Kereső

Kizárt szavak

  • a
  • az
  • egy
  • volt
  • van
  • lesz
  • hogyan
  • miért
  • mit
  • kit
  • rossz

Tiltott szavak

  • cialis
  • viagra
  • php
  • sql
  • html
  • https
  • http
  • chr
  • script
  • sex
  • porn
  • sexmassage
  • szex
  • pornó

Alternatív kifejezések

  • nyitvatartás=nyitva tartás
  • diszpécser nyitva tartás=nyitva tartás
  • diszpécserek nyitva tartás=nyitva tartás
  • diszpécserek nyitvatartás=nyitva tartás
  • diszpécser nyitvatartás=nyitva tartás
  • fedett fürdő nyitvatartás hévíz=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett fürdő nyitvatartása=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett gyógyfürdő nyitvatartás=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett gyógyfürdő nyitvatartás hévíz=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett gyógyfürdő nyitvatartása=fedett fürdő nyitva tartás
  • fürdő nyitvatartás=fürdő nyitva tartás
  • hévizi fedett gyógyfürdő nyitvatartása=fedett fürdő nyitva tartás
  • informacio nyitva=fürdő nyitva tartás
  • nyitvatartás a fürdőben=fürdő nyitva tartás
  • nyitvatartás a tófürdőben=fürdő nyitva tartás
  • postás üdülő=aquamarin hotel

1. Tófürdő épületek és villák

Utolsó módósítás: 2021. november. 04. 09:56

Tófürdő épületek és villák

Találati relevancia adatok

megtalálta: cím (10) szöveg (1) title (5) description (4)  | összesen: 20 pont
Tárolt adatok:
cím: + 10 Tófürdő épületek és villák
lead:
tartalom: + 1     Hévízgyógyfürdő részei napjainkban Tófürdő Főbejárata a kerub szobrokkal - dr. Schulhof Vilmos sétány felől Központi épület, 4 fedett medence térrel, pihenő terekkel és teraszokkal, ami a főbejárattól és a Festetics Fürdőháztól függőfolyosón keresztül közelíthető meg, mert a tó fölé, cölöpökre épült Festetics Fürdőház, mely a fürdő déli bejárata az Ady Endre utca felől, a legkésőbb elkészült, tóparton álló épület, itt kapott helyet a wellness központ Iszap medence, ami a Festetics Fürdőház és a Központi épület között a tóban helyezkedik el. Deák téri, avagy Nyári Bejárat, ami csak időszakosan tart nyitva. Nyári öltöző. A tó keleti partján álló, fa épület, ahol öltöző kabinok és napozó teraszok találhatók. Medve napozó. A tó dél-keleti partján álló külön napozóterasz.   dr. Schulhof Vilmos sétány villái A sétány a tófürdő körüli park része. A sétáló utca végén álló Fedett fürdő épületétől induló dr. Schulhof Vilmos sétány a tófürdő főbejáratához vezet. A platán fákkal beárnyékolt, padokkal szegélyezett sétány egyik oldalán a hévízi tó, másik oldalán a Szent András Reumakórház történelmi épületei tárulnak elénk. Az itt látható épületek az 1870-es években épültek, majd az 1900-as évek elején alakították át őket a ma is látható kétszintes házakká. Mindegyik háznak külön története van.
A Festetics család által kialakított „Újtelep” északi részén épült szecessziós stílusban. Nevét Festetics Györgyről, a fürdőváros alapítójáról kapta. Jelenleg a Szent András Reumakórház „A” épülete.
Az épület 1863-ban épült, de 1906-ban, annak tiszteltére kapta a Rákóczi-ház nevet, hogy ez év októberében szállították haza II. Rákóczi Ferenc hamvait Konstantinápolyból Magyarországra.
Jelenleg a Szent András Reumakórház „B” épülete.
Karola Elláról kapta a nevét, aki Festetics Tasziló lánya volt. Jelenleg a Szent András Reumakórház „C” épülete. Dél felé haladva a következő épület az étterem és a díszterem. Ennél az épületnél volt a Festetics birtok határa, ez volt az első kőből készült ház, amit a fürdővendégek elszállásolására építettek az 1860-as évek elején. 1909-re emelettel bővítették, ekkor a fürdőhelyeken nélkülözhetetlen „Kúrszalon” funkciót kapta. Jelenleg a Szent András Reumakórház díszterme található itt.
Nevét abból az alkalomból kapta, hogy a ház átadásának évében emelte Ferenc József – magyar király és osztrák császár – Festetics (II.) Taszilót hercegi rangra, aki a ház építtetője volt. Jelenleg a Szent András Reumakórház „D” épülete.
Lonkay Ferenc, a Festetics család uradalmi építészének tervei alapján építették az épületet 1870-71-ben. A ház az „Újtelep” része volt, ahol sorszámozással jelölték az épületeket, így maradt rajta ez a név. Jelenleg a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház üzemeltetésében szállod működik itt.
Eredeti neve Tasziló-villa volt, azonban Festetics (II.) Tasziló herceg halálát követően átnevezték Deák Ferenc után Deák-háznak.
  Hévízi Tófürdő története Hévízgyógyfürdő 1795 és 1905 között Az első, még téglalap alaprajzú, két épületrészből álló fürdőépületet 1795-ben építtette a tó fölé Gróf I. Festetics György földbirtokos.  A gyógyvíz jótékony hatásainak híre 1801-be már Bécsbe is elért, egy 1818-as beszámolóban pedig már említi a fehér tavirózsák jelenlétét a tóban, melyekhez 1898-ban további indiai fajokkal telepítettek. 1858-ban megkezdődtek a tó körüli fásítások, a fürdőépületek modernizálása, és a tóparti vendégépületek kialakítása. A Tó központjában a férfi és női tükörfürdő (kabinokkal körülhatárolt fürdő) kapott helyett, de sokan az akkor még jóval szélesebb hévízi kifolyót használták fürdőzésre. Hévízgyógyfürdő 1910-1920-as években 1905-től Reichl Vencel bérlő mindent elkövetett, hogy Hévízt nemzetközi fürdővárossá fejlessze. A korábbi fürdőépületet kupolás épület váltotta fel, számos modern szálló és vendéglő, valamint a gyógyhelyen elengedhetetlen „Kúrszalon” megéülése is neki köszönhető. 1907-ben a régi vert híd helyén fedett híd épült, és elkészült a két tornyú, jellegzetes főbejárat.  Ugyanebben az évben épült a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda. 1911-ben a város megkapta a  „gyógyfürdő jellegű település” címet. Hévízgyógyfürdő az 1930-as években 1926 után a fejlesztések új erőre kaptak. Megépült  a jellegzetes tóparti Fürdőépület, valamint 1932-ben üvegtetőt kapott a főépület, ami ezzel teljesen fedetté vált. 1930-ban már 7 szálloda, 11 vendéglő és 40 villa állt a községben, a éves szinten csaknem 16 ezer vendéget pedig változatos kulturális élet fogadta. Ezekben a boldog békeidős években  volt főorvos Hévízen dr. Schulhof Vilmos, aki munkásságával sokat tett a hévízi gyógyászat népszerűsítéséért, ma a Tófürdő melletti sétány viseli nevét. Hévízi épületek 1945 előttről Az első fürdőépülettel (1795) egy  időben megépült a gyógyításra (érvágás = köpölyözés) használt „köpülöző ház”. Míg az 19. század első felében a tó környéke csupán nádas, lápos területekből állt, addig az 1850-es évektől tudatosan építették a szebbnél szebb szállóépületek. 1870-ben már állt a I-VII. ház, melyek közül a Hetes Ház volt az egyetlen kétszintes épület. Épült egy római katolikus kápolna is (melyet később lebontottak), majd az 1900-as évek elején megépültek a szállók, bazárépületek,  valamint a „Kúrszalon”, ami a báloknak, hangversenyeknek adott helyet. Hévízgyógyfürdő az 1950-1960-as években 1948-ban, az addig Festetics tulajdonú Tófürdőt és minden kapcsolódó épületet, parkot államosítottak, és megkezdődött az állami üdültetés időszaka. 1952-ben létrehozták a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, és még ebben az évben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították Hévízt. 1968-ra elkészült az ország akkor legmodernebb, balneoterápiás gyógyászati eszközökkel teljesen felszerelt fedett fürdőépülete. Ebben az időszakban kezdte munkásságát Hévíz nemzetközi hírű reumatológus orvosa, id. dr. Moll Károly, a súlyfürdő feltalálója.   Hévízgyógyfürdő az 1970-80-as években Az idegenforgalom a 70-es években olyan mértékben megnövekedett /immár a nyugati vendégeknek is köszönhetően/, hogy további minőségi szállodák építése, és a Tófürdő épületek újjáépítése is szükségessé vált. A korábbi kupolás épületeket 1977-től folyamatosan vörösfenyő borítású, tornyos épületek váltották fel. A teljes felújítás 1985-re fejeződött be, de a vendégek nem sokáig élvezhették az új létesítményt, hiszen az egy tűzvész következtében 1986. március 3-án teljesen megsemmisült. Az új épületek végül 1989-ben készültek el. Hévízi Tradicionális Kúra A hévízi kénes víz jótékony hatásairól először 1780-ban olvashatunk. Kezdetben a fürdőzés mellett csak az érvágást alkalmazták gyógymódként, szanatórium is csak 1907-ben épült a településen. A település első híres orvosa Schulhof Vilmos, aki a mozgásszervi rehabilitációban a fürdőzés mellett már elektroterápiát és röntgent is alkalmazott. A hévízi gyógyászat az 1950-es évektől id. dr. Moll Károly munkásságának köszönhetően új lendületet vett, 1968-ban pedig az ország legmodernebben felszerelt balneoterápiás fürdőépülete épült meg a városban. A szolgáltatások azóta a kezelések széles spektrumával bővültek, de a hévízi tradicionális kúra alapjai továbbra is a következők: gyógyvizes fürdőzés, gyógyiszappakolás vagy iszapfürdő, és a Moll Károly féle súlyfürdő. Ezeket egyéni igények szerint egészíthet ki ivókúra, gyógymasszázs, mozgás-, fiziko- vagy hidroterápia. Kedves emlékek Hévízről A fürdőhely az elmúlt 220 év során számos vendéget vonzott, akik lehettek hírességek vagy kevésbé híres emberek de kivételes esetben még híressé vált állatok is. Míg az 1800-as években teljesen természetes volt, hogy állatokat hajtottak a vízbe, addig 1914-ben már egész nagy látványosságot keltett, mikor Nelly-t, a fájós lábú elefántot Hévízre költöztették. A volt cirkuszi elefántnak napi kétszeri iszapos, gyógyvizes fürdőzést ír elő a Fővárosi Állatkert állatorvosa, amit ő nagy kedvvel teljesített. A 3 éves elefánt annyira népszerűvé vált, hogy a város számára plusz turisztikai vonzerőt jelentett, a vendégek pedig naponta, kosárnyi finomságokkal lepték meg, pl. friss cseresznyével.  Nelly gyógyüdülésének sajnos a háború kitörése vetett véget. Nelly történetéről a Fővárosi Állatkert oldalán is találhatunk egy rövid beszámolót!    
title: + 5 Hévízi fürdő épületek, villák
description: + 4 SCHULHOF SÉTÁNY VILLÁI, történelmi fürdő épületek, tófürdő történelme
címkék: ;Hévíz;Tófürdő;Hévízi tó;Villa;Épület;
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

2. Látnivalók

Utolsó módósítás: 2019. július. 16. 15:02

Találati relevancia adatok

megtalálta: description (4)  | összesen: 4 pont
Tárolt adatok:
cím: Látnivalók
lead:
tartalom: Hévíz legfőbb látnivalója a világhíres Hévízi tó és annak környezete. A hévízi tavat, a környezetét, a város nevezetességeit azonban nemcsak látjuk, hanem érezzük is. Jöjjön velünk és meglátja, hogy egy hévízi séta során valóban minden érzékszervünket „használjuk”.         A Hévíz-Balatoni térség látnivalóiról bővebben itt, vagy a www.west-balaton.hu oldalon olvashat! Szeretettel várjuk! Audio guide hang anyagok Hévíz nevezetességeiről! 1. A hévízi tó 2. Dr. Schulhof Vilmos sétány 3. Sétáló utca 4. Muzeális Gyűjtemény 5. Fontana mozi 6. Árpád-kori templom 7. Szentlélek templom 8. Református-evangélikus templom 9. Jézus szíve templom 10. I. Római kori romkert / 10. II. Római katona sírja 11. Egregy 12. Véderdő park Kellemes kikapcsolódást kívánunk!
title: Hévízi nevezetességek
description: + 4 Hévízi-tó, élővilág, fürdőépületek, villák, templomok, múzeumok, szobrok
címkék: ;Hévíz;Városnézés;Látnivalók;Hévízi tó;Túra;Program;
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

3. Fürdőtörténelem

Utolsó módósítás: 2021. november. 04. 14:02

Találati relevancia adatok

megtalálta: description (4)  | összesen: 4 pont
Tárolt adatok:
cím: Fürdőtörténelem
lead:
tartalom: Minden, amit a Hévízi-tó és a Tófürdő múltjáról és jelenéről tudni érdemes. Tények, adatok, érdekességek.

