Zalai kamraélmény
A teraszon száradó gyógynövények, a fóliasátorban érett paradicsom, friss lekvár illata a konyhából – a Dédi nyomában Biokiskert önellátási céllal indult vállalkozás, ami e természetközeli életforma nélkül nem lehetne működőképes. Egy kis háztáji gazdaság, ahol minden abból készül, ami éppen terem, és mindenből csak egy kicsit több, mintha magadnak tennéd el. És hogy mit találsz a kamrapolcon? Zöldségkrémeket, csalamádét, savanyúságokat, lekvárt, szörpöt biztosan.
Dédi nyomában
Szabina családja a Bakonyból származik, 2013-ban a Pilisbe költözött, majd 2022-ben egy életbeli fordulópont után döntött úgy, hogy Zala megyébe költözik, és kipróbálja magát a kertészkedésben - 4 000 m²-en.
Az indulásnál még biointenzív zöldségtermesztéssel kísérletezett, de hamar kiderült, hogy nem a nagy mennyiségű termesztés, piaci értékesítés az útja, hanem a kis tételben, örömmel és gondossággal készített, háztáji finomságok. A fóliasátor, a vetésforgó, a tyúkok, a futókacsák és a komposztálás mind ennek a tudatos gazdálkodásnak a részei.
Biointenzív gazdálkodás vegyszermentesen
A gazdaságban minden kis területnek megvan a maga szerepe, ami tudatos és átgondolt tervezés eredménye.
A kert fix ágyásokból és fóliasátorból áll, ezekben rendszeresen alkalmaz vetésforgót, a talajt pedig komposzttal és mulccsal javítja. A legtöbb növényt saját maga palántázza, gyakran a saját maga által gyűjtött magból – így a növények a saját környezetükhöz alkalmazkodva tudnak fejlődni. Az öntözéshez kútvizet használ.
Külön figyelmet érdemel, hogy Szabina a betegségek, kártevők ellen nem vegyszerekkel védekezik, hanem növénytársításokkal, rovarhálóval, természetes megoldásokkal dolgozik, valamint tyúkokat és futókacsákat tart, akik imádják a csigákat csipegetni.
Nyisd ki a kamrát és válogass!
Szabina termékei között szörpök, lekvárok, szárított fűszerek, savanyúságok, és zöldségkrémek is szerepelnek – mind szezonálisan, kis mennyiségben, változatos kínálatban elérhetők. A Dédi nyomában Biokiskert szépsége pont ebben rejlik: mindenből csak annyi készül, amennyi a kertben vagy a természetben gyűjthető és szüretelhető, és amit Szabina is szívesen készít.
Bár a porta neve a régi időkre utal, Szabina a modernitást is belecsempészi a termékek készítésébe. A savanyúságok, szörpök eltarthatóságának biztosítására befőzőautomatát használ, amivel a mindennapi munka is hatékonyabbá válik.
A lekvárok cukorral és dzsemfix-szel készülnek, a szörpökhöz és savanyúságokhoz nem használ tartósítószert, azokat befőzőautomata segítségével dunsztolja vagyis tartósítja. A gyógynövényeket – mint a citromfű, menta, levendula, rózsa, ibolya, stb – kézzel szedi, szárítja, morzsolja. A zöldségkrémek, pestók, paradicsomszószok is mindig frissen vannak feldolgozva, amire mindig érdemes időben lecsapni, mert kelendő termékek.
Termékismertető
Zöldségkrém
A Dédi nyomában Biokiskert zöldségkrémei mindig abból készülnek, ami éppen megterem a kertben – legyen az cukkini, paradicsom, paprika vagy padlizsán. Ami biztosan az üvegbe kerül, az a napon érett zöldségek esszenciája.
A zöldségeket Szabina vegyszermentesen termeszti, majd kézzel szüreteli, darabolja, párolja vagy sütőben elősüti, fűszerekkel ízesíti és krémesre turmixolja, hogy kenhető, krémes állaga legyen.
Az ízesítés szintén a szezonok és az éppen a kamrában található szárított növények függvényében változik: lehet medvehagymás, fokhagymás, zöldfűszeres vagy enyhén csípős karakterű. Egy a lényeg, hogy a végeredmény mindig más és finom lesz. A krémek sem tartósítószert, sem adalékanyagot nem tartalmaznak, és gyakran csak pár üvegnyi készül belőlük.
A termékeket megvásárolhatod:
További információ és elérhetőség:
Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.
A klímaváltozás: nemcsak modern jelenség
A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót.
Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.
Az éghajlatváltozás láncreakciója
Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.
Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.
Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.
A domborzat átalakulása
Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.
A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.
Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.
A lejtők alján: fiatal üledékek története
Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.
Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.
A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).
Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.
