Kereső

Kizárt szavak

  • a
  • az
  • egy
  • volt
  • van
  • lesz
  • hogyan
  • miért
  • mit
  • kit
  • rossz

Tiltott szavak

  • cialis
  • viagra
  • php
  • sql
  • html
  • https
  • http
  • chr
  • script
  • sex
  • porn
  • sexmassage
  • szex
  • pornó

Alternatív kifejezések

  • nyitvatartás=nyitva tartás
  • diszpécser nyitva tartás=nyitva tartás
  • diszpécserek nyitva tartás=nyitva tartás
  • diszpécserek nyitvatartás=nyitva tartás
  • diszpécser nyitvatartás=nyitva tartás
  • fedett fürdő nyitvatartás hévíz=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett fürdő nyitvatartása=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett gyógyfürdő nyitvatartás=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett gyógyfürdő nyitvatartás hévíz=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett gyógyfürdő nyitvatartása=fedett fürdő nyitva tartás
  • fürdő nyitvatartás=fürdő nyitva tartás
  • hévizi fedett gyógyfürdő nyitvatartása=fedett fürdő nyitva tartás
  • informacio nyitva=fürdő nyitva tartás
  • nyitvatartás a fürdőben=fürdő nyitva tartás
  • nyitvatartás a tófürdőben=fürdő nyitva tartás
  • postás üdülő=aquamarin hotel

1. Borkóstolók, Város bora

Utolsó módósítás: 2019. augusztus. 29. 11:47

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Borkóstolók, Város bora
lead:
tartalom: + 1 Az egregyi borospincék világa A fürdőváros sajátos arculatú és hangulatú városrésze Egregy. A vendégcsalogató borospincék és a szőlőhegy - az egregyi "grinzing" - tüzes boraival és magyaros ételeivel rendkívül kedvelt zöldvendéglő-övezet. Régi magyar szokás, hogy a borosgazdák pincéikbe hívják az út vándorait egy pohár borra. Ez a hagyomány itt is megmaradt, s kiegészült. A vendégbarát pincékben megízlelheti a nemzetközi ízek mellett az országhatárainkon túl is ismertté vált magyaros konyha ételspecialitásait és a borosgazdák által szívesen kínált „csemegét”, a friss házi kenyérből készült zsíros kenyeret pirospaprikával és hagymakarikával. A falusias hangulatát megőrző hosszú ideig önálló településrész 1,5 kilométerre fekszik a város központjától. A fürdőkúrától felfrissült vendégek közül szinte mindenki ellátogat ide legalább egyszer a pihenése során, mert a visszatérő törzsvendégek élményeit hallva kedvet kapnak a jó falatokhoz és a jó borokhoz. A kiruccanást teheti gyalogosan szőlőtáblák között bandukolva, a XIII. századi Árpád kori templom mellett elhaladva, vagy a város központjából induló kisvonattal. Az egregyi borozósor két utcácskából áll, érdemes mindegyiken végigsétálni és hangulatunktól függően betérni egyikbe, másikba. A nyári időszakban nem ritka, hogy cigányzene hallatszik ki az útra, ezzel is becsalogatva a kényelmesen sétálgató vendégeket. Engedjen a csábításnak Ön is! Koccintson egyet Hévízre és az egészségre! Rendszeres és szervezett borkóstolót tartanak az itt felsorolt éttermekben: Macchiato Caffe Korona Panzió ***Étterem Római Pince Étterme Vilmos Pince Rezi Borház - Strázsai Pince Bezerics Borház Prémium Borkósoló az Egregyi Múzeumban - augusztus 30-ig Tudta Ön, hogy: a bornak gyógyhatása is van? Amely nagyrészt az alkoholnak köszönhető, ami a HDL koleszterin szintjét megemeli, az LDL-ét pedig lejjebb viszi. napi 1-2 pohár vörösbor fogyasztása csökkenti a szívbetegség kockázatát? borozgatással az időskori elbutulás is késleltethető, vagy megelőzhető? A vörösborszőlők héjának vegyületei vérhígító flavonoidokat tartalmaznak, melyek szintén csökkenti a koleszterin szintet. Hévíz Város Bora A borválasztás a Hévíz TDM Egyesület és Hévíz Város Önkormányzata által kialakított, már hagyománynak számító rendezvény, hisz a szakmai zsűri által kiválasztott bor képviseli majd Hévíz városát egy teljes éven át. A kiválasztott, és egyedi címkével ellátott bor reprezentációs célokat szolgál, megvásárolhatóvá válik a turisták részére a Tourinform Irodában, valamint elérhetővé válik a vendégeknek a város vendéglátóegységeiben. Nyert a Bezerics Pincészet 2016-os Pogányvári Chardonnay bora. 2019-ben a Bezerics Pincészet kapta a legtöbb elismerést a Hévíz Város Bora választáson, így egy évig a Bezerics 2016-os Pogányvári Chardonnay képviselheti Hévíz városát. A Hévíz TDM Egyesület szervezésében a Hévízi Borünnepet megelőző napon választották meg a 2019-es év Hévíz Város Borát. A borászatok közül végül 11-en, összesen 17 félszáraz fehérborral neveztek a Hévíz Város Bora 2019 címre, melyeket a zsűri és a résztvevő vendégek vakon kóstoltak végig. Eme száraz, fehér, 2016-os Chardonnay gazdag ízében egzotikus gyümölcsök, almás, vaníliás jegyekkel, extrakt édességgel, lendületes savakkal. A telt, szép zamatok, lenyelés után is hosszan kényeztetik a fogyasztót. Illata férfias, karakteres, trópusi fűszerekre és gyümölcsökre, almára emlékeztet. Hévíz Város nyertes bora elérhető a Hévízi Tourinform Irodában, és a legtöbb hévízi vendéglátóhelyen is.  Keresse Hévíz Város Borát éttermekben, szálláshelyeken, ajándékboltokban és vigye hírét városunknak! Kíváncsi az előző évek boraira is?

2018. augusztus 16-án a Festetics György Művelődési Központ szervezésében, a Hévízi Borünnep első napján választották meg Hévíz Város Borát, illetve sor került idén is a Hévíz Város Selection borának kiválasztására is.

A borversenyre 16 Pincészet nevezett, akik összesen 40 féle bort küldtek be a megmérettetésre. A kóstoló Városi Könyvtárban került megrendezésre, ahol a zsűri hosszas ízlelgetés után döntötte el, mely borok a nyertesek. 

Végül a zsűri választása a száraz, fehér borok közül a Decsics Pincészet 2017-es Olaszrizlingjére esett, így ez a Reziből származó, hűtve erjesztett, friss gyümölcsös bor viselheti a Hévíz Város Bora 2018. címet.

Hévíz Város Selection bora kategóriára bármilyen fajtájú bort nevezhettek a pincészetek. Itt a zsűri hosszas újrakóstolás után végül a Papp és Fiai Pincészet októberi szüretelésű, reduktív technológiával készült, virág illatú, gyümölgyös, enyhe mandula ízvilágú, száraz 2017-es Olaszrizlingje mellett döntött.

Született egy különdíj is, amelyet a Cseri Pincészet,  Cseri Barnabás 25 éves fiatal borásza alkotott. A Barni’s Riesling-je  egy 2017-es félszáraz Moseli típusu , könnyű, gyümölcsös, virágos illatú, frissítő Rajnai Rizling a Panonnhalmi borvidékről.

Hévíz Város nyertes borai elérhetőek a Hévízi Tourinform Irodában, és a legtöbb hévízi vendéglátóhelyen is. 

Keresse Hévíz Város Borát éttermekben, szálláshelyeken, ajándékboltokban és vigye hírét városunknak!

 

Cserszegi fűszeres az Év Bora - 2017.

A borválasztás a Hévíz TDM Egyesület és Hévíz Város Önkormányzata által kialakított, már hagyománynak számító rendezvény, hisz a szakmai zsűri által kiválasztott bor képviseli majd Hévíz városát egy teljes éven át. A kiválasztott, és egyedi címkével ellátott bor reprezentációs célokat szolgál, megvásárolhatóvá válik a turisták részére a Tourinform Irodában, valamint elérhetővé válik a vendégeknek a város vendéglátóegységeiben.

A Hévíz TDM Egyesület szervezésében 2017. március 23-án, 10. alkalommal választották meg Hévíz Város Borát, illetve sor került idén Hévíz Város Selection borának kiválasztására is.

A borversenyre 51 pincészet kapott meghívást, akik összesen 22 féle bort küldtek be a megmérettetésre. A kóstoló az Egregyi Szőlőhegyen található Vilmos Pincében került megrendezésre, ahol a zsűri hosszas ízlelgetés után döntötte el, mely borok juthatnak a következő körbe.

 

A szakmai zsűri munkájában Dr. Szakonyi József nemzetközi borbíráló, a Magyar Borakadémia tagja, a DHSR Hévíz és Aqua szállodák igazgató főorvosa, hévízi orvosnagykövet, Zámbó Tibor mesterszakács, a NaturMed Hotel Carbona F&B igazgatója, Kreil Vilmos a Festetics kastély Balatoni Borok Borházának vezetője, Miklós János a Kis Helikon Relax Villa & Le Petit Gourmet Restaurant Hévíz tulajdonosa és Karádi Szabolcs sommelier, a Hévíz TDM Egyesület elnökségi tagja vettek részt.

Végül a zsűri választása a száraz, fehér borok közül a Decsics Pincészet Cserszegi fűszeresére esett, így ez a Reziből származó bor viselheti a Hévíz Város Bora 2017. címet.

Újdonságként idén Hévíz Város Selection bora kategóriában is lehetett nevezni, amelyre bármilyen fajtájú bort nevezhettek a pincészetek. Itt a zsűri hosszas újrakóstolás után végül a gyenesdiási Rádi Pincészet félédes Cserszegi fűszerese mellett döntött.

A Hévíz Város Bora 2017, valamint a Hévíz Város Selection 2017 kitüntetéssel ellátott borok április végétől lesznek kapható a Hévízi Tourinform Irodában, és elérhető lesz a legtöbb hévízi vendéglátóhelyen is.

 

Keresse Hévíz Város Borát éttermekben, szálláshelyeken, ajándékboltokban és vigye hírét városunknak!

 

Pátria lett Hévíz Város Bora 2016

Már megvásárolható az idei év város bora, ami a Bezerics Pincészet munkáját dicséri.

A Hévíz TDM Egyesület szervezésében, 2016. február 22-én, 9. alkalommal választották meg Hévíz Város Borát. A 2014. évjáratú Pátria bor ízlett a legjobban a zsűrinek.

A meghívásos borversenyre 15 borház küldte meg összesen 23 féle száraz, fehér borát. A kostólóra  a Hotel Spa Hévíz éttermében került sor, ahol a zsűri és a jelenlévő közönség hosszas ízlelgetés után döntötte el, mely borok juthatnak a második körbe. A szakmai zsűri elnöke az idei évben is dr. Kocsis
László egyetemi tanár, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszék vezetője volt. A zsűrizésben részt vett még dr. Szakonyi József nemzetközi borbíráló, a Magyar Borakadémia tagja, a DHSR Hévíz és Aqua szállodák orvosa igazgatója, Zámbó Tibor mesterszakács, a NaturMed Hotel Carbona F&B igazgatója, Kreil Vilmos, a Festetics kastély Balatoni Borok Borházának vezetője és Karádi Szabolcs sommelier, a Hévíz TDM Egyesület elnökségi tagja.

A zsűri elnöke elmondta, hogy az idei borválasztékot nagy fajtagazdagság, változatosság és kiváló minőség jellemezte, amelyből nehéz volt kiválasztani azt a bort, amely 2016-ban Hévíz városát képviseli. A döntés végül a Bezerics Pincészet 2014-es évjáratú borára esett, amely méltó képviselője lesz Hévíznek a különböző turisztikai rendezvényeken, protokoll eseményeken.

A Bezerics családban régi hagyománya van a szőlőművelésnek, borkészítésnek, és ezeknek a folyamatait mind a család végzi, koordinálja. Ennek az áldozatos munkának és a termőtáj adottságainak eredménye a Pátria is, amely Olaszrizling és Tramini fajták keresztezéséből jött létre. A Pátria bor színe szalmasárga, illata tiszta, intenzív, virágokra, gyógynövényekre emlékeztető. Száraz, testes bor, lendületes savakkal, emellett gazdag íz világát az alma, viasz, mandula, és zöld fügehatázozzák meg.


„Gabriella” lett Hévíz Város Bora - 2015

A Borbély Családi Pincészet számára nem hozott balszerencsét péntek 13-a.

A Hévíz TDM Egyesület szervezésében, 2015. február 13-án, 8. alkalommal választották meg Hévíz Város Borát.

A meghívásos borversenyre 12 borászat küldte meg, összesen 20 száraz, fehér borát.  A vakkostolásra a Hotel Spa Hévíz Nympha termében került sor. A szakmai zsűri elnöke az idei évben Dr. Kocsis László egyetemi tanár, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszék tanszékvezetője volt. A szakmai zsűriben részt vettek Dr. Szakonyi József nemzetközi borbíráló, a Magyar Borakadémia tagja, a DHSR Hévíz és Aqua szállodák igazgató főorvosa, hévízi orvosnagykövet, Zámbó Tibor mesterszakács, a NaturMed Hotel Carbona F&B igazgatója, és Karádi Szabolcs, Olaszországban végzett sommelier, a Hévíz TDM Egyesület elnökségi tagja. Az értékelésben a társadalmi zsűri is aktív szerepet kapott, hiszen a 20 tételes vakkóstolást követő összesítésnél a közönség véleményét is figyelembe véve választotta ki a zsűri azt a 6 bort, melyet a végső visszakóstolásra érdemesnek ítélt.

A 6 legkiválóbb bort a zsűri nyilvános, szakértő értékelése mellett ízlelgethette a közönség.

Dr. Kocsis László zsűrielnök elmondta, hogy olyan bor kiválasztására törekedtek, mely tükrözi Hévíz Város légkörét, és bizonyosan elnyeri majd a közönség tetszését.

Így esett a választás a Borbély Családi Pincészet Gabriella Badacsonyi Muscat Ottonel ’2014’ borára, mely a zsűri véleménye alapján harmonikus, elegáns és tartós bor, jól illik a fürdőváros hangulatához, és egyben méltó képviselője lehet Hévíznek, hiszen 2015-ben ez a bor képviseli majd városunkat turisztikai és protokoll eseményeken.

2015

Borbély Tamás borász, a Borbély Családi Pincészet tulajdonosa elmondta, nagy öröm és jó érzés számukra, hogy idén elnyerték a Hévíz Város Bora 2015 címet. Korábban nyerték már el borukkal a  Fesztivál Bora címet is itt Hévízen, de úgy gondolja ez a kitüntetés mind a város mind a borászat számára remek marketing lehetőséget teremt.

És, hogy miért Gabriella?

A bor Borbély Gabriella, Tamás édesanyja után kapta nevét, hiszen ez a tétel az ő kedvence. A családi pincészetben az ő kezdeményezésére kezték el a muskat ottonelt száraz borként is forgalmazni a korábbi félédes mellett és mint névadó, minden évben ő döntheti el, hogy mely bort zárják a Gabriella palackba.

2014. április 23-án 13.00 órakor került sor az immár 7. Hévíz Város Bora választásra Hévíz Város Önkormányzatának dísztermében. A borválasztásra 10 zalai vagy a Balatoni Borrégióhoz tartozó borászat kapott meghívást, melyek mindegyike legfeljebb két, a Borrégióban megtermelt, száraz, fehér borral nevezhetett. A zsűri végül sorszori visszakóstolást és egyeztetést követően a Strázsai Pincészet 2013. évjáratú Rezi Olaszrizling borát választotta az év borának, mely reményeik szerint nem csak kiváló minőséget képvisel idén, de a vendégek körében is népszerű lesz majd, hiszen egy igazán kellemes, populáris, fogyasztóbarát borról van szó.

2014

A nyertes bor azért is különleges, hiszen Hévízhez igencsak közel, egy viszonylag kis pincészetben, Reziben termelték, és készítették el.

Bussay ESKÜVÉ lett a Hévíz Város Bor cím büszke birtokosa. 2013-ban immár hetedik alkalommal rendezték meg a Hévíz Város bora választást, az eseményre április 3-án, a Polgármesteri Hivatal konferenciatermében került sor. A minőségi száraz fehérbort bormustra keretében választotta ki az 5 fős zsűri. A 2011-es évjáratú ESKÜVÉ bor Olaszrizling és Rajnai rizling házasításából született, magas cukorfokkal szüretelik, és fahordóban érlelik. Testes száraz fehér bor.

A Frittmann pincészet száraz Cserszegi fűszerese nyerte el a szakmai és a társadalmi zsűri tetszését a VI. Hévíz Város Bora választáson. A rendezvény 2012. március 23-án került megrendezésre a Danubius Health Spa Resort Hévíz, festői szépségű Shakespeare termében. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, hisz 22 tételből kellett kiválasztani azt a bort, amely méltó módon képviseli Hévíz városát a 2012-es évben. A szakmai zsűri elnöke Dr. Kocsis László a keszthelyi Georgikon Növény- és Környezettudományi Intézet és Kertészeti Tanszékének tanszékvezetője volt, munkáját Dr. Szakonyi József, ifj. Veres János, Kocsis Lajos és Pampetrics György segítették. A Cserszegi fűszerest Bakonyi Károly állította elő az Irsai Olivér és a Piros Tramini kereszteződéséből. Reduktív technológiával készült, rendkívül intenzív gyümölcsillat jellemzi. Muskotályos jellege illatában és ízében is megnyilvánul. Zamat-gazdag, tartós ízvilággal és kellemes savakkal rendelkezik.11 °C-ra hűtve szárnyasokhoz, halételekhez ajánlják.

2012

A 2011-es évben március 16-án került kiválasztásra Hévíz Város Bora a NaturMed Hotel Carbona****-ban. A négycsillagos szálloda színvonalához méltóan első osztályú helyszíne volt a rendezvénynek.A borválasztásnál Baráth Zsolt egyesületi elnök vezényletével a hat fős szakmai zsűrire nehéz feladat várt, hisz a közel három órás választás során 12 pincészet 17 borából kellett a győztest kiválasztaniuk. Nem segített az sem, hogy a fináléba jutott két bor teljesen megosztotta a bírákat. A végső körben maradt félédes cserszegi fűszeres és a későbbi nyertes 3-3 szavazatot kapott.A társadalmi zsűri véleményét is kikérték az ítészek, így a szoros verseny eredménye: a Szent György-hegyi Fischer pincészet 2007-es évjáratú Badacsonyi Pinot Blanc bora kapta a Hévíz Város Bora 2011 címet. A jó hangulatú, kedélyes légkörhöz a borok sokszínűsége, a változatos illatok, zamatok mellett bordalok is hozzájárultak.A Fischer Pincészet tulajdonosa Herr Fischer - Burgenlandból származó magyar kötődésű bortermelő - 2002-ben vásárolta első birtokát Badacsonyban, mely birtok azóta 55 hektárra bővült. Földjén fele-fele arányban megtalálhatók mind a fehér és kék szőlőfajták, különösen a sauvingon blanc, pino blanc, chardonnay, pinot noir, merlot, cabernet franc. Tiszta ízű és illatú borai sikeréhez a gondos technológia is hozzájárul. A győztes pinot blanc-t íz és illatvilágában is fajtájára jellemző, gyógynövényes, citrusos aromák teszik karakteressé, palackban érlelt nemes borrá.

2011

2010 évben március 26-án került kiválasztásra Hévíz Város Bora. Az eddigi évek tapasztalata azt mutatja, hogy a bor, mint marketing termék méltó helyet foglal el Hévíz kommunikációjában. A borválasztásnál Baráth Zsolt elnökségi tag vezényletével idén 12 tagú társadalmi zsűri foglalt helyet, melyben többek között önkormányzati képviselő, szálloda-vezető, borászati, marketing és vendéglátó szakemberek kóstolták és vizsgáztatták a 9 pincészetből érkezett 15-féle bortételt. A jó hangulatú, kedélyes légkörhöz a borok sokszínűsége, a változatos illatok, zamatok mellett a kóstolás után elfogyasztott ízletes vacsora is hozzájárult. A szoros verseny eredménye: 2010. évben Kökény Benő Cserszegi Fűszeres ’09 évjáratú bora kapta a megtisztelő Hévíz Város Bora címet. Kökény Benő egy örökmozgó, elődeit tisztelő, a földet-szőlőt alázattal szerető, mindig mosolygós borász Ceglédről. Közel 35 éve él a borok bűvöletében, állandó késztetésben a mindig új és jobb nedű előállítására, a családi vállalkozásának fejlesztésére. Számtalan arany érmes bora jelzi kivételes tehetségét, elhivatottságát a magyar bor kulturális és gasztronómiai terjesztéséért. Az általa termelt főbb fajták a cserszegi fűszeres, chardonnay, rajnai rizling, kékfrankos.
A város 2009-es borának választása 2009. március 27. (péntek) 15.00 órától zajlott a Korona Étteremben. A délután folyamán 10 borász 14 féle borából került kiválasztásra a szakmai zsűri és a megjelent tagok társadalmi zsűrijének döntése alapján a győztes bor. A szakmai zsűri elnöke Páli Lajos nyugalmazott megyei főkertész, a Da Bibere lovagrend kancellárja volt, tagjai Fölföldi Béla az Első Magyar Borház volt főborásza, jelenleg magán termelő, Dr. Dudka Antal nyugalmazott rendőr ezredes, a Police Borrend nagymestere, Zámbó Tibor a NaturMed Hotel Carbona vendéglátás igazgatója és Pampetrics György borkereskedő, a Nemzetközi Cserszegi Fűszeres Egyesület tagja voltak. A borok vak kóstolása során 5 bor maradt versenyben az első kóstolások után, majd ezek újra kóstolása után, a szoros versenybe nehéz döntést követően került kiválasztásra a Frittmann Testvérek Cserszegi Fűszeres bora, ami a Hévíz Város Bora címet viselheti. A Frittmann Testvéreket 2007-ben az év termelőjének választották, így ez a cím garantálja a minőséget.

2008-ban a Bezerics – Németh Borház Kft. Sauvignon Blanc száraz fehér bora (2007-es évjárat) viselhette a Hévíz Város Bora címet. Második alkalommal került megválasztásra a város bora, melynek keretében idén tizenhárom bor közül választotta ki a szakmai zsűri a megtisztelő cím tulajdonosát. Míg a korábbi évben kizárólag cserszegi fűszeresekkel nevezhettek a pincészetek, addig 2008-ra szélesedett a választék.

2008

A Gál Szőlőbirtok és Pincészet 2006-os Szigetcsépi Nektár-Cserszegi fűszeres cuvée-je nyerte el a 2006-os Hévíz város bora kitüntető címet. A Magyar Csárda volt a helyszíne 2007. március 13-án annak a borkiválasztó ceremóniának, melyre az ötfős szakmai zsűrin kívül – Bakonyi Károly zsűrielnök, Bernáth Tibor hévízi hegyközségi elnök, Kaszás Géza színművész, Niszkács Miklós, a Vendéglátás folyóirat főszerkesztője és Panpetrics György borkereskedő – a Hévíz Turizmus Marketing Egyesület tagjai vettek részt. Mivel az egyesület már korábban döntött arról, hogy kizárólag Cserszegi fűszeres borokat kíván versenyeztetni, a bíráknak viszonylag könnyű dolguk volt: a fajta legjobbját kellett megtalálniuk.Bakonyi Károly zsűrielnök, akit a Cserszegi fűszeres atyjaként szokás említeni, bevezetőjében a fajta jellemzőit, s az általa 1960-ban az Irsai Olivér és a Tramini keresztezéséből létrehozott oltvány „kálváriáját“ taglalta. Mint mondta, hosszú évek teltek el a fajta bevezetésével, megkedveltetésével, ám az 1982-es országos elismerés után már saját útját járta ez a szőlőfajta. Ma pedig a Cserszegi fűszeres ott van az első tíz legkedveltebb borfajta között. S ha már ezt tudjuk, akkor egyáltalán nem meglepő, hogy a versengő pincészetek az ország legkülönbözőbb pontjairól érkeztek ez alkalomból Hévízre.A nyertes a Csepel-sziget középső részén található szigetcsépi Gál Pincészet lett, amely a 2006-os Nektár-Cserszegi fűszeres cuvée-jét versenyeztette.„A címért versengő pincészetek a pályázati kiírásnak megfelelően Cserszegi fűszeresekkel nevezhettek. A fajtaválasztásnak több oka is volt. – Magyarországon nagyon népszerű, s ráadásul a térségünkben kikísérletezett fajtától van szó, hiszen Bakonyi Károly nemesítette, aki egyben a zsűri elnöke – ismertette Baráth Zsolt, aki az egyesületben a gasztronómia szakterületének felelőse. Az ország különböző tájairól neves pincészetek küldtél el boraikat. Sok zsűrinek voltam már tagja, de ilyen egyhangú döntést még sosem hoztunk. Egy nagyszerű Nektár-Cserszegi fűszeres cuvée-t választottunk Hévíz Város Borának – ismertette az eredményt Bakonyi Károly szőlőnemesítő, a zsűri elnöke. – Igazán különleges eseményben volt részem, hiszen az általam kikísérletezett fajtákat kóstolhattam egymás után, bizonyságot szerezve arról, hogy egyetlen fajta milyen sokszínű tud lenni.
title: Borkóstolók, Város bora Hévízen
description: Egregyi borozók, borkóstolók Hévízen, város bora
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

