkészítés szakmai alapokon Csilla saját filozófiájának köszönhetően kezdett bele a szörpkészítésbe, ugyanis vallja, hogy 7 évente érdemes szakmát váltani, valami új dologba kezdeni, ami a korábbiaktól teljesen eltérő is lehet. Volt már piackutató, dolgozott az egészségügyben, kiskereskedelemben, vendéglátásban, ahogy ő fogalmaz “Épphogy harangot nem öntöttem még.” Az újabb hét év 2024-ben kezdődött, amikor Csilla belefogott a szörpkészítésbe újdonsült otthonában, Alsópáhokon. Csillát nemcsak az ízek iránti vonzalom hajtotta, hanem a szakmai megalapozottság is: tartósítóipari technikus képesítést szerzett, hogy úgy tudjon tartósítószer-mentes, mégis magas minőségű, hosszú ideig elálló kézműves szörpöket készíteni, hogy a felhasznált gyümölcsök nem veszítik el beltartalmi értéküket. Mintha egy friss gyümölcsbe harapnál Csilla a szörpök legtöbb alapanyagát hazai forrásból szerzi be. Az alma, eper és fekete szeder a közeli Bókaházáról, egy őstermelőtől érkezik a műhelybe, a bodzát pedig Csilla maga gyűjti májusban, távol a forgalomtól, tiszta erdei területekről. Szinte minden gyümölcs frissen kerül feldolgozásra, hiszen nem velőt vásárol, hanem maga préseli és passzírozza az alapanyagot. A szörpök forrón, de tartósítószer nélkül kerülnek az üvegekbe. Csilla a sűrű sziruphoz kevés vizet ad hozzá – sok íznél egyáltalán nem –, ezért a szörpök állaga különösen gazdag, ízük intenzív. A gyümölcstartalom elérheti akár a 60%-ot is, ami jóval meghaladja a jogszabályi minimumot. Csilla ragaszkodik a rostok jelenlétéhez is: ahol nem zavaró (pl. meggy, ribizli), ott benne marad a gyümölcshús – nemcsak az íz miatt, hanem mert értékes tápanyag. 14-féle íz két világ találkozásából A kínálat két fő vonalra oszlik: a klasszikus hazai gyümölcsökből készült szörpökre – alma, eper, málna, meggy, ribizli, szeder, bodza – és a különlegesebb, nyári frissítőkre, mint lime, narancs, grapefruit-gyömbér, mangó. Az egzotikus ízvilágnál is fontos a természetesség és a minőségi alapanyag beszerzése: Csilla maga facsarja a citrusokat, nem használ aromát, a gyömbér például főzetként kerül a szörpbe. Az ízek alaprecept szerint készülnek el, de a végleges formájukat kóstoltatás után nyerik el. Csilla célja nem a tömegtermelés, hanem a megbízható, ismételhető minőség biztosítása. Termékismertető Alma, eper, feketeszeder szörp: három klasszikus, újragondolva  Csilla az alma, eper és fekete szeder szörpökhöz a gyümölcsöt a közeli Bókaházáról szerzi be, amelynek köszönhetően ebben a három ízben benne van a térség íze és zamata. A gyümölcsök gondos válogatáson esnek át, mielőtt az üstbe kerülnek. Mivel Csilla nem használ tartósítószert, ezért fokozottan figyelni kell arra, hogy a gyümölcsök között ne legyen már túlérett vagy esetleg romlásnak induló példány, mert az kért tehet az egész főzetben. A friss gyümölcsök azon nyomban, tökéletesen éretten kerülnek feldolgozásra. Az almaszörp aranylóan áttetsző, tiszta és friss. Íze lágyan édes, enyhén savas – az igazi, frissen harapott alma zamata köszön vissza minden kortyban. Könnyed és jól iható, szódával hígítva szomjoltó klasszikus, melegen pedig gyengéden fűszeres hatású, akár egy almás tea. Az eperszörp világospiros, sűrű, telt – már a színe is jelzi, hogy igazi gyümölcsből készült. Illata intenzív, az íze édes, mint a frissen szedett eper. A feketeszeder szörp sötétbordó, mély tónusú, elegáns ital. Zamata karakteres, kissé fanyar, mégis telt és lekerekített. Ez a szörp azoknak való, akik szeretik, ha egy íz mélyebb, gazdagabb – benne van a fekete szeder természetes vad aromája. Mindhárom szörpben közös, hogy sem színezéket, sem aromát nem tartalmaznak. Az összetevők között csak a gyümölcs, egy kevés cukor, és a gondos kézi feldolgozás szerepel. A termékeket megvásárolhatod: Hévízi Termelői Piac További információ és elérhetőség: Telefonszám

Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?

A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.

Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.

Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.

A táj formálása – a lösz öröksége

A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.

A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.

Termékenység és vízgazdálkodás

Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.

Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.

Mai párhuzamok – por a Szaharából

Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.



title: Millu Manufaktúra
description: Valódi gyümölcs, élénk szín, mesterséges összetevők nélkül. A Millu Manufaktúra szörpjei minden kortyban a természet ízét adják vissza.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

24. Rizlingország

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:22

Rizlingországban bármi megtörténhet, de egy biztosan: élményekkel teli borkóstolás vár rád a Keszthelyi-hegység eldugott szegletében.

