cím: Hévízi séták, tematikus városnézések gyalog és elektromos kerékpárral

lead: Júliusban rendszeres programként helyi idegenvezetővel magyar és német nyelven vezetett városnéző séták indultak Hévízen. Csorja Krisztina idegenvezetőtől megtudtuk: Hévíz története is van olyan érdekes, mint egy toszkán kisvárosé, és hogy Olaszországból milyen egyszerű az út Hévízig.

tartalom: + 1 „Már majdnem 10 éve élek Hévízen illetve Alsópáhokon. Eredetileg 1 hónapot terveztem itt eltölteni, hiszen megvoltak már következő dél-olaszországi körutazásaim időpontjai. 1-2 csoport erejéig visszatértem Olaszországba, végül Ischia szigetén tört rám az érzés: „Haza akarok menni!” Ezután már nem Balatonfüredre, hanem Hévízre tértem „haza”. Egyre jobban megszerettem és megismertem Hévíz történetét. A legendákat mindig különösen szeretem, hiszen a majd 20 év alatt, amit idegenvezetőként eltöltöttem a mesék, az érdekességek azok, amire az emberek legjobban figyelnek és megjegyeznek. „ Milyen témákban indulnak a séták? A séták során igyekszem különböző izgalmas történeteket mesélni. Sokan nem is gondolnák, hogy a 4.500 fős kis fürdővárost is mennyi különböző perspektíva szerint lehet körbejárni. A séták útvonala és témája is nagyon különböző. A Fürdőtörténeti séta során a tavat körbesétálva hallhatnak érdekes terápiákról, az első fürdőépületekről, fürdőzési szokásokról, Nelly elefántról vagy a Festeticsekről szóló történeket. Ebből a sétából Pethő Klárika romantikus gyógyulásáról szóló legenda, vagy az éneklő kerubok történte sem maradhat ki. A rómaiakat mindig is csodáltam, mikor Hévízre jöttem hihetetlen jó érzés volt, hogy itt is jártak a rómaiak, itt is vannak érdekes római kori épületek és leletek. Szintén történelmi séta a római legendák és emlékek, a Villa Rustica romok története, az Egregyi múzeumban kiállított tárgyak, mint az őzike szobor, mozaikok, függők, vízvezeték-maradványok története. És nem utolsósorban a tó keletkezéséről szóló Flavius legenda vagy a fenékpusztai erődben élő Dubius és Dubia legendája, vagy a híres hévízi boszorkány története. A gasztro séta, most nagyon trendi, Hévízen nagy szerencsém van, hiszen kiváló éttermek, fagyizók, borozók vannak, ahol finomabbnál finomabb ételeket lehet megízlelni. Természetesen a Hévízi Termelői piacon több árus is szuper kóstolóval fogadja a gasztro sétán résztvevőket. A „boldog békeidők” azaz Hévíz csodaszép századfordulós villái mellett is érdemes megállni kicsit és meghallgatni, mit mesélnek az ódon falak. Hévíz abban a szerencsés helyzetben van, hogy több gyönyörű villaépület szinte eredeti formájában megmaradt, vannak azonban olyan épületek, melye teljesen eltűntek, az „eltűnt villák nyomában” nevű séta során az résztvevők épületek előtt állva csodálkozhatnak rá 1-2 épület átalakulására. Az E-bike túra a másik nagy kedvencem. A