2. A fürdőkultúra fejlődése

Utolsó módósítás: 2019. július. 10. 16:58

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: A fürdőkultúra fejlődése
lead:
tartalom: + 1 A hévízi fürdő története Mint ahogy azt a történelmi emlékek bizonyítják, Hévíz már a rómaiak idejében is ismert volt. A vizet leginkább mindennapi tevékenységük során használták, mégpedig a bőr megmunkálására (páholásra). A hévízi tó gyógyerejéről, csodatevő erejéről az akkori időkből, egy legenda mesél. A hévízi fürdőkultúra és az egyedi gyógyító terápiák kialakulása gróf I. Festetics György nevéhez fűződik, aki az 1795-től kezdte el a tavon a fürdőfejlesztést. A tó mellett egy fürdőtelepet hozott létre, ami főként a helyi parasztság körében volt népszerű. Majd a fürdőnek és a melegvíznek mind nagyobb híre ment, egyre távolabbról is érkeztek a gyógyulni vágyók. Több mint 100 év elteltével (1905-ben) a fürdő haszonbérleti joga átkerült a keszthelyi Reischl Vencel sörgyáros tulajdonába, aki folytatta a már megkezdett fejlesztéseket. Ennek eredményeképpen a Hévíz fürdő már országos hírre tett szert. Amit a Festeticseknek köszönhetünk - gróf I. Festetics György, aki a tóra az első fürdőházat építtette szabályzatot is készített a fürdőről - 1795-ben nem csak a fürdőtelep épült ki, de még nyári mulató és "angliai sétálókert" is létesült a tó körül - 1858-ban 23 hektárnyi parkot telepítettek az akkori Hévíz-dombon - 1870-ben új épületek kerültek a tóra: tükörfürdőkkel, társalgóteremmel, vetkőző kabinokkal, a nyugati parton pedig földszintes szálló-épüeletek - 1871-ben felépült az első emeletes ház (Hetes Ház) Hévíz fejlődése töretlen volt, és a fejlődés napjainkra is jellemző. Hévíz hírnevét azonban nemcsak a gyógyvíz vitathatatlan ereje öregbítette, hanem híres hévízi orvosok is megalapozták a település hírét. Dr. Moll Károly orvos, a súlyfürdő feltalálója világhírű lett találmányával. Az utóbbi idők fürdőfejlesztései az itt gyógyuló betegek ellátás-színvonalának növelését célozták meg. A Tófürdő rekonstrukciója során felújították a fürdőépületeket és megváltozott a hasznosítási funkció is. A tó közepén lévő téliesített épületből az öltözők kikerültek a déli, illetve a nyugati oldalon lévő bejáratokhoz, ezáltal a tó közepén egy 2 500 négyzetméteres fürdőház jött létre. Hévíz legfőbb vonzereje kétségkívül az egyedülálló gyógytó és a benne rejlő gyógyító erő.  Napjainkban azonban nem lehet elkerülni a 35-50 év közötti korosztály megnyerését szolgáló, kínálatbővítő modernizációt. A Tófürdő legutóbbi rekonstrukciója során új parti épületet építettek,benne élménymedencét, szaunablokkot, masszázsklinikát, többféle kezelőt, öltözőket, vendéglátó-ipari egységeket és egy is konferenciatermet is kialakítottak. Ezt követően megépült az új épületrész, mely négycsillagos szállodai szintnek megfelelő szolgáltatásokat nyújt: a háromszintes fogadóépületben wellness részleg (szauna, gőzfürdő, jégfürdő, sóbarlang, medencék), modern vendéglátóterek és terápiás részleg (hidroterápia, masszázs, szépségszalon, iszapkezelők, mozgásterápia) várják az idelátogatókat. Szauna és korszerű masszázsszobák épültek a rekonstrukció részeként, továbbá bővült az öltözők és pihenőterek kapacitása is. A közelmúlt fejlesztéseinek köszönhetően Hévíz nemcsak megőrizheti, hanem meg is erősítheti helyét, mint a hazai és nemzetközi gyógy-idegenforgalom egyik legnépszerűbb központja. Hévíz a megvalósuló fejlesztéseknek köszönhetően megfiatalodik, képes kielégíteni mind mai törzsvendégei, mind az egyre nagyobb számban idelátogató fiatal, családos vendégek legkülönfélébb igényeit. Kíváncsi a tóra? Nézzen körül 3D túránkban! Tudta Ön, hogy már az újkőkorban, 7500 évvel ezelőtt is éltek emberek a város környékén? a régészeti leletek közt talált Krisztus előtt 1. századból származó kelta edény latin "Da Bibere" felirata azt jelenti "Adj innom"? a tótól északra két római kori, Jupiternek szentelt oltárkő is előkerült? az Árpád korban királyi várszolgák laktak a Hévízi tó körül? a Hévíz név először egy 1328. március 28-án kelt oklevélben tűnt fel először?
title: A hévízi fürdőkultúra fejlődése
description: Fürdőfejlődés a rómaiaktól a 21. századig Hévízen.
címkék: ;Egészség;Fejlesztések;Festetics Fürdő;Flavius;Gyógyászat;Hévízgyógyfürdő;
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

3. Tófürdő árak, nyitvatartás

Utolsó módósítás: 2023. február. 20. 09:32

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Tófürdő árak, nyitvatartás
lead:
tartalom: + 1 Hévíz Tófürdő és Festetics Fürdőház nyitvatartás és árak   Az aktuálisan érvényben lévő kormányrendeleteknek megfelelően a Tófürdő jelenleg védettségi igazolvány nélkül is látogatható!       A belépőjegy árakért kattintson ide   NYITVATARTÁS:   Nyitás Pénztár zárás Fürdési idő vége (tó) Wellness használat vége Kapuzárás "A" szezon 2022.05.30 - 2022.09.04. 9:00 18:00 18:30 18:30 19:00 "B" szezon 2022.03.28 - 2022.05.29. 2022.09.05 - 2022.10.09. 9:00 17:30 18:00 18:00 18:30 "C" szezon 2022.01.01 - 2022.03.27. 2022.10.10 - 2023.03.26. 9:00 16:30 17:00 17:00 17:30   Fürdőzárás 2022.12.24-én 14:00; 2022.12.31-én 16:00. Fürdőnyitás 2023. 01.01-jén 11:00 órakor. A nyitvatartás és az árak megváltoztatásának jogát a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház fenntartja. A Schulhof bejárat és Festetics Fürdőház pénztárainál a SZÉP Kártyák mindhárom zsebéből fizethet. Hévízi Tófürdő telefonszám: +36 30 959 1002 A Tófürdő területén több helyen is lehetséges a fürdőzés, az alábbiak szerint A fürdők neve Vízfelület (m2) Hőmérséklet (°C) Mélység (cm) Beltéri "medencék" 4 db 520 24-38 (évszaktól függően) 200-300 - ebből 1 db masszázs elemekkel 260 24-38 (évszaktól függően) 200-300 - ebből 1 db súlyfürdővel 20 24-38 (évszaktól függően) 150 Iszapmedence 25 24-38 (évszaktól függően) 70 Gyermekmedence a Tóparton (csak nyári időszakban) 95 / 32 30-32 30-120   BELÉPŐJEGY ÁRLISTA Érvényes 2022. április 1-től visszavonásig     3 órás jegyek: 3 órás 3 800 Ft 3 órás (60 év felett) 3 300 Ft 3 órás (diák) 3 300 Ft Gyermek (6-14 év között) 3 órás 2 000 Ft Csoportos 3 órás (20 fő felett) 3 400 Ft/fő Egész napos jegyek: Egész napos 6 500 Ft Egész napos (60 év felett) 6 000 Ft Egész napos (diák) 6 000 Ft   Egész napos kombinált családi jegy: Felnőtt 6 000 Ft/fő Minimum 3 fő esetén, ebből legalább 1 gyermek részére. Diák és senior kedvezmény csak diákigazolvány / személyazonosításra alkalmas fényképes igazolvány előzetes bemutatásával vehető igénybe. Diák (14 év felett)Nyugdíjas (60 év felett) 5 000 Ft/fő Gyermek (6-14 éves korig) 3 000 Ft/fő   Kiegészítő jegyek: + 1 óra hosszabbítás  1 500 Ft A 3 órás belépőjegy meghosszabbítására szolgál. Időtúllépés esetén nem vehető igénybe. Bérletekre nem érvényes. + hosszabítás egész naposra 3 000 Ft + Wellness kiegészítő jegy 2 800 Ft Bármely belépő mellé kérhető jegyvásárláskor, illetve utólag annak kiegészítéseként. Pótdíj 1 000 Ft Időtúllépés esetén, minden megkezdett 30 perc.   Bérletek: 10 órás 11 000 Ft + 2 000 Ft kaució Érvényes 15 naptári napig, napi kétszeri belépéssel 20 órás 21 000 Ft+ 2 000 Ft kaució Érvényes 25 naptári napig, napi kétszeri belépéssel   Egyéb jegyek: Zárás előtti jegy 3 000 Ft Felhasználható a fürdési idő vége előtt 2 órával.    Látogatójegy 1 600 Ft+ 2 000 Ft kaució Fürdésre és öltözőhasználatra nem jogosít, legfeljebb 30 percig érvényes. Időtúllépés esetén a kaució elveszik.   Ruhatár (szezonális) 300 Ft / csomag Használati díj kabátonként, csomagonként értendő.    Úszógumi kölcsönzés 600 Ft+ 1 000 Ft kaució Napi díj.     Hasznos információk: Napi jegyek: Felhasználható kizárólag a vásárlás napján. Egyszeri belépésre jogosít. Időtúllépés esetén pótdíj kerül felszámolásra. Kiegészítő jegy időtúllépés esetén nem váltható. Bérletek: Kaució visszatérítés a lejáratot követő 5 napon belül lehetséges, kiegyenlítésére csak készpénzben van lehetőség a fürdési idő végéig. A bérletek napi 2 alkalommal jogosítanak belépésre. Az első távozást követően 15 peres türelmi idő után van lehetőség a második belépésre. Távozáskor a szekrényszám automatikusan törlődik. A szekrények tartalmáért ezután felelősséget nem vállalunk. Időtúllépés esetén pótdíj kerül felszámolásra.   ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK: • A gyógytó vízmélysége 2 m – 38 m.• Az árak és a nyitvatartás megváltoztatásának jogát fenntartjuk.• A megváltott belépőjegy árából nem áll módunkban visszatéríteni.• Fizetési eszközök: készpénz (HUF), bankkártya, SZÉP kártya.• ATM nyitvatartási időben a Schulhof bejáratnál található.• Belépőjegy megváltásával vendégeink a Tófürdő házirendjét magukra nézve kötelezőnek ismerik el.• 6 év alatti gyermekek részére a belépés díjmentes.• Az úszógumi kölcsönzések csak megváltott kölcsönzési jegy ellenében, a letéti díj befizetése mellett történhet. A kölcsönzött eszköz leadásával, a letéti díjat a fürdő kizárólag a tárgynapon, a fürdési idő végéig téríti vissza.• A belépőjegyek szauna használatot nem tartalmaznak. Kizárólag wellness kiegészítő jegy megváltásával lehet igénybe venni. A wellness és szauna részleg szolgáltatásai kizárólag 12 év felett vehetők igénybe. A wellness és szauna részleg használatára jogosító kiegészítő jegytípushoz higiénés okokból 1 db szaunakendőt biztosítunk. • A gyermekmedence nyitvatartása szezonális és időjárásfüggő. A medencét 14 év alatti gyermekek vehetik igénybe.• További információért kérjük forduljanak a Schulhof bejáratnál található Információs pulthoz. Hévízi Tófürdő telefonszám: +36 30 959 1002  
title:
description:
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

