Kovászos kenyér Reziből
Rezi csendes utcájában, a szőlőhegy közelében egy különleges illat lengi be a levegőt: a frissen sült kovászos kenyéré. Itt található a Kelemen Kenyere Pékség, ahol Kelemen Gábor saját kezűleg készíti el kenyereit, a hagyományos pékmesterség iránti szenvedéllyel és elkötelezettséggel.
Bár a kenyérhez kevés alapanyag szükséges - liszt, víz, kovász -, elkészítése annál több türelmet és odafigyelést igényel. A kenyérsütés hosszadalmas folyamat, és precíz munka eredménye. Ráadásul a pék éjjel kel, hajnalban süt és reggel árulja a frissen sült kenyeret, amihez komoly hivatástudat szükséges.
Gábor kenyerei a gondosan válogatott lisztektől és az ízesítésektől különlegesek - személyes kedvence a hagymás-szalonnás.
Legyen minőségi, kovászos pékáru vidéken is!
Kelemen Gábor Zalaegerszegen tanulta ki a pékszakmát, majd Keszthelyen kezdte pályafutását. Külföldi tapasztalatszerzés után, Angliában egy francia pékségben mélyítette el tudását a kovászos kenyérkészítésben. Hazatérve családjával Rezibe költözött, hogy megvalósítsa álmát: egy saját pékséget. Gáborék akkor elhatározták, hogy a jó kenyér élményét elviszik a zalaiakhoz. Nem a tömegtermelés motiválta őket, hanem a hit, hogy a vidéki emberek is megérdemlik a minőségi pékárut.
Éppen ezért Gábor az alapanyagok, vagyis a liszt kiválasztása során különös figyelmet fordít a minőségre, folyamatosan követi például az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ajánlásait is. Hiszen a cél nem az, hogy mindenki kenyere legyen, hanem hogy legyen egy hely, ahol a kenyér tényleg olyan kenyér, ami 5 nap után sem szárad ki és aminek íze van.
A kovászt etetni, a kenyeret dagasztani kell
A Kelemen Kenyere Pékség kínálatában kizárólag kovászos kenyerek szerepelnek, amelyekben nincs más csak a liszt, a víz és a kovász - továbbá az a plusz íz, amivel Gábor a kenyereket felturbózza. Más adalék, ízfokozó vagy térfogatnövelő nem kerül a kenyerekbe.
A kenyerek elkészítése akár 24–30 órás folyamat, amely során a lisztből, vízből, kovásszal és sóval dagasztott tésztát hajtogatni, pihentetni, figyelni kell. Ez az érlelési idő nemcsak a tápanyagok lebomlását segíti, hanem egyedi, telt ízt és hosszú eltarthatóságot is eredményez.
A kenyerek alapja a gondosan válogatott liszt: búza, rozs, tönköly, alakor és bánkúti búza – teljes kiőrlésű változatban is. Gábornál megkóstolhatod az alap fehér és teljes kiőrlésű kenyereket, de ha valami extrábbra vágysz, akkor ott a szárított paradicsomos, a pirított hagymás-szalonnás vagy a sokmagvas változat. Az egyik különlegesség pedig a diós-alakoros kenyér, amihez az alakor búzalisztet a közeli Zalaszentlászlóról szerzi be.
A kenyerek mellett pedig perecet, ciabatta-t, és kalácsot is be tudsz szerezni.
Helyben és a piacon
A pékség Reziben hétfőn, szerdán és pénteken 17 órától tart nyitva, amikor a frissen sült kenyerek kerülnek a polcokra. Szombatonként pedig Gábor kenyereiért a Hévízi termelői piacra is ellátogathatsz.
Termékismertető
Diós-alakoros kovászos kenyér
Ezt a különleges kovászos kenyeret Gábor az egyik legrégebbi gabonafajtából, alakorból süti, amit ősbúzaként is ismerhetsz. Az alakor búzalisztet a közeli Zalaszentlászlóról szerzi be.
Az alakor – más néven egyszemű búza – kiváló beltartalmi értékkel rendelkezik, amit annak köszönhet, hogy nincs nemesítve. A hagyományos lisztekkel szemben az alakor többek között magasabb fehérje- és rosttartalommal rendelkezik, és gazdag antioxidánsokban. Ha pedig ez még nem lenne elég, Gábor pirított diót szór az alakorral készült kenyerébe, hogy növelje annak beltartalmi értékét.
A tészta - ahogy Gábornál minden - természetes kovásszal, hosszú érlelési folyamattal készül, így a kenyér nemcsak ízletes, hanem könnyebben emészthető is. A dió darabjai minden szeletbe textúrát és gazdag ízvilágot visznek, a kérge roppanós, a bélzete rugalmas és telt.
Gábor tartósítószer, élesztő és adalékanyag nélkül süt, így azt a kenyeret eheted, ami nemcsak finom, de egészséges is.
A termékeket megvásárolhatod:
- Hévízi Termelői Piac
- 8373 Rezi, József Attila u. 2.
- Google térkép
További információ és elérhetőség:
- Nyitvatartás: Facebook
- Telefonszám: 06 30 786 4087
Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.
A klímaváltozás: nemcsak modern jelenség
A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót.
Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.
Az éghajlatváltozás láncreakciója
Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.
Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.
Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.
A domborzat átalakulása
Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.
A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.
Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.
A lejtők alján: fiatal üledékek története
Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.
Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.
A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).
Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.
