Kereső

Kizárt szavak

  • a
  • az
  • egy
  • volt
  • van
  • lesz
  • hogyan
  • miért
  • mit
  • kit
  • jó
  • rossz

Tiltott szavak

  • cialis
  • viagra
  • php
  • sql
  • html
  • https
  • http
  • chr
  • script
  • sex
  • porn
  • sexmassage
  • szex
  • pornó

Alternatív kifejezések

  • nyitvatartás=nyitva tartás
  • diszpécser nyitva tartás=nyitva tartás
  • diszpécserek nyitva tartás=nyitva tartás
  • diszpécserek nyitvatartás=nyitva tartás
  • diszpécser nyitvatartás=nyitva tartás
  • fedett fürdő nyitvatartás hévíz=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett fürdő nyitvatartása=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett gyógyfürdő nyitvatartás=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett gyógyfürdő nyitvatartás hévíz=fedett fürdő nyitva tartás
  • fedett gyógyfürdő nyitvatartása=fedett fürdő nyitva tartás
  • fürdő nyitvatartás=fürdő nyitva tartás
  • hévizi fedett gyógyfürdő nyitvatartása=fedett fürdő nyitva tartás
  • informacio nyitva=fürdő nyitva tartás
  • nyitvatartás a fürdőben=fürdő nyitva tartás
  • nyitvatartás a tófürdőben=fürdő nyitva tartás
  • postás üdülő=aquamarin hotel

1. GM Design csokoládéműhely

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:06

A Balaton fővárosában, egy keszthelyi műhelyben belga alapanyagból kézműves csokoládék készülnek. Az egyik legkülönlegesebb a homoktövises ízesítés.

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: GM Design csokoládéműhely
lead: A Balaton fővárosában, egy keszthelyi műhelyben belga alapanyagból kézműves csokoládék készülnek. Az egyik legkülönlegesebb a homoktövises ízesítés.
tartalom: + 1 Kézműves csokoládé művészien készítve Tudtad, hogy a homoktövis nemcsak immunerősítő szupergyümölcs, hanem kiválóan illik étcsokoládéhoz is? Ezt a harmóniát vette észre Gorza Melinda, a GM Design Csokoládéműhely alapítója is, amikor elkészítette a homoktövissel ízesített étcsokoládét és bonbont. Melinda műhelye azonban nem csak ettől különleges: kreativitását cukrászversenyeken méretteti meg, ahonnan rendszeresen tér haza elismerésekkel. Kóstold meg Te is Melinda díjnyertes csokoládéit! Gyerekkori álomból valóság Melinda már kilencévesen eldöntötte, hogy cukrász szeretne lenni, és ezt az álmát 2006-ban valóra is váltotta, amikor megszerezte cukrász képesítését. Azóta folyamatosan fejleszti magát, különösen a csokoládékészítés területén. A kézműves csokoládéval való munka számára nemcsak szakma, hanem szenvedély, alkotói folyamat. 2025-ben megnyitotta saját műhelyét és boltját Keszthelyen, GM Design néven, ahol belga alapanyagokból készít kézműves csokoládékat. Melinda a csokoládéban azt szereti a legjobban, hogy olyan terméket alkothat, ami egy kis boldogságot visz a hétköznapokba. Melinda, hogy tudását és kreativitását pallérozza, rendszeresen vesz részt cukrászversenyeken is, ahol a művészi csokiszobrok és az artisztikus díszítések kerülnek a középpontba. Általában artisztika kategóriában indul – ehető csokiszobrokkal, élethű kompozíciókkal, amelyek mögött hetek munkája, precizitás és sok-sok fantázia áll. Csakis édesszájúaknak A bolt kínálatában megtalálsz mindent, mi szem szájnak ingere: töltött és töltetlen táblás csokoládék, bonbonok, csokiszobrok, csokivirágok, különböző ízekben. Melinda minden termékét kézműves technikával, magas minőségű belga csokoládéból készíti. Nem használ kakaómasszát, pálmazsírt vagy mesterséges adalékot. A tejcsoki 36,5%, az étcsoki 70,5% kakaótartalmú. A csokoládékészítés minden lépését maga végzi: a csokoládét pontos hőfokon temperálja, hogy a végeredmény fényes, sima, roppanós legyen. A temperálás után a csokoládét formába önti – legyen szó tábláról, bonbonról, figuráról vagy egyedi rózsákról. A töltött csokoládéknál a tölteléket szintén a maga ízlése szerint alakítja ki. Az ízesítések szezonálisan változnak: meggy, málna, kókusz, pisztácia, rózsa, sós karamell, de a legextrább mind közül a homoktövis. A díszítéshez gyakran használ liofilizált gyümölcsöket, ehető virágokat, olajos magvakat. A hűtés után a kész csokikat csomagolja – akár díszdobozban, ajándékként, ünnepi tematikában is kérheted. Különlegességnek számít a csokoládéval bevont aszalt vagy friss gyümölcs, amit szintén szezonálisan kóstolhatsz meg. Csokiélmény A GM Design üzletét Keszthely belvárosában találod, közel a főtérhez. A kis üzlethelyiség eladótér és betekintő műhely is egyben: az eladótér mögött ott a nyitott csokiműhely, így ha kíváncsi vagy, bekukkanthatsz a csokoládékészítés folyamatába. Az üzlet keddtől szombatig tart nyitva, emellett Melindát és édességeit csütörtökönként és szombatonként a Hévízi Termelői Piacon is megtalálod. Termékismertető Homoktövissel töltött táblás étcsokoládé & bonbon A GM Design két legizgalmasabb kreációja közé tartozik a homoktövissel töltött táblás étcsokoládé és bonbon, amelyekben a karakteres, savanykás gyümölcs és a selymes csokoládé tökéletes egyensúlyt alkot. A 70,5%-os, prémium minőségű belga étcsokoládé alapot frissítő, enyhén citrusos homoktövises ganache krém egészíti ki, amely nemcsak különleges ízt, hanem valódi vitaminforrást is ad az édességeknek. Tudtad? A ganache krém olvasztott csokiból és vajból álló selymes állagú krém, ami általában a töltelékek alapja. Melinda ezt ízesíti ez esetben például a homoktövisvelővel és a mag őrleménnyel. A homoktövist Melinda helyi termelőtől, a bocföldei Kiss Homoktövis gazdaságból szerzi be, így az alapanyag nemcsak friss, hanem megbízható forrásból származik.   Ahol a termékeket beszerezheted: Hévízi Termelői Piac 8360 Keszthely, Bem József u. 25. Google térkép További információ és elérhetőség: Facebook Weboldal  
title: GM Design csokoládéműhely
description: A Balaton fővárosában, egy keszthelyi műhelyben belga alapanyagból kézműves csokoládék készülnek. Az egyik legkülönlegesebb a homoktövises ízesítés.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

2. Gyógynövények völgye

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:10

Gyógynövényből tea és fűszerolaj, gyümölcsből aszalvány és préslé - természetes alapanyagok modern feldolgozási módszerrel. Kukkants be a boszorkánykonyhába!

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Gyógynövények völgye
lead: Gyógynövényből tea és fűszerolaj, gyümölcsből aszalvány és préslé - természetes alapanyagok modern feldolgozási módszerrel. Kukkants be a boszorkánykonyhába!
tartalom: + 1 Ökológiai gazdaság kisléptékben Bakos Péter és felesége Zsuzsa eredeti szakmájukat hátrahagyva vágtak bele a gazdálkodásba, és kis lépésekkel haladva építették fel azt a mintagazdaságot, ahol ma gyógynövényeket, gyümölcsöket, fűszereket termesztenek és dolgoznak fel, és amelyekből 100%-os présleveket,  aszalványokat, fűszerolajokat, illóolajokat és illatos vizeket készítenek. Különlegességük, hogy nem ipari méretű, hanem emberléptékű termelésben gondolkodnak és ha ellátogatsz hozzájuk, megnézheted az üzemet, kóstolhatsz természetes finomságokat és rengeteget tanulhatsz a gyógynövényekről.   Jól megfér egymás mellett ember, állat és növény is Péter és Zsuzsa az élhető, fenntartható vidéki életet keresve telepedtek le Zalaszentlászlón. Korábban Budapesten éltek, de a természet szeretete, a gyógynövények iránti érdeklődés mindig is megvolt bennük. Amikor megtalálták a Zala-völgyi birtokot, akkor látták, hogy a területen burjánzik a természet. Zsuzsa számos gyógynövényt felfedezett a kerti séták során, így ma már a majort Gyógynövények Völgye néven ismerjük. A gazdaság tulajdonosai a régi uradalmi major helyére egy olyan helyet álmodtak meg, ahol a természet a maga ritmusában működhet, a család pedig csak annyit vesz ki belőle, amennyivel a természet adott évszakban megajándékozza őket. Az ökológiai gazdaságban mindennek megvan a maga szerepe. Tavasztól őszig szinte minden nap más növény bújik ki a föld alól, virágzik vagy hozza a termését, amit Zsuzsa figyelemmel kísér és annak megfelelően készíti a termékeket. Azért, hogy a gyakorlati tudást elmélettel is megtámogassa, Zsuzsa elvégezte a fitoterapeuta képzést, így kívülről ismeri a völgyben növő gyógynövényeket és hatásukat.   Természetközeli gondolkodás egy csipet modernitással  A Gyógynövények Völgyének boszorkánykonyhájában, például fűszerolajokat, aszalt gyümölcsöket, 100%-os présleveket, és teákat készítenek – kizárólag természetes alapanyagokból.   A préslevek esetében modern feldolgozási technológiát alkalmaznak, ami megköveteli a minimális kézi beavatkozást, azonban a fűszerolajok, aszalt gyümölcsök és teák készítése igényli az emberi gondoskodást. A fűszerek, a gyümölcsök és a teákhoz válogatott gyógynövények mind-mind gondos szortírozás után mennek az olajba, az aszalóba vagy a szárítóba. a többi kézzel válogatás A gépesítéssel ellentétben Zsuzsáék nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekednek. Péter és Zsuzsa az aszalványokhoz és gyümölcslevekhez kizárólag saját, vagy közeli termelőktől származó alapanyagot használnak, a fűszerek saját termesztésűek, a gyógynövényeket vadon szedik és a területükön gyűjtik őket. A fűszerolajokat egy omega-3 zsírsavakban gazdag magyar olajkeverék és saját termesztésű bazsalikom, fokhagyma, tárkony, kakukkfű teszik egyedivé. Az aszalványokat - sárgabarack, szilva, alma, meggy - alacsony hőfokon, kíméletesen szárítják, hogy megőrizzék természetes ízüket és tápanyagtartalmukat. A gyümölcsleveket – alma, szőlő, berkenye, ribizli, cékla vagy sütőtök alapokon – adott évjáratú gyümölcsökből préselik, hozzáadott cukor és adalékanyag nélkül.   Egy helyen szinte minden A gazdaság 15 hektáron terül el, melynek egy része vadon termő növények otthona, másik részét gondosan művelt gyümölcsösök, gyógynövényes parcellák és egy illatos fűszerkert alkotja. A területen tyúkok, kakasok, lovak is élnek, akik igénylik a mindennapos gondoskodást, Zsuzsa pedig örömmel tesz ennek eleget. A feldolgozó kisüzemhez egy mintabolt is tartozik, ahol előzetes bejelentkezés alapján személyesen is beszerezheted kedvenceidet, de Zsuzsa gyógynövény fürkésző sétát, és ismeretterjesztő workshopokat  is tart.   Termékismertető Aszalt gyümölcsök A Gyógynövények Völgye aszalványai kizárólag természetes, helyben termett vagy közeli gazdáktól származó gyümölcsökből készülnek, amiket Zsuzsáék és kollégáik gondosan válogatnak ki. Az aszalványok közé ugyanis nem kerülhet olyan, ami egy kicsit is elkezdett megromlani, hiszen az befolyásolná a végeredmény ízét és persze a külsejét is. Az almát, körtét, szilvát kézzel válogatják, magozzák és szeletelik, így a minőséget is tudják garantálni. Az aszalást saját környezetbarát energiával működő kisüzemi gépsoron végzik, amelynek során a gyümölcsöket alacsony hőfokon (kb. 45–55 °C), több órán – vagy akár napon – át szárítják, így a gyümölcsök megőrzik színüket, vitamin- és természetes cukortartalmukat. Nem használnak hozzáadott cukrot, és tartósítószert sem. Az így készült aszalványokban még benne van a napérlelte gyümölcsök zamata, íze és illata.   Ahol a termékeket beszerezheted: 8788 Zalaszentlászló, Vörösmajor 0154 Google térkép További információ és elérhetőség: Facebook Weboldal Telefonszám: +36-30-952-6024

Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?

A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.

Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.

Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.

A táj formálása – a lösz öröksége

A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.

A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.

Termékenység és vízgazdálkodás

Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.

Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.

Mai párhuzamok – por a Szaharából

Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.



title: Gyógynövények völgye
description: Gyógynövényből tea és fűszerolaj, gyümölcsből aszalvány és préslé - természetes alapanyagok modern feldolgozási módszerrel. Kukkants be a boszorkánykonyhába!
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

3. Kakasbonbon Manufaktúra

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 13:48

Ha eddig nem szeretted a csokoládét, akkor a Kakasbonbon az a hely, ahol megszereted. A szélkakas mutatja az utat.

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Kakasbonbon Manufaktúra
lead: Ha eddig nem szeretted a csokoládét, akkor a Kakasbonbon az a hely, ahol megszereted. A szélkakas mutatja az utat.
tartalom: + 1 Minden érzékedre hat Elsőre talán nem is gondolnád, hogy a Balaton közelében, a zalai dombok között mágikus ízélményre lelhetsz – pedig a hír igaz! A felsőpáhoki KakasBonbon csokoládéműhely egyszerre repít távoli tájakra és hív haza, a helyi ízek világába. A csokoládé héja finoman roppan, a töltelék elolvad a szádban. Minden, ami egy emlékezetes kóstoláshoz kell. A szélkakas és a csokoládé esete A KakasBonbon története több mint 15 éve indult, amikor Szabó János és Tésenyi Andrea hátrahagyták korábbi életüket, és új otthont, ezzel pedig új hivatást talált: a csokoládékészítést. A Kakasbonbon szélkakasa is régről eredeztethető, ugyanis a máriagyűdi parasztház tetején díszelgett, ami azóta iránytűként vezeti a Szabó családot a csokoládékészítés rejtélyes világában. János, Andrea és lányuk Julcsi a Kakasbonbon küldetését Máriagyűdről Sopronba vitték, majd a szélkakas végül Felsőpáhokra vezette őket, a környékbeliek és az utazók legnagyobb örömére. Itt találod most a műhelyt és a bonbonpatikát. Az ízek tökéletes párosításához különleges érzék kell ​​A csokoládék készítéséért Andrea felel, aki nemcsak a szükséges szaktudást szerezte meg, hanem megvan benne az a finom érzék is, ami az igazán karakteres, emlékezetes ízekhez és formákhoz kell. A bonbonkészítés számára nem munka, hanem egyfajta meditáció. Aszalt szilvás, tökmagos-almás, Yuzus és még sorolhatnánk A KakasBonbon kínálatában több mint 70-féle íz szerepel, amik nem mind egyszerre elérhetők, hanem a szezonoknak megfelelően kóstolhatók. A bonbonok napról napra frissen készülnek, mert Andreáék így tudják garantálni, hogy az aromák megőrizzék maximális intenzitásukat. Az ízek az évszakok ritmusát követik: szüret idején előtérbe kerül a szőlő, télen a testesebb kakaós variációk dominálnak, nyáron jönnek a citrusok és a bogyós gyümölcsök. Andrea bonbonokat, táblás tej- és étcsokoládékat, forró csoki golyót és az ünnepekhez hangolva különböző formákat is készít. A csokoládékban közös, hogy mindössze három egyszerű összetevőből állnak: kiváló minőségű termőhelyszelektált kakaóbabból, tejszínből (vagy annak laktózmentes alternatívájából), és az adott gyümölcs, fűszer természetes aromájából. A kakaóbab a világ legkülönfélébb tájairól érkezik – olasz, francia, spanyol, vietnámi, dél-amerikai ízvilágot idéz –, de a töltelékek általában lokális alapanyagokból állnak össze. A receptúrák letisztultak és egyszerűek, úgy mint a díszítések. A szélkakast Felsőpáhokon keresd! A felsőpáhoki otthonukban kialakított üzlet, csokiműhely, terasz és pincetér lehetőséget ad arra, hogy megkóstold a remekműveket, és megismerd a készítőket. De érkezhetsz Bor & Bonbon eseményekre is, ahol egy-egy bor/bonbont borokkal párosítanak, amiből kinek egy görbe este, kinek egy világra szóló ízutazás kerekedik ki.   Termékismertető Törökmogyorós Kakasbonbon tábla  A pirított törökmogyoró a Cserszegtomaji Finomságok portájáról érkezik – gondosan válogatott, kisüzemi pörkölésű mogyoró, amely természetes aromájával teszi teljessé a KakasBonbon táblás csokoládé ízélményt. A  csokoládé termőhely szelektált kakaóbabból készült csokoládé cseppeket Andrea finom mozdulatokkal, kézi  temperálás követően önti táblás formákba. . A magas kakaótartalomnak köszönhetően nemcsak ízében, hanem egészségmegőrző hatásában is különleges: a benne található flavonoidok és antioxidánsok jó hatással vannak az emberi szervezetre. Ebben a táblás csokoládéban két világ alkot tökéletes harmóniát: a zalai dombokon termett törökmogyoró és a több ezer kilométerről érkező prémium kakaóbab.   Ahol a termékeket beszerezheted: 8395 Felsőpáhok, Dózsa u. 3. Google térkép További információ és elérhetőség: Instagram -kakasbonbon66 Facebook Weboldal Telefonszám: +36 70 608 2013

Az ősi Pannon-tó öröksége

Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!

Egy évmilliókon át hullámzó beltenger

A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.

A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.

Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.

A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra

A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.

Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.

Mély vizek és változatos partok

Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre. 

A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.

A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”

Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.

Mit hagyott maga után?

Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.

A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.

E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.

Az utolsó tavak és a búcsú

Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről. 

Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.

 

title: Kakasbonbon Manufaktúra
description: Ha eddig nem szeretted a csokoládét, akkor a Kakasbonbon az a hely, ahol megszereted. A szélkakas mutatja az utat.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

4. Kelemen Kenyere pékség

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:11

Egy vekni, amiért megéri Rezibe menni. Gábornál a hagyományos kovászos kenyér mellett alakorból sült kenyeret is kóstolhatsz.