Tourinform Iroda kerékpárkölcsönzője jóvoltából a túrán résztvevők kedvezményesen próbálhatják ki, milyen könnyű dolog elektromos kerékpáron „felrepülni” Hévíz dimbes-dombos utcáin. Az e-bike túra során a részvevők nagyon könnyen eljuthatnak a város egyik zugából a másikra, útközben a Korona Étterem háziszörpjeit kár lenne kihagyni. Mikor vannak és milyen hosszúak a "séták"? A vezetett túrák általában csütörtökön és pénteken délután indulnak, és minden esetben a Tourinform Iroda (Hévízi, Rákóczi u. 2.) előtt van a gyülekező, 16.00 órakor. Kivételt képez ez alól az e-bike túra, ami szombaton van, és 10.00 óra az indulási időpont. A túrák hosszában van különbség, mint ahogy az útvonal is természetesen más és más, de általánba 2 és 3 óra közötti az időtartamuk. Ez nem jelenti azt, hogy sokat kellene ez idő alatt gyalogolni, hiszen például a gasztro séta alkalmával többször is elidőzünk egy-egy helyszínen, de van olyan séta is, melynek része egy múzeumlátogatás. Hogyan lehet részt venni a sétákon, kell-e előre jelentkezni? A sétákra nem kell feltétlenül előre bejelentkezni, hiszen már 2 főtől garantáltan elindulnak, egyedül az e-bike túrára érdemes előzetesen jeletkezni, hogy biztosan rendelkezésre álljon a megfelelő számú elektromos kerékpár. Persze aki tud és szeretne, jöhet saját e-bike-kal is. Előzetesen jeletkezni nálam lehet, telefonon keresztül a 20/470-7058-as telefonszámon, de a hévízi Tourinform Irodában is van lehetőség előzetes bejelentkezésre. Kinek ajánlanád a túrákat? Szívesen látok mindenkit a túrákon, mert remélem, hogy a tematikus sétákon sok új és érdekes információval segíthetem ennek a szép kisvárosnak a megismerését. Igyekszem figyelni arra, hogy ha a vendégek már ismerik a várost, akkor ne az alapinformációk, inkább az  érdekes történetek kerüljenek a középpontba. Örülök, hogy akár sok éve visszajáró vendégeknek, sőt volt, hogy helyi lakosoknak is tudtam még nem hallott történeteket mesélni, még fel nem fedezett helyeket megmutatni. A túrákon részt vehetnek gyerekek is, sőt kutyás vendégek is, mert úgy állítottam össze a programot, hogy mindenki számára élvezhető és végigjárható legyen. Ez alól megint csak egyedül az e-bike túra a kivétel, ahol nincs lehetőség kis kedvenc szállítására, vagy kisgyerek részvételére. Vannak-e további tervek, megvalósításra váró ötletek? Ötletek vannak még bőven. Szerencsére Hévízre a vendégek 80%-a visszatérő vendég, rájuk is gondolva szeretném Hévíz olyan zugait is megmutatni, amiről keveset szólnak az útleírások. Ez lesz majd a 'Hévíz titkos arca' túra. A híres hévízi vendégekről is sok kedves történet maradt ránk és a már ismert természetvédelmi séták is nagyon népszerűek, vagy akár 'Hévíz vallási épületi' tematikában is el tudok képzelni a jövőben vezetett hévízi sétákat. További információk a vezetett sétákról: heviz.hu