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Rizlingország
lead: Rizlingországban bármi megtörténhet, de egy biztosan: élményekkel teli borkóstolás vár rád a Keszthelyi-hegység eldugott szegletében.
tartalom: + 1 Ahol nemcsak olaszrizlingből készül bor Rizlingországban meglátogathatod a vendégszerető pincéket, beleláthatsz szőlőtermesztés hagyományába, a kis borospincék teraszán jó borokat kóstolhatsz és tartalmas beszélgetéseket folytathatsz a borászokkal. Emlékezetes utazásra számíts!  A Balaton-felvidéki borvidék egy titkos csendhelye A Keszthelytől alig tíz percre fekvő Rezi szőlőhegy nemcsak egy dombvonulat a Balaton-felvidék és Zala megye határán, hanem egy külön kis világ, amelyet a helyiek csak úgy emlegetnek: Rizlingország. Ez a név nem véletlen. Az olaszrizling már évtizedek óta meghatározó fajtája a környéknek, az ország más borvidékeihez képest mégis egyedi karaktert ölt magára. A térség kivételes mikroklímával rendelkezik: a déli fekvésű domboldalak kiválóan alkalmasak szőlőtermesztésre, az Alpokhoz való közelség miatt az átlagnál csapadékosabb a terület. A közeli Balaton és a Zalai-dombság hatása kiegyensúlyozott páraviszonyokat, hűvösebb éjszakákat, hosszabb érési időt biztosít – ezek mind hozzájárulnak a borok finom savszerkezetéhez és illatgazdagságához. A Rezi szőlőhegy különlegessége abban is rejlik, hogy itt nem ipari mennyiségű, hanem kis tételes, kézműves borászatok működnek. A borászok személyesen gondozzák a tőkéket, kóstolnak, erjesztenek, palackoznak  és mindenkinek megvannak a maga sajátos szőlőtermesztési és borkészítési praktikái. A klasszikus fajták – olaszrizling, szürkebarát, kékfrankos – mellett egyre többen telepítenek különleges vagy régi magyar fajtákat, mint a nektár, a zengő vagy a rozália. Három pincészet Rizlingországból Látogasd meg őket akár egyesével, akár egy bortúrára felfűzve! A pincészetek egymáshoz közel helyezkednek el, így mindenhol megkóstolhatod az adott pincészet különlegességét. A látogatáshoz előzetes időpontegyeztetés szükséges. Bakos Pincészet – Zongorától a rizlingig, Reziről a világnak Ha egy pohár bor mellé történetet is keresel, a Bakos Pince a tökéletes helyszín. Bakos Rezső zongoraművészként bejárta a világot, majd hazatérve Reziben telepedett le, hogy szenvedélyét – a bort – zenével, vendégszeretettel és saját kézzel készített fogásokkal egészítse ki. Rezső - aki 9 évesen készítette első borát nagyapja támogatásával - a borászatot nemcsak mesterségként, hanem komplex gasztronómiai élményként értelmezi. A borkóstolókon személyesen vesz részt, zenél, mesél, főz, miközben saját boraival kínálja vendégeit. A borok alapját saját telepítésű és örökölt ültetvények adják Rezi különböző dűlőiben, eltérő adottságú talajokon, de ugyanazzal a gondossággal művelve. Az ültetvényeket bio szemlélettel gondozza: nincs gyomirtó, sem felszívódó permet, és minden zöldmunka kézzel történik. A borok – olaszrizling, irsai olivér, cabernet sauvignon, kékfrankos – részben tölgyfahordóban, részben acéltartályban érnek, modern technológiával támogatott, mégis hagyományos módszerekkel készülnek. A pincészet 2025-ben ismét elnyerte a Rizlingország Bora címet a 2024-es évjáratú Rezi Rizling Barnabás borával. Elérhetőség: Weboldal Facebook Czimondor Pincészet – Szőlőművelés a természettel összhangban A Czimondor István belenőtt a borász mesterségbe, ugyanis már felmenői is szőlővel foglalkoztak itt, a Rezi szőlőhegyen. Így nem csak a jelenlegi területeket, de a természet szeretetét, a szőlőtermesztés hagyományát és a borkészítés alapjait is a családtól örökölte. A pince kínálatában megtalálható az elmaradhatatlan olaszrizling, de muskotály, szürkebarát, rozália és kékfrankos is gazdagítja a palettát. A borok egy része tartályos, más része fahordós érlelésű. István minden fajtából csak annyit készít, amennyit gondosan el tud látni – így a borok mindig friss évjáratból, kis tételben, jó ivású formában kerülnek a palackba. A kínálat évjáratonként változhat, de az alapfajták rendszeresen elérhetők. A Czimondor Pincészet boraiban ott van Rezi színe-java – és ha megkóstolod, meg is érzed. Elérhetőség: Facebook

Az ősi Pannon-tó öröksége

Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!

Egy évmilliókon át hullámzó beltenger

A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.

A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.

Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.

A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra

A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.

Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.

Mély vizek és változatos partok

Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre. 

A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.

A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”

Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.

Mit hagyott maga után?

Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.

A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.

E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.

Az utolsó tavak és a búcsú

Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről. 

Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.

 

Takács Zsolt Pincészete - Utazás a 18. századba A Takács Zsolt Pincészete vagyis az akkoriban a felmenői által művelt területen még a Festetics-család is megfordult. Az ősök már a 18. században bort készítettek a Rezi szőlőhegyen. A tudás apáról fiúra szállt, ma Zsolt, a nyolcadik generáció viszi tovább a hagyományt, és mindent megtesz, hogy a családi örökség ne csak fennmaradjon, de új szintre is lépjen. A mindössze 1 hektáros birtok kézi műveléssel, baráti és családi segítséggel működik, Zsolt pedig nemcsak borászként, de a Rezi szőlőhegy lelkes mesélőjeként is helytáll. A pincészet zászlóshajója a Nektár bor, mely különleges, hungarikum minősítéssel rendelkező fajta, és amiből száraz és félédes változat is készül. A borászat további kínálata is izgalmas: a Zengő, a Tramini, a Chardonnay, a Kékfrankos mind felfedezésre vár. A borok modern eszközökkel, de hagyományos, természetes eljárással készülnek, a Rezi szőlőhegyre jellemző talaj adottságok és mikroklíma karakterét hordozva. Elérhetőség: Weboldal Facebook

Képzeld el, hogy ahol ma a Keszthelyi-hegység dolomitos bércei emelkednek, ott egykor trópusi tenger hullámzott. A táj, amit öröknek hiszünk, valójában csak vendég a földtörténet színpadán. Hogyan lesz a trópusok sekély vízéből magyar hegyvidék? Miért repedezik a dolomit? És hogyan hat ez ma a helyi gazdálkodásra? Utazz vissza évmilliókat – egy különleges, kőzetekbe írt történetbe.

A felszín: csak látszólag állandó

Hegység, síkság, sziget, tenger, folyó, tó: csupa olyan fogalom, melyek egy emberi élethez képest tűnnek állandónak, de a Föld szemszögéből némelyikük csupán pillanatokra felvillanó képek.

A bolygónkat felépítő kőzetek folyamatosan mozgásban vannak.

A megfőtt tojáson lévő összetört héjdarabokhoz hasonlatosan a földfelszín egészét kitöltő kőzetlemezek soha véget nem érő utazásban vannak az alattuk lévő képlékeny anyag segítségével.

Bizonyos részeik egymásra, egymás alá torlódnak vagy üledékek felgyűrődésével hatalmas hegyláncokat hoznak létre, de a kőzettömegek lesüllyedésével árkok, akár tavak, sőt tengerek medencei is kialakulhatnak.

Így fordulhat elő az, hogy a felszínből kiemelkedő Keszthelyi-hegység fő kőzetanyagát jelentő dolomit és mészkő egy olyan – innen több ezer kilométerre fekvő – egykori trópusi tenger sekély vizeiben ülepedett le, mely már több tízmillió éve nem is létezik.

Olyan látvány fogadná a képzeletben arra utazót, mint amilyen ma a Bahamák paradicsomi állapotokat idéző térségében tárul elénk.

Északon vulkán, délen trópusi tenger emléke

Míg a Keszthelyi-hegység északi tömbjét a fiatal (mindössze néhány millió éves) vulkanikus kőzetek határozzák meg, addig délen (így Rezi, Cserszegtomaj közelében is) javarészt jóval idősebb, a fentebb említett trópusi tengerekben keletkezett dolomitot találunk.

Az Alpokban is nagy területen előforduló ún. Fődolomit képződményei mellett foltszerűen találjuk meg a több mint 200 millió éve képződött Rezi Dolomitot.

A Keszthelyi-fennsíkot észak–déli irányú völgyhálózat és mikrotektonikus törésvonalak szabdalják. A sekély termőréteg és a változatos domborzat miatt a terület több mint 70%-ban erdősült.

