Császár, költő, színész... esetleg nemzetközileg körözött terrorista? Kik voltak Hévíz leghíresebb vendégei?

"Nem ok nélkül, hallván leginkább ezen ditséretes Vizednek erejót, a melly által egyik az Inak szakatságából, más pedig a köszvény fájdalmiból minden Reménységen felül tsak tsupán Vizednek ereje által meg-menekedtek.” - Dr. Dornyay Béla szerk.: A keszthelyi hévíz ismertetési 1795-ből

Miután Gróf Festetics György 1795-ben megépítette az első fürdőépületet Hévízen a fürdő Magyarországon és külföldön is gyorsan ismert lett. A XIX. század végén és a XX. elején egyre több híres vendég is érkezett gyógyulni, illetve pihenni Hévízre.

Hévíz, mint művészek, tudósok találkozóhelye

Több híres író és költő vett részt Hévízi kúrán, mint Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy Sándor, Berzsenyi Dániel valamint Eötvös Károly és Gyulai Pál. 1932 szeptemberi Balatoni Íróhéten feltűnt, mint vendég József Attila, Tamási Áron is, de később Simon István és Illyés Gyula neve is köthető Hévízhez. Szabó Lőrinc, korunk egyik legnagyobb magyar lírikusa is gyógyulást keresett Hévízen (bár ő már a Boldog Békeidők után 1949-ben töltött 2 hetet a városban). A híres hévízi orvos Dr. Moll Károly páciense volt Móricz Zsigmond, aki a György-házban lakott, és Hévízen írta a „Rokonok” című művét.

Primadonnák, és színészek

A művészvilágból is sokan látogatták Hévízre, Dr. Moll Károly betege volt Jászai Mari a nagy tragika is. A híres hévízi orvos emlékezett meg arról, hogy Jászai Mari miként szavalt betegágyánál egybegyűlt vendégeiknek. Továbbá Hévízen gyógyult Sebők Sári, Sándor Erzsi, Székelyhidi Ferenc operaénekesek; Szalai Karola, az Operaház prímabalerinája. Móricz Zsigmonddal együtt üdült Hévízen Nagy Endre, a kabaré nagymestere is.

„Saphir Gyula, a hírneves tánctanár Hévizszentandrásra érkezett és minden nap a Friedrich étterem parkettjén mutatja a modern táncokat. A közönség érdeklődéssel fogadja Saphir szereplését, annál is inkább, mert ismeri azt a szép karriért, amit befutott a tánctani- tás és a tánc-szerzés terén. így köztudomású, hogy Saphir 1929- ben Párisban megnyerte a Grand Prix-t „Budapest“ nevű táncáért.

A Ferdés, annak módja, és rendje szerint, egy olly hasznos Orvosság, a mellyet kivánatos érzékenységgel el-követni örömnek tartjuk, és ez által sok Nyavalyáktól testünket megőrizhetjük.” - Zalamegyei Újság, 1931. junius 24.

A királyi család több tagja is Hévízre látogatott

Megtalálható a vendéglistán Ferenc Ferdinánd trónörökös neve is, aki Festetics Tasziló herceg vendége volt.

„A főhercegi párt nagyon meglepte és kellemesen érintette a vidék szépsége a tapasztalt rend ós tisztaság, valamint a szíves fogadtatás s ebbeli megelégedésüknek ós tetszésüknek több ízben is kifejezést adtak.”- írja a Balatonvidék 1907-ben

1927-ben József főherceg és felesége Augusta főhercegasszony is járt Hévízen.

Kutatók, tudósok és politikusok

Tudjuk azt is, hogy a „Boldog Békeidőkben” üdült a „csodató” partján Eötvös József, Pulszky Ferenc, Szél Kálmán, és Kittenberger Kálmán is.

 „Búvárok a Hévizén Hévíz tudományos vizsgálata folyamatban van. A mult heteken a tó chemiai vizsgálata czéljából a Hévizén időzött dr. Lengyel Béla miniszteri tanácsos, egyetemi tanár és assistense: dr. Weszelszky Gyula, továbbá Fiuméből három búvár, a kiket a m. kir. tengerészeti hatóság bocsátott a kutató tudós rendelkezésére. A búvárok feladata ezúttal az vólt, hogy a forrástölcsér különböző mélységéről hozzanak fel vizet és iszapot a chemiai vizsgálat czéljára.” - Magyar Paizs, 1908. december 17.

Külföldi Hírességek Hévízen a századfordulón

„BRIT-INDIAI VENDÉGEK IS VOL- TAK HÉVIZÉN- Hévízszentandrás község be- jelenLőhivatala szerint a főidény végéig, augusztus 25-ig, a hévízi fürdővendégek száma 10-016 volt, ebből külföldi 128, leginkább németek, szlovákok, jugoszlávok- Brit-Indiából is volt egy négytagú család.”

A híres észt drámaíró Eduárd Wilde — Hévizén keresvén és talált gyógyulást — mondotta:

„Ez a vidék mindenütt más és mégis összhangzat. Sehol semmi hasonlóság, de mindenütt ugyanaz a szépség és kedvesség. Ezer- szinü dalos, kacagó, daloló panoráma.” Csak egy, ami nem változik : a tópiáló levegő.“

Híres, hírhedt vendégek a 20. század második felének politikai elitjéből

A 70-es, 80-as években több prominens magyar és külföldi személy is pihent, üdült, gyógyüdült Hévízen. Persze teljes titoktartás mellett, így bizonyára vannak vendégek, akik neve máig rejtély. Akiről azonban biztosan lehet tudni, hogy Hévízen jártak: Fred Sinowatz (1982), aki Ausztria szövetségi kancellárja lett 1983-ban. Ugyancsak a 80-as években, több alkalommal is ellátogatott Hévízre az NDK elhárítás (Stasi) vezetősége. A küldöttség általában 20-25 férfiból és két kísérő hölgyből állt. Ezen alkalmakkor általában a Stasi vezetője Markus Wolf "arcnélküli ember" is velük tartott. 1984 szeptemberében pedig nem más szállt meg Hévízen, mint a venezuelai származású "Carlos", ismertebb nevén a "Sakál", a hidegháború legrettegettebb, Interpol által is körözött terroristája. A Sakál egyébként nem csak ekkor jár Hévízen és Magyaroszágon, a 80-as évek első felében több alkalommal is itt találkoztak többek között a Stasi vezetőjével. Ezek a vendégek természetesen mindannyian a BM (Belügyminisztérium) Szanatóriumban szálltak meg, hiszen ezt katonaság is védte.

Kevésbé hírhedt, sokkal inkább nemzetközileg elismert vendége volt Hévíznek Christian Barnard dél-afrikai szívsebész professzor, aki 1967-nen az első szívátültetését hajtotta végre. 1993. júniusában, a Zalaszántón álló Béke-sztúpa avatására érkezett és a Hunguest Hotels egyik épületében szállt meg a 14. Dalai Láma, Tendzin Gyaco.

A leghíresebb magyar vendégek is az élet számos területéről érkeztek: Két alkalommal, 1970-ben és 1972-ben is üdült Hévízen Kádár János, de látogatásáról nagyjából csak annyit tudtak az emberek, hogy a BM Szanatórium Kossuth utcai épülete folyamatosan rendőri felügyelet alatt állt. Pihent Hévízen Victor Vasarely op-art képzőművész, és több alkalommal Farkas Bertalan űrhajós. Ránki György Kossuth díjas zeneszerző pedig épp Hévízi tartózkodása alatt komponálta Kain és Ábel című művét.

A leghíresebb elefánt vendég, Nelly

1913-ban Beketow Mátyás cirkuszigazgató az Állatkertnek ajándékozott egy fiatal elefántot, mert úgy ítélte meg a  lábát fájlaló állat nem lesz alkalmas cirkuszi elefántnak. Dr. Raitsits Emil, az Állatkert állatorvosa alaposan megvizsgálta a Nelly nevű elefántot, és kezdődő reumát állapított meg nála. Az állatkert vezetői úgy határoztak, hogy Nelly reumáján gyógyfürdővel fognak segíteni, ezért a hévíziek nagy örömére a hévízi Tófürdőben kúrázott jó pár hónapon keresztül.