A horgászok újra felfedezték maguknak a nyugodt meleg vizű patakot, és eljönnek az ország minden pontjáról. A közösségi média felületein jobbnál jobb csábító képek kerülnek fel a pecások sikeres fogásairól, és persze sokan szeretnék kipróbálni, milyen élmény ezeket a különleges halakat becserkészni. Vannak, akik komoly információgyűjtésbe kezdenek, hogy eredményesen zárják horgászatukat. Samu Zoltán Tamás helyi geotúravezetővel és horgásszal beszélgettünk a Hévízi patak élővilágáról.
Milyen halak élnek a lefolyóban?
A legteljesebb, átfogó felmérést a patak halállományáról a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont (MTA ÖK), a Balatoni Limnologiai Intézet és a Magyar Haltani Társaság munkatársai végezték 2015-ben.
A Hévízi-lefolyóból a már ismert halfajok mellett több új, még nem jelzett faj is előkerült. Némely esetben csak egy-egy felnőtt példányt sikerült kimutatni, de voltak olyan fajok, melyekből több száz egyed is előkerült.
A legegzotikusabb fogásuk egy 15 cm nagyságú közép-afrikai pompás malawi sügér, és a 25 cm-es dél-mexikói vizekből származó citromsügér volt. Valamint nagyszámú közel azonos korú Közép-Amerikában őshonos jaguársügéreket is megfigyeltek. Az akvarisztikai szakértők szerint a halállomány már nem volt fajtiszta, az egzotikus halfajok valószínű keveredtek az ötfoltos tarka sügérrel vagy egy másik közép amerikai bölcsőszájú fajjal is. Több korosztállyal volt jelen az ugyancsak közép amerikai eredetű tűzfejű tarkasügér, melynek a legnagyobb példánya elérte a 30 cm-t. Gyakran előforduló halfajnak számít a patakban a jukatáni fogasponty vagy molly mexikói vad változata.
Hogy kerültek a lefolyóba dél-amerikai és afrikai halfajok?
Ezek az új, egzotikus halfajok kizárólag emberi közreműködéssel kerülhettek a vízfolyásba. A szúnyogirtó fogaspontyot a malária szúnyog ellen telepítették közegészségügyi céllal. A trópusi fajok valószínűleg megunt egykori akváriumi kedvencek voltak. Elképzelhető akár az is, hogy kereskedők direkt tenyésztési céllal tettek halakat a vízbe, későbbi visszahalászás és értékesítés reményében.
A Hévízi-csatorna a Gyöngyös patakba, majd a Zala folyóba torkollik, ezek a halak így könnyen eljuthatnak a Balatonba is?
Elméletileg igen, a vízi összeköttetés megvan. A szakemberek állásfoglalása alapján azonban ezek a halak alapvetően meleg vizű fajok, a mérsékelt égövünkben, alacsony vízhőmérsékleten életképtelenek.
Mit esznek ezek a halak?
Alapvetően a sügérfélék állati eredetű fehérjével táplálkoznak, de gyakorlatilag mondhatjuk, hogy mindenevők. Nagy valószínűséggel a már említett jaguársügér a leghajlamosabb a ragadozó életmódra. A lefolyón a sétálók előszeretettel etetik a halakat, kenyérrel, szalámival, csalival, a sügérfélék mindet előszeretettel eltüntetnek.
Hogyan lehet ezeket a halakat kifogni?
Ahogy látom a pecások sokféle horgászmódszerrel próbálkoznak becserkészni ezeket a halakat. Jómagam is sikeresen próbálkoztam klasszikus úszós szerelékkel, de sikerült már halat fognom a manapság egyre divatosabb pergető horgászmódszerek ultrakönnyű változatával is. Csaliként használtam egyszerű szalámikockát vagy gumihalat, de volt, aki eredményesen használta a műlegyet vagy a házikenyeret. A halak nem válogatósak, bár nekem úgy tűnik a drága csaliért kevésbé vannak oda, mint a sima kenyérért, vagy turistaszalámiért.
Vissza kell dobni a halakat a lefolyóba?
A kifogott halak megtartásnak rendjéről az Országos Horgászrend pontos leírást ad, mely szerint az idegen inváziós halakat tilos visszaengedni a vízbe.