A karsztos felszín egész évben vízhiányos, sajátos ökológiai jellemzőkkel.

A fennsíkot hegyközi medencék tagolják, és mélytörések határolják (pl. Hévízi- és Edericsi-törés). A szerkezeti vonalak miatt szeizmikusan érzékeny terület.

A mai tájhasználat természeti alapja

A repedezett, aprózódásra amúgy is hajlamos dolomit kőzetanyagának lejtőtörmelékén kialakult talajok jelentik az itteni tájhasználat egyik természeti alapját.

Termelőink közül néhányan a Keszthelyi-fennsík nyugati peremén gazdálkodnak, amely tevékenységet itt alapvetően meghatározza a 350–440 m magas sasbércekből – vetődések által határolt, kiemelkedő rögökből – álló fennsík közelsége.

 

title: Rizlingország
description: Rizlingországban bármi megtörténhet, de egy biztosan: élményekkel teli borkóstolás vár rád a Keszthelyi-hegység eldugott szegletében.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

25. Cserosajt

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:00

Füstölt parenyica, fűszeres gomolya, édes ordakrém – ha szereted a valódi ízeket, a CseroSajtot muszáj megkóstolnod!

Cserosajt

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Cserosajt
lead: Füstölt parenyica, fűszeres gomolya, édes ordakrém – ha szereted a valódi ízeket, a CseroSajtot muszáj megkóstolnod!
tartalom: + 1 Három tehén, két kéz, egy hajnalonként újrakezdett történet A Rezi szőlőhegy egyik présházában már nem bor, hanem sajt érik. Cserép Róbert kezei alatt füstölt parenyica, fűszeres gomolya sajt és édes ordakrém készül nap mint nap. Hajnalban, amikor más még alszik, Robi már a sajtüzemben van: pasztőröz, olt, kever, formáz, füstöl, csomagol. A CseroSajt története nem generációkon át öröklődött mesterségből fakad, hanem egy váltásból, egy döntésből és sok-sok újratanulásból. A sajtokat megkóstolhatod helyben, a portán is, a békésen legelésző tehenek társaságában, a Rezi szőlőhegy bájos dombjainak ölelésében. Informatikusból sajtkészítő Robi korábban informatikusként dolgozott, ám egy ponton elege lett a képernyőből és a zárt terekből. A természetközeli lét, az ezzel járó nyugalom vonzotta a hegyre, valamint a kézzel történő alkotás vágya. „Reggelente, mielőtt elkezdem a sajtkészítést, csak kiállok a műhely elé. A tehenek csendben legelnek, a pára éppen felszállóban van, a hidegebb napokon még a leheletük is látszik. Ilyenkor tudom, hogy jó helyen vagyok.” Robi világ életében Reziben élt, ezért teljesen evidens volt, hogy itt fog bele a sajtkészítő vállalkozásba. Az első sajtot két liter tejből készítette kísérletként, eleinte csak a családnak, majd a visszajelzések bebizonyították, hogy Robi kézműves, kistermelői sajtjait más is szívesen fogyasztja. A kezdeti lelkesedés az évek alatt vállalkozássá nőtte ki magát, Robinak ma már segítsége is van. Szakmai képzések, próbálkozások és kudarcok sora után alakította saját sajtműhelyét a présházból, ami ma már minden előírásnak megfelelő üzemként működik. A lényege azonban ugyanaz maradt: kézműves, ember- és természetközeli. Sajt, amit megjegyzel A CseroSajt termékei között megtalálhatod a friss natúr és fűszeres gomolya sajtot, és a kézzel nyújtott natúr vagy ízesített parenyicákat. Robi készít még finom édes ordakrémet is, ami sokkal krémesebb és sűrűbb mint a joghurt, emiatt teljesen más ízélményre számíthatsz, ha megkóstolod. Robi minden sajtot kíméletesen, alacsony hőmérsékleten pasztőrözött tejből készít, hogy megőrizze annak beltartalmi értékeit. Az oltóanyagokat és baktériumkultúrákat gondosan választja ki, és kizárólag természetes, adalékmentes sót használ. Az ízesítések mindig jól átgondoltak: lilahagyma, sonka, fokhagyma, medvehagyma, aszalt paradicsom, aszalt áfonya, chili – minden kiegészítő természetes, gyakran saját termesztésű. A parenyicát kézzel nyújtják, formázzák, töltik, majd bükkfával füstölik, így alakul ki az a karakteres, enyhén sós, füstös ízvilág, ami a CseroSajt egyik védjegyévé vált. A termékek nem tartalmaznak sem tartósítószert, sem adalékot. Nincs két egyforma sajt A CseroSajt műhelyében sosem fogsz 2 egyforma sajtot kóstolni, legalábbis lehetnek eltérések. A kézműves jellegből és a természetközeli állattartásból adódóan ez így normális. Bár Robinak megvan a saját bevált receptje, a sajt állaga és íze mindig függ például az időjárástól vagy a tehenek által lelegelt fű aktuális összetételétől. Ahogy Robi fogalmaz: „A sajt olyan, amilyen a tej. A tej pedig olyan, amilyen az állat. És az állat olyan, ahogy tartják.” A Rezi szőlőhegyen jelenleg 3 tehén legelészik: két magyartarka és egy kárpáti borzderes, akik a Rezeda, a Pipacs és a Jázmin névre hallgatnak. Bátorítunk, hogy a CseroSajtokat kóstold meg és ha teheted, látogass el a portára is, ahol bepillanthatsz egy sajtkészítő dolgos mindennapjaiba és közelebbről megismerheted a teheneket is. Termékismertető Parenyica – kézzel nyújtva, bükkfával füstölve Tudtad, hogy a parenyica eredetileg egy szlovák sajtféleség, amit a Tátrában élő juhászok készítettek? Innen indult hódító útjára és ma már a Rezi szőlőhegyen is készítik. A CseroSajt parenyica friss tejből készül. Robi a sajtot kíméletes pasztörizálás után készíti el, majd hagyományos módon, kézzel nyújtja és tekeri formára. Az alapváltozat enyhén sós, rugalmas állagú és füstölt – a füstöléshez kizárólag bükkfát használ, ami karakteres, mégis lágy ízt ad a sajtnak. Nem tartalmaz tartósítószert vagy adalékot, a só pedig természetes, ásványi anyagokban gazdag típus. A parenyicát különböző ízesítésekben is megkóstolhatod:  lila hagyma, sonka, fokhagyma, medvehagyma, aszalt paradicsom, aszalt áfonya, chili. CseroSajt árusító helyek: 8373 Rezi Kiscomai út hrsz 2622 Google térkép További információ és elérhetőség: Weboldal Facebook Telefonszám: 06304247424

Képzeld el, hogy ahol ma a Keszthelyi-hegység dolomitos bércei emelkednek, ott egykor trópusi tenger hullámzott. A táj, amit öröknek hiszünk, valójában csak vendég a földtörténet színpadán. Hogyan lesz a trópusok sekély vízéből magyar hegyvidék? Miért repedezik a dolomit? És hogyan hat ez ma a helyi gazdálkodásra? Utazz vissza évmilliókat – egy különleges, kőzetekbe írt történetbe.

