Bogyós gyümölcsök üvegbe zárva
A Balaton és a Kis-Balaton között, Sármellék határában egy gyümölcsös bújik meg, ahol többek között a fekete berkenye, a csipkebogyó és a húsos som otthonra leltek. A Tüskevár Kertben minden gyümölcsöt saját kézzel szüretelnek, és vegyszer, valamint mesterséges adalék nélkül dolgoznak fel. Ha nem ettél még csipkebogyó és húsos som lekvárt, akkor eljött az idő!
“A természetközeli életet és a jó levegőt szeretem a legjobban benne.”
Tihanyi Gergely eredetileg informatikusként végzett, de már fiatalon világossá vált számára, hogy nem a monitor mögött, hanem a természetben szeretne élni és dolgozni. A család földjei, a nagyszülők szőlőültetvénye és a gyerekkori kertészkedés élménye mind hozzájárultak ahhoz, hogy több mint 10 évvel ezelőtt elindítsa saját gyümölcsösét. Az első fekete berkenye ültetvényt még hobbiként telepítette, de mára édesapjával közösen közel 2 hektáron gazdálkodnak, és ez lett főállású hivatása.
Kuriózumok a Kárpát-medencéből
A Tüskevár Kert fő profilja a bogyós gyümölcsök vegyszermentes termesztése és feldolgozása, ami igazi kuriózum, mert a Kárpát-medence elfeledett vagy alulértékelt gyümölcsfajtáira épül.
Gergő ugyanis tudatosan választotta ki azokat a növényeket, amelyek ellenállóak és egészségtámogató hatásuk van.
Hogy miért? Mert „nemcsak eladásra csináljuk – mi is ezt fogyasztjuk, a saját családunknak, barátainknak is ebből adunk.”
A kertben csipkebogyót, húsos somot, fekete berkenyét, szedret, kékszőlőt, és fekete ribizlit termesztenek.
A Tüskevár Kert különlegessége nemcsak a növényfajtákban rejlik, hanem a feldolgozás szemléletében is. Amellett hogy a kertet kézzel művelik, a gyümölcsöket kézzel szüretelik és frissen dolgozzák fel: préselve 100%-os gyümölcsleveket, főzve cukormentes vagy enyhén édesített lekvárokat készítenek belőlük, miközben minden fázist kíméletes technológiával végeznek.
Gergőék arra is találtak megoldást, hogy mi legyen a maradék gyümölcshéjjal: aszalvány, őrlemény vagy teakeverék lesz belőle.
A termékek nemcsak adalékanyag-, de jellemzően cukormentesek is, és mindig az adott gyümölcs sajátosságaihoz igazodik a feldolgozási mód. A húsos som és csipkebogyó például sűrű húsa miatt kiváló lekvár alapanyag, így nem igényel extra sűrítést. Íze mindkét gyümölcsnek inkább fanyar, amit kérhetsz cukormentes vagy cukorral készített változatban is.
A családi receptek mellett folyamatosan kísérleteznek új ízekkel és technológiákkal, miközben megőrzik a kézműves feldolgozás alapelveit.
Termékismertető
Csipkebogyó- és húsos som lekvár
A Tüskevár Kert két ikonikus lekvárja a csipkebogyó és a húsos som, amelyek nemcsak különleges, karakteres ízvilágukkal, hanem rendkívüli beltartalmi értékükkel is kiemelkednek a megszokott gyümölcslekvárok közül. Ezek nem nemesített, édes fajták – hanem a természet ajándékai, amelyekhez a gondos kézi szedésen túl rengeteg türelem és szakértelem szükséges.
A csipkebogyólekvár alapanyagát teljes érettségben szüretelik, majd hőkezelés és passzírozás következik – így a magot is eltávolítják, csak a sűrű, selymes gyümölcshús marad. A végeredmény egy sötét narancsszínű, fanyar-édes lekvár, amely természetesen gazdag C-vitaminban és antioxidánsokban. Zselésítő vagy pektin hozzáadása nélkül is tökéletes állagú, mert a csipkebogyó saját szilárdanyagtartalma elvégzi a dolgát.
A húsos som lekvár ritkaság: kevés gazdaság dolgozik ezzel a vadgyümölccsel, amely csak évekkel az ültetés után fordul termőre. Íze összetéveszthetetlen: savanykás, enyhén szilvás aromákkal, amelyhez alacsony cukortartalom társul. A lekvárt kis mennyiségben készítik, kizárólag saját termesztésből, adalékanyagok és tartósítószer nélkül.
A termékeket megvásárolhatod:
- Hévízi Termelői Piac
- Liliomkert Piac, Káptalantóti
További információ és elérhetőség:
- Telefonszám
Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?
A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.
A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.
Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.
Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.
A táj formálása – a lösz öröksége
A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.
A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.
Termékenység és vízgazdálkodás
Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.
Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.
Mai párhuzamok – por a Szaharából
Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.
