cím: A fürdőkultúra fejlődése

lead:

tartalom: + 1 A hévízi fürdő története Mint ahogy azt a történelmi emlékek bizonyítják, Hévíz már a rómaiak idejében is ismert volt. A vizet leginkább mindennapi tevékenységük során használták, mégpedig a bőr megmunkálására (páholásra). A hévízi tó gyógyerejéről, csodatevő erejéről az akkori időkből, egy legenda mesél. A hévízi fürdőkultúra és az egyedi gyógyító terápiák kialakulása gróf I. Festetics György nevéhez fűződik, aki az 1795-től kezdte el a tavon a fürdőfejlesztést. A tó mellett egy fürdőtelepet hozott létre, ami főként a helyi parasztság körében volt népszerű. Majd a fürdőnek és a melegvíznek mind nagyobb híre ment, egyre távolabbról is érkeztek a gyógyulni vágyók. Több mint 100 év elteltével (1905-ben) a fürdő haszonbérleti joga átkerült a keszthelyi Reischl Vencel sörgyáros tulajdonába, aki folytatta a már megkezdett fejlesztéseket. Ennek eredményeképpen a Hévíz fürdő már országos hírre tett szert. Amit a Festeticseknek köszönhetünk - gróf I. Festetics György, aki a tóra az első fürdőházat építtette szabályzatot is készített a fürdőről - 1795-ben nem csak a fürdőtelep épült ki, de még nyári mulató és "angliai sétálókert" is létesült a tó körül - 1858-ban 23 hektárnyi parkot telepítettek az akkori Hévíz-dombon - 1870-ben új épületek kerültek a tóra: tükörfürdőkkel, társalgóteremmel, vetkőző kabinokkal, a nyugati parton pedig földszintes szálló-épüeletek - 1871-ben felépült az első emeletes ház (Hetes Ház) Hévíz fejlődése töretlen volt, és a fejlődés napjainkra is jellemző. Hévíz hírnevét azonban nemcsak a gyógyvíz vitathatatlan ereje öregbítette, hanem híres hévízi orvosok is megalapozták a település hírét. Dr. Moll Károly orvos, a súlyfürdő feltalálója világhírű lett találmányával. Az utóbbi idők fürdőfejlesztései az itt gyógyuló betegek ellátás-színvonalának növelését célozták meg. A Tófürdő rekonstrukciója során felújították a fürdőépületeket és megváltozott a hasznosítási funkció is. A tó közepén lévő téliesített épületből az öltözők kikerültek a déli, illetve a nyugati oldalon lévő bejáratokhoz, ezáltal a tó közepén egy 2 500 négyzetméteres fürdőház jött létre. Hévíz legfőbb vonzereje kétségkívül az egyedülálló gyógytó és a benne rejlő gyógyító erő.  Napjainkban azonban nem lehet elkerülni a 35-50 év közötti korosztály megnyerését szolgáló, kínálatbővítő modernizációt. A Tófürdő legutóbbi rekonstrukciója során új parti épületet építettek,benne élménymedencét, szaunablokkot, masszázsklinikát, többféle kezelőt, öltözőket, vendéglátó-ipari egységeket és egy is konferenciatermet is kialakítottak. Ezt követően megépült az új épületrész, mely négycsillagos szállodai szintnek megfelelő szolgáltatásokat nyújt: a háromszintes fogadóépületben wellness részleg (szauna, gőzfürdő, jégfürdő, sóbarlang, medencék), modern vendéglátóterek és terápiás részleg (hidroterápia, masszázs, szépségszalon, iszapkezelők, mozgásterápia) várják az idelátogatókat. Szauna és korszerű masszázsszobák épültek a rekonstrukció részeként, továbbá bővült az öltözők és pihenőterek kapacitása is. A közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően Hévíz nemcsak megőrizheti, hanem meg is erősítheti helyét, mint a hazai és nemzetközi gyógy-idegenforgalom egyik legnépszerűbb központja. Hévíz a megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően megfiatalodik, képes kielégíteni mind mai törzsvendégei, mind az egyre nagyobb számban idelátogató fiatal, családos vendégek legkülönfélébb igényeit. Kíváncsi a tóra? Nézzen körül 3D túránkban! Tudta Ön, hogy már az újkőkorban, 7500 évvel ezelőtt is éltek emberek a város környékén? a régészeti leletek közt talált Krisztus előtt 1. századból származó kelta edény latin "Da Bibere" felirata azt jelenti "Adj innom"? a tótól északra két római kori, Jupiternek szentelt oltárkő is előkerült? az Árpád korban királyi várszolgák laktak a Hévízi tó körül? a Hévíz név először egy 1328. március 28-án kelt oklevélben tűnt fel először?