A felszín: csak látszólag állandó

Hegység, síkság, sziget, tenger, folyó, tó: csupa olyan fogalom, melyek egy emberi élethez képest tűnnek állandónak, de a Föld szemszögéből némelyikük csupán pillanatokra felvillanó képek.

A bolygónkat felépítő kőzetek folyamatosan mozgásban vannak.

A megfőtt tojáson lévő összetört héjdarabokhoz hasonlatosan a földfelszín egészét kitöltő kőzetlemezek soha véget nem érő utazásban vannak az alattuk lévő képlékeny anyag segítségével.

Bizonyos részeik egymásra, egymás alá torlódnak vagy üledékek felgyűrődésével hatalmas hegyláncokat hoznak létre, de a kőzettömegek lesüllyedésével árkok, akár tavak, sőt tengerek medencei is kialakulhatnak.

Így fordulhat elő az, hogy a felszínből kiemelkedő Keszthelyi-hegység fő kőzetanyagát jelentő dolomit és mészkő egy olyan – innen több ezer kilométerre fekvő – egykori trópusi tenger sekély vizeiben ülepedett le, mely már több tízmillió éve nem is létezik.

Olyan látvány fogadná a képzeletben arra utazót, mint amilyen ma a Bahamák paradicsomi állapotokat idéző térségében tárul elénk.

Északon vulkán, délen trópusi tenger emléke

Míg a Keszthelyi-hegység északi tömbjét a fiatal (mindössze néhány millió éves) vulkanikus kőzetek határozzák meg, addig délen (így Rezi, Cserszegtomaj közelében is) javarészt jóval idősebb, a fentebb említett trópusi tengerekben keletkezett dolomitot találunk.

Az Alpokban is nagy területen előforduló ún. Fődolomit képződményei mellett foltszerűen találjuk meg a több mint 200 millió éve képződött Rezi Dolomitot.

A Keszthelyi-fennsíkot észak–déli irányú völgyhálózat és mikrotektonikus törésvonalak szabdalják. A sekély termőréteg és a változatos domborzat miatt a terület több mint 70%-ban erdősült.

A karsztos felszín egész évben vízhiányos, sajátos ökológiai jellemzőkkel.

A fennsíkot hegyközi medencék tagolják, és mélytörések határolják (pl. Hévízi- és Edericsi-törés). A szerkezeti vonalak miatt szeizmikusan érzékeny terület.

A mai tájhasználat természeti alapja

A repedezett, aprózódásra amúgy is hajlamos dolomit kőzetanyagának lejtőtörmelékén kialakult talajok jelentik az itteni tájhasználat egyik természeti alapját.

Termelőink közül néhányan a Keszthelyi-fennsík nyugati peremén gazdálkodnak, amely tevékenységet itt alapvetően meghatározza a 350–440 m magas sasbércekből – vetődések által határolt, kiemelkedő rögökből – álló fennsík közelsége.

 

title: Cserosajt
description: Füstölt parenyica, fűszeres gomolya, édes ordakrém – ha szereted a valódi ízeket, a CseroSajtot muszáj megkóstolnod!
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

26. BeReady Projekt

Utolsó módósítás: 2025. június. 30. 12:42

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: BeReady Projekt
lead:
tartalom: + 1 Az Interreg Duna Régió Program első felhívására 290 koncepció érkezett, ebből 89 jutott a második szakaszba, 60 pedig a finanszírozási megállapodás stádiumába. E projektek közül húsz tartozik a „Zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású Duna-régió” prioritás alá. Az egyik innovatív projekt ebből a válogatásból a Be Ready (városi hőszigetek ellenálló képessége, felkészültsége és mérséklési stratégiája). A projekt célja, hogy eszközöket biztosítson a helyi és regionális hatóságoknak a városi hőszigetek azonosításához, valamint azok okainak és következményeinek az emberi egészségre, termelékenységre, energiafogyasztásra és biológiai sokféleségre gyakorolt ​​megértésére. A projektben 12 ország 19 partnere vesz részt, akik közösen dolgoznak ki megoldásokat a városi környezetben lévő hőszigetek hatásainak mérséklésére. Partnervárosok, beleértve Hévízt, akcióterveket dolgoz ki a városi hőszigetek leküzdésére adatelemzés, várostervezési megoldások, szabályozások, fokozott tudatosság és infrastrukturális intézkedések révén.   A projekt megközelítésének kulcsfontosságú aspektusa a „városi akupunktúra” koncepciója – specifikus kis beavatkozások nagy hatással. A városi kísérleti tevékenységek három területen keresnek megoldásokat: „zöld akupunktúra”, növényzet felhasználásával; "fehér akupunktúra", innovatív felületek és anyagok felhasználásával; és a „kék akupunktúra”, amely a vízkészletek felhasználásának új módjaihoz kapcsolódik.   Bekapcsolódhatsz és támogathatod az éghajlatváltozás elleni küzdelmet Hévízen, és mindenki számára fenntarthatóbbá teheted a világot. További információkat a projektről a közösségi oldalainkon talál Facebook-on és LinkedIn-en, valamint a projekt honlapján: https://www.interreg-danube.eu/projects/beready.   HÍREK A PROJEKTRŐL

Közintézmények, tudományos intézmények, civil szervezetek és vállalkozások szakemberei gyűltek össze, hogy megismerjék a városi hőszigetek kockázatait, és aktívan részt vegyenek a projekt további tevékenységében, a hőszigetek felszámolásában 2024. november 6-án egy helyi workshop keretében. A 18 fős vendégsereg megismerte az egész projektet, és elkezdte megismerni azt a módszertant, amellyel a helyi adatokat mérik és gyűjtik Hévíz UHI sérülékenységének biztosítására.

A workshopon részt vettek az alábbi szervezetek képviselői:

Hévíz Város Önkormányzata
Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Hévízi Vállalkozók Egyesülete
Hévízi Szobakiadók Szövetsége
Liget Hévíz Kft.
Hévízi Televízió Kft.
Bonvital Gastro & Wellness Hotel
Noppa Kft
Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
Hévízi Palace Hotel
BOKU Egyetem, Bécs

Miről is szól röviden a projekt?

A nyári középhőmérséklet emelkedésével fokozottan alakulnak ki városi hőszigetek (UHI), melyek a lakosok és látogatók számára egészségügyi kockázatot is jelentenek, leginkább a legidősebb és legfiatalabb, valamint a beteg emberek körében. A közelmúltban tapasztalt példátlan hőhullámok azt mutatják, hogy a hőség elleni védekezésben égető szükség van a társadalom felkészültségének és alkalmazkodóképességének megerősítésére, élettereink tudatos (át)alakítására.