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Kelemen Kenyere pékség
lead: Egy vekni, amiért megéri Rezibe menni. Gábornál a hagyományos kovászos kenyér mellett alakorból sült kenyeret is kóstolhatsz.
tartalom: + 1 Kovászos kenyér Reziből Rezi csendes utcájában, a szőlőhegy közelében egy különleges illat lengi be a levegőt: a frissen sült kovászos kenyéré. Itt található a Kelemen Kenyere Pékség, ahol Kelemen Gábor saját kezűleg készíti el kenyereit, a hagyományos pékmesterség iránti szenvedéllyel és elkötelezettséggel.​ Bár a kenyérhez kevés alapanyag szükséges - liszt, víz, kovász -, elkészítése annál több türelmet és odafigyelést igényel. A kenyérsütés hosszadalmas folyamat, és precíz munka eredménye. Ráadásul a pék éjjel kel, hajnalban süt és reggel árulja a frissen sült kenyeret, amihez komoly hivatástudat szükséges. Gábor kenyerei a gondosan válogatott lisztektől és az ízesítésektől különlegesek - személyes kedvence a hagymás-szalonnás.   Legyen minőségi, kovászos pékáru vidéken is! Kelemen Gábor Zalaegerszegen tanulta ki a pékszakmát, majd Keszthelyen kezdte pályafutását. Külföldi tapasztalatszerzés után, Angliában egy francia pékségben mélyítette el tudását a kovászos kenyérkészítésben. Hazatérve családjával Rezibe költözött, hogy megvalósítsa álmát: egy saját pékséget. Gáborék akkor elhatározták, hogy a jó kenyér élményét elviszik a zalaiakhoz.  Nem a tömegtermelés motiválta őket, hanem a hit, hogy a vidéki emberek is megérdemlik a minőségi pékárut. Éppen ezért Gábor az alapanyagok, vagyis a liszt kiválasztása során különös figyelmet fordít a minőségre, folyamatosan követi például az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ajánlásait is. Hiszen a cél nem az, hogy mindenki kenyere legyen, hanem hogy legyen egy hely, ahol a kenyér tényleg olyan kenyér, ami 5 nap után sem szárad ki és aminek íze van. A kovászt etetni, a kenyeret dagasztani kell A Kelemen Kenyere Pékség kínálatában kizárólag kovászos kenyerek szerepelnek, amelyekben nincs más csak a liszt, a víz és a kovász - továbbá az a plusz íz, amivel Gábor a kenyereket felturbózza. Más adalék, ízfokozó vagy térfogatnövelő nem kerül a kenyerekbe. A kenyerek elkészítése akár 24–30 órás folyamat, amely során a lisztből, vízből, kovásszal és sóval dagasztott tésztát hajtogatni, pihentetni, figyelni kell. Ez az érlelési idő nemcsak a tápanyagok lebomlását segíti, hanem egyedi, telt ízt és hosszú eltarthatóságot is eredményez. A kenyerek alapja a gondosan válogatott liszt: búza, rozs, tönköly, alakor és bánkúti búza – teljes kiőrlésű változatban is. Gábornál megkóstolhatod az alap fehér és teljes kiőrlésű kenyereket, de ha valami extrábbra vágysz, akkor ott a szárított paradicsomos, a pirított hagymás-szalonnás vagy a sokmagvas változat. Az egyik különlegesség pedig a diós-alakoros kenyér, amihez az alakor búzalisztet a közeli Zalaszentlászlóról szerzi be. A kenyerek mellett pedig perecet, ciabatta-t, és kalácsot is be tudsz szerezni. Helyben és a piacon A pékség Reziben hétfőn, szerdán és pénteken 17 órától tart nyitva, amikor a frissen sült kenyerek kerülnek a polcokra. Szombatonként pedig Gábor kenyereiért a Hévízi termelői piacra is ellátogathatsz.   Termékismertető Diós-alakoros kovászos kenyér Ezt a különleges kovászos kenyeret Gábor az egyik legrégebbi gabonafajtából, alakorból süti, amit ősbúzaként is ismerhetsz. Az alakor búzalisztet a közeli Zalaszentlászlóról szerzi be. Az alakor – más néven egyszemű búza – kiváló beltartalmi értékkel rendelkezik, amit annak köszönhet, hogy nincs nemesítve. A hagyományos lisztekkel szemben az alakor többek között magasabb fehérje- és rosttartalommal rendelkezik, és gazdag antioxidánsokban. Ha pedig ez még nem lenne elég, Gábor pirított diót szór az alakorral készült kenyerébe, hogy növelje annak beltartalmi értékét. A tészta - ahogy Gábornál minden - természetes kovásszal, hosszú érlelési folyamattal készül, így a kenyér nemcsak ízletes, hanem könnyebben emészthető is. A dió darabjai minden szeletbe textúrát és gazdag ízvilágot visznek, a kérge roppanós, a bélzete rugalmas és telt. Gábor tartósítószer, élesztő és adalékanyag nélkül süt, így azt a kenyeret eheted, ami nemcsak finom, de egészséges is.   A termékeket megvásárolhatod: Hévízi Termelői Piac 8373 Rezi, József Attila u. 2. Google térkép További információ és elérhetőség: Nyitvatartás: Facebook Telefonszám: 06 30 786 4087

Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.

A klímaváltozás: nemcsak modern jelenség

A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót. 

Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.

Az éghajlatváltozás láncreakciója

Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.

Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.

Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.

A domborzat átalakulása

Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.

A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.

Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.

A lejtők alján: fiatal üledékek története

Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.

Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.

A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).

Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.

 

title: Kelemen Kenyere pékség
description: Egy vekni, amiért megéri Rezibe menni. Gábornál a hagyományos kovászos kenyér mellett alakorból sült kenyeret is kóstolhatsz.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

5. Kiss homoktövis

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:11

Minden cseppje érték! A Bocföldei homoktövisültetvényen termesztett növényből 100%-os lé, lekvár, őrlemény, tea és magolaj készül, hogy te is megkapd a természet legjavát.

Kiss homoktövis

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Kiss homoktövis
lead: Minden cseppje érték! A Bocföldei homoktövisültetvényen termesztett növényből 100%-os lé, lekvár, őrlemény, tea és magolaj készül, hogy te is megkapd a természet legjavát.
tartalom: + 1 Szupergyümölcs Bocföldéről Bocfölde határában, egy csendes, középkötött talajú domboldalon különleges narancssárga bogyók érnek szeptemberre. Itt működik a Kiss Homoktövis családi gazdaság, ahol nemcsak termesztik a homoktövist, de saját kezűleg dolgozzák is fel minden részét – levet, lekvárt, olajat készítenek belőle. A munkát ketten végzik: Kissné Lakatos Márta és Kiss Károly, akik gyerekeik ötlete nyomán váltották a korábbi állattartást homoktövis-termesztésre. Állattartásból növénytermesztés A Kiss család 2015-ben döntött úgy, hogy nem folytatják az állattartást, hanem kihasználják a meglévő területükben lévő más lehetőségeket. Három gyerekük ötlete nyomán esett a választás a homoktövisre. A homoktövis ugyanis jól bírja a zalai dombvidék klímáját, emellett egy nem szokványos, értékes vitaminokban gazdag növény, ami hazánkban nem tömegtermék. Mártáék az első töveket egy ismerőstől szerezték be, majd a termőre fordult növények gyümölcseit feldolgozták, amivel a piacra először 2017-ben mentek ki, 2018-ban már fesztiválokon is árusítottak. A magas C-vitamin tartalmú bogyókért meg kell küzdeni A homoktövis nem kényes növény, betakarítása és feldolgozása azonban kihívást jelentő munka, nem is való mindenkinek. A homoktövis gyümölcsét nem lehet gépekkel szüretelni. A bogyók aprók, sűrűn nőnek, és tüskés ágak között bújnak meg, ezért Mártáék kesztyűs kézzel, metszőollóval vágják le az ágakat, amelyek fagyasztóládába kerülnek, hogy a bogyók könnyebben leperegjenek az ágakról. A feldolgozás során a gyümölcs minden részét, de még a levelét is hasznosítják: a húsából lé és lekvár készül, a héjat szárítják és őrlik, a magból hidegen sajtolt olajat nyernek ki, a leveléből pedig tea készül. A homoktövis így nemcsak magas C-vitamin tartalma miatt szupergyümölcs, hanem fenntartható is a termesztése, hiszen szinte minden porcikája feldolgozható. Minden része érték A Kiss Homoktövis termékek kizárólag a saját ültetvényről származó, fagyasztott homoktövisbogyóból készülnek. Mártáék legelőször frissen préselt, 100%-os homoktövislével jelentek meg a piacon, amit egyébként minden piacnap előtt tényleg frissen préselnek bocföldei műhelyükben. Majd a termékpaletta a homoktövis őrleménnyel és a homoktövismag olajjal bővült. A kínálat kuriózuma pedig a homoktövis lekvár, ami kellemesen fanyar, nem túl édes íze miatt sokak kedvence lett. A hidegen sajtolt homoktövis magolaj egy narancsos-barna színű olaj, külsőleg és belsőleg egyaránt alkalmazható. Legjobban salátákra öntve élvezheted az ízét. Napi egy mokkáskanállal fogyasztva rendkívül jótékony hatással van a szemre, bőrre, hajra és körömre. Natur krémekbe cseppentve kozmetikumként is használhatod magas E-vitamintartalomma miatt ráncfeltöltő hatása van. Míg a homoktövismag őrlemény citrusos ízvilágot ad a süteményeknek, de keverheted joghurt és zabkásába is. Ha kíváncsi vagy, benézhetsz A gazdaságot a Zalaegerszeghez közeli Bocföldén találod. Bár a portán nincs állandó látogatási lehetőség, de előzetes egyeztetést követően Mártáék szívesen fogadják az érdeklődőket és megmutatják az ültetvényt, sőt helyben még vásárolni is tudsz.   Termékismertető   Homoktövis lekvár – fanyar, természetes, vitaminban gazdag Márta lekvárja 80% homoktövisből és 20% almából készül. Az alma a markáns savanyúság finom ellensúlyozásához illetve a sűrítéshez kell, hiszen a cél nem az, hogy egy hagyományos lekvár édességű termék készüljön. A hangsúly egy olyan egészséges termék előállításán van, amiben megmaradnak a vitaminok és nem a cukor édessége dominál. A bogyók szüretelése után, és a fagyasztást követően készül a lekvár. lefagyasztják. Márta főzés helyett csak párolja a bogyókat, amit apró szemű szitán passzíroz át, hogy a magok és a héj ne kerüljön a lekvárba. Majd az alapot almával és kevés nyírfacukorral édesíti, és pektin hozzáadásával állítja be a megfelelő sűrűséget. A massza kíméletes hőkezelést kap, hogy a homoktövis magas vitamintartalma megmaradjon. Az eredmény egy enyhén sűrű, kellemesen fanyar lekvár, amely tökéletes reggeli pirítóson, natúr joghurt mellé, palacsintába vagy akár sajttálhoz is.   Ahol a termékeket beszerezheted: Hévízi Termelői Piac További információ és elérhetőség: Facebook Telefonszám: 06303606480 8943 Bocfölde, Kossuth Lajos u. 53. Google térkép

Az ősi Pannon-tó öröksége

Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!

