Keresse Hévíz Város Borát éttermekben, szálláshelyeken, ajándékboltokban és vigye hírét városunknak!
Utolsó módósítás: 2019. augusztus. 29. 11:47
A borversenyre 16 Pincészet nevezett, akik összesen 40 féle bort küldtek be a megmérettetésre. A kóstoló Városi Könyvtárban került megrendezésre, ahol a zsűri hosszas ízlelgetés után döntötte el, mely borok a nyertesek.
Végül a zsűri választása a száraz, fehér borok közül a Decsics Pincészet 2017-es Olaszrizlingjére esett, így ez a Reziből származó, hűtve erjesztett, friss gyümölcsös bor viselheti a Hévíz Város Bora 2018. címet.
Hévíz Város Selection bora kategóriára bármilyen fajtájú bort nevezhettek a pincészetek. Itt a zsűri hosszas újrakóstolás után végül a Papp és Fiai Pincészet októberi szüretelésű, reduktív technológiával készült, virág illatú, gyümölgyös, enyhe mandula ízvilágú, száraz 2017-es Olaszrizlingje mellett döntött.
Született egy különdíj is, amelyet a Cseri Pincészet, Cseri Barnabás 25 éves fiatal borásza alkotott. A Barni’s Riesling-je egy 2017-es félszáraz Moseli típusu , könnyű, gyümölcsös, virágos illatú, frissítő Rajnai Rizling a Panonnhalmi borvidékről.
Hévíz Város nyertes borai elérhetőek a Hévízi Tourinform Irodában, és a legtöbb hévízi vendéglátóhelyen is.
Keresse Hévíz Város Borát éttermekben, szálláshelyeken, ajándékboltokban és vigye hírét városunknak!
Cserszegi fűszeres az Év Bora - 2017.
A borválasztás a Hévíz TDM Egyesület és Hévíz Város Önkormányzata által kialakított, már hagyománynak számító rendezvény, hisz a szakmai zsűri által kiválasztott bor képviseli majd Hévíz városát egy teljes éven át. A kiválasztott, és egyedi címkével ellátott bor reprezentációs célokat szolgál, megvásárolhatóvá válik a turisták részére a Tourinform Irodában, valamint elérhetővé válik a vendégeknek a város vendéglátóegységeiben.
A borversenyre 51 pincészet kapott meghívást, akik összesen 22 féle bort küldtek be a megmérettetésre. A kóstoló az Egregyi Szőlőhegyen található Vilmos Pincében került megrendezésre, ahol a zsűri hosszas ízlelgetés után döntötte el, mely borok juthatnak a következő körbe.
A szakmai zsűri munkájában Dr. Szakonyi József nemzetközi borbíráló, a Magyar Borakadémia tagja, a DHSR Hévíz és Aqua szállodák igazgató főorvosa, hévízi orvosnagykövet, Zámbó Tibor mesterszakács, a NaturMed Hotel Carbona F&B igazgatója, Kreil Vilmos a Festetics kastély Balatoni Borok Borházának vezetője, Miklós János a Kis Helikon Relax Villa & Le Petit Gourmet Restaurant Hévíz tulajdonosa és Karádi Szabolcs sommelier, a Hévíz TDM Egyesület elnökségi tagja vettek részt.
Végül a zsűri választása a száraz, fehér borok közül a Decsics Pincészet Cserszegi fűszeresére esett, így ez a Reziből származó bor viselheti a Hévíz Város Bora 2017. címet.
Újdonságként idén Hévíz Város Selection bora kategóriában is lehetett nevezni, amelyre bármilyen fajtájú bort nevezhettek a pincészetek. Itt a zsűri hosszas újrakóstolás után végül a gyenesdiási Rádi Pincészet félédes Cserszegi fűszerese mellett döntött.
A Hévíz Város Bora 2017, valamint a Hévíz Város Selection 2017 kitüntetéssel ellátott borok április végétől lesznek kapható a Hévízi Tourinform Irodában, és elérhető lesz a legtöbb hévízi vendéglátóhelyen is.
Keresse Hévíz Város Borát éttermekben, szálláshelyeken, ajándékboltokban és vigye hírét városunknak!
A Hévíz TDM Egyesület szervezésében, 2016. február 22-én, 9. alkalommal választották meg Hévíz Város Borát. A 2014. évjáratú Pátria bor ízlett a legjobban a zsűrinek.