title:

description:

címkék: Hévíz;Városnézés;Kikapcsolódás;Szabadidő;Program;Aktív;Fedezze fel!

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Érdekességek, amit ősszel is érdemes megnézni akár ingyen is!

lead: Ősszel a sok kültéri séta után néha jólesik egy kicsit megpihenni és rácsodálkozni egy kiállításra. Hévíz környékén több különleges múzeum várja az érdeklődőket.

tartalom: + 1 A jelenlegi (2020.09.15) rendelkezések értelmében a múzeumok változatlanul nyitva vannak, a maszk viselése azonban beltérben itt is kötelező. Hévízen szeptemberben még látogatható az Egregyi Múzeum 5 éve működő állandó kiállítása, ahol a környékben előkerült leleteket, pénzérméket, római kori oszlopfőket mozaikdarabokat és későbbi kórból származó ékszereket, ötvösmunkákat láthatnak a történelem iránt érdeklődők. A vezetett római legendák nevű hévízi séta során történetek és legendák segítségével telnek meg élettel a kiállított tárgyak.     Az Egregyi Múzeum nyitva tartása: H-P 9:00-15:00 között. Vezetett séta a múzeumban: szeptember 22-én 13:00 órakor. Keszthelyről amellett, hogy a Balaton fővárosa elmondható, hogy a Múzeumok városa, hiszen a 20.000 fős városban több, mint 20 múzeum van. A Kulturális Örökség Napjai alkalmából különleges programsorozattal készülnek Keszthelyen szeptember 19-20. hétvégén. A Balatoni Múzeumban szeptember 19-vel Mészáros T. László kiállításának megnyitója lesz, továbbá ezen a napon az állandó Balaton keletkezéséről és élővilágáról, fürdőtörténetéről szóló állandó kiállítás ingyenesen látogatható. 2020. szeptember 24-én 16 órára a "BALATONI KINCSESTÁR" elnevezésű néprajzi látványtár és új közösségi tér megnyitója lesz. A kiállításmegnyitóra regisztráció szükséges. Szeptember 19-én a Georgikon Majortörténeti Múzeum és Élménygazdaság 9-17 óra között ingyenesen látogatható. Szeptember 20-án 10:00-16:00 között a Belvárosi Múzeum, Történelmi Panoptikumban Tarsoly lemezeink-elődeink remekműveik kiállítás, ahol a huszárok öltözékéhez tartozó tarsolyokat, gyönyörű ötvösmunkákat csodálhatnak meg az érdeklődök. A panoptikumban egyéb ingyenes program, mint zenei időutazás, irodalmi felolvasás és könyv csere-bere is lesz. Szeptember 20-án 13:00-kor Keszthely legrégebbi épületét a Pethő Házat Szántó Éva idegenvezető mutatja be. A zsinagógát és Biblia Kertet Rejtő Gábor a Keszthely Izraelita Hitközség elnöke mutatja be 13:30-14:00 óra között. A Helikon Kastélymúzeum mindkét nap (szeptember 19-én 10:00 órakor, szeptember 20-án 15:00 órakor) II. Festetics Tasziló örökségének nyomában vezetett sétát szervez. A sátán maximum 25 fő vehet részt, ezért a részvételhez előzetes regisztráció szükséges. A Szendrey Júlia emlékszoba meglátogatásához az év minden napján előzetes bejelentkezés szükséges. Azonban szeptember 20-án 14:00-16:00 között az emlékszoba nyitva áll az érdeklődők előtt, akik a fenti időpontban sok érdekes dolgot tudhatnak meg Petőfi Sándor szerelméről és feleségéről. A tárlatvezetés és a múzeum látogatás a fenti napon ingyenes. (Szendrey Telep 1.)   Szeptember 29- október 12. között a keszthelyi Fő téren lesz látható a "30 éve szabadon" nevű vándorkiállítás, mely eddig 37 belföldi és külföldi helyszínen volt látható. A kiállítás a kommunista diktatúrától a rendszerváltoztatásig tartó magyarországi időszakot mutatja be. Gyenesdiáson a Pásztorházban még szeptember kedd-péntek 9:00-12:00 között még előzetes bejelentkezés nélkül látogatható a környék legnagyobb avar vezérének eredeti formában bemutatott sírja.     Zalavárra a Várszigetre is érdemes az őszi hónapokban ellátogatni. Ilyenkor a vadludak rajától hangos a környék, ami még különlegesebb hangulatot ad a Várszigetnek, ahol a Cirill és Metód emlékoszlop és emlékmű (jelenleg felújítás alatt) a Szent Adorján templomának romjai mellett mindig érdemes megállni. A Kis-Balaton ház interaktív kiállítása november 15-ig látogatható. Nagyrészt kültéri és egész évben látogatható a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kiállítóhelye a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum. A Salföldi Természetvédelmi Major november 1-ig tart nyitva.   Bővebb információ aktuális programokról és szállásajánlatokról: www.heviz.hu | heviz@tourinform.huTourinform Iroda HévízTel: +36 83 540 1318380 Hévíz, Rákóczi u. 2.   Még több érdekességet olvasna Hévízről? Kövessen minket saját csatornáink mindegyikén! Facebook | Blog | Instagram | YouTube  

title: Érdekességek, amit ősszel is érdemes megnézni akár ingyen is!

description: Ősszel a sok kültéri séta után néha jólesik egy kicsit megpihenni és rácsodálkozni egy kiállításra. Hévíz környékén több különleges múzeum várja az érdeklődőket.

címkék: Hévíz;Látnivalók;Múzeum;Program;Kikapcsolódás;Kiállítás;Aktív;Környék

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Ló- és természetbarát rendszer Hévízen - Beszélgetés Dr. Holléné Dr. Mándó Zsuzsannával

lead: Egészség. Manapság, ebben a mindannyiunk számára kihívásokkal teli pandémiás helyzetben különösen felértékelődik a fogalom. De mi a helyzet a lovasok és a lovak egészségével?

tartalom: + 1 Miután ló és lovas a tökéletes egymásra utaltságban és harmóniában éri el a legmagasabb fokú élményt vagy teljesítményt lehetséges-e – lóra és lovasára írt – közös gyógyászati, vagy rehabilitációs program? Király Éva, a Lovas Nemzet magazin főszerkesztője készített interjút Dr. Mándó Zsuzsannával Dr. Holléné Dr. Mándó Zsuzsanna a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház nemrégiben kinevezett főigazgatója a természetes gyógytényezők kutatásával foglalkozó reumatológus, szabadidejében pedig aktív hobbilovas. Ön egy különleges, eddig még mindannyiunk számára ismeretlen pandémiás helyzetben került az intézmény élére. Mennyiben nehezítette ez meg a dolgát, ami a vezetői feladatokat illeti? A nehézséget az okozza, hogy ebben a furcsa világban nap mint nap új kihívások előtt állunk, újra és újra át kell szerveznünk az intézmény működését. Könnyíti a helyzetemet, hogy 2001 óta dolgozom az Intézményben, 2011 óta osztályvezető főorvosként és orvosigazgatóként, tavaly októbertől pedig a főigazgatói feladatokat látom el. Az eltelt húsz év elegendő volt arra, hogy tökéletesen megismerjem az intézményt és a munkatársakat is. A gyógyvíz és a fürdőkultúra jótékony hatásai közismertek az ízületi és más panaszokkal érkezők körében. Vannak olyan szakterületek, amelyeket különösen fontosnak tart és szeretne megerősíteni a vezetése alatt? Minket mindig is a „mosolygós kórháznak” neveztek, ugyanis itt mosolyognak a betegek, munkatársak egyaránt.  A reumatológiai betegellátáson  túl nagy hangsúlyt fektetünk a rehabilitációra,  az utóbbi években  az elsőbbségi rehabilitáció kap kiemelt szerepet, ami azt jelenti, hogy műtétek, balesetek után itt gyógyulnak  a betegek, itt tanulnak újra járni, illetve az önellátás képességét itt szerzik vissza, a gyógyulásukhoz a természetes gyógytényezők és a gyönyörű környezet sokat ad hozzá. 2015-ben került be a Hévízi gyógytó és a hévízi gyógyászat a hungarikumok közé, ahol jelenleg 70 magyar csúcsteljesítmény található, és ez a rangos díj kötelez bennünket a magas színvonalú szakmai munkára. Hévíz neve messzeföldön ismert, köztudott a tó vizének jótékony hatása. Kiaknázza a kórház ezt a nimbuszt, ami körüllengi a helyet? Van még mit tenni ezen a területen, úgy érzem. A természetes gyógytényezőkön alapuló egészségturizmusban nagy potenciált látok. Ugyanis a kezelések használhatók receptre felírva „gyógyszerként” bizonyos betegségekre, és recept nélküli „készítményként” rekreáció, reaktiváció részeként. Különböző módon lehet tehát ezeket alkalmazni. Sok feladat áll még előttünk, hogy további kutatási eredményekkel alátámasszuk magának a gyógyvíznek, illetve a mikroklímának a hatásosságát és költséghatékonyságát. A tó vizét már a római korban is használták gyógyításra, hatalmas mennyiségű, tapasztalatokon alapuló tudás gyűlt össze , de ez még nem elegendő, fontos klinikai módon is bizonyítani a hatást. A klinikai kutatás a másik „szívem csücske” terület. Az  első tudományos értekezés Hévízről 1795-ben jelent meg, a szerző egy személyben állatorvos és orvos is volt. A POTE-val együttműködve nyert bizonyítást a hatásosság izületi gyulladásban szenvedő egereken végzett kísérletben. Az egerek egy csoportja hévízi gyógyvízben fürdött, a kontrollcsoport pedig sima csapvízben. A gyógyvíz csillapította a fájdalomérzetet és ezáltal fokozott aktivitást idézett elő. A gyógyvízben fürdő egerek csoportja egy idő után már „toporogva” várta, hogy fürödhessen. Végeztünk olyan klinikai kísérletet a térdkopásban szenvedő betegeknél, ahol figyeltük, hogy a tóban való fürdés után hogyan változik az életminőségük. Bebizonyosodott, hogy a tóban való fürdőzés életminőségjavító hatása még hat hónap múlva is érezhető volt. A környéken lakók például rendszeresen fürdenek a hévízi gyógytóban és ez az egészségükre, fizikai állapotukra jótékony