4. Wellnessfürdők

Utolsó módósítás: 2023. április. 01. 10:24

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Wellnessfürdők
lead:
tartalom: + 1 Hévízen nem csak a Tófürdő Festetics fürdőháza nyújt kellemes kikapcsolódási lehetőséget a városba érkezők számára. Több szálloda wellness részlege is nyitott ajtókkal várja a nem szálló vendégeket, térítés ellenében.  Összegyűjtöttünk minden információt ezekről a wellness fürdőkről. Danubius Health Spa Resort Hévíz****superior - Hévíz, Kossuth L. u. 9-11. Kerti élményfürdő (200m2, víz alatti masszázs, vízesés, gejzír, jacuzzi, az esti órákban színes fényjáték és víz alatti zene) Fedet úszómedence (28°C), Jacuzzi Fedett termálfürdő két medencével (33°C és 37°C) Szauna, gőzfürdő, bioszauna, finn rönkszauna a kertben (hetente háromszor szaunashow) Szabadtéri termálmedence napozóterasszal (április közepétől október közepéig, 33 °C) Fürdőrészleg használat: 4.900 Ft / fő NaturMed Hotel Carbona****superior - Hévíz, Attila u. 1. Mediterrán hangulatú szabadtéri élményfürdő különböző nyak-, és hátmasszírozókkal, masszázságyakkal és pezsgőfürdőkkel. Uszoda ( Imponzáns méretű 25x12,5 m fedett sportuszodánk közvetlenül az élményfürdő-részhez kapcsolódik. ) Szauna ( A szauna-rész, ahol finn-szaunát, aromakamrát, különféle gőzfürdőket és a hozzátartozó speciális zuhanyokat, sóbarlangot, tepidáriumot, merülőmedencét találhat. ) Termálfürdő római kori hangulatban ( A 2 medence mellett 2 whirlpool-kád, egy pihenőterem s egy Kneipp-taposómedence is található. ) Napi jegyek: 5.300 Ft/fő/alkalom - A vendégek kipróbálhatják az élményfürdőt és az uszodát, de használhatják a szauna szigetet is. 2.650 Ft/fő/alkalom gyermekek számára (6-14 éves kor között, 6 éves korig ingyenes, 14 éves kor felett teljes ár fizetendő) 2.900 Ft/fő/alkalom – Csak a termálfürdő használatára jogosít Bérlet: 16.200 Ft/fő – 6 alkalmas bérlet. Felhasználható mindkét területre: élményfürdő/uszoda/szauna-sziget. Felhasználható a vásrálstól számított 1 éven belül. Bérletes vendégek fürdési ideje az alábbiak szerint korlátozott: élményfürdő: naponta 17.00 és 21.00 óra között, téli hónapokban 17.00-18.00 óra között uszoda/szauna-sziget részlegben 17.00 és 21.00 óra között Hotel Aquamarin*** - Hévíz, Honvéd u. 14. Wellness medence ( A külső medencében 120 m2-en biztosítunk az úszóknak felületet, közvetlenül mellette pedig közel 60m2-en élményelemek találhatók: pezsgőfürdő hatású derékmasszírozók és az egyszerre akár két személyt is kényeztető nyakmasszírozók. ) Gyógyvizes medencék ( 36-37 °C ) Beltéri és kültéri szauna Sókamra Fitneszterem Fürdőbelépők Napijegy: 1.900 Ft Napijegy 16:00-tól: 1.500 Ft Nyugdíjas igazolvánnyal és gyermek (10 éves korig): 1.500 Ft Heti bérlet: 8.500 Ft Havi bérlet: 28.500 Ft 5 havi nyári bérlet (2017.05.01.-09.30.) hévízi magánszemélyeknek, törzsvendégeknek: 36.000 Ft Éves bérlet hévíz magánszemélyeknek, törzsvendégeknek: 46.000 Ft Éves bérlet hévízi cégeknek, intézményeknek, szervezeteknek, alapítványoknak, stb. : 78.000 Ft Éves bérlet 176.000 Ft Sószoba használata alkalmanként: 1 200 Ft Éves sószoba bérlet: 12 000 Ft Az árak tartalmazzák az ÁFA-t! Öltözőszekrény kulcs a recepción 500 Ft kaució ellenében váltható. A szekrényeket alkalmanként mindig kérjük kiüríteni és a kulcsot visszaadni. A kaució csak az aznap 20 óráig leadott kulcsokért jár vissza. A szekrényben elhelyezett tárgyakért nem vállalunk felelősséget. A fürdőjegy naponta csak egyszeri belépésre jogosít! Fürdő nyitva tartása: 07:00 - 20:00 Belső medence I.: 07:00 – 17:30 Belső medence II.: 07:00 – 19:30 Szabadtéri medence: 07:00 – 20:00 Fitneszterem Napi jegy: 900.- Ft Diák bérlet 5.000.- Ft (18 éves korig) Havi bérlet: 7.000.- Ft Nyitva tartás: 06:00 – 22:00 Kolping Hotel Spa & Family Resort - Alsópáhok, Fő u. 120. Szállóvendégeink jelentős része wellness ajánlatunk miatt utazik ide egy évben akár többször is. Ön pedig akár egy héten többször is kedvére „wellnesselhet". Napi uszoda belépőnk és wellness bérletünk tulajdonosai az alábbi szolgáltatásainkat 17 és 20 óra között vehetik igénybe: családi élményfürdő - színes vízi élményvilág családi pihenőtér, szaunák és sószoba 100% nyugalom: termál és úszómedence csak felnőtteknek szaunapark és gőzfürdő pihenőterasszal csak felnőtteknek lapsúlyos és kardio gépekkel berendezett fitness terem Napi belépő: felnőtt: 3.000 Ft, gyermek 1.500 Ft Havi bérlet egy hónapra: felnőtt 15.000 Ft, gyermek 12.000 Ft Kedvezménnyel 3 hónapra: felnőtt 41.000 Ft, gyermek 33.000 Ft Kedvezménnyel 6 hónapra: felnőtt 78.000 Ft, gyermek 62.000 Ft 8 alkalmas családi bérlet: 2 felnőtt 1 gyermek részére: 28.000 Ft, 2 felnőtt 2 gyremek részére 32.000 Ft Havi családi bérlet: 2 felnőtt 1 gyermek részére: 38.000 Ft, 2 felnőtt 2 gyremek részére 48.000 Ft Kiegészítő információ: a recepción keresztül kell felmenni, a bérleteseknek nem szükséges előzetes információ kérése, de aki napi jegyet szeretne vásárolni, annak célszerű indulás előtt érdeklődni. Csak 400 fős vendéglétszám alatt adnak ki napi jegyet. Nyitva tartás: vasárnaptól csütörtökig 8.00-20.00 péntek-szombat: 8.00-22.00 Hotel Zena Beauty & shopping center - Hévíz, Széchenyi u. 6. Szaunavilág: infaszauna, finn szauna, aromaszauna, gőzkabin, jégkút Masszázsmedence ( 34-36 °C ) Élménymedence ( 32-34 °C )  Feszített víztükrű masszázs- és élménymedence található, melyek megszámlálhatatlan élményelemmel rendelkeznek. A fúvókákon keresztül a víz masszírozza az izmokat, így még intenzívebb egészségjavító hatást gyakorol a szervezetre.) Élményzuhany (Nagy átmérőjű zuhanyfejen keresztül jelentős mennyiségű vizet folyatatnak a testre.) Szolárium Egész napos belépő: 3.500,- Ft Kedvezményes belépő hétköznap 18.00 - 20.00 között: 2.000,- Ft Mézes, joghurtos kényeztető gőzfürdő minden nap 11:00 Szauna szeánsz minden nap 16:30 és 18:30-kor Szolárium : 500,- Ft / 5 perc Wellnes öltözőkulcs kaució: 1.000,- Ft Nyitva tartás: 9.00 - 20.00 Lotus Therme Hotel & Spa Hévíz***** - Hévíz, Lótuszvirág utca 1. Gyógyvizes medence ( 36-39 °C ) Jacuzzi Relax Bad Vállzuhany Külső- és belső melegvizes medence ( 30-33 °C ) Egyéb élményfürdő elemek Szaunavilág kerti és beltéri szaunákkal, laconiummal, gőzkabinnal, aroma- és fényszaunával, infrakabinnal és Kneipp- taposóval, szaunafelöntésekkel megtűzdelve. Egész napos belépő: 10.900,- Ft (az árban egy szállodai szoba egész napos használata is bennfoglaltatik) Nyitva tartás: 10:00 - 18:00
title:
description:
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

5. Különleges sportok

Utolsó módósítás: 2024. augusztus. 16. 13:40

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Különleges sportok
lead:
tartalom: + 1 Kalandpark, golf és hőlégballonozás, segway túrák Hévíz a nyugalom szigete, ahol szinte minden lelassul egy kicsit. Itt lassan sétálgatnak az emberek, az autósok nem száguldoznak az utcákon, akár órák hosszat is elücsörögnek a padon a vendégek. Mert ide a vendégek pihenni érkeznek. A pihenés alatt azonban mindenkiben benne van a vágy egy-egy különlegesebb programon való részvételre, hogy legyen miről mesélni otthon a szomszédoknak, barátoknak. A különlegesebb szabadidős programokat inkább a bátrabbaknak, kalandosabb kedvűeknek ajánljuk korosztálytól függetlenül. Akár a magaslati levegőt kedveli, akár a mélység titkait szeretné felfedezni, vagy egyszerűen az adrenalinszintjét egy kicsit megemelni, van miből választani. Ne féljen a magasba emelkedni, hiszen madárperspektívából minden egészen más. Hévíz környékén több módon is megteheti mindezt. Akik egy igazán új eszközt próbálnának ki, nekik a helikopterre nagyon hasonlító, de mégis teljesen más gyrocoptert ajánjuk. Akik szeretnék egy repülőgép ablakából megnézni a Nyugat-Balaton csodálatos látványát, őket séterepülők várják, külöböző méretű gépekkel, és választható repülési útvonalakkal. A hőlégballonozás másfél órája egy felejthetetlen élmény lesz mindenki számára. A magasban megcsodálhatja a Zalai dombvidék lankás felszíneit, a Balaton mindig változó vizét és a rendezett partszakaszt, házakkal, ligetekkel, parkokkal díszítve. Az egyórás út végét egy avató ceremónia zárja. A mélység és a források titkait a barlangászok tudják az Ön számára leginkább megmutatni. Szakemberek segítségével szervezett barlangtúrán is részt vehet. Kedvelt úticél a Csodabogyósbarlang, Balatonederics közelében.  A 121 m mély barlang egy rövid szakaszát túravezető segítségével, szakszerű felszerelésben lehet bejárni. Cserszegtomajon a Kútbarlang is igazi kihívás, kizárólag gyakorlott barlangászok számára (engedéllyel), melynek mélyére 51 m mély kúton lehetséges. A túrák időpontjairól érdeklődjön a Tourinform Irodában. Ha már betért a Tourinform Irodába, tekintse át az itt működő High-tech Sportok Bázisa szolgáltatásait. Ismerje meg a segway-t, ami egy formabontó, egyre több rajongót szerző járgány, amely az emberi test mozgásaira alapozva irányítható, teljesen környezetbarát, egy egészen különleges sportélmény. A Bázison egy speciálisan felépített pályán lehet az alapozó tréning nyújtotta kezdő ismereteket megszerezni, a továbblépés pedig egy izgalmas túra lehet. Hévízen egyedülálló full extrás programok várják a kicsiket és nagyokat egyaránt!
Ha a vízhez húz a szíve, akkor a 15 perce fekvő balatoni települések strandjait ajánljuk figyelmébe, legyen a kedvence vízisi, sétahajózás, vagy vitorlázás. De a horgászok is megtalálják számításukat a térségben. Télen sem kell lemondani egy ízig-vérig vízi élményről a kenuzásról. A hévízi patakot ugyanis a Hévízi-tó elfolyó meleg, gyógyvize táplálja, így télen sem fagy be. Márpedig  hulló hópelyhez közt evezni a téli tájban egy gőzölgő patakon igazán mesebeli élmény, akár családoknak, akár baráti társaságoknak. A kenutúrák azonban a patak sűrű növényvilága és védett élővilága miatt csak téli időszakban evezhető, ezért is igazán különleges vizitúra helyszín. Ezeken kívül ajánljuk – főként a családoknak, fiatal és középkorosztályú baráti társaságok számára, de akár egy jó csapatépítő tréningprogramra is – a Hévíztől 2 km-re lévő Tavirózsa Kalandparkot vagy a várostól 10 km-re lévő gyenesdiási Spiderland Kalandparkot vagy a gokart pályát, vagy akár a balatongyöröki és zalacsányi golfpályákat. Válogasson a színes és élménydús programok közül! Kattintson programajánlónkra! A Tourinform Iroda keszthelyi programtippje: Tavirózsa kalandpark -Kalandok kicsiknek és nagyoknak, és akár csoportoknak is! A Tavirózsa Kalandpark Keszthely-Kertvárosban a Keszthely-Hévíz összekötő út mellet, Keszthely-Kertváros Hévíz felöli végén található, csupán 2 percre  a várostól! A Kalandpark kivitelezése során fontos szempont volt, hogy a lehető legkisebb területre készüljön minél több akadály és pálya! Ez sikerült is, így a vendégek visszajelzése alapján egy felhasználóbarát, könnyen átlátható és kontrolálható Kalandpark készült el, ami a szülőknek-kísérőknek is komfortos és kényelmes, mivel az egész kalandpálya könnyen belátható és kotrolálható! A Kalandparkban minden korosztály megtalálja a számára megfelelő feladatokat és kihívást! Így nyugodtan kijelenhetjük, hogy 3-99 éves korig várjuk a kedves vendégeket! A Tavirózsa Kalandpark aktív szabadidős programot kínál családoknak és csoportoknak! Ideális helyszín csapatépítésre, osztálykirándulásra, legény és leánybúcsúra és szülinapi partira! A kalandpark nyitvatartása: A kalandpark tavasztól - őszik üzemel. 10.00 - 17.00 óráig, de a nyári időszakban akár este 20.00 óráig is látogatható. Csoportok számára bejelentkezés szükséges, az alábbi telefonszámok egyikén: +36 20 434 6069 vagy +36 20 421 9004 Részletek a Tavirózsa Kalandpark weboldalán taláhatók: http://www.tavirozsakalandpark.hu/nyitva-tartas Cadillac Múzeum - Fedezzen fel egy másik világot! A Cadillac Évszázada c. oldtimer autó kiállítás bemutatja a Cadillac márka történetét 1902-es születésétől fogva a XX. Század végéig. A csodálatos luxusautók, a hiteles információk, az izgalmas sztár történetek sokasága egy másik világba repítik a látogatót. Fedezze fel az amerikai életstílus egy szeletét, ismerje meg egy márka fejlődését, élje át a luxus élményét, miközben a gyönyörű autók között sétál! A kiállítás nyitva: Hétfő - Péntek: 9.00 - 17.30 Szombat: 9.00 - 17.00 Vasárnap és Ünnepnapok: 10.00 - 17.00 Részletek a www.cadillacmuzeum.hu-n. Cím: Keszthely, Kossuth Lajos u. 77. Tel.: 06 83/314-233; 06 30/9562 829  
title: Különleges sportok Hévízen
description: KALANDPARK, GOLF, HŐLÉGBALLONOZÁS, SEGWAY TÚRA, KENU
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