Mocsárból fürdő, fürdőből gyógyhely. Magyarország egyik legrégibb gyógyfürdőjének története az első cölöpök leverésétől az ezredfordulóig...

A Hévízi Tófürdő története röviden

Hévízgyógyfürdő 1795 és 1905 között

Az első, még téglalap alaprajzú, két épületrészből álló fürdőépületet 1795-ben építtette a tó fölé Gróf I. Festetics György földbirtokos.  A gyógyvíz jótékony hatásainak híre 1801-ben már Bécsbe is elért, egy 1818-as beszámoló pedig már említi a fehér tavirózsák jelenlétét a tóban, melyekhez 1898-ban további indiai fajokat telepítettek. 1858-ban megkezdődtek a tó körüli fásítások, a fürdőépületek modernizálása, és a tóparti vendégépületek kialakítása. A Tó központjában a férfi és női tükörfürdő (kabinokkal körülhatárolt fürdő) kapott helyet, de sokan az akkor még jóval szélesebb hévízi kifolyót használták fürdőzésre.

Hévízgyógyfürdő 1910-1920-as években

1905-től Reischl Vencel bérlő mindent elkövetett, hogy Hévízt nemzetközi fürdővárossá fejlessze. A korábbi fürdőépületet kupolás épület váltotta fel, számos modern szálló és vendéglő, valamint a gyógyhelyen elengedhetetlen „Kúrszalon” megépülése is neki köszönhető. 1907-ben a régi vert híd helyén fedett híd épült, és elkészült a két tornyú, jellegzetes főbejárat. Ugyanebben az évben épült a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda. 1911-ben a város megkapta a „gyógyfürdő jellegű település” címet. Reischl Vencel közbenjárására ekkor már neves fürdőorvosok praktizáltak Hévízen, akik sikeresen kísérletezték ki és bizonyították a hévízi gyógyászat tradicionális eljárásait.

Hévízgyógyfürdő az 1930-as években

1926 után a fejlesztések új erőre kaptak. Megépült  a jellegzetes tóparti Fürdőépület, valamint 1932-ben üvegtetőt kapott a főépület, ami ezzel teljesen fedetté vált. 1930-ban már 7 szálloda, 11 vendéglő és 40 villa állt a községben, az éves szinten csaknem 16 ezer vendéget pedig változatos kulturális élet fogadta. Ezekben a boldog békeidős években volt főorvos Hévízen dr. Schulhof Vilmos, aki munkásságával sokat tett a hévízi gyógyászat népszerűsítéséért, ma a Tófürdő melletti sétány viseli nevét.

Hévízi épületek 1945 előttről

Az első fürdőépülettel (1795) egy időben megépült a gyógyításra (érvágás, köpölyözés) használt „köpülöző ház”. Míg az 19. század első felében a tó környéke csupán nádas, lápos területekből állt, addig az 1850-es évektől tudatosan építették a szebbnél szebb szállóépületeket. 1870-ben már állt a I-VII. ház, melyek közül a Hetes Ház volt az egyetlen kétszintes épület. Épült egy római katolikus kápolna is (melyet később lebontottak), majd az 1900-as évek elején megépültek a szállók, bazárépületek,  valamint a „Kúrszalon”, ami a báloknak, hangversenyeknek adott helyet. A II. világháború azonban véget vetett a fejlődésnek, a épületek nagy részét hadikórházzá alakították át.

Hévízgyógyfürdő az 1950-1960-as években

1948-ban, az addig Festetics-tulajdonú Tófürdőt és minden kapcsolódó épületet, parkot államosítottak, és megkezdődött az állami üdültetés időszaka. 1952-ben létrehozták a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, és még ebben az évben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították Hévízt. 1968-ra elkészült az ország akkor legmodernebb, balneoterápiás gyógyászati eszközökkel teljesen felszerelt fedett fürdőépülete. Ebben az időszakban lett a hévízi kórház főorvosa és egyben nemzetközi hírű reumatológus orvosa, id. dr. Moll Károly, a súlyfürdő feltalálója.

 

Hévízgyógyfürdő az 1970-80-as években

Az idegenforgalom a 70-es években olyan mértékben megnövekedett /immár a nyugati vendégeknek is köszönhetően/, hogy további minőségi szállodák építése, valamint a Tófürdő épületeinek újjáépítése is szükségessé vált. A korábbi kupolás épületeket 1977-től folyamatosan vörösfenyő borítású, tornyos épületek váltották fel. A teljes felújítás 1985-re fejeződött be, de a vendégek nem sokáig élvezhették az új létesítményt, hiszen az egy tűzvész következtében 1986. március 3-án teljesen megsemmisült. Az új épületek végül 1989-ben készültek el.

 

Beruházások, fejlesztések az ezredforduló után

A Tófürdő épületeit a nagy 1989-es átépítést követően is többször felújították, bővítették. Az először még fedetlen két központi medencét lefedték, így a központi épület teljesen időjárásbiztossá vált. 2010-ben átadták az Ady Endre utca felőli bejáratnál kialakított, Festetics Fürdőházat, ami wellness-szolgáltatásokkal bővítette a Tófürdő szolgáltatási kínálatát. Elkészült a nyári bejárathoz közeli partszakaszon a gyermekjátszótér és a gyermekmedencék, az egyik tó feletti napozó terasz mellett pedig kialakítottak egy bárki számára használható iszapmedencét is. A fejlesztések folyamatosak, legutóbb a Kinesio Mozgásanalizáló Labor nyitott meg az épületben.

 

Többet olvasnál a Tófürdő történetéről? Olvasd el blog cikkeinket is!

Serfőző mester álmodta meg a modern Hévízfürdőt

Miért és mióta vannak Hévízen turisták? A meleg tőzegláptól a wellness élményekig

A fürdésen kívül mi mindenre használták még az elődök a hévízi meleg vizet?

Gondoltad volna, hogy egy serfőző mester álmodta meg Hévízfürdőt?

A nagybácsi öröksége

Idősebb Reischl Vencel (1819-1893), cseh serfőző mester, aki Keszthelyen először bérli, majd meg is vásárolja a Festetics család sörgyárát. Fontos az életében, hogy városbírája is Keszthelynek, jelentős közéleti személy, mondhatni a város legnépszerűbb és legszeretettebb polgára, aki nagy tiszteletnek örvend. Életében több alapítványt is tett a gimnázium, a községi elemi iskola, a külső polgári leányiskola és a zárda számára. Támogatta a kórházat, a szegényeket, a tűzoltókat. A lakosságot arra bízttatta építsenek emeletes házakat, és kezdeményezte egy laktanya építését. Fontos volt számára a fürdőélet fellendítése is.

Ifj. Reischl Vencel - 1839? - 1923. augusztus 12.

Unokaöccse, ifjabb Reischl Vencel korán árvaságra került. A nagybácsi magához vette a fiút, aki a cseh Budweisben tanulta ki a serfőző mesterséget. Morvaországból Graz-ba küldik továbbtanulni, ahonnét 1862-ben tér haza, immár Keszthelyre. Nagybátyja 1865-ben vásárolta meg Festetics Tasziló hercegtől a sörgyárat, aminek irányítását korlátlan rendelkezési joggal az ifjabb Vencelnek adta át, mivel ekkor őt magát már teljes munkaidejében a városbírói tevékenységek kötötték le.

ifjreischlvencel.jpg

Vencel nemzetközi fürdővárost álmodott meg

Irányítása alatt a sörgyár már akkora hasznot hozott, hogy az ifj. Reischl Vencel 1910 körül herceg Festetics Tasziló után Keszthely (és a környék) második leggazdagabb polgárának számított. 1896-ban a gyár éves termelése 3.230 hektoliter sör volt. Vidéken is voltak lerakataik, Sümegen, Tapolcán, Zalaszentgróton. Az 1900-as évek elején már évi 7-8.000 hektoliter sört forgalmaztak.
Vencel nagybátyja a keszthelyi fürdőélet fellendítésért tett sokat, míg ő még ennél is nagyobbat mert álmodni, amikor 1905-ben 35 évre haszonbérletbe vette a Festetics-uradalomtól Hévízfürdőt.
A területen azonnal komoly fejlesztésekbe kezdett, mert célja az volt, hogy a fürdőt az európai hírű fürdővárosok közé elemelje. A magyar főúri réteg ugyanis szívesebben töltötte idejét a Monarchia külföldi fürdőiben.

Építkezés házról-házra

Első lépésként a mocsaras területek egy részét feltöltette, hogy építésre alkalmasakká váljanak. Irányítása alatt a tó melletti épületek egy részét elbontatta, a jobb állapotúakat többszintes, korszerű villákká alakíttatta. 1906-ban elkészült a Rákóczi-ház és a György-ház, 1907-ben a Deák Ferenc-ház. 1908-ban elkészült a Csány László-ház és a bazárépületek. 1909-ben megnyílt a hangversenyeknek, báloknak is helyt adó Kúrszalon. 1910-be átadták a József-házat, majd 1912-ben az Ella-villát is. A város északi részén korszerű szanatórium épült, valamint több új szálloda és kiszolgáló épület is elkészült a településen.

A Tófürdő igazi fürdővé válik

Mindjárt a bérlet kezdetén, egyik legfontosabb lépésként megkezdték magának a fürdőépületeknek a korszerűsítését, kibővítését. 1906-tól folyamatosak voltak a fejlesztések. A korábbi tükörfürdő mellé további cölöpökön álló épületek kerültek, melyeket kupolával fedtek le. A korábbi egyszerű fapallós hidat is felszedték, és helyette, egy kicsivel arrébb 1907-re fedett fa híd épült. Elkészült a mai is oly jellegzetes kéttornyú főbejárat, mely elé Festetics herceg készíttetett kerubokat a pécsi Zsolnai Manufaktúrában.

000211408_anno_jpg_jpg_orig.jpg

Nem elég a jó fürdő, modern gyógyászat is kell

Vencel tudta, hogy egy modern fürdőbe szakértő személyzet is kívánatos. Már 1906-ban leszerződtette a nyári fürdőidényre Hévízre dr. Schulhof Vilmos fürdőorvost, aki módszereivel, szaktudásával és nemzetközi hírű tanulmányaival, publikációival jelentős lépéseket tett a hévízi gyógyászat sikereinek megismertetésében. 1944-ig dolgozott Hévízen. 1944-ben feleségével együtt Auschwitz-ba deportálták. A rendelőintézetben Cséby Lajos gyógyszerész üzemeltetett patikát. Dr. Moll Károly 1920-ban érkezett Hévízre, és 1932-ben lett a fürdő vezető orvosa. Az itteni orvosok szaktudását nemzetközileg is elismerték. Az általuk megalapított új módszertani intézetek, a bevezetett gyógyászati eljárások és a gyakorlati tapasztalatok alapján végzett kutatások megalapozták Hévíz, mint gyógyhely hírnevét.

schvilmos.jpgmoll_karoly.jpg

 

Marketing nélkül a kutya se tud róla

A Reischl család sikereit nem csak jó befektetéseiknek és korszerű fejlesztéseiknek köszönhette, hanem annak az üzleti szemléletnek is, ami a marketinget épp úgy a cégvezetés fontos feladatának tartotta. Tudták nem elég jó "terméket" előállítani, még sokkal fontosabb azt jó marketinggel el is adni. Az építkezések mellé ezért az akkori kornak megfelelő komoly "marketing" munka is társult. Színes plakátok hirdették a fürdő szépségét és kiépítettségét. Kiadványok és leiratok jelentek meg magyar és német nyelven, melyek hirdették a modern fürdőt, a hasznos gyógyvizet és a kulturális élet sokszínűségét. Vencel közbenjárásának is köszönhetően 1911-ben Hévíz megkapta a gyógyfürdő jellegű település címet is, és egy kis szerencse is melléjük szegődött, hiszen 1914-ben Hévízre érkezett Nelly a fővárosi állatkert elefántja egy kiadós fürdőkúrára, mely nem kis hírverést jelentett Hévíznek a korabeli sajtóban.

