Bengáliai vörös tündérrózsák, szúnyogirtó fogaspontyok, jászkeszegek, kis vöcsök, kockás sikló, mocsári ciprusok, kékmoszatok.
Sok különleges és csodálatra érdemes faj található meg a természetes termál tóban, a vizet elvezető patakban és a tavat körülölelő véderdőben.
Íme néhány kedvencünk!
Legtöbbet fotózott!
Az indiai, Bengáliában őshonos vörös tündérrózsa hosszúvirágú alfaját (Nymphaea rubra var. loniflora) Lovassy Sándor keszthelyi agrármérnök honosította meg a tóban 1898-ban. A ciklámenpiros virágok 5-7 cm-re emelkednek a víz fölé. A jelenleg kicsit túlszaporodott virágok késő este kezdenek nyílni, délelőttönként pedig bezáródnak. Ezzel szemben a kis, fehér virágú tündérrózsa vagy tavirózsa (Nymphaea alba L.var. minor) egészen bizonyosan őshonos faj a hévízi termálvizekben. Jelenleg a tóban nem lehet vele találkozni, de nagy számban fordul elő a hévízi kifolyóban.
A legkisebbek!
A vízben apró, a tó különleges antibiotikus hatását és kénanyagcseréjét szabályozó baktérium törzsek élnek. Magyarországon egyedül itt található meg a kékmoszatok két egyedi faja, egy a tudomány számára is különleges mikromonospóra (Micromonospora heviziensis), bizonyos zöldalga faj, de egy kis rákfajt is csak itt, a hévízi tóban tudtak eddig azonosítani. Erről árulkodik neve is: Schizopera clandestina heviziensis.
A legjobban féltett!
A kisvöcsök a legkisebb és legzömökebb vöcsökfaj. Magyarországon egyedül itt telel át, a kifolyó területén folyamatosan lehet egy-egy családdal találkozni, de sokszor a tófürdő területén is fészket rak. Egyik évben épp az egyik, télen lezárt lépcsőn költött a vendégek legnagyobb örömére, akik így szinte néhány méteres távolságból figyelhették nap mint nap a fiókák növekedését. A többi vöcsökkel ellentétben nem csak halakkal, hanem kisebb, vízben élő állatokkal is táplálkozik.
A legnagyobbak!
A Hévízre bevezető Festetics-allé jellegzetes fái a mocsári ciprusok (Taxodium diistichum). A mutatós, nyáron üde zöld, laza lombkoronájú fák, valójában Észak-Amerikai eredetű díszfák. Hévízen számos példány található belőlük, hiszen a tavat körülölelő véderdőbe, vélhetően a fafaj számára ideális talaj és éghajlati viszonyok miatt sokat ültettek. Jellegzetessége, hogy más ciprosokkal ellentétben levelei ősszel izzó vöröses-barnára változnak, majd télre lehullanak. Látványuk mind zölden, mind vöröses színben pompázatos.
A legszebbek!
Nincs állandó költőhelye, mert vándorló madár, de akinek szerencséje van élőben látni, biztos megcsodálja a csodás jégmadarat. A hévízi kifolyón lehet találkozni ezzel a jellegzetes, halakkal táplálkozó, zömök testű kis madárral.
Az illatosak és szépek!
Van egy igen látványos, rózsaszín virágzattal rendelkező növény, aminek gyökerei a puha iszaba kapaszkodnak. Keményítő tartalma olyan magas, hogy régebben a krumlihoz hasonlóan fogyasztották. A virágkáka (Botumuos Umbrellatus) igazi dísze a virága, ami akár 2 méterrel magasodik a víz fölé. Június-augusztus között virágzik és ami még érdekes, hogy mivel magja levegőt tartalmaz, ezért a vízen úszva terjed el.
A turisták és állandó lakók!
Vannak, akik csak nyáron jönnek és vannak, akik épp ellenkezőleg, áttelelni érkeznek Hévízre. És most nem feltétlenül az üdülővendégekre, hanem a vízimadarakra gondolunk. Tavasszal megérkeznek a füsti fecskék és molnár fecskék, majd a szárcsák, akik szívesen költenek a meleg vizet szegélyező növények között. A kis kárókatona sem ritka vendég, és sokszor a Kis-Balatonról repülnek át ide szürkegémek vagy kócsagok. Velük ellentétben a vadkacsák már otthonosan érzik magukat a tó partján egész évben.
A bio szúnyogírtó!
Van egy ici-pici kis hal a Hévízi-tóban, amiről nem is gondolnánk mekkora szívességet tesz nekünk azzal, hogy szúnyogokkal táplálkozik. A szúnyogirtó fogasponty bár nem őshonos a tóban, hiszen alapvetően a trópusi vizeket szereti, de az igen látványos szivárványsügérrel együtt otthonra talált a Hévízi-tóban és a lefolyón. Mellettük sok őshonos faj is található itt, akik nagyon jól alkalmazkodtak a folyamatos meleg vízhez. Ilyenek a széles kárász, compó, dévérkeszeg, jászkeszeg.
Akitől a legtöbben ilyednek meg!
A Hévízi-tó egyik legártalmatlanabb mégis a legtöbb riadalmat okozó élőlénye a kockás sikló. A vízi siklóhoz képest ez az amúgy eurázsiából származó faj ténylegesen vízhez között életmódot folytat. Testmérete elérheti a 75-100 cm-ert, színe olajosszürkés, hátán pedig mint a neve is mutatja apró, sötétbarnás, feketés négyzetek vannak.