A projekt célja Hévízen, hogy felmérjük a város legmelegebb pontjait és megoldási javaslatokat dolgozzunk ki ezek hatékony hűtésére vagy megszüntetésére. Törekedni kell arra, hogy a 2 évig tartó program keretében lehetőség szerint helyi szinten is legyenek azonnali megoldások, egyedi mintaprojektek és hosszútávú stratégiai javaslatok.A BeReady projekt 5 ütemből áll, melyek közül jelenleg a III. ütem előkészítése zajlik Hévízen. Az I. ütemben a kutatóintézetek felmérték a hőszigetek általános jellemzőit és módszereket dolgoznak ezek feltérképezésére. A II. ütemben a partnerek a módszereket ismerték meg. A jelenlegi III. ütemben a települések, a helyileg érintett partnerek, szakmai szervezetek, szakértők és a lakosság bevonásával felmérik a módszertan alapján saját hőszigeteiket, és azok kockázatát, hogy javaslatokat tudjanak megfogalmazni a hőszigetek kialakulásának megelőzésére vagy a már meglévők felszámolására.

Ezt kövei majd a IV. ütem, melyben konkrét feladatokat, pilot (minta) projekteket kell megvalósítani a hőszigetek csökkentésére, melyek eredményeiről az V. ütemben kell majd beszámolni és az eredményeket publikálni.


Kérjük járuljon hozzá a projekt sikeréhez az alábbi rövid kérdőív kitöltésével!

 

[galeria]

 

 

 

A BeReady projekt (Urban Heat Islands Resilience, Preparedness and Mitigation Strategy) részeként Hévíz városa elkészítette a városi hőszigetekkel (UHI) kapcsolatos sérülékenység értékelését. Az értékelés alapját a projektben részt vevő szakmai partnerek által közösen kidolgozott módszertan képezte (Urban Planning Institute of Slovenia, BOKU, STUBA, Science and Technology Park Niš), amelynek célja a hősziget-hatással kapcsolatos kockázatok csökkentése.


A jelentés célja, hogy feltérképezze Hévíz városának sérülékenységét és felkészültségét az egyre gyakoribbá váló nyári hőhullámokkal és extrém hőmérsékleti jelenségekkel szemben. A város elemzése négy fő szempont alapján történt: kitettség, érzékenység, felkészültség és alkalmazkodóképesség.
Az elemzés rávilágított, mely városi területek vannak leginkább kitéve a hősziget-hatásnak – különösen a sűrűn beépített kereskedelmi zónák és alacsony zöldfelületi arányú részek. A projekt következő szakaszában a helyi közösség bevonásával konkrét alkalmazkodási és UHI-hatáscsökkentő intézkedések kerülnek megtervezésre, különös tekintettel a sérülékeny lakossági csoportok igényeire.


BeReady- Sérülékenység Értékelő Eszközök online platformja

BeReady projekt keretében elérhetővé vált a Városi Hősziget (UHI) Sérülékenységi Értékelő Eszközök online platformja, amely segíti az önkormányzatokat és szakmai szereplőket a hősziget-hatásokkal kapcsolatos kockázatok és sérülékenységek azonosításában és kezelésében. A platform célja, hogy támogassa a helyi hatóságokat és érintetteket abban, hogy felmérjék UHI-sérülékenységük mértékét, tudatosítsák a veszélyeztetett csoportokat, és azonosítsák a fejlesztési lehetőségeket a releváns politikákban és gyakorlatokban, valamint az alkalmazkodóképesség és felkészültség terén.

A platform egy egyszerűsített önértékelési eszközt kínál, amely lehetővé teszi a települések számára, hogy saját adataik alapján felmérjék UHI-kitettségüket, érzékenységüket, felkészültségüket és alkalmazkodóképességüket. A módszertan négy kulcselemre épül: kitettség, érzékenység, felkészültség és alkalmazkodóképesség. A platform emellett jó és ígéretes gyakorlatokat is bemutat az UHI-hatások mérséklésére, és ösztönzi a gyakorlatok megosztását a városok között.
A platform használata során a felhasználók hozzáférhetnek egy szószedethez is, amely segít megérteni a használt szakkifejezéseket és rövidítéseket. Szükség esetén a BeReady partnerek közvetlen támogatást és mentorálást is nyújtanak a platformon keresztül.

A BeReady projekt célja, hogy kutatási, értékelési és operatív eszközöket biztosítson a helyi és regionális hatóságok számára az UHI-jelenség jobb megértéséhez, annak okainak feltárásához, valamint a hatékony alkalmazkodási és mérséklési stratégiák kidolgozásához.
A platform elérhető a következő linken: https://be-uhi-ready.net/vulnerability-assessment-tools/

UHI ASSESMENT REPORT HÉVÍZ

Érzékeny csoportok

Infografika

Hévíz városi hősziget hatás

Klíma sandbox workshop Hévízen A városi hőszigetekkel kapcsolatos tudatosság növelése Hévízen a BeReady projekt keretében Megjelent a BeReady projekt Térképezési Jelentése
title:
description:
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

27. Gyógynövények völgye

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:10

Gyógynövényből tea és fűszerolaj, gyümölcsből aszalvány és préslé - természetes alapanyagok modern feldolgozási módszerrel. Kukkants be a boszorkánykonyhába!