A meghívásos borversenyre 15 borház küldte meg összesen 23 féle száraz, fehér borát. A kostólóra a Hotel Spa Hévíz éttermében került sor, ahol a zsűri és a jelenlévő közönség hosszas ízlelgetés után döntötte el, mely borok juthatnak a második körbe. A szakmai zsűri elnöke az idei évben is dr. Kocsis
László egyetemi tanár, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszék vezetője volt. A zsűrizésben részt vett még dr. Szakonyi József nemzetközi borbíráló, a Magyar Borakadémia tagja, a DHSR Hévíz és Aqua szállodák orvosa igazgatója, Zámbó Tibor mesterszakács, a NaturMed Hotel Carbona F&B igazgatója, Kreil Vilmos, a Festetics kastély Balatoni Borok Borházának vezetője és Karádi Szabolcs sommelier, a Hévíz TDM Egyesület elnökségi tagja.
A zsűri elnöke elmondta, hogy az idei borválasztékot nagy fajtagazdagság, változatosság és kiváló minőség jellemezte, amelyből nehéz volt kiválasztani azt a bort, amely 2016-ban Hévíz városát képviseli. A döntés végül a Bezerics Pincészet 2014-es évjáratú borára esett, amely méltó képviselője lesz Hévíznek a különböző turisztikai rendezvényeken, protokoll eseményeken.
A Bezerics családban régi hagyománya van a szőlőművelésnek, borkészítésnek, és ezeknek a folyamatait mind a család végzi, koordinálja. Ennek az áldozatos munkának és a termőtáj adottságainak eredménye a Pátria is, amely Olaszrizling és Tramini fajták keresztezéséből jött létre. A Pátria bor színe szalmasárga, illata tiszta, intenzív, virágokra, gyógynövényekre emlékeztető. Száraz, testes bor, lendületes savakkal, emellett gazdag íz világát az alma, viasz, mandula, és zöld fügehatázozzák meg.
„Gabriella” lett Hévíz Város Bora - 2015
A Borbély Családi Pincészet számára nem hozott balszerencsét péntek 13-a.
A Hévíz TDM Egyesület szervezésében, 2015. február 13-án, 8. alkalommal választották meg Hévíz Város Borát.
A meghívásos borversenyre 12 borászat küldte meg, összesen 20 száraz, fehér borát. A vakkostolásra a Hotel Spa Hévíz Nympha termében került sor. A szakmai zsűri elnöke az idei évben Dr. Kocsis László egyetemi tanár, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszék tanszékvezetője volt. A szakmai zsűriben részt vettek Dr. Szakonyi József nemzetközi borbíráló, a Magyar Borakadémia tagja, a DHSR Hévíz és Aqua szállodák igazgató főorvosa, hévízi orvosnagykövet, Zámbó Tibor mesterszakács, a NaturMed Hotel Carbona F&B igazgatója, és Karádi Szabolcs, Olaszországban végzett sommelier, a Hévíz TDM Egyesület elnökségi tagja. Az értékelésben a társadalmi zsűri is aktív szerepet kapott, hiszen a 20 tételes vakkóstolást követő összesítésnél a közönség véleményét is figyelembe véve választotta ki a zsűri azt a 6 bort, melyet a végső visszakóstolásra érdemesnek ítélt.
A 6 legkiválóbb bort a zsűri nyilvános, szakértő értékelése mellett ízlelgethette a közönség.
Dr. Kocsis László zsűrielnök elmondta, hogy olyan bor kiválasztására törekedtek, mely tükrözi Hévíz Város légkörét, és bizonyosan elnyeri majd a közönség tetszését.
Így esett a választás a Borbély Családi Pincészet Gabriella Badacsonyi Muscat Ottonel ’2014’ borára, mely a zsűri véleménye alapján harmonikus, elegáns és tartós bor, jól illik a fürdőváros hangulatához, és egyben méltó képviselője lehet Hévíznek, hiszen 2015-ben ez a bor képviseli majd városunkat turisztikai és protokoll eseményeken.
Borbély Tamás borász, a Borbély Családi Pincészet tulajdonosa elmondta, nagy öröm és jó érzés számukra, hogy idén elnyerték a Hévíz Város Bora 2015 címet. Korábban nyerték már el borukkal a Fesztivál Bora címet is itt Hévízen, de úgy gondolja ez a kitüntetés mind a város mind a borászat számára remek marketing lehetőséget teremt.
És, hogy miért Gabriella?
A bor Borbély Gabriella, Tamás édesanyja után kapta nevét, hiszen ez a tétel az ő kedvence. A családi pincészetben az ő kezdeményezésére kezték el a muskat ottonelt száraz borként is forgalmazni a korábbi félédes mellett és mint névadó, minden évben ő döntheti el, hogy mely bort zárják a Gabriella palackba.