A horgászrend meghatározza a vizeinkben előforduló idegenhonos, más néven invazív halfajokat: ezüstkárász, busa, törpeharcsa, fekete törpeharcsa, naphal, amúrgéb. Mivel a felsorolásban nem szerepelnek a Hévízi-patak egzotikus halfajai, elméletileg a szabályozás nem vonatkozik rájuk, egyedi szabályzás pedig nincsen. Nem esnek méretkorlátozás alá, nincs tilalmi idejük, a horgászberkekben is vita van arról, hogy mit kell velük tenni. Sőt sokszor a horgászok fel sem ismerik az egzotikus halakat és nem is nem tudják, hogy ezek invazív fajok. Véleményem szerint mindenki saját belátása szerint visszadobhatja, vagy akár el is viheti a halakat. Természetesen, akik ismerjük ezeket a fajokat, tisztában vagyunk vele, hogy milyen ökológiai károkat tudnak okozni.
Az idősebb halak valószínűleg komoly értékeket képviselnek, akvarisztikai szaküzletben, biztosan jelentős összegért lehetne csak őket megvásárolni. Tudjuk, hogy nem idevalók, nem képesek a folyó felső szakaszán kívül áttelelni. A következő időszak eldöntendő kérdése lesz, hogy szeretnénk-e, hogy ezek a halak itt maradjanak e vagy sem. Természetvédelmi szempontból ittlétük aggályos, horgászat szempontjából viszont mindenképp egzotikus élményt nyújtanak.
Milyen horgászengedélyt váltson ki, aki a Hévízi-patakon szeretne horgászni?
A Hévízi-patak Általános Balatoni Területi jeggyel a zsiliptől 50 méterre déli irányba horgászható egészen a Gyöngyös-patak Kis-Balatonig tartó szakaszáig (célszerű előzetesen tájékozódni a pontos határig). A patak felső 300 méteres szakaszán találkozhatunk a már említett egzotikus halakkal, a vízfolyáson lefele haladva a Magyarországon élő halaink nagy része megfogható. Sokan csukáznak, esetleg süllőznek, de jópáran horgásznak békés halakra; keszegre, pontyra is.
Úgy tudom, hogy a horgászatban némely szabály megváltozott, egyre inkább előtérbe kerül a környezet és a természet védelme. Mi az, amit megemlítenél a változtatásokkal kapcsolatban?
A fenti egzotikus halak műcsalis horgászatát érinti, egy új módosítás, mi szerint március 1. és április 30. közötti időszakban általánosságban tilos csalihalat, halszeletet, műcsalit tartanunk magunknál horgászat közben. Ebben az időszakban a hazai ragadozó halakra tilos horgászni, az egzotikus ragadozó halakra nem tér ki a külön a szabályzat, de a pergetés nem lehetséges.
Szemetelni eddig is tilos volt, az elmúlt évben bekerült már a horgászrendbe, hogy szemetes horgászhelyen a horgászatot már megkezdeni sem szabad. Szemetelésnek minősül a cigaretta, a szotyolahéj és a rágógumi eldobása is. Ezeknek a szabályoknak a megszegése akár 1-3 év eltiltást is vonhat maga után. Külön szeretném kiemelni, hogy tilos a vízi és vízparti növényzet csonkítása, kiirtása is. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park munkatársai megkezdték a csatornán az invazív növényfajok ritkítását, a tündérrózsák szelektálását bízzuk őrájuk.
Hol ajánlod még a horgászatot Hévíz környéken?
Zala megye rengeteg kiváló tóval rendelkezik: Zalaszentmihály, Pötréte, Pölöske vagy akár az egészen közeli Zalacsány nemzetközi hírű horgászhelyek. A Balaton és vízgyűjtőterülete a közeli Kis-Balatonnal szintén egyre komolyabb hírnevet szerez magának a kiváló horgászlehetőségeivel. Hévíztől pár kilométeres távolságban minden igényt kielégítő horgásztanyák vannak, ahol érdemes időben foglalni, mert a helyek nagyon hamar betelnek.
Újra indulnak a természeti értékek sétáid a szigorítások végeztével? Mit láthatnak a részvevők a sétán?
A túra vég- és csúcspontja a Hévízi kifolyó, ahol szinte testközelből csodálhatjuk meg a „hévízi-korallzátony” világát. Természetesen úgy válik teljesé a kép, ha előtte körbe-sétáljuk a tavat, megismerjük a Tó kialakulását és működését, teszünk egy kitérőt az új tanösvényeken és megismerjük Véderdőt. A tündérrózsáktól az egzotikus halakig túráról itt és itt olvashat.
Fotók: Takács Péter és Romanov-Répás Gergely
Forrás: haltanitarsasag.hu