Találati relevancia adatok

megtalálta: | összesen: 0 pont
Tárolt adatok:
cím: Gyógynövények völgye
lead: Gyógynövényből tea és fűszerolaj, gyümölcsből aszalvány és préslé - természetes alapanyagok modern feldolgozási módszerrel. Kukkants be a boszorkánykonyhába!
tartalom: Ökológiai gazdaság kisléptékben Bakos Péter és felesége Zsuzsa eredeti szakmájukat hátrahagyva vágtak bele a gazdálkodásba, és kis lépésekkel haladva építették fel azt a mintagazdaságot, ahol ma gyógynövényeket, gyümölcsöket, fűszereket termesztenek és dolgoznak fel, és amelyekből 100%-os présleveket,  aszalványokat, fűszerolajokat, illóolajokat és illatos vizeket készítenek. Különlegességük, hogy nem ipari méretű, hanem emberléptékű termelésben gondolkodnak és ha ellátogatsz hozzájuk, megnézheted az üzemet, kóstolhatsz természetes finomságokat és rengeteget tanulhatsz a gyógynövényekről.   Jól megfér egymás mellett ember, állat és növény is Péter és Zsuzsa az élhető, fenntartható vidéki életet keresve telepedtek le Zalaszentlászlón. Korábban Budapesten éltek, de a természet szeretete, a gyógynövények iránti érdeklődés mindig is megvolt bennük. Amikor megtalálták a Zala-völgyi birtokot, akkor látták, hogy a területen burjánzik a természet. Zsuzsa számos gyógynövényt felfedezett a kerti séták során, így ma már a majort Gyógynövények Völgye néven ismerjük. A gazdaság tulajdonosai a régi uradalmi major helyére egy olyan helyet álmodtak meg, ahol a természet a maga ritmusában működhet, a család pedig csak annyit vesz ki belőle, amennyivel a természet adott évszakban megajándékozza őket. Az ökológiai gazdaságban mindennek megvan a maga szerepe. Tavasztól őszig szinte minden nap más növény bújik ki a föld alól, virágzik vagy hozza a termését, amit Zsuzsa figyelemmel kísér és annak megfelelően készíti a termékeket. Azért, hogy a gyakorlati tudást elmélettel is megtámogassa, Zsuzsa elvégezte a fitoterapeuta képzést, így kívülről ismeri a völgyben növő gyógynövényeket és hatásukat.   Természetközeli gondolkodás egy csipet modernitással  A Gyógynövények Völgyének boszorkánykonyhájában, például fűszerolajokat, aszalt gyümölcsöket, 100%-os présleveket, és teákat készítenek – kizárólag természetes alapanyagokból.   A préslevek esetében modern feldolgozási technológiát alkalmaznak, ami megköveteli a minimális kézi beavatkozást, azonban a fűszerolajok, aszalt gyümölcsök és teák készítése igényli az emberi gondoskodást. A fűszerek, a gyümölcsök és a teákhoz válogatott gyógynövények mind-mind gondos szortírozás után mennek az olajba, az aszalóba vagy a szárítóba. a többi kézzel válogatás A gépesítéssel ellentétben Zsuzsáék nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekednek. Péter és Zsuzsa az aszalványokhoz és gyümölcslevekhez kizárólag saját, vagy közeli termelőktől származó alapanyagot használnak, a fűszerek saját termesztésűek, a gyógynövényeket vadon szedik és a területükön gyűjtik őket. A fűszerolajokat egy omega-3 zsírsavakban gazdag magyar olajkeverék és saját termesztésű bazsalikom, fokhagyma, tárkony, kakukkfű teszik egyedivé. Az aszalványokat - sárgabarack, szilva, alma, meggy - alacsony hőfokon, kíméletesen szárítják, hogy megőrizzék természetes ízüket és tápanyagtartalmukat. A gyümölcsleveket – alma, szőlő, berkenye, ribizli, cékla vagy sütőtök alapokon – adott évjáratú gyümölcsökből préselik, hozzáadott cukor és adalékanyag nélkül.   Egy helyen szinte minden A gazdaság 15 hektáron terül el, melynek egy része vadon termő növények otthona, másik részét gondosan művelt gyümölcsösök, gyógynövényes parcellák és egy illatos fűszerkert alkotja. A területen tyúkok, kakasok, lovak is élnek, akik igénylik a mindennapos gondoskodást, Zsuzsa pedig örömmel tesz ennek eleget. A feldolgozó kisüzemhez egy mintabolt is tartozik, ahol előzetes bejelentkezés alapján személyesen is beszerezheted kedvenceidet, de Zsuzsa gyógynövény fürkésző sétát, és ismeretterjesztő workshopokat  is tart.   Termékismertető Aszalt gyümölcsök A Gyógynövények Völgye aszalványai kizárólag természetes, helyben termett vagy közeli gazdáktól származó gyümölcsökből készülnek, amiket Zsuzsáék és kollégáik gondosan válogatnak ki. Az aszalványok közé ugyanis nem kerülhet olyan, ami egy kicsit is elkezdett megromlani, hiszen az befolyásolná a végeredmény ízét és persze a külsejét is. Az almát, körtét, szilvát kézzel válogatják, magozzák és szeletelik, így a minőséget is tudják garantálni. Az aszalást saját környezetbarát energiával működő kisüzemi gépsoron végzik, amelynek során a gyümölcsöket alacsony hőfokon (kb. 45–55 °C), több órán – vagy akár napon – át szárítják, így a gyümölcsök megőrzik színüket, vitamin- és természetes cukortartalmukat. Nem használnak hozzáadott cukrot, és tartósítószert sem. Az így készült aszalványokban még benne van a napérlelte gyümölcsök zamata, íze és illata.   Ahol a termékeket beszerezheted: 8788 Zalaszentlászló, Vörösmajor 0154 Google térkép További információ és elérhetőség: Facebook Weboldal Telefonszám: +36-30-952-6024

Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?

A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.

Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.

Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.

A táj formálása – a lösz öröksége

A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.

A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.

Termékenység és vízgazdálkodás

Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.

Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.

Mai párhuzamok – por a Szaharából

Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.



title: Gyógynövények völgye
description: Gyógynövényből tea és fűszerolaj, gyümölcsből aszalvány és préslé - természetes alapanyagok modern feldolgozási módszerrel. Kukkants be a boszorkánykonyhába!
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

28. Lídrind Porta

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 13:59

A Lídrind Portán minden falat saját nevelésű marhából, természetes eljárással és kézi munkával készül, adalékmentesen.

