Ökológiai gazdaság kisléptékben
Bakos Péter és felesége Zsuzsa eredeti szakmájukat hátrahagyva vágtak bele a gazdálkodásba, és kis lépésekkel haladva építették fel azt a mintagazdaságot, ahol ma gyógynövényeket, gyümölcsöket, fűszereket termesztenek és dolgoznak fel, és amelyekből 100%-os présleveket, aszalványokat, fűszerolajokat, illóolajokat és illatos vizeket készítenek. Különlegességük, hogy nem ipari méretű, hanem emberléptékű termelésben gondolkodnak és ha ellátogatsz hozzájuk, megnézheted az üzemet, kóstolhatsz természetes finomságokat és rengeteget tanulhatsz a gyógynövényekről.
Jól megfér egymás mellett ember, állat és növény is
Péter és Zsuzsa az élhető, fenntartható vidéki életet keresve telepedtek le Zalaszentlászlón. Korábban Budapesten éltek, de a természet szeretete, a gyógynövények iránti érdeklődés mindig is megvolt bennük. Amikor megtalálták a Zala-völgyi birtokot, akkor látták, hogy a területen burjánzik a természet. Zsuzsa számos gyógynövényt felfedezett a kerti séták során, így ma már a majort Gyógynövények Völgye néven ismerjük.
A gazdaság tulajdonosai a régi uradalmi major helyére egy olyan helyet álmodtak meg, ahol a természet a maga ritmusában működhet, a család pedig csak annyit vesz ki belőle, amennyivel a természet adott évszakban megajándékozza őket. Az ökológiai gazdaságban mindennek megvan a maga szerepe. Tavasztól őszig szinte minden nap más növény bújik ki a föld alól, virágzik vagy hozza a termését, amit Zsuzsa figyelemmel kísér és annak megfelelően készíti a termékeket.
Azért, hogy a gyakorlati tudást elmélettel is megtámogassa, Zsuzsa elvégezte a fitoterapeuta képzést, így kívülről ismeri a völgyben növő gyógynövényeket és hatásukat.
Természetközeli gondolkodás egy csipet modernitással
A Gyógynövények Völgyének boszorkánykonyhájában, például fűszerolajokat, aszalt gyümölcsöket, 100%-os présleveket, és teákat készítenek – kizárólag természetes alapanyagokból.
A préslevek esetében modern feldolgozási technológiát alkalmaznak, ami megköveteli a minimális kézi beavatkozást, azonban a fűszerolajok, aszalt gyümölcsök és teák készítése igényli az emberi gondoskodást. A fűszerek, a gyümölcsök és a teákhoz válogatott gyógynövények mind-mind gondos szortírozás után mennek az olajba, az aszalóba vagy a szárítóba.
a többi kézzel válogatás
A gépesítéssel ellentétben Zsuzsáék nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekednek. Péter és Zsuzsa az aszalványokhoz és gyümölcslevekhez kizárólag saját, vagy közeli termelőktől származó alapanyagot használnak, a fűszerek saját termesztésűek, a gyógynövényeket vadon szedik és a területükön gyűjtik őket.
A fűszerolajokat egy omega-3 zsírsavakban gazdag magyar olajkeverék és saját termesztésű bazsalikom, fokhagyma, tárkony, kakukkfű teszik egyedivé.
Az aszalványokat - sárgabarack, szilva, alma, meggy - alacsony hőfokon, kíméletesen szárítják, hogy megőrizzék természetes ízüket és tápanyagtartalmukat.
A gyümölcsleveket – alma, szőlő, berkenye, ribizli, cékla vagy sütőtök alapokon – adott évjáratú gyümölcsökből préselik, hozzáadott cukor és adalékanyag nélkül.
Egy helyen szinte minden
A gazdaság 15 hektáron terül el, melynek egy része vadon termő növények otthona, másik részét gondosan művelt gyümölcsösök, gyógynövényes parcellák és egy illatos fűszerkert alkotja. A területen tyúkok, kakasok, lovak is élnek, akik igénylik a mindennapos gondoskodást, Zsuzsa pedig örömmel tesz ennek eleget.
A feldolgozó kisüzemhez egy mintabolt is tartozik, ahol előzetes bejelentkezés alapján személyesen is beszerezheted kedvenceidet, de Zsuzsa gyógynövény fürkésző sétát, és ismeretterjesztő workshopokat is tart.
Termékismertető
Aszalt gyümölcsök
A Gyógynövények Völgye aszalványai kizárólag természetes, helyben termett vagy közeli gazdáktól származó gyümölcsökből készülnek, amiket Zsuzsáék és kollégáik gondosan válogatnak ki. Az aszalványok közé ugyanis nem kerülhet olyan, ami egy kicsit is elkezdett megromlani, hiszen az befolyásolná a végeredmény ízét és persze a külsejét is. Az almát, körtét, szilvát kézzel válogatják, magozzák és szeletelik, így a minőséget is tudják garantálni.
Az aszalást saját környezetbarát energiával működő kisüzemi gépsoron végzik, amelynek során a gyümölcsöket alacsony hőfokon (kb. 45–55 °C), több órán – vagy akár napon – át szárítják, így a gyümölcsök megőrzik színüket, vitamin- és természetes cukortartalmukat.
Nem használnak hozzáadott cukrot, és tartósítószert sem. Az így készült aszalványokban még benne van a napérlelte gyümölcsök zamata, íze és illata.
Ahol a termékeket beszerezheted:
- 8788 Zalaszentlászló, Vörösmajor 0154
- Google térkép
További információ és elérhetőség:
Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?
A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.
A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.
Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.
Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.
A táj formálása – a lösz öröksége
A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.
A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.
Termékenység és vízgazdálkodás
Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.
Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.
Mai párhuzamok – por a Szaharából
Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.
