Színházi előadások a legkisebbeknek, kicsit nagyobbaknak és mindenkinek, aki szereti

A gyermekszínház előadások természetese környezetben a Véderdőben és parkban kialakított helyszíneken kerülnek bemutatásra.
Egy alkalommal legfeljebb 60 néző számára tudunk ülőhelyet biztosítani.
Az előadások ingyenesek!

Július 15. szombat 17:00  Kacor Király előadás gyerekeknek- előadó: Hahota Gyermek Színház

Augusztus 19. szombat 16:00 A császár új ruhája előadás gyerekeknek - előadó: Hahota Gyermek Színház

Szeptember 28. csütörtök 10:00 Brémai muzsikusok - előadó: Hahota Gyermek Színház -- Helyszín: jó idő esetén a ZÖLD, a hévízi óvoda kertje, rossz idő esetén az óvodában (Hévíz, Sugár u. 7)

Találj rá a zenére!

A FÖLD, a SZÉL, a VÍZ, a MADARAK "ZENÉI" - mikrokoncertek a Véderdő rejtett pontjain.

Barangoljatok a Véderdő hangulatos ösvényein és találjatok rá az erdő zenéire. Élvezzétek a halk muzsikaszót és a fák hűvösét. A fák közt megbúvó titkos helyszíneken rövid, 15-20 perces minikoncerteket hallgathattok meg.

• Június 23. 15.30 Nyugati-Véderdőben, a Lombkorona kilátó
• Július 14. 16.00 órától az Északi-Véderdőben
• Augusztus 4. 16:00 órától az Északi-Véderdőben, egyben pART erdőtárlat megnyitó
  
• Augusztus 18. 16:00 órától az Északi-Véderdőben
  
• Szeptember 8. 16:00 órakor a Nyugati-Véderdőben, a Lombkorona kilátó
  
• Szeptember 15. 16:00 órakor az Északi-Véderdőben
  

A programváltozás jogát fenntartjuk! Esős idő esetén a program alkalomtól függően új időpontban vagy más helyszínen kerül megrendezésre!

Geobotanikai vezetett séta a Véderdőben / 120 perc

A túra során kiderül miért különleges geológiai érték a Hévízi-tó, hogyan jut a felszínre a 12.000 éve a Bakonyban esett eső. Körbejárva a tó körüli erdőt, megismerhetjük az itt élő növény és állatvilágot, Szóba kerül a területen folyó egyedülálló és egyben legtermészetesebb erdőfelújítási módszer, amely révén nő az erdő immunrendszere és a benne élő rovar és madárfajok száma. Beszélünk a hívatlan színpompás "idegenekről; növényekről, tündérrózsákról és egzotikus halakról.

A túrákra a túravezetőnél szükséges előre jelentkezni! - Elérhetőség lejjebb a regisztráció alpontban!

• Április 30. 14:00 - A Boldog Békeidők programhoz kapcsolódva, a békeidős kosztümben túrázó vendégek ajándékot kapnak!
• Május 27. 16:00 - Pünkösdi túra
• Június 24. 17:00 - Családbarát erdőjárás, a szünidő kezdetének örömére
• Július 14. 16:00
• Július 16. 10:00 - geobotanikai túra német nyelven
• Július 19. 11:00
• Augusztus 4. 17:00
• Augusztus 6. 10:00 - geobotanikai túra német nyelven
• Szeptember 8. 14:00
• Október 7. 15:00
• Október 21. 15:00

A túrák időtartama nagyjából 120 perc.
Séta hossza: 3 km, enyhe emelkedővel
Szükséges felszerelés: időjárásnak megfelelő öltözet, zárt, kényelmes, lehetőleg enyhén vízálló cipő, javasolt: fényképezőgép
A túravezetés INGYENES.
Túrák létszáma nagyjából 15 fő.
A túrák minimum 3 fő regisztrációja esetén indulnak.
Eső esetén a túravezető egyeztet lehetséges időpontcseréről.

