cím: Mézédes Műhely

lead: + 3 Omlós, illatos, fűszeres: a MézÉdes Műhely puszedlije egy harapás alatt idézi meg a gyerekkort, a nagymamák konyháját – és az ünnepek hangulatát.

tartalom: A szeretet legédesebb formája: egy jól elkészített sütemény. Kóstoltál már olyan mézes puszedlit, ami egy harapásra szétomlik a szádban? A MézÉdes Műhely ikonikus terméke a tökéletesen eltalált állagnak és a titkos fűszerkeveréknek köszönheti országos ismertségét. Kóstold meg Te is, milyen finomságok készülnek a MézÉdes Műhely illatos konyhájában! Amikor a két szál egyszercsak összeér Adorjánné Baráth Mónika és lánya Adorján Bori családi vendéglőt vezettek sokáig, ahol Bori egyre több időt töltött a desszertek készítésével. A vendégek visszajelzései és a sütés élvezete Borit arra bátorították, hogy elvégezze a cukrásziskolát, hogy szakmailag is megalapozottan, mégis kézműves módon tudjanak dolgozni. Mónika azonban nem az étteremben került közel a házias sütemények készítéséhez, hanem otthon, a családot örvendeztette meg szinte minden nap édes “tésztával” - ahogy Zalában a süteményre hivatkozni szokás. Az első nagyobb tételű süteményrendelést egy hévízi szállodától kapta, ahol a feladat ehető karácsonyi ajándékok készítése volt. Evidens lett volna mézeskalácsot sütni, azonban Mónikáék mégis egy teljesen más ötlettel álltak elő. Elővették a régi családi recepteket, s így találtak rá egy elfeledett süteményre, a mézes puszedlire. A járványidőszak alatt, amikor a vendéglátás leállt, az otthon készült puszedli sikere elindított egy új irányt: a család bezárta az éttermet, és megalapította a MézÉdes Műhelyt. A cél nem egy klasszikus cukrászda üzemeltetése volt, hanem egy műhely, ahol saját tempóban, saját ízlés szerint, kompromisszumok nélkül lehet alkotni. Modern torták és hagyományos sütemények A műhelyben ma mindenkinek megvan a maga kedvenc tevékenysége: Bori a modern torták, tartok, macaronok és egyedi rendelések mestere, míg édesanyja, Mónika a hagyományos süteményeket készíti – hatlapost, mézes krémest, flódnit vagy zserbót. A receptek egy része régi családi örökség: a dédi, a nagynéni, a nagymama vagy éppen Ábrahám Gézáné receptes füzeteiből származik, melyeket aztán saját ízlésükre formáltak. Minden süteményben benne van valami saját újítás, amitől más, amitől otthonos, amitől MézÉdes lesz. A mézes puszedli édes emlékeket ébreszt A MézÉdes Műhely mézes puszedlije időutazásra hív: feleleveníti benned a vidéki nagymama konyháját, a karácsonyi fűszeres illattal előhívja az otthon melegét. A hófehér cukormázba forgatott sütemény nemcsak külsejével hívja fel magára a figyelmet, hanem ízével és állagával is. Amint beleharapsz, az omlós tészta szinte elolvad a szádban. A MézÉdes Műhely mézes puszedlijének legfőbb titka a saját recept alapján összeállított fűszerkeverék, amely nyolcféle illatos fűszert tartalmaz. A puszedli másik fő alapanyaga a méz, amit egy helyi méhésztől, Gyenesdiásról szereznek be. A lányok szeretnek kísérletezni a mézes puszedlivel, így alkalomadtán új ízesítéseket is kóstolhatsz náluk. A legfrissebb újítás a teljes kiőrlésű tönköly- és búzalisztből készült. A nyár legnagyobb slágere puszedli fronton pedig a levendulás ízesítés, amihez a levendulát a műhely kertjében termesztik és gyűjtik, majd szárítás és őrlés után kerül a mézes masszába. Nem cukrászda – hanem egy családi alkotóműhely A műhely nem klasszikus cukrászda. Az édességek megrendelésre készülnek, valamint megtalálhatók a Hévízi Termelői Piacon. A vásárlás személyes hangulata fontos része a koncepciónak – legyen szó egy piaci kóstolásról vagy egy előre egyeztetett látogatásról. Termékismertető Mézes puszedli A MézÉdes Műhely zászlósterméke a mézes puszedli, amelyet többféle ízben kóstolhatsz meg. A tészta tömör, mégis omlós; a harapás után szinte szétolvad a szájban. Nem kell napokig várni, hogy megpuhuljon – ez a puszedli azonnal puha. A tökéletes állagot a régi recept adja: liszt, cukor, margarin, tojás, tejföl és szódabikarbóna, na meg a titkos fűszerkeverék. Ez utóbbi saját fejlesztés, amely nyolc különféle fűszert tartalmaz. A puszedliket egyesével, kézzel formázzák kerekre, majd egyesével a sütőtálcára helyezik. A sütés után nagy tálakban forgatják meg cukormázban, majd egymás mellé sorban rakják ki őket száradni – minden egyes darab kézzel készül, odafigyeléssel. Az ízesítések között megtalálhatod a hagyományos és különleges változatokat is: sima, aszalt szilvás-rumos, vörösáfonyás, kandírozott narancsos, gyömbéres (cukormáz nélkül), kakaós-csokicseppes, valamint szezonálisan levendulás is. A levendulás puszedlihez a levendula a műhely kertjében virágzik minden júniusban. A termékeket megvásárolhatod: Hévízi Termelői Piac További információ és elérhetőség: Facebook 8380 Hévíz Egregyi szőlőhegy 38. Google térkép Telefonszám: 06306586739 [galeria]