Találati relevancia adatok

megtalálta: | összesen: 0 pont
Tárolt adatok:
cím: Lídrind Porta
lead: A Lídrind Portán minden falat saját nevelésű marhából, természetes eljárással és kézi munkával készül, adalékmentesen.
tartalom: Marhaságok Csáfordról Berkovics-Tarsoly Lídia a családi örökséget és a könyvelői precizitást ötvözve építette fel kisüzemét, ahol minden húsáru mögött valódi gondoskodás és tudás áll. A termékekben nincs adalék, nincs gyorsított eljárás – csak természetes alapanyag, idő és figyelem. Lídia a természetközeli állattartásnak köszönhetően olyan termékeket tud készíteni, amelyek önmagukban is ízletesek. Ráadásul a portalátogatás során egy olyan családot ismerhetsz meg, akik tisztelettel fordulnak állataik felé is. Látogasd meg őket és kóstold meg a finomságaikat! Vissza a gyökerekhez Lídia már gyerekként belenőtt a gazdálkodás világába: édesapja marhákat tartott, feldolgozással foglalkozott, így a család életének része volt a vágás, a takarmányozás, az etetés és minden, ami az állattartással jár. Lídia sok időt töltött édesapja mellett, gyakran bekapcsolódott a munkába, így nemcsak figyelte, hanem megtanulta, mit jelent felelősséggel állatot tartani, húst feldolgozni, minőségi ételt készíteni. Egy rövid kitérőt azért tett: könyvelőnek tanult, majd ebben a szakmában is kezdett el dolgozni. Bár a számok világa egy ideig kielégítőnek bizonyult, a könyvelői munka mellett elkezdett saját marhákat tartani – eleinte csak önellátás céljából, később azonban már a vásárlók miatt is. A hobbiból aztán újra életforma lett, csak mára már saját kézben, saját irányítás alatt, de édesapja minden tudásának birtokában. Az állatok iránti tisztelet érződik a termékek minőségében is Lídiánál az állatok szabadtartásban élnek, a Zala folyó partján legelésznek. Az állatok életminősége ugyanis befolyásolja az elkészült termék minőségét is. A család emellett saját földjén termeszti az állatok takarmányát, hiszen így tudják garantálni és ellenőrizni a termékek beltartalmi összetevőit is. A cél: olyan állatokat nevelni, akik egészségesek, jól tartottak, és akiknek a húsa méltó alapanyag lesz a feldolgozott termékekhez. A hentesmunka, a darabolás, a pácolás, a füstölés mind-mind saját kézzel történik a csáfordi kisüzemben. Természetes marhaságok A LídRind porta ikonikus terméke a füstölt marhasonka és a -kolbász, valamint a szalámi, de Lídiáék már foglalkoznak sertésből készült termékekkel és házi tojást is kaphatsz náluk. A legújabb különlegesség pedig a basturma. A név mögött egy levegőn szárított fűszerkéregbe forgatott marhahús áll, ami egy szelet kovászos kenyérrel és házi sajttal ízletes finomság. Lídia nemcsak az állatait tartja természetközeli módon, de a húsok feldolgozása során sem használ adalékokat, a tartósítás is egyszerűen sóval történik, tudatosan kerülik a nitritet, a színezőanyagokat és a gyorspácokat is. A füstölést Lídiáék akác- és bükkfával végzik, a tartósítást pedig kizárólag sóval oldják meg. A sonkák hosszú ideig pácolódnak, hogy természetesen alakuljon ki bennük az az ízvilág és állag, amit nagyüzemben gyorsított eljárásokkal próbálnak elérni. A fűszerezés sem előre csomagolt keverékekkel történik, hanem természetes alapanyagokkal, sokszor saját termesztésből – például a csípős szalámihoz használt paprika vagy a borókabogyó is innen származik. Falusi vendégasztal a csáfordi szőlőhegyen A Lídrind Portán nemcsak megvásárolhatod a termékeket, hanem helyben meg is kóstolhatod a sok finomságot. A falusi vendégasztal keretében gusztán megpakolt hidegtálakkal, meleg fogásokkal, házi süteményekkel - például zalai hájas kráflival, saját hájból készítve - várnak. A szőlőhegyi vendéglátás középpontjában mindig a közösen megélt élmény és az étel szeretete áll. A portára látogatva nemcsak jóllakhatsz, de beleláthatsz a gazdálkodás, a feldolgozás és a kézműves húsok világába is. Nem kell mást tenned, mint előzetesen időpontot egyeztetni telefonon. Termékismertető Füstölt marhasonka és kolbász A Lídrind Porta marhakolbásza és füstölt sonkája azoknak készül, akik értékelik a hagyományos ízeket és a tiszta alapanyagokat. A kolbász alapját saját nevelésű, szabadtartásban élő marhák húsa adja, a fűszerezés pedig klasszikus: paprika, fokhagyma, bors, só – minden mesterséges adalék nélkül. A kolbászokat Lídia és családja természetes bélbe töltve, kézzel készíti, majd bükk- és akácfával füstölik őket. A füstölt marhasonka hosszú ideig, hidegfüstöléssel készül, kizárólag természetes sóval tartósítva. A húsrészek – comb, lapocka, tarja – külön pácolódnak, hogy az íz és az állag a lehető legjobb legyen. A lassú érlelés és a kíméletes füstölés adja meg a LídRind porta egyedi karakterét. Tartósítószert, színezéket, gyorspácot nem használnak.   LídRind Porta árusító helyek: 8795 Zalaszentgrót, W3G9+37 Google térkép További információ és elérhetőség: Facebook Telefonszám: 06307922968

Tudtad, hogy a Zala folyó egykor a Drávába ömlött, és csak később „találta meg” a Balatont? A Dunántúl vízhálózatának története nemcsak izgalmas földtani kirakós, hanem valódi földtörténeti kalandregény is: medrek vándorolnak, folyók „bekebelezik” egymást, és még a Balaton is csak a legutolsó fejezetben lép színre. Ismerd meg, hogyan formálta át a természet ecsetvonásokkal a térséget – és hogyan lett a Zala a Balaton legfőbb táplálója.

A negyedidőszak és a felszínformálás jelentősége

A 2,58 millió évvel ezelőttől napjainkig tartó ún. negyedidőszakot elsősorban az különbözteti meg a földtörténet korábbi szakaszaitól, hogy az ekkor végbement felszínalakító folyamatok és az általuk létrehozott felszínformák meghatározói a mai földrajzi környezet arculatának.

Így van ez a folyóhálózat fejlődésével kapcsolatban is.

A pleisztocén kor felszínfejlődése

A pleisztocén kor (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) egyik legérdekesebb – és a mai vízhálózat, sőt a domborzat szempontjából is sorsdöntő – felszínfejlődési folyamata a folyómedrek vándorlása és a folyóteraszok, hordalékkúpok kialakulása, melyet alapvetően meghatározott az egykoron itt hullámzó, a feltöltődéssel lassan visszahúzódó Pannon-tó (lásd: Az ősi Pannon-tó öröksége).

Az Ős-Duna nyugati vándorlása

A Kárpát-medencében megjelenő Ős-Duna kezdetben az ország nyugati részén kanyarogva folyt a befogadó víztestet jelentő, folyamatosan visszahúzódó Pannon-tóba.

Ezen irányát valószínűleg a pleisztocén elejéig megtartotta.

A Duna irányváltása és következményei

A legnagyobb mértékű és hatású vízrajzi változás a Kárpát-medencében a pliocén–pleisztocén átmenet időszakában zajlott le, amikor létrejött a Duna visegrádi völgyszakasza (ebből fejlődött ki a napjainkban ismert Dunakanyar), amivel a folyó elterelődött a mai Pesti-síkság, tehát az ország közepe felé.

A Duna ilyen mértékű folyásirány-változása óhatatlanul érintette valamennyi korábbi dunántúli mellékfolyóját.

A Zala története: vándorlás és bekebelezés

Sajátosan fejlődött a Közép-Dunántúl vízhálózata, melynek egyik legcifrább története a Zala sorsának (medrének) alakulása. 

A Rába már nagyjából a mai csapásának megfelelő irányban folyt a Kisalföld felé. Kezdetben ebbe torkollott bele a délről északra folyó Ős-Marcal, abba pedig az Ős-Zala.

Ezt a képet „festette át” a természet, ecsetként használva a Zalát.

Egy már nem létező, északról délre áramló folyó (amelynek maradványa a mai vízfolyás Zalaszentgrót és Zalavár közötti szakasza) hátráló eróziós hatása (a vízfolyások a forrásvidékhez közeli, felsőbb szakaszaikon a folyásiránnyal ellentétes irányban törvényszerűen belevágódnak az alapkőzetbe, mint „forró kés a vajba”) elérte az Ős-Zalát – lényegében „megvágta” a völgyét –, így a saját medrébe terelve mintegy „bekebelezte” azt.