Találkozási, túra indulási pont: Hévíz, Rákóczi u. 2., Tourinform iroda előtt

Regisztráció

Telefonon a túravezetőnél, Samu Zoltán Tamásnál: +36 30 414 9009
Telefonon a Tourinform irodában minden nap 9 és 17 óra között: 06 83 540 131

A programváltozás jogát fenntartjuk. Javasoljuk, hogy a program előtt érdeklődjön a túrát hirdető felületeken, illetve a megadott elérhetőségeken. A programokon mindenki saját felelősségre vesz részt. Kérjük a megadott indulási időpont előtt 10 perccel érkezzenek az indulás helyszínére.

A Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. a program során készült fotókat felhasználja kommunikációjában, nyomtatott és online felületeken egyaránt. Amennyiben nem szeretne a képeken szerepelni, kérjük jelezze a programot vezető kollégánknak vagy a túravezetőnek.

MINDEN TÚRA INGYENES!

pART erdőtárlat

A pART projekt lényege, hogy az erdőt magát tekintsük művészeti térnek, és a természet legyen maga a műalkotás központi alkotóeleme. A művészet nem idegen a környezetétől, pont ellenkezőleg: szerves része a tájnak. Az alkotások nem az örökkévalónak készülnek, hanem illékonyak és változók, akár a természet. Az állandó körforgás részei, miközben az erdő maga válik galériává és egyben a művészet témájává is.

ERDŐTÁRLAT HÉVÍZEN A VÉDERDŐBEN

A Hévízi Turisztikai Np. Kft. Erdei Misztérium című programsorozatával vesz részt az idei Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa rendezvényeken.

Az Erdei Misztérium, avagy Játék Zöldben! hévízi események fő koncepciója, hogy olyan természetes tereket használjanak kulturális rendezvényekhez, ahol összekapcsolódhat ember-természet-művészet! Kézenfekvő volt, hogy a megvalósuló programok fő helyszíne a Hévízi-tó mellett található Északi Véderdő, ahol április és október között, több alkalommal szerveznek mikrokoncerteket, gyermekelőadásokat és geobotanikai sétákat.

Ennek a rendezvénysorozatnak egyik különleges eleme
a 2023. augusztus 4-én 16:00 órakor megnyílt pART erdőtárlat.

Aki ismeri a környéket és látta a kiállítást - aminek nem csak helyszíne, de témája is maga az erdő -, könnyen megértheti a címválasztást. A pART erdőtárlat ugyanis a Hévíz-tó északi patakja melletti erdei ösvényen kapott helyet. A természetvédelmi terület élővilágát bemutató, több mint 60 képből összeválogatott tárlat által, az erdőben sétálva ismerhetjük meg azokat a rejtett szépségeket, amik szabad szemmel általában nehezen láthatók, vagy rejtve maradnak egy átlagos séta során. A fákra és fák közé feszített képeken csodás madarak, különleges növények, kisebb állatok, bogarak képeit lehet megtekinteni. Az alkotások jelentős része festmény, Zsoldos Márton természetillusztrátor munkája. A tárlaton néhány fotó is helyet kapott, melyeket Búzás Előd és Sinka Gábor természetvédelmi őrök készítettek, itt, a Hévízi-tó közvetlen környezetében.

Az erdei tárlat nyitánya egy fából készített kapu, melyen a kiállítás mottója áll:
„Nyiss a természetre!”

A szervező Hévízi Turisztikai Np Kft. részéről Pálffy Tamás hangsúlyozta, hogy a teljes Erdei Misztérium programsorozat szervezésénél figyelembe vették a természetvédelmi, a fenntarthatósági és a zöld rendezvény szempontokat. Minden esemény a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot igyekszik hagyni, és minden elemében arra törekszik, hogy úgy hozza egymáshoz közelebb az embereket, a természetet és a természetben átélhető kulturális élményeket, hogy azokkal csupán kis mértékben, de semmi esetre sem káros módon avatkozzanak a természetbe.