title: Mézédes Műhely

description: + 4 Omlós, illatos, fűszeres: a MézÉdes Műhely puszedlije egy harapás alatt idézi meg a gyerekkort, a nagymamák konyháját – és az ünnepek hangulatát.

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Zsinagóga

lead:

tartalom: + 1 A hévízi zsidóság története az I. világháború előtt A gyógytaváról világhírűvé vált Hévízfürdőt az első világháború előtt a Keszthelyi-Hévíz néven említették. A tó nyugati oldalán az 1860-as évektől jött létre a fürdőtelep, amely a Festetics-hitbizományhoz tartozott. A szomszédságában alakult ki az 1920-as években a fürdőközség, amely a fürdőteleppel együtt közigazgatásilag az 1907-ben létrehozott hévízszentandrási körjegyzőséghez tartozott. A hévízfürdői zsidóság ezer szállal kötődött a szomszédos keszthelyi zsidósághoz. Hévízfürdő látképe A 18. század vége felé telepedtek le az első zsidó lakosok Hévízszentandráson (ekkor még Szentandrás). A község első zsidója - egy bizonyos Joachim - az 1795-ös adóösszeírásban tűnt fel, az 1798-as lajstrom pedig egy „Isák Jósef” nevű személyt említett. A szentandrási zsidók vallási és közigazgatási (anyakönyvi) szempontból a keszthelyi anyahitközséghez tartoztak. A 19. század második felében a zsidók száma mindössze néhány családra, s a lakosságnak csupán 2–3 százalékára korlátozódott. 1890-ben a 240 lakosból 5 fő (2,1%), 1910-ben a 303 lakosból 8 fő (2,6%) volt izraelita vallású. Az első világháború után fellendülő fürdőéletnek köszönhetően a legtöbb zsidó személy 1930-ban élt Hévízszentandráson (23 fő, a lakosság 3,4 százaléka), míg a fürdőtől távolabb eső Egregyen az 1920-as évektől már nem laktak zsidók. A Hévízfürdőn nyaralók és gyógyulást keresők között viszont egyre jelentősebbé vált a zsidók aránya, akik a nyári főszezonban a látogatók (20-30 ezer fő) negyedét tették ki. Az izraelita vendégek fontos szerepet játszottak a fürdőhely polgárosodásában, a polgári életforma és kulturális szokások elterjesztésében, Hévízfürdő ugyanakkor elősegítette polgári egyenjogúságuk társadalmi elfogadtatását és gyakorlati érvényesítését. A fürdőhelyen gomba módra szaporodó szállodák, üzletek és vendéglők közül több zsidó befektetők tulajdonában volt. A zsidó vendégek vallási igényeinek kielégítését az 1910-ben felavatott izraelita imaház biztosította, melyet a gyógytó lefolyócsatornájának bal partján, Lusztig Ignác „Jeruzsálem” nevű vendéglőjének a közelében építettek fel. A főszezon alatt - május végétől augusztus végéig - dr. Büchler Sándor keszthelyi főrabbi gyakran tanított a Bibliából és a Talmudból. A zenés istentiszteletek és kultúrelőadások gyűjtését pedig a szegény sorsú hittestvérek gyógykezelésére fordították. Az izraelita vallású fürdővendégek kóser étkezéséről a Mandel-féle vendéglő gondoskodott. A lefolyócsatorna bal partja mellett állt az Izraelita imaház A Jeruzsálem vendéglő (később Alsó vendéglő) A fürdőhely felvirágzásában nagy szerepet játszott a fürdőt a Festeticsektől 35 évre (1905–1940) bérbe vevő Reischl család – ifj. Reischl Vencel, majd