A Zala új iránya és a Balaton születése

Ettől kezdve a Zala egy éles kanyarral Türje vonalától dél felé folyt és – Balaton még nem lévén – kezdetben a Drávába ömlött. Majd később a Balaton (a tó összefüggő víztükre mindössze kb. 5000 éves!) majdani vizét befogadó süllyedék fokozatos mélyülése maga felé terelte a Zalát, ami így az utóbbi pár millió évben egy jókora medertáncot lejtve vált a Balatont tápláló, illetve térségünket éltető legnagyobb folyóvá.

title: Lídrind Porta
description: A Lídrind Portán minden falat saját nevelésű marhából, természetes eljárással és kézi munkával készül, adalékmentesen.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

29. Mézédes Műhely

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:15

Omlós, illatos, fűszeres: a MézÉdes Műhely puszedlije egy harapás alatt idézi meg a gyerekkort, a nagymamák konyháját – és az ünnepek hangulatát.

Találati relevancia adatok

megtalálta: | összesen: 0 pont
Tárolt adatok:
cím: Mézédes Műhely
lead: Omlós, illatos, fűszeres: a MézÉdes Műhely puszedlije egy harapás alatt idézi meg a gyerekkort, a nagymamák konyháját – és az ünnepek hangulatát.
tartalom: A szeretet legédesebb formája: egy jól elkészített sütemény. Kóstoltál már olyan mézes puszedlit, ami egy harapásra szétomlik a szádban? A MézÉdes Műhely ikonikus terméke a tökéletesen eltalált állagnak és a titkos fűszerkeveréknek köszönheti országos ismertségét. Kóstold meg Te is, milyen finomságok készülnek a MézÉdes Műhely illatos konyhájában! Amikor a két szál egyszercsak összeér Adorjánné Baráth Mónika és lánya Adorján Bori családi vendéglőt vezettek sokáig, ahol Bori egyre több időt töltött a desszertek készítésével. A vendégek visszajelzései és a sütés élvezete Borit arra bátorították, hogy elvégezze a cukrásziskolát, hogy szakmailag is megalapozottan, mégis kézműves módon tudjanak dolgozni. Mónika azonban nem az étteremben került közel a házias sütemények készítéséhez, hanem otthon, a családot örvendeztette meg szinte minden nap édes “tésztával” - ahogy Zalában a süteményre hivatkozni szokás. Az első nagyobb tételű süteményrendelést egy hévízi szállodától kapta, ahol a feladat ehető karácsonyi ajándékok készítése volt. Evidens lett volna mézeskalácsot sütni, azonban Mónikáék mégis egy teljesen más ötlettel álltak elő. Elővették a régi családi recepteket, s így találtak rá egy elfeledett süteményre, a mézes puszedlire. A járványidőszak alatt, amikor a vendéglátás leállt, az otthon készült puszedli sikere elindított egy új irányt: a család bezárta az éttermet, és megalapította a MézÉdes Műhelyt. A cél nem egy klasszikus cukrászda üzemeltetése volt, hanem egy műhely, ahol saját tempóban, saját ízlés szerint, kompromisszumok nélkül lehet alkotni. Modern torták és hagyományos sütemények A műhelyben ma mindenkinek megvan a maga kedvenc tevékenysége: Bori a modern torták, tartok, macaronok és egyedi rendelések mestere, míg édesanyja, Mónika a hagyományos süteményeket készíti – hatlapost, mézes krémest, flódnit vagy zserbót. A receptek egy része régi családi örökség: a dédi, a nagynéni, a nagymama vagy éppen Ábrahám Gézáné receptes füzeteiből származik, melyeket aztán saját ízlésükre formáltak. Minden süteményben benne van valami saját újítás, amitől más, amitől otthonos, amitől MézÉdes lesz. A mézes puszedli édes emlékeket ébreszt A MézÉdes Műhely mézes puszedlije időutazásra hív: feleleveníti benned a vidéki nagymama konyháját, a karácsonyi fűszeres illattal előhívja az otthon melegét. A hófehér cukormázba forgatott sütemény nemcsak külsejével hívja fel magára a figyelmet, hanem ízével és állagával is. Amint beleharapsz, az omlós tészta szinte elolvad a szádban. A MézÉdes Műhely mézes puszedlijének legfőbb titka a saját recept alapján összeállított fűszerkeverék, amely nyolcféle illatos fűszert tartalmaz. A puszedli másik fő alapanyaga a méz, amit egy helyi méhésztől, Gyenesdiásról szereznek be. A lányok szeretnek kísérletezni a mézes puszedlivel, így alkalomadtán új ízesítéseket is kóstolhatsz náluk. A legfrissebb újítás a teljes kiőrlésű tönköly- és búzalisztből készült. A nyár legnagyobb slágere puszedli fronton pedig a levendulás ízesítés, amihez a levendulát a műhely kertjében termesztik és gyűjtik, majd szárítás és őrlés után kerül a mézes masszába. Nem cukrászda – hanem egy családi alkotóműhely A műhely nem klasszikus cukrászda. Az édességek megrendelésre készülnek, valamint megtalálhatók a Hévízi Termelői Piacon. A vásárlás személyes hangulata fontos része a koncepciónak – legyen szó egy piaci kóstolásról vagy egy előre egyeztetett látogatásról. Termékismertető Mézes puszedli A MézÉdes Műhely zászlósterméke a mézes puszedli, amelyet többféle ízben kóstolhatsz meg. A tészta tömör, mégis omlós; a harapás után szinte szétolvad a szájban. Nem kell napokig várni, hogy megpuhuljon – ez a puszedli azonnal puha. A tökéletes állagot a régi recept adja: liszt, cukor, margarin, tojás, tejföl és szódabikarbóna, na meg a titkos fűszerkeverék. Ez utóbbi saját fejlesztés, amely nyolc különféle fűszert tartalmaz. A puszedliket egyesével, kézzel formázzák kerekre, majd egyesével a sütőtálcára helyezik. A sütés után nagy tálakban forgatják meg cukormázban, majd egymás mellé sorban rakják ki őket száradni – minden egyes darab kézzel készül, odafigyeléssel. Az ízesítések között megtalálhatod a hagyományos és különleges változatokat is: sima, aszalt szilvás-rumos, vörösáfonyás, kandírozott narancsos, gyömbéres (cukormáz nélkül), kakaós-csokicseppes, valamint szezonálisan levendulás is. A levendulás puszedlihez a levendula a műhely kertjében virágzik minden júniusban. A termékeket megvásárolhatod: Hévízi Termelői Piac További információ és elérhetőség: Facebook 8380 Hévíz Egregyi szőlőhegy 38. Google térkép Telefonszám: 06306586739

Az ősi Pannon-tó öröksége

Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!

Egy évmilliókon át hullámzó beltenger

A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.

A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.

Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.

A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra

A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.

Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.

Mély vizek és változatos partok

Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre. 

A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.

A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”

Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.

Mit hagyott maga után?

Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.

A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.

E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.

Az utolsó tavak és a búcsú

Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről. 

Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.

 

title: Mézédes Műhely
description: Omlós, illatos, fűszeres: a MézÉdes Műhely puszedlije egy harapás alatt idézi meg a gyerekkort, a nagymamák konyháját – és az ünnepek hangulatát.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön a legfrissebb akciókról, programokról!

akadálymentesített weblap | Copyright © 2024 Hévíz Város Önkormányzata, Designed by MediaGum | Süti megújítás | Sitemap