6. Tófürdő épületek és villák

Utolsó módósítás: 2021. november. 04. 09:56

Tófürdő épületek és villák

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Tófürdő épületek és villák
lead:
tartalom: + 1     Hévízgyógyfürdő részei napjainkban Tófürdő Főbejárata a kerub szobrokkal - dr. Schulhof Vilmos sétány felől Központi épület, 4 fedett medence térrel, pihenő terekkel és teraszokkal, ami a főbejárattól és a Festetics Fürdőháztól függőfolyosón keresztül közelíthető meg, mert a tó fölé, cölöpökre épült Festetics Fürdőház, mely a fürdő déli bejárata az Ady Endre utca felől, a legkésőbb elkészült, tóparton álló épület, itt kapott helyet a wellness központ Iszap medence, ami a Festetics Fürdőház és a Központi épület között a tóban helyezkedik el. Deák téri, avagy Nyári Bejárat, ami csak időszakosan tart nyitva. Nyári öltöző. A tó keleti partján álló, fa épület, ahol öltöző kabinok és napozó teraszok találhatók. Medve napozó. A tó dél-keleti partján álló külön napozóterasz.   dr. Schulhof Vilmos sétány villái A sétány a tófürdő körüli park része. A sétáló utca végén álló Fedett fürdő épületétől induló dr. Schulhof Vilmos sétány a tófürdő főbejáratához vezet. A platán fákkal beárnyékolt, padokkal szegélyezett sétány egyik oldalán a hévízi tó, másik oldalán a Szent András Reumakórház történelmi épületei tárulnak elénk. Az itt látható épületek az 1870-es években épültek, majd az 1900-as évek elején alakították át őket a ma is látható kétszintes házakká. Mindegyik háznak külön története van.
A Festetics család által kialakított „Újtelep” északi részén épült szecessziós stílusban. Nevét Festetics Györgyről, a fürdőváros alapítójáról kapta. Jelenleg a Szent András Reumakórház „A” épülete.
Az épület 1863-ban épült, de 1906-ban, annak tiszteltére kapta a Rákóczi-ház nevet, hogy ez év októberében szállították haza II. Rákóczi Ferenc hamvait Konstantinápolyból Magyarországra.
Jelenleg a Szent András Reumakórház „B” épülete.
Karola Elláról kapta a nevét, aki Festetics Tasziló lánya volt. Jelenleg a Szent András Reumakórház „C” épülete. Dél felé haladva a következő épület az étterem és a díszterem. Ennél az épületnél volt a Festetics birtok határa, ez volt az első kőből készült ház, amit a fürdővendégek elszállásolására építettek az 1860-as évek elején. 1909-re emelettel bővítették, ekkor a fürdőhelyeken nélkülözhetetlen „Kúrszalon” funkciót kapta. Jelenleg a Szent András Reumakórház díszterme található itt.
Nevét abból az alkalomból kapta, hogy a ház átadásának évében emelte Ferenc József – magyar király és osztrák császár – Festetics (II.) Taszilót hercegi rangra, aki a ház építtetője volt. Jelenleg a Szent András Reumakórház „D” épülete.
Lonkay Ferenc, a Festetics család uradalmi építészének tervei alapján építették az épületet 1870-71-ben. A ház az „Újtelep” része volt, ahol sorszámozással jelölték az épületeket, így maradt rajta ez a név. Jelenleg a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház üzemeltetésében szállod működik itt.
Eredeti neve Tasziló-villa volt, azonban Festetics (II.) Tasziló herceg halálát követően átnevezték Deák Ferenc után Deák-háznak.
  Hévízi Tófürdő története Hévízgyógyfürdő 1795 és 1905 között Az első, még téglalap alaprajzú, két épületrészből álló fürdőépületet 1795-ben építtette a tó fölé Gróf I. Festetics György földbirtokos.  A gyógyvíz jótékony hatásainak híre 1801-be már Bécsbe is elért, egy 1818-as beszámolóban pedig már említi a fehér tavirózsák jelenlétét a tóban, melyekhez 1898-ban további indiai fajokkal telepítettek. 1858-ban megkezdődtek a tó körüli fásítások, a fürdőépületek modernizálása, és a tóparti vendégépületek kialakítása. A Tó központjában a férfi és női tükörfürdő (kabinokkal körülhatárolt fürdő) kapott helyett, de sokan az akkor még jóval szélesebb hévízi kifolyót használták fürdőzésre. Hévízgyógyfürdő 1910-1920-as években 1905-től Reichl Vencel bérlő mindent elkövetett, hogy Hévízt nemzetközi fürdővárossá fejlessze. A korábbi fürdőépületet kupolás épület váltotta fel, számos modern szálló és vendéglő, valamint a gyógyhelyen elengedhetetlen „Kúrszalon” megéülése is neki köszönhető. 1907-ben a régi vert híd helyén fedett híd épült, és elkészült a két tornyú, jellegzetes főbejárat.  Ugyanebben az évben épült a Hévíz Szanatórium és Gyógyszálloda. 1911-ben a város megkapta a  „gyógyfürdő jellegű település” címet. Hévízgyógyfürdő az 1930-as években 1926 után a fejlesztések új erőre kaptak. Megépült  a jellegzetes tóparti Fürdőépület, valamint 1932-ben üvegtetőt kapott a főépület, ami ezzel teljesen fedetté vált. 1930-ban már 7 szálloda, 11 vendéglő és 40 villa állt a községben, a éves szinten csaknem 16 ezer vendéget pedig változatos kulturális élet fogadta. Ezekben a boldog békeidős években  volt főorvos Hévízen dr. Schulhof Vilmos, aki munkásságával sokat tett a hévízi gyógyászat népszerűsítéséért, ma a Tófürdő melletti sétány viseli nevét. Hévízi épületek 1945 előttről Az első fürdőépülettel (1795) egy  időben megépült a gyógyításra (érvágás = köpölyözés) használt „köpülöző ház”. Míg az 19. század első felében a tó környéke csupán nádas, lápos területekből állt, addig az 1850-es évektől tudatosan építették a szebbnél szebb szállóépületek. 1870-ben már állt a I-VII. ház, melyek közül a Hetes Ház volt az egyetlen kétszintes épület. Épült egy római katolikus kápolna is (melyet később lebontottak), majd az 1900-as évek elején megépültek a szállók, bazárépületek,  valamint a „Kúrszalon”, ami a báloknak, hangversenyeknek adott helyet. Hévízgyógyfürdő az 1950-1960-as években 1948-ban, az addig Festetics tulajdonú Tófürdőt és minden kapcsolódó épületet, parkot államosítottak, és megkezdődött az állami üdültetés időszaka. 1952-ben létrehozták a Hévízi Állami Gyógyfürdőkórházat, és még ebben az évben országos jelentőségű gyógyhellyé nyilvánították Hévízt. 1968-ra elkészült az ország akkor legmodernebb, balneoterápiás gyógyászati eszközökkel teljesen felszerelt fedett fürdőépülete. Ebben az időszakban kezdte munkásságát Hévíz nemzetközi hírű reumatológus orvosa, id. dr. Moll Károly, a súlyfürdő feltalálója.   Hévízgyógyfürdő az 1970-80-as években Az idegenforgalom a 70-es években olyan mértékben megnövekedett /immár a nyugati vendégeknek is köszönhetően/, hogy további minőségi szállodák építése, és a Tófürdő épületek újjáépítése is szükségessé vált. A korábbi kupolás épületeket 1977-től folyamatosan vörösfenyő borítású, tornyos épületek váltották fel. A teljes felújítás 1985-re fejeződött be, de a vendégek nem sokáig élvezhették az új létesítményt, hiszen az egy tűzvész következtében 1986. március 3-án teljesen megsemmisült. Az új épületek végül 1989-ben készültek el. Hévízi Tradicionális Kúra A hévízi kénes víz jótékony hatásairól először 1780-ban olvashatunk. Kezdetben a fürdőzés mellett csak az érvágást alkalmazták gyógymódként, szanatórium is csak 1907-ben épült a településen. A település első híres orvosa Schulhof Vilmos, aki a mozgásszervi rehabilitációban a fürdőzés mellett már elektroterápiát és röntgent is alkalmazott. A hévízi gyógyászat az 1950-es évektől id. dr. Moll Károly munkásságának köszönhetően új lendületet vett, 1968-ban pedig az ország legmodernebben felszerelt balneoterápiás fürdőépülete épült meg a városban. A szolgáltatások azóta a kezelések széles spektrumával bővültek, de a hévízi tradicionális kúra alapjai továbbra is a következők: gyógyvizes fürdőzés, gyógyiszappakolás vagy iszapfürdő, és a Moll Károly féle súlyfürdő. Ezeket egyéni igények szerint egészíthet ki ivókúra, gyógymasszázs, mozgás-, fiziko- vagy hidroterápia. Kedves emlékek Hévízről A fürdőhely az elmúlt 220 év során számos vendéget vonzott, akik lehettek hírességek vagy kevésbé híres emberek de kivételes esetben még híressé vált állatok is. Míg az 1800-as években teljesen természetes volt, hogy állatokat hajtottak a vízbe, addig 1914-ben már egész nagy látványosságot keltett, mikor Nelly-t, a fájós lábú elefántot Hévízre költöztették. A volt cirkuszi elefántnak napi kétszeri iszapos, gyógyvizes fürdőzést ír elő a Fővárosi Állatkert állatorvosa, amit ő nagy kedvvel teljesített. A 3 éves elefánt annyira népszerűvé vált, hogy a város számára plusz turisztikai vonzerőt jelentett, a vendégek pedig naponta, kosárnyi finomságokkal lepték meg, pl. friss cseresznyével.  Nelly gyógyüdülésének sajnos a háború kitörése vetett véget. Nelly történetéről a Fővárosi Állatkert oldalán is találhatunk egy rövid beszámolót!    
title: Hévízi fürdő épületek, villák
description: SCHULHOF SÉTÁNY VILLÁI, történelmi fürdő épületek, tófürdő történelme
címkék: ;Hévíz;Tófürdő;Hévízi tó;Villa;Épület;
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

7. Természeti kincsek

Utolsó módósítás: 2019. július. 11. 12:09

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Természeti kincsek
lead:
tartalom: + 1
A tó élővilága a víz hőmérsékletének és vegyi összetételének köszönhetően egyedi. Magyarország növény-, és állatvilágnak néhány faja csak itt található meg. TÜNDÉRRÓZSÁK A TÓBAN Bátran mondhatjuk, hogy a hévízi tó legkülönlegesebb növényei a tündérrózsák, vagy tavirózsák. Richard Bright angol orvos-utazó is megemlékezik már a különleges virágokról 1815-ből származó könyvében.  A tóban a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba L.var. minor) az őshonos – ami ugyan a tóból szinte már kiszorult, de sokat találhatunk belőle a kifolyón. Az 1800-as évek végén több kísérletet is tettek különféle tündérrózsafajok megtelepítésére, melyek közül az indiai vörös tündérrózsa (Nympaea rubra var. loniflora) virág meghonosítása zárult sikerrel. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban. Azóta a növény igazi jelképévé vált a városnak, ma már több színvariációját is láthatjuk a tóban és a kifolyón. Tudta Ön, hogy a vörös tündérrózsa hazája valójában a trópusi Kelet-India, Bengália? egy-egy tő egy nyáron akár 10-20 levelet is fejleszt? a virágok késő éjjel nyílnak és másnap délelőtt csukódnak csak be? a virágzás júniustól egészen november végéig tart? a virágok nem csak esztétikailag fontosak, de nagy szerepet játszanak a víz lehűlésének fékezésében? a fenéken szertekúszó indák pedig a gyógyiszapot védik? a tavirózsák vándorolnak? Nagyjából 5 évente új helyet keresnek maguknak a tóban?

Az 1999-es Zalai Kalendárium így ír róla:
"A hévízi tündérrózsa 100 éve

Meghonosodása óta csodájára járnak


A 100. születésnapját ünnepelte tavaly Hévízen az indiai tündérrózsa. A város jelképét is megtestesítő csodálatos növény honosítása nem ment ugyan könnyedén, de szerencsére sikerült. Gondok persze az óta is akadnak, hiszen a rendkívül „falánk” kártevők támadása ellen folyamatosan védeni kell a virágokat. A megfelelő szereket és módszereket szerencsére sikerült megtalálni, illetve kidolgozni. A tündérrózsa történetéről, védelméről Vincze Tamást, az Állami Gyógyfürdőkórház kertészmérnökét kérdeztük.

- A tündérrózsának amellett, hogy szép, mitológiai múltja van, sőt, szent növényként is tisztelhetjük.
- Az egyiptomi fehér és kék tündérrózsa virága fontos szerepet játszott az egyiptomiak hitéletében. A bőségnek és a jólétnek volt a jelképe, és mint ilyent, Egyiptom királyának és hitvesének, Ozirisznek és Ízisznek szentelték. Ugyanakkor a halálnak, majd az örökké megújuló életnek is a szimbóluma volt. Így a múmiákat kék és fehér tündérrózsa virágokkal koszorúzták. Az egyiptomiak nem csak tisztelték a tündérrózsát, hanem táplálékként is felhasználták; magvait lisztté őrölték és lepényt sütöttek belőle. A tündérrózsa rokona a lótusz a hindu mitológiában az univerzum bölcsője. Amikor az özönvíz elsöpört mindent, a vizek tetején fekvő Visnu köldökéből virágzott elő. Ebből emelkedett ki Brahma, a Teremtő és létrehozta a világot. Visnu lótuszt tart az egyik kezében, ez az a virág, mely a vizek formátlan végtelenségéből teljes pompájával teríti szét szirmait, szimbolizálja a mindenséget. A védák lótusz alakúnak említik az emberi lény legbelsőbb magját, ahol a lélek lakozik, míg a hinduk és buddhisták ahhoz az emberhez hasonlítják, akit nem érintenek meg a világ bűnei. Néhány lótuszvirágnak régebbi szimbolikája van. Az indiai irodalom örökzöld témája a reggeli nap első sugaraira ébredő és kinyíló lótusz. Az irodalmi leírások a szépséges asszonyt is a lótusz részeihez hasonlítják.