Imre és Richárd fiai – valamint a hévízi fürdőgyógyászat alapjait megteremtő zsidó fürdőorvosok, dr. Schulhof Vilmos és dr. Schulhof Ödön, illetve a keresztény dr. Moll Károly. Dr. Schulhof Vilmos fürdőorvos, reumatológus és balneológus 1906-tól tevékenykedett Hévízen. Itt hozta létre 1911-ben Európa második Zander-gyógyintézetét, ahol a fürdőkúra kiegészítéseként a gépekkel történő, mozgatásos gyógygimnasztikát alkalmazták. Schulhof fürdőorvos az első világháború előtt széles körű tudományos munkásságot fejtett ki a gyógyhely bel-és külföldi megismertetéséért. Számos hazai és német szaklapban jelentek meg írásai, az Országos Balneológiai Egyesület évenként kiadott fürdőkalauzainak egyik szerkesztője volt, amelyben ő írta a Hévízfürdőről szóló fejezetet. Dr. Schulhof Vilmos rakta le kutatásaival, tudományos és ismeretterjesztő munkásságával Hévízfürdő alapjait, tette külföldön is ismertté a gyógyhelyet. A Zander-intézet és medikomechanikai gépsora A hévízi zsidóság története a két világháború között Az 1920-as évek végére az imaház kicsinek bizonyult, valamint távol esett az „amerikai tempóban” fejlődő fürdőközségtől. Az izraelita templomot egy díszes ünnepség keretében 1933. július 2-án avatták, a szertartást dr. Büchler Sándor keszthelyi főrabbi vezette, melyen a világi hatóságok képviselői, számos neológ és ortodox rabbi, valamint a fürdővendégek vettek részt. Az építkezéshez a Festetics hercegség telekingatlannal, a Reischl Fürdőbérlő Társaság és Hévízszentandrás fürdőközség, valamint számos magánszemély pénzbeli adománnyal járultak hozzá. A keszthelyi hitközség fiókjaként létrejövő - később önállósodó - hévízi hitközség egyházi elnökévé dr. Büchler Sándor főrabbit választották, világi elnökévé pedig dr. Kertész Adolf budapesti ügyvédet, a templomépítés szervezőjét és a fürdőhely lelkes hívét. Az elöljáróság tagjai közé került dr. Schulhof Ödön fürdőorvos, a helyben lakó Singer Miksa, s többen a fürdőhely állandó törzslátogatói közül. A hévízi zsinagóga külső megjelenésében és belső berendezésében az ortodox hagyományokat követte azzal a céllal, hogy a fürdővendégek közül a vallásosabbak számára is lehetővé tegyék hitéletük gyakorlását. A zsinagóga 1933-ban épült a tó közelében A korabeli tudósítások szerint a zsinagóga a péntek esti és szombati istentiszteleteken zsúfolásig megtelt a gyógyulás mellett lelki táplálékot kereső izraelita vendégekkel, akik adományaikkal segítették a hitélet fenntartását. A nyaralók között jelentős volt az izraelita vallásúak aránya A fürdősétány épületeinek egyikében, a Kurszalonban (Gyógyterem) gyakran rendeztek hangversenyeket az izraelita templomalap javára, melyen felekezeti különbség nélkül vettek részt a fürdővendégek. A templomot dr. Büchler Sándor főrabbi avatta fel Dr. Schulhof Ödön (Vilmos féltestvére) a budapesti orvosi egyetem elvégzése után Berlinben dolgozott, ahonnan1923-ban hazatért, s Vilmos bátyja hévízi Zander-intézetében praktizált a fürdőszezon alatt. Munkássága már a két világháború közötti