Egy évmilliókon át hullámzó beltenger

A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.

A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.

Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.

A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra

A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.

Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.

Mély vizek és változatos partok

Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre. 

A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.

A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”

Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.

Mit hagyott maga után?

Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.

A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.

E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.

Az utolsó tavak és a búcsú

Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről. 

Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.

 

title: Kiss homoktövis
description: Minden cseppje érték! A Bocföldei homoktövisültetvényen termesztett növényből 100%-os lé, lekvár, őrlemény, tea és magolaj készül, hogy te is megkapd a természet legjavát.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

6. Korosajt

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 13:56

A Korosajt Műhelyben az érlelt sajtok megkapják a megfelelő időt ahhoz, hogy igazán egyedi ízvilág alakuljon ki. Irány Nemesbük!

Korosajt

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Korosajt
lead: A Korosajt Műhelyben az érlelt sajtok megkapják a megfelelő időt ahhoz, hogy igazán egyedi ízvilág alakuljon ki. Irány Nemesbük!
tartalom: + 1 Korosajt - Érlelt sajtok birodalma Hévíztől csupán néhány kilométerre, egy csendes településen jersey tehenek legelésznek, akiknek édes tejéből Korosa András valami különlegeset alkot. A nemesbüki gazdaságban érlelt sajtok készülnek, amelyek egyszerű alapanyagból, saját fűszerekkel, idővel és odafigyeléssel lesznek valóban finomak. Ha egyszer kóstoltad, tudni fogod, miért érdemes visszatérni Nemesbükre. Sajtpróbából működő gazdaság András 15 éve költözött Nemesbükre, ahol először csak baromfikat tartott, majd a birtok rackajuhokkal bővült, aztán idővel jött a nagy szerelem: a jersey tehén. Ezzel a különleges fajtával egy cikkben találkozott először, amikor eldöntötte, hogy a meglévő állatok mellé vásárol egy jersey tehenet is. A sajtkészítés András számára nem egy felmenőktől örökölt mesterség volt. Ahogy András mondani szokta: „Nulladik generáció vagyok. Mindent magamtól tanultam meg.”  A tejet először csak saját célra dolgozta fel, később azonban a szállodai vendégek is vásárolni kezdték a sajtjait – innen indult el a tudatos termelés. András fontosnak tartja a termékfejlesztést: kapcsolatban áll svájci és német sajtkészítőkkel, tőlük merít inspirációt és ötleteket, amelyeket a saját környezetére, alapanyagára és lehetőségeire szab. Így tudja ötvözni a helyi alapanyagait a nemzetközi szakmai szemlélettel. Egyszerű alapanyagból különleges finomság A Korosajt minden terméke saját jersey teheneinek tejéből készül, amely A2-es kazeintartalmú, ezért tejérzékenyek számára is jól tolerálható az ebből készült sajt. A Korosajt kínálatában zömében érlelt sajtokat, nyáron mozzarellákat, burratákat, ízesített krémsajtokat és téli időszakban hermelint is találsz.  A termékpaletta legnépszerűbb elemei az érlelt sajtok, amiből a natúr és ízesített változatok is levesznek a lábadról. Az ízesítések között ott van a bazsalikomos, füstölt, rozmaringos, kakukkfüves, chilis, görögszénamagos, fokhagymás és lilahagymás változat is. Az érlelt sajtok - a többi termékhez hasonlóan - nem tartalmaznak hozzáadott ízfokozókat vagy tartósítószert, csak a természetes baktériumkultúra kerül a tejbe. Az érlelt sajtkészítés folyamatában kardinális kérdés az idő. Míg a nagyüzemi termékeknél nincs idő kivárni a természetes érési folyamatot, addig a kézműves sajtkészítésben a türelem és a folyamatos gondoskodás teszi fel az i-re a pontot. Vagyis azt a megismételhetetlen ízvilágot, ami minden sajtműhely esetén más és más. Andrásnál a tehenek sem a végtelen tejforrást jelentik, hiszen a hangsúly nem a mennyiségen, hanem a minőségen van. A napi tejadagból 10–12 kg sajt készül, igazodva a szezonhoz és a tejhozamhoz. Lesd meg a teheneket, csatlakozz a fejéshez és a legelőre hajtáshoz vagy kóstolj sajtot a portán! A gazdaság Nemesbükön található, nyugodt, barátságos környezetben, ahol András és családja sajtkóstolóval vár. Emellett itt nemcsak sajtot vehetsz, hanem előzetes bejelentkezéssel megnézheted a teheneket, a fejést, a műhelyt – vagy akár te is beállhatsz sajtot formázni. András szívesen megmutatja a folyamatokat, beszél az állatokról, a technikáról, a tanulságokról és a vidéki élet szépségeiről, kihívásairól.   Termékismertető Érlelt Korosajtok András minden sajtot kézzel készít saját jersey teheneinek friss tejéből, amit a reggeli fejést követően azonnal feldolgoz. A tej kíméletes pasztőrözés után - hogy a beltartalmi értékét megőrizze - természetes oltóval és kultúrával kerül feldolgozásra. A sajtok formázás után sófürdőt kapnak, majd legalább három–négy hónapon át érlelődnek. A munka ez idő alatt sem áll meg, hiszen a sajtokat rendszeresen kell forgatni és sóoldattal törölgetni, hogy minden oldala megfelelően érjen be és kialakuljon természetes kérgük és telt, karakteres ízük. Az érlelt sajtok natúr és ízesített változatban is elérhetők. A fűszerezéshez András  természetes alapanyagokat használ, zömében a saját kertjében termesztett bazsalikommal, rozmaringgal, kakukkfűvel, lilahagymával, fokhagymával, chilivel vagy görögszénamaggal ízesíti a sajtokat. A nemesbüki sajtok kivétel nélkül adalékanyagok nélkül készülnek. Kóstold meg egy pohár bor, házi szörp és egy falat kovászos kenyér kíséretében!   A termékeket megvásárolhatod: 8371 Nemesbük, Április u 21. Google térkép További információ és elérhetőség: Facebook  Telefonszám: 06 70 318 1940  

Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?

A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.

Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.

Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.

A táj formálása – a lösz öröksége

A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.

A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.

Termékenység és vízgazdálkodás

Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.

Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.

Mai párhuzamok – por a Szaharából

Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.



title: Korosajt
description: A Korosajt Műhelyben az érlelt sajtok megkapják a megfelelő időt ahhoz, hogy igazán egyedi ízvilág alakuljon ki. Irány Nemesbük!
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

7. Lídrind Porta

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 13:59

A Lídrind Portán minden falat saját nevelésű marhából, természetes eljárással és kézi munkával készül, adalékmentesen.

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Lídrind Porta
lead: A Lídrind Portán minden falat saját nevelésű marhából, természetes eljárással és kézi munkával készül, adalékmentesen.
tartalom: + 1 Marhaságok Csáfordról Berkovics-Tarsoly Lídia a családi örökséget és a könyvelői precizitást ötvözve építette fel kisüzemét, ahol minden húsáru mögött valódi gondoskodás és tudás áll. A termékekben nincs adalék, nincs gyorsított eljárás – csak természetes alapanyag, idő és figyelem. Lídia a természetközeli állattartásnak köszönhetően olyan termékeket tud készíteni, amelyek önmagukban is ízletesek. Ráadásul a portalátogatás során egy olyan családot ismerhetsz meg, akik tisztelettel fordulnak állataik felé is. Látogasd meg őket és kóstold meg a finomságaikat! Vissza a gyökerekhez Lídia már gyerekként belenőtt a gazdálkodás világába: édesapja marhákat tartott, feldolgozással foglalkozott, így a család életének része volt a vágás, a takarmányozás, az etetés és minden, ami az állattartással jár. Lídia sok időt töltött édesapja mellett, gyakran bekapcsolódott a munkába, így nemcsak figyelte, hanem megtanulta, mit jelent felelősséggel állatot tartani, húst feldolgozni, minőségi ételt készíteni. Egy rövid kitérőt azért tett: könyvelőnek tanult, majd ebben a szakmában is kezdett el dolgozni. Bár a számok világa egy ideig kielégítőnek bizonyult, a könyvelői munka mellett elkezdett saját marhákat tartani – eleinte csak önellátás céljából, később azonban már a vásárlók miatt is. A hobbiból aztán újra életforma lett, csak mára már saját kézben, saját irányítás alatt, de édesapja minden tudásának birtokában. Az állatok iránti tisztelet érződik a termékek minőségében is Lídiánál az állatok szabadtartásban élnek, a Zala folyó partján legelésznek. Az állatok életminősége ugyanis befolyásolja az elkészült termék minőségét is. A család emellett saját földjén termeszti az állatok takarmányát, hiszen így tudják garantálni és ellenőrizni a termékek beltartalmi összetevőit is. A cél: olyan állatokat nevelni, akik egészségesek, jól tartottak, és akiknek a húsa méltó alapanyag lesz a feldolgozott termékekhez. A hentesmunka, a darabolás, a pácolás, a füstölés mind-mind saját kézzel történik a csáfordi kisüzemben. Természetes marhaságok A LídRind porta ikonikus terméke a füstölt marhasonka és a -kolbász, valamint a szalámi, de Lídiáék már foglalkoznak sertésből készült termékekkel és házi tojást is kaphatsz náluk. A legújabb különlegesség pedig a basturma. A név mögött egy levegőn szárított fűszerkéregbe forgatott marhahús áll, ami egy szelet kovászos kenyérrel és házi sajttal ízletes finomság. Lídia nemcsak az állatait tartja természetközeli módon, de a húsok feldolgozása során sem használ adalékokat, a tartósítás is egyszerűen sóval történik, tudatosan kerülik a nitritet, a színezőanyagokat és a gyorspácokat is. A füstölést Lídiáék akác- és bükkfával végzik, a tartósítást pedig kizárólag sóval oldják meg. A sonkák hosszú ideig pácolódnak, hogy természetesen alakuljon ki bennük az az ízvilág és állag, amit nagyüzemben gyorsított eljárásokkal próbálnak elérni. A fűszerezés sem előre csomagolt keverékekkel történik, hanem természetes alapanyagokkal, sokszor saját termesztésből – például a csípős szalámihoz használt paprika vagy a borókabogyó is innen származik. Falusi vendégasztal a csáfordi szőlőhegyen A Lídrind Portán nemcsak megvásárolhatod a termékeket, hanem helyben meg is kóstolhatod a sok finomságot. A falusi vendégasztal keretében gusztán megpakolt hidegtálakkal, meleg fogásokkal, házi süteményekkel - például zalai hájas kráflival, saját hájból készítve - várnak. A szőlőhegyi vendéglátás középpontjában mindig a közösen megélt élmény és az étel szeretete áll. A portára látogatva nemcsak jóllakhatsz, de beleláthatsz a gazdálkodás, a feldolgozás és a kézműves húsok világába is. Nem kell mást tenned, mint előzetesen időpontot egyeztetni telefonon. Termékismertető Füstölt marhasonka és kolbász A Lídrind Porta marhakolbásza és füstölt sonkája azoknak készül, akik értékelik a hagyományos ízeket és a tiszta alapanyagokat. A kolbász alapját saját nevelésű, szabadtartásban élő marhák húsa adja, a fűszerezés pedig klasszikus: paprika, fokhagyma, bors, só – minden mesterséges adalék nélkül. A kolbászokat Lídia és családja természetes bélbe töltve, kézzel készíti, majd bükk- és akácfával füstölik őket. A füstölt marhasonka hosszú ideig, hidegfüstöléssel készül, kizárólag természetes sóval tartósítva. A húsrészek – comb, lapocka, tarja – külön pácolódnak, hogy az íz és az állag a lehető legjobb legyen. A lassú érlelés és a kíméletes füstölés adja meg a LídRind porta egyedi karakterét. Tartósítószert, színezéket, gyorspácot nem használnak.   LídRind Porta árusító helyek: 8795 Zalaszentgrót, W3G9+37 Google térkép További információ és elérhetőség: Facebook Telefonszám: 06307922968