title: A hévízi fürdőkultúra fejlődése

description: Fürdőfejlődés a rómaiaktól a 21. századig Hévízen.

címkék: ;Egészség;Fejlesztések;Festetics Fürdő;Flavius;Gyógyászat;Hévízgyógyfürdő;

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Helyi Értéktár

lead:

tartalom: + 1   2015-ban alakult a hévízi Helyi Értéktár, mely több kategória szerint lajtstromozza Hévíz legkimelkedőbb értékeit. Az értéktárba évről-évre kerülnek olyan helyi értékek, melyek megőrzése, emlékük ápolása közös feladatunk!   Kulturális Örökség Boldog Békeidők Hévíze fesztiválsorozat / rendezvény – 2015.06. Musica Antiqua / reneszánsz és régi magyar zenét játszó együttes – 2015.08. Hévízi Díszítőművészeti szakkör / civil szervezet – 2015.10. HÉVÍZ folyóirat / irodalom – 2015.10. „Te meg a világ” – Szabó Lőrinc Nemzeti vers- és prózamondó verseny – 2015.10. Hévízi Muzeális Gyűjtemény – 2015.10. Flavius legenda – 2015.10. Hévízi mozi – 2015.10. Tiszta Forrás Dalkör – 2016.04. Molnár Jenő (szobrászművész) hévízi hagyatéka – 2016.05. Marton László (szobrászművész) Hévízen álló szobrai – 2016.11. Hévízi Borfesztivál és Borünnep – 2017.02. Vajda Ákos (1882-1950) jegyző munkássága – 2017.04. Dr. Szántó Imre (1920-1993) tanár munkássága – 2017.04. Dr. Sziráki István (1911-1996) orvos munkássága – 2017.04. Barakonyi István fazekasmester munkássága – 2017.04. ifj. Reischl Vencel (1840-1923) munkássága – 2017.04. Csodálatos halszaporítás oltárkép – 2017.067. Csokonai Társaság – 2017.08. Hévíz város címere – 2017.08. Hévíz város Panteonja – 2019. Angyalok és Csavargók Nemzetközi Művésztelep – 2019. Vass Géza író munkássága – 2019. Hévízi Televízió – 2019. Czencz Ágnes óvodapedagógiai és kulturális munkássága Hermann család üvegművészeti tevékenysége – 2023.12. Dr Szarka Lajos helytörténeti munkássága – 2023.12. Laluk György posztumusz kiemelkedő művészeti tevékenysége – 2023.12. Halász Éva kiemelkedő művészeti tevékenysége – 2023.12. Németh János keramikus művész Forrás című domborműve – 2023.12. Dr Szántó Endre helytörténeti munkássága – 2023.12. Széchenyi István Polgári Kör Egyesület kulturális tevékenysége – 2023.12. Népvándorlás-kori edényke – 2023.12. Vértesaljai Antalné kiemelkedő hagyományőrző és művészeti tevékenysége – 2023.12. Épített környezet A kórház épületei – villasor – 2015.06. Árpád-kori templom – 2015.06. Kerubok – 2015.08. Római Villa (Villa Rustica) maradványai – 2015.06. Volt Tisztviselők Háza (Ady Endre u. 29.) – 2015.09. Volt Grand Hotel Hévíz (Ady Endre u. 10.) – 2015.09. Volt Honvéd Tiszti Üdülő (Ady Endre u. 31. – 2015.09. Korok és Borok tematikus sétaút – 2016.04. Gabi Villa – 2016.08. Hadnagy Szálló – 2016.08. Református-evangelikus templom – 2016.11. Thermal Hotel Hévíz – 2016.11. Egergyi harangtorony és harang – 2017.02. Hévízi útmenti keresztek (10) – 2018.02. Zrínyi utcai játszótér – 2018.03. Pócza Villa – 2018.03. Egykori Postás Tiszti Üdülő épülete – 2018.04. Egykori Postás Altiszti Üdülő, jelenleg a Bibó Gimnázim épülete – 2018.05. Víztorony – 2018.09. Huszka Villa, egykori Patyolat Üdülő épülete – 2023.12. Természeti értékek Törpe magyar vadponty – 2015.05. Vörös tündérrózsa – 2015.05. Mocsári ciprussor a véderdőben – 2015.06. Berki sétaút – 2016.06. Turizmus Az egregyi borozósor „hévízi Grinzing” – 2017.03.f Hévízi Szobakiadók Szövetsége – 2017.03. A hévízi Magyar Csárda és cigányzenekara – 2017.04. Lotus Retro Veteránautó Szépségverseny és Luxusautó Kiállítás – 2017.04. Öreg Harang Borozó – 2018.10. Macchiato Caffe több mint egy évtizedes kiemelkedő gasztronómiai tevékenysége – 2023.12. Hofbrau Vendéglő több mint egy évtizedes kiemelkedő gasztronómiai tevékenysége – 2023.12. Caffe Rigolettó Eis Salon több mint egy évtizedes kiemelkedő gasztronómiai tevékenysége – 2023.12. Sport A Hévízi Sportkör – 2015.10. Gyógyászat és életmód Súlyfürdő – 2015.06. A hévízi gyógyvíz – 2015.08. Ivókúra – 2015.10. Dr. Schulhof Vilmos munkássága – 2019. Moll család Hévízen folytatott gyógyító munkássága – 2023.12. Ipari és műszaki megoldások Grand Hotel liftje – 2015.05. Fűtött lépcsősor – 2015.05. A hévízi forráskrátert felfedező búvárok – 2019. Agrár- és élelmiszergazdaság Hévízi Termelői Piac – 2015.10.   A Hévízi Értéktár kiadványai    

title:

description:

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Zsinagóga

lead:

tartalom: + 1 A hévízi zsidóság története az I. világháború előtt A gyógytaváról világhírűvé vált Hévízfürdőt az első világháború előtt a Keszthelyi-Hévíz néven említették. A tó nyugati oldalán az 1860-as évektől jött létre a fürdőtelep, amely a Festetics-hitbizományhoz tartozott. A szomszédságában alakult ki az 1920-as években a fürdőközség, amely a fürdőteleppel együtt közigazgatásilag az 1907-ben létrehozott hévízszentandrási körjegyzőséghez tartozott. A hévízfürdői zsidóság ezer szállal kötődött a szomszédos keszthelyi zsidósághoz. Hévízfürdő látképe A 18. század vége felé telepedtek le az első zsidó lakosok Hévízszentandráson (ekkor még Szentandrás). A község első zsidója - egy bizonyos Joachim - az 1795-ös adóösszeírásban tűnt fel, az 1798-as lajstrom pedig egy „Isák Jósef” nevű személyt említett. A szentandrási zsidók vallási és közigazgatási (anyakönyvi) szempontból a keszthelyi anyahitközséghez tartoztak. A 19. század második felében a zsidók száma mindössze néhány családra, s a lakosságnak csupán 2–3 százalékára korlátozódott. 1890-ben a 240 lakosból 5 fő (2,1%), 1910-ben a 303 lakosból 8 fő (2,6%) volt izraelita vallású. Az első világháború után fellendülő fürdőéletnek köszönhetően a legtöbb zsidó személy 1930-ban élt Hévízszentandráson (23 fő, a lakosság 3,4 százaléka), míg a fürdőtől távolabb eső Egregyen az 1920-as évektől már nem laktak zsidók. A Hévízfürdőn nyaralók és gyógyulást keresők között viszont egyre jelentősebbé vált a zsidók aránya, akik a nyári főszezonban a látogatók (20-30 ezer fő) negyedét tették ki. Az izraelita vendégek fontos szerepet játszottak a fürdőhely polgárosodásában, a polgári életforma és kulturális szokások elterjesztésében, Hévízfürdő ugyanakkor elősegítette polgári egyenjogúságuk társadalmi elfogadtatását és gyakorlati érvényesítését. A fürdőhelyen gomba módra szaporodó szállodák, üzletek és vendéglők közül több zsidó befektetők tulajdonában volt. A zsidó vendégek vallási igényeinek kielégítését az 1910-ben felavatott izraelita imaház biztosította, melyet a gyógytó lefolyócsatornájának bal partján, Lusztig Ignác „Jeruzsálem” nevű vendéglőjének a közelében építettek fel. A főszezon alatt - május végétől augusztus végéig - dr. Büchler Sándor keszthelyi főrabbi gyakran tanított a Bibliából és a Talmudból. A zenés istentiszteletek és kultúrelőadások gyűjtését pedig a szegény sorsú hittestvérek gyógykezelésére fordították. Az izraelita vallású fürdővendégek kóser étkezéséről a Mandel-féle vendéglő gondoskodott. A lefolyócsatorna bal partja mellett állt az Izraelita imaház A Jeruzsálem vendéglő (később Alsó vendéglő) A fürdőhely felvirágzásában nagy szerepet játszott a fürdőt a Festeticsektől 35 évre (1905–1940) bérbe vevő Reischl család – ifj. Reischl Vencel, majd Imre és Richárd fiai – valamint a hévízi fürdőgyógyászat alapjait megteremtő zsidó fürdőorvosok, dr. Schulhof Vilmos és dr. Schulhof Ödön, illetve