Üvegbe zárt kuriózum
Kreiner Margit standjánál füstölt fűszeres fürjtojás csemegét, medvehagyma pestot, paprikakrémet, szörpöket, lekvárokat kóstolhatsz meg, ha a Hévízi Termelői Piacra látogatsz. Raposkán, a Balaton-felvidék csendes szegletében, a Szent György-hegy lábánál közel 400 fürj csiripel nap mint nap. Az aprócska madarak Margit és lánya gondoskodását élvezik, amit sok száz tojással hálálnak meg. A fürjtojás egészséges kuriózum, füstölve és olivaolajban eltéve pedig igazi finomság.
Állattartás szenvedélyből
Margit mondhatni belenőtt a mezőgazdaságba és a háztáji gazdálkodásba. Az állattartással járó teendőket hosszú évek során tapasztalta ki. Korábban családjával Káptalantótiban élt, ahol a gazdaságban több száz baromfit és juhot tartottak, gyógyteákat készítettek, levendulát és rózsát termesztettek.
A Raposkára költözés után kisebb terület állt rendelkezésére, de az állatok iránti szeretete nem változott. A fürjtartás ötletét egy tapasztalt ismerősétől kapta, majd ahogy minden korábbi tudást, ezt is rengeteg olvasás és természetesen tapasztalás útján sajátította el.
Mára már több száz fürjet nevelnek lányával, akik igénylik a mindennapos törődést. A madarakat megfelelő mennyiségű vízzel és minőségű takarmánnyal kell ellátni. Margit már a kezdetektől fogva kerüli a táppal való etetést, a kizárólag természetes összetevőket tartalmazó takarmányt - kukorica, búza, árpa, borsó, szója - egy közeli gazdaságból szerzi be, így a fürjek egészségesek, a tojás íze telt és karakteres marad.
Margit szerint: “Aki evett már táppal etetett baromfitól származó tojást és megkóstolja egy háztáji gazdaságból származó, természetes takarmányt kapó baromfi tojását, az azonnal érezni fogja a különbséget.”
Az eltérés nemcsak ízben, de a tojás külsejében is észrevehető. A sárgája sokkal mélyebb színű, sütés és főzés után sem veszíti el szép napsárga árnyalatát.
Kézműves feldolgozás, kreatív ízesítések
A fürjtojásokat főzés után több órán át sós vízben áztatja, majd bükkfával füstöli azokat. A hófehér, kemény tojások ezután olívaolajba kerülnek, fokhagymával, chilivel, medvehagymával vagy más szezonális fűszerekkel együtt. Minden ízesítés saját kísérletezés eredménye – nem kerül piacra semmi, amit Margit nem tart 100%-ban kifogástalannak.
A legnépszerűbb ízesítések: natúr, fokhagymás és chilis.
Tipp: A páclé vagyis a fűszeres olívaolaj is értékes, hiszen ha a fürjtojások elfogytak belőle, sütéshez bátran felhasználhatod.
A vásárlók is gyakran adnak ötletet az ízesítésekre, amit Margit a legtöbbször megfogad és megpróbálja elkészíteni a kívánságot.
Bár a repertoárban a főtt, füstölt fürjtojás szerepel mint fő termék, Margit készít medvehagyma pestot, saját termesztésű zöldségből édes és csípős paprikakrémet, gyümölcseiből pedig lekvárt, szörpöt is.
Termékismertető
Medvehagyma pesto
A medvehagyma pestoja friss, vadon termő medvehagymából készül a szezon legjavában. A leveleket Margit alapos tisztítás és darálás után olívaolajjal, sóval, dióval vagy chilivel ízesítve dolgozza fel. A pestoban csak a gyógynövény levélrészét használja fel, így megőrzi üde, enyhén fokhagymás aromáját. A medvehagymát Margit a közeli, ismert gyűjtőhelyekről szerzi be, ahol saját maga vagy olykor családi segítséggel gyűjti a növényt. A dióval vagy chilivel készült változatok különleges karaktert adnak ennek a tavaszi finomságnak. A pesto kiváló tésztákhoz, pirítósra, húsok mellé vagy salátaöntetként is. Tartósítószert nem tartalmaz.
Fűszeres füstölt fürjtojás olivaolajban
A házi füstölésű, olívaolajban eltett fürjtojás Margit kézműves műhelyének egyik legkülönlegesebb terméke. A fürjeket saját nevelésben, természetes takarmánnyal etetik, ami hozzájárul a tojások magas vitamin és ásványi anyag tartalmához. Az apró finomságok elkészítése gondos folyamat: a tojásokat főzés előtt ecetes vízben áztatja, hogy a természetes pigmentfoltok leoldódjanak, majd sós vízben főzi, lehűti, kézzel megpucolja, és három órán át bükkfával füstöli. Az így előkészített tojások natúran vagy fűszerekkel – például fokhagymával vagy chilivel– ízesített olívaolajba kerülnek. Az olaj nemcsak tartósít, hanem magába zárja a füst és a fűszerek aromáját, amit később ételkészítéshez is felhasználhatsz. A termék kizárólag természetes alapanyagokat tartalmaz, adalék- és tartósítószer-mentes, és fél évig eltartható. Előétel, vendégváró falat vagy salátafeltét – ízig-vérig házi finomság Raposkáról.
A termékeket megvásárolhatod:
- Hévízi Termelői Piac
- Liliomkert Piac, Káptalantóti
További információ és elérhetőség:
- Telefonszám
Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?
A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.
A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.
Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.
Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.
A táj formálása – a lösz öröksége
A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.
A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.
Termékenység és vízgazdálkodás
Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.
Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.
Mai párhuzamok – por a Szaharából
Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.