Tavirozsa 3


- Hévíznek ugyan nem szent növénye, de jelképe a tündérrózsa. Miként is került a tóba?
- A tó növényvilágának leglátványosabb tajgai a tündérrózsák. A század eleji leírásokból, illetve Richard Bright angol orvosutazó 1815-ből származó útikönyvéből tudjuk, hogy a tóban őshonos volt a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Ez a hideg vizekben is díszlő, csendesebb vizeinkben majdnem mindenhol megtalálható faj már magában is szép jelenség. A múlt század harmincas éveiben már kísérletet tettek arra, hogy mellette trópusi eredetű tündérrózsákat honosítsanak meg a tóban. A nagyváradi Püspökfürdő meleg vizéből előbb a budapesti Lukács-fürdőbe, majd innen Hévízre telepítették az egyiptomi fehér tündérrózsa (Nyphaea lotus) egyedeit. Ez azonban akkor nem bizonyult maradandónak. 1898 és 1906 között Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára gondolt egy merészet és nagyszabású tündérrózsa-honosítási akcióba kezdett Hévízen. A budapesti tudományegyetem gazdag botanikus kertjének Viktória-házából több trópusi tündérrózsafaj gyöktörzs-darabkáját megszerzett, s azokat az iszapba ültette. Az első esztendőben Lovassy Sándor az egyiptomi fehér és az indiai vörös tündérrózsa hosszú virágú alfajának (Nymphaea rubra) honosításával próbálkozott. Az előbbi növénnyel végzett kísérletek a múlt századihoz hasonlóan ezúttal sem vezettek eredményre, viszont az utóbbi már 1898-ban megmutatta életképességét. A telepítést követő 33. napon, 1898. július 25-én nyílt ki Hévízen az első vörös tündérrózsavirág, amelyet természetesen a hévízi fürdővendégek nagy érdeklődése kísért.

- Lovassy Sándor ezután nem kísérletezett más fajokkal?
-  De igen. A következő évben Egyiptomból, Indiából és Afrikából származó kék tündérrózsafajokat próbált telepíteni, sőt, még az amazonasi Viktoria regia telepítését is megkísérelte. Ez utóbbi 1903 augusztusában virágozni is kezdett a tóban, ám megtelepedni végül nem tudott. Kezdetben sikeresnek ígérkezett a kék virágú, napközben nyíló dél-afrikai kék tündérrózsa honosítása is, a tó talaja és mikroklímája azonban – több fajéhoz hasonlóan – nem volt számára megfelelő.

- Tehát a ma tündöklő faj bizonyult a legéletképesebbnek, honosítási szempontból pedig a legmegfelelőbbnek. De mit kell tudnunk a virág „jellemzőiről”?
- A tropikus Kelet-Indiából, közelebbről Bengália mocsaraiból, lassú folyású sekély vizeiből származó tündérrózsa 1803-ban került Európa botanikus kertjeibe. Általában éjjel kezd el nyílni és a napsütéses időben kora délutánra becsukódik. Ha azonban az idő borongós, akkor egész nap nyitva marad. Érdekes az is, hogy a növény szára az iszapban van, onnan törnek vízfelszínre a levelek, néha 4-5 métert is megtéve. A virágok májustól novemberig láthatók, egy-egy virág három napig díszlik. Egy nem háborgatott tő egy nyáron 60-90 levelet fejleszt. Ősszel a tündérrózsák visszahúzódnak az iszapba és tavasszal hajtanak ki ismét.

Tavirozsa
 

- Mennyire tűrőképes a tündérrózsa?
- Érdekessége, hogy az egyik – nem az indiai – faj magja meglepően életképes. Japánban e század elején több méter mélyen kiásott iszaprétegben sértetlen magokat találtak. Ezeket megpróbálták kicsíráztatni, ami sikerült. Ezután elvégezték a pontos kormeghatározást is radonkarbon módszerrel, s megállapították, hogy a magok 1040 évesek voltak. A vörös tündérrózsa mindezek ellenére – a többi trópusi növényhez hasonlóan – rendkívül érzékeny. Szereti a háborítatlanságot, az egyenletes klímát. Az egykor féltve őrzött egzotikus növények egyébként mára buján elszaporodtak a tóban. A tündérrózsa természetesen védett növénye a Hévízi tónak, virágát leszakítani és bolygatni tilos.

- Ha jól tudom, a növények klimatikus szerepe is van.
- Így igaz, a tavirózsák nem csak esztétikai értékűek. A tó jelentős részét beborító növények hatékonyan fékezik a víz lehűlését, mint ahogyan a tavat övező véderdő is szerepet játszik a gyors vízhőfokcsökkenés megakadályozásában, mert útját állja a párát felszaggató szélnek. A tó flórájának említésre méltó növénye a lefolyócsatornában nagy tömegben nyíló fehér tündérrózsa is.

- A védelem ellenére a növények legalábbis Hévízen – folyamatos gondoskodást igényelnek?
- A tündérrózsákon az elmúlt években két kártevő jelent meg. Az egyik az olajosbogár, a másik a tavirózsa levéltetű. Mivel a tó 1993 óta természetvédelmi terület és fürdővendégek ezrei keresik fel évente, ezért a védekezés meghatározásakor elsődleges szempont egy emberre, természetre veszélytelen eljárás kidolgozása. A kémiai védekezést az első pillanattól elvetettük, csakis a biológiait tartottuk lehetségesnek. Az olajosbogár ellen már második éve sikeresen alkalmazunk egy baktériumtörzset, amely kizárólag a szóban forgó kártevőre ártalmas. A levéltetű elleni védekezésre ez idáig nem volt hasonló módszer, habár ezek igen komoly kárt okoztak a növényekben. A laboratóriumi és a tavon végzett szabadtéri kísérletek azt mutatják, hogy egy gomba sikeresen vethető be a levélkártevő ellen. Ennek gombafonalai a levéltetvek testét átszövik, így az állat elpusztul. A szer tavon történő engedélyeztetési kérelme már a Természetvédelmi hivatalban és a minisztériumban van…"
 

Az 1999-es Zalai Kalendárium így ír róla:"A hévízi tündérrózsa 100 éve Meghonosodása óta csodájára járnak A 100. születésnapját ünnepelte tavaly Hévízen az indiai tündérrózsa. A város jelképét is megtestesítő csodálatos növény honosítása nem ment ugyan könnyedén, de szerencsére sikerült. Gondok persze az óta is akadnak, hiszen a rendkívül „falánk” kártevők támadása ellen folyamatosan védeni kell a virágokat. A megfelelő szereket és módszereket szerencsére sikerült megtalálni, illetve kidolgozni. A tündérrózsa történetéről, védelméről Vincze Tamást, az Állami Gyógyfürdőkórház kertészmérnökét kérdeztük. - A tündérrózsának amellett, hogy szép, mitológiai múltja van, sőt, szent növényként is tisztelhetjük.- Az egyiptomi fehér és kék tündérrózsa virága fontos szerepet játszott az egyiptomiak hitéletében. A bőségnek és a jólétnek volt a jelképe, és mint ilyent, Egyiptom királyának és hitvesének, Ozirisznek és Ízisznek szentelték. Ugyanakkor a halálnak, majd az örökké megújuló életnek is a szimbóluma volt. Így a múmiákat kék és fehér tündérrózsa virágokkal koszorúzták. Az egyiptomiak nem csak tisztelték a tündérrózsát, hanem táplálékként is felhasználták; magvait lisztté őrölték és lepényt sütöttek belőle. A tündérrózsa rokona a lótusz a hindu mitológiában az univerzum bölcsője. Amikor az özönvíz elsöpört mindent, a vizek tetején fekvő Visnu köldökéből virágzott elő. Ebből emelkedett ki Brahma, a Teremtő és létrehozta a világot. Visnu lótuszt tart az egyik kezében, ez az a virág, mely a vizek formátlan végtelenségéből teljes pompájával teríti szét szirmait, szimbolizálja a mindenséget. A védák lótusz alakúnak említik az emberi lény legbelsőbb magját, ahol a lélek lakozik, míg a hinduk és buddhisták ahhoz az emberhez hasonlítják, akit nem érintenek meg a világ bűnei. Néhány lótuszvirágnak régebbi szimbolikája van. Az indiai irodalom örökzöld témája a reggeli nap első sugaraira ébredő és kinyíló lótusz. Az irodalmi leírások a szépséges asszonyt is a lótusz részeihez hasonlítják.   - Hévíznek ugyan nem szent növénye, de jelképe a tündérrózsa. Miként is került a tóba?- A tó növényvilágának leglátványosabb tajgai a tündérrózsák. A század eleji leírásokból, illetve Richard Bright angol orvosutazó 1815-ből származó útikönyvéből tudjuk, hogy a tóban őshonos volt a fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). Ez a hideg vizekben is díszlő, csendesebb vizeinkben majdnem mindenhol megtalálható faj már magában is szép jelenség. A múlt század harmincas éveiben már kísérletet tettek arra, hogy mellette trópusi eredetű tündérrózsákat honosítsanak meg a tóban. A nagyváradi Püspökfürdő meleg vizéből előbb a budapesti Lukács-fürdőbe, majd innen Hévízre telepítették az egyiptomi fehér tündérrózsa (Nyphaea lotus) egyedeit. Ez azonban akkor nem bizonyult maradandónak. 1898 és 1906 között Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára gondolt egy merészet és nagyszabású tündérrózsa-honosítási akcióba kezdett Hévízen. A budapesti tudományegyetem gazdag botanikus kertjének Viktória-házából több trópusi tündérrózsafaj gyöktörzs-darabkáját megszerzett, s azokat az iszapba ültette. Az első esztendőben Lovassy Sándor az egyiptomi fehér és az indiai vörös tündérrózsa hosszú virágú alfajának (Nymphaea rubra) honosításával próbálkozott. Az előbbi növénnyel végzett kísérletek a múlt századihoz hasonlóan ezúttal sem vezettek eredményre, viszont az utóbbi már 1898-ban megmutatta életképességét. A telepítést követő 33. napon, 1898. július 35-én nyílt ki Hévízen az első vörös tündérrózsavirág, amelyet természetesen a hévízi fürdővendégek nagy érdeklődése kísért. - Lovassy Sándor ezután nem kísérletezett más fajokkal?