a keresztény dr. Moll Károly. Dr. Schulhof Vilmos fürdőorvos, reumatológus és balneológus 1906-tól tevékenykedett Hévízen. Itt hozta létre 1911-ben Európa második Zander-gyógyintézetét, ahol a fürdőkúra kiegészítéseként a gépekkel történő, mozgatásos gyógygimnasztikát alkalmazták. Schulhof fürdőorvos az első világháború előtt széles körű tudományos munkásságot fejtett ki a gyógyhely bel-és külföldi megismertetéséért. Számos hazai és német szaklapban jelentek meg írásai, az Országos Balneológiai Egyesület évenként kiadott fürdőkalauzainak egyik szerkesztője volt, amelyben ő írta a Hévízfürdőről szóló fejezetet. Dr. Schulhof Vilmos rakta le kutatásaival, tudományos és ismeretterjesztő munkásságával Hévízfürdő alapjait, tette külföldön is ismertté a gyógyhelyet. A Zander-intézet és medikomechanikai gépsora A hévízi zsidóság története a két világháború között Az 1920-as évek végére az imaház kicsinek bizonyult, valamint távol esett az „amerikai tempóban” fejlődő fürdőközségtől. Az izraelita templomot egy díszes ünnepség keretében 1933. július 2-án avatták, a szertartást dr. Büchler Sándor keszthelyi főrabbi vezette, melyen a világi hatóságok képviselői, számos neológ és ortodox rabbi, valamint a fürdővendégek vettek részt. Az építkezéshez a Festetics hercegség telekingatlannal, a Reischl Fürdőbérlő Társaság és Hévízszentandrás fürdőközség, valamint számos magánszemély pénzbeli adománnyal járultak hozzá. A keszthelyi hitközség fiókjaként létrejövő - később önállósodó - hévízi hitközség egyházi elnökévé dr. Büchler Sándor főrabbit választották, világi elnökévé pedig dr. Kertész Adolf budapesti ügyvédet, a templomépítés szervezőjét és a fürdőhely lelkes hívét. Az elöljáróság tagjai közé került dr. Schulhof Ödön fürdőorvos, a helyben lakó Singer Miksa, s többen a fürdőhely állandó törzslátogatói közül. A hévízi zsinagóga külső megjelenésében és belső berendezésében az ortodox hagyományokat követte azzal a céllal, hogy a fürdővendégek közül a vallásosabbak számára is lehetővé tegyék hitéletük gyakorlását. A zsinagóga 1933-ban épült a tó közelében A korabeli tudósítások szerint a zsinagóga a péntek esti és szombati istentiszteleteken zsúfolásig megtelt a gyógyulás mellett lelki táplálékot kereső izraelita vendégekkel, akik adományaikkal segítették a hitélet fenntartását. A nyaralók között jelentős volt az izraelita vallásúak aránya A fürdősétány épületeinek egyikében, a Kurszalonban (Gyógyterem) gyakran rendeztek hangversenyeket az izraelita templomalap javára, melyen felekezeti különbség nélkül vettek részt a fürdővendégek. A templomot dr. Büchler Sándor főrabbi avatta fel Dr. Schulhof Ödön (Vilmos féltestvére) a budapesti orvosi egyetem elvégzése után Berlinben dolgozott, ahonnan1923-ban hazatért, s Vilmos bátyja hévízi Zander-intézetében praktizált a fürdőszezon alatt. Munkássága már a két világháború közötti évtizedekben is úttörő jellegűnek számított. Az 1920-as években elsőként alkalmazott novocain infiltrációt a reumás, ízületi