hatással bír. A gyógyvíz hatásosságát tehát már tudományos szinten alátámasztottuk, de ez nem elegendő, szükség van arra, hogy ezeket a tudományos eredményeket széles körben is terjesszük, mégpedig közérthető módon közvetítve, ugyanis  a Hévízi gyógytavat  évente csaknem egymillió ember látogatta a pandémia előtt. Érdekességként említem, hogy a gyógytó forrásainak vízhozama napi 35 millió liter, így a teljes vízkészlete háromnaponta kicserélődik. A természettől elszakadt ember számára mennyire elfogadott, hogy a gyógyszerek mellett vagy helyett a természetes erőforrásokat is igénybe vegye? Sokan - mivel tartanak a gyógyszerek mellékhatásaitól – tudatosan keresik a természetes segítséget. Mellékhatásokat tekintve a gyógytó vize biztonságos? A gyógytóban való fürdés megterheli kissé a keringést, és bizonyos betegségek esetén nem ajánlott, ezért érdemes betartani a szabályokat, amivel kapcsolatban tájékoztató táblák kerültek kihelyezésre, illetve interneten is elérhetőek ezek az információk.  Amikor szakorvosi vizsgálat után, TB-támogatással, receptre felírt  fürdőgyógyászati kezelésként veszik igénybe a Hévízen található természetes gyógytényezőket, akkor az egyén általános egészségi állapotához igazodva tudjuk alkalmazni ezeket a kezeléseket. Nálunk, a lovas világban főleg lovaink egészségéről beszélünk, és ez természetes is, hiszen az ő egészségük a mi kezünkben van. Kevesebb figyelmet fordítunk ellenben lovasaink egészségére, különös tekintettel a balesetek utáni rehabilitációra.... Tervezzük, hogy sportáganként felmérjük a mozgásszervrendszert érő terheléseket, a  „féloldalas sportoknál” (pl.tenisz) ugyanúgy, mint a lovaglásnál, ami szimmetrikusan veszi igénybe az ízületeket, izmokat. A tradicionális hévízi gyógykezelések  alkalmasak a lovaglás közben túlterhelt ízületek és szalagok pl. Achilles-ín gyulladás, derékpanaszok gyógyítására. Fontos, hogy részletes szakorvosi vizsgálat történjen és ez alapján személyre szabottan történik meg a kezeléssorozat kiírása. Ugyanakkor a ló segítségével a lovasterápia keretén belül tudunk gyógyítani-fejleszteni. Egyik vállfajánál, a hippoterápiánál, ló háromdimenziós mozgását használjuk ki a mozgássérültek  rehabilitációjához, ugyanis az a fajta mozgás, amit a ló lépés közben végez,  nagyon hasonló az emberi háromdimenziós mozgásmintájához. A konduktori (Pethő-módszer) módszer lényege, hogy a perifériáról is lehet a központi idegrendszert serkenteni, idegrendszerünk a károsodások ellenére is rendelkezik tartalékokkal, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével. Tehát, ha a pácienssel az adott mozgást rendszeresen ismételve végeztetjük, stimuláljuk az agyi struktúrákat és nagyon jó eredményeket lehet elérni. Van még egy fontos terület, ahol a ló, mint gyógyító megjelenhet, mégpedig a pszichés zavarok. Nagyon jól használható depressziós és szorongásos zavaroknál, illetve gyerekeknél  autizmus, hiperaktívitás, figyelemzavar, magatartásproblémák esetén. A ló (szemben a terápiás kutyával és macskával) képes arra, hogy a hátán hordozza lovasát, s ezzel egy egyedülálló kapcsolat jön létre ember és állat között. Ön amellett, hogy elismert szaktekintély, ötgyermekes családban él, szabadidejében pedig jut ideje a család állataira - jelenleg két lóra és két kutyára - is. Hogyan kapcsolódnak életéhez az állatok? Az anyai nagyapám lovas huszártiszt volt. Ő szerettette meg velem a lovakat. Kilenc éves voltam, mikor meghalt, de a vele  és rajta keresztül a lovakkal kapcsolatos emlékek még ma is élénken élnek bennem. Édesanyám agrármérnökként lóháton járta be a hozzá tartozó területeket, engem ellenben nem engedtek lovagolni, mert túlzottan féltettek a balesetektől. Mikor aztán a Pécsi Orvostudományi Egyetemre kerültem, azonnal megkerestem a lehetőséget és Üszögpusztán elkezdtem lovagolni. Később, a munkám és az anyaság