I. Világháború - törés majd fellendülés

Az első világháború időszakában ugyan a beruházások szüneteltek, a fürdőélet viszonylag zavartalanul folyt. A háború után azonban Hévíz valamelyest még kedvezőbb helyzetbe is került, hiszen hazánk több neves fürdőhelye az elcsatolt területekhez tartozott, így Hévíz szinte az egyetlen jelentős gyógyhelyként maradt meg Magyarországon. Ennek is köszönhető, hogy Vencel utolsó éveiben, 1920 után is jelentős fejlesztések történtek, mint például további villák, panziók, mozi, posta, úthálózat épült. Gyermekei irányítása alatt pedig 1927-ben megépült a strandfürdő emeletes épülete a tó északi partján, és egy további fürdő, melyhez újabb híd vezetett.

Az örökség

Vencelnek 8 gyermeke született, és 1923-ban, 83 éves korában halt meg, tetemes vagyont, szép örökséget és egy immár nemzetközi hírű gyógyfürdő bérletét és jövedelmét hagyva családjára. 1932-re üvegtetőt kapott a tó feletti központi épület, ami egy eltolható vasszerkezeten állt, így szép időben nyitva, míg esőben zárva volt. Ekkorra már 7 szálloda, 12 vendéglő és 40 villa állt a községben, és évi 16.000 vendéget fogadtak Hévízen.

Ismertető ebből az időszakból:

Térzene délelőtt és délután 2-2 óra. Gyógyterem, olvasóterem, napilapok, könyvtár. Fürdősétány, park, gondozott sétautak. Országos hírű cigányzenekarok a vendéglőkben és kávéházakban. Naponta magas színvonalú hangversenyek, színműelőadások, kabarék, fővárosi művészek szereplésével. Állandó mozi. Délután és este több helyen tánc. Kölcsönkönyvtárak. Tánctanfolyamok. Teniszpályák

Vencel legidősebb fia ugyancsak serfőző mesternek tanult, majd a keszthelyi gyárat igazgatta. Később, folytatva a korábbi nagybácsi eszmei örökségét Keszthely városbírájává választották, mely tisztséget 25 éven át, 1937-ig látta el. A Reischl család az 1900-as évek első felében Keszthely és a környék egyik legbefolyásosabb családja volt, akik köztiszteletben álltak, hiszen közéleti szerepvállalásukkal elősegítették a térség felvirágzását. Szomorú, hogy a zsidótörvények következtében a köztiszteletben álló Reischlek 1940-es évekre nem hogy tisztséget nem vállalhattak, de még szavazati joguk sem volt. A család több tagja később zsidó származása miatt emigrált, keszthelyi sörgyárukat és a tulajdonukban álló Hungária Szállót 1948-ban államosították. Az unoka, Reischl Marcel feleségével ez év novemberében hagyta el Magyarországot. Ausztriából Angliába, majd Kanadába költöztek. 

Mi lett a fürdő sorsa?

A 35 éves bérlet 1940-ben járt le. A bérlemény a fürdővel, szállodákkal, szantóriummal ismét a Festetics-család kezébe került, és ők további fejlesztéseket terveztek. De a herceg 1941-ben, 59 évesen váratlanul meghalt. A hitbizomány örököse 9 hónapos fia lett, így az igazgatási feladatokat édesanyja Haugwitz Mária grófnő látta el. A háború első éveiben még viszonylagos nyugalomban folyt a fürdőélet Hévízen, de 1943-tól már szinte minden szálloda hadikórházzá alakult át.

 

1945. április 25-én a Hévízi Nemzeti Bizottság kimondta, hogy a külföldön tartózkodó kiskorú herceg Festetics (IV.) György tulajdonát képező hévízi fürdőüzemet a gyógytóval, a hozzá tartozó összes felépítménnyel, parkokkal együtt községi tulajdonba veszik át. A tófürdő tulajdonjogáért a család hiába szállt harcba. 1948 márciusában, minden ingatlant államosítottak.

 

DR. MOLL KÁROLY

1889. Simaság - 1982. Hévíz

Orvosi diplomáját 1913-ban szerezte meg és 1920-tól már Hévízen dolgozott, de több országos jelentőségű szakmai szervezetnek is munkatársa volt, valamint 1927-ben ő szervezete meg a budapesti MÁV-kórházban az első reuma osztályt. 1932-ben Hévízen vezető fürdőorvossá nevezték ki, majd 1952-től osztályvezető főorvosa lett az akkor már Állami Gyógyfürdőkórháznak. Az intézménynek 1968-as nyugdíjazásáig igazgatóhelyettese is volt.
Nem hiába kapta meg Hévíz város díszpolgára címet. Munkássága, kutató tevékenysége és szakmai sikerei bel- és külföldön is nagyban hozzájárultak a hévízi gyógyászat elismertségéhez.
Nevéhez fűződik a súlyfürdő felfedezése mellett a Hévízi-tó áramlási térképének elkészítése is. Több, mint 50 publikációja jelent meg szaklapokban. Első tudományos cikke a témában 1953-ban jelent meg, akkor írta le a súlyfürdő tudományos módszerének részleteit.
Felesége dr. Hoffmann Ilona (1908-2008), a fürdő első reumatológusnője, aki méltó szakmai partnere volt munkája során.
dr. Moll Károlynak szobor állít emléket Hévízen, valamint a Kórházban megtekinthető egy emlékszoba, melyet a neves fürdőorvos egykori saját orvosi eszközeivel, tárgyaival rendeztek be.
Dr. Moll Veronika, lányuk, jelenleg is Hévízen praktizál, ugyancsak reumatológus szakorvosként.

 

DR. SCHULHOF VILMOS és DR. SCHULHOF ÖDÖN

1874. Budapest - 1944. Auschwitz és 1896. Budapest - 1978. Budapest

Schulhof Vilmos, akinek nevét visel a kórház előtti sétány, Budapesten végezte, majd Berlinben folytatott orvosi gyakorlatot. Először a Szent Lukács Gyógyfürdőnél dolgozott, majd 1905-ben Hévízfürdőre került, ahol egészen 1944-ig dolgozott fürdőorvosként majd a szanatórium főorvosaként. Munkássága kiemelkedő fontosságú Hévíz, mint gyógyhely ismertségének növelésében. Sokat tett az orvosi kezelések fejlesztéséért, ennek egyik legfontosabb eleme, hogy 1911-ben megalapította a Zander Intézetet (csak Karlsbadban volt ilyen). A Zander-módszer lényege, hogy gépek segítik a mozgatásos gyógygimnasztikát, vagyis a gyógytorna során azoknak a betegeknek, akiknek ez nehézséget okoz, gépek segítenek megmozgatni a testrészeket. Ezeknek a módszereknek a bevezetésével nagy lépést tett annak érdekében, hogy mozgásukban erősen korlátozott betegek is a gyógyulás útjára lépjenek. 1927-ben német nyelven jelenik meg kötete, melyben részletesen bemutatta a hévízi gyógytényezőket, majd 1937-ben megjelent Hévízgyógyfürdő című könyve, melyben összefoglalta több évtizedes fürdőorvosi tapasztalatait. Hitvallása szerint "a tapasztalat a tudás felett áll".
Sajnos elismertsége és szaktudása sem mentette meg őt és feleségét attól, hogy 1944-ben a keszthelyi gettóból Auschwitzba deportálják.

Munkásságát 22 évvel fiatalabb féltestvére, Schulhof Ödön (1896-1978) folytatta, aki szerencsére a deportálás idején nem tartózkodott a városban. Reumatológus és fizikoterápiás szakorvosként a diagnosztikai vizsgálatok tartoztak hozzá. De ő is végzett kutató tevékenységet, például a víz hidrosztatikai nyomásának hatásait, valamint az iszapgöngyölések biológiai hatásait vizsgálta a kezelésekben. Világhírűek lettek az úgynevezett "betekintő" csontröntgen felvételei. Ő 1948-ig dolgozott Hévízen, ahonnét 1949-ben visszaköltözött Budapestre, ahol az Országos Balneológiai Kutatóintézet igazgatója lett. Keze alatt reumatológus generációk nőnek fel, hiszen tanított és megírta az első reumatológiai tankönyvet, immár magyarul.
Ödön idejében vezették be a röntgenvizsgálatokat és az elektroterápia kezeléseket is Hévízfürdőn.

 

Állatorvosból lett híres hévízi csodadoktor, majd üldözött kuruzsló Dr. Mikolics Ferenc! Ismerd meg az ő élettörténetét is, kattints ide, és olvasd el blog cikkünket!

 

Császár, költő, színész... esetleg nemzetközileg körözött terrorista? Kik voltak Hévíz leghíresebb vendégei?
"Nem ok nélkül, hallván leginkább ezen ditséretes Vizednek erejót, a melly által egyik az Inak szakatságából, más pedig a köszvény fájdalmiból minden Reménységen felül tsak tsupán Vizednek ereje által meg-menekedtek.” - Dr. Dornyay Béla szerk.: A keszthelyi hévíz ismertetési 1795-ből

Miután Gróf Festetics György 1795-ben megépítette az első fürdőépületet Hévízen a fürdő Magyarországon és külföldön is gyorsan ismert lett. A XIX. század végén és a XX. elején egyre több híres vendég is érkezett gyógyulni, illetve pihenni Hévízre.

Hévíz, mint művészek, tudósok találkozóhelye

Több híres író és költő vett részt Hévízi kúrán, mint Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel valamint Eötvös Károly és Gyulai Pál. 1932 szeptemberi Balatoni Íróhéten feltűnt, mint vendég József Attila, Tamási Áron is, de később Simon István és Illyés Gyula neve is köthető Hévízhez. Szabó Lőrinc, korunk egyik legnagyobb magyar lírikusa is gyógyulást keresett Hévízen (bár ő már a Boldog Békeidők után 1949-ben töltött 2 hetet a városban). A híres hévízi orvos Dr. Moll Károly páciense volt Móricz Zsigmond, aki a György-házban lakott, és Hévízen írta a „Rokonok” című művét.

Primadonnák, és színészek

A művészvilágból is sokan látogatták Hévízre, Dr. Moll Károly betege volt Jászai Mari a nagy tragika is. A híres hévízi orvos emlékezett meg arról, hogy Jászai Mari miként szavalt betegágyánál egybegyűlt vendégeiknek. Továbbá Hévízen gyógyult Sebők Sári, Sándor Erzsi, Székelyhidi Ferenc operaénekesek; Szalai Karola, az Operaház prímabalerinája. Móricz Zsigmonddal együtt üdült Hévízen Nagy Endre, a kabaré nagymestere is.

„Saphir Gyula, a hírneves tánctanár Hévizszentandrásra érkezett és minden nap a Friedrich étterem parkettjén mutatja a modern táncokat. A közönség érdeklődéssel fogadja Saphir szereplését, annál is inkább, mert ismeri azt a szép karriért, amit befutott a tánctani- tás és a tánc-szerzés terén. így köztudomású, hogy Saphir 1929- ben Párisban megnyerte a Grand Prix-t „Budapest“ nevű táncáért.

A Ferdés, annak módja, és rendje szerint, egy olly hasznos Orvosság, a mellyet kivánatos érzékenységgel el-követni örömnek tartjuk, és ez által sok Nyavalyáktól testünket megőrizhetjük.” - Zalamegyei Újság, 1931. junius 24.

A királyi család több tagja is Hévízre látogatott

Megtalálható a vendéglistán Ferenc Ferdinánd trónörökös neve is, aki Festetics Tasziló herceg vendége volt.

A főhercegi párt nagyon meglepte és kellemesen érintette a vidék szépsége a tapasztalt rend ós tisztaság, valamint a szíves fogadtatás s ebbeli megelégedésüknek ós tetszésüknek több ízben is kifejezést adtak.”- írja a Balatonvidék 1907-ben

1927-ben József főherceg és felesége Augusta főhercegasszony is járt Hévízen.

