Sonka, kolbász, tepertő, igazi falusi vendégasztal
A Zsankó Családi Gazdaság története nem csupán a termékekről szól – hanem egy örökségről, amit a régi ízek iránti tisztelet és a házias hagyományok őrzése éltet. A családi gazdaság hivatalosan 2018 óta működik, de gyökerei jóval korábbra nyúlnak vissza: a disznóvágások emlékei és az otthon illata ma is meghatározzák azt, ahogy Norbert, a gazdaság motorja, a mindennapjaiban dolgozik. Itt olyan termékeket kóstolhatsz meg, amelyek benned is felelevenítik a gyerekkori emlékeket. Füstölt mangalica és duroc sonka, kolbász, tepertő, csakhogy a legkelendőbbeket említsük. A Zsankó portáján tett látogatással pedig közelebbről is megismerheted, hogy készülnek a falusi finomságok.
Örökségből lett küldetés
A Zalaszentlászlón található birtok – Norbert feleségének szüleinek egykori otthona – ma a kézműves vállalkozás központja. Norbert számára nem volt kérdés, hogy itt szeretné folytatni azt, amit a nagyszülei elkezdtek: a jó minőségű, adalékmentes, valódi élelmiszerek készítését. A házat apósa két keze építette, amely ma modern kisüzemnek ad otthont.
Norbert gyerekként gyakran vett részt a hagyományos disznóvágásokon, és bár akkor még nem tudta, de felnőttként ezek az élmények adják majd azt az alapot, ami mentén a „Nagymama ízei” családi gazdaság működik.
Csak semmi hűhó - Nagymama ízei a legegyszerűbb alapanyagokból
A gazdaságban jelenleg 60–70 sertés él három különböző fajtából: őshonos mangalica, amerikai duroc, illetve keresztezett fajták, így minden vásárlói igényhez tudnak alkalmazkodni – akár zsírosabb, akár húsosabb termékre van igény. A malacok szabadtartásban élnek, takarmányuk döntő többségét saját földön termesztik, így pontosan tudják, mi kerül az állatok elé – és végső soron a vásárlók tányérjára.
A kínálatban megtalálhatod a füstölt sonkát, kolbászt, töpörtyűt, házi zsírt, de Norbert szezonálisan készít hurkát, grillkolbászt, tarját, kenőmájast és kocsonyát is – mindent hagyományosan, zalai módon, mesterséges adalékok és színezőanyagok hozzáadása nélkül.
Norbert nagyon büszke arra, hogy a termékek receptje nem változott generációk óta sem: csupán só, bors, fokhagyma, paprika kell hozzá, semmi más. A füstölést bükkfával és alkalomadtán gyümölcsfával végzi, hidegfüstöléssel, a régi öregek módszere alapján.
Márkanévbe csomagolt igazi életérzés
A „Nagymama ízei” nem csupán egy márkanév – ez egy életforma és szemlélet, ami a valódi ízekhez való visszatérést szorgalmazza. Norbert célja, hogy amit ő saját családjának adna jó szívvel, azt kínálja minden vevőjének. Éppen ezért vásárlásra is a gazdaságnál van lehetőség, közvetlenül a feldolgozó mellett, ahol személyesen lehet megismerni a termékeket és történeteket.
Norbert számára az a legnagyobb elismerés, “amikor egy idős nagymama könnyes szemmel mondja: ‘Ez pont olyan, mint régen.’ Ennél többet nem is kívánhatnék.”
Falusi vendégasztal, portalátogatás
Kíváncsi vagy, hogyan épül fel egy falusi kisüzem? Megnéznéd a portát és közelebbről megismernéd a Zsankó termékek készítésének módját? A jó hír, hogy Norbert örömmel körbevezet, megmutatja a malacokat, de bekukkanthatsz még a füstölőbe is. Extraként pedig falusi vendégasztalt is kérhetsz, melynek keretében a zalaszentlászlói ház udvarában kóstolhatod meg a finomabbnál finomabb nagymama ízeit. Nem kell mást tenned, mint előzetesen egyeztetni telefonon.
Termékismertető
Füstölt sonka
Zsankó Norbert füstölt sonkája nem siet sehová – és talán ez adja különleges karakterét. A kiváló minőségű sertéshús 4-6 héten át pihen sós lében, amely kizárólag sót, fokhagymát és borsot tartalmaz. Ezt követi a lassú hidegfüstölés, amelyhez kizárólag bükkfát használnak. A sonka így kapja meg azt a mély, mégis elegáns füstös ízt, amely minden falatban ott bujkál. A hús nem szivacsos, nem vizes – hanem rugalmas, szépen szeletelhető, és természetes módon sós. Adalékanyagoktól, ízfokozóktól teljesen mentes, hűen a hagyományokhoz.
Házi zalai kolbász
Ez a kolbász nem csak „házi” – hanem valóban olyan, amilyet nagyanyáink is készítettek. A recept generációk óta ugyanaz: friss, kiváló minőségű hús, megfelelő mennyiségű zsír, sóval, borssal, fokhagymával és minőségi fűszerpaprikával ízesítve. Semmi más.
A fűszerezett húst természetes bélbe töltik, majd hideg bükkfafüsttel füstölik – lassan, napokon át. Ennek köszönheti a termék mélyvörös színét, telt, mégsem túl sós ízét, és enyhén rugalmas állagát. Legyen szó reggeliről, vacsoráról, hidegtálról vagy egy pohár bor melletti kísérőről, ez a kolbász nem marad észrevétlen.
Zsankó “Nagymama ízei” Családi Gazdaság árusító helyek:
- 8788 Zalaszentlászló, Rákóczi Ferenc utca 13.
- Google térkép
További információ és elérhetőség:
- Telefonszám: 06202342013
Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.
A klímaváltozás: nemcsak modern jelenség
A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót.
Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.
Az éghajlatváltozás láncreakciója
Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.
Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.
Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.
A domborzat átalakulása
Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.
A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.
Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.
A lejtők alján: fiatal üledékek története
Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.
Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.
A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).
Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.