-  De igen. A következő évben Egyiptomból, Indiából és Afrikából származó kék tündérrózsafajokat próbált telepíteni, sőt, még az amazonasi Viktoria regia telepítését is megkísérelte. Ez utóbbi 1903 augusztusában virágozni is kezdett a tóban, ám megtelepedni végül nem tudott. Kezdetben sikeresnek ígérkezett a kék virágú, napközben nyíló dél-afrikai kék tündérrózsa honosítása is, a tó talaja és mikroklímája azonban – több fajéhoz hasonlóan – nem volt számára megfelelő. - Tehát a ma tündöklő faj bizonyult a legéletképesebbnek, honosítási szempontból pedig a legmegfelelőbbnek. De mit kell tudnunk a virág „jellemzőiről”?- A tropikus Kelet-Indiából, közelebbről Bengália mocsaraiból, lassú folyású sekély vizeiből származó tündérrózsa 1803-ban került Európa botanikus kertjeibe. Általában éjjel kezd el nyílni és a napsütéses időben kora délutánra becsukódik. Ha azonban az idő borongós, akkor egész nap nyitva marad. Érdekes az is, hogy a növény szára az iszapban van, onnan törnek vízfelszínre a levelek, néha 4-5 métert is megtéve. A virágok májustól novemberig láthatók, egy-egy virág három napig díszlik. Egy nem háborgatott tő egy nyáron 60-90 levelet fejleszt. Ősszel a tündérrózsák visszahúzódnak az iszapba és tavasszal hajtanak ki ismét.   - Mennyire tűrőképes a tündérrózsa?- Érdekessége, hogy az egyik – nem az indiai – faj magja meglepően életképes. Japánban e század elején több méter mélyen kiásott iszaprétegben sértetlen magokat találtak. Ezeket megpróbálták kicsíráztatni, ami sikerült. Ezután elvégezték a pontos kormeghatározást is radonkarbon módszerrel, s megállapították, hogy a magok 1040 évesek voltak. A vörös tündérrózsa mindezek ellenére – a többi trópusi növényhez hasonlóan – rendkívül érzékeny. Szereti a háborítatlanságot, az egyenletes klímát. Az egykor féltve őrzött egzotikus növények egyébként mára buján elszaporodtak a tóban. A tündérrózsa természetesen védett növénye a Hévízi tónak, virágát leszakítani és bolygatni tilos. - Ha jól tudom, a növények klimatikus szerepe is van.- Így igaz, a tavirózsák nem csak esztétikai értékűek. A tó jelentős részét beborító növények hatékonyan fékezik a víz lehűlését, mint ahogyan a tavat övező véderdő is szerepet játszik a gyors vízhőfokcsökkenés megakadályozásában, mert útját állja a párát felszaggató szélnek. A tó flórájának említésre méltó növénye a lefolyócsatornában nagy tömegben nyíló fehér tündérrózsa is. - A védelem ellenére a növények legalábbis Hévízen – folyamatos gondoskodást igényelnek?- A tündérrózsákon az elmúlt években két kártevő jelent meg. Az egyik az olajosbogár, a másik a tavirózsa levéltetű. Mivel a tó 1993 óta természetvédelmi terület és fürdővendégek ezrei keresik fel évente, ezért a védekezés meghatározásakor elsődleges szempont egy emberre, természetre veszélytelen eljárás kidolgozása. A kémiai védekezést az első pillanattól elvetettük, csakis a biológiait tartottuk lehetségesnek. Az olajosbogár ellen már második éve sikeresen alkalmazunk egy baktériumtörzset, amely kizárólag a szóban forgó kártevőre ártalmas. A levéltetű elleni védekezésre ez idáig nem volt hasonló módszer, habár ezek igen komoly kárt okoztak a növényekben. A laboratóriumi és a tavon végzett szabadtéri kísérletek azt mutatják, hogy egy gomba sikeresen vethető be a levélkártevő ellen. Ennek gombafonalai a levéltetvek testét átszövik, így az állat elpusztul. A szer tavon történő engedélyeztetési kérelme már a Természetvédelmi hivatalban és a minisztériumban van…"    VÁLTOZATOS ÁLLATVILÁG A növények mellett a tó állatvilága is igen változatos. Élnek itt apró egysejtűek és gerincesek is. A fürdőzőket nem zavarják, hisz csak az szerez tudomást létezésükről, aki igazán kitartóan keresi őket. Plantonrákok, vízicsigák , halak, szitakötők, levél és virágbogarak, sőt  számos lepkefajnak ad otthon a tó és környezete. A kisebb állatok mellett vagy talán pont a kis állaton nagy száma és az ideális nyári-téli természetes adottságok miatt több nagyobb állatfajnak is otthont ad a Hévízi-tó és környezete. Ilyenek például a vízimadarak, melyek között vannak itt költő vagy itt telelő időszakosan megfigyelhető fajok, de vannak állandó lakók is és olyan madarak, melyek a Kis-Balaton környékéről látogatnak ide át. Egy jó  madármegfigyelő találkozhat vadkacsákkal, kisvöcsökkel, szárcsákkal, füsti - és molnárfecskékkel, szürkegémmel, kócsaggal, kis kormoránnal, néha hattyúkkal, jégmadárra és sok kisebb testű énekesmadárral is. A termál vízben nem csak kisebb testű állatok élnek, de vannak halak, rákok, siklók, békák, melyek nagyon jól alkalmazkodtak a termálvíz adta hőmérsékleti és vízösszetételi körülményekhez. Ilyenek a kisebb testű kárászok, compók,  a szűnyodiró fogasponty, a szivárványsügér, dévérkeszeg, jászkeszeg. Ezek közül a halak közül vannak őshonos fajok a tóban, és vannak olyanok, amik más vizekből vagy betelepítéssel kerültek ide. Leg egyedibb faj a hévízi törpenövésű magyar vadponty, ami csak itt. Halak mellett találkozhatunk még a vízben kockás siklóval, ami bár van, hogy riadalmat okoz, de teljesen veszélytelen állat. Főleg a kifolyókban pedig kisebb termetű rákok élnek, melyek jó indikátorai a víztisztaságnak. Tudta Ön, hogy a tóban és környékén 66 csigafaj él? őslakos halfaj a közönséges kárász és az aprópikkelyű compó? De találkozhatunk szúnyogirtó fogasponttyal, ezüst kárásszal vagy naphallal is. kecskebéka mellett él még itt kacagó béka, és vöröshasú unka? a nádasban fel-fel tűnik a mocsári teknős, a pettyes gőte és néhány vízisikló is? ősszel és tavasszal récék lepik el a lefolyó környékét? Télen pedig itt találnak menedéket a bütykös hattyúk, dankasirályok és a szárcsák. vízi cickány, erdei cickány, vakond is megmutatja magát a turistáknak?   Véderdő, park Hévízen – főként a tó körül, a sétányokon – sétálva sokféle egzotikus valamint tipikus Magyarországon őshonos fát is láthatunk. A tavat körülölelő véderdő telepítését Gróf I. Festetics György gróf  kezdte meg. Miután a mocsár nagy részét lecsapolta a tó köré erdősávot telepíttetett, melynek már több fontos funkciója is van. Az erdő végi a tavat a szelektől és így a gyors kihűléstől. Védenek továbbá a levegőben terjedő szennyeződésektől, árnyékot adnak, megszűrik a város zaját és nem utolsó sorban oxigént termelnek. A véderdő a városba vezető Festetics alle és a dr. Schulhof Vilmos sétány immár több száz éves fái elválaszthatatlan részét képezik a hévízi élővilágnak, és mikroklímának. A telepített erdő leginkább tiszteletet parancsoló fái a 200 éves platánok, míg legkülönlegesebb egyedei az allét alkotó mocsári ciprusok. Mellettük találhatók kőrisek, bükkök, tölgyek, kínai ősfenyő és még sok más fafaj, melyek biztonságos otthont kínálnak néhány erdei kisállat, mint a mókusok vagy sünök, illetve a fák lombján fészkelő madarak számára. A Hévízre bevezető Festetics-allé jellegzetes fái a mocsári ciprusok (Taxodium diistichum). A mutatós, nyáron üde zöld, laza lombkoronájú fák, valójában Észak-Amerikai eredetű díszfák. Hévízen számos példány található belőlük, hiszen a tavat körülölelő véderdőbe, vélhetően a fafaj számára ideális talaj és éghajlati viszonyok miatt sokat ültettek. Jellegzetessége, hogy más ciprosokkal ellentétben levelei ősszel izzó vöröses-barnára változnak, majd télre lehullanak. Látványuk mind zölden, mind vöröses színben pompázatos A tó körül és a Véderdőben táblarendszer segíti a tájékozódást, valamint az ott élő növény és állatvilág megismerését.   A mikroszkóp alatt... A hőforrás jellemző növényei a kékalgák, melyek egyes fajait fehérjéjük különleges összetétele tesz alkalmassá a magas hőfokon való életre. A kénbaktériumok is jellegzetes lakói a tónak, képesek a vízből kiválasztott ként a sejtjeikben raktározni. A tóban lakó különböző baktériumtörzsek teszik a tó vizét fertőtlenítő hatásúvá. A mikromonospórák egy különleges faja is él a tóban, melyet „hévízi mikromonospórának” neveztek el lakóhelye után – mivel korábban még nem találkoztak vele. Erőteljes fehérje és cellulózbontó, így fontos élőlénye a tó víz alatti talajának. A szintén Hévízen felfedezett sugárgomba faj is különlegesnek mondható: Közép-Európában egyedül itt fordul elő. Sejtjeiben és azok környezetében jódkristályokat halmoz fel.
  A Berki tanösvény még sokak számára nem ismert, pedig érdemes egy gyalogtúra során megismerni a látványosságokat. A tanösvény bemutatja a Hévízi tavat, az azt körülölelő láprétet, a berek növény-és állatvilágát, mely nem csak hazánkban, de Európában is rendkívül ritka és értékes természeti kincs. Tájékozódásul pedig a Hévízért Városvédő, -Fejlesztő, Kulturális Egyesület és a Keszthelyi Környezetvédő Egyesület által létrehozott kiadvány segít, mely a linkre kattintva letölthető. vezetofuzet.pdf Különleges halfaj a hévízi tóban  
title: Ritka hévízi növények, állatok
description: Tavirózsa, vöcsök, kócsag, mikro organizmusok, vad ponty, véderdő
címkék: ;Hévíz;Természet;Természetvédelmi terület;Termál tó;Túra;
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

8. Zsinagóga

Utolsó módósítás: 2024. július. 09. 10:52

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Zsinagóga
lead:
tartalom: + 1 A hévízi zsidóság története az I. világháború előtt A gyógytaváról világhírűvé vált Hévízfürdőt az első világháború előtt a Keszthelyi-Hévíz néven említették. A tó nyugati oldalán az 1860-as évektől jött létre a fürdőtelep, amely a Festetics-hitbizományhoz tartozott. A szomszédságában alakult ki az 1920-as években a fürdőközség, amely a fürdőteleppel együtt közigazgatásilag az 1907-ben létrehozott hévízszentandrási körjegyzőséghez tartozott. A hévízfürdői zsidóság ezer szállal kötődött a szomszédos keszthelyi zsidósághoz. Hévízfürdő látképe A 18. század vége felé telepedtek le az első zsidó lakosok Hévízszentandráson (ekkor még Szentandrás). A község első zsidója - egy bizonyos Joachim - az 1795-ös adóösszeírásban tűnt fel, az 1798-as lajstrom pedig egy „Isák Jósef” nevű személyt említett. A szentandrási zsidók vallási és közigazgatási (anyakönyvi) szempontból a keszthelyi anyahitközséghez tartoztak. A 19. század második felében a zsidók száma mindössze néhány családra, s a lakosságnak csupán 2–3 százalékára korlátozódott. 1890-ben a 240 lakosból 5 fő (2,1%), 1910-ben a 303 lakosból 8 fő (2,6%) volt izraelita vallású. Az első világháború után fellendülő fürdőéletnek köszönhetően a legtöbb zsidó személy 1930-ban élt Hévízszentandráson (23 fő, a lakosság 3,4 százaléka), míg a fürdőtől távolabb eső Egregyen az 1920-as évektől már nem laktak zsidók. A Hévízfürdőn nyaralók és gyógyulást keresők között viszont egyre jelentősebbé vált a zsidók aránya, akik a nyári főszezonban a látogatók (20-30 ezer fő) negyedét tették ki. Az izraelita vendégek fontos szerepet játszottak a fürdőhely polgárosodásában, a polgári életforma és kulturális szokások elterjesztésében, Hévízfürdő ugyanakkor elősegítette polgári egyenjogúságuk társadalmi elfogadtatását és gyakorlati érvényesítését. A fürdőhelyen gomba módra szaporodó szállodák, üzletek és vendéglők közül több zsidó befektetők tulajdonában volt. A zsidó vendégek vallási igényeinek kielégítését az 1910-ben felavatott izraelita imaház biztosította, melyet a gyógytó lefolyócsatornájának bal partján, Lusztig Ignác „Jeruzsálem” nevű vendéglőjének a közelében építettek fel. A főszezon alatt - május végétől augusztus végéig - dr. Büchler Sándor keszthelyi főrabbi gyakran tanított a Bibliából és a Talmudból. A zenés istentiszteletek és kultúrelőadások gyűjtését pedig a szegény sorsú hittestvérek gyógykezelésére fordították. Az izraelita vallású fürdővendégek kóser étkezéséről a Mandel-féle vendéglő gondoskodott. A lefolyócsatorna bal partja mellett állt az Izraelita imaház A Jeruzsálem vendéglő (később Alsó vendéglő) A fürdőhely felvirágzásában nagy szerepet játszott a fürdőt a Festeticsektől 35 évre (1905–1940) bérbe vevő Reischl család – ifj. Reischl Vencel, majd Imre és Richárd fiai – valamint a hévízi fürdőgyógyászat alapjait megteremtő zsidó fürdőorvosok, dr. Schulhof Vilmos és dr. Schulhof Ödön, illetve a keresztény dr. Moll Károly. Dr. Schulhof Vilmos fürdőorvos, reumatológus és balneológus 1906-tól tevékenykedett Hévízen. Itt hozta létre 1911-ben Európa második Zander-gyógyintézetét, ahol a fürdőkúra kiegészítéseként a gépekkel történő, mozgatásos gyógygimnasztikát alkalmazták. Schulhof fürdőorvos az első világháború előtt széles körű tudományos munkásságot fejtett ki a gyógyhely bel-és külföldi megismertetéséért. Számos hazai és német szaklapban jelentek meg írásai, az Országos Balneológiai Egyesület évenként kiadott fürdőkalauzainak egyik szerkesztője volt, amelyben ő írta a Hévízfürdőről szóló fejezetet. Dr. Schulhof Vilmos rakta le kutatásaival, tudományos és ismeretterjesztő munkásságával Hévízfürdő alapjait, tette külföldön is ismertté a gyógyhelyet. A Zander-intézet és medikomechanikai gépsora A hévízi zsidóság története a két világháború között Az 1920-as évek végére az imaház kicsinek bizonyult, valamint távol esett az „amerikai tempóban” fejlődő fürdőközségtől. Az izraelita templomot egy díszes ünnepség keretében 1933. július 2-án avatták, a szertartást dr. Büchler Sándor keszthelyi főrabbi vezette, melyen a világi hatóságok képviselői, számos neológ és ortodox rabbi, valamint a fürdővendégek vettek részt. Az építkezéshez a Festetics hercegség telekingatlannal, a Reischl Fürdőbérlő Társaság és Hévízszentandrás fürdőközség, valamint számos magánszemély pénzbeli adománnyal járultak hozzá. A keszthelyi hitközség fiókjaként létrejövő - később önállósodó - hévízi hitközség egyházi elnökévé dr. Büchler Sándor főrabbit választották, világi elnökévé pedig dr. Kertész Adolf budapesti ügyvédet, a templomépítés szervezőjét és a fürdőhely lelkes hívét. Az elöljáróság tagjai közé került dr. Schulhof Ödön fürdőorvos, a helyben lakó Singer Miksa, s többen a fürdőhely állandó törzslátogatói közül. A hévízi zsinagóga külső megjelenésében és belső berendezésében az ortodox hagyományokat követte azzal a céllal, hogy a fürdővendégek közül a vallásosabbak számára is lehetővé tegyék hitéletük gyakorlását. A zsinagóga 1933-ban épült a tó közelében A korabeli tudósítások szerint a zsinagóga a péntek esti és szombati istentiszteleteken zsúfolásig megtelt a gyógyulás mellett lelki táplálékot kereső izraelita vendégekkel, akik adományaikkal segítették a hitélet fenntartását. A nyaralók között jelentős volt az izraelita vallásúak aránya A fürdősétány épületeinek egyikében, a Kurszalonban (Gyógyterem) gyakran rendeztek hangversenyeket az izraelita templomalap javára, melyen felekezeti különbség nélkül vettek részt a fürdővendégek. A templomot dr. Büchler Sándor főrabbi avatta fel Dr. Schulhof Ödön (Vilmos féltestvére) a budapesti orvosi egyetem elvégzése után Berlinben dolgozott, ahonnan1923-ban hazatért, s Vilmos bátyja hévízi Zander-intézetében praktizált a fürdőszezon alatt. Munkássága már a két világháború közötti évtizedekben is úttörő jellegűnek számított. Az 1920-as években elsőként alkalmazott novocain infiltrációt a reumás, ízületi fájdalmak csillapítására. Hévíz első röntgenorvosaként országos viszonylatban is kiemelkedő ízületi és csontröntgen-felvételeket készített. A Bársony-Schulhof féle ún. „betekintő” röntgenfelvételi eljárás az egész világon alkalmazásra került. Dr. Schulhof Vilmos (jobbról) és dr. Schulhof Ödön (balról) fürdőorvosok A hévízszentandrási körjegyzőség zsidó lakosainak 1944. április 28-án készült összeírásakor Hévízszentandráson és a fürdőhelyen 4 háztartásban tizenöt zsidó lakost jegyeztek fel. A keszthelyi gettóban május 26-án készült névjegyzéken ugyanennyien szerepeltek, a Zalaegerszegre elszállítottak listáján a munkaszolgálatos behívások miatt már csak tizenhárman. A hévízi zsidók közül a Freller, Frisch, Simon és Singer családok tagjait, valamint dr. Schulhof Vilmost és Ungár Lászlót pusztították el Auschwitzban, többen (munkaszolgálatos férfiak) másutt hunytak el. Újrakezdés a háború után, a templom lebontása Az épségben fennmaradt zsinagógában a háború után Hévízre látogató zsidó fürdővendégek még egy ideig gyakorolták vallásukat. Dr. Kertész Adolf halála (1959) után azonban az 1960-as évek végére megszűnt a hitélet, s az elárvult, pusztulásnak induló épületet 1977 áprilisában lebontották, összefüggésben a tófürdő épületeinek 1977-1982 között megvalósuló rekonstrukciójával. A tóraszekrény-takarót 1955-ben Simon Imre adományozta A zsinagógát 1977-ben bontották le A zsinagóga helyén 2000. július 2-án Várnai Shorer Judith izraeli nagykövet jelenlétében avatták fel a holokauszt emlékművet („hévízi siratófalat”), amely a város áldozatvállalásával épült. A zsinagóga helyén felállított holokauszt emlékmű   Felhasznál források: SZARKA Lajos, Páratlan testvérpár. A Schulhof - testvérek szerepe Hévíz „világfürdővé” válásában. Hévíz: Hévíz Város Önkormányzata és Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház, 1999. első kiadás és 2002. második kiadás DR. SZARKA Lajos, A hévízi zsidóság története. Hévíz: Hévíz Város Önkormányzata, 2000.     Információk a belső tér tárgyi elemeihez A zsinagóga – vagy héberül bét hákneszet (gyülekezés háza) – a zsidó vallási és rituális élt központi helye, ahova a zsidó emberek összegyűlnek. A hévízi ortodox szertartású zsinagógát 1933. július 2-án avatták fel. A zsinagóga nyugati oldaláról a főbejárat és két mellékbejárat nyílott. A baloldali mellékbejáraton a nők léptek be, ahonnan lépcső vezetett fel az emeleti karzathoz. A nők el voltak különítve a férfiaktól. A főbejáratot és a jobboldali ajtót a férfiak használták, az utóbbi vezetett az előcsarnok azon helyiségébe, ahol a rituális kézmosásra szolgáló vízmedence állt, s a hívek ennek elvégzése után léphettek be a főbejárati előcsarnokba. Az előcsarnokban a zsinagóga avatásakor több nemeskőből (gránit, márvány) készült emléktáblát helyeztek el, kettőn az építéshez nagyobb adományt tevők neveit sorolták fel, egy az építés idejét és főbb adatait tüntette fel (1930-33 között épült a hg. Festetics Tasziló által adományozott telken, dr. Kertész Adolf és neje kezdeményezésére, Boros Artúr műszaki főtanácsos tervei alapján, Varga András építőmester vezetése és Berényi Béla ellenőrzése mellett). A negyedik táblán azok neve szerepelt, akik ágyadományokkal támogatták a hévízre érkező izraelita betegeket. Az ötödik - kisebb méretű – fehér márványtáblát az 1959-ben elhunyt zsinagógaalapító, dr. Kertész Adolf tiszteletére emelték. Az előcsarnokban függesztették ki a Hévízfürdői Izraelita Imaegyesület fakeretes táblácskáját. Ez az istentiszteletek rendjét mutatta, melyek pénteken délután 7 órakor, szombaton pedig délelőtt 9 órakor kezdődtek a fürdőszezon ideje alatt. A felsoroltak közül két nagyméretű emléktábla (adományozók, ill. ágyadományozók) és dr. Kertész Adolf táblája a 2000. július 2-án felavatott holokauszt emlékműre került. A zsinagóga belső terének közepén helyezkedett el ortodox szertartású templomoknál a korláttal elkerített bima, vagy tóraolvasó emelvény, ahonnan szombatonként és ünnepeken a Tórából a kijelölt szakaszt kelet felé (Jeruzsálem felé) fordulva felolvasták. A bimát általában menóra (hétkarú gyertyatartó) díszítette. A központi térben - a bima előtt és mögött - padokat helyeztek el, ahol a hívők foglaltak helyet és követték az imádkozást. A keleti oldalon – Jeruzsálem, az egykori Szentély felé nézően – állt a tórafülkében a tóraszekrény (vagy frigyszekrény), ahol a Mózes 5 könyvét tartalmazó Tóratekercset (vagy tekercseket) tárolták. A tóraszekrényt díszes – bársonyból, selyemből készült, hímzett héber feliratos, zsidó szimbólumokat feltüntető (Dávid-csillag, menóra, olajág) – tóraszekrény- takaróval fedték le, melyet a Tóra kivevésekor elhúztak. A hévízi templomnak Simon Imre és felesége adományozott 1955-ben új tóraszekrény-takarót, melynek felirata a holokausztban elpusztított mártírokra („atyáink emlékére”) utalt. A tórafülke közelében kiemelt helyen állt a rabbi (jobbról) és a kántor, vagy előimádkozó (balról) díszes ülőszéke. A keleti oldal közelében helyezték el a hitközség elöljáróinak ülőhelyét. A hévízi templomból fennmaradt magas támlájú padon dr. Kertész Adolf elnök, Boros Artúr és Brüll József elöljárók neveit zománcos táblácskák jelölték. A templomot északról és délről 3-3 nagyméretű ablak világította meg, a nyugati (bejárati) oldal keskenyebb ablakai pedig a nők számára kijelölt karzatot. A zsinagóga kisméretű – fehér köralakba foglalt, kék színű Dávid-csillagot ábrázoló – üveg díszablaka fennmaradt. A zsinagóga belső megvilágítását szolgálták a mennyezetről lelógó csillár és a falakon elhelyezett lámpák, bronz- illetve kovácsoltvas falikarral. Az utóbbiakból szintén megmaradt egy-egy falikar. A frigyszekrény előtt volt a mennyezetről lelógó örökmécses (nér tómid), amely a jeruzsálemi Szentély oltárán örökké égő tűzre emlékeztetett. A mécses lángjának ébren tartásáról általában egy külön egyesület (Nér Tómid, vagy Örökmécs Egyesület) gondoskodott.   [zsinagoga3d]  
title: Zsinagóga
description:
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

9. Millu Manufaktúra

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:16

Valódi gyümölcs, élénk szín, mesterséges összetevők nélkül. A Millu Manufaktúra szörpjei minden kortyban a természet ízét adják vissza.

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Millu Manufaktúra
lead: Valódi gyümölcs, élénk szín, mesterséges összetevők nélkül. A Millu Manufaktúra szörpjei minden kortyban a természet ízét adják vissza.
tartalom: + 1 Kézműves szörpök tartósítószer nélkül Alsópáhok egyik csendes udvarában, egy kisüzemi műhelyben készülnek a Millu Manufaktúra szörpjei, melyek élénk színe nem az aromának, hanem a valódi gyümölcsöknek köszönhető. Nagy Csilla nem egy régi családi hagyományt követ, hanem újrakezdésként választotta a szörpkészítést, amelyhez szakmai megalapozottság is társul. Csilla ugyanis eltökélte, hogy szörpjeibe nem tesz tartósítószert és igyekszik megtartani a gyümölcsökben rejlő vitaminokat, ezért képesítést szerzett. A 14 féle zamatos szörpöt kortyolva az az érzésed támad, mintha magába gyümölcsbe harapnál. Kalandvágyból szörpkészítés szakmai alapokon Csilla saját filozófiájának köszönhetően kezdett bele a szörpkészítésbe, ugyanis vallja, hogy 7 évente érdemes szakmát váltani, valami új dologba kezdeni, ami a korábbiaktól teljesen eltérő is lehet. Volt már piackutató, dolgozott az egészségügyben, kiskereskedelemben, vendéglátásban, ahogy ő fogalmaz “Épphogy harangot nem öntöttem még.” Az újabb hét év 2024-ben kezdődött, amikor Csilla belefogott a szörpkészítésbe újdonsült otthonában, Alsópáhokon. Csillát nemcsak az ízek iránti vonzalom hajtotta, hanem a szakmai megalapozottság is: tartósítóipari technikus képesítést szerzett, hogy úgy tudjon tartósítószer-mentes, mégis magas minőségű, hosszú ideig elálló kézműves szörpöket készíteni, hogy a felhasznált gyümölcsök nem veszítik el beltartalmi értéküket. Mintha egy friss gyümölcsbe harapnál Csilla a szörpök legtöbb alapanyagát hazai forrásból szerzi be. Az alma, eper és fekete szeder a közeli Bókaházáról, egy őstermelőtől érkezik a műhelybe, a bodzát pedig Csilla maga gyűjti májusban, távol a forgalomtól, tiszta erdei területekről. Szinte minden gyümölcs frissen kerül feldolgozásra, hiszen nem velőt vásárol, hanem maga préseli és passzírozza az alapanyagot. A szörpök forrón, de tartósítószer nélkül kerülnek az üvegekbe. Csilla a sűrű sziruphoz kevés vizet ad hozzá – sok íznél egyáltalán nem –, ezért a szörpök állaga különösen gazdag, ízük intenzív. A gyümölcstartalom elérheti akár a 60%-ot is, ami jóval meghaladja a jogszabályi minimumot. Csilla ragaszkodik a rostok jelenlétéhez is: ahol nem zavaró (pl. meggy, ribizli), ott benne marad a gyümölcshús – nemcsak az íz miatt, hanem mert értékes tápanyag. 14-féle íz két világ találkozásából A kínálat két fő vonalra oszlik: a klasszikus hazai gyümölcsökből készült szörpökre – alma, eper, málna, meggy, ribizli, szeder, bodza – és a különlegesebb, nyári frissítőkre, mint lime, narancs, grapefruit-gyömbér, mangó. Az egzotikus ízvilágnál is fontos a természetesség és a minőségi alapanyag beszerzése: Csilla maga facsarja a citrusokat, nem használ aromát, a gyömbér például főzetként kerül a szörpbe. Az ízek alaprecept szerint készülnek el, de a végleges formájukat kóstoltatás után nyerik el. Csilla célja nem a tömegtermelés, hanem a megbízható, ismételhető minőség biztosítása. Termékismertető Alma, eper, feketeszeder szörp: három klasszikus, újragondolva  Csilla az alma, eper és fekete szeder szörpökhöz a gyümölcsöt a közeli Bókaházáról szerzi be, amelynek köszönhetően ebben a három ízben benne van a térség íze és zamata. A gyümölcsök gondos válogatáson esnek át, mielőtt az üstbe kerülnek. Mivel Csilla nem használ tartósítószert, ezért fokozottan figyelni kell arra, hogy a gyümölcsök között ne legyen már túlérett vagy esetleg romlásnak induló példány, mert az kért tehet az egész főzetben. A friss gyümölcsök azon nyomban, tökéletesen éretten kerülnek feldolgozásra. Az almaszörp aranylóan áttetsző, tiszta és friss. Íze lágyan édes, enyhén savas – az igazi, frissen harapott alma zamata köszön vissza minden kortyban. Könnyed és jól iható, szódával hígítva szomjoltó klasszikus, melegen pedig gyengéden fűszeres hatású, akár egy almás tea. Az eperszörp világospiros, sűrű, telt – már a színe is jelzi, hogy igazi gyümölcsből készült. Illata intenzív, az íze édes, mint a frissen szedett eper. A feketeszeder szörp sötétbordó, mély tónusú, elegáns ital. Zamata karakteres, kissé fanyar, mégis telt és lekerekített. Ez a szörp azoknak való, akik szeretik, ha egy íz mélyebb, gazdagabb – benne van a fekete szeder természetes vad aromája. Mindhárom szörpben közös, hogy sem színezéket, sem aromát nem tartalmaznak. Az összetevők között csak a gyümölcs, egy kevés cukor, és a gondos kézi feldolgozás szerepel. A termékeket megvásárolhatod: Hévízi Termelői Piac További információ és elérhetőség: Telefonszám

Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?

A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.

Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.

Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.

A táj formálása – a lösz öröksége

A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.

A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.

Termékenység és vízgazdálkodás

Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.

Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.

Mai párhuzamok – por a Szaharából

Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.



title: Millu Manufaktúra
description: Valódi gyümölcs, élénk szín, mesterséges összetevők nélkül. A Millu Manufaktúra szörpjei minden kortyban a természet ízét adják vissza.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön a legfrissebb akciókról, programokról!