Kutatók, tudósok és politikusok

Tudjuk azt is, hogy a „Boldog Békeidőkben” üdült a „csodató” partján Eötvös József, Pulszky Ferenc, Szél Kálmán, és Kittenberger Kálmán is.

 „Búvárok a Hévizén Hévíz tudományos vizsgálata folyamatban van. A mult heteken a tó chemiai vizsgálata czéljából a Hévizén időzött dr. Lengyel Béla miniszteri tanácsos, egyetemi tanár és assistense: dr. Weszelszky Gyula, továbbá Fiuméből három búvár, a kiket a m. kir. tengerészeti hatóság bocsátott a kutató tudós rendelkezésére. A búvárok feladata ezúttal az vólt, hogy a forrástölcsér különböző mélységéről hozzanak fel vizet és iszapot a chemiai vizsgálat czéljára.” - Magyar Paizs, 1908. december 17.

Külföldi Hírességek Hévízen a századfordulón

„BRIT-INDIAI VENDÉGEK IS VOL- TAK HÉVIZÉN- Hévízszentandrás község be- jelenLőhivatala szerint a főidény végéig, augusztus 25-ig, a hévízi fürdővendégek száma 10-016 volt, ebből külföldi 128, leginkább németek, szlovákok, jugoszlávok- Brit-Indiából is volt egy négytagú család.”

A híres észt drámaíró Eduárd Wilde — Hévizén keresvén és talált gyógyulást — mondotta:

„Ez a vidék mindenütt más és mégis összhangzat. Sehol semmi hasonlóság, de mindenütt ugyanaz a szépség és kedvesség. Ezer- szinü dalos, kacagó, daloló panoráma.” Csak egy, ami nem változik : a tópiáló levegő.“

Híres, hírhedt vendégek a 20. század második felének politikai elitjéből

A 70-es, 80-as években több prominens magyar és külföldi személy is pihent, üdült, gyógyüdült Hévízen. Persze teljes titoktartás mellett, így bizonyára vannak vendégek, akik neve máig rejtély. Akiről azonban biztosan lehet tudni, hogy Hévízen jártak: Fred Sinowatz (1982), aki Ausztria szövetségi kancellárja lett 1983-ban. Ugyancsak a 80-as években, több alkalommal is ellátogatott Hévízre az NDK elhárítás (Stasi) vezetősége. A küldöttség általában 20-25 férfiból és két kísérő hölgyből állt. Ezen alkalmakkor általában a Stasi vezetője Markus Wolf "arcnélküli ember" is velük tartott. 1984 szeptemberében pedig nem más szállt meg Hévízen, mint a venezuelai származású "Carlos", ismertebb nevén a "Sakál", a hidegháború legrettegettebb, Interpol által is körözött terroristája. A Sakál egyébként nem csak ekkor jár Hévízen és Magyaroszágon, a 80-as évek első felében több alkalommal is itt találkoztak többek között a Stasi vezetőjével. Ezek a vendégek természetesen mindannyian a BM (Belügyminisztérium) Szanatóriumban szálltak meg, hiszen ezt katonaság is védte.

Kevésbé hírhedt, sokkal inkább nemzetközileg elismert vendége volt Hévíznek Christian Barnard dél-afrikai szívsebész professzor, aki 1967-nen az első szívátültetését hajtotta végre. 1993. júniusában, a Zalaszántón álló Béke-sztúpa avatására érkezett és a Hunguest Hotels egyik épületében szállt meg a 14. Dalai Láma, Tendzin Gyaco.

A leghíresebb magyar vendégek is az élet számos területéről érkeztek: Két alkalommal, 1970-ben és 1972-ben is üdült Hévízen Kádár János, de látogatásáról nagyjából csak annyit tudtak az emberek, hogy a BM Szanatórium Kossuth utcai épülete folyamatosan rendőri felügyelet alatt állt. Pihent Hévízen Victor Vasarely op-art képzőművész, és több alkalommal Farkas Bertalan űrhajós. Ránki György Kossuth díjas zeneszerző pedig épp Hévízi tartózkodása alatt komponálta Kain és Ábel című művét.

A leghíresebb elefánt vendég, Nelly

1913-ban Beketow Mátyás cirkuszigazgató az Állatkertnek ajándékozott egy fiatal elefántot, mert úgy ítélte meg a  lábát fájlaló állat nem lesz alkalmas cirkuszi elefántnak. Dr. Raitsits Emil, az Állatkert állatorvosa alaposan megvizsgálta a Nelly nevű elefántot, és kezdődő reumát állapított meg nála. Az állatkert vezetői úgy határoztak, hogy Nelly reumáján gyógyfürdővel fognak segíteni, ezért a hévíziek nagy örömére a hévízi Tófürdőben kúrázott jó pár hónapon keresztül.

elefant3.jpg

 

   

A Hévízi Gyógyfürdő tavon elhelyezkedő központi fürdőépülete
(„A” épület és „B” terasz = központi fedett épületrész és nagy terasz)
műszaki okok miatt 2025. március 18-tól átmenetileg nem fogad vendégeket.
A Tófürdő bejáratai, illetve a többi épület a megszokott módon továbbra is nyitva tartanak.
A gyógytóban való fürdőzés változatlanul lehetséges, a többi kapcsolódó fürdőlétesítmény pedig továbbra is látogatható.

Megértésüket köszönjük!

Tófürdő információs pult elérhetőségei: 
Mobil: +36 30 959 1002 

 

Főbejárat &
Festetics Fürdőház bejárat

dr. Schulhof Vilmos sétány és Ady Endre utca

Főszezon
2025. június 02. - 2025. augusztus 31.

Nyitás: 8.30
Pénztár zárás: 18.00
Fürdési idő/wellness használat vége: 18.30
Kapuzárás: 19.00

Szezonon kívül

2025. január 1. - 2025. március 30. és
2025. október 06. - 2026. március 29.

Nyitás: 9.00
Pénztár zárás: 16.30
Fürdési idő/wellness használat vége: 17.00
Kapuzárás: 17.30


Előszezon / Utószezon
2025. március 31. - 2025. június 06.
2025. szeptember 01. - 2025. október 5.

Nyitás: 9.00
Pénztár zárás: 17.30
Fürdési idő/wellness használat vége: 18.00
Kapuzárás: 18.30

 
Decemberi ünnepnapok!

Rövidített nyitvatartás:
2025.12.24. 9:00 - 14:00
2025.12.31. 9:00 - 16:00
2026. 01.01. 11:00 - 17:30
A többi napon a szokásos nyitvatartással várja vendégeit!
 

Deák-téri
"nyári" bejárat

Deák Ferenc tér


JELENLEG ZÁRVA

Nyitás: 8.30
Pénztár zárás: 18.00
Kapuzárás: 19.00

 

A nyitvatartás és az árak megváltoztatásának jogát a Hévízi Szent András Reumakórház és Gyógyfürdő fenntartja.
A Schulhof bejárat és Festetics Fürdőház pénztárainál a SZÉP Kártyák mindhárom zsebéből fizethet.

Hévízi Tófürdő telefonszám
+36 30 959 1002


 

Jegyárak

Érvényes 2023. április 1-től visszavonásig

3 órás jegyek

3 órás 4 500 Ft
3 órás 60 év felettieknek 4 000 Ft
3 órás diákoknak 4 000 Ft
Gyermek (6-14 év között) 3 órás 2 400 Ft
Csoportos 3 órás (20 fő felett) 4 000 Ft

Egész napos jegyek

Egész napos jegy 7 500 Ft
Egész napos 60 év felettieknek 7 000 Ft
Egész napos diákoknak 7 000 Ft
Egész napos gyerek / 6-14 éves korig.6 év alatti gyerekek részére a belépés ingyenes.
3 600 Ft

Egész napos kombinált családi jegy

minimum 3 fő esetén, ha legalább 1 gyerek

Felnőtt 7 000 Ft/fő
Diák (14 év felett) és
Nyugdíjas (60 év felett)
6 000 Ft/fő
Gyermek (6-14 éves korig) 3 600 Ft/fő

Kiegészítő jegyek

+ 1 óra hosszabbítás (3 órás jegy mellé)
1 800 Ft
+ hosszabbítás egész naposra (3 órás jegy mellé)
3 600 Ft
+ Wellness kiegészítő jegy (bármelyik jegy mellé)
2 000 Ft
Pótdíj (időtúllépés esetén, minden megkezdett 30min)
1 000 Ft

Bérletek

10 órás - érvényes 15 naptári napig, napi kétszeri belépéssel
13 000 Ft
+ 2 000 Ft kaució
20 órás - érvényes 25 naptári napig, napi kétszeri belépéssel 23 000 Ft
+ 2 000 Ft kaució

Egyéb jegyek

Zárás előtti jegy (fürdés vége előtt 2 órával)
3 600 Ft
Látogatójegy (fürdésre nem jogosít, max. 30 min)
1 900 Ft + 3 000 Ft kaució
Ruhatár (szezonális) 300 Ft / csomag
Úszógumi kölcsönzés (napi díj)
700 Ft + 2 000 Ft kaució


Diák és senior kedvezmény csak diákigazolvány / személyazonosításra alkalmas fényképes igazolvány előzetes bemutatásával vehető igénybe.

 

Hasznos információk:

Napi jegyek: Felhasználható kizárólag a vásárlás napján. Egyszeri belépésre jogosít. Időtúllépés esetén pótdíj kerül felszámolásra. Kiegészítő jegy időtúllépés esetén nem váltható.

Bérletek: Kaució visszatérítés a lejáratot követő 5 napon belül lehetséges, kiegyenlítésére csak készpénzben van lehetőség a fürdési idő végéig. A bérletek napi 2 alkalommal jogosítanak belépésre. Az első távozást követően 15 peres türelmi idő után van lehetőség a második belépésre. Távozáskor a szekrényszám automatikusan törlődik. A szekrények tartalmáért ezután felelősséget nem vállalunk. Időtúllépés esetén pótdíj kerül felszámolásra.

Hévízi Tófürdő telefonszám: +36 30 959 1002

 

               
title: Fürdőtörténelem
description: + 4 A Hévízi-tó és a Tófürdő története, a kezdetektől napjainkig. Híres emberek, érdekességek, a tó és az épületek története, valamint legendák Hévízen. Minden, amit tudni érdemes.
címkék: ;Hévíz;Fürdés;fürdőtörténelem;
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