fájdalmak csillapítására. Hévíz első röntgenorvosaként országos viszonylatban is kiemelkedő ízületi és csontröntgen-felvételeket készített. A Bársony-Schulhof féle ún. „betekintő” röntgenfelvételi eljárás az egész világon alkalmazásra került. Dr. Schulhof Vilmos (jobbról) és dr. Schulhof Ödön (balról) fürdőorvosok A hévízszentandrási körjegyzőség zsidó lakosainak 1944. április 28-án készült összeírásakor Hévízszentandráson és a fürdőhelyen 4 háztartásban tizenöt zsidó lakost jegyeztek fel. A keszthelyi gettóban május 26-án készült névjegyzéken ugyanennyien szerepeltek, a Zalaegerszegre elszállítottak listáján a munkaszolgálatos behívások miatt már csak tizenhárman. A hévízi zsidók közül a Freller, Frisch, Simon és Singer családok tagjait, valamint dr. Schulhof Vilmost és Ungár Lászlót pusztították el Auschwitzban, többen (munkaszolgálatos férfiak) másutt hunytak el. Újrakezdés a háború után, a templom lebontása Az épségben fennmaradt zsinagógában a háború után Hévízre látogató zsidó fürdővendégek még egy ideig gyakorolták vallásukat. Dr. Kertész Adolf halála (1959) után azonban az 1960-as évek végére megszűnt a hitélet, s az elárvult, pusztulásnak induló épületet 1977 áprilisában lebontották, összefüggésben a tófürdő épületeinek 1977-1982 között megvalósuló rekonstrukciójával. A tóraszekrény-takarót 1955-ben Simon Imre adományozta A zsinagógát 1977-ben bontották le A zsinagóga helyén 2000. július 2-án Várnai Shorer Judith izraeli nagykövet jelenlétében avatták fel a holokauszt emlékművet („hévízi siratófalat”), amely a város áldozatvállalásával épült. A zsinagóga helyén felállított holokauszt emlékmű   Felhasznál források: SZARKA Lajos, Páratlan testvérpár. A Schulhof - testvérek szerepe Hévíz „világfürdővé” válásában. Hévíz: Hévíz Város Önkormányzata és Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház, 1999. első kiadás és 2002. második kiadás DR. SZARKA Lajos, A hévízi zsidóság története. Hévíz: Hévíz Város Önkormányzata, 2000.     Információk a belső tér tárgyi elemeihez A zsinagóga – vagy héberül bét hákneszet (gyülekezés háza) – a zsidó vallási és rituális élt központi helye, ahova a zsidó emberek összegyűlnek. A hévízi ortodox szertartású zsinagógát 1933. július 2-án avatták fel. A zsinagóga nyugati oldaláról a főbejárat és két mellékbejárat nyílott. A baloldali mellékbejáraton a nők léptek be, ahonnan lépcső vezetett fel az emeleti karzathoz. A nők el voltak különítve a férfiaktól. A főbejáratot és a jobboldali ajtót a férfiak használták, az utóbbi vezetett az előcsarnok azon helyiségébe, ahol a rituális kézmosásra szolgáló vízmedence állt, s a hívek ennek elvégzése után léphettek be a főbejárati előcsarnokba. Az előcsarnokban a zsinagóga avatásakor több nemeskőből (gránit, márvány) készült emléktáblát helyeztek el, kettőn az építéshez nagyobb adományt tevők neveit sorolták fel, egy az építés idejét és főbb adatait tüntette fel (1930-33 között épült a hg. Festetics Tasziló által adományozott telken, dr. Kertész Adolf és