Ehhez a kiállításhoz is újrahasznosított, a helyi lakosok által felajánlott fa képkereteket, a rögzítéshez cukorspárgát használtak. Az erdei kiállítás várhatóan szeptember 30-ig lesz látható, de ez a természetes anyagok használata és az időjárási viszonyok alakulása miatt akár változhat is. Az időtállóság ez esetben nem is volt cél.

A kapu azonban marad! Mert akár van pART Erdőtárlat a Hévízi Véderdőben, akár épp nincs, az üzenet mindig érvényes: Nyiss a természetre!

A tárlatból egy kis ízelítő ebben a fotógalériában tekinthető meg!

FŰRE LÉPNI SZABAD! ELSŐ EGREGYI ÖKOFESZTIVÁL

EGREGYI MÚZEUMKERT - AUGUSZTUS 4-6. PÉNTEK-SZOMBAT-VASÁRNAP

Felvezető programok a fesztivál előtt

Július 29 -  Augusztus 1. MúzeumKerti Mozi

Filmvetítések mind a négy napon 19:00 és 20:30-kor  - részletek, filmek itt!

Augusztus 3. Csütörtök

20:00 Trio Brax koncert
21:00 Bossa & More Koncert

AUGUSZTUS 4. PÉNTEK

16:00 pART erdőtárlat megnyitó és mikrokoncertek az Északi-Véderdőben

16:00 - 18:00 között Gasztronómiai bemutató - Tanácsa Attila főzőiskolája (vega, vegán ételek)

16:00 - 20:00 Próbáld ki, éld át, tanuld meg, hallgasd, élvezd, lásd... az egregyi múzeumkertben felállított sátrakban: hangtál foglalkozás, mandala festés, életmód tanácsadás, jobbagyféltekés rajzolás, vegán ételek, gasztro bemutató, kézműves kreatív foglalkozások és még sok minden más!

16:00 Brumi Bandi Band

16:00 - 21:00 Utazó PLANETÁRIUM - óránként újabb és újabb előadások egy utazó planetáriumban

• Erdő lakói és a világűr (gyerekeknek)
• Utazás a bolygók csodálatos világába (gyerek-felnőtt)
• Utazás távoli világok felé (iskolás-felnőtt)
• Elképesztő világegyetem (iskolás-felnőtt)
• Kozmikus eredetünk felfedezése (felsős-felnőtt)
• A Földtől az Univerzum határáig (iskolás-felnőtt)
• COSMIX+Galaxisok (felsős-felnőtt)
• Napszúrás (felsős-felnőtt)

17:00 LelkiFröccs - beszélgetések: vendégeink Dr. Mándó Zsuzsanna és Vas-Barna Rita - Fitten egy életen át!

17:50 Filmvetítés: Klímafilm - a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park filmje

18:30 Hajdu Klára és Szakonyi Milán koncert

20:00 Ivett & JB Jazz koncert

AUGUSZTUS 5.

10:00 Napindító Jóga

10:00-18:00 Próbáld ki, éld át, tanuld meg, hallgasd, élvezd, lásd... az egregyi múzeumkertben felállított sátrakban: hangtál foglalkozás, mandala festés, életmód tanácsadás, jobbagyféltekés rajzolás, vegán ételek, gasztro bemutató, kézműves kreatív foglalkozások és még sok minden más!

10:00 - 18:00 Kezes-lábas játszóház

10:30 LelkiFröccs - beszélgetés a testi-lelki egészségről: Hegedűs Mária, Kovács Ildikó, Paksy Tímea

11:00 Gasztrobemutató kóstolóval - Tanácsa Attila főzőiskolája (vega, vegán ételek)

14:30 - Senior örömtánc

15:00 Gasztrobemutató kóstolóval - Tanácsa Attila főzőiskolája (vega, vegán ételek)

15:00 Természetfilm vetítés: Vad Vizek címmel

16:00 Igricek koncert

16:00 Karikatúra festés Karnics Tiborral

16:00-tól Utazó PLANETÁRIUM - óránként újabb és újabb előadások egy utazó planetáriumban

• Erdő lakói és a világűr (gyerekeknek)
• Utazás a bolygók csodálatos világába (gyerek-felnőtt)
• Utazás távoli világok felé (iskolás-felnőtt)
• Elképesztő világegyetem (iskolás-felnőtt)
• Kozmikus eredetünk felfedezése (felsős-felnőtt)
• A Földtől az Univerzum határáig (iskolás-felnőtt)
• COSMIX+Galaxisok (felsős-felnőtt)
• Napszúrás (felsős-felnőtt)

17:00 Könnyű zenés délután a Vagabond Trioval és a Cséplő-Poór Duóval

forrás: Grecsó  Krisztán

19:30 Grecsó Krisztián dedikál

20:00 Libikóka: Grecsó & Hrutka zenés irodalmi est

AUGUSZTUS 6.

10:00 Zenebölcsi - zenés foglalkozás a legkisebbeknek

10:00 Geobotanikai túra a Véderdőben - a részvétel ingyenes de regisztrációhoz kötött, részletek itt!

10:00-16:00 Próbáld ki, éld át, tanuld meg, hallgasd, élvezd, lásd... az egregyi múzeumkertben felállított sátrakban: hangtál foglalkozás, mandala festés, életmód tanácsadás, jobbagyféltekés rajzolás, vegán ételek, gasztro bemutató, kézműves kreatív foglalkozások és még sok minden más!

10:00-12:00 Varázshangok játszóház

10:30 Tüttő Bea új meséskönyvének bemutatója

11:00 Kanga Tréning

14:00 Élj jól! Beszélgetések a fenntartható földhasználatról a Lelki-Fröccs Sarokban

15:00 Tüskevár filmvetítés

16:00  Nagy Ho-Ho-Horgász filmvetítés

17:00 Természetfilm vetítés Vad Magyarország címmel

Frissítők és  finom falatok minden nap!

A program a Veszprém Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program keretében, a VEB2023 támogatásával valósul meg.

További információ:

Hévízi Tourinform Iroda
Hévíz, Rákóczi u. 2.
Telefonszám: 06 83 540 131
E-mail: heviz@tourinform.hu
Facebook | Instagram | Blog

Jó szórakozást, kellemes időtöltést kívánunk!

A program egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az erdőt mint féltve őrzött természeti értéket, ugyanakkor mint létező kulturális teret mutassuk be. Közelítsük egymáshoz, szerencsés esetben összefűzzük ember-természet-művészet hármasát, és egységet alkossunk ezekből a kulturális események segítségével.

Mit teszünk MI ennek érdekében?

• rendezvényeinkkel nem avatkozunk be a környezeti körforgásba, nem hozunk létre maradandó, természetidegen tárgyakat az erdőben
• nem helyezünk el telepített eszközöket, mondjuk színpadot, nézőteret, világítást az erdőben
• csak mobil eszközöket használunk
• egy-egy eseményen a résztvevők létszámát 50 főben maximalizáltuk
• egy alkalommal 3 óránál hosszabb időszakot nem töltünk az erdőben
• nem szemetelünk, és törekszünk arra, hogy rendezvényeink a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyják az erdőben
• tiszteletben tartjuk az erdő szabályait - nem hangoskodunk, nem okozunk kárt az élővilágban, nem szennyezzük a levegőt, nem bolygatjuk az éjszakai erdő nyugalmát
• nem vettünk új eszközöket a programok lebonyolításához
• minimalizáljuk a műanyagok használatát
• környezettudatos és fenntartható ajándékokat adunk a vezetett ökotúrák résztvevőinek

Mit tehetsz TE az erdőnkért?

• ne hagyj szemetet az erdőben
• óvd a Véderdő növényeit és állatait
• ne térj le a sétautakról, mert nem tudhatod, hol bújik meg az avarban egy kedves süncsalád, vagy hol nőnek értékes facsemete sarjak
• légy tekintettel arra, hogy rendezvényeink mikrorendezvények, melyeken nem a kényelem, hanem az élmény az elsődleges cél
• programjaink ingyenesek, de egy fagylalt áráért vásárolhatsz a Hévízi Tourinformban egy kis szuvenírt, amivel segítheted a munkánkat
• gyere a rendezvényekre sétálva, kerékpárral vagy tömegközlekedési eszközzel
• hozz magaddal saját kulacsban hűvös ivóvizet, mi pedig biztosítunk az erdő mellett lehetőséget az újratöltésre
• készíts egy képet, videót, selfie-t rendezvényeinken vagy csak a csodás Véderdőben és oszd meg az élményt barátaiddal bármely social felületen a #IloveHévíz üzenettel

Tízezer évvel ezelőtt az éghajlat gyors felmelegedése lavinaként indította el a természet válaszreakcióit: özönvizek, lejtőomlások, kőzetpusztulás. A táj, amin ma sétálunk, nem évszázadok alatt született, hanem a klíma és a víz közös, drámai alkotása. Tudtad, hogy a Zala völgyének feneke is egy „időfolyó” által lerakott hordalék? Fedezd fel, hogyan vált a földfelszín az éghajlatváltozás egyik legérzékenyebb térképévé.

A klímaváltozás: nemcsak modern jelenség

A klímaváltozás szót olvasva sokan már unottan lapoznak tovább, annyiszor hallják ezt a szót. 

Fontos azonban megérteni azt, hogy a Föld történetében nagyon sokszor – akár igen rövid idő alatt – megváltozott az éghajlat. A nagyobb klimatikus ciklusokon belül pedig kisebb-nagyobb lehűlések és felmelegedések váltakoztak.

Az éghajlatváltozás láncreakciója

Ha megváltozik az éghajlat és így az időjárás, az további folyamatok egymásra épülő láncolatát indítja el. Nem csak az élő környezet elemei (növények, állatok stb.) változnak meg, hanem az élettelen közeg folyamatai is.

Amikor több millió év után, úgy tízezer évvel ezelőtt hirtelen elkezdett melegedni bolygónk éghajlata, akkor ez az addigiakhoz képest lényegesen több csapadékot is jelentett kiadós esők formájában. A megnövekedett csapadékmennyiség nagyobb eróziós hatást jelentett: az egyes esőzések immáron több hordalékot voltak képesek lemosni a lejtőkről, völgyekből a folyókba.

Az egyre bővizűbb folyók pedig egyre nagyobb áradásokra voltak képesek, amikkel egyre több hordalékot tudtak szállítani és szétteríteni.

A domborzat átalakulása

Mindez pedig kihatott a domborzat átalakulására is: gyorsuló ütemben egyre tagoltabbá vált a földfelszín.

A hőmérséklet emelkedésével felgyorsultak a kémiai és fizikai folyamatok is: egyre jobban aprózódott és mállott az alapkőzet, amely elősegítette azt, hogy azokon egyre vastagabb és termékenyebb talajréteg alakuljon ki.

Összességében tehát drámai módon felgyorsult a már itt jelenlévő kőzetek azelőtt is végbemenő (fizikai és kémiai) átalakulása és áthalmozódása, illetve a földfelszín formálódása.

A lejtők alján: fiatal üledékek története

Térségünkben tehát számos helyen „üli meg” a lejtők, völgyek alsó peremi sávját olyan üledékanyag, ami a felette lévő alapkőzet lepusztulásával került oda (a fent említett folyamatok révén), javarészt az elmúlt pár tízezer évben, az éghajlat felmelegedésével.

Több helyen a ma is képződő üledékösszlet egészen szétterült a befogadó völgyekben: a Zala völgyében néhol a völgytalp felezővonaláig is eljutott.

A „kibocsátó” kőzet – melyből tehát ezen üledék származik – típusát tekintve lehet pannon homok (Somlói Formáció, Zalában ez a jellemzőbb) vagy a Keszthelyi-hegység anyagát is jelentő, tengeri eredetű karbonátos üledék (javarészt különféle dolomit, alárendelten mészkő képződmények).

Megjelenési formája leginkább apróbb szemű kőzettörmelékhez, kavicshoz, néhol homokhoz hasonlítható.

Az ősi Pannon-tó öröksége

Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!

Egy évmilliókon át hullámzó beltenger

A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.

A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.

Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.

A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra

A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.

Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.

Mély vizek és változatos partok

Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre. 

A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.

A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”

Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.

Mit hagyott maga után?

Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.

A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.

E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.

Az utolsó tavak és a búcsú

Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről. 

Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.

Az ősi Pannon-tó öröksége

Képzeld el, hogy a Balaton helyén egykor egy hatalmas, ezer méternél is mélyebb tó hullámzott – négyszázszor nagyobb területen! A Pannon-tó története nemcsak lenyűgöző földtani múlt, hanem ma is formáló erejű örökség: ásványkincseink, termékeny talajaink, sőt egyes legendák is innen erednek. Fedezd fel, hogyan változtatta meg a Dunántúlt egy ősi tó, amely örökre nyomot hagyott!

Egy évmilliókon át hullámzó beltenger

A gigászi méretű – legnagyobb kiterjedése idején a Balatonnál több mint négyszázszor nagyobb területű –, egykori Pannon-tó vize évmilliókon (kb. 12 – 8,5 millió évvel ezelőtt) keresztül hullámzott térségünkben is.

A környező hegységek kiemelkedése következtében a víztömeg fokozatosan elzáródott a világtengerektől, vize fokozatosan kiédesedett, majd medencéje lassan feltöltődött üledékekkel.

Elzártságának köszönhetően élővilága egyedi volt, számos bennszülött (endemikus) fajjal.

A Pannon-tó születése: nem egyik napról a másikra

A Pannon-tó tehát nem a semmiből született, nem egy szempillantás alatt jelent meg a Kárpát-medencében: évmilliók alatt, jóval nagyobb víztestekből záródott el, elsősorban a tektonika örökös, lassú táncának és a csapadékviszonyok változásának köszönhetően.

Születése „dátumának” azt tekinthetjük, amikor önálló, a világterektől szinte teljesen elzárt víztestként jelent meg a földtörténet színpadán.

Mély vizek és változatos partok

Mélysége bizonyos helyeken meghaladta az ezer métert, másutt természetesen sekélyebb részek helyezkedtek el: lagúnák, folyódelták és elszigetelt kis tavak változatos vízivilágot hozhattak létre. 

A tó magasabb vízállásainak idején a hegységperemeken sziklás partszakaszok alakultak ki, melyek nyomait sok helyen, például a Keszthelyi-hegységben és a Mecsekben is megtalálták.

A feltöltődés kora – a Pannon-tó „kivonulása”

Nagy kiterjedése és mélysége ellenére a főleg Alpi–Kárpáti hegységperemek felől beömlő folyók, iszonyatos mennyiségű hordalékot szállítva feltöltötték, és kb. 6,5 millió év alatt „lekísérték a színpadról”.

Mit hagyott maga után?

Ebből a hordalékból keletkeztek a ma ismert, javarészt homokból, agyagból és kőzetlisztből álló pannon képződmények – amelyek fontos ásványi nyersanyagokat (pl. kőolajat), illetve víztartó rétegeket is rejtenek – meghatározóak a Dunántúl felszínének jelentős részén, így a Zalai-dombság területén is.

A Dunántúlon számos helyen megtalálható pannon Somlói Formáció agyagmárgás, lemezesen rétegzett kőzetliszt és finom-aprószemű homok üledékein termékeny talaj képződött.

E pannon formáció rétegeiben akár a mondavilágból ismert ún. „tihanyi kecskekörmöt” is megtalálhatjuk, amely valójában egy kagylófaj (Congeria ungalacaprae) koptatott héjmaradványa.

Az utolsó tavak és a búcsú

Érdekesség, hogy a tófeltöltés dandárját elvégző nagyobb folyók irányultsága (ÉNy, É, ÉK felől folytak) miatt a Pannon-tó dél–délkelet felé töltődött fel: gyorsított filmfelvételként elképzelve, mintha kivonult volna mai Magyarország területéről. 

Emiatt kisebb tavak még nagyon sokáig léteztek a mai horvátországi Szlavónia és Észak-Szerbia területén, de ezek – merőben más méretük, jellegük és faunájuk lévén – nem tekinthetők az egykori Pannon-tó utódainak.

Képzeld el, hogy ahol ma a Keszthelyi-hegység dolomitos bércei emelkednek, ott egykor trópusi tenger hullámzott. A táj, amit öröknek hiszünk, valójában csak vendég a földtörténet színpadán. Hogyan lesz a trópusok sekély vízéből magyar hegyvidék? Miért repedezik a dolomit? És hogyan hat ez ma a helyi gazdálkodásra? Utazz vissza évmilliókat – egy különleges, kőzetekbe írt történetbe.

A felszín: csak látszólag állandó

Hegység, síkság, sziget, tenger, folyó, tó: csupa olyan fogalom, melyek egy emberi élethez képest tűnnek állandónak, de a Föld szemszögéből némelyikük csupán pillanatokra felvillanó képek.

A bolygónkat felépítő kőzetek folyamatosan mozgásban vannak.

A megfőtt tojáson lévő összetört héjdarabokhoz hasonlatosan a földfelszín egészét kitöltő kőzetlemezek soha véget nem érő utazásban vannak az alattuk lévő képlékeny anyag segítségével.

Bizonyos részeik egymásra, egymás alá torlódnak vagy üledékek felgyűrődésével hatalmas hegyláncokat hoznak létre, de a kőzettömegek lesüllyedésével árkok, akár tavak, sőt tengerek medencei is kialakulhatnak.

Így fordulhat elő az, hogy a felszínből kiemelkedő Keszthelyi-hegység fő kőzetanyagát jelentő dolomit és mészkő egy olyan – innen több ezer kilométerre fekvő – egykori trópusi tenger sekély vizeiben ülepedett le, mely már több tízmillió éve nem is létezik.

Olyan látvány fogadná a képzeletben arra utazót, mint amilyen ma a Bahamák paradicsomi állapotokat idéző térségében tárul elénk.

Északon vulkán, délen trópusi tenger emléke

Míg a Keszthelyi-hegység északi tömbjét a fiatal (mindössze néhány millió éves) vulkanikus kőzetek határozzák meg, addig délen (így Rezi, Cserszegtomaj közelében is) javarészt jóval idősebb, a fentebb említett trópusi tengerekben keletkezett dolomitot találunk.

Az Alpokban is nagy területen előforduló ún. Fődolomit képződményei mellett foltszerűen találjuk meg a több mint 200 millió éve képződött Rezi Dolomitot.

A Keszthelyi-fennsíkot észak–déli irányú völgyhálózat és mikrotektonikus törésvonalak szabdalják. A sekély termőréteg és a változatos domborzat miatt a terület több mint 70%-ban erdősült.

A karsztos felszín egész évben vízhiányos, sajátos ökológiai jellemzőkkel.

A fennsíkot hegyközi medencék tagolják, és mélytörések határolják (pl. Hévízi- és Edericsi-törés). A szerkezeti vonalak miatt szeizmikusan érzékeny terület.

A mai tájhasználat természeti alapja

A repedezett, aprózódásra amúgy is hajlamos dolomit kőzetanyagának lejtőtörmelékén kialakult talajok jelentik az itteni tájhasználat egyik természeti alapját.

Termelőink közül néhányan a Keszthelyi-fennsík nyugati peremén gazdálkodnak, amely tevékenységet itt alapvetően meghatározza a 350–440 m magas sasbércekből – vetődések által határolt, kiemelkedő rögökből – álló fennsík közelsége.