2014. április 23-án 13.00 órakor került sor az immár 7. Hévíz Város Bora választásra Hévíz Város Önkormányzatának dísztermében. A borválasztásra 10 zalai vagy a Balatoni Borrégióhoz tartozó borászat kapott meghívást, melyek mindegyike legfeljebb két, a Borrégióban megtermelt, száraz, fehér borral nevezhetett. A zsűri végül sorszori visszakóstolást és egyeztetést követően a Strázsai Pincészet 2013. évjáratú Rezi Olaszrizling borát választotta az év borának, mely reményeik szerint nem csak kiváló minőséget képvisel idén, de a vendégek körében is népszerű lesz majd, hiszen egy igazán kellemes, populáris, fogyasztóbarát borról van szó.
A nyertes bor azért is különleges, hiszen Hévízhez igencsak közel, egy viszonylag kis pincészetben, Reziben termelték, és készítették el.
A Frittmann pincészet száraz Cserszegi fűszerese nyerte el a szakmai és a társadalmi zsűri tetszését a VI. Hévíz Város Bora választáson. A rendezvény 2012. március 23-án került megrendezésre a Danubius Health Spa Resort Hévíz, festői szépségű Shakespeare termében. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, hisz 22 tételből kellett kiválasztani azt a bort, amely méltó módon képviseli Hévíz városát a 2012-es évben. A szakmai zsűri elnöke Dr. Kocsis László a keszthelyi Georgikon Növény- és Környezettudományi Intézet és Kertészeti Tanszékének tanszékvezetője volt, munkáját Dr. Szakonyi József, ifj. Veres János, Kocsis Lajos és Pampetrics György segítették. A Cserszegi fűszerest Bakonyi Károly állította elő az Irsai Olivér és a Piros Tramini kereszteződéséből. Reduktív technológiával készült, rendkívül intenzív gyümölcsillat jellemzi. Muskotályos jellege illatában és ízében is megnyilvánul. Zamat-gazdag, tartós ízvilággal és kellemes savakkal rendelkezik.11 °C-ra hűtve szárnyasokhoz, halételekhez ajánlják.
A 2011-es évben március 16-án került kiválasztásra Hévíz Város Bora a NaturMed Hotel Carbona****-ban. A négycsillagos szálloda színvonalához méltóan első osztályú helyszíne volt a rendezvénynek.A borválasztásnál Baráth Zsolt egyesületi elnök vezényletével a hat fős szakmai zsűrire nehéz feladat várt, hisz a közel három órás választás során 12 pincészet 17 borából kellett a győztest kiválasztaniuk. Nem segített az sem, hogy a fináléba jutott két bor teljesen megosztotta a bírákat. A végső körben maradt félédes cserszegi fűszeres és a későbbi nyertes 3-3 szavazatot kapott.A társadalmi zsűri véleményét is kikérték az ítészek, így a szoros verseny eredménye: a Szent György-hegyi Fischer pincészet 2007-es évjáratú Badacsonyi Pinot Blanc bora kapta a Hévíz Város Bora 2011 címet. A jó hangulatú, kedélyes légkörhöz a borok sokszínűsége, a változatos illatok, zamatok mellett bordalok is hozzájárultak.A Fischer Pincészet tulajdonosa Herr Fischer - Burgenlandból származó magyar kötődésű bortermelő - 2002-ben vásárolta első birtokát Badacsonyban, mely birtok azóta 55 hektárra bővült. Földjén fele-fele arányban megtalálhatók mind a fehér és kék szőlőfajták, különösen a sauvingon blanc, pino blanc, chardonnay, pinot noir, merlot, cabernet franc. Tiszta ízű és illatú borai sikeréhez a gondos technológia is hozzájárul. A győztes pinot blanc-t íz és illatvilágában is fajtájára jellemző, gyógynövényes, citrusos aromák teszik karakteressé, palackban érlelt nemes borrá.
2008-ban a Bezerics – Németh Borház Kft. Sauvignon Blanc száraz fehér bora (2007-es évjárat) viselhette a Hévíz Város Bora címet. Második alkalommal került megválasztásra a város bora, melynek keretében idén tizenhárom bor közül választotta ki a szakmai zsűri a megtisztelő cím tulajdonosát. Míg a korábbi évben kizárólag cserszegi fűszeresekkel nevezhettek a pincészetek, addig 2008-ra szélesedett a választék.
Utolsó módósítás: 2019. július. 10. 16:58
Utolsó módósítás: 2023. február. 20. 09:32
Utolsó módósítás: 2023. április. 01. 10:24
Utolsó módósítás: 2024. augusztus. 16. 13:40
Utolsó módósítás: 2021. november. 04. 09:56
Utolsó módósítás: 2019. július. 11. 12:09
Az 1999-es Zalai Kalendárium így ír róla:
"A hévízi tündérrózsa 100 éve
Meghonosodása óta csodájára járnak
A 100. születésnapját ünnepelte tavaly Hévízen az indiai tündérrózsa. A város jelképét is megtestesítő csodálatos növény honosítása nem ment ugyan könnyedén, de szerencsére sikerült. Gondok persze az óta is akadnak, hiszen a rendkívül „falánk” kártevők támadása ellen folyamatosan védeni kell a virágokat. A megfelelő szereket és módszereket szerencsére sikerült megtalálni, illetve kidolgozni. A tündérrózsa történetéről, védelméről Vincze Tamást, az Állami Gyógyfürdőkórház kertészmérnökét kérdeztük.
- A tündérrózsának amellett, hogy szép, mitológiai múltja van, sőt, szent növényként is tisztelhetjük.
- Az egyiptomi fehér és kék tündérrózsa virága fontos szerepet játszott az egyiptomiak hitéletében. A bőségnek és a jólétnek volt a jelképe, és mint ilyent, Egyiptom királyának és hitvesének, Ozirisznek és Ízisznek szentelték. Ugyanakkor a halálnak, majd az örökké megújuló életnek is a szimbóluma volt. Így a múmiákat kék és fehér tündérrózsa virágokkal koszorúzták. Az egyiptomiak nem csak tisztelték a tündérrózsát, hanem táplálékként is felhasználták; magvait lisztté őrölték és lepényt sütöttek belőle. A tündérrózsa rokona a lótusz a hindu mitológiában az univerzum bölcsője. Amikor az özönvíz elsöpört mindent, a vizek tetején fekvő Visnu köldökéből virágzott elő. Ebből emelkedett ki Brahma, a Teremtő és létrehozta a világot. Visnu lótuszt tart az egyik kezében, ez az a virág, mely a vizek formátlan végtelenségéből teljes pompájával teríti szét szirmait, szimbolizálja a mindenséget. A védák lótusz alakúnak említik az emberi lény legbelsőbb magját, ahol a lélek lakozik, míg a hinduk és buddhisták ahhoz az emberhez hasonlítják, akit nem érintenek meg a világ bűnei. Néhány lótuszvirágnak régebbi szimbolikája van. Az indiai irodalom örökzöld témája a reggeli nap első sugaraira ébredő és kinyíló lótusz. Az irodalmi leírások a szépséges asszonyt is a lótusz részeihez hasonlítják.
- Hévíznek ugyan nem szent növénye, de jelképe a tündérrózsa. Miként is került a tóba?
- A tó növényvilágának leglátványosabb tajgai a tündérrózsák. A század eleji leírásokból, illetve Richard Bright angol orvosutazó 1815-ből származó útikönyvéből tudjuk, hogy a tóban őshonos volt a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Ez a hideg vizekben is díszlő, csendesebb vizeinkben majdnem mindenhol megtalálható faj már magában is szép jelenség. A múlt század harmincas éveiben már kísérletet tettek arra, hogy mellette trópusi eredetű tündérrózsákat honosítsanak meg a tóban. A nagyváradi Püspökfürdő meleg vizéből előbb a budapesti Lukács-fürdőbe, majd innen Hévízre telepítették az egyiptomi fehér tündérrózsa (Nyphaea lotus) egyedeit. Ez azonban akkor nem bizonyult maradandónak. 1898 és 1906 között Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára gondolt egy merészet és nagyszabású tündérrózsa-honosítási akcióba kezdett Hévízen. A budapesti tudományegyetem gazdag botanikus kertjének Viktória-házából több trópusi tündérrózsafaj gyöktörzs-darabkáját megszerzett, s azokat az iszapba ültette. Az első esztendőben Lovassy Sándor az egyiptomi fehér és az indiai vörös tündérrózsa hosszú virágú alfajának (Nymphaea rubra) honosításával próbálkozott. Az előbbi növénnyel végzett kísérletek a múlt századihoz hasonlóan ezúttal sem vezettek eredményre, viszont az utóbbi már 1898-ban megmutatta életképességét. A telepítést követő 33. napon, 1898. július 25-én nyílt ki Hévízen az első vörös tündérrózsavirág, amelyet természetesen a hévízi fürdővendégek nagy érdeklődése kísért.