miatt távolabb kerültem a lovaktól. Aztán úgy hozta az élet, hogy egyik lányomnak gerincferdülése miatt javasolták a rendszeres lovaglást és így újra rendszeresen lovardába jártam és egyre jobban „belemerültem” a lovas életbe. A lovak és a lovaglás olyan pluszt jelent számomra, amit semmi más nem nyújt. Úgy érzem, minden embernek meg kell találnia azt a flow-élményt, amivel ki tud kapcsolódni. Számomra ez a lovaglás. Két „nyugdíjkorú” lovunk van, egy furioso és egy holsteni. A holsteinit a most állatorvostan hallgató lányom lovagolta, ugrólóként teljesített, de már 20 éves, kivettük a sportból. Sokféle állatunk volt (kutyák, cicák,nyulak, tengerimalacok,kanári stb.) , de a ló az igaz szerelem. Még az esküvői fotóink is lovakkal közösen készültek. Későbbi terveim közt szerepel az idős lovakkal való foglalkozás, egy olyan hely kialakítása, ahol meg tudom adni  azt a plusz odafigyelést és gondoskodást, ami egy idős lónak kell, ahol  egy megfelelően „nyugis” társaságban legelészhetnek, és így gondtalan nyugdíjas éveket tölthetnek el. Úgy tudom, hogy egy rehabilitációs program is szerepel a tervei közt, ami szintén lovakkal kapcsolatos... Régen a környékbeli lótartók rendszeresen fürdették lovaikat a hévízi kifolyóban. Sőt 1914-ben a Fővárosi Állat- és Növénykert Nelly nevű 3 éves elefántja 6 hetet töltött Hévízen, ahol fájós lábát gyógyították a tó vízében, összesen 90 fürdőkezelést kapott és látványosan javult az állapota. A korabeli képek tanúsága szerint a 600 kg-os kiselefánt nagyszerűen érezte magát a termálvízben.  Petra lányom vetette fel, hogy miért nem alkalmazzuk a Hévízi-tó gyógyvizét az állatoknál is? Felvettük a kapcsolatot az Állatorvostudományi Egyetem rektorával, Sótonyi professzor úrral, akinek szintén vannak lóúsztató emlékei még ifjú korából. Megbeszéltük, milyen jó lenne ötvözni az állatorvostudományi és emberorvostudományi eredményeket - a 220 éves tradicionális hévízi  gyógyászat elemeit   lovakon is lehetne alkalmazni.  Az állatok állapotjavulása a kezelések hatására megerősítené a humán kezelések hatásosságát  is, mert sokan gondolják azt, hogy csak a környezet szépsége és a gyógyvízbe vetett hit hozza az eredményeket, de az állatok vizsgálata esetén a placebó hatás teljesen  kizárható. Jogos a kérdés, hogy miért is nem használjuk a humán orvoslásban már bizonyított „természetes gyógyszereket” az állatgyógyászatban? Természetesen nem arra gondolok itt, hogy a hévízí gyógytónál ló és kutya kiegészítő belépő jegyet lehessen vásárolni és így egy helyütt egy időben  fürödjenek az emberek és állatok. Tengerparti országokban bevált gyógyászati eljárás a lovak tengerben történő hidroterápiája – elsősorban ízületi és izom fájdalmak csökkentésére, sérülések utókezelésére használják. Megvalósítható mindezt itt, Hévízen? A hévízi lefolyó vize jelenleg semmilyen formában nincs hasznosítva, pedig vizének összetétele és hőmérséklete megegyezik a gyógytóéval. A tó vizét levezető csatornánál egy természetes lójártató berendezés kialakításával lehetővé válna a lovak és más állatok balneoterápiás kezelése az ez idáig semmilyen módon nem hasznosított, elfolyó „maradék gyógyvíz” felhasználásával. A Kis-Balatonnál alkalmazott nádmozaikos víztisztító rendszert alkalmazva a jártatógépben használt víz visszakerülhet a lefolyóba – így nincs probléma a használt víz kezelésével sem. A létesítmény kiépítésével lovak számára is elérhetővé válik a hévízi gyógyvíz jótékony hatása, ráadásul egy szakterületek közötti tudás- és kutatási központ is létrehozható. Meggyőződésem, hogy egy Európában is egyedülálló, hatékonyan működő, gazdaságos fenntartású ló és természetbarát rendszert lehetne kialakítani.   Király Éva cikke a Lovas Nemzet 2021. májusi, XXVII. évf. 5 számában jelent meg        

title:

description:

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék: