Színházi előadások a legkisebbeknek, kicsit nagyobbaknak és mindenkinek, aki szereti

A gyermekszínház előadások természetese környezetben a Véderdőben és parkban kialakított helyszíneken kerülnek bemutatásra.
Egy alkalommal legfeljebb 60 néző számára tudunk ülőhelyet biztosítani.
Az előadások ingyenesek!

Július 15. szombat 17:00  Kacor Király előadás gyerekeknek- előadó: Hahota Gyermek Színház

Augusztus 19. szombat 16:00 A császár új ruhája előadás gyerekeknek - előadó: Hahota Gyermek Színház

Szeptember 28. csütörtök 10:00 Brémai muzsikusok - előadó: Hahota Gyermek Színház -- Helyszín: jó idő esetén a ZÖLD, a hévízi óvoda kertje, rossz idő esetén az óvodában (Hévíz, Sugár u. 7)

Találj rá a zenére!

A FÖLD, a SZÉL, a VÍZ, a MADARAK "ZENÉI" - mikrokoncertek a Véderdő rejtett pontjain.

Barangoljatok a Véderdő hangulatos ösvényein és találjatok rá az erdő zenéire. Élvezzétek a halk muzsikaszót és a fák hűvösét. A fák közt megbúvó titkos helyszíneken rövid, 15-20 perces minikoncerteket hallgathattok meg.

• Június 23. 15.30 Nyugati-Véderdőben, a Lombkorona kilátó
• Július 14. 16.00 órától az Északi-Véderdőben
• Augusztus 4. 16:00 órától az Északi-Véderdőben, egyben pART erdőtárlat megnyitó
  
• Augusztus 18. 16:00 órától az Északi-Véderdőben
  
• Szeptember 8. 16:00 órakor a Nyugati-Véderdőben, a Lombkorona kilátó
  
• Szeptember 15. 16:00 órakor az Északi-Véderdőben
  

A programváltozás jogát fenntartjuk! Esős idő esetén a program alkalomtól függően új időpontban vagy más helyszínen kerül megrendezésre!

Geobotanikai vezetett séta a Véderdőben / 120 perc

A túra során kiderül miért különleges geológiai érték a Hévízi-tó, hogyan jut a felszínre a 12.000 éve a Bakonyban esett eső. Körbejárva a tó körüli erdőt, megismerhetjük az itt élő növény és állatvilágot, Szóba kerül a területen folyó egyedülálló és egyben legtermészetesebb erdőfelújítási módszer, amely révén nő az erdő immunrendszere és a benne élő rovar és madárfajok száma. Beszélünk a hívatlan színpompás "idegenekről; növényekről, tündérrózsákról és egzotikus halakról.

A túrákra a túravezetőnél szükséges előre jelentkezni! - Elérhetőség lejjebb a regisztráció alpontban!

• Április 30. 14:00 - A Boldog Békeidők programhoz kapcsolódva, a békeidős kosztümben túrázó vendégek ajándékot kapnak!
• Május 27. 16:00 - Pünkösdi túra
• Június 24. 17:00 - Családbarát erdőjárás, a szünidő kezdetének örömére
• Július 14. 16:00
• Július 16. 10:00 - geobotanikai túra német nyelven
• Július 19. 11:00
• Augusztus 4. 17:00
• Augusztus 6. 10:00 - geobotanikai túra német nyelven
• Szeptember 8. 14:00
• Október 7. 15:00
• Október 21. 15:00

A túrák időtartama nagyjából 120 perc.
Séta hossza: 3 km, enyhe emelkedővel
Szükséges felszerelés: időjárásnak megfelelő öltözet, zárt, kényelmes, lehetőleg enyhén vízálló cipő, javasolt: fényképezőgép
A túravezetés INGYENES.
Túrák létszáma nagyjából 15 fő.
A túrák minimum 3 fő regisztrációja esetén indulnak.
Eső esetén a túravezető egyeztet lehetséges időpontcseréről.

Találkozási, túra indulási pont: Hévíz, Rákóczi u. 2., Tourinform iroda előtt

Regisztráció

Telefonon a túravezetőnél, Samu Zoltán Tamásnál: +36 30 414 9009
Telefonon a Tourinform irodában minden nap 9 és 17 óra között: 06 83 540 131

A programváltozás jogát fenntartjuk. Javasoljuk, hogy a program előtt érdeklődjön a túrát hirdető felületeken, illetve a megadott elérhetőségeken. A programokon mindenki saját felelősségre vesz részt. Kérjük a megadott indulási időpont előtt 10 perccel érkezzenek az indulás helyszínére.

A Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. a program során készült fotókat felhasználja kommunikációjában, nyomtatott és online felületeken egyaránt. Amennyiben nem szeretne a képeken szerepelni, kérjük jelezze a programot vezető kollégánknak vagy a túravezetőnek.

MINDEN TÚRA INGYENES!

pART erdőtárlat

A pART projekt lényege, hogy az erdőt magát tekintsük művészeti térnek, és a természet legyen maga a műalkotás központi alkotóeleme. A művészet nem idegen a környezetétől, pont ellenkezőleg: szerves része a tájnak. Az alkotások nem az örökkévalónak készülnek, hanem illékonyak és változók, akár a természet. Az állandó körforgás részei, miközben az erdő maga válik galériává és egyben a művészet témájává is.

ERDŐTÁRLAT HÉVÍZEN A VÉDERDŐBEN

A Hévízi Turisztikai Np. Kft. Erdei Misztérium című programsorozatával vesz részt az idei Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa rendezvényeken.

Az Erdei Misztérium, avagy Játék Zöldben! hévízi események fő koncepciója, hogy olyan természetes tereket használjanak kulturális rendezvényekhez, ahol összekapcsolódhat ember-természet-művészet! Kézenfekvő volt, hogy a megvalósuló programok fő helyszíne a Hévízi-tó mellett található Északi Véderdő, ahol április és október között, több alkalommal szerveznek mikrokoncerteket, gyermekelőadásokat és geobotanikai sétákat.

Ennek a rendezvénysorozatnak egyik különleges eleme
a 2023. augusztus 4-én 16:00 órakor megnyílt pART erdőtárlat.

Aki ismeri a környéket és látta a kiállítást - aminek nem csak helyszíne, de témája is maga az erdő -, könnyen megértheti a címválasztást. A pART erdőtárlat ugyanis a Hévíz-tó északi patakja melletti erdei ösvényen kapott helyet. A természetvédelmi terület élővilágát bemutató, több mint 60 képből összeválogatott tárlat által, az erdőben sétálva ismerhetjük meg azokat a rejtett szépségeket, amik szabad szemmel általában nehezen láthatók, vagy rejtve maradnak egy átlagos séta során. A fákra és fák közé feszített képeken csodás madarak, különleges növények, kisebb állatok, bogarak képeit lehet megtekinteni. Az alkotások jelentős része festmény, Zsoldos Márton természetillusztrátor munkája. A tárlaton néhány fotó is helyet kapott, melyeket Búzás Előd és Sinka Gábor természetvédelmi őrök készítettek, itt, a Hévízi-tó közvetlen környezetében.

Az erdei tárlat nyitánya egy fából készített kapu, melyen a kiállítás mottója áll:
„Nyiss a természetre!”

A szervező Hévízi Turisztikai Np Kft. részéről Pálffy Tamás hangsúlyozta, hogy a teljes Erdei Misztérium programsorozat szervezésénél figyelembe vették a természetvédelmi, a fenntarthatósági és a zöld rendezvény szempontokat. Minden esemény a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot igyekszik hagyni, és minden elemében arra törekszik, hogy úgy hozza egymáshoz közelebb az embereket, a természetet és a természetben átélhető kulturális élményeket, hogy azokkal csupán kis mértékben, de semmi esetre sem káros módon avatkozzanak a természetbe.

Ehhez a kiállításhoz is újrahasznosított, a helyi lakosok által felajánlott fa képkereteket, a rögzítéshez cukorspárgát használtak. Az erdei kiállítás várhatóan szeptember 30-ig lesz látható, de ez a természetes anyagok használata és az időjárási viszonyok alakulása miatt akár változhat is. Az időtállóság ez esetben nem is volt cél.

A kapu azonban marad! Mert akár van pART Erdőtárlat a Hévízi Véderdőben, akár épp nincs, az üzenet mindig érvényes: Nyiss a természetre!

A tárlatból egy kis ízelítő ebben a fotógalériában tekinthető meg!

FŰRE LÉPNI SZABAD! ELSŐ EGREGYI ÖKOFESZTIVÁL

EGREGYI MÚZEUMKERT - AUGUSZTUS 4-6. PÉNTEK-SZOMBAT-VASÁRNAP

Felvezető programok a fesztivál előtt

Július 29 -  Augusztus 1. MúzeumKerti Mozi

Filmvetítések mind a négy napon 19:00 és 20:30-kor  - részletek, filmek itt!

Augusztus 3. Csütörtök

20:00 Trio Brax koncert
21:00 Bossa & More Koncert

AUGUSZTUS 4. PÉNTEK

16:00 pART erdőtárlat megnyitó és mikrokoncertek az Északi-Véderdőben

16:00 - 18:00 között Gasztronómiai bemutató - Tanácsa Attila főzőiskolája (vega, vegán ételek)

16:00 - 20:00 Próbáld ki, éld át, tanuld meg, hallgasd, élvezd, lásd... az egregyi múzeumkertben felállított sátrakban: hangtál foglalkozás, mandala festés, életmód tanácsadás, jobbagyféltekés rajzolás, vegán ételek, gasztro bemutató, kézműves kreatív foglalkozások és még sok minden más!

16:00 Brumi Bandi Band

16:00 - 21:00 Utazó PLANETÁRIUM - óránként újabb és újabb előadások egy utazó planetáriumban

• Erdő lakói és a világűr (gyerekeknek)
• Utazás a bolygók csodálatos világába (gyerek-felnőtt)
• Utazás távoli világok felé (iskolás-felnőtt)
• Elképesztő világegyetem (iskolás-felnőtt)
• Kozmikus eredetünk felfedezése (felsős-felnőtt)
• A Földtől az Univerzum határáig (iskolás-felnőtt)
• COSMIX+Galaxisok (felsős-felnőtt)
• Napszúrás (felsős-felnőtt)

17:00 LelkiFröccs - beszélgetések: vendégeink Dr. Mándó Zsuzsanna és Vas-Barna Rita - Fitten egy életen át!

17:50 Filmvetítés: Klímafilm - a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park filmje

18:30 Hajdu Klára és Szakonyi Milán koncert

20:00 Ivett & JB Jazz koncert

AUGUSZTUS 5.

10:00 Napindító Jóga

10:00-18:00 Próbáld ki, éld át, tanuld meg, hallgasd, élvezd, lásd... az egregyi múzeumkertben felállított sátrakban: hangtál foglalkozás, mandala festés, életmód tanácsadás, jobbagyféltekés rajzolás, vegán ételek, gasztro bemutató, kézműves kreatív foglalkozások és még sok minden más!

10:00 - 18:00 Kezes-lábas játszóház

10:30 LelkiFröccs - beszélgetés a testi-lelki egészségről: Hegedűs Mária, Kovács Ildikó, Paksy Tímea

11:00 Gasztrobemutató kóstolóval - Tanácsa Attila főzőiskolája (vega, vegán ételek)

14:30 - Senior örömtánc

15:00 Gasztrobemutató kóstolóval - Tanácsa Attila főzőiskolája (vega, vegán ételek)

15:00 Természetfilm vetítés: Vad Vizek címmel

16:00 Igricek koncert

16:00 Karikatúra festés Karnics Tiborral

16:00-tól Utazó PLANETÁRIUM - óránként újabb és újabb előadások egy utazó planetáriumban

• Erdő lakói és a világűr (gyerekeknek)
• Utazás a bolygók csodálatos világába (gyerek-felnőtt)
• Utazás távoli világok felé (iskolás-felnőtt)
• Elképesztő világegyetem (iskolás-felnőtt)
• Kozmikus eredetünk felfedezése (felsős-felnőtt)
• A Földtől az Univerzum határáig (iskolás-felnőtt)
• COSMIX+Galaxisok (felsős-felnőtt)
• Napszúrás (felsős-felnőtt)

17:00 Könnyű zenés délután a Vagabond Trioval és a Cséplő-Poór Duóval

forrás: Grecsó  Krisztán

19:30 Grecsó Krisztián dedikál

20:00 Libikóka: Grecsó & Hrutka zenés irodalmi est

AUGUSZTUS 6.

10:00 Zenebölcsi - zenés foglalkozás a legkisebbeknek

10:00 Geobotanikai túra a Véderdőben - a részvétel ingyenes de regisztrációhoz kötött, részletek itt!

10:00-16:00 Próbáld ki, éld át, tanuld meg, hallgasd, élvezd, lásd... az egregyi múzeumkertben felállított sátrakban: hangtál foglalkozás, mandala festés, életmód tanácsadás, jobbagyféltekés rajzolás, vegán ételek, gasztro bemutató, kézműves kreatív foglalkozások és még sok minden más!

10:00-12:00 Varázshangok játszóház

10:30 Tüttő Bea új meséskönyvének bemutatója

11:00 Kanga Tréning

14:00 Élj jól! Beszélgetések a fenntartható földhasználatról a Lelki-Fröccs Sarokban

15:00 Tüskevár filmvetítés

16:00  Nagy Ho-Ho-Horgász filmvetítés

17:00 Természetfilm vetítés Vad Magyarország címmel

Frissítők és  finom falatok minden nap!

A program a Veszprém Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében, a VEB2023 támogatásával valósul meg.

További információ:

Hévízi Tourinform Iroda
Hévíz, Rákóczi u. 2.
Telefonszám: 06 83 540 131
E-mail: heviz@tourinform.hu
Facebook | Instagram | Blog

Jó szórakozást, kellemes időtöltést kívánunk!

A program egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az erdőt mint féltve őrzött természeti értéket, ugyanakkor mint létező kulturális teret mutassuk be. Közelítsük egymáshoz, szerencsés esetben összefűzzük ember-természet-művészet hármasát, és egységet alkossunk ezekből a kulturális események segítségével.

Mit teszünk MI ennek érdekében?

• rendezvényeinkkel nem avatkozunk be a környezeti körforgásba, nem hozunk létre maradandó, természetidegen tárgyakat az erdőben
• nem helyezünk el telepített eszközöket, mondjuk színpadot, nézőteret, világítást az erdőben
• csak mobil eszközöket használunk
• egy-egy eseményen a résztvevők létszámát 50 főben maximalizáltuk
• egy alkalommal 3 óránál hosszabb időszakot nem töltünk az erdőben
• nem szemetelünk, és törekszünk arra, hogy rendezvényeink a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyják az erdőben
• tiszteletben tartjuk az erdő szabályait - nem hangoskodunk, nem okozunk kárt az élővilágban, nem szennyezzük a levegőt, nem bolygatjuk az éjszakai erdő nyugalmát
• nem vettünk új eszközöket a programok lebonyolításához
• minimalizáljuk a műanyagok használatát
• környezettudatos és fenntartható ajándékokat adunk a vezetett ökotúrák résztvevőinek

Mit tehetsz TE az erdőnkért?

• ne hagyj szemetet az erdőben
• óvd a Véderdő növényeit és állatait
• ne térj le a sétautakról, mert nem tudhatod, hol bújik meg az avarban egy kedves süncsalád, vagy hol nőnek értékes facsemete sarjak
• légy tekintettel arra, hogy rendezvényeink mikrorendezvények, melyeken nem a kényelem, hanem az élmény az elsődleges cél
• programjaink ingyenesek, de egy fagylalt áráért vásárolhatsz a Hévízi Tourinformban egy kis szuvenírt, amivel segítheted a munkánkat
• gyere a rendezvényekre sétálva, kerékpárral vagy tömegközlekedési eszközzel
• hozz magaddal saját kulacsban hűvös ivóvizet, mi pedig biztosítunk az erdő mellett lehetőséget az újratöltésre
• készíts egy képet, videót, selfie-t rendezvényeinken vagy csak a csodás Véderdőben és oszd meg az élményt barátaiddal bármely social felületen a #IloveHévíz üzenettel

Tudtad, hogy a Dunántúl aranyat érő talajai valójában a jégkorszaki szelek ajándékai?

A lösz nem csupán egy poros földtani fogalom, hanem egy olyan „ősi recept”, amelyből a Kárpát-medence egyik legtermékenyebb talaja született. Ahol most szőlőművelés folyik és madarak fészkelnek löszfalakban, ott egykor szélviharok szállították a sárga port – évezredeken át. Ismerd meg, hogyan alakította át ez a különleges üledék a tájat, és miért életbevágó jelentőségű ma is, a fenntartható gazdálkodás szempontjából.

A lösz – amelynek neve a német lose (laza) szóból ered – üledékei a pleisztocén korban (2,58 – 0,01 millió évvel ezelőtt) keletkezett, főként a jégkorszakok idején.

Ez egy finom szemcséjű, sárgás színű üledék, amelyet a szél szállított és halmozott fel több tízezer év alatt. Kialakulásában az egykor Skandináviát beborító jégpajzstól délre található (periglaciális) környezet, a száraz, hideg klíma és a növényzet hiánya játszottak szerepet.

Az időnként tomboló szelek szárnyán idekerült poranyag forrásai a jégkorszaki folyók árterei és a száraz puszták voltak. A lerakódott por idővel meszes kötőanyaggal cementálódott, így alakult ki a lösz, amely jellegzetes függőleges repedésekkel rendelkezik.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a pleisztocén nem magát a jégkort vagy jégkorszakot jelöl. Ezen koron belül voltak eljegesedési fázisok és (akár a mainál is) melegebb periódusok, ezeken belül pedig szintén előfordultak rövid hideg, meleg időszakok.

A táj formálása – a lösz öröksége

A lösz nagyon sajátságos formakinccsel ajándékozta meg a Kárpát-medencét, de főleg a Dunántúlt.

A meredeken leszakadó, akár 10 métert is elérő löszfalak, az egyedi élőhelyet (pl. a védett gyurgyalag, partifecske) is jelentő löszüregek, a szőlőhegyeket barázdáló többszáz éves löszmélyutak és a peremükön foncsorodó gyökerek mind-mind hozzátartoznak a földtörténeti múlt és a különböző földtani képződmények (kőzetek) által meghatározott, a számunkra oly kedves és karakteres tájképhez.

Termékenység és vízgazdálkodás

Löszös területeinken igen termékeny talajok képződtek; egyes termelőink termőterülete is löszfolton található.

Ez a tény már önmagában kitűnő alapját jelenti az itteni gazdálkodásnak, mégpedig nem csupán az üledéken képződött talajok termékenységének (magas humusztartalmának) köszönhetően, de a lösz kitűnő vízháztartása miatt is: ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a függőleges pórusoknak köszönhetően a szárazabb időszakokban is megfelelő mennyiségű víz lehet jelen a talajszelvényben.

Mai párhuzamok – por a Szaharából

Érdekesség, hogy bizonyos értelemben a napjainkban egyre gyakrabban a térségünket is elérő szaharai eredetű, szél által szállított finom poranyag is tekinthető löszképző nyersanyagnak.

Az ősi Pannon-tó öröksége

Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!

Egy évmilliókon át hullámzó beltenger

A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.

A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.

Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.

A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra

A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.

Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.

Mély vizek és változatos partok

Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre. 

A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.

A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”

Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.

Mit hagyott maga után?

Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.

A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.

E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.

Az utolsó tavak és a búcsú

Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről. 

Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.

Képzeld el, hogy ahol ma a Keszthelyi-hegység dolomitos bércei emelkednek, ott egykor trópusi tenger hullámzott. A táj, amit öröknek hiszünk, valójában csak vendég a földtörténet színpadán. Hogyan lesz a trópusok sekély vízéből magyar hegyvidék? Miért repedezik a dolomit? És hogyan hat ez ma a helyi gazdálkodásra? Utazz vissza évmilliókat – egy különleges, kőzetekbe írt történetbe.

A felszín: csak látszólag állandó

Hegység, síkság, sziget, tenger, folyó, tó: csupa olyan fogalom, melyek egy emberi élethez képest tűnnek állandónak, de a Föld szemszögéből némelyikük csupán pillanatokra felvillanó képek.

A bolygónkat felépítő kőzetek folyamatosan mozgásban vannak.

A megfőtt tojáson lévő összetört héjdarabokhoz hasonlatosan a földfelszín egészét kitöltő kőzetlemezek soha véget nem érő utazásban vannak az alattuk lévő képlékeny anyag segítségével.

Bizonyos részeik egymásra, egymás alá torlódnak vagy üledékek felgyűrődésével hatalmas hegyláncokat hoznak létre, de a kőzettömegek lesüllyedésével árkok, akár tavak, sőt tengerek medencei is kialakulhatnak.

Így fordulhat elő az, hogy a felszínből kiemelkedő Keszthelyi-hegység fő kőzetanyagát jelentő dolomit és mészkő egy olyan – innen több ezer kilométerre fekvő – egykori trópusi tenger sekély vizeiben ülepedett le, mely már több tízmillió éve nem is létezik.

Olyan látvány fogadná a képzeletben arra utazót, mint amilyen ma a Bahamák paradicsomi állapotokat idéző térségében tárul elénk.

Északon vulkán, délen trópusi tenger emléke

Míg a Keszthelyi-hegység északi tömbjét a fiatal (mindössze néhány millió éves) vulkanikus kőzetek határozzák meg, addig délen (így Rezi, Cserszegtomaj közelében is) javarészt jóval idősebb, a fentebb említett trópusi tengerekben keletkezett dolomitot találunk.

Az Alpokban is nagy területen előforduló ún. Fődolomit képződményei mellett foltszerűen találjuk meg a több mint 200 millió éve képződött Rezi Dolomitot.

A Keszthelyi-fennsíkot észak–déli irányú völgyhálózat és mikrotektonikus törésvonalak szabdalják. A sekély termőréteg és a változatos domborzat miatt a terület több mint 70%-ban erdősült.

A karsztos felszín egész évben vízhiányos, sajátos ökológiai jellemzőkkel.

A fennsíkot hegyközi medencék tagolják, és mélytörések határolják (pl. Hévízi- és Edericsi-törés). A szerkezeti vonalak miatt szeizmikusan érzékeny terület.

A mai tájhasználat természeti alapja

A repedezett, aprózódásra amúgy is hajlamos dolomit kőzetanyagának lejtőtörmelékén kialakult talajok jelentik az itteni tájhasználat egyik természeti alapját.

Termelőink közül néhányan a Keszthelyi-fennsík nyugati peremén gazdálkodnak, amely tevékenységet itt alapvetően meghatározza a 350–440 m magas sasbércekből – vetődések által határolt, kiemelkedő rögökből – álló fennsík közelsége.