neje kezdeményezésére, Boros Artúr műszaki főtanácsos tervei alapján, Varga András építőmester vezetése és Berényi Béla ellenőrzése mellett). A negyedik táblán azok neve szerepelt, akik ágyadományokkal támogatták a hévízre érkező izraelita betegeket. Az ötödik - kisebb méretű – fehér márványtáblát az 1959-ben elhunyt zsinagógaalapító, dr. Kertész Adolf tiszteletére emelték. Az előcsarnokban függesztették ki a Hévízfürdői Izraelita Imaegyesület fakeretes táblácskáját. Ez az istentiszteletek rendjét mutatta, melyek pénteken délután 7 órakor, szombaton pedig délelőtt 9 órakor kezdődtek a fürdőszezon ideje alatt. A felsoroltak közül két nagyméretű emléktábla (adományozók, ill. ágyadományozók) és dr. Kertész Adolf táblája a 2000. július 2-án felavatott holokauszt emlékműre került. A zsinagóga belső terének közepén helyezkedett el ortodox szertartású templomoknál a korláttal elkerített bima, vagy tóraolvasó emelvény, ahonnan szombatonként és ünnepeken a Tórából a kijelölt szakaszt kelet felé (Jeruzsálem felé) fordulva felolvasták. A bimát általában menóra (hétkarú gyertyatartó) díszítette. A központi térben - a bima előtt és mögött - padokat helyeztek el, ahol a hívők foglaltak helyet és követték az imádkozást. A keleti oldalon – Jeruzsálem, az egykori Szentély felé nézően – állt a tórafülkében a tóraszekrény (vagy frigyszekrény), ahol a Mózes 5 könyvét tartalmazó Tóratekercset (vagy tekercseket) tárolták. A tóraszekrényt díszes – bársonyból, selyemből készült, hímzett héber feliratos, zsidó szimbólumokat feltüntető (Dávid-csillag, menóra, olajág) – tóraszekrény- takaróval fedték le, melyet a Tóra kivevésekor elhúztak. A hévízi templomnak Simon Imre és felesége adományozott 1955-ben új tóraszekrény-takarót, melynek felirata a holokausztban elpusztított mártírokra („atyáink emlékére”) utalt. A tórafülke közelében kiemelt helyen állt a rabbi (jobbról) és a kántor, vagy előimádkozó (balról) díszes ülőszéke. A keleti oldal közelében helyezték el a hitközség elöljáróinak ülőhelyét. A hévízi templomból fennmaradt magas támlájú padon dr. Kertész Adolf elnök, Boros Artúr és Brüll József elöljárók neveit zománcos táblácskák jelölték. A templomot északról és délről 3-3 nagyméretű ablak világította meg, a nyugati (bejárati) oldal keskenyebb ablakai pedig a nők számára kijelölt karzatot. A zsinagóga kisméretű – fehér köralakba foglalt, kék színű Dávid-csillagot ábrázoló – üveg díszablaka fennmaradt. A zsinagóga belső megvilágítását szolgálták a mennyezetről lelógó csillár és a falakon elhelyezett lámpák, bronz- illetve kovácsoltvas falikarral. Az utóbbiakból szintén megmaradt egy-egy falikar. A frigyszekrény előtt volt a mennyezetről lelógó örökmécses (nér tómid), amely a jeruzsálemi Szentély oltárán örökké égő tűzre emlékeztetett. A mécses lángjának ébren tartásáról általában egy külön egyesület (Nér Tómid, vagy Örökmécs Egyesület) gondoskodott.   [zsinagoga3d]  

title: Zsinagóga

description:

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék: