Húsvéti hagyományok

Húsvét az idei évben sem marad el, az egész keresztény világ otthon ünnepel. A templomok csendesek maradnak. Az ünnepi miséket online közvetíti a Hévíz Televízió.

Húsvéti hagyományok

Gyanó Szilvia, a Balatoni Múzeum Néprajzos Muzeológusa leírásából megtudhatják, mit is jelentett elődeinknek a húsvéti ünnepkör:

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, Krisztus feltámadásának emlékünnepe. Krisztus kínszenvedése és kereszthalála, majd feltámadása a keresztény vallás lényege, legfőbb tanítása.. Magyar elnevezése a 40 napos böjt végére utal, amikor újra lehet húst fogyasztani.

A húsvéti ünnepkör népszokásainak nagy része egyházi eredetű, bár formailag régebbi pogány képzetekhez, hiedelmekhez is kapcsolódik. A nem egyházi eredetű szokások a természet tavaszi megújhodásával kapcsolatosak, s főleg termékenységvarázsló jellegűek (pl. locsolás).

Az ünnep előkészületei közé tartozik a testi-lelki felkészülés, azaz a böjt, a gyász és a bűnbánat. Húsvétra nem csak a testet-lelket tisztították meg, hanem tiszta házzal is várták a feltámadás ünnepét. A tavaszi nagytakarítást hagyományosan nagyhétre időzítették.

Nagycsütörtök

Nagycsütörtök Jézus szenvedéseinek kezdete. „A harangok Rómába mennek”: elhallgatnak, és nagyszombatig, a feltámadásig meg sem szólalnak. A kerepelés szokta ilyenkor a harangokat helyettesíteni.

Nagypéntek

Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja. A legnagyobb böjt és gyász ideje. A templomban ilyenkor passiójátékot adnak elő. Szigorú böjt volt, nem ettek húst, nem főztek zsírral. Mindenki fekete ruhában ment templomba, még a fiatalasszonyok is fekete kendőt kötöttek. Nagypénteken nem sütöttek kenyeret, nem szítottak tüzet. A reggeli mosdás, főként hideg vízben, mágikus gyógyító és szépségvarázsló erővel bírt.

Katolikusoknál a nagypénteki közösségi vagy egyéni ájtatosságban nagy szerepe volt a kálváriának, illetve a stációjárásnak, valamint a templomi szent sírnak. A szent sír a mai napig elkészül a legtöbb katolikus templomban. Régen imádkoztak, virrasztottak mellette.

Nagyszombat

Nagyszombat a féregűzés napja. „Kígyók, békák távozzatok!” – kiabált a háziasszony, miközben körbesöpörte a szobát vagy a házat. Egykor évenként egyszer, nagyszombaton szítottak új tüzet. A szentelt tűz maradványai is mágikus erővel bírtak: pl. kivitték a szántóföldre, szőlőbe, hogy a termést ne érje jégverés, hogy a föld termékeny legyen. Másik fontos nagyszombati szertartás a vízszentelés: a templom keresztelővizének megszentelése. A nagyszombaton szentelt vízhez sokféle hagyomány kapcsolódik. Általános az az elképzelés, hogy akit az új vízben először keresztelnek meg, szerencsés lesz egész életében.

A nagyszombat leglátványosabb vallásos szertartása a feltámadási körmenet, mely egykor szombatról vasárnapra virradó éjszaka zajlott. Ez egyben a negyvennapos böjt végét is jelentette. A vasárnapra virradó éjszaka különleges népi ájtatossága volt a jézuskeresés, melynek sokféle változata és formája alakult ki.

Húsvét vasárnap

A „szentölt” Zalában hagyományosan kenyér (cipó), sonka, só, torma és tojás. Húsvét vasárnapján korán reggel vitték szenteltetni a templomba. Ez volt a család reggelije, melynek egészségvarázsló erőt tulajdonítottak. Morzsáira vigyáztak, összegyűjtötték, majd elégették. Volt, ahol a szántóföld négy sarkára vagy pedig az ég madarainak szórták. A húsvétvasárnapi misére a lányok legszebb ruhájukban mentek.

Az egész magyar nyelvterületen a tojás, főként a díszített, a hímes tojás a húsvéti népszokások legfontosabb tartozéka. Zalában és Somogyban a hímes tojás kétszer kapott fontos szerepet: először vasárnap délután, amikor a keresztszülők vagy szomszédok ajándékozták, másodszor húsvéthétfőn vagy a húsvétot követő ún. mátkáló vasárnap. Ekkor a fiatal lányok cseréltek legkedvesebb barátnőjükkel hímes tojást, ezzel életre szóló barátságot (mátkaságot, komaságot) fogadtak egymásnak.

Bicsérdiné Bujtor Katalin és Csizy Istvánné új, karcolt tojásai


Húsvét hétfő

A húsvéti locsolás ősi katarktikus rítus keresztényiesített formája. A Dunántúlon csak szórványadatok jelzik meglétét. Eredetének egyházi magyarázata részint a keresztelésre utal, részint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták volna a zsidók elhallgattatni, ill. a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A 20. században már országosan a húsvéthétfő legjellemzőbb vidám népszokása, melyben a lányok viszonzásul hímes tojást adnak az őket meglocsoló legényeknek.  

Közvetített húsvéti misék, istentisztelet Hévízen

 

Kapcsolódó cikkek


TESZEDD! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért

TESZEDD! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért

2019. március 08. 11:49

Hévíz is akciócsoportot indít!

Hősképzés a hévízi Tourinform Irodában

Hősképzés a hévízi Tourinform Irodában

2019. február 20. 11:31

Újraélesztő tréning az Országos Mentőszolgálat szakértőivel

Töltse E-bike-ját a hévízi Tourinform irodában!

Töltse E-bike-ját a hévízi Tourinform irodában!

2019. július 11. 10:51

A Balatoni Ebike Töltőhálózat új tagjaként, immáron a hévízi Tourinform irodában is lehetőség nyílik az elektromos kerékpárok töltésére.

Hévíz.hu ajánlatai


Hírlevél feliratkozás

Értesüljön a legfrissebb akciókról, programokról!