4. Hévíz nevezetességei

Utolsó módósítás: 2019. július. 11. 12:12

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Hévíz nevezetességei
lead:
tartalom: + 1    
  Hévízi Termelői Piac A régi idők hangulatát idézve kedden, csütörtökön és szombaton a hévízi nagyparkoló mögötti terület árusokkal telik meg. Alkalmanként autentikus zenék kíséretében méztermelők, savanyúság- és gyümölcslé készítők, sajt- és zöldségárusok termékeivel találkozhat a látogató.   A friss kenyeret, kolbászokat, a házilag készített süteményeket és tehéntejet akár meg is kóstolhatjuk vásárlás előtt. A finom áruk mellett mesteremberek árulják portékáikat, helyben vásárolhatunk cserépedényeket, kosarakat vagy akár kézi készítésű szappanokat.A Hévízi Termelői Piac a tudatos vásárlóknak kínál minőségi és vegyszermentes termékeket. A vásárlással pedig nem csak a környéken élő termelőket támogatjuk, hanem az egészséges életmód mellett döntünk. A Hévízi Termelői Piac mellett döntött már az a közel 800 árus is, akik időről-időre kézműves termékeiket kínálják a vendégeknek. Látogasson el hozzánk Ön is! A piac az alábbiak szerint tart nyitva:április 1-től december 31-ig:kedd: 7:00-13:00csütörtök: 13:00 -19:00szombat: 7:00 -13:00 január 1-től március 31-ig:csütörtök: 12:00 -18:00szombat: 7:00 -13:00 A termelői piac legfrissebb híreiről a Facebookon is értesülhet.Sok érdekességet megtudtat a termelői piacról ha meghallgatja a Nyugat Rádió által készített riportot is! Nézzen körül 3D túránkban!   Sétáló utca   A Rákóczi utca teljes hosszában sétáló utcaként funkcionál. Ez az utca köti össze a Széchenyi utcát (ami a főutca) a dr. Schulhof Vilmos sétánnyal. A sétáló utca elején található a Tourinform Iroda, a Széchenyi utca felől a jobb oldalon. Az iroda egész évben várja az érdeklődőket környékbeli programajánlatokkal és turista információkkal. Az irodában kerékpárbérlési lehetőség is van. Tovább haladva a sétáló utcán a tófürdő felé butikok, kávézók és fagylaltozók között érdemes a fák mögött megbúvó épületekre is figyelmet fordítanunk. A sétáló utcát az 1920-as években épült villák szegélyezik, amelyek ma már felújított formában apartmanoknak és kávézóknak adnak helyet. A sétáló utca közepén találjuk a Fontana Filmszínház épületét, vele szemben pedig az id. dr. Moll Károly teret egy szökőkúttal és mögötte Moll Károly egész alakos bronz szobrával. Moll Károly a súlyfürdő „atyja”, amit Hévízen fejlesztett ki az 1950-es években. Az utca végén a Fedett fürdő épületével találjuk szembe magunkat. 1968-ban adták át a Terápiás Centrumot, amit a helyiek Fedett fürdőnek hívnak. 2004-ben felújították és azóta is folyamtosan bővítik, továbbfejlesztik. Külső falán tekinthető meg a Pantheon, előcsarnokában pedig az a Jupiter kő található, ami tanúsítja, hogy már 2000 évvel ezelőtt is éltek itt emberek. Szívesen hallana még néhány érdekességet a Sétáló utcáról? Töltse le audio anyagunkat, és térképünk segítségével ismerje Hévíz titkait. Nézzen körül 3D túránkban!   Városháza Építészeti látványosság az 1998-99-ben épült hévízi Városháza új épülete, melynek alapkövét az akkori polgármester és Farkas Bertalan, űrkutató mérnök, dandártábornok, Magyarország első űrhajósa tette le. A Hévíz egyik fontos látványosságai közé tartozó épületet 1950-ben építették, az akkori községháza mögött. 1997-ben kezdték el az újjáépítés munkálatait. Az alapkövet 1998. január 31.-én Farkas Bertalan Magyarország első űrhajósa, és a város polgármestere tették le. A terveket Reinholz Péter Kossuth díjas építész koordinálása alatt Benczur László és Takács Péter készítették. Az épület hasznos alapterülete: 3367 m2. Az épületben kaptak helyet a Polgármesteri hivatal dolgozói, akik minden munkanapon fogadják az ügyfeleket. A déli szárnyban helyet kapott egy 200 fő befogadóképességű konferencia- és színházterem, amely a testületi üléseken kívül helyet ad tudományos, kulturális és egyéb rendezvényeknek. Nézzen körül 3D túránkban!   Egregyi borospincék Hévíz egregyi városrésze a gasztronómiáról ismert. A város központjától egy kellemes 25 perces sétával érhetnek ki a borospincékhez. Útközben elhaladnak a Jézus szíve templom mellett a Zrínyi utca végén, vagy útba ejthetik a római kori ásatásokat az Attila utca végén. Esténként megtelnek a szőlősorok között épült borozók és éttermek. A fürdőzés során kifáradt vendégek itt feltöltődhetnek egy kellemes vacsorával, vagy borkóstolóval, akár élőzene kísérete mellet. A hagyományos magyar konyha mellett nemzetközi konyhák ételeit is megkóstolhatják a vendégek az éttermek nyitott teraszain, vagy a hangulatos borospincékben. A Dombföldi utcán a pincék között tovább sétálva elérnek az Árpád-kori templomhoz, ami Hévíz egyik legszebb épített öröksége. Töltse le és hallgassa meg érdekességeinket Egregyről! Nézzen körül 3D túránkban!     Fontana Filmszínház
A mozi két vetítő teremmel rendelkezik, a nagyobb 104 főt tud befogadni, a kisterem pedig 8 fő befogadására alkalmas. A digitális technikával ellátott moziban a képi és a hangtechnika is megfelel a legmodernebb elvárásoknak. A sikerfilmek mellett hazai és nemzetközi művészfilmekkel várja a nézőket, akár 3D-ben is.   Büfé sor A Széchényi utcai nagyparkoló melletti épületek alkotják a „büfé sort”. Ha a Balaton felől érkezik Hévízre, akkor az első kereszteződésben jobbra fordulva a Széchényi utcára ér, és az erdősáv elhagyása után már láthatja a büféket. Ha egy ízletes lángosra, vagy sült kolbászra támadt étvágya, akkor itt válogathat a legjobb büfék közül. Emellett éttermek is várják a hagyományos ebédre vagy vacsorára éhezőket. A büfék között ajándék boltok is találhatók, ahol hévízi ajándékokat vagy az üdülés során nélkülözhetetlen úszógumit is beszerezheti. Esténként gyakran élő zenével, és műsoros vacsorával várják a szórakozni vágyókat.   Szobrok, köztéri alkotások Köztéri alkotásokkal, szobrokkal szinte minden utcában találkozhatunk a városban, melyek többsége Marton László híres szobrászművész alkotásai. Hévízi Szoborparkként ismert a Tó-fürdő parkjában található szoborcsoport, ahol egymás mellett láthatjuk a magyar irodalom három neves alakjának mellszobrát: Móricz Zsigmondnak (Kutas László alkotása) , Csokonai Vitéz Mihálynak (Rátonyi József műve) és Berzsenyi Dánielnek (Riger Tibor alkotása). A Fedett fürdő falán található 13 emléktábla a fürdő és az ott megfordult betegek legjelentősebb alakjainak állít emléket. Kerubok   A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek, és nagyon hasonlítanak a Zsolnay család pécsi kerubjaihoz. Az oroszlánból és sasból összegyúrt sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak, és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. Képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket legenda szerint a Festetics család. Ha valaki is úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak. Ám más elmesélők szerint nem a kerubok, hanem a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas szólal meg, ha valaki szerelem nélkül távozik a városból. De erre még soha nem volt példa...   A Tó Tündére A Tó Tündére szobor  Molnár Jenő alkotása, melyet 2000-ben avattak fel. A szobor a gyógyfürdő bejáratával szemben található a dr. Schulhof Vilmos sétányon. A tündér jobb kezével Hévíz címerét óvja, amely egy kerubot illetve egy tündérrózsát ábrázol. Flavius Theodosius a dajkával   A szobor Farkas Ferenc 2015-ben elkészült munkája, mely jelenleg a Római Romkertben csodálható meg, Egregyen. A szobor egy hévízi legendának állít emléket, mely szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája minden áron szeretett volna meggyógyítani, ezért minden nap imádkozott Szűz Máriához. A Szűz imáit meghallgatva gyógyvízű forrást fakasztott, mely meggyógyította Flaviust, így megerősödve később a Római Birodalom egyik legnagyobb császára lett. A gyógyvízű forrásból később egy egész tó keletkezett. Az a Hévízi-tó egyik legendája. Az Otthon kapuja   A szoboregyüttes a Római Romkertben található meg, az Egregyi Múzeum mellett, mely egy átlagos római ház bejáratát ábrázolja. A ház ajtajában lévő dán dogra emlékeztető kutya a védelmet szimbolizálja. Dr. Moll Károly szobra   Marton László alkotása, mely 2003-ban készült el. Dr. Moll Károly 1920-tól fogva Hévízen dolgozott orvosként, nevéhez fűződik a súlyfürdő feltalálása illetve a Hévízi-tó áramlási térképének elkészítése. Munkássága megalapozta a ma már jól ismert Hévízi Tradicionális Kúrát. Szent István mozaik képe   A tűzzománc kép Morvay László alkotása, mely 1999 óta díszíti a Városháza Zrínyi utcára néző oldalát. A mozaikon Magyarország első királya, az államalapító Szent István szerepel. Nymphae díszkút A Nymphae díszkút Marton László szobrászművész alkotása, mely 1998-ban készült el. A Városháza előtti dísztéren található meg. Szent András kereszt V. Majzik Mária 1999-ben készült munkája a Tófürdő napozóteraszán tekinthető meg. A szobor a Hévízi-tó forráspontja felett lett elhelyezve, és Szent Andrást ábrázolja a kereszten, akiről a nevét kapta a helyi reumakórház. Braille terepasztal Kalmár Katalin műve nem csak a szemet kápráztatja el, hanem a látássérülteknek is segít, hogy megtapasztalhassák Hévíz csodáit. A Braille írással feltűntetett információk mellett a terepasztal különlegessége, hogy a tó medre és forráspontja is kidolgozásra került. Jelenleg a Festetics téren tekinthető meg. Ivókút - Rózsakert   Hévízen a Tradicionális Kúra egyik kiegészítő eleme az ivókúra, mely kifejezetten javasolt emésztési problémák esetén. A Rózsakert épületében 2012-ben átadott ivókút egy gyönyörű tavirózsát ábrázol, az oszlopa pedig kerubokkal lett díszítve. Ivókút - Szent András Reumakórház     
title: Hévízi városrészek, szobrok, piac
description: Hévízi Termelői Piac, sétálóutca, egregyi borospincék, mozi, büfésor, ivókút, szobrok
címkék: ;Hévíz;Látnivalók;Városnézés;
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

5. Épített örökség

Utolsó módósítás: 2021. július. 19. 13:07

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Épített örökség
lead:
tartalom: + 1 Fedezze fel városunk nevezetes épületeit, látnivalóit Kikről kapták a nevüket a Schulhof sétány épületei? Mit találhat meg a Sétálóutcán? Hányan férnek be a Kék templomba? Miért hívják Jézus Szíve templomot a Fradi templomnak? Mikor tették le a Városháza alapkövét? Hányszor restaurálták az Árpád-kori templomot? Milyen alkalmakat tartanak a Református-evangélikus templomban? Milyen kiállítások találhatók a Muzeális Gyűjteményben? Mit vehet a Hévízi Termelői Piacon? Mit jelképeznek a Flavius - kívánságszalagok a Villa Rustica romjainál? Milyen legendás lények a kerubok? Itt mindenre választ találhat!   Köztéri alkotásokkal, szobrokkal szinte minden utcában találkozhatunk a városban, melyek többsége Marton László híres szobrászművész alkotásai. Hévízi Szoborparkként ismert a Tófürdő parkjában található szoborcsoport, ahol egymás mellett láthatjuk a magyar irodalom három neves alakjának mellszobrát: Móricz Zsigmondnak (Kutas László alkotása), Csokonai Vitéz Mihálynak (Rátonyi József műve) és Berzsenyi Dánielnek (Riger Tibor alkotása). A Fedett fürdő falán található 13 emléktábla a fürdő és az ott megfordult betegek legjelentősebb alakjainak állít emléket. dr. Schulhof Vilmos sétány A sétány a tófürdő körüli park része. A sétáló utca végén álló Fedett fürdő épületétől induló dr. Schulhof Vilmos sétány a Tófürdő főbejáratához vezet. A platánfákkal beárnyékolt, padokkal szegélyezett sétány egyik oldalán a hévízi tó, másik oldalán a Szent András Reumakórház történelmi épületei tárulnak elénk. Az itt látható épületek az 1870-es években épültek, majd az 1900-as évek elején alakították át őket a ma is látható kétszintes házakká. Mindegyik épületnek külön története van.
A Festetics család által kialakított „Újtelep” északi részén épült szecessziós stílusban. Nevét Festetics Györgyről, a fürdőváros alapítójáról kapta. Jelenleg a Szent András Reumakórház „A” épülete.
Az épület 1863-ban épült, de 1906-ban, annak tiszteltére kapta a Rákóczi-ház nevet, hogy ez év októberében szállították haza II. Rákóczi Ferenc hamvait Konstantinápolyból Magyarországra.
Jelenleg a Szent András Reumakórház „B” épülete.
Karola Elláról kapta a nevét, aki Festetics Tasziló lánya volt. Jelenleg a Szent András Reumakórház „C” épülete. Dél felé haladva a következő épület az étterem és a díszterem. Ennél az épületnél volt a Festetics birtok határa, ez volt az első kőből készült ház, amit a fürdővendégek elszállásolására építettek az 1860-as évek elején. 1909-re emelettel bővítették, ekkor a fürdőhelyeken nélkülözhetetlen „Kúrszalon” funkciót kapta. Jelenleg a Szent András Reumakórház díszterme található itt.
Nevét abból az alkalomból kapta, hogy a ház átadásának évében emelte Ferenc József – magyar király és osztrák császár – Festetics (II.) Taszilót hercegi rangra, aki a ház építtetője volt. Jelenleg a Szent András Reumakórház „D” épülete.
Lonkay Ferenc, a Festetics család uradalmi építészének tervei alapján építették az épületet 1870-71-ben. A ház az „Újtelep” része volt, ahol sorszámozással jelölték az épületeket, így maradt rajta ez a név. Jelenleg a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház üzemeltetésében szállod működik itt.
Eredeti neve Tasziló-villa volt, azonban Festetics (II.) Tasziló herceg halálát követően átnevezték Deák Ferenc után Deák-háznak.
A térképünk hátoldalán szereplő sorrend alapján IDE kattintva letöltheti az hanganyagot, amelyekből még több érdekességet is megtudhat a sétányról. Nézzen körül 3D túránkban!     Sétálóutca A Rákóczi utca teljes hosszában sétálóutcaként funkcionál. Ez az utca köti össze a Széchenyi utcát (a főutcát) a dr. Schulhof Vilmos sétánnyal. A sétálóutca elején található a Tourinform Iroda, a Széchenyi utca felől a jobb oldalon. Az iroda egész évben várja az érdeklődőket környékbeli programajánlatokkal és turistainformációkkal. Az irodában kerékpárbérlési lehetőség is van. Tovább haladva a sétálóutcán a Tófürdő felé butikok, kávézók és fagylaltozók között érdemes a fák mögött megbúvó épületekre is figyelmet fordítanunk. A sétálóutcát az 1920-as években épült villák szegélyezik, amelyek ma már felújított formában apartmanoknak és kávézóknak adnak helyet. A sétálóutca közepén találjuk a Fontana Filmszínház épületét, vele szemben pedig az id. dr. Moll Károly teret egy szökőkúttal és mögötte Moll Károly egész alakos bronz szobrával. Moll Károly a súlyfürdő „atyja”, amit Hévízen fejlesztett ki az 1950-es években. Az utca végén a Fedett fürdő épületével találjuk szembe magunkat. 1968-ban adták át a Terápiás Centrumot, amit a helyiek Fedett fürdőnek hívnak. 2004-ben felújították és azóta is folyamatosan bővítik, továbbfejlesztik. Külső falán tekinthető meg a Pantheon, előcsarnokában pedig az a Jupiter-kő található, ami tanúsítja, hogy már 2000 évvel ezelőtt is éltek itt emberek. Szívesen hallana még néhány érdekességet a Sétálóutcáról? Töltse le audio anyagunkat, és térképünk segítségével ismerje Hévíz titkait. Nézzen körül 3D túránkban! Városháza Építészeti látványosság az 1998-99-ben épült hévízi Városháza új épülete, melynek alapkövét az akkori polgármester és Farkas Bertalan, űrkutató mérnök, dandártábornok, Magyarország első űrhajósa tette le. A Hévíz egyik fontos látványosságai közé tartozó épületet 1950-ben építették, az akkori községháza mögött. 1997-ben kezdték el az újjáépítés munkálatait. Az alapkövet 1998. január 31.-én Farkas Bertalan Magyarország első űrhajósa, és a város polgármestere tették le. A terveket Reinholz Péter Kossuth díjas építész koordinálása alatt Benczur László és Takács Péter készítették. Az épület hasznos alapterülete: 3367 m2. Az épületben kaptak helyet a Polgármesteri hivatal dolgozói, akik minden munkanapon fogadják az ügyfeleket. A déli szárnyban helyet kapott egy 200 fő befogadóképességű konferencia- és színházterem, amely a testületi üléseken kívül helyet ad tudományos, kulturális és egyéb rendezvényeknek.   Nézzen körül 3D túránkban!     Árpád-kori templom Hévíz kis város, mégis azt mondhatjuk, hogy templomokban bővelkedik. Négy egyedi építészeti stílusban készült szent helyet tekinthetnek meg a városba érkező vendégek. A legrégebbi múlttal rendelkező templom a XIII. századból ránk maradt Árpád-kori templom, mely az egregyi városrészben található. A templom építésének pontos ideje nem ismert, valószínűleg a 13. század közepe körül építhették. 1341-ben említik először írásos emlékek. Az épület a 16-17. században erősen megsérült; később a barokk korban, 1731-ben renoválták. Szerencsére az átalakításkor csak a legszükségesebbeket javították, így megmaradt a templom középkori formája. E felújításkor készítették a belső és külső díszítő festéseket, a hajómagasítást és pótolták a boltozatokat is. A templom első védőszentje Alexandriai Szent Katalin volt. Az újjáépítés után újraszentelték; új védőszentje Szent Magdolna lett. Ezt követően a templomot még többször restaurálták: 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben és 1991-ben, legutóbb pedig 2015-ben. A déli oldalon nyitott barokk ajtót találunk. A torony boltozatát a 18. században újították meg, ehhez csatlakozik egy négyszögletű templomhajó. A templom belsejében az egyetlen díszítő- illetve térgazdagító elem az északi fal fülkesora. Fontos megemlítenünk a templom falfestését. Nem középkori eredetű, de ékes bizonyítéka a templom építészeti gazdagodásának. Bemutatja a népi formakincs tiszteletét. Az épület belsejében román korból származó keresztelőmedence töredéke található, valamint egy középkori felszentelt kereszt. A templom egyenes szentélyű, egyhajós, keletelt, térszerkezete könnyen áttekinthető. A tornya háromemeletes, gazdag kialakítású, az egyes szinteken kettős és hármas ikerablakok nyílnak. A tornyot csűrlős sisak zárja le, amelyet nyolc fagerenda merevít. Alapjait tekintve főként a faépítészet formáit őrizte meg. A külső felületeken megmaradtak a festett díszítések és a bekarcolt formák. Tudta Ön, hogy: a Balaton környékén épen maradt három Árpád-kori templom egyike az Egregyi templom? Szeretne még ennél is több érdekességet hallani a templomról? Töltse le hanganyagunkat! Nézzen körül 3D túránkban!   Jézus Szíve Templom A borozósor felé vezető úton található a sokak által „zöld templomnak” is nevezett egregyi Jézus Szíve Templom. A templomot Bocskai János építész tervei alapján építették. A harangtorony a 20. század elején, a templomhajó 1994-95-ben épült fel. A harangtorony eredetileg kétszintes volt, 1905-ben építették. A harmadik szintet 1937-ben építették hozzá. A torony neoromán stílusban épült, ablakai ikerablakok, benne kis- és nagyharang is található. A kisharangot Mária Magdolna tiszteletére 1905-ben, a nagyharangot pedig hősi halottai emlékére öntette az egregyi község 1937-ben. Az I. világháborúban elesettek emlékére a köpeny közepén lévő kőtáblán szerepel a 16 hősi halott. Emlékükre a torony mellé 16 hársfát is ültettek, azok tövébe fejfát, melyre felvésték a neveket, születésük és haláluk időpontját. Az ültetett fákból mára már csak 6 áll. Emléktáblát helyeztek el a II. világháború halottainak tiszteletére is, a harangtorony falára, melyen az elesett egregyi fiatalok neve is szerepel. Később a tábla kikerült a templomkertbe. A templomhajót 1994-ben kezdték el építeni Bocskai János tervei alapján. Majd Dr. Ladocsi Gáspár dandártábornok, tábori püspök szentelte fel 1995. április 22-én. A templomot Fradi templomnak is nevezik, mivel a Ferencvárosi Torna Club jelentős támogatást nyújtott az építéshez. A klubbal való szoros kapcsolatot jelzik a belső kialakításban a fehér és zöldszínek, valamint a kis emléksarok. Tudjon meg még több érdekességet a templomról! Töltse le audioanyagunkat! A Szentmisék időpontjait itt találja! Nézzen körül 3D túránkban!   Szentlélek Római Katolikus templom A legmodernebb és legújabb templomot már a városba vezető főutca elejéről is jól lehet látni, mivel kék csúcsai a magasba törnek. A városházával szemben lévő Szentlélek Római Katolikus templom mintegy 1000 fő befogadására képes. A templom Bocskai János építész tervei alapján készült. Három év alatt épült fel a város és a lakosság támogatásával. A hét ég felé törő torony már messziről útbaigazítja a városba látogatókat. A hét torony a Szentlélek hét ajándékát jelképezi. A Városházával együtt avatták fel 1999. szeptember 9.-én, Szendi József már nyugalmazott érsek szentelte fel. A templombelsőben a modern építészet és a hagyomány ötvöződik, melyet főként a szép faborítás hangsúlyoz. Jó akusztikája miatt alkalmas orgonahangversenyek megtartására is. A gótikus stílus formáira emlékeztető színes ablakok Simon Endre hévízi művész munkáját dicsérik. A szentély falán található kereszt torzó 200 éves műkincs, mely adományként került a templomba, restaurálását Károlyi Gyula restaurátor, festőművész végezte. Az oltár bal oldalán lévő bronz Krisztus-szobrot Marton László munkája. Ugyancsak az ő munkája a jobb oldalon álló, magyar koronát viselő Magyarok Nagyasszonya című borzszobor. A falakon lévő tűzzománc képeket Morvay László készítette. A faszerkezetet Kováts Tibor, a belső famunkálatokat Hegedűs András készítette. A tornyokban négy harang található. A templom kertjében és közelében több szobor, dombormű található. A legmagasabb toronyban nem helyeztek el harangot statikai okok miatt. A balra lévő toronyban két harang szólal meg, az egyiket Szent Péter tiszteletére öntette Dr. Horváth Béla és családja, a másikat pedig a régi templomból helyezték át. A jobbra lévő torony egyik harangját Szent Pál tiszteletére öntötték özv. Varga Imréné adományaiból, a másik harangja pedig szintén a régi templomból való. Töltse le Ön is audioanyagunkat!  A Szentmisék időpontjait itt találja! Nézzen körül 3D túránkban!   Református - evangélikus templom Negyedik templomként a Református - evangélikus templomot kell megemlíteni, amely a Helikon utcában várja híveit. A templomot a református és az evangélikus felekezet egyaránt használja istentiszteletek, illetve gyülekezeti alkalmak lebonyolítására. Igaz ugyan, hogy a város lakosságának csak kis része református illetve evangélikus, de évente több ezer hasonló felekezetű látogató érkezik a városba, belföldről és külföldről egyaránt. A Hévízen élő reformátusoknak sokáig nem volt temploma, magánházaknál és a Gyógyfürdőkórház kultúrtermében tartották alkalmaikat. Az evangélikusok pedig a mozi kistermében, majd Hotel Alba társalgójában és a kórház kultúrtermében. A város képviselő-testülete 1994-ben adományozta a jelenlegi telket a felekezeteknek. Az építkezést az önkormányzat is támogatta, majd gyűjtés is indult a 1995-ben elkezdett munkálatok további költségeinek fedezésére. A református templom alapkövét 1997. június 21-én tették le. A kész templomot Dr. Harmati Béla evangélikus, és Dr. Márkus Mihály református püspökök szentelték fel. A toronyban lévő harang nyitott boltív alatt helyezkedik el, Borsos Károly családjával együtt adományozta a templomnak. Az Istentiszteletek időponjtairól itt találhat információt! Szeretne még több érdekességet megtudni a templomról? Töltse le hanganyagunkat! Nézzen körül 3D túránkban!      Fontana Filmszínház A mozi két vetítő teremmel rendelkezik; a nagyobb 104 főt tud befogadni, a kisterem pedig 8 fő befogadására alkalmas. A digitális technikával ellátott művészmoziban a képi és a hangtechnika is megfelel a legmodernebb elvárásoknak. A sikerfilmek mellett hazai és nemzetközi művészfilmekkel várja a nézőket. Muzeális Gyűjtemény Hévízen nemcsak testben, hanem szellemben is felfrissülhet. Egy kellemes délutáni séta során érdemes megtekinteni a Hévíz Muzeális Gyűjteményt, mely a sétálóutcai Fontana Filmszínház emeletén található. Keddtől szombatig 10.00 – 18.00 óra között várja az érdeklődőket, látogatása ingyenes. Hévíz történetét bemutató állandó tárlat nyílt 2012 márciusban, amely a tó keletkezésétől egészen napjainkig mutatja be a település történetét, a gyógytó és a település kialakulását, valamint számos érdekes orvosi és gyógyászati emléket. A bemutatott tárgyak jelentős része magángyűjtőktől származik, de megannyi darabot kaptak a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum gyűjteményéből is. A város első állandó tárlatának legrégebbi darabja egy 1500 éves kerámia edény, a legkülönlegesebb pedig talán az az 1818-ban megjelent angol könyv, amelyet írója, Richard Brighton gróf ajándékozott Festetics Györgynek, a hévízi tó akkori birtokosának A Múzeum további állandó kiállítása: „Szalay Katalin oklevélgrafikái”. A múzeumban az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások is megtekinthetőek. A múzeum JELENLEG zárva tart! Az épület külső homlokzatát Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész Forrás című alkotása díszíti. Aki hosszabb időre érkezik Hévízre és a gyógykúra alatt a kultúra is fontos számára, azoknak ajánljuk figyelmébe a Városi Könyvtárat, ahol magyar és idegen nyelvű könyvek egyaránt kölcsönözhetőek.   Jó szórakozást kívánunk és szellemi feltöltődést! Még több érdekesség az Art moziról és a Muzeális Gyűjteményről letölthető audioanyagunkban! Nézzen körül 3D túránkban!    3D a hévízi moziban
  Büfésor A Széchényi utcai nagyparkoló melletti épületek alkotják a „büfésort”. Ha a Balaton felől érkezik Hévízre, akkor az első kereszteződésben jobbra fordulva a Széchényi utcára ér, és az erdősáv elhagyása után már láthatja a büféket. Ha egy ízletes lángosra, vagy sült kolbászra támadt étvágya, akkor itt válogathat a legjobb büfék közül. Emellett éttermek is várják a hagyományos ebédre vagy vacsorára éhezőket. A büfék között ajándékboltok is találhatók, ahol hévízi ajándékokat vagy az üdülés során nélkülözhetetlen úszógumit is beszerezheti. Esténként gyakran élőzenével, és műsoros vacsorával várják a szórakozni vágyókat.      Egregyi borospincék Hévíz egregyi városrésze a gasztronómiáról is ismert. A város központjától egy kellemes, 25 perces sétával érhetnek ki a borospincékhez. Útközben elhaladnak a Jézus szíve templom mellett a Zrínyi utca végén, vagy útba ejthetik a római kori ásatásokat az Attila utca végén. Esténként megtelnek a szőlősorok között épült borozók és éttermek. A fürdőzés során kifáradt vendégek itt feltöltődhetnek egy kellemes vacsorával, vagy borkóstolóval, akár élőzene kísérete mellet. A hagyományos magyar konyha mellett nemzetközi konyhák ételeit is megkóstolhatják a vendégek az éttermek nyitott teraszain, vagy a hangulatos borospincékben. A Dombföldi utcán a pincék között tovább sétálva elérnek az Árpád-kori templomhoz, amely Hévíz egyik legszebb épített öröksége. Töltse le és hallgassa meg érdekességeinket Egregyről! Nézzen körül 3D túránkban!        Római katona sírja A római katona sírja, vagy más nevén a késő római téglasír Hévíz Egregy nevű településrészében található. A sír téglából, oltatlan mésszel készült. 1925-ben találtak rá földmunkák során, teljes épségben. A sír leletei II. Constantinus római császár korából valók. Találtak bronz övcsatot, ruhakapcsot, vaskést, a császár pénzét, valamint egy római katona csontvázát. A leleteket a keszthelyi Balatoni Múzeumban helyezték el, a csontváz pedig a feltárás helyszínén került bemutatásra. A sírtól néhány száz méterre, keleti irányban a 2001 és 2004 között feltárt Villa Rustica közelében egy korai császárkori római villa maradványait is feltárták 1931-ben. A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták. Az Egregyi utca egyik házának udvarán ásás közben téglaégető kemencét találtak. A környéken talált leletek arról tanúskodnak, hogy az itt élők gazdagon élték életüket. Ezt mutatja, hogy az Árpád-kori templom felé vezető úton cserépedényben 276 darab 4. századból származó római érmét találtak. Hogy még több információt megtudjon a katonáról, töltse le a róla szóló hangfájlunkat! Nézzen körül 3D túránkban!     Római kori romkert Már a régi rómaiak is felfedezték és használták a hévízi tavat. Erről tanúskodik az Attila utca végén található Római kori Romkert, amit 2011-re teljes egészében felújítottak. 1931-ben bukkantak rá a korai császárkori római villa maradványaira, majd ennek közelében 2001 és 2003 között tárták fel a Villa Rustica épületét. A ház az 1. század végén épült. A leletek alapján valószínűleg gazdag díszítésű épület lehetett, és még a 4. században is használták. Az I. és II. század fordulóján egy nagyméretű kőépületet emeltek a helyére, amely 45 m hosszú és csaknem 23 m széles volt, tehát több mint 1000 négyzetméter alapterületű. A kelet felől porticussal (oszlopos tornáccal) ellátott épület meleg, langyos és hideg vizes fürdőmedencével is rendelkezett. Ennek ellenére nem biztos, hogy az épület a villagazdaság lakóépülete volt (villa urbana) hiszen központi fűtésnek nem találták nyomát. Az épület vélhetően a II. század vége felé elpusztult, a III. században azonban más belső elrendezéssel újjáépült, sőt egy Mithras szentélyt is kialakítottak benn. Az oltár alapkövét a feltárás során megtalálták. A szentélyt és az épületet a IV. században lerombolták, azonban hamarosan ismét felépült, mígnem az V. század elején véglegesen elpusztult. A létesítmény funkciója ebben a periódusban is bizonytalan, vélhetően valamilyen gazdasági tevékenységre használták Kíváncsi rá milyen kertépítészeti megoldásokkal éltek a rómaiak? A romkertnél található információs tábla elárulja. További érdekességekért tölse le audio anyagunkat a Romkertről! Nézzen körül 3D túránkban!     Flavius-kívánságszalagok a Villa Rustica romjainál Több száz kívánság szalagokra írva díszítik az Attila utca végén, az Egregyi Múzeumnál található római kori romkertet. A színes szalagok elhelyezésével életre keltünk egy római kori mondát. A legismertebb hévízi legenda, amely a tó keletkezéséről és csodatévő hatásáról maradt fenn, Flavius Theodosius római császárhoz kötődik. A legenda szerint Flavius gyermekbénulásban szenvedett. Keresztény dajkája nap, mint nap Szűz Máriához imádkozott, a kisfiú gyógyulását kérve. A Szűzanya meghallgatta fohászát és válaszként forrás fakasztott. A gyógyforrásból egész tó keletkezett, melynek vizében rendszeresen fürdette a dajka a beteg gyermeket. Flavius csodával határos módon a víztől meggyógyulva, erős, egészséges uralódóvá, a Római Birodalom császárává vált. Hálából 391-ben a kereszténységet államvallássá nyilvánította egész birodalmában. A legendás gyógytó nem más, mint a Hévíz Tó, melynek vizében azóta több ezren gyógyultak meg, nyerték vissza az egészséges mozgás örömét. A FLAVIUS KÍVÁNSÁGSZALAGOK HAMAROSAN ISMÉT VISSZAKERÜLNEK A RÓMAI KORI ROMKERTBE!   Hévízi Termelői Piac A régi idők hangulatát idézve kedden, csütörtökön és szombaton a hévízi nagyparkoló mögötti terület árusokkal telik meg. Alkalmanként autentikus zenék kíséretében méztermelők, savanyúság- és gyümölcslé készítők, sajt- és zöldségárusok termékeivel találkozhat a látogató.
  A friss kenyeret, kolbászokat, a házilag készített süteményeket és tehéntejet akár meg is kóstolhatjuk vásárlás előtt. A finom áruk mellett mesteremberek árulják portékáikat, helyben vásárolhatunk cserépedényeket, kosarakat vagy akár kézi készítésű szappanokat. A Hévízi Termelői Piac a tudatos vásárlóknak kínál minőségi és vegyszermentes termékeket. A vásárlással pedig nem csak a környéken élő termelőket támogatjuk, hanem az egészséges életmód mellett döntünk. A Hévízi Termelői Piac mellett döntött már az a közel 800 árus is, akik időről-időre kézműves termékeiket kínálják a vendégeknek. Látogasson el hozzánk Ön is! A piac az alábbiak szerint tart nyitva: április 1-től december 31-ig: kedd: 7:00-13:00 csütörtök: 13:00 -19:00 szombat: 7:00 -13:00 január 1-től március 31-ig: csütörtök: 12:00 -18:00 szombat: 7:00 -13:00 A termelői piac legfrissebb híreiről a Facebookon is értesülhet. Sok érdekességet megtudtat a termelői piacról ha meghallgatja a Nyugat Rádió által készített riportot is! Nézzen körül 3D túránkban!      Kerubok A Tófürdő főbejáratát két kerub őrzi, melyek a 19-20. század fordulóján a Festetics-család megbízásából készültek, és nagyon hasonlítanak a Zsolnay család pécsi kerubjaihoz. Az oroszlánból és sasból összegyúrt sárkány Hévíz város hivatalos címerében is megtalálható. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak, és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. Képmásaikat a királyok palotájának vagy templomok kapuján szokták kőbe vésni, valószínű ezért készíttette őket legenda szerint a Festetics család. Ha valaki is úgy sétál át a két kerub között, hogy nincs szerelem a szívében, a kerubok megszólalnak. Ám más elmesélők szerint nem a kerubok, hanem a fürdő egyik tornyán elhelyezett rézkakas szólal meg, ha valaki szerelem nélkül távozik a városból. De erre még soha nem volt példa...
title:
description:
címkék: ;Hévíz;Hévízi tó;
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

6. Vezetett városnéző túrák

Utolsó módósítás: 2021. május. 30. 15:23

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Vezetett városnéző túrák
lead:
tartalom: + 1 Túra lista - városnézés belépőkkel, gasztro élményekkel   Dupla élmény, e-bike túra Hévízen és Keszthelyen a Festeticsek nyomában Forró élmények fáklyás séta Tündérrózsáktól az egzotikus halakig Fürdőkultúra, fürdőélet Hévízen Gasztroséta Városnéző túra e-bike-on! Meseséta, a tündérek és rózsák nyomában CSOPORTOK RÉSZÉRE A TEMATIKUS TÚRÁK ELŐRE EGYEZTETETT IDŐPONTBAN IS ELÉRHETŐEK!   Dupla élmény, e-bike túra Hévízen és Keszthelyen a Festeticsek nyomában Városnézés környezetbarát közlekedési eszközzel, mellyel olyan helyekre is könnyen eljuthatsz, amit autóból biztosan nem ismerhetsz meg. A Festetics család generációkon át Hévíz és Keszthely környékének volt a tulajdonosa, a túra során több Festetics helyszínt ismerhetsz meg, mint a Hévízi-tófürdő, a Fenyves allé, Georgikon iskola és Magyarország leglátogatottabb kastélya a Festetics kastély. Természetesen a keszthelyi villanegyed a Helikon-liget és a Balaton part sem maradhat ki a túrából. A 3 órás kerékpáros túra része a hangulatos piknik, ahol házi készítésü frissítőt és finomságokat fogyasztva megpihenünk   Előzetes bejelentkezés szükséges! Jelentkezés a Tourinform Irodában vagy az idegenvezetőnél vagy online. Találkozó: Tourinform Iroda Hévíz (Rákóczi u. 2. +36 83 540 131) Idegenvezető: Csorja Krisztina, Információ: +36 20 470 7058 A túra időtartama: 3 óra Táv: 17 km, könnyű túra Részvételi díj: 3000 Forint, mely tartalmaz frissítőt és házi limonádét. + elektromos kerékpárbérlés kedvezményes áron: 2500 Forint/2 óra (csak felnőtt e-bike!) A túra már 4 főtől garantáltan elindul, maximum részvételi szám 10 fő.     Meseséta, a tündérek és rózsák nyomában A meseséta során megismerhetitek, a tótündérének titkait, megtudhatjátok kik élnek a tó mély vízében, és kik a tündérek barátai. A tótündéreket ugyan senki nem látja, ám mégis mindenki nap mint nap találkozik a pink, lila, kék és fehér fátyolruhába öltözött tavon ringatózó tündérekkel. A tótündérek csak akkor repülnek a víz fölé, amikor a tó titokzatos párafelhő mögé bújik, és a köd elfedi a kíváncsi fürdőzők elől titkukat. Eltudjátok képzelni tündérek, hogy a vízfelszínen úszó virágok? Programunk során kiderítjük miként kerültek a tavirózsák a tó vizébe. Megkeressük a városban rejtőző tündéreket, melyek mellett az emberek szinte mindig elsuhannak, mert észre sem veszik őket ugyanis csak a gyerekek látják merre is rejtőznek Hévízen a tündérrózsák.   Előzetes bejelentkezés szükséges!Jelentkezés a Tourinform Irodában vagy az idegenvezetőnél, vagy online. Találkozó: Tourinform Iroda (Hévíz, Rákóczi u. 2) Idegenvezető: Csorja Krisztina, Információ: +36 20 470 7058 A séta időtartama: 1,5 Táv: 1,5 km, könnyű séta Részvételi díj: 1500 Ft/felnőtt, 900 Ft/gyerek, nyugdíjas A túra már 4 főtől garantáltan elindul, maximum részvételi szám 10 fő.   Forró élmények fáklyás séta Tematikus városnéző séta hévízi fényekkel, helyi idegenvezetővel. Legendák, mesék Hévízről kicsiknek és nagyoknak. Az éneklő kerubok, a tó őrei.  Hová folyik a Hévízi-tó vize. Miért küldtek vízi bivalyokat a lefolyóba. Amiről a Berek mesél: betyár és pandúrtörténetek. A hűvös esti séta után a melengető forraltbor/forrócsoki az ötcsillagos Lotus Therme Hotelben. Találkozó Tourinform iroda (Rákóczi u. 2. +36 83 540 131) Előzetes bejelentkezés szükséges! Jelentkezés a Tourinform Irodában vagy az idegenvezetőnél. Idegenvezető: Csorja Krisztina, Információ: +36 20 470 7058 A séta időtartama: 2 óra Táv: 2,5 km Részvételi díj: 2500 Ft/felnőtt, 2000 Ft/gyerek, nyugdíjas A hévízi séta már 2 főtől garantáltan elindul, maximum részvételi szám 6 fő.   Tündérrózsáktól az egzotikus halakig, lubickolás a Hévízi-tó természeti értékeiben Hévízen 25.000 éve esett eső bukkan a felszínre, létrehozva a világ legnagyobb természetes környezetben levő fürdésre is használt termáltavát. A melegvizes tó körül kialakult élőhely sajátságos körülményeinek köszönhetően unikális növény- és állatfajoknak ad otthont. Sétánk során lubickolhatunk a Hévízi-tó Természetvédelmi Területén előforduló kincsek látványában. … Mikroszkopikus rákok, az emberi hámsejteket csipkedő szúnyogirtó fogasponty, a tavon és a csatornán úszkáló tündérrózsák, egzotikus halkülönlegességek a tó kifolyó csatornájában - tűzfejű tarkasügér, csak itt élő vadponty, kínai ősfenyők, fésűs mocsárciprusok a Mississippi völgyeiből, Indiai pimpó, holtfa ami teli van élettel, vöcskök, növény ami rovarral is táplálkozik … Hogyan alakult ki a Hévízi-tó, milyen veszélyeztető tényezők érték a múltban? Milyen szerepet tölt be a véderdő a tó körül?  Hogyan újíthatunk fel egy erdőt több lépésben, úgy mindig legyen a területen fa? Miért szükséges az élő fa az erdőbe? Hol élnek rovarok, milyen munkát végeznek el. Mit történik a környezetünkkel, ha ellenőrzés nélkül szabadon engedünk idegen, ismertlen növény- és állatfajokat? Találkozó: Tófürdő, Festetics Fürdőház bejárat (Ady Endre utca)  Előzetes bejelentkezés szükséges! Jelentkezés a Tourinform Irodában vagy az geotúravezetőnél. Geotúravezető: Samu Zoltán Tamás, Információ: +36 30 414 9009 A séta időtartama: 2 óra Táv: 3 km, könnyű séta Javasolt öltözet: időjárásnak megfelelő lábfejet védő cipő, fényképezőgépet érdemes hozni. Részvételi díj: 1800 Ft/felnőtt, 900 Ft/gyerek (6-14 korig), nyugdíjas , 6 év alatt ingyenes A hévízi séta már 2 főtől garantáltan elindul, maximum részvételi szám 6 fő.   Fürdőkultúra, fürdőélet Hévízen Tematikus hévízi városnéző séta, helyi idegenvezetővel, melynek során megtudhatja: Hogyan lett nemzetközi hírnevű fürdőhely a hévízsárként ismert mocsaras vidék? Hogyan változtak és alakultak a tó fölé épített fürdőépületek? Hogy ismerték meg a fürdő jótékony hatását elődeink? Milyen csodálatos gyógyulásról mesélnek a legendák? Híres fürdőorvosok, találmányok, a hévízi gyógyászat elterjedése a köpölyözéstől a Hévízi Tradicionális kúravédjegyig. Találkozó Tourinform iroda (Rákóczi u. 2. +36 83 540 131) Előzetes bejelentkezés szükséges! Jelentkezés a Tourinform Irodában vagy az idegenvezetőnél. Idegenvezető: Csorja Krisztina, Információ: +36 20 470 7058 A séta időtartama: 2 óra Táv: 1,5 km Részvételi díj: 1000 Ft/felnőtt, 500 Ft/gyerek (10 év alatt ingyenes) A hévízi séta már 2 főtől garantáltan elindul, maximum részvételi szám 6 fő.   Gasztroséta                         Tematikus hévízi városnéző séta, helyi idegenvezetővel, melynek során ki is próbálhatja: Hol és ki készíti a Hévízi Termelői Piacon kapható finomságokat? Milyen Zalai specialitásokat lehet enni Hévízen? Hol lehet kapni a legjobb fagylaltot vagy süteményt? Hol főznek a legjobb hévízi séfek? Természetesen kis kóstolgatás is jár a sétán résztvevő ínyencek. Találkozó Tourinform iroda (Rákóczi u. 2. +36 83 540 131) Előzetes bejelentkezés 1 nappal a séta indulása előtt szükséges! Jelentkezni a Tourinform Irodában vagy az idegenvezetőnél lehet. Idegenvezető: Csorja Krisztina, Információ: +36 20 470 7058 A séta időtartama: 2 óra Táv: 1 km Részvételi díj: 2500 Ft/felnőtt, 1500 Ft/gyerek (10 év alatt ingyenes) A hévízi séta már 2 főtől garantáltan elindul, maximum részvételi szám 6 fő.   Vezetett városnéző túra e-bike-on! Vezetett rövid e-bike túra Hévízen és Egregyen. Próbálja ki milyen a Tourinform Irodában bérelhető elektromos kerékpárral eljutni Hévíz minden érdekes sarkába. A kerékpártúra során helyi idegenvezető mutatja be a város ikonikus épületeit: Tófürdő, Zslip a Hévízi-patakon, Római kori romkert, Árpád kori templom.  Találkozó Tourinform iroda (Rákóczi u. 2. +36 83 540 131) Előzetes bejelentkezés szükséges! Jelentkezés a Tourinform Irodában,az idegenvezetőnél vagy online. Idegenvezető: Csorja Krisztina, Információ: +36 20 470 7058 A túra időtartama: 2 óra, nehézségi fok könnyű Táv: 13 km Részvételi díj: 2000 Forint, mely tartalmaz egy házi limonádét. + elektromos kerékpárbérlés kedvezményes áron: 2000 Forint/2 óra (csak felnőtt e-bike!) A hévízi séta már 2 főtől garantáltan elindul, maximum részvételi szám 5 fő.    
title:
description:
címkék: ;Városnézés;Túra;Kultúra;Program;Programajánló;Hévíz;Hévíz;
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

7. A fürdőkultúra fejlődése

Utolsó módósítás: 2019. július. 10. 16:58

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: A fürdőkultúra fejlődése
lead:
tartalom: + 1 A hévízi fürdő története Mint ahogy azt a történelmi emlékek bizonyítják, Hévíz már a rómaiak idejében is ismert volt. A vizet leginkább mindennapi tevékenységük során használták, mégpedig a bőr megmunkálására (páholásra). A hévízi tó gyógyerejéről, csodatevő erejéről az akkori időkből, egy legenda mesél. A hévízi fürdőkultúra és az egyedi gyógyító terápiák kialakulása gróf I. Festetics György nevéhez fűződik, aki az 1795-től kezdte el a tavon a fürdőfejlesztést. A tó mellett egy fürdőtelepet hozott létre, ami főként a helyi parasztság körében volt népszerű. Majd a fürdőnek és a melegvíznek mind nagyobb híre ment, egyre távolabbról is érkeztek a gyógyulni vágyók. Több mint 100 év elteltével (1905-ben) a fürdő haszonbérleti joga átkerült a keszthelyi Reischl Vencel sörgyáros tulajdonába, aki folytatta a már megkezdett fejlesztéseket. Ennek eredményeképpen a Hévíz fürdő már országos hírre tett szert. Amit a Festeticseknek köszönhetünk - gróf I. Festetics György, aki a tóra az első fürdőházat építtette szabályzatot is készített a fürdőről - 1795-ben nem csak a fürdőtelep épült ki, de még nyári mulató és "angliai sétálókert" is létesült a tó körül - 1858-ban 23 hektárnyi parkot telepítettek az akkori Hévíz-dombon - 1870-ben új épületek kerültek a tóra: tükörfürdőkkel, társalgóteremmel, vetkőző kabinokkal, a nyugati parton pedig földszintes szálló-épüeletek - 1871-ben felépült az első emeletes ház (Hetes Ház) Hévíz fejlődése töretlen volt, és a fejlődés napjainkra is jellemző. Hévíz hírnevét azonban nemcsak a gyógyvíz vitathatatlan ereje öregbítette, hanem híres hévízi orvosok is megalapozták a település hírét. Dr. Moll Károly orvos, a súlyfürdő feltalálója világhírű lett találmányával. Az utóbbi idők fürdőfejlesztései az itt gyógyuló betegek ellátás-színvonalának növelését célozták meg. A Tófürdő rekonstrukciója során felújították a fürdőépületeket és megváltozott a hasznosítási funkció is. A tó közepén lévő téliesített épületből az öltözők kikerültek a déli, illetve a nyugati oldalon lévő bejáratokhoz, ezáltal a tó közepén egy 2 500 négyzetméteres fürdőház jött létre. Hévíz legfőbb vonzereje kétségkívül az egyedülálló gyógytó és a benne rejlő gyógyító erő.  Napjainkban azonban nem lehet elkerülni a 35-50 év közötti korosztály megnyerését szolgáló, kínálatbővítő modernizációt. A Tófürdő legutóbbi rekonstrukciója során új parti épületet építettek,benne élménymedencét, szaunablokkot, masszázsklinikát, többféle kezelőt, öltözőket, vendéglátó-ipari egységeket és egy is konferenciatermet is kialakítottak. Ezt követően megépült az új épületrész, mely négycsillagos szállodai szintnek megfelelő szolgáltatásokat nyújt: a háromszintes fogadóépületben wellness részleg (szauna, gőzfürdő, jégfürdő, sóbarlang, medencék), modern vendéglátóterek és terápiás részleg (hidroterápia, masszázs, szépségszalon, iszapkezelők, mozgásterápia) várják az idelátogatókat. Szauna és korszerű masszázsszobák épültek a rekonstrukció részeként, továbbá bővült az öltözők és pihenőterek kapacitása is. A közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően Hévíz nemcsak megőrizheti, hanem meg is erősítheti helyét, mint a hazai és nemzetközi gyógy-idegenforgalom egyik legnépszerűbb központja. Hévíz a megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően megfiatalodik, képes kielégíteni mind mai törzsvendégei, mind az egyre nagyobb számban idelátogató fiatal, családos vendégek legkülönfélébb igényeit. Kíváncsi a tóra? Nézzen körül 3D túránkban! Tudta Ön, hogy már az újkőkorban, 7500 évvel ezelőtt is éltek emberek a város környékén? a régészeti leletek közt talált Krisztus előtt 1. századból származó kelta edény latin "Da Bibere" felirata azt jelenti "Adj innom"? a tótól északra két római kori, Jupiternek szentelt oltárkő is előkerült? az Árpád korban királyi várszolgák laktak a Hévízi tó körül? a Hévíz név először egy 1328. március 28-án kelt oklevélben tűnt fel először?
title: A hévízi fürdőkultúra fejlődése
description: Fürdőfejlődés a rómaiaktól a 21. századig Hévízen.
címkék: ;Egészség;Fejlesztések;Festetics Fürdő;Flavius;Gyógyászat;Hévízgyógyfürdő;
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön a legfrissebb akciókról, programokról!