- Lovassy Sándor ezután nem kísérletezett más fajokkal?
- De igen. A következő évben Egyiptomból, Indiából és Afrikából származó kék tündérrózsafajokat próbált telepíteni, sőt, még az amazonasi Viktoria regia telepítését is megkísérelte. Ez utóbbi 1903 augusztusában virágozni is kezdett a tóban, ám megtelepedni végül nem tudott. Kezdetben sikeresnek ígérkezett a kék virágú, napközben nyíló dél-afrikai kék tündérrózsa honosítása is, a tó talaja és mikroklímája azonban – több fajéhoz hasonlóan – nem volt számára megfelelő.
- Tehát a ma tündöklő faj bizonyult a legéletképesebbnek, honosítási szempontból pedig a legmegfelelőbbnek. De mit kell tudnunk a virág „jellemzőiről”?
- A tropikus Kelet-Indiából, közelebbről Bengália mocsaraiból, lassú folyású sekély vizeiből származó tündérrózsa 1803-ban került Európa botanikus kertjeibe. Általában éjjel kezd el nyílni és a napsütéses időben kora délutánra becsukódik. Ha azonban az idő borongós, akkor egész nap nyitva marad. Érdekes az is, hogy a növény szára az iszapban van, onnan törnek vízfelszínre a levelek, néha 4-5 métert is megtéve. A virágok májustól novemberig láthatók, egy-egy virág három napig díszlik. Egy nem háborgatott tő egy nyáron 60-90 levelet fejleszt. Ősszel a tündérrózsák visszahúzódnak az iszapba és tavasszal hajtanak ki ismét.
- Mennyire tűrőképes a tündérrózsa?
- Érdekessége, hogy az egyik – nem az indiai – faj magja meglepően életképes. Japánban e század elején több méter mélyen kiásott iszaprétegben sértetlen magokat találtak. Ezeket megpróbálták kicsíráztatni, ami sikerült. Ezután elvégezték a pontos kormeghatározást is radonkarbon módszerrel, s megállapították, hogy a magok 1040 évesek voltak. A vörös tündérrózsa mindezek ellenére – a többi trópusi növényhez hasonlóan – rendkívül érzékeny. Szereti a háborítatlanságot, az egyenletes klímát. Az egykor féltve őrzött egzotikus növények egyébként mára buján elszaporodtak a tóban. A tündérrózsa természetesen védett növénye a Hévízi tónak, virágát leszakítani és bolygatni tilos.
- Ha jól tudom, a növények klimatikus szerepe is van.
- Így igaz, a tavirózsák nem csak esztétikai értékűek. A tó jelentős részét beborító növények hatékonyan fékezik a víz lehűlését, mint ahogyan a tavat övező véderdő is szerepet játszik a gyors vízhőfokcsökkenés megakadályozásában, mert útját állja a párát felszaggató szélnek. A tó flórájának említésre méltó növénye a lefolyócsatornában nagy tömegben nyíló fehér tündérrózsa is.
- A védelem ellenére a növények legalábbis Hévízen – folyamatos gondoskodást igényelnek?
- A tündérrózsákon az elmúlt években két kártevő jelent meg. Az egyik az olajosbogár, a másik a tavirózsa levéltetű. Mivel a tó 1993 óta természetvédelmi terület és fürdővendégek ezrei keresik fel évente, ezért a védekezés meghatározásakor elsődleges szempont egy emberre, természetre veszélytelen eljárás kidolgozása. A kémiai védekezést az első pillanattól elvetettük, csakis a biológiait tartottuk lehetségesnek. Az olajosbogár ellen már második éve sikeresen alkalmazunk egy baktériumtörzset, amely kizárólag a szóban forgó kártevőre ártalmas. A levéltetű elleni védekezésre ez idáig nem volt hasonló módszer, habár ezek igen komoly kárt okoztak a növényekben. A laboratóriumi és a tavon végzett szabadtéri kísérletek azt mutatják, hogy egy gomba sikeresen vethető be a levélkártevő ellen. Ennek gombafonalai a levéltetvek testét átszövik, így az állat elpusztul. A szer tavon történő engedélyeztetési kérelme már a Természetvédelmi hivatalban és a minisztériumban van…"
Utolsó módósítás: 2024. július. 09. 10:52
Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:16
Valódi gyümölcs, élénk szín, mesterséges összetevők nélkül. A Millu Manufaktúra szörpjei minden kortyban a természet ízét adják vissza.
Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?
A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.
A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.
Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.
Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.
Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.
A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.
A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.
Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.
Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.
Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.