évtizedekben is úttörő jellegűnek számított. Az 1920-as években elsőként alkalmazott novocain infiltrációt a reumás, ízületi fájdalmak csillapítására. Hévíz első röntgenorvosaként országos viszonylatban is kiemelkedő ízületi és csontröntgen-felvételeket készített. A Bársony-Schulhof féle ún. „betekintő” röntgenfelvételi eljárás az egész világon alkalmazásra került. Dr. Schulhof Vilmos (jobbról) és dr. Schulhof Ödön (balról) fürdőorvosok A hévízszentandrási körjegyzőség zsidó lakosainak 1944. április 28-án készült összeírásakor Hévízszentandráson és a fürdőhelyen 4 háztartásban tizenöt zsidó lakost jegyeztek fel. A keszthelyi gettóban május 26-án készült névjegyzéken ugyanennyien szerepeltek, a Zalaegerszegre elszállítottak listáján a munkaszolgálatos behívások miatt már csak tizenhárman. A hévízi zsidók közül a Freller, Frisch, Simon és Singer családok tagjait, valamint dr. Schulhof Vilmost és Ungár Lászlót pusztították el Auschwitzban, többen (munkaszolgálatos férfiak) másutt hunytak el. Újrakezdés a háború után, a templom lebontása Az épségben fennmaradt zsinagógában a háború után Hévízre látogató zsidó fürdővendégek még egy ideig gyakorolták vallásukat. Dr. Kertész Adolf halála (1959) után azonban az 1960-as évek végére megszűnt a hitélet, s az elárvult, pusztulásnak induló épületet 1977 áprilisában lebontották, összefüggésben a tófürdő épületeinek 1977-1982 között megvalósuló rekonstrukciójával. A tóraszekrény-takarót 1955-ben Simon Imre adományozta A zsinagógát 1977-ben bontották le A zsinagóga helyén 2000. július 2-án Várnai Shorer Judith izraeli nagykövet jelenlétében avatták fel a holokauszt emlékművet („hévízi siratófalat”), amely a város áldozatvállalásával épült. A zsinagóga helyén felállított holokauszt emlékmű   Felhasznál források: SZARKA Lajos, Páratlan testvérpár. A Schulhof - testvérek szerepe Hévíz „világfürdővé” válásában. Hévíz: Hévíz Város Önkormányzata és Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház, 1999. első kiadás és 2002. második kiadás DR. SZARKA Lajos, A hévízi zsidóság története. Hévíz: Hévíz Város Önkormányzata, 2000.     Információk a belső tér tárgyi elemeihez A zsinagóga – vagy héberül bét hákneszet (gyülekezés háza) – a zsidó vallási és rituális élt központi helye, ahova a zsidó emberek összegyűlnek. A hévízi ortodox szertartású zsinagógát 1933. július 2-án avatták fel. A zsinagóga nyugati oldaláról a főbejárat és két mellékbejárat nyílott. A baloldali mellékbejáraton a nők léptek be, ahonnan lépcső vezetett fel az emeleti karzathoz. A nők el voltak különítve a férfiaktól. A főbejáratot és a jobboldali ajtót a férfiak használták, az utóbbi vezetett az előcsarnok azon helyiségébe, ahol a rituális kézmosásra szolgáló vízmedence állt, s a hívek ennek elvégzése után léphettek be a főbejárati előcsarnokba. Az előcsarnokban a zsinagóga avatásakor több nemeskőből (gránit, márvány) készült emléktáblát helyeztek el, kettőn az építéshez nagyobb adományt tevők neveit sorolták fel, egy az építés idejét és főbb adatait tüntette fel (1930-33 között épült a hg. Festetics Tasziló által adományozott telken, dr. Kertész Adolf és neje kezdeményezésére, Boros Artúr műszaki főtanácsos tervei alapján, Varga András építőmester vezetése és Berényi Béla ellenőrzése mellett). A negyedik táblán azok neve szerepelt, akik ágyadományokkal támogatták a hévízre érkező izraelita betegeket. Az ötödik - kisebb méretű – fehér márványtáblát az 1959-ben elhunyt zsinagógaalapító, dr. Kertész Adolf tiszteletére emelték. Az előcsarnokban függesztették ki a Hévízfürdői Izraelita Imaegyesület fakeretes táblácskáját. Ez az istentiszteletek rendjét mutatta, melyek pénteken délután 7 órakor, szombaton pedig délelőtt 9 órakor kezdődtek a fürdőszezon ideje alatt. A felsoroltak közül két nagyméretű emléktábla (adományozók, ill. ágyadományozók) és dr. Kertész Adolf táblája a 2000. július 2-án felavatott holokauszt emlékműre került. A zsinagóga belső terének közepén helyezkedett el ortodox szertartású templomoknál a korláttal elkerített bima, vagy tóraolvasó emelvény, ahonnan szombatonként és ünnepeken a Tórából a kijelölt szakaszt kelet felé (Jeruzsálem felé) fordulva felolvasták. A bimát általában menóra (hétkarú gyertyatartó) díszítette. A központi térben - a bima előtt és mögött - padokat helyeztek el, ahol a hívők foglaltak helyet és követték az imádkozást. A keleti oldalon – Jeruzsálem, az egykori Szentély felé nézően – állt a tórafülkében a tóraszekrény (vagy frigyszekrény), ahol a Mózes 5 könyvét tartalmazó Tóratekercset (vagy tekercseket) tárolták. A tóraszekrényt díszes – bársonyból, selyemből készült, hímzett héber feliratos, zsidó szimbólumokat feltüntető (Dávid-csillag, menóra, olajág) – tóraszekrény- takaróval fedték le, melyet a Tóra kivevésekor elhúztak. A hévízi templomnak Simon Imre és felesége adományozott 1955-ben új tóraszekrény-takarót, melynek felirata a holokausztban elpusztított mártírokra („atyáink emlékére”) utalt. A tórafülke közelében kiemelt helyen állt a rabbi (jobbról) és a kántor, vagy előimádkozó (balról) díszes ülőszéke. A keleti oldal közelében helyezték el a hitközség elöljáróinak ülőhelyét. A hévízi templomból fennmaradt magas támlájú padon dr. Kertész Adolf elnök, Boros Artúr és Brüll József elöljárók neveit zománcos táblácskák jelölték. A templomot északról és délről 3-3 nagyméretű ablak világította meg, a nyugati (bejárati) oldal keskenyebb ablakai pedig a nők számára kijelölt karzatot. A zsinagóga kisméretű – fehér köralakba foglalt, kék színű Dávid-csillagot ábrázoló – üveg díszablaka fennmaradt. A zsinagóga belső megvilágítását szolgálták a mennyezetről lelógó csillár és a falakon elhelyezett lámpák, bronz- illetve kovácsoltvas falikarral. Az utóbbiakból szintén megmaradt egy-egy falikar. A frigyszekrény előtt volt a mennyezetről lelógó örökmécses (nér tómid), amely a jeruzsálemi Szentély oltárán örökké égő tűzre emlékeztetett. A mécses lángjának ébren tartásáról általában egy külön egyesület (Nér Tómid, vagy Örökmécs Egyesület) gondoskodott.   [zsinagoga3d]  

title: Zsinagóga

description:

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék:

cím: Kakasbonbon Manufaktúra

lead: Ha eddig nem szeretted a csokoládét, akkor a Kakasbonbon az a hely, ahol megszereted. A szélkakas mutatja az utat.

tartalom: + 1 Minden érzékedre hat Elsőre talán nem is gondolnád, hogy a Balaton közelében, a zalai dombok között mágikus ízélményre lelhetsz – pedig a hír igaz! A felsőpáhoki KakasBonbon csokoládéműhely egyszerre repít távoli tájakra és hív haza, a helyi ízek világába. A csokoládé héja finoman roppan, a töltelék elolvad a szádban. Minden, ami egy emlékezetes kóstoláshoz kell. A szélkakas és a csokoládé esete A KakasBonbon története több mint 15 éve indult, amikor Szabó János és Tésenyi Andrea hátrahagyták korábbi életüket, és új otthont, ezzel pedig új hivatást talált: a csokoládékészítést. A Kakasbonbon szélkakasa is régről eredeztethető, ugyanis a máriagyűdi parasztház tetején díszelgett, ami azóta iránytűként vezeti a Szabó családot a csokoládékészítés rejtélyes világában. János, Andrea és lányuk Julcsi a Kakasbonbon küldetését Máriagyűdről Sopronba vitték, majd a szélkakas végül Felsőpáhokra vezette őket, a környékbeliek és az utazók legnagyobb örömére. Itt találod most a műhelyt és a bonbonpatikát. Az ízek tökéletes párosításához különleges érzék kell ​​A csokoládék készítéséért Andrea felel, aki nemcsak a szükséges szaktudást szerezte meg, hanem megvan benne az a finom érzék is, ami az igazán karakteres, emlékezetes ízekhez és formákhoz kell. A bonbonkészítés számára nem munka, hanem egyfajta meditáció. Aszalt szilvás, tökmagos-almás, Yuzus és még sorolhatnánk A KakasBonbon kínálatában több mint 70-féle íz szerepel, amik nem mind egyszerre elérhetők, hanem a szezonoknak megfelelően kóstolhatók. A bonbonok napról napra frissen készülnek, mert Andreáék így tudják garantálni, hogy az aromák megőrizzék maximális intenzitásukat. Az ízek az évszakok ritmusát követik: szüret idején előtérbe kerül a szőlő, télen a testesebb kakaós variációk dominálnak, nyáron jönnek a citrusok és a bogyós gyümölcsök. Andrea bonbonokat, táblás tej- és étcsokoládékat, forró csoki golyót és az ünnepekhez hangolva különböző formákat is készít. A csokoládékban közös, hogy mindössze három egyszerű összetevőből állnak: kiváló minőségű termőhelyszelektált kakaóbabból, tejszínből (vagy annak laktózmentes alternatívájából), és az adott gyümölcs, fűszer természetes aromájából. A kakaóbab a világ legkülönfélébb tájairól érkezik – olasz, francia, spanyol, vietnámi, dél-amerikai ízvilágot idéz –, de a töltelékek általában lokális alapanyagokból állnak össze. A receptúrák letisztultak és egyszerűek, úgy mint a díszítések. A szélkakast Felsőpáhokon keresd! A felsőpáhoki otthonukban kialakított üzlet, csokiműhely, terasz és pincetér lehetőséget ad arra, hogy megkóstold a remekműveket, és megismerd a készítőket. De érkezhetsz Bor & Bonbon eseményekre is, ahol egy-egy bor/bonbont borokkal párosítanak, amiből kinek egy görbe este, kinek egy világra szóló ízutazás kerekedik ki.   Termékismertető Törökmogyorós Kakasbonbon tábla  A pirított törökmogyoró a Cserszegtomaji Finomságok portájáról érkezik – gondosan válogatott, kisüzemi pörkölésű mogyoró, amely természetes aromájával teszi teljessé a KakasBonbon táblás csokoládé ízélményt. A  csokoládé termőhely szelektált kakaóbabból készült csokoládé cseppeket Andrea finom mozdulatokkal, kézi  temperálás követően önti táblás formákba. . A magas kakaótartalomnak köszönhetően nemcsak ízében, hanem egészségmegőrző hatásában is különleges: a benne található flavonoidok és antioxidánsok jó hatással vannak az emberi szervezetre. Ebben a táblás csokoládéban két világ alkot tökéletes harmóniát: a zalai dombokon termett törökmogyoró és a több ezer kilométerről érkező prémium kakaóbab.   Ahol a termékeket beszerezheted: 8395 Felsőpáhok, Dózsa u. 3. Google térkép További információ és elérhetőség: Instagram -kakasbonbon66 Facebook Weboldal Telefonszám: +36 70 608 2013 [galeria]

title: Kakasbonbon Manufaktúra

description: Ha eddig nem szeretted a csokoládét, akkor a Kakasbonbon az a hely, ahol megszereted. A szélkakas mutatja az utat.

címkék:

fókusz kulcsszó:

szinoníma címkék: