Minden érzékedre hat
Elsőre talán nem is gondolnád, hogy a Balaton közelében, a zalai dombok között mágikus ízélményre lelhetsz – pedig a hír igaz! A felsőpáhoki KakasBonbon csokoládéműhely egyszerre repít távoli tájakra és hív haza, a helyi ízek világába. A csokoládé héja finoman roppan, a töltelék elolvad a szádban. Minden, ami egy emlékezetes kóstoláshoz kell.
A szélkakas és a csokoládé esete
A KakasBonbon története több mint 15 éve indult, amikor Szabó János és Tésenyi Andrea hátrahagyták korábbi életüket, és új otthont, ezzel pedig új hivatást talált: a csokoládékészítést.
A Kakasbonbon szélkakasa is régről eredeztethető, ugyanis a máriagyűdi parasztház tetején díszelgett, ami azóta iránytűként vezeti a Szabó családot a csokoládékészítés rejtélyes világában.
János, Andrea és lányuk Julcsi a Kakasbonbon küldetését Máriagyűdről Sopronba vitték, majd a szélkakas végül Felsőpáhokra vezette őket, a környékbeliek és az utazók legnagyobb örömére. Itt találod most a műhelyt és a bonbonpatikát.
Az ízek tökéletes párosításához különleges érzék kell
A csokoládék készítéséért Andrea felel, aki nemcsak a szükséges szaktudást szerezte meg, hanem megvan benne az a finom érzék is, ami az igazán karakteres, emlékezetes ízekhez és formákhoz kell. A bonbonkészítés számára nem munka, hanem egyfajta meditáció.
Aszalt szilvás, tökmagos-almás, Yuzus és még sorolhatnánk
A KakasBonbon kínálatában több mint 70-féle íz szerepel, amik nem mind egyszerre elérhetők, hanem a szezonoknak megfelelően kóstolhatók. A bonbonok napról napra frissen készülnek, mert Andreáék így tudják garantálni, hogy az aromák megőrizzék maximális intenzitásukat.
Az ízek az évszakok ritmusát követik: szüret idején előtérbe kerül a szőlő, télen a testesebb kakaós variációk dominálnak, nyáron jönnek a citrusok és a bogyós gyümölcsök.
Andrea bonbonokat, táblás tej- és étcsokoládékat, forró csoki golyót és az ünnepekhez hangolva különböző formákat is készít.
A csokoládékban közös, hogy mindössze három egyszerű összetevőből állnak: kiváló minőségű termőhelyszelektált kakaóbabból, tejszínből (vagy annak laktózmentes alternatívájából), és az adott gyümölcs, fűszer természetes aromájából.
A kakaóbab a világ legkülönfélébb tájairól érkezik – olasz, francia, spanyol, vietnámi, dél-amerikai ízvilágot idéz –, de a töltelékek általában lokális alapanyagokból állnak össze. A receptúrák letisztultak és egyszerűek, úgy mint a díszítések.
A szélkakast Felsőpáhokon keresd!
A felsőpáhoki otthonukban kialakított üzlet, csokiműhely, terasz és pincetér lehetőséget ad arra, hogy megkóstold a remekműveket, és megismerd a készítőket.
De érkezhetsz Bor & Bonbon eseményekre is, ahol egy-egy bor/bonbont borokkal párosítanak, amiből kinek egy görbe este, kinek egy világra szóló ízutazás kerekedik ki.
Termékismertető
Törökmogyorós Kakasbonbon tábla
A pirított törökmogyoró a Cserszegtomaji Finomságok portájáról érkezik – gondosan válogatott, kisüzemi pörkölésű mogyoró, amely természetes aromájával teszi teljessé a KakasBonbon táblás csokoládé ízélményt.
A csokoládé termőhely szelektált kakaóbabból készült csokoládé cseppeket Andrea finom mozdulatokkal, kézi temperálás követően önti táblás formákba. .
A magas kakaótartalomnak köszönhetően nemcsak ízében, hanem egészségmegőrző hatásában is különleges: a benne található flavonoidok és antioxidánsok jó hatással vannak az emberi szervezetre.
Ebben a táblás csokoládéban két világ alkot tökéletes harmóniát: a zalai dombokon termett törökmogyoró és a több ezer kilométerről érkező prémium kakaóbab.
Ahol a termékeket beszerezheted:
- 8395 Felsőpáhok, Dózsa u. 3.
- Google térkép
További információ és elérhetőség:
Az ősi Pannon-tó öröksége
Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!
Egy évmilliókon át hullámzó beltenger
A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.
A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.
Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.
A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra
A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.
Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.
Mély vizek és változatos partok
Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre.
A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.
A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”
Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.
Mit hagyott maga után?
Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.
A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.
E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.
Az utolsó tavak és a búcsú
Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről.
Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.