Tudtad, hogy a Zala folyó egykor a Drávába ömlött, és csak később „találta meg” a Balatont? A Dunántúl vízhálózatának története nemcsak izgalmas földtani kirakós, hanem valódi földtörténeti kalandregény is: medrek vándorolnak, folyók „bekebelezik” egymást, és még a Balaton is csak a legutolsó fejezetben lép színre. Ismerd meg, hogyan formálta át a természet ecsetvonásokkal a térséget – és hogyan lett a Zala a Balaton legfőbb táplálója.

A negyedidőszak és a felszínformálás jelentősége

A 2,58 millió évvel ezelőttől napjainkig tartó ún. negyedidőszakot elsősorban az különbözteti meg a földtörténet korábbi szakaszaitól, hogy az ekkor végbement felszínalakító folyamatok és az általuk létrehozott felszínformák meghatározói a mai földrajzi környezet arculatának.

Így van ez a folyóhálózat fejlődésével kapcsolatban is.

A pleisztocén kor felszínfejlődése

A pleisztocén kor (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) egyik legérdekesebb – és a mai vízhálózat, sőt a domborzat szempontjából is sorsdöntő – felszínfejlődési folyamata a folyómedrek vándorlása és a folyóteraszok, hordalékkúpok kialakulása, melyet alapvetően meghatározott az egykoron itt hullámzó, a feltöltődéssel lassan visszahúzódó Pannon-tó (lásd: Az ősi Pannon-tó öröksége).

Az Ős-Duna nyugati vándorlása

A Kárpát-medencében megjelenő Ős-Duna kezdetben az ország nyugati részén kanyarogva folyt a befogadó víztestet jelentő, folyamatosan visszahúzódó Pannon-tóba.

Ezen irányát valószínűleg a pleisztocén elejéig megtartotta.

A Duna irányváltása és következményei

A legnagyobb mértékű és hatású vízrajzi változás a Kárpát-medencében a pliocén–pleisztocén átmenet időszakában zajlott le, amikor létrejött a Duna visegrádi völgyszakasza (ebből fejlődött ki a napjainkban ismert Dunakanyar), amivel a folyó elterelődött a mai Pesti-síkság, tehát az ország közepe felé.

A Duna ilyen mértékű folyásirány-változása óhatatlanul érintette valamennyi korábbi dunántúli mellékfolyóját.

A Zala története: vándorlás és bekebelezés

Sajátosan fejlődött a Közép-Dunántúl vízhálózata, melynek egyik legcifrább története a Zala sorsának (medrének) alakulása. 

A Rába már nagyjából a mai csapásának megfelelő irányban folyt a Kisalföld felé. Kezdetben ebbe torkollott bele a délről északra folyó Ős-Marcal, abba pedig az Ős-Zala.

Ezt a képet „festette át” a természet, ecsetként használva a Zalát.

Egy már nem létező, északról délre áramló folyó (amelynek maradványa a mai vízfolyás Zalaszentgrót és Zalavár közötti szakasza) hátráló eróziós hatása (a vízfolyások a forrásvidékhez közeli, felsőbb szakaszaikon a folyásiránnyal ellentétes irányban törvényszerűen belevágódnak az alapkőzetbe, mint „forró kés a vajba”) elérte az Ős-Zalát – lényegében „megvágta” a völgyét –, így a saját medrébe terelve mintegy „bekebelezte” azt.

A Zala új iránya és a Balaton születése

Ettől kezdve a Zala egy éles kanyarral Türje vonalától dél felé folyt és – Balaton még nem lévén – kezdetben a Drávába ömlött. Majd később a Balaton (a tó összefüggő víztükre mindössze kb. 5000 éves!) majdani vizét befogadó süllyedék fokozatos mélyülése maga felé terelte a Zalát, ami így az utóbbi pár millió évben egy jókora medertáncot lejtve vált a Balatont tápláló, illetve térségünket éltető legnagyobb folyóvá.

title: Lídrind Porta
description: A Lídrind Portán minden falat saját nevelésű marhából, természetes eljárással és kézi munkával készül, adalékmentesen.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

8. Mézédes Műhely

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:15

Omlós, illatos, fűszeres: a MézÉdes Műhely puszedlije egy harapás alatt idézi meg a gyerekkort, a nagymamák konyháját – és az ünnepek hangulatát.

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Mézédes Műhely
lead: Omlós, illatos, fűszeres: a MézÉdes Műhely puszedlije egy harapás alatt idézi meg a gyerekkort, a nagymamák konyháját – és az ünnepek hangulatát.
tartalom: + 1 A szeretet legédesebb formája: egy jól elkészített sütemény. Kóstoltál már olyan mézes puszedlit, ami egy harapásra szétomlik a szádban? A MézÉdes Műhely ikonikus terméke a tökéletesen eltalált állagnak és a titkos fűszerkeveréknek köszönheti országos ismertségét. Kóstold meg Te is, milyen finomságok készülnek a MézÉdes Műhely illatos konyhájában! Amikor a két szál egyszercsak összeér Adorjánné Baráth Mónika és lánya Adorján Bori családi vendéglőt vezettek sokáig, ahol Bori egyre több időt töltött a desszertek készítésével. A vendégek visszajelzései és a sütés élvezete Borit arra bátorították, hogy elvégezze a cukrásziskolát, hogy szakmailag is megalapozottan, mégis kézműves módon tudjanak dolgozni. Mónika azonban nem az étteremben került közel a házias sütemények készítéséhez, hanem otthon, a családot örvendeztette meg szinte minden nap édes “tésztával” - ahogy Zalában a süteményre hivatkozni szokás. Az első nagyobb tételű süteményrendelést egy hévízi szállodától kapta, ahol a feladat ehető karácsonyi ajándékok készítése volt. Evidens lett volna mézeskalácsot sütni, azonban Mónikáék mégis egy teljesen más ötlettel álltak elő. Elővették a régi családi recepteket, s így találtak rá egy elfeledett süteményre, a mézes puszedlire. A járványidőszak alatt, amikor a vendéglátás leállt, az otthon készült puszedli sikere elindított egy új irányt: a család bezárta az éttermet, és megalapította a MézÉdes Műhelyt. A cél nem egy klasszikus cukrászda üzemeltetése volt, hanem egy műhely, ahol saját tempóban, saját ízlés szerint, kompromisszumok nélkül lehet alkotni. Modern torták és hagyományos sütemények A műhelyben ma mindenkinek megvan a maga kedvenc tevékenysége: Bori a modern torták, tartok, macaronok és egyedi rendelések mestere, míg édesanyja, Mónika a hagyományos süteményeket készíti – hatlapost, mézes krémest, flódnit vagy zserbót. A receptek egy része régi családi örökség: a dédi, a nagynéni, a nagymama vagy éppen Ábrahám Gézáné receptes füzeteiből származik, melyeket aztán saját ízlésükre formáltak. Minden süteményben benne van valami saját újítás, amitől más, amitől otthonos, amitől MézÉdes lesz. A mézes puszedli édes emlékeket ébreszt A MézÉdes Műhely mézes puszedlije időutazásra hív: feleleveníti benned a vidéki nagymama konyháját, a karácsonyi fűszeres illattal előhívja az otthon melegét. A hófehér cukormázba forgatott sütemény nemcsak külsejével hívja fel magára a figyelmet, hanem ízével és állagával is. Amint beleharapsz, az omlós tészta szinte elolvad a szádban. A MézÉdes Műhely mézes puszedlijének legfőbb titka a saját recept alapján összeállított fűszerkeverék, amely nyolcféle illatos fűszert tartalmaz. A puszedli másik fő alapanyaga a méz, amit egy helyi méhésztől, Gyenesdiásról szereznek be. A lányok szeretnek kísérletezni a mézes puszedlivel, így alkalomadtán új ízesítéseket is kóstolhatsz náluk. A legfrissebb újítás a teljes kiőrlésű tönköly- és búzalisztből készült. A nyár legnagyobb slágere puszedli fronton pedig a levendulás ízesítés, amihez a levendulát a műhely kertjében termesztik és gyűjtik, majd szárítás és őrlés után kerül a mézes masszába. Nem cukrászda – hanem egy családi alkotóműhely A műhely nem klasszikus cukrászda. Az édességek megrendelésre készülnek, valamint megtalálhatók a Hévízi Termelői Piacon. A vásárlás személyes hangulata fontos része a koncepciónak – legyen szó egy piaci kóstolásról vagy egy előre egyeztetett látogatásról. Termékismertető Mézes puszedli A MézÉdes Műhely zászlósterméke a mézes puszedli, amelyet többféle ízben kóstolhatsz meg. A tészta tömör, mégis omlós; a harapás után szinte szétolvad a szájban. Nem kell napokig várni, hogy megpuhuljon – ez a puszedli azonnal puha. A tökéletes állagot a régi recept adja: liszt, cukor, margarin, tojás, tejföl és szódabikarbóna, na meg a titkos fűszerkeverék. Ez utóbbi saját fejlesztés, amely nyolc különféle fűszert tartalmaz. A puszedliket egyesével, kézzel formázzák kerekre, majd egyesével a sütőtálcára helyezik. A sütés után nagy tálakban forgatják meg cukormázban, majd egymás mellé sorban rakják ki őket száradni – minden egyes darab kézzel készül, odafigyeléssel. Az ízesítések között megtalálhatod a hagyományos és különleges változatokat is: sima, aszalt szilvás-rumos, vörösáfonyás, kandírozott narancsos, gyömbéres (cukormáz nélkül), kakaós-csokicseppes, valamint szezonálisan levendulás is. A levendulás puszedlihez a levendula a műhely kertjében virágzik minden júniusban. A termékeket megvásárolhatod: Hévízi Termelői Piac További információ és elérhetőség: Facebook 8380 Hévíz Egregyi szőlőhegy 38. Google térkép Telefonszám: 06306586739

Az ősi Pannon-tó öröksége

Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!

Egy évmilliókon át hullámzó beltenger

A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.

A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.

Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.

A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra

A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.

Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.

Mély vizek és változatos partok

Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre. 

A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.

A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”

Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.

Mit hagyott maga után?

Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.

A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.

E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.

Az utolsó tavak és a búcsú

Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről. 

Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.

 

title: Mézédes Műhely
description: Omlós, illatos, fűszeres: a MézÉdes Műhely puszedlije egy harapás alatt idézi meg a gyerekkort, a nagymamák konyháját – és az ünnepek hangulatát.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

9. Skapér méhészet

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:25

Több mint ötven év méhésztapasztalat, apiterápiás tudás és termelői magyar méz Zalaszentgrótról – a Skapér Méhészetben minden csepp számít.

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Skapér méhészet
lead: Több mint ötven év méhésztapasztalat, apiterápiás tudás és termelői magyar méz Zalaszentgrótról – a Skapér Méhészetben minden csepp számít.
tartalom: + 1 Méz, ahogy a méhek megalkották Tudtad, hogy a méz nem igazán tud megromlani? Tulajdonságát magas cukortalmának, nagyon alacsony víztartalmának, savas közegének és a benne lévő természetes antibakteriális anyagoknak köszönheti. A méz a természet kincse, amit készíteni is kiváltság, ha az ember kellő figyelmet szentel a méheinek. A zalaszentgróti Skapér méhészet több generációs vállalkozás, melyet most Skapér Zoltán működtet több mint öt évtizedes tapasztalattal. A méhészkedés számára nem hobbi, hanem életforma: munka, felelősség, rendszer és szenvedély – egyszerre.  Második generáció Zoltán gyerekként kapta első méhcsaládját. Bár évtizedekig más területen dolgozott vezetői pozícióban, a méhek mindig ott voltak a “közelében” – először hobbiként, majd másodállásban, végül főfoglalkozásként a méhek és a méhészkedés került a középpontba. Édesapja korai halála után teljes mértékben átvette a családi méhészetet, és a saját útját kezdte járni. Ma már nemcsak mézet termel, hanem elvégezte az apiterapeuta képzést és apiterápiás házat is működtet, valamint tapasztalatával segíti a fiatal méhészeket is. Méhészkedés méhbarát módon A Skapér Méhészet mézei között megtalálhatók a klasszikus fajták – akác, hárs, repce, napraforgó, aranyvessző és vegyes virágméz –, de a különlegességük nemcsak az ízekben rejlik, hanem az előállítás módjában is. A mézkészítés tudatos, természetközeli és méhbarát szemlélet eredménye. Zoltán teljes mértékben elutasítja a vegyszeres kezeléseket: a méhek gondozásához kizárólag természetes anyagokat, például oxálsavat használ, a kaptárok viaszát pedig rendszeresen cseréli, hogy ne halmozódjanak fel benne szermaradványok. A viasz származása minden esetben ismert és ellenőrzött, sokszor saját visszadolgozott viaszt használ. A méz pörgetése előtt digitális refraktométerrel megméri a víztartalmat – csak akkor pörgeti ki a mézet, ha az elérte az ideális érettséget. A pörgetés után a méz legalább négy hétig ülepszik, ez idő alatt természetes módon távoznak belőle a viaszmaradványok és a levegő. Ezután egy finom, 200 mikronos szűrőn keresztül szűri át a mézet, adalékanyag, hőkezelés vagy habzásgátlás nélkül. A méz ezután kerül üvegbe, majd még egy rövid pihentetési időszak következik, hogy állaga tiszta, sima és selymes legyen. Apiterápia - Gyógyulj a méhekkel! Zoltán portája nemcsak méhészet, hanem élménytér is: itt működik az ország egyik első apiterápiás háza, ahol a látogatók a méhek gyógyító erejével is megismerkedhetnek. Az apiterápia során a vendégek egy speciális fekvőhelyen pihennek, amely alatt méhek ezrei dolgoznak – az állatok rezgése, hője, a kaptárlevegő és az illóanyagok természetes módon támogatják a szervezetet. A módszer kifejezetten hatásos lehet stresszoldásra, légúti problémák enyhítésére, mélyebb alvás elősegítésére. A vásárlás mellett előzetes bejelentkezéssel lehetőséged van vezetett látogatásra, ahol Zoltán készséggel mesél a méhek világáról és a mézkészítés titkairól, sőt pár fős csoportoknak a kaptárakat is szívesen megmutatja. Termékismertető Akácméz Skapér Méhészet egyik fő terméke az akácméz, amely Zalaszentgrót környékének kötöttebb, agyagos talaján található akácerdők virágának nektárjából származik – ennek köszönhetően íze és színe is eltér a más tájakról származó akácméztől. Színe a szokásos halványsárgától a világoszöld árnyalatig változhat, attól függően, hogy milyen összetételű talajon nő az akác Az akácméz íze lágyan édes, enyhén vaníliás, hosszan lecsengő, virágos jegyekkel. Használhatod minden nap teába, limonádéba, kávéba édesítőként, reggelihez kenyérre vagy zabkásába, de süteményekhez is remek alapanyag és kiváló antibakteriális hatása van.   Ahol a termékeket beszerezheted: 8790 Zalaszentgrót, Szabadság u. 86. Google térkép További információ, elérhetőség, bejelentkezés az apiterápiás házba: Facebook Telefonszám: 06 30 655 7701

Tudtad, hogy a Zala folyó egykor a Drávába ömlött, és csak később „találta meg” a Balatont? A Dunántúl vízhálózatának története nemcsak izgalmas földtani kirakós, hanem valódi földtörténeti kalandregény is: medrek vándorolnak, folyók „bekebelezik” egymást, és még a Balaton is csak a legutolsó fejezetben lép színre. Ismerd meg, hogyan formálta át a természet ecsetvonásokkal a térséget – és hogyan lett a Zala a Balaton legfőbb táplálója.

A negyedidőszak és a felszínformálás jelentősége

A 2,58 millió évvel ezelőttől napjainkig tartó ún. negyedidőszakot elsősorban az különbözteti meg a földtörténet korábbi szakaszaitól, hogy az ekkor végbement felszínalakító folyamatok és az általuk létrehozott felszínformák meghatározói a mai földrajzi környezet arculatának.

Így van ez a folyóhálózat fejlődésével kapcsolatban is.

A pleisztocén kor felszínfejlődése

A pleisztocén kor (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) egyik legérdekesebb – és a mai vízhálózat, sőt a domborzat szempontjából is sorsdöntő – felszínfejlődési folyamata a folyómedrek vándorlása és a folyóteraszok, hordalékkúpok kialakulása, melyet alapvetően meghatározott az egykoron itt hullámzó, a feltöltődéssel lassan visszahúzódó Pannon-tó (lásd: Az ősi Pannon-tó öröksége).

Az Ős-Duna nyugati vándorlása

A Kárpát-medencében megjelenő Ős-Duna kezdetben az ország nyugati részén kanyarogva folyt a befogadó víztestet jelentő, folyamatosan visszahúzódó Pannon-tóba.

Ezen irányát valószínűleg a pleisztocén elejéig megtartotta.

A Duna irányváltása és következményei

A legnagyobb mértékű és hatású vízrajzi változás a Kárpát-medencében a pliocén–pleisztocén átmenet időszakában zajlott le, amikor létrejött a Duna visegrádi völgyszakasza (ebből fejlődött ki a napjainkban ismert Dunakanyar), amivel a folyó elterelődött a mai Pesti-síkság, tehát az ország közepe felé.

A Duna ilyen mértékű folyásirány-változása óhatatlanul érintette valamennyi korábbi dunántúli mellékfolyóját.

A Zala története: vándorlás és bekebelezés

Sajátosan fejlődött a Közép-Dunántúl vízhálózata, melynek egyik legcifrább története a Zala sorsának (medrének) alakulása. 

A Rába már nagyjából a mai csapásának megfelelő irányban folyt a Kisalföld felé. Kezdetben ebbe torkollott bele a délről északra folyó Ős-Marcal, abba pedig az Ős-Zala.

Ezt a képet „festette át” a természet, ecsetként használva a Zalát.

Egy már nem létező, északról délre áramló folyó (amelynek maradványa a mai vízfolyás Zalaszentgrót és Zalavár közötti szakasza) hátráló eróziós hatása (a vízfolyások a forrásvidékhez közeli, felsőbb szakaszaikon a folyásiránnyal ellentétes irányban törvényszerűen belevágódnak az alapkőzetbe, mint „forró kés a vajba”) elérte az Ős-Zalát – lényegében „megvágta” a völgyét –, így a saját medrébe terelve mintegy „bekebelezte” azt.

A Zala új iránya és a Balaton születése

Ettől kezdve a Zala egy éles kanyarral Türje vonalától dél felé folyt és – Balaton még nem lévén – kezdetben a Drávába ömlött. Majd később a Balaton (a tó összefüggő víztükre mindössze kb. 5000 éves!) majdani vizét befogadó süllyedék fokozatos mélyülése maga felé terelte a Zalát, ami így az utóbbi pár millió évben egy jókora medertáncot lejtve vált a Balatont tápláló, illetve térségünket éltető legnagyobb folyóvá.

title: Skapér méhészet
description: Több mint ötven év méhésztapasztalat, apiterápiás tudás és termelői magyar méz Zalaszentgrótról – a Skapér Méhészetben minden csepp számít.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

10. Zsankó Családi Gazdaság

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:28

A sonkának és a kolbásznak idő kell, amit Zsankóék megadnak a termékeknek. Ilyet máshol nem kóstolsz.

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Zsankó Családi Gazdaság
lead: A sonkának és a kolbásznak idő kell, amit Zsankóék megadnak a termékeknek. Ilyet máshol nem kóstolsz.
tartalom: + 1 Sonka, kolbász, tepertő, igazi falusi vendégasztal A Zsankó Családi Gazdaság története nem csupán a termékekről szól – hanem egy örökségről, amit a régi ízek iránti tisztelet és a házias hagyományok őrzése éltet. A családi gazdaság hivatalosan 2018 óta működik, de gyökerei jóval korábbra nyúlnak vissza: a disznóvágások emlékei és az otthon illata ma is meghatározzák azt, ahogy Norbert, a gazdaság motorja, a mindennapjaiban dolgozik. Itt olyan termékeket kóstolhatsz meg, amelyek benned is felelevenítik a gyerekkori emlékeket. Füstölt mangalica és duroc sonka, kolbász, tepertő, csakhogy a legkelendőbbeket említsük. A Zsankó portáján tett látogatással pedig közelebbről is megismerheted, hogy készülnek a falusi finomságok. Örökségből lett küldetés A Zalaszentlászlón található birtok – Norbert feleségének szüleinek egykori otthona – ma a kézműves vállalkozás központja. Norbert számára nem volt kérdés, hogy itt szeretné folytatni azt, amit a nagyszülei elkezdtek: a jó minőségű, adalékmentes, valódi élelmiszerek készítését. A házat apósa két keze építette, amely ma modern kisüzemnek ad otthont. Norbert gyerekként gyakran vett részt a hagyományos disznóvágásokon, és bár akkor még nem tudta, de felnőttként ezek az élmények adják majd azt az alapot, ami mentén a „Nagymama ízei” családi gazdaság működik. Csak semmi hűhó - Nagymama ízei a legegyszerűbb alapanyagokból A gazdaságban jelenleg 60–70 sertés él három különböző fajtából: őshonos mangalica, amerikai duroc, illetve keresztezett fajták, így minden vásárlói igényhez tudnak alkalmazkodni – akár zsírosabb, akár húsosabb termékre van igény. A malacok szabadtartásban élnek, takarmányuk döntő többségét saját földön termesztik, így pontosan tudják, mi kerül az állatok elé – és végső soron a vásárlók tányérjára. A kínálatban megtalálhatod a füstölt sonkát, kolbászt, töpörtyűt, házi zsírt, de Norbert szezonálisan készít hurkát, grillkolbászt, tarját, kenőmájast és kocsonyát is – mindent hagyományosan, zalai módon, mesterséges adalékok és színezőanyagok hozzáadása nélkül. Norbert nagyon büszke arra, hogy a termékek receptje nem változott generációk óta sem: csupán só, bors, fokhagyma, paprika kell hozzá, semmi más. A füstölést bükkfával és alkalomadtán gyümölcsfával végzi, hidegfüstöléssel, a régi öregek módszere alapján. Márkanévbe csomagolt igazi életérzés A „Nagymama ízei” nem csupán egy márkanév – ez egy életforma és szemlélet, ami a valódi ízekhez való visszatérést szorgalmazza. Norbert célja, hogy amit ő saját családjának adna jó szívvel, azt kínálja minden vevőjének. Éppen ezért vásárlásra is a gazdaságnál van lehetőség, közvetlenül a feldolgozó mellett, ahol személyesen lehet megismerni a termékeket és történeteket. Norbert számára az a legnagyobb elismerés, “amikor egy idős nagymama könnyes szemmel mondja: ‘Ez pont olyan, mint régen.’ Ennél többet nem is kívánhatnék.” Falusi vendégasztal, portalátogatás Kíváncsi vagy, hogyan épül fel egy falusi kisüzem? Megnéznéd a portát és közelebbről megismernéd a Zsankó termékek készítésének módját? A jó hír, hogy Norbert örömmel körbevezet, megmutatja a malacokat, de bekukkanthatsz még a füstölőbe is. Extraként pedig falusi vendégasztalt is kérhetsz, melynek keretében a zalaszentlászlói ház udvarában kóstolhatod meg a finomabbnál finomabb nagymama ízeit. Nem kell mást tenned, mint előzetesen egyeztetni telefonon. Termékismertető Füstölt sonka Zsankó Norbert füstölt sonkája nem siet sehová – és talán ez adja különleges karakterét. A kiváló minőségű sertéshús 4-6 héten át pihen sós lében, amely kizárólag sót, fokhagymát és borsot tartalmaz. Ezt követi a lassú hidegfüstölés, amelyhez kizárólag bükkfát használnak. A sonka így kapja meg azt a mély, mégis elegáns füstös ízt, amely minden falatban ott bujkál. A hús nem szivacsos, nem vizes – hanem rugalmas, szépen szeletelhető, és természetes módon sós. Adalékanyagoktól, ízfokozóktól teljesen mentes, hűen a hagyományokhoz.   Házi zalai kolbász Ez a kolbász nem csak „házi” – hanem valóban olyan, amilyet nagyanyáink is készítettek. A recept generációk óta ugyanaz: friss, kiváló minőségű hús, megfelelő mennyiségű zsír, sóval, borssal, fokhagymával és minőségi fűszerpaprikával ízesítve. Semmi más. A fűszerezett húst természetes bélbe töltik, majd hideg bükkfafüsttel füstölik – lassan, napokon át. Ennek köszönheti a termék mélyvörös színét, telt, mégsem túl sós ízét, és enyhén rugalmas állagát. Legyen szó reggeliről, vacsoráról, hidegtálról vagy egy pohár bor melletti kísérőről, ez a kolbász nem marad észrevétlen.   Zsankó “Nagymama ízei” Családi Gazdaság árusító helyek: 8788 Zalaszentlászló, Rákóczi Ferenc utca 13. Google térkép További információ és elérhetőség: Facebook Telefonszám: 06202342013

Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.

A klímaváltozás: nemcsak modern jelenség

A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót. 

Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.

Az éghajlatváltozás láncreakciója

Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.

Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.

Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.

A domborzat átalakulása

Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.

A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.

Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.

A lejtők alján: fiatal üledékek története

Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.

Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.

A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).

Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.

 

title: Zsankó Családi Gazdaság
description: A sonkának és a kolbásznak idő kell, amit Zsankóék megadnak a termékeknek. Ilyet máshol nem kóstolsz.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

11. Cserosajt

Utolsó módósítás: 2025. május. 14. 14:00

Füstölt parenyica, fűszeres gomolya, édes ordakrém – ha szereted a valódi ízeket, a CseroSajtot muszáj megkóstolnod!

Cserosajt

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Cserosajt
lead: Füstölt parenyica, fűszeres gomolya, édes ordakrém – ha szereted a valódi ízeket, a CseroSajtot muszáj megkóstolnod!
tartalom: + 1 Három tehén, két kéz, egy hajnalonként újrakezdett történet A Rezi szőlőhegy egyik présházában már nem bor, hanem sajt érik. Cserép Róbert kezei alatt füstölt parenyica, fűszeres gomolya sajt és édes ordakrém készül nap mint nap. Hajnalban, amikor más még alszik, Robi már a sajtüzemben van: pasztőröz, olt, kever, formáz, füstöl, csomagol. A CseroSajt története nem generációkon át öröklődött mesterségből fakad, hanem egy váltásból, egy döntésből és sok-sok újratanulásból. A sajtokat megkóstolhatod helyben, a portán is, a békésen legelésző tehenek társaságában, a Rezi szőlőhegy bájos dombjainak ölelésében. Informatikusból sajtkészítő Robi korábban informatikusként dolgozott, ám egy ponton elege lett a képernyőből és a zárt terekből. A természetközeli lét, az ezzel járó nyugalom vonzotta a hegyre, valamint a kézzel történő alkotás vágya. „Reggelente, mielőtt elkezdem a sajtkészítést, csak kiállok a műhely elé. A tehenek csendben legelnek, a pára éppen felszállóban van, a hidegebb napokon még a leheletük is látszik. Ilyenkor tudom, hogy jó helyen vagyok.” Robi világ életében Reziben élt, ezért teljesen evidens volt, hogy itt fog bele a sajtkészítő vállalkozásba. Az első sajtot két liter tejből készítette kísérletként, eleinte csak a családnak, majd a visszajelzések bebizonyították, hogy Robi kézműves, kistermelői sajtjait más is szívesen fogyasztja. A kezdeti lelkesedés az évek alatt vállalkozássá nőtte ki magát, Robinak ma már segítsége is van. Szakmai képzések, próbálkozások és kudarcok sora után alakította saját sajtműhelyét a présházból, ami ma már minden előírásnak megfelelő üzemként működik. A lényege azonban ugyanaz maradt: kézműves, ember- és természetközeli. Sajt, amit megjegyzel A CseroSajt termékei között megtalálhatod a friss natúr és fűszeres gomolya sajtot, és a kézzel nyújtott natúr vagy ízesített parenyicákat. Robi készít még finom édes ordakrémet is, ami sokkal krémesebb és sűrűbb mint a joghurt, emiatt teljesen más ízélményre számíthatsz, ha megkóstolod. Robi minden sajtot kíméletesen, alacsony hőmérsékleten pasztőrözött tejből készít, hogy megőrizze annak beltartalmi értékeit. Az oltóanyagokat és baktériumkultúrákat gondosan választja ki, és kizárólag természetes, adalékmentes sót használ. Az ízesítések mindig jól átgondoltak: lilahagyma, sonka, fokhagyma, medvehagyma, aszalt paradicsom, aszalt áfonya, chili – minden kiegészítő természetes, gyakran saját termesztésű. A parenyicát kézzel nyújtják, formázzák, töltik, majd bükkfával füstölik, így alakul ki az a karakteres, enyhén sós, füstös ízvilág, ami a CseroSajt egyik védjegyévé vált. A termékek nem tartalmaznak sem tartósítószert, sem adalékot. Nincs két egyforma sajt A CseroSajt műhelyében sosem fogsz 2 egyforma sajtot kóstolni, legalábbis lehetnek eltérések. A kézműves jellegből és a természetközeli állattartásból adódóan ez így normális. Bár Robinak megvan a saját bevált receptje, a sajt állaga és íze mindig függ például az időjárástól vagy a tehenek által lelegelt fű aktuális összetételétől. Ahogy Robi fogalmaz: „A sajt olyan, amilyen a tej. A tej pedig olyan, amilyen az állat. És az állat olyan, ahogy tartják.” A Rezi szőlőhegyen jelenleg 3 tehén legelészik: két magyartarka és egy kárpáti borzderes, akik a Rezeda, a Pipacs és a Jázmin névre hallgatnak. Bátorítunk, hogy a CseroSajtokat kóstold meg és ha teheted, látogass el a portára is, ahol bepillanthatsz egy sajtkészítő dolgos mindennapjaiba és közelebbről megismerheted a teheneket is. Termékismertető Parenyica – kézzel nyújtva, bükkfával füstölve Tudtad, hogy a parenyica eredetileg egy szlovák sajtféleség, amit a Tátrában élő juhászok készítettek? Innen indult hódító útjára és ma már a Rezi szőlőhegyen is készítik. A CseroSajt parenyica friss tejből készül. Robi a sajtot kíméletes pasztörizálás után készíti el, majd hagyományos módon, kézzel nyújtja és tekeri formára. Az alapváltozat enyhén sós, rugalmas állagú és füstölt – a füstöléshez kizárólag bükkfát használ, ami karakteres, mégis lágy ízt ad a sajtnak. Nem tartalmaz tartósítószert vagy adalékot, a só pedig természetes, ásványi anyagokban gazdag típus. A parenyicát különböző ízesítésekben is megkóstolhatod:  lila hagyma, sonka, fokhagyma, medvehagyma, aszalt paradicsom, aszalt áfonya, chili. CseroSajt árusító helyek: 8373 Rezi Kiscomai út hrsz 2622 Google térkép További információ és elérhetőség: Weboldal Facebook Telefonszám: 06304247424

Képzeld el, hogy ahol ma a Keszthelyi-hegység dolomitos bércei emelkednek, ott egykor trópusi tenger hullámzott. A táj, amit öröknek hiszünk, valójában csak vendég a földtörténet színpadán. Hogyan lesz a trópusok sekély vízéből magyar hegyvidék? Miért repedezik a dolomit? És hogyan hat ez ma a helyi gazdálkodásra? Utazz vissza évmilliókat – egy különleges, kőzetekbe írt történetbe.

A felszín: csak látszólag állandó

Hegység, síkság, sziget, tenger, folyó, tó: csupa olyan fogalom, melyek egy emberi élethez képest tűnnek állandónak, de a Föld szemszögéből némelyikük csupán pillanatokra felvillanó képek.

A bolygónkat felépítő kőzetek folyamatosan mozgásban vannak.

A megfőtt tojáson lévő összetört héjdarabokhoz hasonlatosan a földfelszín egészét kitöltő kőzetlemezek soha véget nem érő utazásban vannak az alattuk lévő képlékeny anyag segítségével.

Bizonyos részeik egymásra, egymás alá torlódnak vagy üledékek felgyűrődésével hatalmas hegyláncokat hoznak létre, de a kőzettömegek lesüllyedésével árkok, akár tavak, sőt tengerek medencei is kialakulhatnak.

Így fordulhat elő az, hogy a felszínből kiemelkedő Keszthelyi-hegység fő kőzetanyagát jelentő dolomit és mészkő egy olyan – innen több ezer kilométerre fekvő – egykori trópusi tenger sekély vizeiben ülepedett le, mely már több tízmillió éve nem is létezik.

Olyan látvány fogadná a képzeletben arra utazót, mint amilyen ma a Bahamák paradicsomi állapotokat idéző térségében tárul elénk.

Északon vulkán, délen trópusi tenger emléke

Míg a Keszthelyi-hegység északi tömbjét a fiatal (mindössze néhány millió éves) vulkanikus kőzetek határozzák meg, addig délen (így Rezi, Cserszegtomaj közelében is) javarészt jóval idősebb, a fentebb említett trópusi tengerekben keletkezett dolomitot találunk.

Az Alpokban is nagy területen előforduló ún. Fődolomit képződményei mellett foltszerűen találjuk meg a több mint 200 millió éve képződött Rezi Dolomitot.

A Keszthelyi-fennsíkot észak–déli irányú völgyhálózat és mikrotektonikus törésvonalak szabdalják. A sekély termőréteg és a változatos domborzat miatt a terület több mint 70%-ban erdősült.

A karsztos felszín egész évben vízhiányos, sajátos ökológiai jellemzőkkel.

A fennsíkot hegyközi medencék tagolják, és mélytörések határolják (pl. Hévízi- és Edericsi-törés). A szerkezeti vonalak miatt szeizmikusan érzékeny terület.

A mai tájhasználat természeti alapja

A repedezett, aprózódásra amúgy is hajlamos dolomit kőzetanyagának lejtőtörmelékén kialakult talajok jelentik az itteni tájhasználat egyik természeti alapját.

Termelőink közül néhányan a Keszthelyi-fennsík nyugati peremén gazdálkodnak, amely tevékenységet itt alapvetően meghatározza a 350–440 m magas sasbércekből – vetődések által határolt, kiemelkedő rögökből – álló fennsík közelsége.

 

title: Cserosajt
description: Füstölt parenyica, fűszeres gomolya, édes ordakrém – ha szereted a valódi ízeket, a CseroSajtot muszáj megkóstolnod!
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

12. Látnivalók a környéken

Utolsó módósítás: 2021. november. 04. 14:11

Találati relevancia adatok

megtalálta: szöveg (1)  | összesen: 1 pont
Tárolt adatok:
cím: Látnivalók a környéken
lead:
tartalom: + 1

A természet megismételhetetlen csodákra képes, melyek napról-napra képesek ámulatba ejteni a szemlélőt! Íme néhány olyan hely, ahová érdemes ellátogatni a környéken

 

 

A Balaton nyugati csücske bővelkedik romvárakban. A Rezi, Tátika, Csobánc hegyen álló romvárakól fantasztikus panoráma tárul elénk a Balatonnal és a tanúhegyekkel. Szigligeten és Sümegen hetente több alkalommal várjátékok, lovagi játékok is szórakoztatják a látogatókat. A keszthelyi Festetics kastély pedig nem csak hazánk egyik legszebb és legnagyobb kastélya, de a hozzá tartozó kiállítások (hintók, vadásztrófeák, modellvasút, főúri utazás, pálmaház) akár több napra biztosítják a változatos programot ha netán rosszabbra fordulna az idő.

 

Nem a múzeumok szoktak először eszünkbe jutni nyaralás alkalmával, pedig egy jó múzeum igazán kellemes alternatív, ha kedvezőtlenül alakul az időjárás. Sőt van, hogy jó időben sem érdemes kihagyni. A Festetics kastély kiállításait egyszer mindenképp érdemes sorra venni, és a Balatoni Múzeum állandó kiállítása a Balaton történetéről is meglepően érdekes gyerekek és felnőttek számára is. Keszthelyen a belvárosban több kisebb kiállítóhelyet lehet találni, az erotikus panoptikumtól a csigaparlamentig, ezekből egyet-egyet, akár egy városi séta alkalmával is be lehet iktatni. Aki a természettel ismerkedne, neki a Természet Házát ajánljuk jó szívvel, hiszen pár méterre tőle található a Festetics Imre állatpark is. Kerékpározás közben pedig Balaton-parti útvonalról útbaejthető a Gyenesdiási Vízimalom és fűszerkert.

 
 
  Hol van mindez?Kattints a részletes Google élménytérképre, hogy mindent megtalálj!
title: Látnivalók Hévíz környékén
description: A Balaton Nyugati csücskében minden napra találsz programot. Várromok, Festetics kastély, Balatoni strandok, Balatonfelvidéki Nemzeti Park látogatóhelyek, múzeumok és túraútvonal közül is választhatsz.
címkék:
fókusz kulcsszó:
szinoníma címkék:

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön a legfrissebb akciókról, programokról!

akadálymentesített weblap | Copyright © 2024 Hévíz Város Önkormányzata, Designed by MediaGum | Süti megújítás | Sitemap